igen az lenne a logikus hogy ugyanazoknál a fázisoknál 3x10 -es kismegszakítókat tegyünk be.
De valami nem oké, mert nincs annyi izé...2 kismegszakító össze van rézdróttal buherálva, olyasmit mondanak hogy összevissza vannak itt a kábelek meg a bekötések. Akkor az a szaki miért nem vállalta el?
a helyzet a következő: az ELMŰ szerint 30 amperem van. Viszont a lakásban csak 10 amper.
Azonkívűl hogy nem kell bővítenem a hálózatot, mi a teendő hogy a lakásban meglegyen mint a 30 amper? A nagyfogyasztókhoz hogy megy a kábelezés? Annyira zavaros az egész, mert bár volt itt egy szaki, de az nem is adott árajánlatot, visszadobta a melót. És ez engem aggaszt, vagy olyan kicsi munka hogy nem éri meg, vagy rázós? És szükségem lenne 2 elektromos fűtőalkalmatosságot bekötni (fürdő, konyha)
Kaptam 2 minuszt. 1-et a 65-ös szögre, egyet a pen figyelésre.
Egyik sem én voltam, én csak pozitívat osztogatok. Viszont a rendszer bevezetése óta enyhe humornak tekintem, mennyire érzékenyek erre a tisztelt fórumtársak, miközben a hozzászólásokban esetleg hatszor annyira alázzák le őket írásban kifejtve, de azt nem kifogásolják. Ez, ugye, nem rólad szól, hanem általánosságban mindenkiről, és gyökere ott van, mikor kisfőnököt játszottam, és meg kellett fosztanom egy semmit sem jelentő, de szépen hangzó munkaköri elnevezéstől munkatársakat, kik ezen végtelenül felháborodtak; azóta figyelem a jelenséget. :)
ha a pen folytonos, és az összes fázis és a pen vezető is át van futtatva azáramváltón, akkor az nem fog mérni semmit, így kapcsolni sem fog
Tetszik, nem tetszik, a földelések párhuzamos áramutat jelentenek, így aztán mégis mér valamit, így aztán kapcsolni is fog.
Kaptam 2 minuszt. 1-et a 65-ös szögre, egyet a pen figyelésre.
Egy 30mA-es ÁVK-val védett áramkörön a legnagyobb megengedett hurokimpedancia 7666,67 Ω.
Ha egy ÁVK-t szétszedek, kiműtöm belőle az "áramváltót" , a kioldó tekercsét meg lecserélem egy relére, már kész is a pen figyelés.
Persze ez csak elvi megoldás, mert feltalálásról beszéltem.
Ha a pen bontást a lakáselosztóben végzem el, akkor a lakáselosztóban van fázisés pen vezető is. Ha ezekre húzok egy áramváltót, az áramváltóra meg kötök egy elektronikát ami figyeli hogy van-e indukált feszültség, és ha van működésbe hoz egy relét ami leválasztja a lakást a hálózatról, akkor megcsináltam a pen figyelést. Ugyanis ha a pen folytonos, és az összes fázis és a pen vezető is át van futtatva azáramváltón, akkor az nem fog mérni semmit, így kapcsolni sem fog. Ha viszont a pen megszakad, el fog indulni az áram a földelő felé, aminek a hatására leold a szekezet. Ezt jelenleg egy a még pent tartalmazó fővezetékbe épített ÁVK-val is meg lehet oldani.
Hogy is volt a sörös reklám? Na, akkor gondolkozzunk? 2 db 40 W-os izzó sorban az durván 2000 ohm lehet. Ha ehhez sorba 3 vagy 60 ohmos ellenállást kötsz, az gyakorlatilag még mindig ugyanazt a jelenséget fogja produkálni.
Valaha én is ezt az álláspontot vallottam - volna, ha nem lett volna már akkor is érvényben a 8/1981. IpM sz. rendelet, de amúgy az ma is érvényben van, és az bizony max. értéknek a 10 ohmot adja. Bár van más definíció is, nem kell mérni, ha 4 m a hosszúsága (mármint a föld alatt...). Hát, ha van négy méteres szöged, valóban elég. No meg vastag szög legyen, és horganyzott, netán rézköpenyes, mert ugye csak ezek lehetnek.
De már nem vallom ezt az álláspontot, mert amióta a szolgáltatók alvállalkozókat alkalmaznak, kiknek egy része kazánfűtő és hentes, azóta a PEN szakadás valószínűsége kb 300-szorosára növekedett. A PEN szakadás káros hatásait pedig csak a földelés enyhíti.
Azért ne rémítsd meg, bőven jó lesz neki amit vett, az életbe nem lesz semmi baj vele. Mint mondam, egy 65-ös szöggel is mérsz olyan értéket ami megfelel egy ÁVK-val védett rendeszeren. (ezért nem is kell már mérni sem ezeket)
Másfél méterest akkor 1 m-es indítógödörből kell teljesen leverni, mert a fagyhatár feletti rész télen elég hatástalan. Bár szerintem akkor sem lesz jó, kivéve, ha mocsárban laksz.
Egy méréssorozat szerint az előző időszak időjárásától függően akár kétszeres szorzós változás is lehet a következő mérésnél.
Homogén talaj esetén a hosszal nagyjából arányos az ellenállás - reciproka.
További földelőket akkor érdemes leverni, ha a távolságuk nagyobb, mint a hosszabbik hossza. Így aztán elég szittyós dolog ez, rozsdától nem fenyegetett (40 év!) csatlakozás, elásni egy irányba valamennyit, indítógödröt ásni, stb... egyszerűbb hazavinni a hosszabbat.
Hát, ketten voltak, és amikor kérdeztem, az idősebbik odafordult a fiatalabbikhoz, aki az órát cserélte, hogy ezt talán ő tudja :D
Senki sem számolt semmit, az udvarban az egyik tulaj férje (nem lakik ott), akivel mi is jóban vagyunk, regisztrált Elműs szerelő és ő mondta, amikor kérdeztem, hogy ide elég valószínű, hogy elég lesz a másfél méteres szonda. De a prózai oka az volt, hogy ezt tudtam kézben elhozni, mert ennél csak jóval hosszabbak voltak éppen :D
De majd jön valamikor és megcsinálja a méréseket.
Ezt mondták azok is, akik most itt voltak, hogy errefelé elég jó a talaj, elég szokott lenni.
Köszi, nem megfelelő mérési eredményeket szeretnék, hanem megfelelő földelést :D
Teaway: mert a sógoréknak az Elmű előrefizetős órára cserélte a normált nem fizetés miatt. Aztán megvettük a házat, az órát pedig átirattam a saját nevemre és kértük a normálra cserét.
Én bármit megválaszolok neked, amit csak akarsz, kivéve ha nagyon sietek. :-)
Nem bántani akarom őket, de azon csodálkoztam volna ha tudják a választ. Másfél méteres? Ezt hogy számolták ki? Én mérek neked egy 65-ös szögön is jó értéket ha szeretnéd. :-)
Na felrakták az új órát, voltak itt vagy 10 percet. Próbáltam kérdezni őket, hogy akkor most hova is kell a földelőszonda, de nagyon siettek :) Elmondtam, mi a helyzet, azt mondták, az úgy jó. A 6-os vezetékre egy szót sem szóltak.
De mondom, nagyon rohantak :)
Megint nem lettem okosabb. Még a földelési mérésre leszek kíváncsi, de ők is azt mondták, hogy ezen a területen a másfél méteres szonda elég szokott lenni. De ha mégsem, direkt úgy van kialakítva, hogy rá lehet még a gömbvasra csatlakozni.
Amennyiben nincs csatlakozó főelosztó, akkor az épület fő földelősínjét/kapcsát a fogyasztásmérő-helynél (alatta, mellette) elhelyezendő, felhasználói kezelésű villamosipari tokozatban/dobozban kell kialakítani. Minden felhasználási hely, illetve minden árszabás mért fővezetékének PE-vezetőjét egyenként, a fő földelősínről/ kapocsról kell indítani, szükség szerint tartósan jelölve, hogy az egyes PE-vezetők melyik áramkörhöz tartoznak. Ezek a PE-vezetők az egyes fogyasztásmérők mellett megszakítatlanul áthaladva a mért fővezetékek részét képezik. A TN-rendszer kialakításához a csatlakozóvezeték nullavezetőjét fogadó kapcsot/sínt és a fő földelősínt/ kapcsot legalább 10mm2 keresztmetszetű réz vezetékkel kell összekötni. A mért fővezeték N-vezetője a csatlakozóvezeték PEN-vezetőjét fogadó sínről, kapocsról indul.
Az hogy a mérőhelyból mit látsz kijönni, teljesen mindegy. Az is előfordulhat hogy van leütött földelés, és annak a vezetéke egyszerűen keresztül halad a mérőszekrényen, vagyis nincs a szekrényben PEN bontás. De az is lehet hogy valaki ügyesbe bevitte a mérőbe az 5 eret, ott van egy nullbontás, földelés meg sehol. Én benéznék abba a mérőszekrénybe. Ha más nem egy endoszkóp kamerával.
Ezek miatt kell normálisan megcsinálni egy mérőhelyet még akkor is ha az anyagi lehetőségek korlátozottak és olcsó anyagból kell dolgozni. Az menjen a szekrénybe aminek menni kell, aminek nem, az meg ne, de nem árt ha a közelében van.
Illetve azt is írja, hogy el lehet térni az aktuális követelményektől, ha a létesítés időpontjában érvényes előírásoknak megfelelően történt a kialakítás
Rendben, akkor eltértünk az előírásoktól,de a mérő utáni szakaszhoz mi közük van?
Ezért írtam, hogy most ne foglalkozzunk a speciális esetekkel. De igaz, léteznek.
1. Mivel szétválasztják már az óránál, akkor a földelőszondát is oda kellene mindig bekötni? Nem valószínű. Nálunk pl. a közös udvar kapualjában van az óra, onnan jön a 3, kék, fekete, zöldsárga vezeték. A ház és a fogyasztói elosztódoboz (továbbiakban csak doboz) 30 méterrel beljebb van. Ne mondja nekem senki, hogy az óránál leütött földelőszonda a 30 méteres vezetékkel hatékonyabb, mint az elosztóba bekötött, onnan 5 méterre leütött földelőszonda. Ja, hogy ez így van, ezért kell a háznál IS egy szonda. A kapualjban meg a profit miatt kell feltöretni a betont, meg megbontani a szomszéd hőszigetelését, hogy le lehessen ütni egy totál felelsleges szondát...
Arról van szó szerintem, hogy ugyan a PEN már szétválasztva jön az órától, azonban a dobozban az ÁVK előtt megint össze van kötve. Tehát az órától jövő nulla és föld vezetékek igazából egy PEN vezető, még jobb is, mert ha sérül az egyik, még mindig nincs probléma. Így a tulajdonképpeni szétválasztás nem az óránál, hanem a doboznál van.
Vagy rosszul csinálta az Elmű három éve, mert mivel nincs földelőszonda, ezért csak két vezetéket, a fázist és a PEN-t kellett volna az órától hozni...
De nemsokára itt lesznek cserélni az órát, majd eldiskurálunk a témáról :)
sylvanus67: hát a még1MbR által csatolt leírás szerint, ha nem vezérelt körről van szó, akkor a 10-es a minimum. Nem tudom, 3 éve itt még 6-ossal szerelték. Illetve azt is írja, hogy el lehet térni az aktuális követelményektől, ha a létesítés időpontjában érvényes előírásoknak megfelelően történt a kialakítás.
Tudok valahol venni Hajdu 120 literes villanybojlerhez fémből készült meleg víz merülő csövet ami a bojler belsejében található. Eddig műanyagból készültet találtam de az szerintem nem olyan tartós. Valaki esetleg fémből készültet tud ajánlani 200 litereshez találtam fémet de az nem tudom jó e 120 litereshez hosszából kell elvágni az biztos de hogy a menetes fele passzol e azt nem tudom.
"A túlfeszültség levezetés szerintem megint olyan téma, ami az adott helyszínre jellemző, bztosan vannak meghatározott elemei, de általában nem lehet azt mondani, hogy ez a tuti."
Na és egy villanyszerelő mi alapján tudja eldönteni, hogy ebbe a házba a 3 fázisos, vagy a 3fázis+nullás túlfesz levezető a tuti?.
"A szondát oda kell bekötni, ahova a fogyasztók (áramkörök) földelő vezetékei is befutnak"
Én úgy tudom, hogy a szondát KIZÁRÓLAG azon a ponton szabad bekötni, ahol szétválik a nullvezető és a földvezető. Minden más rákötési pont tudtommal tilos. Tehát ha ez a pont a leplombált óradobozban van, akkor a földelőszondát is arra a pontra kell rákötni,
tudtommal nem szabad pl a ház túlsó végén vagy a pincében leverni a szondát és ott rákötni a legközelebbi földvezetőre, az nem szabályos.
Elek, TN-S rendszer nem létezik Magyarországon és máshol se nagyon. Az, hogy az órától 3 (1F) vagy 5 (3F) vezeték jön ki, az még NEM TN-S rendszer...
Ugyanígy gyakorlatilag TN-C rendszer sincs, mert mindig van külön földelővezeték is.
Általában. Ne beszéljünk most a különleges, speciális helyzetekről, ebben a fórumban a lakóházakról, lakásokról szokott szó esni.
1. Ha kell földelőszonda, akkor azt nagyon változatos, adott helyre jellemző körülmények között kell kiépíteni, ha ennek bekötése csak a leplombált óraszekrényben lenne lehetséges, az nagyon érdekes lenne. És általában értelmetlen is. A szondát oda kell bekötni, ahova a fogyasztók (áramkörök) földelő vezetékei is befutnak, ez nagyon valószínű, hogy nem a leplombált óraszekrény lesz...
2. A túlfeszültség levezetés szerintem megint olyan téma, ami az adott helyszínre jellemző, bztosan vannak meghatározott elemei, de általában nem lehet azt mondani, hogy ez a tuti. És megint csak szerintem ez a kérdés általában a villámvédelemmel együtt szokott felmerülni.
Az elmélet nagyon szép dolog, de ez itt a való élet: egy lepőlombált villanyóra doboz, amiből a nulla és a föld már szétválasztva jön ki, ezen felül semmi információ nem áll rendelkezésre, ezek alapján kellene eldönteni, hogy
1: a földelőszondát kizárólag egy, a leplombált villanyóra dobozon BELÜLI pontra szabad rákötni?
2: a villanyórából kijövő vezetékeken szabad-e TNC-s túlfeszültség levezetőt alkalmazni (amely nem foglalkozik a nullvezető védelmével, hiszen a nulla és a föld néhány centire úgyis össze van kötve egymással), vagy muszáj TNS-es túlfeszültség védőt alkalmazni, ami a nullvezető védelmével is foglalkozik (hiszen TNS rendszernél a nulla és a föld csak valahol a távolban van összekötve, ezért külön figyelni kell a nullvezető túlfeszültség védelmére is)
Ezekre a gyakorlati kérdésekre sajnos nem adnak választ a TNC és a TNS rendszerek közötti különbségeket fejtegető elméleti eszmefuttatások :)
Vegyük észre, hogy egy hangot sem foglalkozik a keresztmetszeteken kívül azzal, hogy mi van az óra után.
Egyébként hozzánk pont ma jönnek az előrefizetős órát lecserélni normál mérőre. Elvileg már látták egyszer és nem szóltak, hogy az órától a házban lévő elosztódobozig 6-os vezetékek mennek.
Ne is szóljanak, 3 éve az Elmű csinálta így és nem 10-es vezetékekkel...
"A jelenlegi szabályok szerint a nullát ami a szolgáltatótól jön az óra után kell rákötni a PEN sínre"
Tehát valamiféle hivatalos szabály írja elő, hogy mindig a villanyóra-doboz belsejében legyen összekötve a nulla és a föld? (kb 10-12 éves lehet a ház) Olyan nem létezhet, hogy a föld alatt 5 eres kábel jön be és csak valahol távol (pl az utca végi trafóban) van összekötve a kettő?
"ide kerül a szonda kábele is."
Ismétlem: nem látok semmiféle szonda kábelt/vasat/stb ami bemenne a villanyóra dobozába, tehát ha van is a dobozban ilyen föld-nulla (PEN) szétválasztó pont, arra biztosan nem csatlakozik semmiféle szonda kábel (pedig én szeretném, ha csatlakozna).
"Akkor a földkábelen is 5 vezetéknek kellene jönni."
Nem áll módomban megállapítani, hogy a zárt, plombált villanyórába hány eres kábel jön be, de nem is nagyon érdekel, hiszen ha én nem 4, hanem 5 eret látok kijönni a vilanyóra dobozból, szerintem azt én jogilag nem tekinthetem TNC rendszernek, tehát pl kénytelen vagyok a drágább túlfeszültség védőt alkalmazni, amelynek van nulla bemenete a nullvezető számára is(TNS=3 fázis+nulla+föld).
Miközben egy TNC-s rendszer esetén elég lenne a kisebb+olcsóbb (3 fázis+föld) túlfeszültség levezető is.
Miért érdekelte volna őket, mi van a lakásodban az elosztódoboznál? :) Őket kizárólag az óra és annak a szekrénye érdekli :) Illetve akkor érdekli őket, ha probléma van és kiderül, hogy nem az plombált részen...
A szétválasztáson alapvetően nem az ÁVK utáni nullasínt értjük, hanem a szolgáltatótól beérkező nulla vezető szétválasztását a PE és PEN vezetőkre. Egyébként stimmel :)
Nekem nemrég volt szabványosítás ELMŰ területen, a mérőszekrénynél nincsen földelőszonda, nem is érdekelte őket.
A lakáselosztóba van behozva a szonda vezetéke, itt van összekötve a nullával egy külön sínen. Utána van a FI relé és az ebből kijövő nullavezeték megy az elosztó nulla sínjére. (Ez már a szétválasztott ugyebár.)
Peter atyuska: nullát IS, ahogy írod, nem CSAK a nullát
Korábbi hozzászólásodból nem világos pár dolog:
Helyi földelés az óránál van minden képen
Először nem értettem, milyen képen, aztán rájöttem, hogy mindenképpen :D
Biztos? Nem az elosztószekrénynél? Ma már az óra valahol a telekhatáron van, az elosztószekrény pedig bent a házban.
Amikor még sógoréké volt a ház, mielőtt megvettük volna, 3 éve alakították ki a vadiúj mérőhelyet Elműék, nem tudok róla, hogy bármilyen földelőszondát leütöttek volna, pláne, hogy fullra betonozott kapualjról van szó. Viszont egy nagy trafóház ott van 10m-re a kaputól, onnan jön valami brutál földvezeték, abban biztosan van földelés.
A továbbiakhoz: Nem említetted, hogy lenne ÁVK. Ha nincs, akkor tökmindegy, hogy az elosztószekrényig esetleg megint össze van kötve a PE a PEN-el. Nálunk is az óránál van szétválasztva a bejövő nulla a PE és PEN-re, mert úgy szabványos ugye, de a mért köteg a padláson az eredeti vezetékekre úgy van rákötve, hogy a csokiban össze vannak kötve a nullák és a földek.
Az elosztószekrénynél meg ÁVK nélkül úgyis össze van kötve.
Nálunk pont tegnap ütöttem le a szondát és ma kötöttem rá a PE sínről jövő 10-es vezetéket.
ÁVK van, nyilván a PE sín a dobozban már nincs összekötve a PEN sínnel. 1x32A-ről beszélek egyébként.
magát a nulla eret átjelölik zöld-sárgára és közvetlenül bekötik a PEN sínbe
Tulajdonképp mi a cél? Meg akarod keresni a vezeték szakadást? Az előző kérdésnél a jelenség magyarázata után érdeklődtél,amire még egy rajz is felkerült feszültség értékekkel a mért pontokon.Igaz a fogyasztó sarkain nem volt érték feltüntetve ami nulla feszültséget jelzett volna, ami egy laikus számára érdekes lehet hogy miért nulla ha egyszer feszültséget mér a földhöz képest.
Egy villanyszerelő ilyenkor veszi elő a próbalámpát és megy a rendszeren végig míg be nem határolja a hibát.(Nekem talán nincs is fázisceruzám,nem is emlékszem hogy szükségem lett volna rá.Ritka hogy a vezeték környékén nincsen nulla vagy földelt potenciál)
Megjegyezném még hogy párhuzamosan futó vezetékeknél is mérhető multiméterrel feszültség olyan vezetéken amelynek mindkét vége szabadon van.Tipikus eset az MM-fal vezeték.
Az éjszakai és a nappali hálózat ugyan az,csak külön óra méri az elfogyasztott energiát más tarifával. Igaz az éjszakai óra után a vezetékelés külön hálózatként értendő,de a forrás elméletileg ugyanaz.
Helyi földelés az óránál van minden képen. A jelenlegi szabályok szerint a nullát ami a szolgáltatótól jön az óra után kell rákötni a PEN sínre ide kerül a szonda kábele is. Innen szétosztva megy a lakás elosztóig. Ha a távolság "jelentős" vagy a mérések alapján nem megfelelő a földelési ellenállás mértéke helyileg is levernek földelő szondát ami viszont csak a PE sínbe csatlakozik a nulla itt már nem lehet összekötve a PE sínnel. Vagy az óránál és a kötődoboznál magát a nulla eret átjelölik zöld-sárgára és közvetlenül bekötik a PEN sínbe akkor onnan ágazik le a nulla és föld és így már ide érkezik a helyi földelések vezetékei is. Helyi földelés az épület vasalásában kialakított földelő háló és onnan kivezetett földelő csatlakozó. A helyi földszonda. A gáz és víz, csatorna, stb. ingatlan csatlakozási pontján létesített földelő csatlakozás. Mindez a legrövidebb útvonalon.
Biztos vagy benne, hogy TN-S az a rendszer? Akkor a földkábelen is 5 vezetéknek kellene jönni. Az órától már 5 fog jönni mindenképpen, ha nem 50 éve csinálták...
Tényállás: méretlen bejövő földkábelre ültetett villanyóra dobozból 5 vezeték jön ki, tehát TNS-nek tekinthető rendszerről van szó. Földelő szondához menő vezetéknek (gömbvasnak, stb) sehol semmi nyomát nem látom, de mivel van FI relé, ezért itt nem is kötelező a helyi földelő szonda. Ennek ellenére én mégis szeretnék szondát telepíteni (meg egyéb védelmeket is), mert villámlások idején rendszeresek a túlfeszültség okozta károk.
Kérdés: szabványos-e, ha leteszek egy szondát és rákötöm az órából kijövő földvezetőre? (ismétlem: nem TNC, hanem TNS rendszerről van szó) Vagy ha szabályos akarok lenni, akkor mindenképpen be kell vonni az áramszolgáltatót is, mivel a plombált dobozban is van tennivaló? (pl szonda rákötése vagy a kimenet TNC-re átalakítása)
Köszönöm szépen, kezd tisztulni a kép, azt hiszem ismerősöméknél valahogy úgy volt, hogy a villanybojlerük, vagy valami olyan készülék, ami éjszakai áramról ment, annak pedig teljesen más nulla, vezeték megy végig, jól gondolom?
Viszont náluk, vagy a bojler, vagy nem tudom milyen készülék volt, már a tápkábelekén, tehát a fázison és a nullán is mutatott feszültséget a fázisceruza is , meg a multiméter is, ekkor ez viszont, hogy lehetséges, hiszen akkor az áramkörbe elvileg semmi más készülék nem csatlakozott se a fázisra se a nullára nem?
Földzárlatos a FI után a nullád, ha bármelyik kismegszakítót felkapcsolod a nullán folyó áram egy része a földelésen folyik vissza, ez lesz a hibaáram és a Fi leold. Szerintem valamilyen földkábelt korábban megsértetek és áthúz.
Már van a házon egy réteg hőszigetelés és ha besüllyesztenénk, akkor gyakorlatilag kettévágnánk függőlegesen a szigetelést, ami gyengítené "statikailag"... arra gondoltam, hogy ha pár éven belül rárakunk még egy réteget a hőszigetelésre az tényleg eltakarná... persze lehet, hogy ennek a résznek lehetne külön egy tábla szélességben feltenni egy védősávot...
Én a gégecsőről lebeszélnélek, használj Mü2 csövet, ahhoz ív idomok is vannak. Vezetékeket én könnyebbnek tartok behúzni, mint kábelt.
A külső falBA miért nem akarod rakni inkább a csövet? Nem akkora kaland azt a 4 métert megvésni, s ha a közeljövőben hőszigetelsz, akkor az EPS "ápol, s eltakar".
A villanyórától szeretnénk elvezetni az áramot egy kb 10 méterre levő kiselosztóig. Három fázist szeretnék elvezetni 10mm2 keresztmetszetű vezetékkel az épületen belül gégecsőben, azonban a villanyóra utáni kb 4 méteres szakaszon az épület falán kellene elvezetni. A kérdésem az, hogy melyik technikával lenne a legjobb elvezetni:
1. 5x10mm2 Mkh vezetékkel műanyag védőcsőbe a villanyórától és esetleg a kültéri falon belehelyezni egy plusz műanyag kábelcsatornába...
2. vagy 5x10mm2 MT kábellel műanyag gégecsőben... de ahogy számolom ehhez legalább 40-es gégecső kellene... ennél valamivel jobban tetszik a szálankénti vezetékek használata, viszont nem tudom, hogy azok így mennyire védettek...
Esetleg valami speciálisabb pl fém gégecső kellene a kültérre?
A leírás pontos, bár nyilván nem próbáltam végig az összes lehetőséget a kismegszakítóknál, egyszerre melyik legyen le- és melyik felkapcsolva (18 darab van, ez sok variáció lenne).
Azokat, amelyek kültéri vagy vizes helyiségben lévő áramköröket kapcsolnak, már próbáltam lekapcsolni, és a többit bekapcsolva indítani a fi-relét - sikertelenül.
Ma még megcsinálom azt a tesztet, ami Mekk Elek írt kicsit feljebb, és újra ellenőrzöm a kismegszakítók felkapcsolgatását egyesével.
A villanyszerelő, aki a kismegszakítókat átszerelte, észrevette ezt a problémát, és egy ideig próbálkozott is a megoldás keresgélésével, de "jó lesz az így" felkiáltással a nap végén így hagyták itt.
El kellett utaznom tegnap, de látom, hogy mennyien segítettek, szóltok hozzá. Egyszer meglesz a megoldás :-)
Minden egyes körön egy rahedli kapcsolóüzemű táp lenne? - Hát, az eredeti villanyszerelés ebből a szempontból nem volt mintaértékű, a köröket inkább csak ránézésre alakították ki. A konnektorok és a lámpák véletlenül sincsenek külön, de van olyan áramkör is, ami egymástól fizikailag távol (5-8 méter) lévő szerelvényeket lát el. Ezért ha nem is mindegyikre, de sokra juthat ilyen.
1: lekapcsolja a fő kismegszakítót (32A a villanyóra alatt),
2: felnyomja az összes többi kismegszakítót és a FI telét
3: felkapcsolja a villanyóra alatti kismegszakítót
Ha pontos a leírása, akkor minden ilyen esetben le kell csapódnia a FI relének, esőtől hótól függetlenül. tehát a kísérletsorozat akár egy óra alatt végigjátszható.
Lehet, hogy némi logikával a bekapcsolási zavargyártó főkolomposok köre leszűkíthető mindössze 1-2-3 kismegszakítóra, na arrafelé kell utána jobban körülszimatolni.
A kismegszakítóban olyan hiba nem lehet ami ezt produkálná, pláne nem mindegyikben, merthogy a leírás szerint mindegyik kismegszakítót le kell kapcsolni az ÁVK visszakapcsolásához.
A kismegszakító előtt szintén nem lehet hiba, mert ha így lenne, akkor a kismegszakítók kapcsolgatásától független lenne a hiba.
A kismegszakítók után meg azért nem lehet a hiba, mert olyan hiba nincs ami az egyenkénti felkapcsolástól meggyógyul.
Grgerg említette a kapcsolóüzemű tápokat, ehhez én még hozzátennék mindent, aminek a házban földelt csatlakozója van, mert ma már zavarszűrő áramkör van szinte minden olyan készülékben, aminek földelt konnektora van. Ezen áramkörök mindegyike picike áramot generál a föld felé, ha jó sok ilyen van a házban, plusz a gergerg által is említett kapcsolóüzemű tápegységek nullvezető-áram-rángatása az együttesen már megközelítheti azt a "szabálytalan" áram-állapotot, amitől a FI reléd már elég ideges lesz vihar nélkül is. Ha a házba ráadásul csak egy fázis megy be, az szerintem még tovább növeli ezt a zavart.
Mindehhez a vihar talán csak egy icipicit tesz hozzá és lecsap a relé.
A fenti esetre jó trükk az, ha a házat kétfelé osztod két FI relére, mert ezzel felezed az egy relére eső "szabálytalan" nyugalmi áramot.
Ahogy gergerg is írta, a FI relék nem halálpontosan 30,000000 mA-nél kapcsolnak, ez a legmagasabb érték, a valóságban van kisebb-nagyobb gyártási szórás, lehet hogy a tied a valóágban már 22 mA-nél pánikba esik. Ez ellen jó, ha kipróbálsz egy másik relét, amelyet egy komolyabb (kisebb szórású) gyártó csinált, de talán pont ugyanabból a típusból is kifoghatsz egy olyat, ami mondjuk 26 mA-s érzékenységű, már ettől megszűnhet a probléma.
"A másik fi-relé kipróbálása természetesen jó lehet, csak ahhoz vennem kell egy másik szerelvényt."
Beszéld rá a sógorodat, hogy szüksége van egy FI relére és mondd azt neki, hogy tudsz egy alig használtat féláron :)
Jó, de mint azt tudjuk, nincs idő analizálgatni...
Az ÁVK csere két esélyes, ahogyan írtad:
Vagy bejön
vagy nem.
Ha nem jön be, akkor lehet megosztani két ÁVK felé a hálózatot.
Ha ez sem jönne be, akkor három felé...
A 100 mA-es valóban nem ajánlott.
De a legfontosabb, hogy a következő alkalommal -amikor leold megint az ÁVK- akkor ne a kismegszakítókkal ügyeskedjünk, hanem egyik szobában lévő -vagy az összesben- le kell kapcsolni a szóban forgó tápokat, és így próbálni vissza kapcsolni az ÁVK-t. Ha így sem sikerül, akkor lehet folytatni az analízist. De innen már az ÁVK több mint gyanús.
Ha jó villanyszerelőt hívott volna, az alapból megpróbálta volna a lekapcsolástesztet, és az ÁVK cserét. Szerintem jellemzően a "valami szar" diagnózis lett felállítva. Az szokott még ilyenkor lenni hogy "figyeld mikor kapcsol le" azán a terápia meg hogy "dobjuk ki az ÁVK-t". :-(
Ha ez a probléma, akkor bármikor elő lehet idézni: ki kell sétálni az órához és le kell kapcsolni a 32 A-es kismegszakítót, aztán vissza. Így, ha az a probléma, amit írtál, akkor minden esetben le kell kapcsolnia az ÁVK-nak.
A rendszer indulás az stimmel, a bökkenő az, hogy pillanatnyi kihagyás esetén a kondiknak nincs ideje kisülni, nem a nulláról kell töltődniük.
Az A-s ÁVK-t mintha pont ezek miatt is találták volna ki, nem szabadna leoldania. S-est meg én nem raknék lakóházba, pláne, ha egyedüli.
De nemrégen volt éppen téma, hogy mi történik, ha bármilyen nulla-föld zárlat van az ÁVK után. Na az pont hasonlóakat művel, a gond az, hogy bármikor, nem kell neki eső, szél, hó, fagy, kiskutya meg Pistike :)
De ahogy írtam, bízzunk benne, hogy a villanyszerelő, aki átnézte az egészet, tudta, hogy mit csinál.
De a te teóriádnál jobbat nem tudok, az igaz. Egy csere után kiderül, mi az ábra.
Az ÁVK nem működik sima megszakítóként. Nem alkalmas sem zárlat, sem túlterhelés védelemre, kivéve a kombinált ÁVK-kat. De ha így is lenne, pl lenne benne valami mechenikus hiba a visszakapcsolóműbeb, akkor az azt jelentené hogy csak 4.-5. próbálkozásra sikerülne felkapcsolni, de semmiképp sem lenne benne olyan szabályszerűség hogy lekapcsolt kismegszakítókkal fentmarad, felkapcsoltal meg nem. Egy ÁVK leginkább egy áramváltóra hasonlít, nincs minek elfáradni benne, szemben a kismegszakítóval, ahol még mindig bimetálos érzékelés van.
Nézzük a tüneteket és rakjuk össze a mozaikot. Ami kizárható:
Nem a hálózatában van hiba, mert akkor sosem lehetne visszakapcsolni az ÁVK-t
Nem beázik, mert akkor csak száradás után lehetne visszakapcsolni az ÁVK-t
Az ÁVK nem hibás, mert akkor szintén mindig hibás lenne és nem lehetne szabályt alkotni a felkapcsolásra
De akkor miért megy le az ÁVK?
Azért mert hibaáramot érzékel, akkora mértékűt ami meghaladja a megszólalási értéket, ami ÁVK-tól függően változik, még azonos gyártmányoknál is, de nem haladhatja meg a 30mA-t, mert akkor tényleg rossz lenne az ÁVK.
Az érzékelt hibaáram nem állandó, csak indulási, ezért nem megy le véletlenszerűen az ÁVK
A lekapcsolás előidézhető áramszünettel => indulás
A lekapcsolás előfordul viharos időben, amikor az áramszolgáltató hálózatán a faágaknak, vezetékösszecsapódásnak, stb hála, az automat zárlatvédelem stroboszkóposat játszik =>indulás
Akkor most nézzük meg hogy egy rendszer ujraindulásánál milyen összetevők tudnak hibaáramot produkálni, ami csak nagyon rövid ideig tart. Ilyenek a kapcsolóüzemű tápegységek, amikből ha kellően sok indul egyszerre, akkor az átlépheti az ÁVK megszólalási küszöbét.
Ugyan ez játszódik le akkor is, ha a szolgáltató kismegszakítóját rántjuk le egy pillanatra.
Megoldás:
1. A hibaáramot csökkenteni.
Letne úgy hogy kidobálja a tápegységek felét, de ez nem járható út.
Lehetne elosztani ezeket a tápegységeket több ÁVK-ra, így eloszlik a hibaáram és megszólalási érték alatt marad
2. Az ÁVK megszólalási értékét növelni
Ehhez bíznunk kell abban hogy a jelenleg beépített ÁVK megszólalási értéke túl kicsi és a cserével egy olyan ÁVK-t sikerül beépíteni, ami már nem fog lekapcsolni
Kicserélni 100mA-re. Nagyon nem javaslom!
3. Az ÁVK-t S tipusra cserélni amiben van némi késleltetés, pont az ilyen alkalmakra. Ez viszont költséges buli.
Összegzés:
Hiba nincs, hibás készülék nincs. Terápia: Venni egy másik ÁVK-t, kicserélni a régit. Ha szerencsénk van és a régi megszólalási értéke gyárilag alacsony volt, vagy az új ÁVK értéke gyárilag közelebb van a 30mA-hez, boldogság van. Ha ezután is fenn áll a buli, akkor szét kell választani az áramköröket. Egyébként is célszerű a világítás és dugalj áramköröket külön ÁVK-n tartani, a kinti áramkörökről nem is beszélve, mert nem mindegy hogy egy hiba esetén marad áramod, vagy sehol nincs. Ha a házat normálisan megszerelték, akkor ez megoldható.
Azt írtad, átnézte villanyszerelő is. Fogadjuk el, hogy értett is hozzá.
Az ÁVK mint sima megszakító is működik, ezek is elfáradhatnak egyszer. Saját tapasztalat egy 10A-es fő (plombált) kismegszakítóval: ez a kis 26 nm-es garzonomban volt. Eleinte csak akkor oldott le, amikor egyszerre ment a bojler meg a porszívó. Aztán már csak a porszívóra is. A végén már gyakorlatilag mindenre. Hívtam az ELMŰ-t, jöttek, kicserélték (maradt a 10A) utána már minden mehetett egyszerre, akkor sem oldott le.
Nem gyakori eset, de nálam is előfordult. És nem 40 éves kismegszakító volt.
ha a kismegszakítók fent vannak (akár csak egy is)
Minden egyes körön egy rahedli kapcsolóüzemű táp lenne?
Aztán a meglévő nulla sínt is ketté kellene bontani még egy ÁVK esetén, nem biztos, hogy az egyszerű mutatvány lesz.
A szitu nálunk is pont ugyanez, 1 fázis 32A, 30ma/40A ÁVK (sima AC-s Schneider), mindenhol LED és van egy pár kapcsolóüzemű táp is bedugva. Viszont nem pár éves (az az ÁVK is lett cserélve egy éve?), csak 2 hónapos a rendszer. Legutóbb akkor sem bontott az ÁVK, amikor majd' kiestek az ablakok egy közeli villámcsapásra. Nem, nem azért, mert rossz az ÁVK...
Szerintem egy ÁVK csere jó eséllyel megoldja a problémát.
Hasznos tanácsnak tűnik, köszönöm! Ki fogom próbálni, hogy ezeket a minimumra csökkenve (összes számítógép, laptop, telefontöltő, kábelmodem kihúzva) változik-e valamit a helyzet, és ha igen, keresek majd egy villanyszerelőt, aki a cserét meg tudja csinálni.
Ez esetben az S tipus oldhatja meg a problémát, vagy szétbontod 2 ÁVK-ra a lakást. (az A tipusú ÁVK nem erre van kitalálva, ettől függetlenül a gyakorlati tapasztalat hogy sokszor megoldotta már a problémát, bizonyára valamilyen mellékhatás) Mint mondtam, a hiba forrása a kapcsolóüzemű tápok sokasága. A bennük lévő kondiknak induláskor fel kell töltődnie, amit az ÁVK hibaáramnak érzékel. Amikor ezeknek a hibaáramoknak az összege meghaladja az ÁVK megzólalási értékét, az leold. Ez ÁVK-tól függően változik, attól hogy 30mA van ráírva, nem jelenti azt hogy nem szólal meg 22mA-nél. Ha kifogsz egy butább ÁVK-t, akkor az is megoldhatja. Az S tipus nem olcsó, nem ajánlom. Ha van az elosztóban hely, és normálisan lett megszerelve az épüket, vagyis minden fázisvezetőhöz tartozik nulla is, akkor az áramkörök beazonosítása után és vennék mégyegy ÁVK-t a meglévő mellé, és szétválasztanám 2 körre a lakást, lehetőleg úgy hogy az ismert kapcsolóüzemű tápok egyenletesen legyenek elosztva. Ez azért is jó, mert első körben így az egyszerű cserével is meg tudsz próbálkozni és lehet hogy már az is megoldás lesz. Javaslok tipust is ha nem bánod, Schneider Electric A-tipus.
Kapcsolóüzemű táp akad egynéhány (riasztó, laptopok, töltők, konzol stb.), de a fi relé most is "A" típusú, pont ezért, ahogy jeleztem is az elején :-)
Semmi baja semminek. Kicsit túl sok a kapcsolóüzemű tápegység a lakásban, ezért nem tudod visszakapcsolni csak akkor ha az áramköröket egyenként kapcsolod fel. A vihar meg annyit játszik a történetben, hogy mikor van egy közeli villámacsapás, csinál egy nagyon rövid idejű áramszünetet (amit észre sem veszel mert csak egy villanás) ettől minden egyszerre indul ujra és ugyan az játszódik el mint szárazon. Ezt orvosolni tudod ha a "fí-relét" lecseréled a mostani AC tipust A tipusra.
Köszi a tippet, viszont működő kültéri kapcsoló nincs a házon, csak olyan, amelyik teljesen ki van kötve a hálózatból (egy darab csengőnyomó és egy kültéri világítás, ami még be sem lett vezetékelve). Így ezt már kizártam.
A szél önmagában nem elég a lekapcsoláshoz, eső is kell. Sajnos, kisebb esők mostanában nem szoktak esni, ezért komolyabb csapadékról és villámlásról tudok csak beszámolni, amikor pár perc alatt lekapcsol. Viszont ezután visszakapcsolható, a már említett módszerrel (összes kismegszakító le, fi relé fel, kismegszakítók vissza) és a továbbiakban fent marad. Ez gyengíti a beázó kötés vagy vezeték teóriát, mert akkor le kellene csapnia megint.
Amúgy valóban nem lehet egy szerelvényhez, de mint az előbb írtam, egy áramkörhöz sem társítani. Hibakeresés már volt korábban is (villanyszerelő segítségével), akkor lecserélésre került egy kültéri reflektor, aminek törött volt a mozgásérzékelője és egy konnektor, amiben hiba nem volt, de erősen oxidálódtak már az érintkezők. Nagyon örülnék, ha be lehetett volna határolni, és a hibás vezeték/kábel/szerelvény cseréjével megoldani, de nem ment. Ezért írtam az elején, hogy talán misztikus...
A másik fi-relé kipróbálása természetesen jó lehet, csak ahhoz vennem kell egy másik szerelvényt.
"A fi-relé egy-egy nagyobb eső, vihar esetén pár perc alatt lekapcsol."
NAGYON nem mindegy a hibakereséskor, hogy a lekapcsoláshoz
- elég, ha viharos erővel fúj a szél de nem esik egy csepp eső sem,
- vagy villám is kell, de nem esik egy csepp eső sem,
- vagy kizárólag akkor csinálja, ha eső is esik.
Utóbbi estben NAGYON nem mindegy, hogy
- már az első néhány csepp eső után lecsap a FI relé
- vagy kizárólag komoly zuhé estén és akkor is csak fél óra múlva szokott.
Ha a FI relé rendszeres lecsapkodását semmiképpen sem lehet egyik konkrét áramkörhöz (pl külső/kerti világítás/dugaljak kismegszakitójához) sem társítani,
amit én kissé hihetetlennek tartok,
akkor én kipróbálnék egy másik FI relét ugyanott, hátha az nem csinálja ezt a dolgot.
Köszi a választ neked is! Egy 10A körön vannak kinti fogyasztók (kapunyitó és egy konnektor), de azokat átnéztük már, és sehol sem látunk ilyesmit. Szivattyú is van, de az csak néhány hónapja, a probléma meg előtte is megvolt. Esetleg valahol a védőcsőbe kerülhetett víz, mert a kábeleket nem húztam át, csak a kötéseket néztem meg. Érdemes lenne?
Nekem az a legfurcsább, hogy nincs egy áramkör, amihez a fi-relé gondja társítható lenne. Gondolkodom ezen a cserén is...
Segítséget szeretnék kérni, egy elsőre talán misztikusnak tűnő problémában. Adott egy tíz évnél fiatalabb családi ház, 1F 32A bejövő teljesítménnyel és egy Legrand 40A 30 mA "A" típusú fi-relével. A kismegszakítók alig egy éve lettek szakszerűen kicserélve 10-16A C típusúak, ha ez számít, a házban pedig mindenhol 1,5-2,5 mm2 tömör rézvezetékek és -kábelek vannak, a kötések wago-val vannak kialakítva. Fogyasztók: ami egy modern háztartásban szokott lenni, indukciós tűzhelytől led-es világításig minden, klíma kivételével.
A fi-relé egy-egy nagyobb eső, vihar esetén pár perc alatt lekapcsol. Ez sem jó, de visszakapcsolni csak úgy lehet, ha minden egyes kismegszakítót lekapcsolunk, visszakapcsoljuk, majd sorban az összes kismegszakítót is. Ez eső nélkül is így van, tehát nem kapcsolható úgy vissza, ha a kismegszakítók fent vannak (akár csak egy is). Ha újra vissza van kapcsolva, akkor hibamentesen működik, tesztkapcsolóra természetesen leold.
Mindenki kerüli azt a kifejezést, hogy funkcionális szigetelés...
Ez az, ami nélkül csupasz lenne a vezeték, vagyis nem lehetne felhasználni. Ez a szigetelés az, ami a legtöbb alkalmazásnál kevés, ill. az előírás szerint nem elegendő. Régebben a rádióknál vagy TV készülékeknél voltak ilyen hálózati vezetékek, meg az orosz készülékeknél...
Olyan helyen, mint a képen látható tűzhely bekötése, ott bármi ráömölhet, forró víz, stb. szóval az ott ezzel a funkcionális szigeteléssel életveszélyes.
Még egy fél mondat kellett volna. Az "mosogatógép/akármi mögött lévő üreget (a falon lévő elektromos dobozokkal együtt) is a fentiekhez hasonló elkerített/védett térnek tekintem" után kellett volna még írnod, hogy: egyébként helytelenül.
És már csak az lett volna a baj, hogy az érintésvédelem más fogalom. Amiről te beszélsz, azt ma alapvédelemnek hívják, előtte közvetlen érintés elleni védelemnek hívták, azelőtt meg érintés elleni védelemnek hívták. Érintésvédelemnek meg azt hívták, amikor a meghibásodott szerkezet vasdoboza elkezd ütni.
Az érintésvédelemben a "hozzá nem férhetőség" is egy "szigetelő rétegnek" felel meg jogilag.
Tehát pl egy trafóházban csupaszon mennek az áramvezető sínek, de mégsem mondhatod életveszélyesnek, hiszen egy zárt épületben van. Sőt vannak hatalmas kültéri szerkezetek, amelyeknek egyes csupasz pontjain akár százezer volt is előfordul, mégsem reklamálhatsz életveszély miatt, mert van kerítés körülötte. Lakáson belül pl a mennyezeti lámpát nem tudod véletlenül megérinteni, ezért ott is elegendő az egyszeres szigetelésű vezeték még akkor is, ha létráról meg tudnád érinteni azt a vezetéket.
Na a beépített konyhaszekrénybe fixen beépített mosogatógép/akármi mögött lévő üreget (a falon lévő elektromos dobozokkal együtt) is a fentiekhez hasonló elkerített/védett térnek tekintem, ezért az ott futó vezetékek esetén is csak az elsődleges/üzemi szigetelést tekintem kötelező elemnek, a kettős/második szigetelést már nem.
Nulla szakadásnál a kék vezetéken nincs feszültség. Ha mégis mérhetünk rajta,az az a fázis feszültség ami egy, vagy több fogyasztón keresztül megjelenik a kék vezetéken,vagy annak a hálózatában. Ezt a feszültséget méred a föld potenciál felé a fekete ill a kék vezetéken. Egy multiméter vagy fázis ceruza nagy belső ellenállása miatt mindkettőn ugyan akkora feszültséget mérhetsz a föld felé, de a konnektorban nem lesz mért feszültség.
Egy nagyobb teljesítményű próbalámpánál már kiderül a hiba, hiszen a nullához képest halványabban fog világítani,vagy egy fogyasztó elkezd működni.
Az az ha MINDEN fogyasztót leválasztasz a nulla szakadás utáni hálózatról, a kék vezetéken nem fogsz mérni feszültséget.
"Mechanikus sinrepattintható 24H/15 percenként választható van most 3600ft kb, ebből kell akkor mégegy, ezekszerint.."
Úgy szép, ha egyformák. Veszel még egyet és úgy állítod be őket, hogy a két locsolási idő között ne legyen átfedés. Mivel ezek az órák nem halálpontosak, ezért a két locsolási időszak között legyen min. 15 perc locsolás nélküli szünet, így még évek múlva sem tudnak átfedésbe kerülni :)
Régen jártam erre. De most jöttem, mert kérdéseim vannak, szeretnék okosodni :)
Az a kérdésem, hogy az alábbi elektromos fogyasztóknak milyen a bekötése? Dugvillás D vagy fixre F kötött? Ha létezik kétféle, de az egyik az elterjedtebb, akkor D-DF v. F-DF jelöléssel írjátok meg, ahol az első az elterjedtebb megoldás. Ha egyformán van elterjedve mindkét megoldás, akkor DF. Ugye ezeket, azért nehéz mérni, de a tapasztaltak tudják szerintem kapásból. Ha nem nagy kérés.
A házban a fogyasztóhelyek kialakításához van szükségem ezekre az adatokra - és nem szeretném az ide vonatkozó 300 gépkönyvet megkeresni, letölteni (ha egyéltalán elérhető) és kimazsolázni.
Szerintem meg nézz utána a locsoló automatikák között, nagy részük össze van építve a vizes résszel is. Lehet hogy olcsóbban jönne ki és legalább lenne rajta garancia. Te is összetudnál hozni egyet de kéne:
- szelep motoros 3 db, a fővíznek 2 meg a leágazásokhoz (12V vagy 24V os rendszerűek)
- kéne egy normális doboz amibe az elektronika bemegy
- egy olyan időrelé aminek van két kimenete amik között vált a beállított idő szerint, illetve képes kikapcsolni a kimenetet ezt egy 3 állású kimenetes cumó tudná 1-0-2
- és két sima relé ami a szelepeket kapcsolgatja általában az időrelék kivéve a lépcsőháziak nem igazán ajánlott terhelést kapcsolgatni.
De van sok megoldás és lehetséges megoldás egy kicsit agyalni kell rajta meg rajzolgatni.
- veszel pl egy PCS-516 UNI időrelét, ez tud működni 230 vagy akár 12V-tal is.
- a felső tekerős kapcsolóját beállítod "C" vagy "D" üzemmódra
- az egyik mágnesszelepet rákötöd a belső váltó relé 5-ös pontjára
- a másikat a 7 es pontjára
Amikor energiát adsz az időrelének (és a váltó relé 3-as pontjára is), attól kezdve egy ideig az egyik fél kert lesz locsolva, majd ugyanannyi ideig a másik fél kert (az időt az alsó két tekerővel tudod beállítani),
ezt fogja ismételhetni mindaddig, amíg el nem veszed tőle az energiát.
Vannak olyan időrelék is, amelyek váltó érintkezősek, vagy van egy bekapcsoló és agy kikapcsoló érintkezőjük. Egy ilyen relét beállíthatsz mondjuk úgy, hogy fél óránként oda-vissza kapcsolgasson. Ekkor fél óráig a relé egyik kimenete locsolja a kert egyik felét, az átváltás után meg a relé másik kimenete locsolja fél óráig a kert másik felét.
De léteznek több vízkörös gyári locsolásvezérlő készülékek is, azok ugyanezt megcsinálják akár 6 vízkörrel is (egyszerre mindig csak az egyik kap vizet).
Csak azt nem tudja itt senki, hogy legalább a zseblámpaelemes kísérletekben jó voltál-e általános iskolában, vagy abban se, vagy éppen akkor eltört a lábad, és 2 hónapot hiányoztál - így nem lehet finoman hangolni a választ.
Én ezt nem értem, ha valami elszakad, akkor azon hogy van feszültség
Mert nincs is rajta feszültség, mármint ha a szakadásnak a betáplálás felőli oldalát nézed. De a készülék felé eső oldalon meglepetésre tényleg van, feszültségforrás-fázisvezető-bekapcsolt fogyasztó-nullavezető úton.
ilyenkor egy berendezés mondjuk nem kapcsol be? Ennek mi az oka, miért nem kapcsol be?
Azért azt elvárnám, hogy kitaláld, hogy ha az áram nem tud folyni (szakadás!), akkor nem is működik a készülék...
Most találtam erre a fórumra, és mivel érdekel egy dolog, gondoltam megkérdezem, remélem itt valaki eltudná nekem magyarázni, hogy tulajdonképpen, mi az a nulla vezető szakadás, és mivel jár? Mármint azt értem, hogy valahol elszakad a nulla vezetője, de egyik ismerősöm mondta, hogy ilyenkor a fázisceruza feszültséget jelez, és multiméterrel is kimérhető a feszültség jelenléte. Én ezt nem értem, ha valami elszakad, akkor azon hogy van feszültség, (mi táplálja azt a feszültséget)?
Valahol azt is olvastam, hogy ilyenkor egy berendezés mondjuk nem kapcsol be? Ennek mi az oka, miért nem kapcsol be?
Köszönöm, ha ezeket a dolgokat tisztázzátok bennem, és előre is elnézést kérek, ezekért a számotokra biztos nagyon amatőr kérdésekért..
Majd a bíróságon is ezzel védekezzél, amikor csatornaépítésnél agyonüti az áram az egyik embered.
- Ne rugózzon már bíró úr :-)))))))))
A bíróságon azt mondanám, hogy: Tisztelt Bíróság! Remélem, a vád szakértője nem keveri össze a szezont a fazonnal, mint egyesek az Index fórumán. A szigetelt csillagpontú hálózatnál, mint ami az adott aggregátor, a védőföldelés nem a hálózattal kapcsolatos fogalom, hanem csak a készülék testét helyezi földpotenciálra. Ez meg a különösen veszélyes környezetben a védőelválasztásnál Magyarországon mintegy 60 éven át kötelező is volt! Pontosabban nem a földpontenciálra helyezés, hanem az egyenpotenciálra hozás, de mivel joggal feltételezhető, hogy a nedves környezet földpotenciálon van, a készülék házának földpontenciálra kötése a biztonságot csak növelni tudta. Az, hogy ma ez nem kötelező, az szomorú, de nem tartozik ide, mindazonáltal felhívnám a figyelmet, hogy nem tilos. Még egyszer hangsúlyoznám, jelen esetben a földelés az csak annyit jelent, hogy a készülék háza van földpotenciálon, és ez nem keverendő össze, mint ahogy egyes fórumosok összekeverik, a földelt csillagpontú hálózaton a földeléssel.
A te peldad az, hogy nedves kornyezetben rakotsz egy db kettos szigetelesu, foldeletlen berendezest.
Az en peldam (ami a lenti agregator gepkonyveben is van), hogy rakotsz egy hazat. A hazban lehet akar egy helyi foldelessel ellatott berendezes, pl. betonkevero. Innentol az agregatorod nem foldfuggetlen, de nem is megfeleloen foldelt, tehat eletveszelyes.
Kár ezen rugózni, az adott áramfejlesztő használati utasításában benne van, hogy földelés kell, így aztán csak saját kockázatra lehetne ettől eltekinteni.
Vagy mikor berendeli a NAV és baszhatja amit összeszedett. Csalni két okból szoktak 1. magas költségek amiket akkor is fizetni kell ha nincs bevétel, 2. marha sok adminisztráció és irat ha minden papírosban szabályok szerint menne (ezért nem vállalnak sokan állami megrendeléseket), a többi már más tészta.
Ezt úgy lenne érdemes elhozni hogy beleférjél az 5 napos vissza viteli lehetőségbe. Elvileg egy szimpla infrapanel szép köntösben. Én ki próbálnám, még ötletnek is jó volt, hasonlót keres egyik megrendelőm.
Eljátszottam kicsit a gondolattal, hogy hagyom, Mekk Elek válaszoljon előbb, de csodálkozom, hogy más még nem reagált már az első bejegyzésedre sem. Közben C200UF válaszolt, de most már elküldöm :)
Valószínűleg azért, mert bocsánat, de valami oltári nagy baromságokat írsz. Ha egyszerűen megkérdezed, hogyan kell földelni, biztosan kapsz választ, de amit írsz, az nagyon meredek. Üzemszerűen a földelésen NEM folyik áram, nincs zárt áramkör, az már régen rossz. Minden aggregátoron van földelési pont, a tieden is, ehhez kell megfelelő módon csatlakoztatni a földelőszondát.
Nem is tudom, szerintem nézz utána, hogy mit jelent az, hogy földelés. Meg úgy egyáltalán, mert életveszélyes a hozzá-nem-értésed.
A foldeles nem aramkor. A celja az, hogy a berendezes burkolata foldpotencialon legyen, hibas mukodes eseten IS. Ha a burkolat a (megfelelo) szondaval (a megfelelo modon) ossze van kotve, akkor a berendezes foldelve van.
Az első két mondat valóban nem pontos, de az,hogy a szonda és aggregátor között nem jön létre áramkör azt másképp nem tudom leírni. A szonda rá van kötve az aggregátorra és a fázis nem zár áramkört. Vagyis az aggregátor nincs földelve. Akkor meg minek a szonda? Mellesleg ha ráteszem egy földelt fogyasztóra mi védi meg a készüléket? Az aggregátor ZI- STE 2800.
Utálják a gyerekei? Akkor jó, legalább nem bőgnek majd, amikor 50 évesen temetik. De legalább addig biztosan megvan a 3 gyerek, 16 szoba, meg 8 számjegyű havi bevétel... Biztosan megéri... Ha van olyan szerencsétlen, hogy még legyen ideje felfogni, hogy éppen beledöglik a melóba, és nem csak natúr felfordul, akkor már késő megbánni, márpedig mindegyik megbánja. Ahogy a mondás szól az életről, ez már az előadás, nem a próbák.
Ebben az egész "kivitelezésben" is az a legrosszabb, hogy sem időben, sem pénzben nem lett volna több normálisan megcsinálni. Vajon mibe került?
15 - 20 évnél tovább tartósan szerintem nem lehet eü károsodás nélkül bírni... vagy összeszed valamit még alatta, vagy ha abbahagyja és eléri a 60 éves kort, akkor sokkal gyorsabb lesz a leépülés mind fizikális, mind mentális értelemben... látok mind a kettőre példát, sajnos...
Nem kell védeni őket. Van egy ismerősöm, aki vállalkozóként dolgozik. Reggeltől estig van munkája. Ilyen teherbíró embert még nem láttam. Mindenki hívja, mert nem a lefejésen töri fejét. Munkájára igényes, nagyon gyorsan dolgozik.
Csakhogy példát mondjak két brigád dolgozik egy új épületen, ahol 21 lakás van, azonos idő alatt ő 16 lakást csinál meg, míg a másikak 5-öt. Ezt nem ő meséli, hanem láttam. Sokat keres. sok munkával, megfelelő kivitelben. És még ő sem adózik rendesen.
Nem az a baj, hogy jól keresnek, hanem az, hogy ilyen tudatlanul, ilyen igénytelen szar munkával. A legszebb a topikban, hogy mindegyik gyakorló vállalkozó lapít, mint szar a fűben. Valószínű, hasonló minőségben teljesítenek.
Egyszeres műanyagszigetelésű vezetéket a civilizált világban nem tartanak elegendő védelemnek.
Fedél nélküli dobozt a civilizált világban nem tartanak elegendő védelemnek.
A mozgatható vezetéket mechanikai rögzítés nélkül lepattanó doboztetőn át a civilizált világban...
A veszély a tűzveszély és az egyszeres szigetelés sérülése esetén érintési veszély.
Nagyon csodálkozom, hogy erre van, aki azt mondja, ez szakmailag rendben van, "Egyik képen sem látok semmi szabálytalant". Perre lehetne menniük a szakképzettséghez hozzásegítő intézménytől visszakövetelni a tandíjat.
Ezeket a kérdéseket már 120 éve egyformán oldják meg, a lehetőségeket Péter atyuska felsorolta a 77656. számú hozzászólásában.
szvsz most (1-2 évig még biztosan) bármelyik építőipari szakma jól fizet, ebben a mesterségesen felpörgetett építőiparban... valszeg utána is, ha a szakik egy jó része ismét lelép nyugatra....
ha félsz az áramtól, akkor mehetsz kertésznek, ott is szép számokat látni 1-1 munkára...(neten pl nem találtam még olyan drágán komposztot (20 m3), amiért nekem el akarja adni az sajátját.. és ez csak 1 tétel az anyag listáról.. :) )
Ez egy mocskos, szemét munka. Kiverném a szemét annak, aki csinálta.
Az a legszomorúbb, hogy az itt írogatók megvannak vele elégedve.
Nem emlékszem a nevére, de itt volt sokáig egy Gingerhez hasonló nevű vállalkozó. Ha ilyen gány munkát végzett volna, akkor leszarta volna mindkét kezét.
"Többen lettek... de gondolom nem ezt sejtette veled."
a honlap alapján - amit szintén egy szerelő ajánlott - nekem úgy tűnik kevesebben: ott van egy lista, és a nevek mellett egy kék piktogram, na júl 01-től csak ők szerelhetnek (elvileg)..
"A regisztrált szerelő neve melletti betű jelentése:
A záró pecsétek (plombák) az elosztói engedélyes, E.ON tulajdona. Azok eltávolítását 2017. július 1-től csak az erre feljogosított betűvel jelölt regisztrált szerelő végezheti."
"
Amúgy különösebb vésés nélkül páróra munka.
Ami normál áron (~5000 Ft/óra) 10-20 eFt munkadíj.
Plusz kiszállása párezer Ft adott esetben.
...és az anyag persze.
---
Avagy a 40 ezer nem tűnik extrém árnak."
(főleg látatlanban ajánlva)"
"látatlanban" mindegyiknek (4) elmondtam, hogy az óra milyen messze van az elosztótól (4-5 m és ha jól látom, akkor kb 35-40 mm-s cső van a falban az óra és az elosztó tábla között), nem akarom egy teljes napját igénybe venni, jöjjön amikor ő gondolja, alkalmazkodom + vésés nélküli árról beszélünk természetesen..
(mindegyik szerelő 1-2 km sugarú körön belül volt)
ezek után még kérdeztek 1-2 dolgot, majd mondták: 40k..
elég furi volt mit mondjak... az egyik képes volt arra, hogy el is jött :), majd ő mondta, amit kb te (a 40k után), hogy 5-5,5k órabérben jönnének.. most viszont nem tudom, hogy mit tegyek, mert a neve mellett nincs ott ez a bizonyos P (?) betű, a szerelő meg természetesen azt mondja, hogy bonthat plombát.... bírságot sem akarok utólag, így nem nagyon tudom mit tegyek.. (még).. hívjam fel az elmüt, hogy az a P tényleg azt jelenti, ami oda van írva?
A fekete kábel teljesen rendben van. Az a főzőlapé. Sokkal inkább tartom igénytelen munkának a hanyagul odakendácsolt lengőt amit azért laikusként én csak vezetéknek neveznék.
"Szerintem azert mert a vasaloja es a hajszaritoja kabellel van bekotve, nem vezetekkel."
Az illető laikus. egy KÁBELT nevezett vezetéknek.
Ha csípóből kötözködés helyett jobban megnézted volna a mellékelt képeket is, akkor az első két képen megláttad volna azt a három eres, kettős szigetelésű, fekete kábelt, ami kijön a fali 65-ös dobozból, majd mielőtt felmegy a készülékbe, a fal mellet lelóg annyira, hogy (valószínűleg a padlóra lefeküdve) egy kis szakasza látható és elérhető a szekrény alatt.
Az a kábel ott nem okoz semmiféle veszélyt és esztétikailag sem zavaró, hiszen csak a padlón fekve látszik.
Egyébként akár a lakás tulajdonosa is fel tudná dobni a deszkára egyetlen mozdulattal, de tanács kérés helyett inkább csinálja itt a fesztivált.
Köszönöm. Ezen hozzászólásoddal megerősítettél abban, hogy esetedben a megfelelő hangnemet alkalmaztam.
Amennyiben azt tapasztalod életed során, hogy más szakemberek is ehhez hasonló stílusban kommunikálnak veled (vagy kedvesen mosolyognak miközben jól átvernek, háromszoros árat kérnek, stb), abban az esetben nagyon szívesen elmagyarázom neked a jelenség okait.
- ugyan csak doboz de van egy kis könyök amin a gyári kábel bevihető a sorkapocshoz
- olyan dugalj ami erre van kitalálva ..."
Ha a szerelő így akarta volna csinálni, akkor most azt olvashatnánk, hogy hogyan lehetséges, hogy ugyanazért a munkáért az egyik pofátlan villanyszerelő 30 ezer forinttal többet akart elkérni.
Sziasztok!
Nemrégiben vettünk egy Legrand márkájú, két vezetékes videós kaputelefont.
Szeretném lassan a kapunyitó funkciót is használni, amely a leírás alapján 18 volton működik. A gondom az, hogy nem találok olyan impulzusos zárat, amelyiknél ez lenne a névleges feszültség. Jellemzően 12 voltosak.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy hogyan tudnám megoldani a dolgot.
250 mA-es "behúzóáram" van feltüntetve.
Köszönöm!
Puff neki. Oké, akkor viszont gáz. Nem feltétlenül szabálytalan, pláne nem veszélyes, bár pont a lényegi részekről nincs fotó, de ha minden oda került, ahova tervezve lett és a kiállások is most lettek kialakítva, akkor ez tróger munka.
Sehogy sem értem a lengő aljzatokat. Ráadásul ezek a boltokban kapható leggagyibbak.
Lehet, hogy nem ismerik a süllyesztett konnektort? :D
Kifizetted már? Gondolom igen. Nincs ezzel baj, én is előre kifizettem a kivitelezőmet, aztán egy hónapja eltűnt. De éppen ma sikerült vele beszélnem :D
Sziasztok! Vettem egy 2800-as aggregátort, földelést írnak elő. Leraktam egy szondát, az aggregátor viszont nincs földelésre kialakítva, vagyis nem jelent semmiféle védelmet. A fázis és föld között nem jön létre áramkör. Akkor viszont mi az értelme a földelésnek? Egy szakember válaszára lennék kiváncsi. Köszi.
A megrendelő én vagyok, így bátran állítom, hogy nem pillanatnyi szeszélyek vagy kósza képzelgések szülötte volt a hálózat terve. Kész, méretezett szekrényelrendezés, elszívó, főzőlap és sütő beépítési méretének megadásával. Az "ingyen kellett volna" feltételezést pedig azt hiszem egy lakásfelújítás kapcsán nyugodtan elfelejthetjük.
Szeretném ha hitelt adnál szavamnak, s - mint a képek is mutatják - bizony van az a hülye aki lengővel oldja meg még akkor is ha ott a begipszelt doboz.
Aki egy egyszerű konyhai szagelszívó aljzatnak 2,5mm-es sodrott rézvezetékű földelt lengőt kreál az más csodára is képes.
A miért persze nem titok. A mester aki az építési vállalkozótól megkapja a felkérést és minden titkok tudója, nem maga végzi hanem két ugrifülessel végezteti a munkát esetenként anélkül, hogy ellenőrizné.
Üdvözöllek Mekk mester! Én a képeken látott megoldásokkal kapcsolatban kértem hozzáértők(!) véleményét. Kérdésemben/kérésemben sehol nem látom a személyeskedő felhangokkal fűszerezett válaszok kívánalmát.
Ám ha már íly" módon megszólíttattam és rögtön első szereplésem kapcsán ilyen ütősnek szánt választ tudtál ideokádni, bátorítalak azon irányba, hogy a jövőben ne terheld magad ostoba, rosszindulattal motívált kérdéseim megválaszolásával.
Hát nem tudom, önmagában szerintem ezzel nincs probléma, nekem elsőre az jut az eszembe, hogy a megrendelőnek gőze nem volt, mit akar valójában és hova, vagy utólag talált ki teljesen mást és ingyen kellett megoldani. Az a tűzhelybekötés nem úgy néz ki, mint ami erre lett szánva, inkább olyan, hogy "jajj, mégsem ott lesz, hanem itt, de hát itt is van drót, ugye megoldja valahogy? Ingyen...".
Nem hiszem, hogy alapból ez lett volna az ötlet, ki az a hülye, aki tököl lengőaljzatokkal, mikor egy süllyeszett konnektort sokkal egyszerűbb beb***ni, ha egyszer ott a helye.
Ritka igenytelen es lusta munka. Sehol egy vedocso, vezetekek kilogatva a dobozbol stb. Nem akart tul sok idot tolteni nalad a "mester" aki ezt osszehozta. Soha nem lattam meg 65-os dobozbol kilogatott vezetekeket amiknek a vegere lengokonnektort kotottek volna. A fix bekotesu gepek vezeteket pedig altalaban vedocsovestol szokas kihozni a falbol (ha egy picit megvesi kifert volna mellette es maris fel lehetett volna szerelni egy rendes fali konnektort)
Hogy mennyire veszelyes azt majd megmondjak a szakik, mindenesetre egy ilyen munkaval tuti elhajtottam volna a banatba...
ha jól rémlik régen átmérőben volt (25 éve) a standard.. a vellanyszerelő hívta így (6-s drót vagy hasonló), ezért írtam így én is.. természetesen tudom, hogy mi a különbség az "A" és a "d" között, ha nem vagyok biztos, amit mondanak, akkor mindig rákérdezek, hogy felület, vagy átmérő amiről beszélünk az a biztos..
A világítási osztályon kérdezgetted az eladókat, hogy melyikük van kioktatva ilyesmire és az az ember válaszolta ezt,
vagy a kispárna osztályon faggattad az első utadba eső egyenruhás árufeltöltőt/takarítót?
Írj egy emailt az Ikeának, hogy abban az áruházban név szerint ki tud segíteni neked az alkatrészek összeválogatásában.
Ha nincs rá külön emberük, de VALÓBAN annyira komoly a cég ahogy mondják, akkor egy megbeszélt időpontra odavezénylik neked a karbantartó villanyszerelőt :)
Véleményezésre feltöltöttem néhány képet. Kíváncsi vagyok mennyire lehet/kell műszakilag, szakmailag elfogadni ilyen kivitelezést. Nem amatőr, képzett szakember munkája! A szekrény ami mögött (alatt) a tűzhely bekötése van lábakon áll, így elérhető a vezeték. A másik lengő pedig az elszívóhoz van "kivezetve".
Az Ikeá-kban valószínűleg van olyan ember, aki ilyesmire van kiképezve. Megmutatod neki a rajzot, elétartod a kosarad, ő meg két perc alatt beledobál mindent, amire szükséged van.
Lakásunkba szeretnénk sínrendszeres világítást kiépíteni az IKEA SKENINGE rendszerét alkalmazva. Ezért szükségünk lenne egy szakértő véleményére, hogy melyik elemből (hálózati csatlakozó, sín, átkötő, stb.) hány darabra van szükség.
Nem átmérőben mérjük a vezetéket, hanem a keresztmetszet területét adjuk meg, és csak az anyagot, tehát sodrott ér esetében a szálak közti levegő nem számít bele. Pl: a 6-os vezeték az 6mm2.
Az illető csendben figyel a háttérben, majd ha valaki véletlenül (vagy nem véletlenül) hülyeséget, vitatható megállapítást ír, előugrik, idézi a szakirodalom, google, stb. vonatkozó passzusát és sárba tiporja a vétkest, minősíthetelen stílusban...nem változik semmit.
bocsánat, az óra és a elosztó tábla közötti vezetékszakasz cserére gondoltam, pontosabban annak az átmérőjére: ha jól tudom, akkor eddig lehetett hatost (6 mm2) használni, amit nemrég (?) 10-sre változtatott az elmü: az egyik szerelő ott sírt a telefonba, hogy hány 100 m 6-s vezetéke van, és azt már "sehol sem tudja" felhasználni...
"pár száz forint,viszont az óra és a lakásban lévő kismegszakító közti vezetéket már nem csinálják meg ,keresek egy elmünél regisztrált villanyszerelőt ,ha tud valaki ilyet kérhetném a telefonszámát."
akikkel én beszéltem, 40k alatt nem akarták ezt megcsinálni.. 10-s CU kell erre figyelj, 6-s már nem jó.. + még az van, hogy júl1-től is változott azon szerelők köre, aki plombát bonthatnak...
A magas hőmérséklettel operáló hősugárzók a látható fény-tartományban is sugároznak, tehát ha valaki nem igényes a világítás minőségére, akár le is kapcsolhatja a lámpát mellettük :)
Az igazán tudatlan, te vagy. Senki nem írt itt arról, hogy mennyivel erősebben fűt, vagy nem fűt. Mellédumálsz, hablatyolsz, folyik belőled a semmi ( írhattam volna szart is, de én ilyet nem teszek).
El kellene hagynod ezt a Mekk Elek nevet. A bábsorozatban szereplő Mekk Eleknek volt egy óriási előnye veled szemben. Annak volt egy szakmája, amihez értett és végül visszavonult szakmájába, szabóként tevékenykedett tovább.
Amit leírtál, az NEM az "infra", hanem az "infravörös" szó leírása, tehát most nem nyelvészkedsz, hanem mellébeszélsz :)
Ha valaki itt mellébeszél, az te vagy. Ha elovasod, miről írtam, akkor kiveri a szemedet az infravörös sugárzás szó (77613 hsz).
"E sorban a vörös alatt" következő hullámokat nevezték el infravörös sugaraknak. Ennek megfelelően infravörös sugárzáson a 780 nm és 1 mm közötti hullámhossz tartományt értjük. Az infravörös sugarakat az emberi szem már nem képes fényként érzékelni, a bőr melegérző idegvégződései viszont képesek meleg érzetként felfogni. Mivel az ember az infravörös sugárzást elsősorban hőhatásként érzékeli, és fizikai kísérletekben is a többi hullámtartományhoz képest kifejezetten nagy hőközlő (termális) képességet mutat, így az infravörös sugárzást gyakorlatilag hősugárzásként is azonosítjuk."
Tudod mekkmester, amikor felkapcsolom az infrapanelt, akkor le kell kapcsolnom a világítást, mert akkora fény van a szobában.
- a tudatlan emberek nagy része sajnos úgy tudja, hogy egy "infrapanel" ugyanannyi wattal sokkal erősebben fút, mint egy hősugárzó, mert behülyítették őket, hogy az infrapaneleknek sokkal jobb a hatásfoka.
- szerintem minden szakember szégyellje magát, aki nem tesz meg minden tőle telhetőt az effajta tévhitek lerombolásáért (azok meg pláne, akik még részt is vesznek a nép-hülyítésben, hogy így extra bevételre tegyenek szert).
"Nézzünk egy picivel egzaktabb leírást az "infra"-ra."
Amit leírtál, az NEM az "infra", hanem az "infravörös" szó leírása, tehát most nem nyelvészkedsz, hanem mellébeszélsz :)
Én ezt írtam: ""Infra" nevű dolog vagy fizikai jelenség nem létezik".
Gyengébbek kedvéért ezt úgy kell érteni, hogy az infra szó azt jelenti, hogy "alatt", pontosabban "valami alatti", tehát a szónak kizárólag akkor van értelme, ha azt is mellétesszük, hogy MICSODA alatt.
Tehát:
infravörös = vörös szín hullámhossza alatt
infrahang = hallható hangok frekvenciatartománya alatt
infra érzékelő = "infravörös hullámokkal működő mozgásérzékelő" rövidített alakja
infrasorompó = "infravörös hullámokkal működő optikai sorompó" rövidített alakja
infra fűtés = "infravörös sugárzás elvén működő fűtés" rövidített alakja
infraautó, infravajaskenyér, infrakáposzta = nem értelmes kifejezések
infrapanel = olyan panel, amely maga alatt van
Az ifrapanel kifejezést ma már olyan sok kókler kereskedő/importőr és amatőr laikus használja, hogy kezd beépülni a köznyelvbe, olyan készülékek kapcsán, melyeket nincs pofájuk "hősugárzó panel" néven illetni, mert kiröhögnék őket ugyanazok a szerencsétlen tudatlan balekok kedves vásárlók, akik viszont az "infrapanel" szót simán benyalják, mint a világ nyolcadik technikai csodáját (amely köztudottan sokkal több energiát ad le hő formájában, mint amennyit felvesz az elektromos, mint minden rendes örökmozgó készülék ;)
"villanyóra és a lakásban lévő kismegszakító közti vezetékcsere mennyibe kerül?(kb 4 méter)"
Ha a villanyórád egy fázisú, mindössze 10 amperes, a villanyszerelő a szomszédságban lakik, pont van neki odavaló vezetéke a fiókban, a 4 méter csöved jó vastag, sima a belső felülete, nincs benne kanyar, akkor kb 5 ezer forint.
Ha a villanyórád három fázisú, 3 x marhasok amperes, a villanyszerelő három kerülettel arrébbról jön, még be is kell szereznie a vezetéket, a 4 méter csöved szívószál vékonyságú, ezer éles kanyar/törés van benne plusz belecsorgatott malter és beton, tehát újra kell vésni+csövezni az egészet, akkor UGYANAZ a munka kb 100 ezer Ft lesz.
Minkét összegre van esélyed, ennyi információból sajnos csak ennyire pontosan lehet látatlanban árat mondani.
Egy Budapesti lakás(40nm) villanyóra és a lakásban lévő kismegszakító közti vezetékcsere mennyibe kerül?(kb 4 méter)
Az elmü a villanyórán a kismegszakítót kicseréli,mert már nagyon régi,ennek a cseréje hétezer pár száz forint,viszont az óra és a lakásban lévő kismegszakító közti vezetéket már nem csinálják meg ,keresek egy elmünél regisztrált villanyszerelőt ,ha tud valaki ilyet kérhetném a telefonszámát.
Egyéb okosságot is szívesen fogadok.( nem lopni akarom az áramot)
Bolti árnál olcsóbban villanyszerelési anyagokat is vásárolnék.(1,5 cu vezeték,gégecső, stb. bontott nem érdekel)
"Infra" nevű dolog vagy fizikai jelenség nem létezik"
No de uraim, a 77611-ben Mekk Elek nem a tudatlanságát árulja el az infravörössel kapcsolatban, hanem a pongyola szóhasználatot kifogásolja. :D
Elvégre a harmadik bekezdésben használja az infravörös sugár kifejezést...
Az meg, hogy érdemes-e bakafántoskodni a pongyola szóhasználattal kapcsolatban, az más kérdés. Biztos vagyok benne, hogy ő is kért már fél kiló kenyeret, miközben kiló sem létezik, mint önálló fogalom. Hasonlóképpen rádióamatőrök is szabadon és pongyolán használják a "három és fél megán" frekvenciameghatározást, miközben mega nevű dolog sem létezik. Ésígytovább, végtelen sorban. :)
Kérdés marha egyszerű volt e mérés ebben a helységben valamikor? Ha igen azt a papírt meg kéne szerezni. Ezzel lehet egy második kört futni hátha nem kell terveztetés, mégsem. Illetve meg kéne szerezni a kivitelezőtől vagy a kezelőtől (KK) az elektromos dokumentációt ez is segít mivel akkor csak a teljesítményre kell koncetrálni másra nem. A tervezőek kell majd egy csomó adat és alaprajz nyomvonal. Aki nekem dolgozik az el van most nagyon havazva.
""Infra" nevű dolog vagy fizikai jelenség nem létezik," Csak fényben és hangban, mert ugye hullámhossz, még ha nem is látod. Az meg hőben is. Szóval kicsit még gondolkozz.
"Infra" nevű dolog vagy fizikai jelenség nem létezik, viszont sok gyártó használja a szót balekok átveréséhez.
Nézzünk egy picivel egzaktabb leírást az "infra"-ra.
"Ennek megfelelően infravörös sugárzáson a 780 nm és 1 mm közötti hullámhossz tartományt értjük. Az infravörös sugarakat az emberi szem már nem képes fényként érzékelni, a bőr melegérző idegvégződései viszont képesek meleg érzetként felfogni. Mivel az ember az infravörös sugárzást elsősorban hőhatásként érzékeli, és fizikai kísérletekben is a többi hullámtartományhoz képest kifejezetten nagy hőközlő (termális) képességet mutat, így az infravörös sugárzást gyakorlatilag hősugárzásként is azonosítjuk."
"Azt hittem, hogy az infra is egy gazdaságosabb újdonság,"
"Infra" nevű dolog vagy fizikai jelenség nem létezik, viszont sok gyártó használja a szót balekok átveréséhez.
Hősugárzóval annyit lehet csalni, hogy kihasználod a hő irányíthatóságát és a helyiségnek csupán egy pontját "világítod meg" az infravörös sugarakkal (pl azt a pontot, ahová kilépsz a zuhanyzóból vizes testtel), a helyiség többi részét fűtetlenül hagyod.
Ugyanezzel az "irányított hősugárzás" trükkel lehet kellemes időt varázsolni télen kültéri partihoz / kerthelyiségben vagy kellemesen fűtött munkahelyet kialakítani fűtetlen terekben.
Köszi, ismerem a működési elvüket, és a hátrányaikat is.
A klímaberendezések többsége fűtő üzemmódban hőszivattyúként működnek, tehát jóval több hőt adnak le a lakásban, mint amennyi elektromos energiát felvesznek, ez azonban a MOBILklímák közül szerintem egyikre sem igaz, tehát fűtő üzemmódban az összes mobilklímát tekintsd egyszerű ventilátoros hősugárzónak .
Akkor fogalmazz úgy, hogy hűtés és fűtés üzemmódban is rosszabb hatásfokkal működnek, mint pl. a split klímák, ezért fűtés üzemben akár annyira is leeshet a hatásfok, hogy megeggyezik egy hősugárzóéval.
"Sajnos nem elég jó a szigetelés, mert tető alatt vagyunk,"
Ha van padlástér, akkor leterítesz a lakás fölé legalább 20 centi legolcsóbb üveggyapotot (20 cm kb 1300 Ft/m2) és valószínűleg egy fillért sem kell elektromos fűtésre költeni.
Ha lapostető van, arra sajnos csak a marhadrága XPS hab jöhet szóba.
"Van olyan lehetőség, hogy kvarc izzószálat méretre lehessen venni?? És azt beszereli valaki egy tükörfóliás tokba?"
Nagyon sok hősugárzóba lehet beszerezni utólag is hozzá való fűtőszálat, csak jól kell keresni az interneten.
Ha esetleg mégsem lehet beszerezni: okos ember nem vásárol olyan hősugárzót, amihez nem lehet kapni külön fűtőszálat.
Kísérletekhez én már házibarkácsoltam ilyesmit, de nem javaslom senkinek: szinte lehetetlen az üvegcsőben egyenletesen elosztani az új fűtőspirál meneteit (egyenetlen hőeloszlás), ezért a barkácsolt cső egyes pontjai sötétebben fognak izzani, más pontjai meg olyan erősen, hogy bármelyik percben elolvadhat. Egy egy ilyen elolvadáskor/elszakadáskor komolyabb szikrázás i történhet, ami simán kiolvasztja a "kiolvaszthatatlan" kvarc-cső oldalát és szikrák pattanhatnak ki belőle.
A hőszivattyú működési elve: a hőforrásból kivonja a hőt és leadja a lakásnak. A levegős hőszivattyúk kültéri egysége hatalmas mennyiségű levegőt áramoltat át magán (kilowattonként 500-2000 m3/h) ezt a levegőt lehűtve jut hozzá a szükséges hőmennyiséghez. A mobil klímák többsége csupán egyetlen levegőcsővel kapcsolódik a külvilághoz, tehát amelyik közülük a hőszivattyú elvén fűt, az is csak a lakás (fűtött) levegőjét használhatja hőforrásnak és az egy szem csövön fújja ki a hőkivonás során lehűlt levegőt. Márpedig ha működik a lakásban egy hőszivattyú, aminek óránként sok ezer köbméter friss levegőre van szüksége, akkor azt a levegőt csakis a külvilágból lehetséges pótolni (pl résnyire nyitva hagyott ablakkal). Tehát ahhoz, hogy egy ilyen készülék a lakás levegőjét fűteni tudja, ahhoz nagy mennyiségű külső (=hideg) levegőt kell folyamatosan beengedni a lakásba. Ez az a pont, amikor a rendszer (papíron szép magas) hatásfoka szépen elkezd leereszkedni az egyszerű villanyfűtés szintjére :)
Érdekesség: a nagyvilágban léteznek KÉT levegőcsöves mobilklímák is (az egyiken kifelé fúj, a másikon befelé szív), na azok között előfordulhat valóban komoly fűtési hatásfokú is, habár a két cső légáramlás-fékező ereje lerontja a hatásfokot az igazi split klímákhoz képest (amikor a kültéri egység valóban a házon kívül van).
Tökéletesen igazad van, sok helyen az üzleti modell, a hely, a forgalom miatt nem reális a fatüzelésű. De mint megtudtunk nem pizzéria lesz ott, hanem pékség :)
A klímaberendezések többsége fűtő üzemmódban hőszivattyúként működnek, tehát jóval több hőt adnak le a lakásban, mint amennyi elektromos energiát felvesznek, ez azonban a MOBILklímák közül szerintem egyikre sem igaz, tehát fűtő üzemmódban az összes mobilklímát tekintsd egyszerű ventilátoros hősugárzónak
Ez konkrétan nem igaz, hőszivattyúként működnek fűtés üzemmódban is, elég csak rákattintani az általad linkelt keresésben az egyik találatra, és elolvasni.
Van olyan lehetőség, hogy kvarc izzószálat méretre lehessen venni?? És azt beszereli valaki egy tükörfóliás tokba? Mert a tok megvan, csak elöregedtek a szálak benne, kattogtak, zúgtak.
Talán még ez lenne a legpraktikusbb, vissza az eredetit, megújult formában.
Én is hálózatbővítésben vagyok, pont ma jöttek meg a dokumentumok. Az MGT-ben ugyanezek vannak, amik neked, tehát 7.36 kVA/32A/0A/0A, de a véres valóság ezzel szemben 1f/16A.
Sajnos nem elég jó a szigetelés, mert tető alatt vagyunk, a gázos cserépkályha nem bír mindenhol fűteni, ezért kell a fürdőt, konyhát melegiteni, hogy legalább azok a helyiségek nem hűtsenek tovább. Nekem ugyan nincs nagy igényem 20-22 foknál, de kell valami mert az idei fagyok kiborítóak voltak.
Azt hittem, hogy az infra is egy gazdaságosabb újdonság, ezek szerint nem sokat változott a világ a villanykályha óta hatékonyság szempontjából ...
Volt egy régi kvarc hősugárzó, 1600 wattos, 3 szálas és jó hosszú, az bemelegítette a fűrdőt, viszont a 2000 wattos félméteres már nem. Számít a szálak hisszúsága is, gyakorlatilag mindenhol ilyen kurtákat árulnak, semmire se jók.
A nagy melegben a 45 wattos ventillátor igen jó volt, és alig van fogyasztása. Valami ilyesmi kellene, csak meleget fújjon :-))
igen, ezt mondták az Elműnél, és akkor rendeltem meg a hálózatbővítést.
Megjöttek a papírok, azon az van hogy 1.csatlakozási ponton 7.36 kVA van, azaz 32 A. Tehát fázisonként 32A , 0A, 0A.
Kipróbáltuk az összes kapcsolót, konnektort, közben a regisztrált villanyszerelő negállapította hogy valójában 40 A van, csak bent a vezetékek összevissza vannak kötve és kapcsolószekrényben kell rendet tenni, jobban szétosztani kismegosztókkal és így nem is szükséges bővíteni a hálózatot, 2 fűtőtestet simán elbír a lakás.
Ezért van, hogy 1 mosógép és vízmelegítő lecsapja a biztosítékot :-) ja, és az 50 éves fekete dobozt kár volt lecserélni mert azok biztonságosabb volt.
- a légfűtő készülékeket tekintsd úgy, mintha egy csupasz villanykörte lógna a plafonról egy dróton: a fénye/hője minden irányban egyenletes
- a hőSUGÁRZÓ készülékeket pedig tekintsd úgy, hogy a fenti izzó mellett van egy (parabola?)tükör: az izzó fényéből az egyik irányba sok fény/hő megy, cserébe a többi irányba alig jut fény.
A fűtő készülékeket mindenekelőtt osszuk széjjel két csoportba: levegő fűtő és hősugárzással (is) fűtő készülékek.
Mielőtt bedőlsz bármilyen marketing dumának, valamennyinek pontosan 100% a hatásfoka, se több, sem kevesebb,
de a hősugárzásnak van egy olyan tulajdonsága, hogy a fényhez hasonlóan terelhető/irányítható, ezért a hősugárzók az egyik irányban erősebben sugározzák a hőt (cserébe a többi irányban meg gyengébben). Ha van a helyiségben olyan pont, ahol sokat/mindig tartózkodik ember, akkor ezt a pontot hősugárzóval megcélozva egy (vagy több) irányból
elérhető, hogy kevesebb wattal is ugyanolyan kellemes legyen a hőérzet AZON AZ EGY PONTON a szobában.
Egy érdekesség: minél magasabb a hősugárzó felület hőmérséklete (tehát minél világosabban izzik), a hője annál jobban/messzebbre irányítható, a nem izzó (sötét) felületű hősugárzók/infrapanelek csak kis távolságra hatásosak.
A másik nagy csoport a légfűtő készülékek, ezek egy része nagy felületű (villanyradiátor, olajradiátor, stb), más részén ventilátor forgatja át a levegőt (ventilátorost hálószobába csak akkor javaslok, ha én csináltam, máskülönben zajos lesz :).
A klímaberendezések többsége fűtő üzemmódban hőszivattyúként működnek, tehát jóval több hőt adnak le a lakásban, mint amennyi elektromos energiát felvesznek, ez azonban a MOBILklímák közül szerintem egyikre sem igaz, tehát fűtő üzemmódban az összes mobilklímát tekintsd egyszerű ventilátoros hősugárzónak (tehát ha csak fűtésre kellene, akkor a 100.000 ft-os mobilklíma helyett ugyanolyan jó egy 7.000 ft-os kínai hősugárzó is).
"Olyasmit is hallottam hogy 300 wattos infrapanelek is elég jó be tudnak fűteni és plafonra is szerelhetők...hát, nem tudom. De az 1000-2000 wattos cuccok zabálják az áramot"
Ha a háznak igenszar a hőszigetelése, akkor egy helyiség kifűtése az év leghidegebb napján négyzetméterenként akár 200 watt hőt is igényelhet, átlagos téli napokon kb 80 W/m2-re számíthatsz. Baromi jó hőszigetelésű (passzív)ház esetén ezek a értékek 10 W/m2 és 4 W/m2. Saccold meg, hogy a te házad hol van ezen a hőszigeteltség-skálán és az alapján számold ki a helyiségenként szükséges fűtés-wattokat.
Nem tudom, hogy ez milyen jellegű üzlet lesz, de 3x63 amper BRUTÁLISAN nagy energiaigény, 43,5 kW. Szóval aki neked ezt a 3x63 ampert kiszámolta, az talán teljen hülye az ilyesmihez. Kérdezz meg egy másik szakembert is és valószínűleg ki fog jöni egy reálisabb áram-érték, olyan, amit külön terveztetés nélkül is be fognak köti neked.
Tudtok ajánlani Tervező szakembert ELMŰ új 3*63A bekötéshez?
Van egy új bekötés igénylésem, de a nagy teljesítmény miatt terveztetni kell.
III. ker Pünkösfürdő utcában egy lakópark fsz.-i üzletébe kellene. A mérőóra helye már ki van alakítva a 10méterrel arrább lévő elektromos elosztó szobában.
Milyen árfolyamon megy az ilyesmi?
Az esetleges tippeket ide kérem szépen: ficium kukuc freemail ponty hu
Újra én :-) Mint kiderült, nem is kell bővítenem a hálózatot, mert van 32 amperem is, csak a benti vezetékeket kell rendbe szedni.
Mivel ősszel szeretnék a kb.5-7 nm-es fürdőbe és konyhába valamiféle fűtést (a szobákban Héra égős kályha van) ezúton kérnék az igen tisztelt uraktól tanácsot kérni, mely fűtési módot válasszuk, illetve melyek az energiagazdaságosabbak:
1. halogén hősugárzó
2.qvarz hősugárzó
3.infra qvarz hősugárzó
4. kerámia hősugárzó
5. hűtő-fűtő ventillátor
6. elektromos konvektor
7. üveglapos konvektor
8. olajradiátor
9.karbonszálas hősugárzó
10. infrapanel
11. mobilklíma
több nem jut eszembe,bármilyen javaslatot szívesen veszek. Olyasmit is hallottam hogy 300 wattos infrapanelek is elég jó be tudnak fűteni és plafonra is szerelhetők...hát, nem tudom. De az 1000-2000 wattos cuccok zabálják az áramot, de biztos van ami energiagazdaságosabb.
Köszönöm előre is a segítséget, az építőjellegű hozzászólásokat!!
Vagy egy szimpla esővédő tető kell :) Hagyjuk most azt, hogy vihar, meg bever a víz, meg tájfun esetén lentről fölfelé is ömlik az eső. Mert ezzel az erővel robbantsunk fel mindent, úgy sincs tuti megoldás.
Mellesleg ebből a fotóból ki sem derül a környezet.
A kép bal oldalán jobban látszik, hogy itt a gégecső csupán mechanikai védelem, a tömszelencék a kábelekre vannak méretezve (és valószínűleg vízmentesen rászorítva).
Ettől függetlenül szerintem nem bölcs dolog tömszelencébe lefelé lejtve bevezetni a kábelt, mert a kábelen odacsorgó esővíz esetleg mégiscsak talál egy kis lyukat a doboz belseje felé. Ha nem lehet az összes kábelt a doboz alján kihozni, akkor legalább a kábelek kifelé lejtsenek min. 10-15 centi hosszon.
Van egy homályos fényképem, amiről nem tudom megálapítani a kismegszakító gyártóját. Ha esetleg valaki ebből a pacából is felismeri, elárulhatná nekem...
Még mielőtt valaki rámszólna... nem az én művem...!!! :-)
Ezt is állítólag villanyszerelő mester csinálta. Szabadtéri, egy kis oldaleső és szétázik az egész. Lehet ezeknek a kütyüknek ez nem tetszett és azért nem jó.
A sok lámpához csak egyetlen egy kapcsoló van.
Köszönöm a katalógust, azalapján lehet csak annyi a gond hogy hosszan kell nyomni a kapcsolót és akkor mást kapcsol. Mert a katalógusban szerepel ilyen trükk is. Majd kipróbálom.
Csak azt nem tudom hogy világításra miért jobb egy bistabil relé mint egy sima villanykapcsoló? 10A a max fogyasztás... körönként egy villanykapcsoló nem lett volna jobb és biztosabb? A relé drága meg plussz hibalehetőség.
A két tekerő két ventit kapcsol, az összes többi lámpa. Gondolom az időrelé a ventiket szabályozná.. a bistabilok meg a világítást. Csak éppen a ventiken kívül nem megy semmi.
Jó azért tegyük hozzá, hogy lehet még lejjebb vinni biztosan, én ugyanis 6 fővel fogyasztok ennyit :)
Hűtő, mosógép, mosogatógép korszerű, de sok a mosás, mosogatás és hűtőnyitogatás a 4 gyerek miatt.
4 számítógép is van, amit használnak napi pár órát. A lámpák ledesek, kiirtottam minden 50W-os halogént a csillárokból, mert sokkolt, hogy csilláronként 6db 50W-os volt bennük, mikor megvettem a házat.
Jehe. Jót lehet nevetni, hogy mekkora bakafántoskodás ment a villanyóra és a FI-relé megnevezések ellen, ehhez képest meg a villanypásztor érdekében. :D Jut eszembe, a 60-asok közepén, mikor csak egy közlekedési lámpa volt Pécsett, azt a népnyelv villanyrendőrnek hívta. :)
Ami egy rövid impulzussal üt, azt hivatalból a nyolcvanas években villamos karámnak hívták, egy 91-es jogszabály már elsősorban villamos kerítésnek, a mai szabvány meg elektromos kerítésnek.
Ettől persze még bárki akármit is hívhat elektromos kerítésnek, aminek köze van az elektromossághoz, csak meg ne lincseljük már azt, aki a "hivatalos" szóhasználatot választja.
Elektromos kerítésnek nevezik azt is, amely a valóságban nem is létezik, csupán egy gps vevőből és egy jeladóból (pl.mobltelefonból) áll
és akkor jelez, ha a ketyere átlépi a beprogramozott határvonalat. Elkóborló jószágokra (kutya, tehén, gépjármű), illetve házi őrizetben lévő illetve szellemi fogyatékos emberekre szokás ráerősíteni ilyesmit (illetve gyerek cuccában elrejteni).
Továbbá elektromos kerítésnek nevezik azt a kerítést is, ami nem tud rázni csak érzékeli és jelzi, hogy éppen hol érintették meg / másznak át rajta. Az országhatárra gondolom egy ilyen ártalmatlan jelzőrendszert terveznek telepíteni, persze egyes politikusok és újságírók megélhetése/fizetése függ attól, hogy az egyszerű érzékelőrendszerbe halálos feszültséget vizionáljanak :)
Egyébként láttam már olyan elektromos kerítést is, ami valószínűleg valóban komoly feszültséggel működött, de az egy 6 méter magas betonfal és egy 4 méteres sűrű szögesdrót kerítés közötti, több méter széles senkiföldjén volt kiépítve (börtön).
De én pl csináltam már olyat is, hogy valakinek rendszeresen lopták a kerítését erre én végig belefűztem egy kábelt, aminek az elvágásakor a gazdi látta egy kijelzőn, hogy melyik kerítésszakaszhoz kell kivágtatni a két kuvasszal. Ha nagyképű akarok lenni, akkor még ezt is nevezhetem elektromos kerítésnek :)
A vagyonvédelmi elektromos kerítések nem attól vagyonvédelmisek, mert agyonba***a a behatolót, hanem mert olyan érzékelőik vannak, amelyek jelzik az érintést, átvágást stb.
Minden más csak villanypásztor...
Egyébként én is akartam írni ezt az éppen felújítás van az épület és véletlenül ráesett a kilincsre egy feszültség alatt álló vezeték. És a tábla is kinn volt, hogy Vigyázat, 230 V! :)
Talán ilyet csináltak a déli határon is? :) Nem akarok politizálni, mert nem ide való. Inkább azt akartam hangsúlyozni, hogy létezik "ember elleni villanypásztor".
Az én álláspontom az, hogy engem a börtönben látogatnak majd a rokonaim a behatolót pedig a temetőben.
Nem volna értelmes dolog hozzám a garázs-műhelybe behatolni.
Olyan sok zárlatos elektromos eszközöm van. Most is van a satupadon szétszedve egy bedugott fúrógép. Egy véletlen csupasz drót pedig a kilincsre esett. Mit lehet itt tenni?
Nekem kell reggel figyelni.
Volt, hogy kezet fogott velem a furcsa tapintású kilincs.
Teljesen szokványos fogyasztás szerintem, nálam is ennyi rendszeresen. Télen kicsit feljebb megy, dolgozik a kazán szivattyúja, többet világít a lámpa, stb.
"Gondolod, hogy azok a vállalkozók, akik a neten hirdetnek elektromos kerítés telepítést vagyonvédelmi célra, azok mind illegális fegyvergyártók?"
Inkább nem szeretném az internet nyilvánossága előtt megvitatni, hogy szerintem milyen kerítésnek van VALÓBAN betörő-visszatartó ereje és mi az, amit inkább a "parasztvakítás iszonyú pénzért" vagyonvédelmi kategóriába sorolok ;)
"Amíg nincs óra meg élőre kötve azt hittem lehetne nyitogatni."
Ez jogi kérdés, nem hit-kérdés. A villanyóra előtti vezetékhez semmi közöd, aki azt bezárta, az persze bármikor kinyithatja, ha úgy dönt. Ha nélküle nyitod ki, abból baj lehet. Ha fel tudod hívni, akkor mondd el neki a problémádat, lehet, hogy egy üveg söré' fél órán belül odaugrik és kinyitja neked.
"Tehát akkor csak mellé kell ásni és megfelelő hosszt kihagyni."
Igen. Vagy akkor csinálni, amikor nyitva van a szekrénynek a villanyóra utáni része.
"Apropó, milyen mélynek kell lennie az ároknak?"
Úgy tudom, hogy a kábel minimum 80 centi mélyen legyen, de vannak itt nálam okosabbak is.
Végy a kezedbe egy 20cm-es fűszálat, úgy, hogy 10cm lógjon ki.
Érintsd hozzá a szalaghoz. Ha erőteljesen csipeget, akkor jó. Ha éppenséggel érezni, akkor lovakhoz még jó, de a kecskéket (gyapjas jószágokat) már nem érdekli.
A toldásoknál csomózd meg. A lelógó bajszokról öngyújtóval húzd le a műanyagot. Sodord össze a fémszálakat.
A kerítés eleje és vége érjen össze.
Ha alig csíp, akkor lehet növelni a hatásfokot, ha hosszabb földelő cöveket, vagy kettőt versz le.
Amíg nincs óra meg élőre kötve azt hittem lehetne nyitogatni. De ahogy belesasoltam azt látom hogyha lenne benne óra meg áram akkor sem lehetne semmit csinálni ha nem lenne lezárva. Belül is minden burkolva van, meg gondolom plombálva lesz.
Nomeg a szerelő mondta aki majd a papírt adja meg a mért főelosztót csinálja hogy nyittassam ki velük a szekrényt...
De már nem lakat van rajta, beleépített hengerzár, kettő is.
Tehát akkor csak mellé kell ásni és megfelelő hosszt kihagyni.
Tévedtem, kb ugyanannyi. Akkorsem értem! 22W-os lámpa és a helyiségek időnkénti világítása most nincs, kb 150kW a havi fogyasztás , számitógép és hűtő ami egész nap megy
Gondolod, hogy azok a vállalkozók, akik a neten hirdetnek elektromos kerítés telepítést vagyonvédelmi célra, azok mind illegális fegyvergyártók? Szerintem, ha a kerítés (EU) szabványos, akkor nem lehet semmi kifogás. Nyilván nem a főutcán a tejbolt melletti ház járdaszélen levő kerítését lehet elektromosítani.
Ha a jog lehetővé tenné, akkor már régen gyártanának emberek elleni védekezésre is használható "villanypásztort". De nem teszi lehetővé: az elektromos fegyverek használatát minden esetben eseti személyes döntésnek kell megelőznie (személy felelőssége), tehát "automatikus/folyamatos" elektromos fegyvert készíteni tilos.
"Mennyire lenne veszélyes betörő elleni védekezésre?"
Egyrészt igen nehéz rávenni a betörőt, hogy a műanyag ablakon történő bemászás előtt nyalja meg a bejárati ajtó fém kilincsét,
másrészt meg szegény szívinfarktusban elhunyt betörő családja utólag valószínűleg sikerrel fogja milliós kártérítésért perelni a nagyfeszültségű védelmi rendszer kivitelezőjét.
Hagyományos mérőműszerrel amúgy sem tudnád leellenőrizni a villanypásztor kimenetét, mert egyrészt 750-1000 V felett nemigen képesek feszültséget mérni, másrészt a pásztorból kijövő nagyfeszültségű impulzus annyira rövid idejű, hogy az egyszerű műszer talán észre sem venné, hogy egyáltalán történt valami :)
Ilyen jelek pontos méréséhez speciális műszerek kellenek.
"fáziskereső és digitális műszer 80-100V körul mutogat a vakolaton, illetve a kapcsolók fém keretén"
A nagy munkálkodás közepette víz fröccsent egy kapcsoló vagy elektromos kötés olyan pontjára, ahol nincs szigetelés (csupaszon van az elektromos vezető) és a vizes felület kivezeti a villanyosságot a nedves falra /kapcsoló keretre. Várd meg, míg megszárad az a rész (hajszárító rulez) és lehet tovább dógozni.
"emelkedett a számlám, annak ellenére hogy napfényes lakásba költöztem,"
Legtöbb esetben a villanyszámlának csupán elenyészően kis részét teszik a világítási költségek, ezért aki a lámpahasználat megváltozásától jelentős változást remél a villanyszámlában, az NAGYON nem tud számolni :)
Nemrég panaszkodott nekem egy idős rokon házaspár, hogy cseréljem ki az összes izzót energiatakarékosra, hogy lényegesen alacsonyabb legyen a villanyszámla. Igen meglepődtek, amikor kiszámoltam nekik, hogy az izzócserétől csupán egy-két százalékkal csökkenne a villanyszámlájuk, viszont akár a felére is csökkenne, ha sürgősen korszerűre cserélnék a két öreg képcsöves TV-t meg a muzeális automata mosógépet, amely nem tud alacsony hőfokon mosni.
Sziasztok.
Olyan kérdésem lenne, hogy villanypásztort tudok-e tesztelni mérő nélkül?
Olyanra gondolok, hogy pl. A kettő kivezetésnek milyen távról kell áthúznia.
Köszönöm
"Azt nekünk szabad, ki kell nyitni, hogyan kell oda bekábelezni a mért főelosztóhoz menő kábeleket?"
Kérdés ez érthető nem a sajnos.
A méretlen vezetéket tartalmazó dobozt az áramszolgáltató lezárta és te fel akarod törni? Nem okos ötlet.
Szerintem a kábelezési munka 99,999 százalékát a doboz kinyitása nélkül is el tudod végezni. Tehát most az a problémád, hogy mi legyen a maradék két perc munkával, amit csak a doboz kinyitása után lehet elvégezni?
Lehet valahol kapni földelt glettvasat vagy vakolókanalat? :))
Az anyja mindenit, kicsit átalakitottam, átcsöveztem egy rész a lakásban
Már tegnap is mintha megcsípett volna a kapcsoló fémkeret, de gondoltam, ugyanmár, keretek még nincsenek rajta
Most meg bevakoltam a véséseket, ahogy hozzáérek a szerszámok fém részéhez, rendesen csípnek, pedig falétrán álltam
Meló után, fáziskereső és digitális műszer 80-100V körul mutogat a vakolaton, illetve a kapcsolók fém keretén. Tudom, ez csak látszólagos és a FI sem ment le, de akkor is
El nem tudom képzelni, hogy a 65-ös dobozban, vagy a 100x100-ban hol lehet valami gubanc. Kiváncsi leszek ha szétszedem
Egyrészt a "havi 3000 forint" önmagában nem mond semmit, lehet, hogy ez nálad mindössze 5-8 %-os csökkenésnek számít.
Másrészt a "fogyasztási szokás nem változik" akkor sem, ha pl a régi energiazabáló klímát tavaly óta lecserélted egy energiahatékonyabbra, vagy pl tavaly óta az ablakokon BELÜL lévő (tehát hővédelem szempontjából szart sem érő) sötétítő függöny / reluxa helyett idén nyáron már ablakokon KÍVÜL is van valamilyen árnyékolás, pl a délre néző nappali ablaka elé ültetett fa tavaly óta nagyot nőtt és idén már árnyékban vannak a hatalmas ablakok, ezért a légkondinak idén már jelentősen kevesebb dolga van, ezért lett kisebb a villanyszámla.
Satöbbi. Számos olyan dolog lehetséges, ami változatlan fogyasztási szokások ellenére mégis jelentősen csökkenti a villanyszámlát.
Három hónapja teljesítménynövelés volt és a szolgáltató ezzel együtt lecserélte a 2 db mérőt is, mivel lezárt a kihordási ideje. Azóta már a harmadik számlát kapom meg és 3000 ft közeli összeggel kevesebb. Nem panaszként írom.
A fogyasztási szokás nem változott meg és tavaly nyáron is a magasabb összegű számlák voltak.
Ezek szerint a régi mérők csaltak és megkárosított engem a szolgáltató?! Amit természetesen bizonyítani nem tudok.
"nem kell majd a szolgáltató által elvárt drága cuccot megvenni!"
Biztosan lesz valami lábjegyzet a jogszabályhoz, amiben meg lesz határozva az "ajánlott" (= ha nem szeretnél több hónapig várni) termékek kezdőbetűi. Az nem lehet, hogy a döntéshozók holnaptól ne kapjanak kenőpénzt sehonnan...
Ebben, bocs, erősen tévedsz, mert állandó jajongás a hosszú határidők miatt. Pontosan azért is fáj a rengeteg költség a házépítésnél, hogy azután egy piti ügyben, a kábeles csatlakozónál 7 hónapot kell várnia a bekötésre.
Szóval ez egy valós igényre a hivatalos lépés.
Szabadjára engedni jobban a témát azért nem lehet, mert akkor pár év múlva a kertváros utcáiban valahol mindig sötét lenne, és a kábelhibamérés drága tevékenység, a javítással együtt időigényes, ezt szeretné mindenki megspórolni.
Mire egy üres telken vagy épülő házban megjelenik a villanyóra, benne a villanyossággal, addigra a tulajnak igen mélyen a zsebébe kell nyúlnia, több ok miatt. Namármost ha odafenn Szeretett Vezetőink közül valaki úgy gondolja, hogy az embereknek eddig a csatlakozási díj és a regisztrált szerelő munkadíja okozta a legnagyobb fejfájást (ezeken a tételeken volt a legfontosabb enyhíteni), akkor esetleg súlyos probléma van Szeretett Vezetőink inteligencija szintjével.
Ha valaki szépen felsorolja az összes forint-tételt, amit ki kell fizetni egy telektulajdonosnak, mire benn van a villanyóra, akkor száz kilométerről is meg tudja állapítani, hogy melyik az a monopólium, amit csökkenteni kellene államilag MINDENEKELŐTT...persze van olyan monopólium is, amelyet valami miatt nem szabad csökkenteni ;)
Hát igen, majd kijön a magyarázat valóban mire és kire vonatkozik. Csak közel a határidő, így ha valaki jót akar magának inkább jelentkezzen be :) elvileg nincs költsége.
Rendelethez a kulcs rész "saját" az az olyan kivitelezés esetén amikor sk csinálod a lakást és sk létesítesz mindent akkor ezen bejelentés alapján kiépítheted.
Hát, bocs, én nem hiszem, hogy így lenne. Szerintem a saját az a csatlakozóra vonatkozik, azaz nem a szolgáltató/megbízottja szereli, hanem a megrendelő keres valakit.
MSZ 447 alapján csatlakozó berendezés minden olyan elem ami a hálózati engedélyes tulajdonában van vagy méretlen szakasz és főbiztosítóba érkezik vagy mérőbe. Ideiglenes mérésénél a fizikai csatlakozást nem de minden mást az ajánlott kivitelező aki egyben regisztrált is végzi el.
Rendelethez a kulcs rész "saját" az az olyan kivitelezés esetén amikor sk csinálod a lakást és sk létesítesz mindent akkor ezen bejelentés alapján kiépítheted. De a nyomtatvány része mást sugal azt hogy ez bármelyik tevékenységre szól. A MEE-VET levele:
A Magyar Közlönyben megjelent a 219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet a villanyszerelők bejelentéséről és nyilvántartásáról
A rendelet azon villanyszerelőkre terjed ki akik csatlakozó berendezés létesítését és kivitelezésétszeretnék végezni.
Fenti tevékenység végzésére a műszaki biztonsági hatóságnál kell bejelentkezni.
A tevékenység végzésének feltételei:
ˇ rendelkezni kell a törvényben meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel,
ˇ rendelkezni kell legalább 1 000 000 Ft értékű felelősségbiztosítással, és a fenti tevékenység végzésének időtartamára fenn kell tartani
ˇ meg kell felelni az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek.
A feltételekről és gyakorlati időkről részletes leírást a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben olvashatnak.
A rendelettel kapcsolatos kérdéseit kérem küldje meg az..............................
Fenti rendelet nem vonatkozik a regisztrált villanyszerelők névjegyzékébe bejegyzett villanyszerelőkre és az általuk végzett tevékenységre.
DE! a hivatal hivatalos álláspontja és határozata szükséges lesz a tisztázáshoz, a többi sima jogászkodás.
Lehet, hogy végzetesen el vagyok maradva, de szerel a regisztrált szerelő csatlakozót?
Amellett, én mintha úgy látnám, hogy a szakképzettség mellett kötelező egy felülvizsgálói tanfolyam is: Az 1.1.1. pontban felsorolt végzettségek közül valamelyik és az 1.1.2. pont szerinti szakképesítések
mintha mostantól (csupán a szakmai + felelősségbiztosítási feltételek teljesülése esetén) minden villanyszerelő automatikusan mindent megcsinálhatna, amit eddig csak a "regisztrált" szerelők csinálhattak. Magyarul a jogszabály megjelenésétől talán bármelyik villanyszerelő könnyedén regisztrált szerelői jogosultságokat kaphat.
Egy olyan villanyszerelő, aki pánikba esik pl egy ENNYIRE bonyolult kapcsolási rajztól (tehát nem képes ugyanezt megvalósítani egy lakás villanyszerelése során), az a szakembert szeretettel várja a mezőgazdaság.
Okos ember úgy ismerkedik az impulzusrelékkel, hogy vásárol egyet, meg két nyomógombot meg egy villanykörtét foglalattal, mindezt összedrótozza az asztalon és eljátszik vele (ha eközben agyonüti az áram, akkor NEM volt okos ember). Kb fél óra alatt rájön, hogy hogyan működik az egész, hogyan lehet variálni, bővíteni, elhelyezni stb.
Okos embertől az okos SZAKember abban különbözik, hogy neki mindez fejben is megy, tíz másodperc alatt :)
Köszönöm a hozzászólásokat az impulzus relével kapcsolatban.
Az van, hogy az ilyen emberek véleményére/tapasztalatára mint ti többet adok mint általában a "mester" emebrekére. Egyszerűen úgy érzem, hogy az lenne a legjobb ha mindenhez értene az ember.
Mindig igyekeznek hülyének nézni a kedves vevőt.
Tud esetleg valaki Győrben vagy környékén jó villanyszerelőt ajánlani?
Akkor ha jól értem, a mérőhely kialakítását csak az új rendelet szerint nyilvántartásba vett, biztosítással rendelkező szerelő csinálhatja (papirozza), a belső munkákat a kiselosztótól továbbra is bárki elvégezheti?
"E rendelet hatálya arra a személyre terjed ki, aki a villamos energiáról szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti csatlakozóberendezéssel kapcsolatos, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (5) bekezdésében meghatározott saját beruházás keretében történő csatlakozás során a 2. melléklet szerinti tevékenységet folytat."
2. sz. melléklet:
"A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (5) bekezdésben meghatározott saját beruházás keretében történő csatlakozás során csatlakozóberendezés létesítése, kivitelezése"
Figyelembe véve hogy egy apró figyelmetlenség a villanyszerelő részéről jelentős anyagi kárral/személyi sérüléssel járhat egyáltalán nem tartom hülyeségnek a biztosítást.
Meséltem már: nálam megszakadt a nulla mikor babrálta a szerelő, és bizony eldurrant 1-2 készülék.
Akkor ő zsebből fizetett mindent, de csak azért mert pont nem a lapostévék, meg a számítógépek pukkantak el, hanem csöves tv-ben, monitorban egy-egy kondi, meg egy telefontöltő.
Autóra is kell kötelezőt kötni az sem veszélyesebb üzem mint villanyt szerelni.
"a mellékállomás bemenetet "magától", olyan volt, mintha rajta tartotta volna az ember a kezét"
Gondlom jó nagy volt a távvezérlő bemeneti ellenállás, ezért a hosszú vezeték által összegyűjtött brumm gombnyomás nélkül is elég magas feszültségű volt az átbillentéshez.
A távvezérlő bemenet és a nulla közé rakott enyhe sönt (kondenzátor vagy ellenállás) valószínűleg segített volna a problémán.
A mai Magyarországon kétféle szakmai kamara létezik:
- az egyik fajta kamara az, amelyiket a piac erős szereplői működtetnek a hátérből azért, hogy ügyesen kinyírják a kezdő és a költséghatékonyan működő vállalkozásokat, majd a "tisztogatás" végeztével a piacot egymás között felosztva háromszorosára emelhessék a szolgáltatási díjakat,
- a másik fajta kamarát az állam hozza létre, hogy néhány havernak zsíros állást biztosítson, plusz a politikusoknak tiszta bevételt hozzon zsebbe (ráadásul adómentesen, legalábbis én még nem találkoztam olyan vállalkozóval, aki a befizetett "kötelező" kamarai tagsági díja után bármiféle számlát kapott volna a kamarától ;)
Habár a törvénytervezet kizárólag azokról a villanyszerelőkről szól, akiknek
- bele kel írkálni az épülő lakások e-naplójába
- és elég, ha a felelősségbiztosítása egy millió Ft kár-értékig szól (átlagos rizikó-ránnyal számolva: 10-12.000 Ft-éves díj)
De fogadni mernék, hogy a végére ebből a biztosítók lobbija (egy kis kenőpénzzel) a következőt fogja kihozni:
- minimális biztosítási díj 100.000 Ft/év
- ezen biztosítás megkötése kötelező lesz MINDEN VÁLLALKOZÓNAK, aki évente legalább egyszer "villanyszerelés" tartalmú számlát bocsát ki, legalább egy forint értékben, tehát annak is akinek soha semmi köze nincs építési e-naplóhoz.
Mondjuk mivel a közlöny oldalán még csak a 28-i az utolsó, abban meg ilyen nincs, nem lehet tudni, hogy miről is akart az újságíró beszélni, mert az eleje az "villanyszerelési és vízközmű-bekötési tevékenység", a vége meg "villany-, vízközmű-, vagy csatornabekötési szerelői tevékenység". Amennyiben csak a bekötésről van szó, akkor viszont teljesen felesleges a rendelet, hiszen az áramszolgáltatók eddig is megkövetelték alvállalkozóiktól a szakképesítéseket és a felelősségbiztosítást (az egy más kérdés, hogy a vállalkozó is ott manipulált ezekkel, ahol csak tudott).
A mellékállomásos megoldás nagyobb csarnok világításhoz már nem nagyon volt jó, mert a hosszú vezeték vezérelte a mellékállomás bemenetet "magától", olyan volt, mintha rajta tartotta volna az ember a kezét a mellékállomás kapcsolón, állandóan fel-le szabályzott a világítás.
tehát valószínűleg el van törve a vezető és és miközben áram folyik rajta, aközben érintkezésileg szikrázik, ettől melegszik, ettől barnul az a szakasz, ameddig a szikrák hőjét el tudja vezetni a réz két irányban (a törés a barna szakasz közepén lesz).
Ha nem terheled, akkor ott nem folyik áram, tehát megszűnik a melegedés.
De ne csak elektromos fogyasztót tekints áram-terhelésnek egy hosszú kábelszakasz önmagában is fogyaszt egy picike áramot, tehát kelthet picike szikrákat, ezért az a törés csak akkor válik teljesen veszélytelené (=teljesen nulla áramúvá), ha pl a közeli dobozban szétkötöd az ereket.
"Már a második villanyszerelő mondja, hogy nem ajánlja mert, hogy nem erre van kitalálva és hamar tönkremennek."
Lefordítom a laikusok nyelvére: én még nem csináltam ilyet és nem is akarom megtanulni mert a 70-es IQ-m számára túl bonyolultnak tűnik, ezért inkább lebeszéllek róla valami szakmainak hangzó szöveggel.
A nagyeszű szerint mire van kitalálva az impulzusrelé, ha nem pont erre?
A legtöbb jó minőségű relé millió feletti kapcsolást kibír.
Erre mit mondhatnék? Azt sajnos nem mondhatom, hogy a szabványok címei magukért beszélnek, mert - bár a kapcsolókészülékes elég egyértelmű - a 60364-et tekintve igen szerencsétlenre lett fordítva a Low voltage electrical installations.
Azért pontosítsunk! Én az MSZ EN61439-1:2000 majd az azt követő MSZ EN61439-1:2012 olvasgatom, mert a munkaköröm 99%-a erre a szabványra épül.
Ha ez a szabvány köszönő viszonyban sincs az épület villamossággal,egyes részeit sem lehet akár irányadónak tekinteni,akkor elnézést kell kérjek.
(Természetesen lehet ez a szabvány is idejét múlt.)
Én még az MSZ 1600 biblia méretű szabvány kivonatot forgattam anno ,ami teljesen egyértelmű volt (évtizedeken keresztül).Ha mégis kérdés merült fel, volt egy magyarázó könyv ami leírta mit akart a szabványalkotó elérni,vagy miért tiltja ha tiltja. Ez általában eldöntötte a vitát,vagy a bizonytalanságot.
A fogyasztót atdugtam az érintett szakasz elé. Így most az a rész nincs terhelés alatt,viszont feszültség van benne. Amíg kicserlem, addig így biztonságos?
5x2,5mm2 tömör, réz vezeték a sarkoknál a képen látható módon "bebarnult", annak ellenére, hogy az érintett szakaszon mindösszesen 90W (0,4A) terhelés lép fel. Ezt a szakaszt utólag húztam, kb fél éve, a kábelköteg viszont régebbi darab (ca 15év) fagyban, forróságban volt előtte része (nem tudom, hogy ez számit e)
Lehetsége, hogy ez a 90W ennyire felhevíti a vezetéket? szereléskor nagyon megtörtem volna? Most kb. 5-7cm-es sugárban áll, szereléskor lehet, hogy simán visszahajtottam 180fokban, kisebb sugáron. Az egyenes szakaszok védőcsőben vannak, ott nem tudom, hogy van e barnulás.
Ha ilyesmit írtál volna: "a kapcsoló alján a következő szöveget látom: KKK-106, a fekete vezeték egy L betűvel jelölt lyukba van kötve, a barna és a kék vezeték bekötési pontja egy-egy nyilacskával van jelölve"
na EZ segítene.
De az, hogy még mindig titok, hogy van-e bármi jelölés/szöveg a kapcsolón, még mindig nem tudjuk azt sem, hogy egy- vagy két billenője van (a fotón ügyesen el is takarod az ujjaddal, nehogy meglássuk) - viszont azt már tudjuk, hog a kapcsoló fekete színű és a három vezetékből kettő egymás mellett van, a harmadik meg nem - na ez NEM sokat segít :)
A kapcsolód vagy egy váltó kapcsoló, vagy egy csillárkapcsoló, mindkét esetben problémás lesz egy fényerő szabályozóval helyettesíteni.
😂 Nem titkolok semmit, íme! Barna felül, fekete és kék egymàs melletti lyukba kötve. Ez akkor milyen kapcsolò. Milyen homàlyos pontban tudod még informàciòt adni? Hidd el azért kérdezek, hogy ne barmoljak bele!
A fényképen ügyesen eltitkolod, hogy az ott egy egysarkú kapcsoló, vagy csillárkacsoló, vagy váltókapcsoló és az is titkolod, hogy milyen színű vezeték mely pontjára van bekötve. És akad még jó néhány homályos pont.
Márpedig hiányos információkra építve nem lehet segíteni, csak így: ne nyúlj semmihez, hívj hozzáértőt, egy-két óra alatt megoldja.
Köszönöm, akkor a konnektort megoldom màshogy... Viszont a sima kapcsolòt kicserélném ilyen fényszabàlyzòsra. Segítenél, hogy mit, hova? Barnàt Li-hez, feketét 1-esbe, kéket leszigszalagozni és visszafugni? Please!
Felhasználhattad az "épület-installációban nem jelent semmit" kijelentésemet más célra, de az ugye nálam arra vonatkozott, hogy épületinstallációban nem szabad a kéket másra használni, mint nullára, mert az engedmények a szokásos installációnál értelmezhetetlenek.
A fővezetéknél a nulla színezése azért volt szokás, mert egyrészt a légkábel ingyen volt, ha valakinek volt áramszolgáltatós haverja, másrészt az akkor gyártott vastag alumínium vezeték kemény volt, ez meg puha, tehát kényelmes volt vele dolgozni, harmadrészt meg egy bund vásárolt 10-es kék nagyon sokáig ült volna az ember nyakán, ha mérőhelyenként kellett egy méter.
A színhasználat az szemlátomást sokáig felesleges luxus volt, volt egy barátom például, aki zöld/sárgát használt a két alternatív összekötésére, és megpróbált meggyőzni, hogy ez így jó, kapcsolóban nincs tévesztési lehetőség. :) Én mondjuk inkább vettem barnát egy tekerccsel.
Az érdekes hogy a mért 1002 mért fővezeték fekete, az egyik ér kékkel jelölve
Hogy vette ezt át anno a szolgáltató?
Van 10mm2 zöld/sárga, de folytatva piros a föld , és van fekete piros szig.szalaggal jelölve, van fekete kék szig.szalaggal, meg fekete , de kék nincs :)
Az a szabvány amit utoljára olvastam,az a zöld/sárga színnek ad kizárólagosságot.
Az mi volt? Én utoljára azt olvastam, hogy a PEN-nél vagy zöld/sárga, stb.
És azt, hogy a kék akkor használható fázisnak, ha nem merülhet fel, hogy nullavezető, mert nincs nullavezető az alkalmazásban. Ez azért egy átlagos épület-installációban nem jelent semmit.
Nomeg persze a vezérlőáramkörök és az ötnél számosabb eres kábelek, amelyek még kevésbé.
Sziasztok Mesterek! Segítségetek kérném, pròbàlom pontokba szedni és képet csatolni, hogy nagyobb eséllyel értsem meg mit kell tennem. Elôre is köszönöm!
A. Jelenleg egy fali kapcsolò van fent ezt szeretném kicserélni egy konnektorra és egy fényszabàlyozòs kapcsolòra (dimmer). Ùj led-es làmpatest is kerül fel.
B. A falbòl egy fekete, egy barna és egy kék kàbel jön ki.
C. Ha jòl olvasom a konnektorba kéne egy barna és egy kék (föld akkor ugye nem lesz) míg a dimmerbe csak barna és fekete
1. Hogyan kössem ôket össze hogy biztonsàgosan mûködjön? Gondoltam elôbb a konnektorba megy a barna és a kék, ahonnan továbbàgaztatva a barna a dimmerbe és a fekete csak a dimmerbe?
2. Az hogy a konnektor így nem lesz földelve az veszélyes?
3. Az lehetséges, hogy a kapcsolòba nem megy kék?
4. A barna-fekete kàbeles kapcsolò vàltòkapcsolòs? Vagy miért van benne a fekete?
5. A konnektorbòl kapcsolòba àtkötés nem veszélyes? Mi lenne a legbiztonsàgosabb megoldàs?
Azok az emberek akik ebben a hitben élnek,egy nulla szakadáskor igencsak hitüket veszíthetik. :-)
Vagy gondolj bele te! Egy állólámpa kapcsolója ami nem felfűzve van hanem a kábel végén,akkor a feketén jöhet a fázis,de a kéken megy el.
Én a zöld/sárgában sem bízom vakon,sőt bármilyen szín csak iránymutató, majd szemrevételezéssel,ill méréssel azonosítom hogy mi milyen potenciált képvisel. Így kevésbé érhet meglepetés.
Az a szabvány amit utoljára olvastam,az a zöld/sárga színnek ad kizárólagosságot.
"sodrott erezetű kábelt, és nincs benne kék színű ér???"
Gondolj bele:
- a szabvány a kék színt a nullvezető számára terja fenn és az emberek is úgy tudják, hogy a kék színű derót fogdosása nem veszélyes
- ha a hagyományos három eres kábel elején fordítva is bedugható konnektor van, az bármikor lehet akár úgy is bedugva, hogy a kék vezetéken van a fázis
Tehát szigorúan véve a szabványt elméletileg nem is lenne szabad fordítva is bedugható konnektort szerelni olyan kábelre, amiben van kék színű ér
Tehát a fekete-barna-ződsárga színezésű kábel nem gyártási hiba, hanem életmentés :)
Körbenézek a műhelyben, látok egy lámpakart MB-Al kábellel bekötve a satupadon, a kábel végén két fekete összesodorva, egy kék szabadon. Hűha, mondtam, ez meg milyen szabvány? Majd leették a fejemet helybéli ismerőseim, hogy mit képzelek én, majd csöngetnek meg szigszalagoznak, ha így csinálja, és a lámpakarban egy feketét a védővezető helyre köt, akkor az oszlopon totál egyszerűen a két összesodort feketét felköti a nullára, az lesz a nulla és a védő, a kék meg a fázisra megy, gyors munka és nincs tévesztés. :D
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni! Hager volta lakáselosztót próbàlnék venni, de sehol egy jó webshop amit kidob a Google. Valakinek van valami tippje? Vagy ha tudja valaki Debrecenben melyik boltban tudok venni az is remek lesz! Köszönöm!
A hiba nem csak nálad jelentkezik, általában túlmelegedés okozza, amikor a sütő is órákig üzemel. Szellőző rácsok beépítésével javithatsz a helyzeten, vagy vegyél más gyártótól.
Én laikusként direkt vezetéket (5*2,5) húznék ki a kapcsolótáblától a főzőlapig, kiiktatva minden lehetséges esetlegesen hibás csatlakozást...és ehhez tennék fel kismegszakítót dedikáltan...de lehet, hogy hülyeséget beszélek...sőt....:))
- A "posszanáskor" a főzőlap mögül jön a zaj+szag,
- Ha a hiba bekövetkezett már nem tudom előidézni, mert utána már nem működik a készülék (legutóbbi alkalommal a szerviz-munkatársa előtt ment gallyra...),
- A készüléket nem Józsi, hanem Feri kötötte be, aki történetesen villanyszerelő (nem hobbi).
A szervizes szerint, nagyobb feszültséget kapott, mint a 230... A többi része nekem fekete-lyuk, mert nem vagyok villamossági szakember!
"indukciós főzőlapunk már harmadszor "posszan el""
Ha értelmes választ szeretnél, akkor ne beszélj rejtvényekben.
A "posszanás" alatt azt kell érteni, hogy ilyenkor a fűzőlapból/mögül jön ki zaj+szag, vagy a konyhában nem történik semmi, csak pár méterrel arrébb, a kismegszakítóknál.
A hibát bármikor elő tudod idézni? Vagy odamegy egy szakember és talán órákig együtt nézitek a hibátlanul működő rendszert?
"Most fogják megjavítani a készüléket utoljára díjmentesen"
A készüléket rendes szakember kötötte be, vagy Józsi, az ügyes kezű szomszéd? Nem-e lehet, hogy 400 voltot kap olyan bemeneten, ahol csak 230-at szabadna? Vagy pl nem kap nullát egyáltalán?
Olyan problémám lenne, hogy a Whirlpool ACM BF920 típusú indukciós főzőlapunk már harmadszor "posszan el"! A hibajelenség minden esetben, durranás, égett szag, majd se kép se hang.... Eddig minden készülékünk hibamentesen üzemelt a háztartásban, de ezt valahogy kilöki a rendszer. A képeken láthatóak a fő elosztónál lévő megszakítók illetve a lakásban lévő kismegszakító, amely a főzőlaphoz vezet.
Amikor a meghibásodás történik a lakásban lévő kismegszakító kiold és a főelosztónál is az egyik...
Most fogják megjavítani a készüléket utoljára díjmentesen, ezért kérdezem, hogy mi lehet a megoldás a fenti esetben? Három fázisra volt bekötve a főzőlap és a sütőről kapja direktben az áramot... Köszi a segítséget!
Villanyszerelési munkát vállalok Budapest területén. Lakások elektromos felújítása,javítások,hibakeresés.Ingyenes árajánlat,munkámra garanciát vállalok. Nem vagyok regisztrált szerelő. Kisebb munkákat is vállalok,keressen bizalommal.
Volt egy református pap barátom (már nem él). Közel tizenöt évnyi ismeretségünk alatt egyszer sem szólt ilyesmi miatt (pedig a társaságomban bőven lett volna rá lehetősége ;)
Azt hiszem tőle hallottam: "Nézz mélyen a szívedbe és válaszolj nekem: szerinted ha Jézus itt lenne, megsértődne ezen? És ha ő nem haragudna ezért, akkor ki vagyok én, hogy felülbíráljam őt?"
Amikor sötétedés után van a buli, olyankor nincs tök sötétben a templom mennyezete? Mert az nyomasztó érzés.
Esetleg egy-két (rejtett) reflektorral meg lehetne világítani külön a mennyezetet. Nem kell túl nagy fényerő, elég csak annyi, hogy az alul lévők fedett helyen érezzék magukat :)
Szószék olvasópult + orgona kezelőszervek munkahelyi megvilágítása hogyan lett megoldva? Mert a szószéken olvasni próbálónak a szemébe fognak vakítani a csillárok. És a lent ülő hívők egy része a szószékről elhangzó prédikációt szintén kissé elvakítva fogja élvezni.
Amikor utoljára számolgattam, olyan pofátlan ára volt az elektromos fűtőszőnyegeknek, hogy olcsóbb volt be-vízcsövezni a födémet(!) és ez a víz lett elektromosan melegítve.
(tervbe lett véve az is, hogy szükség esetén hűteni is lehet majd talajvízzel, de olyan jó lett a hőszigetelés, hogy hűtésre valószínűleg nem lesz szükség)
Léteznek olyan gipszkarton lapok, amelyek hátoldala gyárilag be van vízcsövezve (a termék neve most nem jut eszembe). Értelmes szakember ezekkel megoldja neked.
A profi megoldásnál a FI relé nem a bojler mellé, hanem a lakás elektromos elosztójába kerül beszerelésre.
A legegyszerűbb megoldás viszont:
a bojlered mellet elvileg van egy kapcsoló, annak a helyére felszerelnék egy vízmentes dobozt, amibe beleszerelném a FI relét. Ha a doboz csapfedeles, akkor könnyen hozzá lehet férni a relé kallantyújához, ekkor a FI relé egyúttal a biztonsági leválasztó kapcsoló feladatát is betölti.
A doboz IP védettségi fokozata a felszerelés helyének megfelelő (fürdőszobában: vízmentes) legyen! (szerintem IP 55 vagy erősebb, pl egy ilyen)
A dobozt szakember telepítse, mert egy laikus valószínűleg nem képes elérni a megfelelő vízállóságot/tömítettséget a vezetékek ki/bevezetéseinél.
Köszönöm a megjegyzéseket, elgondolkodtató. A helyiségenkénti szabályzás szükségességét megkérdőjelezem én is...
"Lehet, hogy nem jól értem: alacsony hőmérsékletű felületfűtéssel akar melegen tartani olyan fedett részt, aminek nincs oldalfala?"
Lehet nem voltam pontos: van egy helyiség, ahol nem monolit födém van, hanem nyitott fedélszék. Itt a belmagasság változik, a húsz fokos nyeregtető közepe felé növekszik. Erre írtam, hogy laikusként nem tudom, hogy itt hogyan működne a mennyezet fűtés.
"Bár ezeket az óriási HaloX dobozokat ha meglátja, lehet, h nem fog örülni."
Nem bizony. És amikor újraszámolja az egész födémet neked ezekkel a lámpa-dobozokkal meggyengítve, az UTÁN előjössz neki azzal, hogy most jut eszedbe, hogy a szellőzőrendszer csöveinek kell szobánként egy-egy 130 mm-es áttörés a födémen, és amikor ismét (sokadszor) újraszámolja az egész födémet, az UTÁN jössz neki azzal, hogy mi lenne, ha a mennyzethűtés csövei mégiscsak a betonban futnának, de ekkor már nem fogja felvenni a telefont és te nem fogod értei, hogy miért :)
"szó szerint ezt mondta, vagyis pontosabban azt, hogy nem szabad hűteni"
Ennek részletes indoklását kérd már el tőle írásban is, hadd röhögjünk egy jót.
Addig próbaképpen munkába indulás előtt ülj be egy 29 fokos WC-be egy székrekedéssel. Vagy munkába elindulás előtt borotválkozz meg öltönyben + szürke ingben egy 30 fokos fürdőszobában ;)
"amúgy is helyiségenkénti hőfok szabályzás van"
Bravó, újabb pénzkidobás: egy igazán jól hőszigetelt házban a helyiségeket elválasztó közfalak hatalmas felülete és jó hővezetése minden hőmérséklet-különbséget célzó erőfeszítés 90 százalékát eltünteti. Tehát épp a gatyádat fizeted ki egy olyan fűtésrendszerre, amivel szerencsés esetben két-három TIZED fokos hőmérséklet különbséget tudsz majd elérni.
Kivétel: a mennyezetfűtés/hűtés nem csak a levegő hőmérsékletét befolyásolja, de hősugárzó hatása révén az emberi bőrfelület hőérzetét is. Tehát ha a mennyezet hőmérséklete van szobánként szabályozva, azzal sokkal komolyabb relatív hőérzet különbségek elérhetők az egyes helyiségek között, tehát pl a hálószobában a levegő csupán néhány tized fokkal hidegebb, de a bőröd két fokkal hidegebbnek érzi, mert hozzáadódik a hűtött plafon "hidegérzete".
"Van egy rész nyitott fedélszékkel(bár csak 20 fokos tetővel), ott nem tudom hogyan működne a mennyezet fűtés,"
Lehet, hogy nem jól értem: alacsony hőmérsékletű felületfűtéssel akar melegen tartani olyan fedett részt, aminek nincs oldalfala?
"A mennyezetfűtés léte önmagában nem jelenti a padlófűtés szükségtelenségét."
Az esetek 99 százalékában tiszta pénzkidobás padlófűtésre is költeni, ha van mennyezetfűtés. Azért csinálják mégis így sokan, mert
- vagy a tervező nem ért magabiztosan saját szakterületéhez (nem bízik a szakirodalomban és a már sok éve így fűtött több millió házban)
- vagy a megrendelő nem hiszi el a tervezőnek, hogy jól működik a dolog és mindenképpen ragaszkodik a padlófűtéshez.
"Lehet nem szereti ha fázik a lába."
Az emberi láb minden felületet hidegnek (negatív/hűtő hatásúnak) érez, ami hidegebb kb 28-30 fokosnál.
Minél alacsonyabb egy ház fajlagos fűtésigénye (watt per négyzetméter), annál kisebb a hőmérséklet különbség a hőleadó felületek és a szobahőmérséklet között. Ezért VALÓBAN jól hőszigetelt házakban a padló/mennyezetfűtés maximális felületi hőmérséklete csupán 24-26 fokos (amit a mezítelen emberi talp már kellemetlenül hűvösnek érez).
Tehát amikor olyan házban jársz, ahol a padló kellemesen meleg a talpadnak (32-35 fokos) az azt jelenti, hogy annak a háznak meglehetősen szar a hőszigetelése, azért muszáj ennyire melegre felfűteni a padlót a megfelelő szobahőmérséklet eléréséhez.
Kivétel: egyes NAGYON gazdag emberek direkt felmelegítik a padlót ott, ahol kisgyerekek mászkálhatnak/játszanak rajta, habár helyette én egy jó szőnyeget százszor hasznosabbnak (és olcsóbbnak) tartok, mert az egyúttal még balesetvédelem is a kőkemény járólapokhoz képest.
"- szerinte a vizes helyiségeket valami miatt nyáron felesleges hűteni"
Igen, szó szerint ezt mondta, vagyis pontosabban azt, hogy nem szabad hűteni. Bár most hogy mondod, azt a pár négyzetmétert már lehet, hogy érdemes becsövezni, hogyha amúgy is helyiségenkénti hőfok szabályzás van.
Azt mondta, hogy nem komfortos a vizes helységekben, ahol ruha nélkül tartózkodik az ember.
"akkor szerinte a mennyezethűtés miért nem fog működni úgy, ha a csövezés 2 helyett 5 centire van a födémbeton aljától. "
Azt mondta, hogy ahhoz, hogy a helyiségenkénti hőfokszabályzás megfelelően működjön, jobb a gyors reagálás, ezért sokkal jobb a vakolt megoldás. Továbbá ha később gond van a csövezéssel, a vakolt megoldás javítható.
"Nem tudom, hogy mekkora a házad"
kb. ~150 nm lesz csövezve alul-felül. Van egy rész nyitott fedélszékkel(bár csak 20 fokos tetővel), ott nem tudom hogyan működne a mennyezet fűtés, nem volt sosem ilyenem.
Nem olyan könnyű jelenleg határidőre statikust találni.
Az egyik a lábazati hőhíd megszakító elemekre prüszköl, (ytong start, habüveg) a másik az építész tervezővel nem tud megegyezni, stb... Van aki csak talajmechanikával dolgozik, van aki nélküle is. Laikusként azt hittem ez egy egzakt tudomány, de néhány kör után nekem az a tapasztalatom, hogy mégsem.
Úgy döntöttem, ez a legkisebb kompromisszum, hogy a födémet viszonylag békén hagyom. Bár ezeket az óriási HaloX dobozokat ha meglátja, lehet, h nem fog örülni.
"A vizes helyiségeket kivéve a mennyezet is be lesz tekerve."
??? Újabb meglepetés... :)
A terveződnek ezzel két célja lehet:
- szerinte a vizes helyiségeket valami miatt nyáron felesleges hűteni
- nehogy később meggondold magad és mégiscsak átállj mennyezetfűtésre
Én megkérdezném a szakemberedtől azt is, hogy ha a padlófűtések kiválóan működnek úgy, hogy a csövezés a beton legtávlabbi rétegében fut, akkor szerinte a mennyezethűtés miért nem fog működni úgy, ha a csövezés 2 helyett 5 centire van a födémbeton aljától.
"Tudom, hogy lehetne olcsóbban (és talán jobban) is. "
Nem tudom, hogy mekkora a házad, de
a mennyezetfűtés miatt szükségtelen padlófűtéssel
és a beton helyett vakolatba rakott mennyezet csövezéssel
vakon megtippelek egy hét számjegyű, ablakon kidobott összeget.
"A statikus nem engedte. Nagy nehezen annyit engedett, hogy az első sor vasháló fölé kerüljön,"
A statikusnak teljesen igaza van abban, hogy a födém alsó (húzott) oldalán a vasalás minél lejjebb legyen. Aki a vízcsöveket mindenáron a beton legaljába akarta rakni, az nem nagyon ért a hőtechnikához, mert a betonréteg igen jó hővezető, gyakorlatilag mindegy, hogy hol futnak benne a csövek, a hőmérséklet változás pár percen belül a beton tömb minden pontján megjelenik. A csöveknek a vasháló tetején is teljesen is jó helyük van és akkor a statikus is meg lehet nyugodva.
"de akkor meg a gépész mondta, hogy lassú a reagálása"
Úgy érti, hogy a beton SOKKAL melegebb/hidegebb lesz, ha a legalján futnak a csövek? Ez csak az első percekre igaz, utána a beton belső hővezetése villámgyorsan széthordja benne a hőmérséklet-különbséget (a vakolat is közel ugyanúgy vezeti a hőt, tehát nem nyersz azzal se semmit). Egy felfűtési/lehűtési ütem-periódus 15-30 perctől akár több óráig is terjedhet, tehát az, hogy a felfűtés/lehűtés első perceiben mi történik a mennyezet alsó felületén, az gyakorlatilag teljesen mindegy a szoba átlaghőmérséklete szempontjából.
Vastag betonnak persze, hogy lassú a reagálása. És akkor mi van? Milliónyi háztartásban van ugyanilyen lassú reagálású vastag beton padlófűtés, oszt még sem fagynak meg télen. Egyébként az öntanuló termosztátok egy része kiválóan alkalmas nagy hőtehetetlenségű fűtő/hűtő rendszerek precíziós vezérlésére, 10-25 ezerért két tized fokon belülire stabilizálja a lakásod hőmérsékletét, akármilyen lassú reagálású a fűtésed/hűtésed.
"Árban kb. ugyanaz lesz az én esetemben."
A födém-beton belsejében tök egyszerű (és olcsó) hagyományos padlófűtés technológiát lehet alkalmazni, ehhez képest a mennyezetre UTÓLAG felszerelt vízcsövezés és a plusz vakolás igen kemény pénzkiadásdobás lesz számodra.
Most veszem észre, hogy te a mennyezettel kapcsolatban mindig csak hűtésről beszélsz, miközben fűtésre is alkalmas, mégpedig sokkal hatékonyabban, mint a radiátorok, vagy a padlófűtés. Csak nem az a helyzet, hogy a tervezőid a mennyezetfűtés mellett még egy padlófűtést is ki akarnak fizettetni veled? :)
A statikus nem engedte. Nagy nehezen annyit engedett, hogy az első sor vasháló fölé kerüljön, de akkor meg a gépész mondta, hogy lassú a reagálása, inkább alulról legyen rögzítve. Árban kb. ugyanaz lesz az én esetemben.
Ez is egy hosszú-hosszú dilemma volt, nem tudom mi a jó megoldás, 10 év múlva talán tudni fogom.
"az elektromos autó árában igen jelentős tétel az akkumulátor. Ezt a költséget kevesen lesznek hajlandóak megduplázni"
A házi akkumulátornál nem feltétel a kis súly és a kis térfogat, ezért az lehet nagy, nehéz, tehát marhaolcsó akku is. Az is lehet, hogy elegendő a nagyi ruhásszekrényét telerakni ólomakkumulátorokkal. Persze így sem filléres befektetés, de benzin helyett még mindig sokkal költséghatékonyabb.
"No meg az általad leírtak értelmében ez mondjuk kétheti egy mozgásképességet biztosítana."
Eztet nem értem. Én arra céloztam, hogy a munkába járó ember NAPI autótöltését segíthetné az otthoni akkumulátor. Hazajön a munkából, az autóját összeköti a nagyi ruhásszekrényével, amelyben már ott lapul 10-20 kWh energia, amit az reggel óta gyűjtögetett a hálózatból.
További előnye lehet a házi akksinak, hogy ha az autó nemsokára újra kell (mert pl színházba megy a család), akkor a házi akksi simán kibírja az autó gyorstöltési üzemmódjának durva áramát is, miközben a szomszéd villanyórája hiába szolgáltat nagyobb áramot, a gyorstöltés áramszükséglete már túl sok neki.
A Tesla akksigyárában egyébként kimondottan házi akkumulátorokat is fognak gyártani, többek között a fenti célokra is (persze jól fognak jönni napelemes rendszernél és áramszünetkor is :)
"Erdemes elore kiprobalni a dolgot, vegyel egy dobozt es egy lampat es probald beleszerelni, esetleg jarasd kicsit hogy mennyire melegszik"
A próbavásárlás jó ötlet: nehogy utólag derüljön ki, hogy nem stimmelnek a méretek (pl megvásárol egy rakás lámpát és kiderül, hogy habár a rajzon jónak tűnt, a valóságban meg nem fér bele a dobozba).
A melegedésnél viszont arra kell gondolni, hogy beépített állapotban a műanyag dobozt több tonna kiváló hővezetésű beton fogja körülvenni, tehát a doboz belső felülete folyamatosan "hűtve" lesz.
Ja, nem volt egyszeru, de villanyszerelo megoldotta. GIRA system 55 konnektor, rugos csatlakozoval, MT 3x4mm2-es kabel, erveghuvely jol raszoritva. (igazabol itt valoszinuleg kicsit tullott a celon a tervezo srac, boven eleg lett volna 2,5-es vezetek is)
Nem ismerem, nezd meg a speckoit. Lenyeg hogy barmilyen fenyforras hot termel amit ha nem tud elvezetni akkor tulmelegszik -> tonkremegy. Ami biztos hogy nem jo otlet sima 65-os dobozba rakni mert ott meg fog sulni barmilyen led (halogenrol nem is beszelve)
Az en sutom is konnektorba van dugva, van neki egy dedikalt, 4mm2-el huzalozott konnektor, kulon kismegszakiton. A konnektor onmagaban nem baj, a gond az lehet ha mondjuk 1-es vagy 1,5-es vezetekkel van bekotve.
A problema a hoelvezetes lesz, ha nem tudja a hot valahova eldolgozni a lampa akkor ki fog egni eleg hamar. Esetleg ha van a kornyeken egheto dolog akkor nem csak a lampa fog kiegni. Nem veletlenul szokas ezeket 10-15cm-re eresztett almennyezetbe szerelni.
Egy szakkérdés. Van egy Mora elektromos tűzhelyem. Kb 8 éves, nem közvetlen bekötésű hanem konnektorba van dugva (villanyszerelő építette ki)
Pár napja a konnektor szétesett, jobban megnéztem szétégett benne a műanyag.
Nem tudom hogy tud szétégni de meglepett.
Ma vettem az OBI-ban egy schneider dupla konnektort, hogy kicserélem a meglévőt, de én egy istennek se tudok eligazodni ezeken a kábeleken, meg azt sem értem hogy a dupla konnektorba miért nem 3 kábel jön ki a falból miért 8?
Valaki meg tudná fejteni ezt, lehet nem jó konnektort vettem vagy mit tegyek?
Az lenne a kérdésem, hogy csőben levő, viszont moccanni nem hajlandó,ránézésre MKH 1.5-nek látszó sodrott réz vezeték egy felújításnál maradhat a helyén (ha a szabványnak megfelelő állapot a cél), vagy vésés, új cső, tömör vezeték a helyes megközelítés?
Előbbi egy kezdő villanyszerelő srác javaslata, aki szerint szabvány nem tiltja a csőben elhelyezett sodrott vezetéket a falban, utóbbi az én megközelítésem, de én nem vagyok villanyszerlő. Elektronikában otthon vagyok, de a villanyszerelési szabványokat nem ismerem A felújítandó lakás nem az enyém, de én fogom vezetékezni, ha a csövek a helyükön lesznek. Szívességi munka, de a véséstől ódzkodtam...
Ha maradhat a helyén, akkor csavaros szorító, vagy forrasztás&szigetelés?
Ez egy jó ötlet lenne, kivéve, hogy az elektromos autó árában igen jelentős tétel az akkumulátor. Ezt a költséget kevesen lesznek hajlandóak megduplázni. Pláne, hogy alighanem ugyanannyi idő alatt gallyra is megy, mint az üzemelő, így aztán neki a mozgásképesség megnövekedése állandóan jóval drágább üzemeltetéssel párosul.
No meg az általad leírtak értelmében ez mondjuk kétheti egy mozgásképességet biztosítana.
Aki villámvédelemmel foglalkozik, tudja-e esetleg, hogy a DEHNbloc 3 255 (900110), és az utódja, a 3 255 H (900120) között mi az érdemi különbség? Mindenhol csak a H változat adatlapja van fenn, a régi modellt mintha a föld nyelte volna el.
"Monolit födémbe süllyesztett led lámpákat szeretnék, ehhez milyen kötődozokat érdemes berakni a beton öntése előtt?"
Lefordítom a kérdésedet szakemberek számára érthető nyelvre:
"Nem árulom el, hogy milyen méretű, teljesítményű és alakú lámpákat szeretnék a mennyezetbe süllyeszteni, de ennek ellenére mondjátok meg nekem, hogy milyen típusú dobozokat építsek be a betonba, hogy azok pontosan illeszkedjenek a lámpáimhoz."
:)
Nem létezik olyan süllyesztett doboz, ami egyformán tökéletes egy filléres kínai mini LED lámpához és egy profi (pl vakításmentes fényt biztosító, 20-30 centis) mélysugárzóhoz is.
A cikkből kimaradt: habár nem olcsó, de technikailag megoldható olyan akkumulátor elhelyezése a házban, amely napi 24 órán át tölti magát kis árammal és amikor a gazdi hazajön a villanyautójával, akkor nagy árammal áttölti az energiát a házi aksiból az autóba. Ez a trükk ott segíthet, ahol nem lehetséges a hálózatbővítés (ma még kevés ilyen hely van, de amikor majd minden második házban villanyautó lesz, akkor a későn kapcsolóknak az áramszolgáltató már nem mindenütt fogja tudni biztosítani az igényelt plusz 20-30 ampert).
Kedves cosalf/beta/gamma/delta, vagy mit tudom én kicsoda...látom, hogy pszichopata éned továbbra sem hagy nyugton. Örömmel figyeltem, hogy meddig bírod szúrkálás (mocskolódás) nélkül. Nagyon beteg lelked lehet...én már egy pszichiáterrel megnézetném magamat a helyedben. A szomorú, hogy egy ilyen fórumon mérgezed a légkört, bár olvasva "áldásos tevékenységedet", másutt (más topicokban) még "szebben" fejted ki álláspontodat.
Én vállaltam a tévedéseimért a felelősséget, mivel tévedni emberi dolog, csak Te nem számítasz az "emberi" viselkedés értékrendjébe.
Elnézni, megérteni, nagyvonalúnak lenni, nem a sajátod...csak szánni tudlak ezért a beteg lélekért.
