Vezetni is imádok (és "jogom" is van hozzá). Egyszer egy forgalmasabb időben engedtek minket ki, gyorsítok / gyorsítanék, de csak azt látom, hogy ahogy tekerem a kontrollert úgy megy le a vonalfeszültség és már 20kV nál van. Gyorsan visszavettem, hogy ne oldjon le az alállomás, és másnak is jusson. Úgyhogy úgy gyorsítottam, hogy a vonalfeszültség ne menjen lejjebb 23kV-nál :-)
"Ez járműben túl könnyen bekoszolódna, ezért optikai helyett ott jobban szeretik a mágneses (Hall) érzékelőket."
Léteznek járművekben tapasztalhatónál lényegesen mostohább körülmények között üzemelő ipari berendezésekben rendkívül nagy felbontású precíziós, optikai elven működő forgásjeladók!
Most eszembe jutott, a nevedben lévő mozdonynál, mikor megindul valami combosabb eleggyel és Paksig felsóhajtanak a vezetékek, hogy ott micsoda mocorgások lehetnek. :-)
A volt már olyan hibánk, hogy kismegszakító - távkioldó "kívül" leoldott, "belül" meg nem. Ezért szerintem ha előírásszerűen rakja össze, akkor is egy kicsivel nagyobb a kockázat.
Működését tekintve, nem különbözik semmiben. Amit nem tudok, és talán érdemes rákérdezni, hogy alkalmazható-e az adott 1F kismegszakító erre a célra, vagyis garantált, hogy képes két, mellette lévő (valószínűleg típusazonos!) társát lekapcsolni.
"Minden értelmesebb csavaros kötésben volt régen is rugós lemezke vagy rugós alátét,"
A régi csokikban valóban volt rugó a csavarfej alatt. Újabban nem jellemző, szinte csodának számít. Szinte egyedüli kivétel a WAGO
Amit manapság "rugós sorozatkapocs" néven árusítanak, az a papírvékony lemezke valójában nem rugó, csupán a flexibilis vezetékek elemi szálacskáit próbálja egyben tartani és megvédeni a forgó csavar roncsolásától.
"magának a csavarnak is van bizonyos fokú rugalmas nyúlása."
Eztet nem értem.
"Az erősáramnak(?!)"
Erős áram: nagy áramsűrűség alakulhat ki a túlságosan kis felületű érintkezési pontom (átmenti ellenállás, melegedés -> ón gyors megolvadása). Jelentéktelenül csekély áramok esetén (pl riasztó, vezérlések, stb) a pontszerű érintkezés nem számít.
Vannak olyan 3 fázisú fogyasztók, amelyek tönkremehetnek, ha csak egy vagy két fázist kapnak (pl villanymotor). Ez ellen véd az a trükk, amikor a három kismegszakítóból bármelyik lecsap, magával rántja a másik kettőt is.
Alapvetően funkció az egyik 1F hoz való a másik 3F hoz. Fogyasztónak nem éppen esik jól egy motor pld vagy lehet ez egy klíma is ha csak egy fázisa megy ki kettő meg bent marad szépen elszállhat az örök vadászmezőkre.
Villanyszerelő regisztrált? ha igen akkor csodálkozok. Nem az újnál 10 es a minimális kötelező, de ez csak 32A ig fázisonként a felett vastagabb kell. A saját biztosító doboztól olyat és oda raksz vezetéket amilyet az adott fogyasztó megkíván.
Aki tudja, hogy egy szerelési munka mitől "szép" és szakszerű, nem "az a sok drót meg kütyü" szinvonalon áll, tehát valamennyire kompetens, az a vállalási árakat is ismeri, a piaci és a norma szerinti értékeket is.
Vagy legalábbis 3mp alatt utánna tud nézni. Érvéghüvely mint a "magas árat"(?) igazoló userkábitás..?...köszönjük emese
Minden mozog, a ház,a padló, egésznap rezeg, rezonál az egész világ, az épület. Ha elmegy egy nagy autó vagy égzengés van, ezt mindenki érzi (ne adj isten kisebb földrengés)...de a rezonancia mindig jelen van.
Az összes taknyált kilazult, megégett, széthullott kötés ilyenre (is) vezethető vissza, ez az egyik összetevő.
Lehet, hogy nem holnapra törik el az összes ér, de akkor is van és lehet szerepe és jeletősége a szakszerűen kivitelezett törésgátlásnak, akár egy ilyen egyszerű, hétköznapi kötés esetében is.
Villamos szakmában mindig évtizedekre, évszázadra dolgozunk, a tartósság kulcskérdés. Nagyatyáink sem gondolták ,hogy az akkori "kátrányos kanócon" próbálunk mi majd itt 2020 körül kilowattos cumót, villanybojlert, klimát, nagyporszívót, villanysütőt, negyedkilowattos számítógépeket, lapostévéket üzemeltetni, erre tessék, körül lehet nézni, az ország 80-85%ában mi a helyzet.
Minden értelmesebb csavaros kötésben volt régen is rugós lemezke vagy rugós alátét, illetve magának a csavarnak is van bizonyos fokú rugalmas nyúlása. Ez ugyan minimális, de a megfuttatott vezetéknek nem az a lényege, hogy egy forraszanyag hurkát tömünk a csavar alá, maguk az erek, az elemi rézszálak elég kemények és rugalmasak, a közte lévő minimális forraszanyag elvileg csak a szálak szétcsúszásos "lapulását", akadályozza meg, tehát szemben az alumínium fezetékkel ez a fajta "elfolyás" minimális (leginkábbis nem létező) probléma.
Sokkal nagyobb gond az előző pontban emlegetett hiba, az összefogott elemi szálak rugalmassága draszikusan lecsökken a forraszanyagtól, a befuttatott hajlított szem, amit régen használtunk, szinte mindig a tövénél, közvetlenül a szigetelésnél törik el.
Az erősáramnak(?!) a kérdésköre itt nem játszik sehogyan, egy 24 voltos vezérlésnél ugyanezek a mechanikai problémák lépnek fel, sőt ipari környezetben egy ilyen törpefeszültségű rendszerben nem egyszer nagyobb áramok folynak, mint mondjuk a falon lévő 230V-os világítási főelosztóban.
Az érvéghüvely és a rugós rögzítőelem mindezt professzionális módon oldja meg, nincs szerepe a szerencsének, a kézügyességnek a rutinnak, mindenféle vajákolásnak..ha az előírás szerint csinálják, tudni fogja mindazt a mechanikai és elektromos paramétert, amit a technológiai eleve garantál.
Nem az lesz a kérdés, józsi bácsi milyen forraszanyaggal, milyen bőségesen ,hogyan futtattata be a mennyire tiszta és oxid mentes vezetéket, mennyire sodorta meg, stb,stb.
Csupaszol, hüvelyez, beköt. Egyszerű, gyors, rutinszerű mozdulatok, az eredmény pedig nagyipari, szabványos minőség. Ezért egy nagyobb profi szerelési munkánál már inkább olcsóbb(!), mint az egyéb taknyázások, esetleges jellegű tákolások, később felmerülő garanciális kérdések, leállások, hibakeresések.
Na most ez nálunk új építés lesz és 6-os vezetéket vettünk, de még nincs beépítve.
Rákérdeztem a villanyszerelőnknél és valami olyasmit beszél, hogy ha az órától öt vezetékkel jövünk el akkor elég a 6-os, ha néggyel akkor meg 10-es a kötelező, vagy fordítva. Őszintén szólva nem értek hozzá, de még kicserélhetem 10-es kábelre.
És ha 10-es kell, akkor 10-es kell H-tarifára is, ugye?
Egy okot kifelejtettél: ha a megrendelő látja a sok szép színes érvéghüvelyt, hogy milyen rettentő korrekt munkát végzünk, akkor talán kevésbé esik pánikba, amikor meglátja a számlán a végösszeget :)
"Másodszor azért, hogy összefogja a szálakat rendesen, nehezebb törnek a tövüknél mozgatásra (ahol blankolva van)"
A bekötés után harminc évig nem fog megmozdulni az a derót, ezért ezt az okot nem fogadom el.
"ha nagyon olyan volt, akkor forrasztottam"
Rugózás nélküli csavaros erősáramú kötés alá soha nem forrasztanék vezetékvéget, mert terhelés/nyomás alatt az ónt "lassan folyó méznek" tekintem. A folyás miatt az ónozott kötéseket szorító csavarokat rendszeresen utána kellene húzni (legalábbis az első néhány évben, amíg az ón szétfolyik és a teljes terhelés áttevődik a réz szálakra).
Te is belehülyültél? :) Ahol szépnek kell lenni, és elfér, oda "szigetelt" végűt szoktam tenni, pl elosztószekrénynél. Ahol meg nem fér el, oda szigeteletlent: dugvillák, vagy az aljzatoknál is, de oda erősen javallott pöpec kereknek lennie a préselvénynek, akkor biztosan befér a 2,5-ös csöves vezeték is, ha nem az, akkor nehézkes a dolog betuszkolása.
mért fővezeték keresztmetszetének meghatározása során minden vonatkozó felté- teleknek való egyidejű megfelelés egy adott vezetőre akkor teljesül, ha a feltételekből adódó legnagyobb keresztmetszetet választjuk:
(ez a mondat nem teljesen világos :) )
Ez azt jelenti, hogy méretezed a vezetéket. Nem egy paramétert veszel figyelembe, hanem többet.
A szokásos minimum (egyszerű lakóépületnél):
1 feszültségesést számítani
2 környezeti hőmérsékletre ellenőrizni
3 vezetékszám alapján melegedésre ellenőrizni.
S még lehet számtalan dologra méretezni egy vezetéket, pl: mechanikai szilárdságra, gazdaságosságra, rövidzárlati áramra, stb...
Én a világ leg károsabb táblázatának tartom a "Vezetékek terhelhetősége" táblázatot. Szerintem ezmiatt a villanyszerelők nagy hányada elhagyja a méretezést, mivel bene van hogy pl 1,5-ős vezetéken át lehet kergetni 16-20-25A-t, meg 10A-re lehet biztosítani. Ja
Csaképpen az nem mindegy hogy 23 vagy 45m múlva a feszültségből mennyi marad meg.
Érvéghüvelyt igazából három ok miatt használunk: először a már említett, hogy ha közvetlenül a csavarral érintkezik, akkor meghúzás közben roncsolódnak és törnek a szálak. Másodszor azért, hogy összefogja a szálakat rendesen, nehezebb törnek a tövüknél mozgatásra (ahol blankolva van). Harmadszor meg azért, mert ugyan a felületek között valóban nem roncsolódik, azonban a nyomásra eltávolodhatnak a szálak és jó eséllyel lesznek olyan szálak, amik csak a levegőben lógnak a résben. Ha van rajtuk hüvely, akkor ezek a szálak is egymáshoz és a hüvely falához szorulnak, vezet minden.
Egyébként én is úri huncutságnak gondoltam az érvéghüvelyeket, ha nagyon olyan volt, akkor forrasztottam, aztán amióta az elosztószekrényben a tonna vezetéknél szükség volt rájuk és vettem egy kombinált blankoló-hüvelyező fogót, rájöttem, hogy mekkora király dolog, azóta mindent hüvelyezek :)
Ha közvetlenül a csavar szorítja, akkor egyértelműen hasznos dolog az érvéghüvely. A csavar egyrészt forog (roncsolhat), másrészt a szélső elemi szálakat nem is szorítja meg.
Azonban szerencsére nagyon sok csatlakozó olyan, hogy két felület közeledik egymáshoz, ilyen helyekre tartom jobbnak a csupasz flexi eret az érvéghüvelynél.
(A mért fővezetékek vezetőanyaga legalább 450/750 V-os műanyag szigetelésű sodrott rézvezető legyen. A vezetékvégeket erre szolgáló célszerszámmal préselt érvéghüvellyel kell ellátni. A fogyasztásmérőbe kötendő vezetékvégeket 18 mm hasznos (szigeteletlen) hosszúságú érvéghüvellyel kell ellátni.
Ezt csak azért, mert nálunk tömörrel csinálták...)
A mért fővezeték keresztmetszetének meghatározása során minden vonatkozó felté- teleknek való egyidejű megfelelés egy adott vezetőre akkor teljesül, ha a feltételekből adódó legnagyobb keresztmetszetet választjuk:
(ez a mondat nem teljesen világos :) )
• A mért fővezeték vezetőinek legkisebb keresztmetszete 6 mm².
• Amennyiben a mért fővezeték N vezetője PEN vezetőként funkcionál, akkor minimálisan 10 mm² keresztmetszetű vezető alkalmazása szükséges .
Ez magyarázat lehet arra, hogy miért választják szét már az óránál: Mert akkor onnan már nem PEN vezetőről beszélünk, vagyis 1f-nál 3 (F, PE,N), 3f-nál 5 vezeték megy, ezekre a fentiek szerint elég a 6 mm² is.
Persze lehet, hogy totál rosszul értelmezem. Mindenesetre az biztos, hogy hivatalos ELMŰ szerelők csinálták, nem én gányoltam össze :)
Meg vannak még érdekes dolgok benne, pl. ha EGY fogyasztási helyet (pl. nálunk, egy szál családi ház, se garázs, se pince, se semmi) lát el, akkor szintén elég a 6, ha többet, akkor 10 mm² kell.
A szétválasztásról is ír érdekes dolgokat.
Lehet olvasgatni és értelmezni, én eddig jutottam :)
Várj, van egy original verzióm. Lemértem, 2,5 méter!!! 2 db összetekert-kábel rögzítő műanyag izé is van rajta, az electroluxról meg azokat is lespórolták.
Érvég kötelező abban az esetben ha mechanikailag nincs védve a vezeték, vagyis közvetlenül a csavar szorítja meg. A kengyeles vagy lemezes kialakításoknál nem kell. A használt mérőeszközök sima csavaros szorítással rendelkeznek, ezért kell érvégezni. A csavar simán szétnyírja az elemi szálakat.
Azt sem kérdeztem, hogy kötelező-e érvégsarut tenni, de ő tett mindenhová, habár szerintem az érvéghüvelyek relatíve kicsi érintkezési felülete áramátvitel szempontjából kevésbé jó, mint amikor a flexibilis 10-es MKH vezeték-ér ezernyi szálacskája öt-tízszer akkora felületen érintkezik a csatlakozó lyukában (teljesen kitöltve az üreget).
Gondolom ez az az érvégsaruzás is valami előírás lehet reg. szerelők számára.
10-es régen is előírás volt rézben önnálló ingatlanok esetén 32A nál, de ha csak 16-25 vagy kisebbet kértek elnézték és elfogadták a 6 os vezetéket, aluból a 10 es volt a legkisebb meg a 16 os.
Ha többen voltak egy ingatlanban akkor lehetett 6 os vezetékezés. De ez jan.01-től illetve már előző év közepétől változott és minimálisan 10 est fogadnak el, bővítés visszakapcsolás, stb esetén.
Az is tökéletesen járható út, ha a szétvert falba nem 1db, hanem 2db csövet raknak egymás mellé a vékonyabbikból, ha a vakolat ahhoz jobban passzol. Így nem kell a téglát is szétverve gyengíteni a falazást, a vakolat meg 2 perc alatt kikapirgálható, ha kispórolták jó szokás szerint a cementet.
No, szerintem azért túlzásba se essünk :-) Azzal szerintem egyetérthetünk, hogy annál, amiben éppen elférnek a vezetékek, eggyel nagyobb méret nem árt. Tehát ha ZolKa fórumtárs 3*1,5 vezetéket húzna át, akkor maximum 16 mm, több nem kellhet később sem. Ha pedig valahol fizikai korlátai vannak a vastagabb védőcső használatának, hát akkor a megfelelőt kell választani. Nekem már néhányszor jól jött volna, ha nem azt a méretet használták volna fel, amibe éppen be tudták tuszkolni a vezetékeket, kábeleket.
Ó, ezt kerestem. Csak moddolni kéne egy életszerűbb, 150x150-es fürdőre 275-ös magassággal, ahol a kád 70 centit elvesz a végéből faltól falig keresztben és a maradék két falnál az egyiket a mosdókagyló a mellette lévő dugaljjal (140 cm-en), a másikat meg a felültöltős mosógép uralja. Házgyárilag ugye konnektor és persze vízbekötés és lefolyócsonk nélkül, mert minek azt oda is. A mosdó melletti konnektor mellett még egy strang is van, így oda esélytelen bármit is bedugni amit mosógépnek neveznek, a másik oldalon pedig 2 db fűtéscső megy függőlegesen, nehogy véletlenül oda is betolható legyen valami a kívánatos 60cm kimérése mellett. :))))
Nem tudom, ismered-e az analóg, pontosabban a központi órajelet nem látó órák korából azt a mondást, hogy akinek egy órája van, tudja, hogy menyi az idő, akinek két órája van, az meg sose - hiszen mást-mást mutatnak. Így jár az is, aki egyszerre teszi fel a kérdést több fórumon.
Most például a másik fórumon rossz választ kaptál.
A tálcán nincs, mert sosem volt kötelező bekötni - viszont egyre többen gondolják úgy, hogy jó az. Mivel az elmélet az, hogy a levezető cső falán levő kosz vezet nedvesen, és valami idegen potenciált hoz be, a tálcától 10 cm cső múlva alkalmazott közdarab gyakorlatilag ugyanolyan potenciálon van, mint a tálca. Ezt a közdarabot erre a célra találták ki.
Namost... a kérdés 3 db 1,5-es vezetékről szólt. Ez belefér a 11-es csőbe. A 13,5-ös csőbe némi kompromisszum árán belemegy kétszer annyi. A 16-osba még több. És akkor tegyünk 21-es csövet? 21-es csőnél, ahogy Marx mondta volt, a mennyiségi változás átcsap minőségibe, annak a kanyarja egy közfalnál már átmegy a túloldalra... Ne bolondozzatok már. :D
Szerintem ezt kötelezővé is kellene tenni (mármint a plusz egy méretet). Tényleg nem akkora a különbség árban, hogy ezen kelljen gondolkodni, később viszont jól jöhet a bővítési lehetőség.
Az ilyen "nem tervezek" csőnél szokott előfordulni 1 év múlva, hogy mégiscsak. :) A jelenlegi szükségesnél 1 fokozattal nagyobbat tennék, hogy minimum még egy áramkör bármikor beletehető legyen 16A-el számolva. Ha kanyar is van, ez külön előnyt ad, árban meg nem sok az eltérés.
11-esbe elférne, de úriember csak ott használ 11-est, ahol mást nem lehet, például beton födémgerenda, vékony vakolat. A III az a legvékonyabb falú, azaz a legkevesebb mechanikai hatást kibíró változat, az való vakolat alá.
Ennyi vezeték bőven elfér egy 16-os csőben (ha később nem tervezel még melléhúzni valamit). Amúgy nem vagyok szakember, de tudomásom szerint a Mü I vastagfalú, nem hajlítható, mehet falon kívül is, a Mü II közepes vastagságú, lehet betonba, vakolat alá tenni vagy kívül vezetni, a Mü III meg vékonyabb falú, ami csak vakolat alá mehet.
Védőcső: tegyél sima falú Mü II csövet, attól függő vastagságban, mennyi és milyen keresztmetszetű vezetéket akarsz áthúzni benne.
Magasság: kb. 40 cm, de inkább mérj meg egy közeli dugaljat, és tedd pont annyira. A szoba sarkától való távolságra szerintem nincs előírás, ajánlás.
Furatok közepe: ha dupla, tripla stb. sorolást akarsz, akkor 72 mm a távolság.
Flex-szel vágni szerintem szívás, a por miatt. Esetleg kölcsönözz horonymarót meg hozzá való porszívót, de 4 métert téglafalban vésővel sem esélytelen kivésni.
Sziasztok! szeretnék LED-szalagon a nappalink fala fölé a sarokba. Arra gondoltam, hogy megépítem gipszkartonból a dobozolást hozzá, melynek külmérete ~ 100mm x 350mm lenne. Tudtok abban segíteni, hogy milyen profilokból volna célszerű összeraknom a karton tartószerkezetét?
Alább beszúrtam egy keresztmetszeti képet a kíván végeredményről.
Bekötném a zuhanyzó tálcát (EZT hogyan, s mivel kell??)
Gáz, vízvezetéket, központi fűtést is be kell kötni? A régi rendszerben nem volt bekötve, igaz mindenhol fém cső volt. Erre mi a jó szerelvény? Találtam OBO bilincseket, de darabja 800-1000Ft körül van.
Így van. Mint ahogy a vezetékeknél általában nem az a legnagyobb probléma, hogy átvisz-e bizonyos teljesítményt, (há' működik ez, Gazsi!) hanem az, hogy mennyire melegszik közben.
Az ominózus 9 vezeték/csőnél és is emiatt aggódom, ezért ellenőrizni szoktam, hozzáférhető szerencsére, de nem melegedett még. Igaz, eddig csak maximum 2/3-a ment a névleges teljesítménynek rajta.
A csőben futó ezernyi vezetékben áram is folyhat. Minden áramjárta vezető minden centimétere egy pici hőt termel. Ha ezt a vezetéket SOROSAN más vezetékek veszik körül, akkor nem tud jól hűlni (nem jár körülötte a levegő). Ha ezek a környező vezetékek ráadásul maguk is hőt termelnek, akkor még rosszabb lesz a hő-helyzet.
Értem az elméletedet, de egy elmélet csak akkor állja meg a helyét, ha a gyakorlat is igazolja.
Egy full jögkövető embernél, ha kikapcsolja (pontosabban nem kapcsolja be) a szolgáltató a H villanyt, akkor ha fázni kezd akkor bedugja szobánként a 2kW-os olajradiátort/ vasalót/ hajszárítót/ grillsütőt... bármit amivel meleget tud készíteni. Szabályosan. Nem fog megfagyni, csakmert azon az órán keresztül nem jön villany. Azoknak a COP-ja pedig kisebb mint 3.
Ebbe a hibába már József Attila is beleesett, aki először a kikapcsolást végzőbe akarta belevágni a kést (aztán rájött, hogy nem ez a jó megoldás), de a rendeleteket nem a szolgáltató hozza...
Az viszont nem probléma a szolgáltatónak, sőt... ha a kedvezményes tarifás cuccot kapcsolod rá a normál tarifásra.
Bocs, ezt honnan veszed? Amikor ez a rendszer kiépült, világbanki hitelt azzal az indokkal kaptak rá, hogy ez erőműépítést tesz feleslegessé, mert teljesítményhiány esetén ezt az adagot rögtön le lehet dobni. Ha átkapcsolja a kedves fogyasztó teljes tarifásra, akkor ez nem teljesül. Még ma is számításba van véve, hogy baj esetén ezeket KI.
Egyértelmű, hogy a jogalkotás a technikai fejlődés mögött van lemaradva sok lépéssel. És igy adott esetben szubjektiv megitélésen múlik, hogy ez belefér e vagy sem - azaz mondjuk egy ellenőrzésnél mit mond aki látja.
A már megszűnt MSZ 1600 szabályozta ezt részletesen, s mivel ma, ha jól tudom, nincs előírás, ami ezt ütné, továbbra is ez tekinthető irányelvnek. Azt nem akarom írni, hogy a bíró is ehhez fordul, ha baj lett, de ehhez fordul. :)
11 3 db
13,5 5 db
16 6-7 db
Azonban ehhez egyéb előírások is tartoznak, azaz doboz nélkül:
egyenes cső: max 12 m
egy kanyaros cső max 9 m
két kanyaros cső max 6 m
három kanyaros cső meg nincs
Miként a szabvány írja: Hibátlan kivitelezés esetén nem kell arra számítani, hogy az így megválasztott vezetékek behúzásakor nehézségek lépnének fel.
Az alapvetően attól függ mennyi betont nyomtak a mesterek anno a panelcsöveket összekötő kanyarcsövekbe. Indulásként ellenőrizd le, hogy szabadon átjárható-e minden és minden konnektornak nálad van a vége, s nem a szomszéddal keresztezett. Ha minden okés akkor lehet tervezni, ha nem, akkor fejet vakarni és a vezetékcsatorna-árakkal barátkozni.
Mü III csövek esetében mennyi 1.5mm MCU-t lehet egy védöcsőbe behúzni?
- 16
- 13,5
- 11
Panel lakás esetében a EPH hálózatba milyen keresztmetszetű vezetővel kell bekötni a zuhanyzótálcát EPH-ba? Jól tudom, hogy minimum 2.5mm rézzel? (Gáz, víz, központifűttést ha minden igaz nem kell bekötni, mivel azok az épület fő EPH hálózatába be vannak kötve)
ahogy a törvényt én értelmezem, ez a kapcsolás nem is szabálytalan
Amerikai piff-puff-filmek kezdődnek úgy, hogy a lelkiismeretlen ügyvéd kiszabadítja ilyen alapon a gonosztevőt, de a film végén mind a gonosztevő, mind az ügyvéd ráfázik valahogyan, és a néző úgy érzi, most győzött az igazság. :D Mind tudjuk, mit akar a törvény előírni, és az számít, nem pedig a jogászkodás. Azzal nincs baj, ha vagánykodsz, egy magyar állampolgár sincs, aki ne csalna valamiben, túlóra elszámolásban, adóhoz költségekben, stb., csak ne adjuk már meg magunknak a mentséget, mert a következő az lesz, hogy partizán érdemérmet követelünk érte. :)
Gondolj bele: ha van egy meglévő elosztód, amit 3x16A-re lett készítve (vezeték-keresztmetszetek, kismegszakítók), annak a betápját minden gond nélkül lecserélheted 1 x 50 amperesre, csak össze kell kötni egymással a három fázis betáp-pontot.
Persze az a szakember, aki ezután ebbe az elosztóba később nagy áramú kismegszakítót épít bele, az gondoskodjon a nagyobb áramhoz illő vastagabb vezetékekről is (fázis+nulla+föld).
"Elek, esetleg azt is elmondhatnad a delikvenseknek hogy fajlagosan mennyivel kerul tobbe a 4-6-10mm2-es rezkabel mint a 1,5-2-5-es."
Nem egészen értem, hogy ezt miért írtad.
"eszemrol elorelatoan 5x10-es rez kabelen hozattam be a villanyoratol az aramot az epitkezes alatt,"
A villanyórából kijövő mért fővezeték hivatalosan csakis 10 mm2-es réz lehet. Tehát akár 3x16, akár 1x50 amperes órát akarsz, ezen a vastagságon nem tudsz spórolni (hivatalosan, mert NEM hivatalosan persze lehet vékonyabbat is intézni)
Sőt, a 3x10 mm2-es kábel még olcsóbb is, mint az 5x10-es, tehát az 1x50 amperrel még kábel-forintokat is spórolhatsz :)
"an a körben egy mágneskapcsoló és egy motorvétő relé. ...Nullához mérve 230V , 230V , 70 V"
Azt már tudjuk, hogy a motorvédő után valami gond van a 3x230V-tal. És mit mérsz a mágneskapcsoló és a motorvédő között, és mit mérsz a mágneskapcsoló előtt?
Laikusok egy rszámos készüléket hívhatnak motorvédő relének, miközben egy részük valójában egy kicsit sem relé. Olvasd le a pontos típusát, fényképezd le, vagy válassz erről az oldalról egy hasonló szerkentyűt.
Semmi trükk nincs belül. Van egy hőbimetál ami egy szabályzóval kivülröl állitható, hányszoros áramnál oldjon ki
Motorvédőt nem kell macerálni, nem az vezérli a mágneskapcsolót, legalább is indul-állj működtetéskor
Feszültséget kellene mérni a motorvédő bejövő hálózati kapcsokon , elmenő kapcsokon, ugyanezt a mágneskapcsolón. Igy kibukik hol a rossz érintkezés, lehet megégett valamelyik érintkező
3 fázisú villanymotorról lenne szó. Szakadás a tekercselésen - újratekercselve - nem indul. Direktbe kötve megy a motor.
A végleges beépítési helyén van a körben egy mágneskapcsoló és egy motorvétő relé.
Kikötött motor esetén nézem a drótvégen kijövő feszültségeket, hogy mit kapna a motor.
Nullához mérve 230V , 230V , 70 V
Sajnos nem tudom pontosan, hogy mi van egy motorvédőben. Kijelenthetjük, hogy egy motorvédő hiba esetén ilyen adatok mérhetők ?
Azt a 70 V-os vonalat nem próbáltam terhelten mérni, csak amennyivel a műszer beterhel.
Normál üzemben a motorvédő engedélyezné a mágneskapcsoló bekapcsolását, amin keresztül indul a motor. Jelen pillanatban a mágneskapcsoló nem kapcsol be. Van viszont a motorvédőn egy teszt gomb, ha azt benyomom akkor beránt a mágneskapcsoló.
Persze, ha meg 100A-t huzatsz be akkor soha nem lesz gond azzal hogy elfogy, csak esetleg az az apro bokkeno johet be hogy a magyar csaladi hazakat/lakasokat nem eppenseggel 50-100A-re mereteztek es lehet hogy egy "picit" leeg a francba az egesz amikor a tuzhely meg a hajszarito melle bekapcsolod a hosugarzot is...
Elek, esetleg azt is elmondhatnad a delikvenseknek hogy fajlagosan mennyivel kerul tobbe a 4-6-10mm2-es rezkabel mint a 1,5-2-5-es...
Reszemrol elorelatoan 5x10-es rez kabelen hozattam be a villanyoratol az aramot az epitkezes alatt, csuklottam egyet mikor mondtak hogy mennyibe fog kerulni az a 20m kabel... A szekreny es minden egyeb viszont 3x32-re van meretezve, szoval nyugodtan bovithetek majd ha kell, de 1,5 ev alatt egyetlen egyszer sem volt olyan hogy haztartasi gepek lecsaptak volna a biztositekot. Erdekes, de 3x16A-el is meg lehet oldani ha olyan csinalja aki ert hozza.
"hogy a törvényt én értelmezem, ez a kapcsolás nem is szabálytalan - mert nem létesit olyan helyzetet, hogy "szerszám nélkül leválasztható lesz a hőszivattyú"
Ha valaki NAGYON EZT AKARJA, az talál a törvényben olyan másik zavaros mondatrészt, ami bizonyos értelmezés szerint azt mondja, hogy szabálytalan amit csinálsz.
"egyik kollégámnak meg Stiebel-Eltron által gyártott automata átkapcsolója van bekötve"
Érdekelne ennek a terméknek az átkapcsoló terméknek pontos megnevezése.
- nem lehet a másik villanyórával szemben a napelemes plusztermelést elszámolni.
- a H tarifás villanyóra ugyanúgy kizárólag a hőszivattyút hajtaná meg, de a hőszivattyút néha akkor a napelem elszámolós óra vinné.
Ami érdekes: ahogy a törvényt én értelmezem, ez a kapcsolás nem is szabálytalan - mert nem létesit olyan helyzetet, hogy "szerszám nélkül leválasztható lesz a hőszivattyú, azaz állandó marad a kötés. ". lásd lent
(Amúgy egyik kollégámnak meg Stiebel-Eltron által gyártott automata átkapcsolója van bekötve, ő a GEO 2 órás kiesését pótolja ezzel a megoldással).
(9) A H árszabás szerint számolható el a központi fûtésrõl és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti fûtési idényben a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelõ segédeszköz (szerszám) hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott, legalább 3 jósági fokú hõszivattyúk és a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hõt épületek hõellátására hasznosító berendezések üzemeltetését közvetlenül szolgáló készülékek (pl. keringetõszivattyúk, automatikák) villamosenergia-fogyasztása.
----------------
"elég csak a fázist átkapcsolnom, a nullát nem kell átkapcsolnom"
Igen nagy a valószínűsége, hogy a nulla átkapcsolása nélkül nem fog működni a dolog (lecsapkodnak az érintésvédelmi relék).
"a normál 3 fázisú villanyóránál az egyik fázis fázisazonos a H tarifás óra fázisával?"
Igen. Összesen három fázis létezik, a H tarifás óra is csak ezek közül választhat.
Okos dolog, ha a másik órán ugyanazt a fázist választod, mert nem lesz a kapcsoló két pontja között 400V feszültség (ami egészségre nézvést ártalmasabb, mint a 230V).
"Nekem egy ilyen üldögél otthon bevetésre készen:"
Szabályosan szerelve tökéletes.
Ezeket úgy szokás elcseszni, hogy
- aszongya a szerelő: "ez a gumi úgy rászorult a kábelre, hogy erre a gumira felesleges még extra szorítót (kabelbinder) is rátenni, jó lesz ez így is" - hát nem lesz jó
- összecsavarás előtt: "maradt pár homokszem a gumin, de majd jó erősen rászorítom" - hát nem képes annyira megzorítani, hogy a homokszemeknél ne maradjon picike rés a gumi mellett.
"Nem kizárt, hogy meg kell hosszabbítani egy műgyantás fix szerkezettel (nem tudom, magyarul mi a neve, németül Kabelmuffe)."
A kábelmuffék kiválóak, a hiba az emberben szokik lenni, aki túl okosnak hiszi magát és felülbírálja a gyártói utasításokat.
"A másik, hogy a hosszabb kábel LAPOS :-/////"
Nézd meg közelről: ha a kábel valójában ellipszis (legalábbis mindenütt kifelé domborodó) keresztmetszetű, akkor elvileg így is jól rá tud szorulni a kör alakú kábelek számára készült tömítések.
Csakis olyat aminek konnektoros a beltérije, és a kültérijén van egy piros led amin látja, hogy tényleg megnyomta a gombot, azaz nem merült le az eleme. De a kültéri nem fog lemerülni, arra az elemes beltérisek szoktak, ezért kell konnektoros, és a legegyszerűbb hangú ami nem tud véletlenül se elállítódni másik áriára.
Ha mindhárom 16A-s fázisodon megy egy-egy nagy fogyasztó, akkor fázisonként már csak igen kevés használható energiamenyiség marad (mondjuk fázisonként csupán 4-5 amper). Ha viszont ez a háromszor kevés energia egy fázison, egyben állna rendelkezésedre, az már nem is lenne olyan kevés (12-15A).
Vegyünk egy egyszerű páéldát: tételezzük fel, hogy van 4 db olyan készüléked, ami 10-12 ampert fogyaszt (tűzhely, mosógép, hősugárzó, klíma, vasaló, sütő, hajszárító, stb). 3x16A villanyóraesetén valamelyik ezek közül kettőt soha nem lehetne egyszerre használni egy fázison, mert leveri a biztosítékot, 1x 50 ampernél viszont mehetne egyszerre akár négy is (és még maradna némi energia a nagy TV és egy kis hajszárító számára is ;)
"ha később napelemben gondolkozik az ember?"
Ésszerű mennyiségű napelem számára léteznek egyfázisú visszatápláló inverterek is. Ha meg napelem-halmozó millimojos vagy, akkor kérj pl olyan villanyórát, ami 2x10A+1X50A-t tud, erre mehet egy 3x10A-s három fázisú inverter is.
Jósok napelem esetén a H tarifás óra nem jó ötlet, már más leírta, hogy miért.
Nekem viszont kétségeim vannak, hogy a napelem-halmozás egész biztosan jobb befektetés, mint a kedvezményes áramtarifa.
Az egyik, amit már említettem, hogy az egyik kábel nagyon rövid. Nem kizárt, hogy meg kell hosszabbítani egy műgyantás fix szerkezettel (nem tudom, magyarul mi a neve, németül Kabelmuffe).
A másik, hogy a hosszabb kábel LAPOS :-///// Úgyhogy elképzelhető, h azt is át kell vezetni egy műgyantás vacakkal henger alakúvá, hogy tömítsen a fentebb belinkelt szerkezet.
Tehát két műgyantás izé plusz a WAGO-s akármi a Hornbachból.
Vagy a szerelődoboz, amit belinkeltél, jobb?
Jó buli lesz. Főleg a rövid kábellel való vacakolás.
De esküszöm, ha abbamarad a biztosíték kicsapkodás, akkor megéri (jó, ezt a kijelentésemet majd az aknában akrobatikázva elképzelhető, hgy revideálom).
Ezt a troblémát úgy hívják, hogy elektromos csatlakozás létesítése folyamatosan 100%-os páratartalmú környezetben. Plusz nálad az akna fedélről némi csepegő (kondenz)vízre is lehet számítani (még akkor is, ha esővíz nem tud bejutni).
A magas páratartalom miatt az aknában MINDEN felületen NAPONTA lehet számítani kondenzvíz kicsapódásra a párás levegőből, ezért az elektromos kötések LÉGMENTESEN zárt üregben legyenek (lásd: űrhajó tömítése). Ez lehet pl egy gumi tömítéses fedelű műanyag kötődoboz, a kábelekhez illeszkedő méretű tömszelencékkel (amelyek NEM a fentről csepegő víz felé, hanem kizárólag lefelé, a föld középpontja felé állnak).
Nagyon sokan úgy használják, hogy eközben nem értik a tömszelence működését, hogy pontosan mit csinál, hogyan működik a két gumi alkatrész. Ha ezen mondat olvasása közben elcsodálkoztál, hogy miért írtam KÉT gumi alkatrészt, akkor te is közöttük vagy :)
Másik típushiba, hogy az illető megveszi a megfelelő (gumi tömítős fedelű) műanyag dobozt, majd a munka végeztével lelkiismeretesen tiszta erőből meghúzza a négy csavart, eközben a doboz fedele úgy deformálódik, hogy a négy oldal közepén egy-egy picike nyílás jön létre. Aztán nyugodt szívvel elássa a föld alá és nem érti, hogy mitől csapkod le a FI relé minden nagyobb eső után (mert megtelt a doboz vízzel :)
"Vagy kondenzvíz, és akkor amúgy sincs esélyem!"
Aranyszabály: amit nem vagy képes tökéletesen tömíteni, annak hagyj az alján egy lyukat, hogy kifolyhasson a kondenzvíz. A mikrohullámú antenna fejekkel kapcsolatos kondenzvíz-problémáim gyakorlatilag nullára csökkentek akttól kezdve, amikor a "kiválóan tömített" antennafejekről átálltam a "gyárilag lyukas aljú" fejekre.
"a két kábel ereit csoki segítségével csatlakoztatom egymáshoz"
Csoki helyett használj nyitható WAGO-kat. Vezeték szétbontása: egy másodperc, újra-összekötése három másodperc, szerszám nélkül.
A mély akna jó dolog a fagyvédeem miatt, de mivel folyamatosan kering benne a levegő (a meleg levegő felszáll, a hideg meg le), ezért a benne lévő cuccok akkor sem fognak lefagyni, ha nem az alján vannak.
A csatlakozó vízvezeték van a fagyhatár alatt, azért kell letenni a nyomásszabályozó hóbelevancot a föld alá? Én felhoznám azt is, télen úgysem használjátok, akkor kit érdekel a fagyhatár? Meg befolyik az eső, hólé, kutya belepisil, franc tudja, mi lehet még :) Egy kis helyes doboz vagy szekrény, ami direkt ilyesmikre van kitalálva, abba bele minden és meg van oldva a dolog.
Hát én paraszt módon ráhúztam egy erősebb zacskót, a lengődugaljra, körbetekertem recsivel (széles barna cellux), még egy zacskó, azt is, és telejesen jó pár éve már.
Ilyen van neked beszerelve? Mert nekem is ilyen van a kerti szivattyúhoz, de én még soha sem húztam szét, igaz, nekem felszínen van. Levágod a szivattyúdrót végéről a villásdugót, bekötöd a kábelt a szétkapott áramlásmérőbe, annak a bemeneti kábelét kicseréled egy hosszabbra, amit felhozol a felszínre egészen a kapcsolószekrényig. Még egy kismegszakítót (vagy akár FI relét is) is teszel elé csak erre, hogy le tudd kapcsolni. Ott tudod áramtalanítani az egész történetet. Ezzel így mi a probléma? Nem kell matatni az aknában, csak ha valami tönkremegy.
Van leásva egy 1 m mély, 1 m átmérőjű hordó, amiből lefelé 28 méteren van a BúvárKund.
A hordó felső pereme milyen mélyen van? Talajszinten? Mi van a tetején? Az is be van vetve fűvel, hogy a hordó tetején nem fér meg egy vízmentes doboz? Ha a szivattyú fagyhatár alatt van, minek felszedni? Minek a kihúzom-bedugom sebességű csatlakozás?
Most hol van a nyomáskapcsoló doboz? Oda hogy jut el az áram?
"No de a vezetékeket utána vissza kell tuszkolni az aknába,"
Ez a mondat kissé parasztvakításnak tűnik.... nem hinném, hogy annyira kicsi az az akna, hogy öt méternyi kábelt már nem lehet belegyömöszölni.
Mondjuk ki: aki a annyira rövidre vágta a búvárszivattyú kábelét, az a nagy eszével NAGYON kicseszett veled. Vele kell meghosszabbíttatni a kábelt annyira, hogy az egész cuccot az aknából kiemelve, kint lehessen szerelni, kényelmesen.
Igaz, akármi lehet. Nálunk a számítógép tápja löki le a Fi-t, amikor a kapcsolós elosztót bekapcsolom. A Fi visszakapcsolása után 100szor is kapcsolhatom, nem történik hiba. De másnap megint lecsapja.
Biztos, hogy Búvár Kund a tettes, mert amíg a hozzá tartozó biztosítékot nem kapcsolom vissza, addig minden működik, mint a kisangyal. Aztán amint megkísérlem visszanyomni a 44-est (az meg a kúthoz): Bumm! - megint lecsapódik. Majd amikor megtörölgetem a csatlakozókat, akkor megint kegyeskedik működni pár napig. Utána repeat/until.
Jó, ki lesz cserélve, meg lesz hosszabbítva, ez már nem kérdés.
No de aztán? Arra akarsz kilyukadni, hogy a föld fölött már ráérek a csokikat szétcsavarozni, tehát nem muszáj valami szuper hi-tech azonnal bontható megoldást találni, ami esetleg nem is létezik? Tudnék élni ezzel a verzióval is, de persze csak akkor, ha nincs jobb!
Nem biztos. Lehet, hogy a kertkapu vagy az internetadapter nyomja ki a FI relét azon a soron, ezért írtam a teljesen külön relét. Persze a vizes élőhely miatt Búvár Kund lett a közellenség (és valószínűleg tényleg a vétkes is, de lehet ennyi erővel a locsoláskor megöntözött kapunyitó aminek a múltkori betonozáskor nekitolatott Józsi a betonkeverővel csak nem szólt róla mert alig láthatóan de elreccsentette a fedelét.
Sürgősen kell vennem vezetéknélküli kapucsengőt. Milyet ajánlotok? Szempont az, hogy a kültéri egység kicsi és könnyen kezelhető, valamint megbízható legyen. Ugyanis nem kapuhoz kell.
Ha az egy "kapcsoló" miatt az egész sor nem működik, akkor valószínüleg Fi- relé.
Akkor meg csak a szivattyú csatlakozójának párásodása okozhat problémát.
Kicserélném(tetném) a szivattyú vezetékét, hogy kiérjen a felszínre toldás nélkül. Ha 28 méter, akkor annyit kell rászerelni. 100 méteres gurigákban van a vezeték, bármilyen méretet kiad.
Idáig érthető, viszont Mekk Elek ezermesterazt is írta, hogy "vagy pedig kérnék 1x50 ampert" hálózatbővítést akkor is kell fizetni illetve azt is írta "akkor a H tarifás óra lehetne mondjuk három fázisú 3x10A ", ott pedig szintén sokhelyes mérőóraszekrény kell. Szóval ezért kérdeztem rá.
Nem a FI relét vágja ki, hanem az egyik biztosítéksor elején a fekete kapcsolót, ami miatt aztán az egész sor nem működik. Abban a sorban van a kúton kívül a kapunyitó és a kazánhelyiség áramellátása is. Jellemző módon a gyerekek azt szokták észrevenni, hogy nincs internet, a férjem meg azt, hogy nem nyíilik a kapu :-)
(Lehet, hogy az egy FI mégis, de akkor minden biztosíték-sorhoz van egy.)
De az egész hátnak 1 db reléje van, vagy a bunkrhez egy teljesen különálló, és csak azt az egyet veri ki? Ha a házzal együtt van, akkor bejátszhat még a rég elfelejtett, bedugva hagyott nintendó tápegysége is.
Inkább fogalmazzunk úgy, hogy oldja meg a szaki a problémát. Messze nem biztos, hogy csak az a baj, hogy rövid a drót. A hideg aknában igen magas a páratartalom és lecsapódik mindenhová aminek felülete van. Nem véletlen a vízműs aknáknál az a felfelé kinyúló görbe cső, ahogy írták is lentebb, azon keresztül tud kiszellőzni.
Olyan kutunk van (pár éve csinálták, nagyon jó a minősége, Grundfoss vagy mi búvárszivattyúval), hogy 28 méter mélyen van a szivattyú, aminek ugye áramellátás kell. Az áramot egy nyomásszabályozó fej adja neki, ami érzékeli, hogy kinyitunk egy csapot a kertben. Namost jön az áram, belemegy a nyomásszabályozó fejbe --> 1 csatlakozás. A nyomásszabályozó szabályoz, és ad vagy nem ad áramot a szivattyúnak --> második csatlakozás. Nincs tartály, csak a szabályozó van. Úgy nyolc-kilenc éve szerelték, mindent újonnan (akkor fúrattuk a kutat). Tavaly kezdte ezt a b@szkolódást a biztosítékokkal, akkor a kutas lecserélte a nyomásszabályozó fejnek a paneljét, oszt' maradt minden a régiben...
Ja, az akna. Azért viszonylag mély, hogy ne kelljen ősszel kiszedni az egész történetet, mert az borzasztó feladat. Egy kb. 1 méter mély műanyag hordót kell elképzelni, ami bele van süllyesztve a földbe. Az átmérője annyi, hogy pont ne nagyon lehessen lehajolni benne :-O És pont annyira mély, hogy a peremen hasalva ne lehessen matatni az alján. Régen egy incifinci kis akna volt, de ősszel ki kellett mutatványozni a szabályozófejet, tavasszal meg vissza, és ezt untuk meg (nem látod a csavart, mert a fej alatt van, nem férsz hozzá, és nem tudod körbetekerni a szerszámot, mert annyira kicsi a hely).
A szivattyú kábelje azért olyan rövid, mert...
Nem tudom! Gondolom, hogy ne tekeregjen egy húszméteres kábel az aknában, de kicsit alul lett lőve a dolog. Két méter igazán tekereghetne.
A kút egy fúrt kút, betétcsővel, és aknában végződik, lásd fent. A kert öntözésére szolgál.
Nem csoda, hogy nem találsz megoldást, ezt csak kivezetve fogod tudni normálisan megoldani, ha bontani is kell.
Nem nagyom értem egyébként a szitut :) Tehát van egy akna? Nem ásott kút, nem csőkút, hanem egy olyasvalami, mint egy vízóraakna, csak mélyebb? Nem is kút, hanem a fölös víz kiszivattyúzására szolgál ez az egész?
Azt sem értem, hogy milyen búvárszivattyú az, amin 1 méteres kábel van. Vagy el lett vágva?! A nyomásszabályzás (minek a nyomását méri?) az miért a szivattyúnál van? Egyáltalán miért van? :)
Én mosógéppel .zopok, kb pont úgy mint te, mert rövid a drót. Hogy a gari megmaradjon és minden esztétikusan, biztonságosan elrendezhető legyen kókányolás nélkül, hívhatom a szakszervizt egy nyamvadt kábelcserére amit 2 perc alatt magam is simán meg tudnék csinálni...
Nálad azt kéne, hogy a gépet és a szabályzót kiszeded, szétkapod, a vezetékeiket teljesen kicseréled 10-10 méteresre, vagy amekkorára kell és olyan magasságban vagy távolságban ahol neked szimpatikus ott kötözgeted össze. A két kábelt vagy külön külön lógatod vissza, vagy félméterenként műanyag gyorskötözővel összekötöd így csak 1 kábelnek fog tűnni.
De lehet, hogy totál más helyen szivárog át a víz, (vagy máshol is) valahol el van repedve a masina és azért old le a reléd. (Ugye van FI?)
Másik, hogy fájó szívvel, de lemondasz a szétszedhetőségről és egy műgyantával kiöntött dobozban kötözgeted őket össze, és így ereszted le. A vezetékei milyen állapotban vannak? ezerévesek, vagy vadi új, sértetlenek?
Az egyik vezetékpárral megoldható, hgy egy kampóval felhúzom, és akkor legalább nem a kútaknában kell összehajtogatnom magam. Sajnos a másik vezeték, ami a búvárszivattyúból jön ki, az nagyon rövid, őhozzá hajolni kell. De mondjuk, hogy egy nagyon borzasztó alkalommal meg tudnám hosszabbítani egy műgyanta-öntős megoldással, és akkor igen, tudnék a fűben ülve is villanyt szerelni. No de a vezetékeket utána vissza kell tuszkolni az aknába, a fűben fekve nem maradhatnak. Tehát a csatlakoztatási lehetőséggel szemben támasztott kívánalmak maradnak! (Hacsak nem arra gondolsz, hogy a földön ücsörögve belefér a csavarhúzóval való bontás. De akkor is szívesebben alkalmaznék valami egészen egyszerű, gyorsan bontható megoldást).
Esetleg tudtok segíteni... Eddig még mindig itt kaptam a legjobb tanácsokat.
Adott egy kútakna, búvárszivattyú, és egy nyomásszabályozós panel. Az akna elég mély ahhoz, hogy télálló legyen. Benne két elektromos csatlakozást kell(ene) vízállóan összedugni (a búvárszivattyút a szabályozó kimenetével, és a szabályozó bemenetét az áramforrással). Úgy tűnik, hogy ez nem akar összejönni, egy idő után mindig lecsapja a biztosítékot.
Az eddigi megoldások, amik nem működtek:
1. Kapszula, IP44 minősítéssel. Na, ez xart sem ér, a belsejéből szoktam kiönteni a vizet. Pedig van gumipereme is, szóval elvileg akár működhetne is. Csak nem teszi.
2. Az összedugott csatlakozóra ráhúztam egy hosszú, vékony nejlonzacskó tömlőt, majd egy rúd segítségével felállítottam úgy, hogy még ha fröccsen is a víz (bár nem tudom, hogy fröccsenne...), hatvan centit kellene felmászniuk a vízcseppeknek a tömlőben. Namármost úgy tűnik, felmásztak... Vagy kondenzvíz, és akkor amúgy sincs esélyem!
Megoldások, amiket ismerek, de nem szeretném alkalmazni:
1. Géles csatlakozó
2. Bármi, aminek az a lényege, hogy a vízmentesre összecsavarás előtt a két kábel ereit csoki segítségével csatlakoztatom egymáshoz. Ez hatalmas szopó, mert szűk az akna, gyakorlatilag nemigen lehet benne hajolgatni, és ha valami miatt bontani kell a csatlakozást, akkor mégiscsak tekeregni kell abban a nulla helyben.
Amire vágynék: Valami, ami bontható. Tehát simán szét lehet húzni, mégis vízálló. Normál 220-as kábeleket kell egymáshoz csatlakoztatni, IP67 vagy 68 módon. Szétgugliztam már magam, de egyelőre nem találtam rá az üdvözítő megoldásra.
Nézd meg a mérőt a tekerős és az újakon is van egy led ami akkor világít ha nincs meg egy fázis vagy több, pirossan. A biztosítékok mármint az óránál lehet egyesével lekapcsolni majd vissza ha lekapcsolás után világít akkor megvan ha semmi sem történik akkor az érdekes. De néz rá az oszlopodra ahonnan a naftát kapod ha ott 4 vezeték van felkötve ott kell lennie a 3F nak. Ha a szolgáltató kimegy és nem talál hibát akkor azt kiszámlázza.
Tehát van vagy lesz neked Normál - Vezérelt - H mérésed, akkor van három órád már? a három méréshez 3 külön biztosító tábla kell, a vezérelt mérésre köthető minden olyan villamos fogyasztó ami szakaszos üzemeltetésre alkalmas és fikszen van kötve. Így lehet ez bármilyen fűtőberendezés, mélyhűtő láda, bojler, kisegítő elektromos fűtés pld meleg víz puffernél.
Ha reg szerelő (ajánlott szerelő) volt ki kellett volna tölteni egy forma nyomtatványt amit mostanában a szolgáltató a bejelentésre kiküldött gazdasági műszaki tájékoztató mellékel. Ha mérőknél plombát bontott akkor azt be is kellett jelentenie.
Nappali 3F, + vezérelt + H tarifa mért főelosztó az alábbi képeken. Nem én, szerelő csinálta.
Szerintem még többmindent is rakatott be mint ami kellett volna. Anyagár volt 80 rugó... pedig csak kb 10 méterre van a mérőszekrény. Külön szondát is rakott ezek alá.
De viszont a szerelő szerint nem lehet olajradiátorral kicsalni az éjszakai ( vezérelt) mérőt.
De az ügyfélszolgálat szerint meg igen.
A tervem hogy átfúrom az óraszekrényt és a fal túloldalán az olajradiátornak átdugom a kábelét és bekötöm fixre a képen látható ( éjszakai) dobozába...
Akkor meg is van a szakaszosan is biztonságosan működtethető, fixen bekötött berendezés. :-)
Számlát adott, mást nem, kellene amúgy valami nyilatkozat erről a szolgáltató felé?
nincs kiöntve, nem tudom hogy szakinyelven minek nevezik azt a kerek üreget, amiben leszigetelt végű kábelek vannak. Az egyik plafonközelin régebben hősugárzó volt becsatlakozva, a másikon szerintem semmi. Na, ezeket nem vizsgáltuk megszakítóazonosítás/fázis szempontjából.
Azt tudom, hogy hülye volt az előző tulaj mert semmi nem normális ebben a lakásban, pl. még neonnal világított...
Amatőr kérdés: festés előtt levenném a régi karos csillárt a mennyezetről.
Mi a teendő? Áramot lekapcsolom, a csillárt leemelem a kampóról, széttekerem a 3(?) drótot, majd egyesével le szigetelezőszalagozom őket és már kapcsolhatom is vissza az áramot?
Nem most, hanem kb. 25 éve az egyik lakásunkban villanytűzhely volt. Mi egyszerűen "kiheréltük", azaz 1 főzőlapot kiiktattunk... nehogy a szorgos háziasszony egyszerre 3 lapon próbáljon főzni.
.
Korábban többször fel lett híva a figyelme arra ,hogy 3 lap egyszere nem mehet. Nem értette. Hát így lett megoldva.
Nálunk beépíthető elektromos főzőlap és sütő van, a sütő gyárilag külön konnektoros, a főzőlap leírásában pedig szerepelt a bekötés, ha egyfázison kötjük be és az is, ha háromfázison, tehát "gyárilag" mindkettő lehetséges, nálunk egyfázison van.
"Azonban szabványosan az elektromos főzőlap+sütő kombó csak 3 fázisú betápra köthető."
A nem-ipari herkentyűk esetében a két/három fázis jelentheti akár ugyanazt a fázis is, tehát a "több fázis" ezeknél nem feltétlenül 2-3x 400 voltot jelent, hanem több fázisvezetőt és több (vagy vastagabb) nullvezetőt.
Ezek olyan lakásban is beüzemelhetők, amelyben 3 x 16 amer helyett pl 1 x 50 amper áll rendelkezésre.
Azt meg gondolom tudod, hogy újabban egyre több olyan készülék jelenik meg, amelyben áramkorlátozás van, tehát akármit kérsz tőle, 16 ampernél több áramot nem hajlandó felvenni. Ezek bedughatók akár egy egyszerű 230V 16A-s dugaljba is (amíg fel nem oldod bennük ezt az áramkorlátozást).
Ha én tervezném ezeket, akkor gyártanék olyat is, amelynek nem egy, hanem két-három db 16 amperes konnektora volna (szerencsére a hozzám hasonló hülyéket a fejlesztők nem szokták maguk közé engedni).
"indukciós főzőlap, elektromos sütő, szagelszívó, mosógép, szárítógép. A nappali, konyha, étkezőben 1 nagyobb klíma (kb 35-40 m2) illetve a 4 szobában (9-10 m2) 4 kisebb klíma (esetleg multi klíma)"
Mindenekelőtt gondold végig, hogy mekkora a reális esélye annak, hogy mindez ugyanabban a pillanatban, tehát egyidejűleg áramot kérjen.
Én a helyedben egy percig sem kérnék három fázist, hanem
- olyan (hűtő/fűtő) klímákat vásárolnék, amelyek jogosultak a kedvezményes áramtarifára, ezeket rákötném egy 32 amperes H tarifás villanyórára és kérnék egy 1x32 amperes normál tarifás órát minden egyéb számára.
- vagy pedig kérnék 1x50 ampert
Esetleg a sok kis klíma helyett egyetlen nagy 3 fázisú split klímát és akkor a H tarifás óra lehetne mondjuk három fázisú 3x10A, de a normál tarifát akkor is egy fázison (1x32A) kérném.
"van két olyan lezárt konnektorféleség, amikről nem tudjuk, hogy mely fázishoz vannak kötve...vagyis azokat nem vizsgáltuk."
miért nem tudtátok vizsgálni? ki van öntve valamivel?
az eddigiek alapján így látatlanban azt mondom, hogy csináltasd meg a 3F-t, húzasd át az egész rendszert, külön körökre az összes fontosabb fogyasztót, 0-t külön ezekhez odavíve, fí relé meg amit itt írnak az okosok + nézesd meg a földelést is valakivel..
a bogarászással eltelt idő összemérhető az újrahúzás idejével, és sohasem lehetsz biztos, hogy mindent észrevettél.. (én is most ezen agyalok a saját, nem túl régi házamnál).. ha meg tényleg vésel, akkor rögtön viheted másik csőben a riasztó + számítógép rendszer kiállásokat is.
Nálunk 70nm-en van tökugyanez, de klímák nélkül, viszont van egy 2,4 kW-os indirekt HMV tároló is.
A 32 A nálunk elegendő, de a jövőben egy darab klíma kerül még a nappali-konyhába, amiatt már aggódom csöppet.
Én a helyedben bővítenék. Az 1 fázis azért macerás, mert vastagabb vezetékezés kell, a 3 meg azért, mert ahhoz meg több vezeték kell. :) Azonban szabványosan az elektromos főzőlap+sütő kombó csak 3 fázisú betápra köthető.
De az is lehet, hogy vígan elég az 1x32 A is, majd megmondják az okosabbak. Én aggódósabb vagyok ezen a téren :)
sőt, ennél is cifrább a helyzet, mert a plombált kütyük fölött van még négy éjfekete bakonyműves kismegszakító, amiket végigzongoráztuk, ezek érintik a konyhában külön a villanytűzhelyet és kávéfőzőt....
Aztán ott a benti, két rézdróttal összekutyult kismegszakító, egyik se áramtalanítja teljesen a lakást, hol ez,hol az működik.
Amik működnének a házban és nagyobb fogyasztók: indukciós főzőlap, elektromos sütő, szagelszívó, mosógép, szárítógép. A nappali, konyha, étkezőben 1 nagyobb klíma (kb 35-40 m2) illetve a 4 szobában (9-10 m2) 4 kisebb klíma (esetleg multi klíma). Illetve +tv-k, számítógépek és egyéb apróságok. A világítás energiatakarékos led.
Ami kérdésünk volna:
Elég e a 32A ezekre a dolgokra? Ha nem mennyit kellene még kérni? 1 vagy 3 fázis?
Akkor a második plombált biztosítékon jön a fázisod, erről él a házad.
Az 1. és a 3. nincs a házad felé kiépítve ezek szerint. Vagy az is lehet, hogy nincs is ezen utóbbiakon fázis. Ez úgy lehet, hogy valamikor 3 fázisos volt a ház ellátása, de az előző tulaj kérhette ennek megszüntetését, és így csak egy fázis él az elmű felől, ami a 2. plombált biztosítékodon jelenik meg.
A felesleges vezetékeket és megszakítókat pedig nem szerelték le, ez a zavaró benne.
Szerintem. De a helyszínen többet is pontosabbat lehet látni.
(Vagy még az lehet, hogy az oszlopon a másik két fázis olvadó biztosítéka kiolvadt valamikor. Kérdés, hogy a szerződésedben mit írnak a fázisokról. Most hagy ne olvassak vissza, mert mintha az is zavaros lenne...)
Olyan dolgokat kérdeztél, amikre a válasz ott van az adatlapon.Ezért vannak az alábbi kétségeim:
Miért kell a 4kW-os vízmelegítő? Ez brutális. Jól hangzott, hogy ez pikk-pakk melegít, nem úgy, mint a többi, ami kapható? :) Sajnos azt nem szokták már reklámozni, hogy ehhez megfelelő elektromos hálózat is kell.
Te most bekötöttél egy fogyasztót, ami egymagában lefoglalja a névleges kapacitásod 76%-át. Bedugod a porszívót is és még akármit, ugyanúgy le fogja verni.
A kismegszakítók alapján a hálózatod sem új.
Ezen kivül minimum 2,5-es az elvárt vezetőkeresztmetszet, te mire kötötted rá? Mert ha mondjuk 1,5-es vezetékekre és kicseréled a 10-es megszakítót 20-asra, esetleg még a lakást is felgyújtod...
Most kaptam az elműs műszaki gazdasági tájékoztstót, az elosztói felhasználási hely stimmel, a lakást másfél éve vettem, bővíteni akartam a hálózatot annak tudatában, hogy kevés a bejövő amper.
Teljes a katyvasz. Délután talán okosabb leszek, találkozóm lesz egy szakival
Az az Elműs papír mikori? Biztosan jó a cím és a fogyasztási hely? Rajta kell lennie a fogyasztásmérő gyári számának is, az stimmel? Neked az alapján van 1x32A-ed, a valóságban meg van 3x10A-es leplombált kismegszakítód, amiből 1-re van rákötve minden. A házat/lakást így vettétek, vagy mi? Mert ez így nagyon el van tolva. Az Elműt hívd fel, mert ehhez tényleg senki nem fog hozzányúlni.
és akkor az csak 10 amper?? Csak a középsővel tudok áramtalanítani, azon piros lekapcsoló is van.
Viszont...van két olyan lezárt konnektorféleség, amikről nem tudjuk, hogy mely fázishoz vannak kötve...vagyis azokat nem vizsgáltuk. Lehetséges, hogy azokon mehetne az elektromos fűtés, ezt még ki kell deríteni. Húhh, ez izgalmas kutatómunka!
amit írtál, az alapján úgy tűnik, hogy vagy rosszak a kismegszakítók (1-s, 3-s) vagy be sem kötötték őket (nem hinném, hogy rosszak a kismegszakítók, ilyen jellegű hiba életveszély lenne) és valójában a házadban 1 fázisról megy minden..
ha nincs olyan fogyasztód, amit nem tudsz lekapcsolni a 2-ssel, akkor tényleg csak 1 fázisról megy, mehet minden..
A kerdesem az lenne, hogy mekkora megszakito ajanlott ehhez az eszkozhoz? A villanyoranal levo gondolom eleg, a piros meg elvileg 10A -os ha jol gondolom...
"Épp ma csíptem meg egy ilyesmi "csak kicsi" hibát... A telefonban még max. negyedórás dolognak indult és végül bő 3 órás meló lett belőle"
Régesrégről eszembe jutott egy emlékezetes feladat: "csak össze kéne írni, hogy melyik lámpa/konnektor melyik kismegszakítón van"... ezután megtaláltam minden dugaljhoz, lámpához, akármihez a hozzávaló kismegszakítót és a végén maradt ez elosztóban 10 db olyan kismegszakító, amelyre látszólag semmi sem volt rákötve: a 10 db vezeték eltűnt a falban és kész. Áram nem mérhető rajtuk, ha lekapcsolom mindet, az egész házban továbbra is minden működik :) Természetesen csak a teljes lakásfelújítás UTÁN hívtak oda a házba (kőműves munkák, friss festés, tapéta, stb), mondtam nekik, hogy lehet pl néhány frissen elvakolt dugalj, tehát vagy nem foglalkozunk velük, kikötöm az összes vezetéket, hogy ne rázzon a fal vagy hozom a varázsfelszerelésemet és kinyomozom, hogy az ismeretlen vezetékek vajon merrefelé kanyarognak a falakban :)
Ez is olyan munka volt, ami két órásnak indult és két napos lett...
Holnap beszĂŠlek egy mĂĄsik szakival.1megszakĂtĂł van, rĂŠzdrĂłttal ĂśsszekĂśtve egy mĂĄsik megszakĂtĂłval. NagyjĂĄbĂłl feltĂŠrkĂŠpeztĂźk, hogy a kismegszakĂtĂłk lekapcsolĂĄsĂĄval hol van/nincs ĂĄram.
Ha a törvény szövege szerint az áramszolgáltatónak TILOS figyelembe venni a másik órán elért energiatöbbletet, akkor elnézést kérek.
Ha viszont a törvény szövege szerint az áramszolgáltató NEM KÖTELES figyelembe venni a másik órán elért energiatöbbletet, akkor viszont a kérdező helyében továbbra is állna a kérdésem az áramszolgáltató felé (hajlandó-e figyelembe venni, ha kérvényezem), amire írásban szeretném megkapni az egyértelmű választ.
Nem ez volt a kérdés, hogy egy törvény értelmében mit nem köteles megtenni az áramszolgáltató ;)
hanem az, hogy mit tesz a valóságban az áramszolgáltató: tehát jobban jár-e a felhasználó, ha napelem túltermelés esetén egy időre átköti a hőszivattyúját a kedvezményes óráról a normál tarifás villanyórára.
Hát... Én 67-ben voltam nyolcadikos. Abban a vidéki városban osztályomban, évfolyamon, más ismerősöknél, rokonoknál, egységes volt a szülők álláspontja: a gyerek ne legyen izzadt és fáradt, dolgoztam én eleget helyette is. Mivel akkor még gimnázium után az ember elmehetett "hivatalnoknak", az annál is okosabb majd elvégez egy tanárképzőt, és nyakkendőben ül a széken nyugdíjig, és ez jó.... Így aztán az ipari iskolába valóban az ment, akinek nem volt más lehetőség nyitva. Ehhez még tegyük hozzá azt, akiknél a bevétel kevés volt vagy kellett a piára, ott meg az ösztöndíj vagy mi nyomott - ha jól rémlik, az is volt. Szó sincs arról, hogy ezek mind buta gyermekek voltak, de arról igenis van szó, hogy a többi vágány váltói másfelé álltak.
Így aztán ebben Gépésznek igaza van.
Az egy másik kérdés, hogy a rendszer ostobán dobálózott ezekkel a fogalmakkal, amit épített, 5 év múlva elbontotta, ésígytovább.
És, már bocs, VOLT 2 éves szakképzés is, legfeljebb nem az általános iskola után (tudja a frász, hogy volt ez, de volt).
A napsütés hatalmas nemkívánt hőmennyiséget tol be a lakásba az ablaküvegen keresztül, ez ellen csak a külső árnyékolás igazán hatékony. Ahol a dizájn nem engedi sem zsaluzia, sem mesterséges árnyékoló felületek alkalmazását, az ilyen stílusú házaknál az ablakok elé gömb szivarfák telepítését szoktam javasolni (Catalpa bignonioides Nana), ezek úgy alakíthatók, hogy sem az ablakon kilátást, sem a tetőn lévő napelemek munkáját nem akadályozzák, miközben nyáron szinte tökéletesen összefüggő árnyékolást képeznek az ablakok számára.
"Ha kimegy valaki és megvonja a vállát, majd pénzt kér az szemét."
Ha a telefonban a munka elvégezhetőnek tűnt és csak a helyszínre kiérkezve derül ki, hogy létfontosságú információk lettek elhallgatva (a kedves ügyfél ravaszkodik), akkor egyetlen vállvonásért is jár a kiszállási díj + munkabér. Ha hihető, hogy az ügyfél csak tudatlan és nem ravaszkodott, akkor én sem tartom etikusnak pénzt kérni.
Holnap beszélek egy másik szakival.1megszakító van, rézdróttal összekötve egy másik megszakítóval. Nagyjából feltérképeztük, hogy a kismegszakítók lekapcsolásával hol van/nincs áram.
abban se vagyok biztos, hogy megéri- e az árát, avagy nem ugyanannyit tud mint egy tesy elektromos panel feleannyiért.
Horex! Hónapokkal ezelött azért tévedtem ide, mert pl.a mosógép és vízforraló együttes működése lecsapta a biztosítékot, így kaptam a javaslatot a hálózatbővítésre.
Azóta ugye kiderült, hogy elég amper van a kinti szekrényben, csak a lakásban van kevés. És itt a káosz, hogy mely vezetékek vannak összebogozgatva, amugy 2300 watt kevés, ha van mosógép, villanytűzhely, mikró, porszívó, hajszárító...
Sziasztok! Érdeklődöm, hogy a fürdőszobában miképp vannak meghatározva azok a bizonyos védelmi sávok, pontosítva a kérdést: A mosógép elhelyezése elvileg hova történhet, és hova nem? Azért csak elvi kérdés, mert panelfürdőről van szó, ahol minden van csak választási lehetőség nincs... :( Tehát a gép háta a kábellel, csövekkel esik a kád felé, mert felültöltős. Ezt szeretném legalább biztonságosabbá, esztétikusabbá és felmosás-kompatibilissé tenni. Az össze-vissza lógásokat lecsökkenteni, hogy ne kelljen kerülgetni, ne akadhasson bele véletlenül semmi. A kábele természetesen a tervezett avulás csillagjegyében kemény 1,5 méteres ráadásul a gép alján van bekötve. Nem tudom ki merészelte így forgalomba hozni ezeket, de pulzálóáramos villamosszékre ítélném lassú potnciálkülönbség-emelésekkel. Jelenleg az a terv, hogy a kinyitott gépajtó fölé a csempe közepébe felrakok egy pótkonnektort. (panelválaszfal...) A gép a kádtól olyan 25-30 centire van, mert a ferde padló miatt oda folyik a víz és fel kell törülgetni. Mivel ez a géphátfal felé esik, lehetetlen a két első lábával kiszintezni :) így itt is moddingolni kell, mert a mérnökök sose szinteznek semmit így nem tudhatják hogy nem lehet csak úgy. (de azt leírják a könyvébe, hogy alápakolni nem lehet) A kegyelemdöfés az, hogy NINCS rajta görgő, de még karral leengedhető görgő sem.
Természetesen ezek a problémák egy szimpla háziasszonyt, fizikatanár-férjet semennyire sen érdekelnének mert rátennék a fűnyíró-hosszabbítót, ráakasztanák a kádra, és irtanák a csótikat vegyszeressel. De engem rettenetesen zavar.
Sajnos az effajta "ismeretlen okból történő" FI relé lecsapkodások túlnyomó része nem változik az idők során. Valóban sok olyan család van, amely beletörődik a jelenségbe és megpróbál együtt élni vele, aztán mondjuk 15 év után lecserélik a hűtőszekrényt egy újra és azt veszik észre, hogy megszűnt a hiba :)
"A H tarifa amúgy nyáron normál áron számol, csak épp ezt nem lehet a napelemes villanyóra termelésével szemben elszámolni."
Tehát MEGKÉRDEZTED AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓT és azt mondták neked, hogy ha pl év végére a napelemednek van 1000 kilowattóra túltermelése, ugyanakkor a H tarifás mérőd pont 1000 kilowattóra fogyasztást mért, akkor az áramszolgáltató a túltermelt energiamennyiséget szépen benyeli, miközben a H tarifás órán mért fogyasztásodat pofátlanul kifizetteti veled?
(a forintok emlegetését mellőzzük, a házi napelem egy egyszerű barter szerződés, elfogyasztott és termelt energiamennyiségek állnak szemben egymással)
"elég csak a fázist átkapcsolnom, a nullát nem kell átkapcsolnom"
Igen nagy a valószínűsége, hogy a nulla átkapcsolása nélkül nem fog működni a dolog (lecsapkodnak az érintésvédelmi relék).
"a normál 3 fázisú villanyóránál az egyik fázis fázisazonos a H tarifás óra fázisával?"
Igen. Összesen három fázis létezik, a H tarifás óra is csak ezek közül választhat.
Okos dolog, ha a másik órán ugyanazt a fázist választod, mert nem lesz a kapcsoló két pontja között 400V feszültség (ami egészségre nézvést ártalmasabb, mint a 230V).
igen, ugyanezt mondta a szaki is, hiába 3x10, ha csak 10 amper jön be.
Közben megvettem a Heat Supreme max.1000 wattos infravörös törölközőszárítót, ami jó lenne ha szobahőn tartaná a fürdőt a téli fagyok idején. De valszeg visszavisszük mert káosz ez az egész, egyelőre ember sincs, aki rendbetenné a kábeleket.
Egy megerősítést szeretnék kérni tapasztalt villanyszerelőktől.
Van egy H tarifás villanyóránk (egyfázisú - hőszivattyú megy róla ), illetve egy "napi" villanyóránk (3x16A), ami napelemmel öszekötött, azaz HMKE. Mivel úgy néz ki, hogy lesz túltermelésünk a normál villanyórán, az a célom, hogy egy forgókapcsolóval a hőszivattyút a nyári időszakban átkacsoljam a normál villanyórára. A H tarifa amúgy nyáron normál áron számol, csak épp ezt nem lehet a napelemes villanyóra termelésével szemben elszámolni. Azaz egy ilyen kapcsolóval villanyóraforrást választanék ki a hőszivattyú számára időszakosan.
Kérdéseim:
- elég csak a fázist átkapcsolnom, a nullát nem kell átkapcsolnom, mert az közös a villanyórákon belül? Ez minden ismeretem szerint igy van, de nem látok a villanyóra belsejébe. Vagy biztonsági okokból érdemes azt is kapcsolni?
- a normál 3 fázisú villanyóránál az egyik fázis fázisazonos a H tarifás óra fázisával? Ennek kevésbé van jelentősége, mert nem azonnali átkapcsolás történik megszakítás nélkül, csak érdekel. Feltételezem, hogy a normál villanyóra fázisai és a H tarifa fázisa között méregetek feszültségkülönbséget, gyorsan meglesz.
A dolog még elméleti elgondolás alatt van - lehet hogy meg se valósítom a dolgot - de szeretném alaposan körbejárni, megérteni, letisztázni az elgondolásomat.
Jó, ez már ráérős, mert én már biztos vagyok benne, hogy 3X10 Amperes betápod van. Vagyis 3 fázis jön be a házadba.
(Egyszerű földi halandó ezzel nem megy sokra. Igazából csak maximum 10 Ampered van, bár ez háromszor... Tehát ha 3 olyan berendezésed van, ami kapásból igényel 10 Ampert, akkor meg vagy lőve, mert nem marad másra.)
Ti itt egyetemi tanári szintre emeltétek a villanyszerelést.
Ne viccelődjél már. Az itt elhangzottak hozzá tartoznak a villanyszereléshez. A villanyszerelés tényleg nem arról szól, hogy addig tekerem össze a drótokat, míg a kívánt üzemállapotot (világít!!!) elérem, hanem egy csomó másról is, ráadásul a villanyszerelési szabványok sorait általában vérrel írták.
"45 óra alatt újra vezetékelhetné az egész házat. Mit kínlódik?"
Mondok egy példát:
Mondjuk van egy ház, ahol havonta-kéthavonta lecsapódik a FI relé. A lecsapkodások nem köthetők időjáráshoz, sem napszakhoz, sem évszakhoz. A ház villanyszerelése példásan szép, két elosztó összesen 20-20 áramkörre van szétosztva, nincs nekik egyetlen gyanús gyártójú földelt villamos készülékük sem. Állításuk szerint ez már a második FI relé, ez is ugyanazt csinálja, mint az első. A házban hetekig minden hibátlanul működik, majd egy tizedmásodpercig valami hiba van, ezután újabb hetekig minden tökéletes. Ha értenél a villanyszereléshez, akkor tudnád, hogy némelyik ilyen hiba kiderítéséhez néha jó néhányszor oda kell menni, hogy változtass valamit a rendszeren, majd várd hetekig az újabb hibát (vagy annak elmaradását). Ha ez a ház mondjuk egy órányira van tőled, akkor csak magában az összes utazásra elmegy az a 15 óra (vagy még sokkal több), amit olyan hihetetlenül soknak tartottál egy egyszerű hibakeresésre. Plusz a minden alkalommal ott töltött 1-2-3 órák... és a végére még a benzinszámla is tízezres nagyságrendű leshet.
Szóval léteznek olyan hibák is, amelyeknél örülhetsz, ha a a hiba megtalálása az azt felderítő szakembernek mindössze 15 órájába került.
Ebből a bejegyzésből látszik, hogy hogyan gondolkodnak azok, akiknek halvány fogalma sincs arról, hogy egy-egy hibakeresés milyen baromi időigényes lehet.
Megpróbálok keresni mást, aki be tud 2 vezetéket húzni, akár falon kívűl, csatornába kábelezve...ez esztétikailag sem zavarna. De még utánajárok a szomszédoknál is, hogy oldották meg
Rengeteg kiváló szakember van, aki pont emiatt nem vállal hibakeresést más munkájában.
Kinek hiányzik az, hogy valaki sok év alatt felhalmoz ezer tonna szaktudást, rengeteg pénzért beszerez egy rakás speciális ketyerét/műszert azért, hogy aztán a munkadíján alkudozhasson minden nagyokossal, hogy miért nem mondta meg előre, hogy 15 munkaórájába fog kerülni mire megállapítja, hogy miért csinál hülyeségeket olykor a FI relé.
Akinek van esze, az nem vállal semmi ilyesmit, inkább hülyének vagy elfoglaltnak tetteti magát.
mert bármilyen későbbi probléma/mérés esetén az áramszolgáltató az első PE/N szétválasztási pontot tekintheti hivatalosnak, ami UTÁN máshol már nem szabad összekötözgetni a földet a nullával (mert pl meghamisítja a mérési eredményeket, de más okból is bele lehet kötni). Tehát esetleges baj/baleset/kártérítés esetén ha az áramszolgáltató/kárszakértő bele akar kötni mindenbe, akkor megteheti.
Nem tudom, hogy mik a csúnya előírások, de nekünk 3 éve az Elműs villanyszerelő a padláson az új vezetékeket az eredetiekkel úgy kötötte össze, hogy a nulla és a föld újra közösítve lett. Ahogy ezt már írtam.
Aztán az fogyasztói szekrénynél megint. Ezenkívül a mostaniaknak is mondtam, hogy össze van kötve az szekrénynél is.
Ezek alapján nem hiszem, hogy bárkit is zavarna, hogy össze van kötözgetve, az utolsó összekötés számít.
Gondolkodtam a "bátor paraszt" megoldáson már az elejétől, de eddig nem írtam le... mert nem értek ehhez.
De, simán összekötöttem volna a szekrény után rögtön a nulla+földet és bumm rá egy földelő szondára a szekrény mellett rögtön.
Mondván az a rövid szakasz külön vezetett kábel darab nulla+föld a dobozban oly kicsi hurok és ellenállás, hogy "valójában MÉG egy darab réz sín az csak" bár kicsit "lyukas"...
Rájöttem, hogy ebben a fórumban sincs senkinek gyors és fájdalommentes megoldása a problémámra,
ezért felvettem a kapcsolatot egy regisztrált szerelővel, akinél hivatalosan megrendelünk egy mért fővezeték cserét (30 centist 50 centisre :) eközben ő "véletlenül" a jelenlegi 3f+N+F helyett 3f+PEN kombinációt fog kivezetni a villanyórát tartalmazó dobozból
és minden gondom megoldódik: mivel ettől kezdve a PEN vezetőről én választom szét a nullát és a földet, ezért alkalmazhatom az olcsóbb+kisebb túlfeszültség levezetőt és lesz hova kötni a földelő szondát is.
Az izzókat a lekötött földszondára és a bejövő fázisra kötném, igazából csak arról szólna, hogy egyáltalán átfolyik-e valami áram, vagy az a szonda pont annyit ér, mintha nem is lenne...
gergerg: nekem is osztogatja valaki időnként a minuszokat, de pont lesz***m :) Ez is biztosan kap egyet...
Mekk Elek ezermester: mindig szétválasztják az óránál, ezért megy onnan 3 vagy 5 vezeték. Megpróbálom felidézni a beszélgetést az Elműsökkel még egyszer:
- Ugye az óránál szétválasztják a PEN-t, akkor elvileg kellene ide földelőszonda?
- Elvileg kellene...
- A háznál van...
- Akkor az jó. Vagy nincs összekötve ezzel a szekrénnyel?
- De, az innen jövő földelővezető rá van kötve arra a földelősínre, amire a szonda is.
- Akkor oké...
Kb. ez volt, de nem mindig értettem, mit mondanak :D
"...a PEN már szétválasztva jön az órától, azonban a dobozban az ÁVK előtt megint össze van kötve. Tehát az órától jövő nulla és föld vezetékek igazából egy PEN vezető..."
Nekem is ez volt az első gondolatom, hogy az elosztóban összekötöm a két eret (tehát odáig "két vezetős PEN"-nek tekintem) és egy (számomra ois hozzáférhető) földelő ponton újra szétválasztom földre és nullára.
Ez egy csapásra megoldotta volna az összes problémát, csakhogy az a gyanúm, hogy ezzel jó néhány szabályt megszegnék.
"De az is lehet hogy valaki ügyesbe bevitte a mérőbe az 5 eret, ott van egy nullbontás, földelés meg sehol."
Pontosan erre gyanakszom: valami zseni az óra leplombált dobozán BELÜL választotta szét a PEN vezetőt nullára és földre. Földelés (földszonda) meg sehol.
igen az lenne a logikus hogy ugyanazoknál a fázisoknál 3x10 -es kismegszakítókat tegyünk be.
De valami nem oké, mert nincs annyi izé...2 kismegszakító össze van rézdróttal buherálva, olyasmit mondanak hogy összevissza vannak itt a kábelek meg a bekötések. Akkor az a szaki miért nem vállalta el?
a helyzet a következő: az ELMŰ szerint 30 amperem van. Viszont a lakásban csak 10 amper.
Azonkívűl hogy nem kell bővítenem a hálózatot, mi a teendő hogy a lakásban meglegyen mint a 30 amper? A nagyfogyasztókhoz hogy megy a kábelezés? Annyira zavaros az egész, mert bár volt itt egy szaki, de az nem is adott árajánlatot, visszadobta a melót. És ez engem aggaszt, vagy olyan kicsi munka hogy nem éri meg, vagy rázós? És szükségem lenne 2 elektromos fűtőalkalmatosságot bekötni (fürdő, konyha)
Kaptam 2 minuszt. 1-et a 65-ös szögre, egyet a pen figyelésre.
Egyik sem én voltam, én csak pozitívat osztogatok. Viszont a rendszer bevezetése óta enyhe humornak tekintem, mennyire érzékenyek erre a tisztelt fórumtársak, miközben a hozzászólásokban esetleg hatszor annyira alázzák le őket írásban kifejtve, de azt nem kifogásolják. Ez, ugye, nem rólad szól, hanem általánosságban mindenkiről, és gyökere ott van, mikor kisfőnököt játszottam, és meg kellett fosztanom egy semmit sem jelentő, de szépen hangzó munkaköri elnevezéstől munkatársakat, kik ezen végtelenül felháborodtak; azóta figyelem a jelenséget. :)
ha a pen folytonos, és az összes fázis és a pen vezető is át van futtatva azáramváltón, akkor az nem fog mérni semmit, így kapcsolni sem fog
Tetszik, nem tetszik, a földelések párhuzamos áramutat jelentenek, így aztán mégis mér valamit, így aztán kapcsolni is fog.
Kaptam 2 minuszt. 1-et a 65-ös szögre, egyet a pen figyelésre.
Egy 30mA-es ÁVK-val védett áramkörön a legnagyobb megengedett hurokimpedancia 7666,67 Ω.
Ha egy ÁVK-t szétszedek, kiműtöm belőle az "áramváltót" , a kioldó tekercsét meg lecserélem egy relére, már kész is a pen figyelés.
Persze ez csak elvi megoldás, mert feltalálásról beszéltem.
Ha a pen bontást a lakáselosztóben végzem el, akkor a lakáselosztóban van fázisés pen vezető is. Ha ezekre húzok egy áramváltót, az áramváltóra meg kötök egy elektronikát ami figyeli hogy van-e indukált feszültség, és ha van működésbe hoz egy relét ami leválasztja a lakást a hálózatról, akkor megcsináltam a pen figyelést. Ugyanis ha a pen folytonos, és az összes fázis és a pen vezető is át van futtatva azáramváltón, akkor az nem fog mérni semmit, így kapcsolni sem fog. Ha viszont a pen megszakad, el fog indulni az áram a földelő felé, aminek a hatására leold a szekezet. Ezt jelenleg egy a még pent tartalmazó fővezetékbe épített ÁVK-val is meg lehet oldani.
Hogy is volt a sörös reklám? Na, akkor gondolkozzunk? 2 db 40 W-os izzó sorban az durván 2000 ohm lehet. Ha ehhez sorba 3 vagy 60 ohmos ellenállást kötsz, az gyakorlatilag még mindig ugyanazt a jelenséget fogja produkálni.
Valaha én is ezt az álláspontot vallottam - volna, ha nem lett volna már akkor is érvényben a 8/1981. IpM sz. rendelet, de amúgy az ma is érvényben van, és az bizony max. értéknek a 10 ohmot adja. Bár van más definíció is, nem kell mérni, ha 4 m a hosszúsága (mármint a föld alatt...). Hát, ha van négy méteres szöged, valóban elég. No meg vastag szög legyen, és horganyzott, netán rézköpenyes, mert ugye csak ezek lehetnek.
De már nem vallom ezt az álláspontot, mert amióta a szolgáltatók alvállalkozókat alkalmaznak, kiknek egy része kazánfűtő és hentes, azóta a PEN szakadás valószínűsége kb 300-szorosára növekedett. A PEN szakadás káros hatásait pedig csak a földelés enyhíti.
Azért ne rémítsd meg, bőven jó lesz neki amit vett, az életbe nem lesz semmi baj vele. Mint mondam, egy 65-ös szöggel is mérsz olyan értéket ami megfelel egy ÁVK-val védett rendeszeren. (ezért nem is kell már mérni sem ezeket)
Másfél méterest akkor 1 m-es indítógödörből kell teljesen leverni, mert a fagyhatár feletti rész télen elég hatástalan. Bár szerintem akkor sem lesz jó, kivéve, ha mocsárban laksz.
Egy méréssorozat szerint az előző időszak időjárásától függően akár kétszeres szorzós változás is lehet a következő mérésnél.
Homogén talaj esetén a hosszal nagyjából arányos az ellenállás - reciproka.
További földelőket akkor érdemes leverni, ha a távolságuk nagyobb, mint a hosszabbik hossza. Így aztán elég szittyós dolog ez, rozsdától nem fenyegetett (40 év!) csatlakozás, elásni egy irányba valamennyit, indítógödröt ásni, stb... egyszerűbb hazavinni a hosszabbat.
Hát, ketten voltak, és amikor kérdeztem, az idősebbik odafordult a fiatalabbikhoz, aki az órát cserélte, hogy ezt talán ő tudja :D
Senki sem számolt semmit, az udvarban az egyik tulaj férje (nem lakik ott), akivel mi is jóban vagyunk, regisztrált Elműs szerelő és ő mondta, amikor kérdeztem, hogy ide elég valószínű, hogy elég lesz a másfél méteres szonda. De a prózai oka az volt, hogy ezt tudtam kézben elhozni, mert ennél csak jóval hosszabbak voltak éppen :D
De majd jön valamikor és megcsinálja a méréseket.
Ezt mondták azok is, akik most itt voltak, hogy errefelé elég jó a talaj, elég szokott lenni.
Köszi, nem megfelelő mérési eredményeket szeretnék, hanem megfelelő földelést :D
Teaway: mert a sógoréknak az Elmű előrefizetős órára cserélte a normált nem fizetés miatt. Aztán megvettük a házat, az órát pedig átirattam a saját nevemre és kértük a normálra cserét.
Én bármit megválaszolok neked, amit csak akarsz, kivéve ha nagyon sietek. :-)
Nem bántani akarom őket, de azon csodálkoztam volna ha tudják a választ. Másfél méteres? Ezt hogy számolták ki? Én mérek neked egy 65-ös szögön is jó értéket ha szeretnéd. :-)
Na felrakták az új órát, voltak itt vagy 10 percet. Próbáltam kérdezni őket, hogy akkor most hova is kell a földelőszonda, de nagyon siettek :) Elmondtam, mi a helyzet, azt mondták, az úgy jó. A 6-os vezetékre egy szót sem szóltak.
De mondom, nagyon rohantak :)
Megint nem lettem okosabb. Még a földelési mérésre leszek kíváncsi, de ők is azt mondták, hogy ezen a területen a másfél méteres szonda elég szokott lenni. De ha mégsem, direkt úgy van kialakítva, hogy rá lehet még a gömbvasra csatlakozni.
Amennyiben nincs csatlakozó főelosztó, akkor az épület fő földelősínjét/kapcsát a fogyasztásmérő-helynél (alatta, mellette) elhelyezendő, felhasználói kezelésű villamosipari tokozatban/dobozban kell kialakítani. Minden felhasználási hely, illetve minden árszabás mért fővezetékének PE-vezetőjét egyenként, a fő földelősínről/ kapocsról kell indítani, szükség szerint tartósan jelölve, hogy az egyes PE-vezetők melyik áramkörhöz tartoznak. Ezek a PE-vezetők az egyes fogyasztásmérők mellett megszakítatlanul áthaladva a mért fővezetékek részét képezik. A TN-rendszer kialakításához a csatlakozóvezeték nullavezetőjét fogadó kapcsot/sínt és a fő földelősínt/ kapcsot legalább 10mm2 keresztmetszetű réz vezetékkel kell összekötni. A mért fővezeték N-vezetője a csatlakozóvezeték PEN-vezetőjét fogadó sínről, kapocsról indul.
Az hogy a mérőhelyból mit látsz kijönni, teljesen mindegy. Az is előfordulhat hogy van leütött földelés, és annak a vezetéke egyszerűen keresztül halad a mérőszekrényen, vagyis nincs a szekrényben PEN bontás. De az is lehet hogy valaki ügyesbe bevitte a mérőbe az 5 eret, ott van egy nullbontás, földelés meg sehol. Én benéznék abba a mérőszekrénybe. Ha más nem egy endoszkóp kamerával.
Ezek miatt kell normálisan megcsinálni egy mérőhelyet még akkor is ha az anyagi lehetőségek korlátozottak és olcsó anyagból kell dolgozni. Az menjen a szekrénybe aminek menni kell, aminek nem, az meg ne, de nem árt ha a közelében van.
Illetve azt is írja, hogy el lehet térni az aktuális követelményektől, ha a létesítés időpontjában érvényes előírásoknak megfelelően történt a kialakítás
Rendben, akkor eltértünk az előírásoktól,de a mérő utáni szakaszhoz mi közük van?
Ezért írtam, hogy most ne foglalkozzunk a speciális esetekkel. De igaz, léteznek.
1. Mivel szétválasztják már az óránál, akkor a földelőszondát is oda kellene mindig bekötni? Nem valószínű. Nálunk pl. a közös udvar kapualjában van az óra, onnan jön a 3, kék, fekete, zöldsárga vezeték. A ház és a fogyasztói elosztódoboz (továbbiakban csak doboz) 30 méterrel beljebb van. Ne mondja nekem senki, hogy az óránál leütött földelőszonda a 30 méteres vezetékkel hatékonyabb, mint az elosztóba bekötött, onnan 5 méterre leütött földelőszonda. Ja, hogy ez így van, ezért kell a háznál IS egy szonda. A kapualjban meg a profit miatt kell feltöretni a betont, meg megbontani a szomszéd hőszigetelését, hogy le lehessen ütni egy totál felelsleges szondát...
Arról van szó szerintem, hogy ugyan a PEN már szétválasztva jön az órától, azonban a dobozban az ÁVK előtt megint össze van kötve. Tehát az órától jövő nulla és föld vezetékek igazából egy PEN vezető, még jobb is, mert ha sérül az egyik, még mindig nincs probléma. Így a tulajdonképpeni szétválasztás nem az óránál, hanem a doboznál van.
Vagy rosszul csinálta az Elmű három éve, mert mivel nincs földelőszonda, ezért csak két vezetéket, a fázist és a PEN-t kellett volna az órától hozni...
De nemsokára itt lesznek cserélni az órát, majd eldiskurálunk a témáról :)
sylvanus67: hát a még1MbR által csatolt leírás szerint, ha nem vezérelt körről van szó, akkor a 10-es a minimum. Nem tudom, 3 éve itt még 6-ossal szerelték. Illetve azt is írja, hogy el lehet térni az aktuális követelményektől, ha a létesítés időpontjában érvényes előírásoknak megfelelően történt a kialakítás.
Tudok valahol venni Hajdu 120 literes villanybojlerhez fémből készült meleg víz merülő csövet ami a bojler belsejében található. Eddig műanyagból készültet találtam de az szerintem nem olyan tartós. Valaki esetleg fémből készültet tud ajánlani 200 litereshez találtam fémet de az nem tudom jó e 120 litereshez hosszából kell elvágni az biztos de hogy a menetes fele passzol e azt nem tudom.
"A túlfeszültség levezetés szerintem megint olyan téma, ami az adott helyszínre jellemző, bztosan vannak meghatározott elemei, de általában nem lehet azt mondani, hogy ez a tuti."
Na és egy villanyszerelő mi alapján tudja eldönteni, hogy ebbe a házba a 3 fázisos, vagy a 3fázis+nullás túlfesz levezető a tuti?.
"A szondát oda kell bekötni, ahova a fogyasztók (áramkörök) földelő vezetékei is befutnak"
Én úgy tudom, hogy a szondát KIZÁRÓLAG azon a ponton szabad bekötni, ahol szétválik a nullvezető és a földvezető. Minden más rákötési pont tudtommal tilos. Tehát ha ez a pont a leplombált óradobozban van, akkor a földelőszondát is arra a pontra kell rákötni,
tudtommal nem szabad pl a ház túlsó végén vagy a pincében leverni a szondát és ott rákötni a legközelebbi földvezetőre, az nem szabályos.
Elek, TN-S rendszer nem létezik Magyarországon és máshol se nagyon. Az, hogy az órától 3 (1F) vagy 5 (3F) vezeték jön ki, az még NEM TN-S rendszer...
Ugyanígy gyakorlatilag TN-C rendszer sincs, mert mindig van külön földelővezeték is.
Általában. Ne beszéljünk most a különleges, speciális helyzetekről, ebben a fórumban a lakóházakról, lakásokról szokott szó esni.
1. Ha kell földelőszonda, akkor azt nagyon változatos, adott helyre jellemző körülmények között kell kiépíteni, ha ennek bekötése csak a leplombált óraszekrényben lenne lehetséges, az nagyon érdekes lenne. És általában értelmetlen is. A szondát oda kell bekötni, ahova a fogyasztók (áramkörök) földelő vezetékei is befutnak, ez nagyon valószínű, hogy nem a leplombált óraszekrény lesz...
2. A túlfeszültség levezetés szerintem megint olyan téma, ami az adott helyszínre jellemző, bztosan vannak meghatározott elemei, de általában nem lehet azt mondani, hogy ez a tuti. És megint csak szerintem ez a kérdés általában a villámvédelemmel együtt szokott felmerülni.
Az elmélet nagyon szép dolog, de ez itt a való élet: egy lepőlombált villanyóra doboz, amiből a nulla és a föld már szétválasztva jön ki, ezen felül semmi információ nem áll rendelkezésre, ezek alapján kellene eldönteni, hogy
1: a földelőszondát kizárólag egy, a leplombált villanyóra dobozon BELÜLI pontra szabad rákötni?
2: a villanyórából kijövő vezetékeken szabad-e TNC-s túlfeszültség levezetőt alkalmazni (amely nem foglalkozik a nullvezető védelmével, hiszen a nulla és a föld néhány centire úgyis össze van kötve egymással), vagy muszáj TNS-es túlfeszültség védőt alkalmazni, ami a nullvezető védelmével is foglalkozik (hiszen TNS rendszernél a nulla és a föld csak valahol a távolban van összekötve, ezért külön figyelni kell a nullvezető túlfeszültség védelmére is)
Ezekre a gyakorlati kérdésekre sajnos nem adnak választ a TNC és a TNS rendszerek közötti különbségeket fejtegető elméleti eszmefuttatások :)
Vegyük észre, hogy egy hangot sem foglalkozik a keresztmetszeteken kívül azzal, hogy mi van az óra után.
Egyébként hozzánk pont ma jönnek az előrefizetős órát lecserélni normál mérőre. Elvileg már látták egyszer és nem szóltak, hogy az órától a házban lévő elosztódobozig 6-os vezetékek mennek.
Ne is szóljanak, 3 éve az Elmű csinálta így és nem 10-es vezetékekkel...
"A jelenlegi szabályok szerint a nullát ami a szolgáltatótól jön az óra után kell rákötni a PEN sínre"
Tehát valamiféle hivatalos szabály írja elő, hogy mindig a villanyóra-doboz belsejében legyen összekötve a nulla és a föld? (kb 10-12 éves lehet a ház) Olyan nem létezhet, hogy a föld alatt 5 eres kábel jön be és csak valahol távol (pl az utca végi trafóban) van összekötve a kettő?
"ide kerül a szonda kábele is."
Ismétlem: nem látok semmiféle szonda kábelt/vasat/stb ami bemenne a villanyóra dobozába, tehát ha van is a dobozban ilyen föld-nulla (PEN) szétválasztó pont, arra biztosan nem csatlakozik semmiféle szonda kábel (pedig én szeretném, ha csatlakozna).
"Akkor a földkábelen is 5 vezetéknek kellene jönni."
Nem áll módomban megállapítani, hogy a zárt, plombált villanyórába hány eres kábel jön be, de nem is nagyon érdekel, hiszen ha én nem 4, hanem 5 eret látok kijönni a vilanyóra dobozból, szerintem azt én jogilag nem tekinthetem TNC rendszernek, tehát pl kénytelen vagyok a drágább túlfeszültség védőt alkalmazni, amelynek van nulla bemenete a nullvezető számára is(TNS=3 fázis+nulla+föld).
Miközben egy TNC-s rendszer esetén elég lenne a kisebb+olcsóbb (3 fázis+föld) túlfeszültség levezető is.
Miért érdekelte volna őket, mi van a lakásodban az elosztódoboznál? :) Őket kizárólag az óra és annak a szekrénye érdekli :) Illetve akkor érdekli őket, ha probléma van és kiderül, hogy nem az plombált részen...
A szétválasztáson alapvetően nem az ÁVK utáni nullasínt értjük, hanem a szolgáltatótól beérkező nulla vezető szétválasztását a PE és PEN vezetőkre. Egyébként stimmel :)
Nekem nemrég volt szabványosítás ELMŰ területen, a mérőszekrénynél nincsen földelőszonda, nem is érdekelte őket.
A lakáselosztóba van behozva a szonda vezetéke, itt van összekötve a nullával egy külön sínen. Utána van a FI relé és az ebből kijövő nullavezeték megy az elosztó nulla sínjére. (Ez már a szétválasztott ugyebár.)
Peter atyuska: nullát IS, ahogy írod, nem CSAK a nullát
Korábbi hozzászólásodból nem világos pár dolog:
Helyi földelés az óránál van minden képen
Először nem értettem, milyen képen, aztán rájöttem, hogy mindenképpen :D
Biztos? Nem az elosztószekrénynél? Ma már az óra valahol a telekhatáron van, az elosztószekrény pedig bent a házban.
Amikor még sógoréké volt a ház, mielőtt megvettük volna, 3 éve alakították ki a vadiúj mérőhelyet Elműék, nem tudok róla, hogy bármilyen földelőszondát leütöttek volna, pláne, hogy fullra betonozott kapualjról van szó. Viszont egy nagy trafóház ott van 10m-re a kaputól, onnan jön valami brutál földvezeték, abban biztosan van földelés.
A továbbiakhoz: Nem említetted, hogy lenne ÁVK. Ha nincs, akkor tökmindegy, hogy az elosztószekrényig esetleg megint össze van kötve a PE a PEN-el. Nálunk is az óránál van szétválasztva a bejövő nulla a PE és PEN-re, mert úgy szabványos ugye, de a mért köteg a padláson az eredeti vezetékekre úgy van rákötve, hogy a csokiban össze vannak kötve a nullák és a földek.
Az elosztószekrénynél meg ÁVK nélkül úgyis össze van kötve.
Nálunk pont tegnap ütöttem le a szondát és ma kötöttem rá a PE sínről jövő 10-es vezetéket.
ÁVK van, nyilván a PE sín a dobozban már nincs összekötve a PEN sínnel. 1x32A-ről beszélek egyébként.
magát a nulla eret átjelölik zöld-sárgára és közvetlenül bekötik a PEN sínbe
Tulajdonképp mi a cél? Meg akarod keresni a vezeték szakadást? Az előző kérdésnél a jelenség magyarázata után érdeklődtél,amire még egy rajz is felkerült feszültség értékekkel a mért pontokon.Igaz a fogyasztó sarkain nem volt érték feltüntetve ami nulla feszültséget jelzett volna, ami egy laikus számára érdekes lehet hogy miért nulla ha egyszer feszültséget mér a földhöz képest.
Egy villanyszerelő ilyenkor veszi elő a próbalámpát és megy a rendszeren végig míg be nem határolja a hibát.(Nekem talán nincs is fázisceruzám,nem is emlékszem hogy szükségem lett volna rá.Ritka hogy a vezeték környékén nincsen nulla vagy földelt potenciál)
Megjegyezném még hogy párhuzamosan futó vezetékeknél is mérhető multiméterrel feszültség olyan vezetéken amelynek mindkét vége szabadon van.Tipikus eset az MM-fal vezeték.
Az éjszakai és a nappali hálózat ugyan az,csak külön óra méri az elfogyasztott energiát más tarifával. Igaz az éjszakai óra után a vezetékelés külön hálózatként értendő,de a forrás elméletileg ugyanaz.
Helyi földelés az óránál van minden képen. A jelenlegi szabályok szerint a nullát ami a szolgáltatótól jön az óra után kell rákötni a PEN sínre ide kerül a szonda kábele is. Innen szétosztva megy a lakás elosztóig. Ha a távolság "jelentős" vagy a mérések alapján nem megfelelő a földelési ellenállás mértéke helyileg is levernek földelő szondát ami viszont csak a PE sínbe csatlakozik a nulla itt már nem lehet összekötve a PE sínnel. Vagy az óránál és a kötődoboznál magát a nulla eret átjelölik zöld-sárgára és közvetlenül bekötik a PEN sínbe akkor onnan ágazik le a nulla és föld és így már ide érkezik a helyi földelések vezetékei is. Helyi földelés az épület vasalásában kialakított földelő háló és onnan kivezetett földelő csatlakozó. A helyi földszonda. A gáz és víz, csatorna, stb. ingatlan csatlakozási pontján létesített földelő csatlakozás. Mindez a legrövidebb útvonalon.
Biztos vagy benne, hogy TN-S az a rendszer? Akkor a földkábelen is 5 vezetéknek kellene jönni. Az órától már 5 fog jönni mindenképpen, ha nem 50 éve csinálták...
Tényállás: méretlen bejövő földkábelre ültetett villanyóra dobozból 5 vezeték jön ki, tehát TNS-nek tekinthető rendszerről van szó. Földelő szondához menő vezetéknek (gömbvasnak, stb) sehol semmi nyomát nem látom, de mivel van FI relé, ezért itt nem is kötelező a helyi földelő szonda. Ennek ellenére én mégis szeretnék szondát telepíteni (meg egyéb védelmeket is), mert villámlások idején rendszeresek a túlfeszültség okozta károk.
Kérdés: szabványos-e, ha leteszek egy szondát és rákötöm az órából kijövő földvezetőre? (ismétlem: nem TNC, hanem TNS rendszerről van szó) Vagy ha szabályos akarok lenni, akkor mindenképpen be kell vonni az áramszolgáltatót is, mivel a plombált dobozban is van tennivaló? (pl szonda rákötése vagy a kimenet TNC-re átalakítása)
Köszönöm szépen, kezd tisztulni a kép, azt hiszem ismerősöméknél valahogy úgy volt, hogy a villanybojlerük, vagy valami olyan készülék, ami éjszakai áramról ment, annak pedig teljesen más nulla, vezeték megy végig, jól gondolom?
Viszont náluk, vagy a bojler, vagy nem tudom milyen készülék volt, már a tápkábelekén, tehát a fázison és a nullán is mutatott feszültséget a fázisceruza is , meg a multiméter is, ekkor ez viszont, hogy lehetséges, hiszen akkor az áramkörbe elvileg semmi más készülék nem csatlakozott se a fázisra se a nullára nem?
Földzárlatos a FI után a nullád, ha bármelyik kismegszakítót felkapcsolod a nullán folyó áram egy része a földelésen folyik vissza, ez lesz a hibaáram és a Fi leold. Szerintem valamilyen földkábelt korábban megsértetek és áthúz.
Már van a házon egy réteg hőszigetelés és ha besüllyesztenénk, akkor gyakorlatilag kettévágnánk függőlegesen a szigetelést, ami gyengítené "statikailag"... arra gondoltam, hogy ha pár éven belül rárakunk még egy réteget a hőszigetelésre az tényleg eltakarná... persze lehet, hogy ennek a résznek lehetne külön egy tábla szélességben feltenni egy védősávot...
Én a gégecsőről lebeszélnélek, használj Mü2 csövet, ahhoz ív idomok is vannak. Vezetékeket én könnyebbnek tartok behúzni, mint kábelt.
A külső falBA miért nem akarod rakni inkább a csövet? Nem akkora kaland azt a 4 métert megvésni, s ha a közeljövőben hőszigetelsz, akkor az EPS "ápol, s eltakar".
A villanyórától szeretnénk elvezetni az áramot egy kb 10 méterre levő kiselosztóig. Három fázist szeretnék elvezetni 10mm2 keresztmetszetű vezetékkel az épületen belül gégecsőben, azonban a villanyóra utáni kb 4 méteres szakaszon az épület falán kellene elvezetni. A kérdésem az, hogy melyik technikával lenne a legjobb elvezetni:
1. 5x10mm2 Mkh vezetékkel műanyag védőcsőbe a villanyórától és esetleg a kültéri falon belehelyezni egy plusz műanyag kábelcsatornába...
2. vagy 5x10mm2 MT kábellel műanyag gégecsőben... de ahogy számolom ehhez legalább 40-es gégecső kellene... ennél valamivel jobban tetszik a szálankénti vezetékek használata, viszont nem tudom, hogy azok így mennyire védettek...
Esetleg valami speciálisabb pl fém gégecső kellene a kültérre?
A leírás pontos, bár nyilván nem próbáltam végig az összes lehetőséget a kismegszakítóknál, egyszerre melyik legyen le- és melyik felkapcsolva (18 darab van, ez sok variáció lenne).
Azokat, amelyek kültéri vagy vizes helyiségben lévő áramköröket kapcsolnak, már próbáltam lekapcsolni, és a többit bekapcsolva indítani a fi-relét - sikertelenül.
Ma még megcsinálom azt a tesztet, ami Mekk Elek írt kicsit feljebb, és újra ellenőrzöm a kismegszakítók felkapcsolgatását egyesével.
A villanyszerelő, aki a kismegszakítókat átszerelte, észrevette ezt a problémát, és egy ideig próbálkozott is a megoldás keresgélésével, de "jó lesz az így" felkiáltással a nap végén így hagyták itt.
El kellett utaznom tegnap, de látom, hogy mennyien segítettek, szóltok hozzá. Egyszer meglesz a megoldás :-)
Minden egyes körön egy rahedli kapcsolóüzemű táp lenne? - Hát, az eredeti villanyszerelés ebből a szempontból nem volt mintaértékű, a köröket inkább csak ránézésre alakították ki. A konnektorok és a lámpák véletlenül sincsenek külön, de van olyan áramkör is, ami egymástól fizikailag távol (5-8 méter) lévő szerelvényeket lát el. Ezért ha nem is mindegyikre, de sokra juthat ilyen.
1: lekapcsolja a fő kismegszakítót (32A a villanyóra alatt),
2: felnyomja az összes többi kismegszakítót és a FI telét
3: felkapcsolja a villanyóra alatti kismegszakítót
Ha pontos a leírása, akkor minden ilyen esetben le kell csapódnia a FI relének, esőtől hótól függetlenül. tehát a kísérletsorozat akár egy óra alatt végigjátszható.
Lehet, hogy némi logikával a bekapcsolási zavargyártó főkolomposok köre leszűkíthető mindössze 1-2-3 kismegszakítóra, na arrafelé kell utána jobban körülszimatolni.
A kismegszakítóban olyan hiba nem lehet ami ezt produkálná, pláne nem mindegyikben, merthogy a leírás szerint mindegyik kismegszakítót le kell kapcsolni az ÁVK visszakapcsolásához.
A kismegszakító előtt szintén nem lehet hiba, mert ha így lenne, akkor a kismegszakítók kapcsolgatásától független lenne a hiba.
A kismegszakítók után meg azért nem lehet a hiba, mert olyan hiba nincs ami az egyenkénti felkapcsolástól meggyógyul.
Grgerg említette a kapcsolóüzemű tápokat, ehhez én még hozzátennék mindent, aminek a házban földelt csatlakozója van, mert ma már zavarszűrő áramkör van szinte minden olyan készülékben, aminek földelt konnektora van. Ezen áramkörök mindegyike picike áramot generál a föld felé, ha jó sok ilyen van a házban, plusz a gergerg által is említett kapcsolóüzemű tápegységek nullvezető-áram-rángatása az együttesen már megközelítheti azt a "szabálytalan" áram-állapotot, amitől a FI reléd már elég ideges lesz vihar nélkül is. Ha a házba ráadásul csak egy fázis megy be, az szerintem még tovább növeli ezt a zavart.
Mindehhez a vihar talán csak egy icipicit tesz hozzá és lecsap a relé.
A fenti esetre jó trükk az, ha a házat kétfelé osztod két FI relére, mert ezzel felezed az egy relére eső "szabálytalan" nyugalmi áramot.
Ahogy gergerg is írta, a FI relék nem halálpontosan 30,000000 mA-nél kapcsolnak, ez a legmagasabb érték, a valóságban van kisebb-nagyobb gyártási szórás, lehet hogy a tied a valóágban már 22 mA-nél pánikba esik. Ez ellen jó, ha kipróbálsz egy másik relét, amelyet egy komolyabb (kisebb szórású) gyártó csinált, de talán pont ugyanabból a típusból is kifoghatsz egy olyat, ami mondjuk 26 mA-s érzékenységű, már ettől megszűnhet a probléma.
"A másik fi-relé kipróbálása természetesen jó lehet, csak ahhoz vennem kell egy másik szerelvényt."
Beszéld rá a sógorodat, hogy szüksége van egy FI relére és mondd azt neki, hogy tudsz egy alig használtat féláron :)
Jó, de mint azt tudjuk, nincs idő analizálgatni...
Az ÁVK csere két esélyes, ahogyan írtad:
Vagy bejön
vagy nem.
Ha nem jön be, akkor lehet megosztani két ÁVK felé a hálózatot.
Ha ez sem jönne be, akkor három felé...
A 100 mA-es valóban nem ajánlott.
De a legfontosabb, hogy a következő alkalommal -amikor leold megint az ÁVK- akkor ne a kismegszakítókkal ügyeskedjünk, hanem egyik szobában lévő -vagy az összesben- le kell kapcsolni a szóban forgó tápokat, és így próbálni vissza kapcsolni az ÁVK-t. Ha így sem sikerül, akkor lehet folytatni az analízist. De innen már az ÁVK több mint gyanús.
Ha jó villanyszerelőt hívott volna, az alapból megpróbálta volna a lekapcsolástesztet, és az ÁVK cserét. Szerintem jellemzően a "valami szar" diagnózis lett felállítva. Az szokott még ilyenkor lenni hogy "figyeld mikor kapcsol le" azán a terápia meg hogy "dobjuk ki az ÁVK-t". :-(
Ha ez a probléma, akkor bármikor elő lehet idézni: ki kell sétálni az órához és le kell kapcsolni a 32 A-es kismegszakítót, aztán vissza. Így, ha az a probléma, amit írtál, akkor minden esetben le kell kapcsolnia az ÁVK-nak.
A rendszer indulás az stimmel, a bökkenő az, hogy pillanatnyi kihagyás esetén a kondiknak nincs ideje kisülni, nem a nulláról kell töltődniük.
Az A-s ÁVK-t mintha pont ezek miatt is találták volna ki, nem szabadna leoldania. S-est meg én nem raknék lakóházba, pláne, ha egyedüli.
De nemrégen volt éppen téma, hogy mi történik, ha bármilyen nulla-föld zárlat van az ÁVK után. Na az pont hasonlóakat művel, a gond az, hogy bármikor, nem kell neki eső, szél, hó, fagy, kiskutya meg Pistike :)
De ahogy írtam, bízzunk benne, hogy a villanyszerelő, aki átnézte az egészet, tudta, hogy mit csinál.
De a te teóriádnál jobbat nem tudok, az igaz. Egy csere után kiderül, mi az ábra.
Az ÁVK nem működik sima megszakítóként. Nem alkalmas sem zárlat, sem túlterhelés védelemre, kivéve a kombinált ÁVK-kat. De ha így is lenne, pl lenne benne valami mechenikus hiba a visszakapcsolóműbeb, akkor az azt jelentené hogy csak 4.-5. próbálkozásra sikerülne felkapcsolni, de semmiképp sem lenne benne olyan szabályszerűség hogy lekapcsolt kismegszakítókkal fentmarad, felkapcsoltal meg nem. Egy ÁVK leginkább egy áramváltóra hasonlít, nincs minek elfáradni benne, szemben a kismegszakítóval, ahol még mindig bimetálos érzékelés van.
Nézzük a tüneteket és rakjuk össze a mozaikot. Ami kizárható:
Nem a hálózatában van hiba, mert akkor sosem lehetne visszakapcsolni az ÁVK-t
Nem beázik, mert akkor csak száradás után lehetne visszakapcsolni az ÁVK-t
Az ÁVK nem hibás, mert akkor szintén mindig hibás lenne és nem lehetne szabályt alkotni a felkapcsolásra
De akkor miért megy le az ÁVK?
Azért mert hibaáramot érzékel, akkora mértékűt ami meghaladja a megszólalási értéket, ami ÁVK-tól függően változik, még azonos gyártmányoknál is, de nem haladhatja meg a 30mA-t, mert akkor tényleg rossz lenne az ÁVK.
Az érzékelt hibaáram nem állandó, csak indulási, ezért nem megy le véletlenszerűen az ÁVK
A lekapcsolás előidézhető áramszünettel => indulás
A lekapcsolás előfordul viharos időben, amikor az áramszolgáltató hálózatán a faágaknak, vezetékösszecsapódásnak, stb hála, az automat zárlatvédelem stroboszkóposat játszik =>indulás
Akkor most nézzük meg hogy egy rendszer ujraindulásánál milyen összetevők tudnak hibaáramot produkálni, ami csak nagyon rövid ideig tart. Ilyenek a kapcsolóüzemű tápegységek, amikből ha kellően sok indul egyszerre, akkor az átlépheti az ÁVK megszólalási küszöbét.
Ugyan ez játszódik le akkor is, ha a szolgáltató kismegszakítóját rántjuk le egy pillanatra.
Megoldás:
1. A hibaáramot csökkenteni.
Letne úgy hogy kidobálja a tápegységek felét, de ez nem járható út.
Lehetne elosztani ezeket a tápegységeket több ÁVK-ra, így eloszlik a hibaáram és megszólalási érték alatt marad
2. Az ÁVK megszólalási értékét növelni
Ehhez bíznunk kell abban hogy a jelenleg beépített ÁVK megszólalási értéke túl kicsi és a cserével egy olyan ÁVK-t sikerül beépíteni, ami már nem fog lekapcsolni
Kicserélni 100mA-re. Nagyon nem javaslom!
3. Az ÁVK-t S tipusra cserélni amiben van némi késleltetés, pont az ilyen alkalmakra. Ez viszont költséges buli.
Összegzés:
Hiba nincs, hibás készülék nincs. Terápia: Venni egy másik ÁVK-t, kicserélni a régit. Ha szerencsénk van és a régi megszólalási értéke gyárilag alacsony volt, vagy az új ÁVK értéke gyárilag közelebb van a 30mA-hez, boldogság van. Ha ezután is fenn áll a buli, akkor szét kell választani az áramköröket. Egyébként is célszerű a világítás és dugalj áramköröket külön ÁVK-n tartani, a kinti áramkörökről nem is beszélve, mert nem mindegy hogy egy hiba esetén marad áramod, vagy sehol nincs. Ha a házat normálisan megszerelték, akkor ez megoldható.
Azt írtad, átnézte villanyszerelő is. Fogadjuk el, hogy értett is hozzá.
Az ÁVK mint sima megszakító is működik, ezek is elfáradhatnak egyszer. Saját tapasztalat egy 10A-es fő (plombált) kismegszakítóval: ez a kis 26 nm-es garzonomban volt. Eleinte csak akkor oldott le, amikor egyszerre ment a bojler meg a porszívó. Aztán már csak a porszívóra is. A végén már gyakorlatilag mindenre. Hívtam az ELMŰ-t, jöttek, kicserélték (maradt a 10A) utána már minden mehetett egyszerre, akkor sem oldott le.
Nem gyakori eset, de nálam is előfordult. És nem 40 éves kismegszakító volt.
ha a kismegszakítók fent vannak (akár csak egy is)
Minden egyes körön egy rahedli kapcsolóüzemű táp lenne?
Aztán a meglévő nulla sínt is ketté kellene bontani még egy ÁVK esetén, nem biztos, hogy az egyszerű mutatvány lesz.
A szitu nálunk is pont ugyanez, 1 fázis 32A, 30ma/40A ÁVK (sima AC-s Schneider), mindenhol LED és van egy pár kapcsolóüzemű táp is bedugva. Viszont nem pár éves (az az ÁVK is lett cserélve egy éve?), csak 2 hónapos a rendszer. Legutóbb akkor sem bontott az ÁVK, amikor majd' kiestek az ablakok egy közeli villámcsapásra. Nem, nem azért, mert rossz az ÁVK...
Szerintem egy ÁVK csere jó eséllyel megoldja a problémát.
Hasznos tanácsnak tűnik, köszönöm! Ki fogom próbálni, hogy ezeket a minimumra csökkenve (összes számítógép, laptop, telefontöltő, kábelmodem kihúzva) változik-e valamit a helyzet, és ha igen, keresek majd egy villanyszerelőt, aki a cserét meg tudja csinálni.
Ez esetben az S tipus oldhatja meg a problémát, vagy szétbontod 2 ÁVK-ra a lakást. (az A tipusú ÁVK nem erre van kitalálva, ettől függetlenül a gyakorlati tapasztalat hogy sokszor megoldotta már a problémát, bizonyára valamilyen mellékhatás) Mint mondtam, a hiba forrása a kapcsolóüzemű tápok sokasága. A bennük lévő kondiknak induláskor fel kell töltődnie, amit az ÁVK hibaáramnak érzékel. Amikor ezeknek a hibaáramoknak az összege meghaladja az ÁVK megzólalási értékét, az leold. Ez ÁVK-tól függően változik, attól hogy 30mA van ráírva, nem jelenti azt hogy nem szólal meg 22mA-nél. Ha kifogsz egy butább ÁVK-t, akkor az is megoldhatja. Az S tipus nem olcsó, nem ajánlom. Ha van az elosztóban hely, és normálisan lett megszerelve az épüket, vagyis minden fázisvezetőhöz tartozik nulla is, akkor az áramkörök beazonosítása után és vennék mégyegy ÁVK-t a meglévő mellé, és szétválasztanám 2 körre a lakást, lehetőleg úgy hogy az ismert kapcsolóüzemű tápok egyenletesen legyenek elosztva. Ez azért is jó, mert első körben így az egyszerű cserével is meg tudsz próbálkozni és lehet hogy már az is megoldás lesz. Javaslok tipust is ha nem bánod, Schneider Electric A-tipus.
Kapcsolóüzemű táp akad egynéhány (riasztó, laptopok, töltők, konzol stb.), de a fi relé most is "A" típusú, pont ezért, ahogy jeleztem is az elején :-)
Semmi baja semminek. Kicsit túl sok a kapcsolóüzemű tápegység a lakásban, ezért nem tudod visszakapcsolni csak akkor ha az áramköröket egyenként kapcsolod fel. A vihar meg annyit játszik a történetben, hogy mikor van egy közeli villámacsapás, csinál egy nagyon rövid idejű áramszünetet (amit észre sem veszel mert csak egy villanás) ettől minden egyszerre indul ujra és ugyan az játszódik el mint szárazon. Ezt orvosolni tudod ha a "fí-relét" lecseréled a mostani AC tipust A tipusra.
Köszi a tippet, viszont működő kültéri kapcsoló nincs a házon, csak olyan, amelyik teljesen ki van kötve a hálózatból (egy darab csengőnyomó és egy kültéri világítás, ami még be sem lett vezetékelve). Így ezt már kizártam.
A szél önmagában nem elég a lekapcsoláshoz, eső is kell. Sajnos, kisebb esők mostanában nem szoktak esni, ezért komolyabb csapadékról és villámlásról tudok csak beszámolni, amikor pár perc alatt lekapcsol. Viszont ezután visszakapcsolható, a már említett módszerrel (összes kismegszakító le, fi relé fel, kismegszakítók vissza) és a továbbiakban fent marad. Ez gyengíti a beázó kötés vagy vezeték teóriát, mert akkor le kellene csapnia megint.
Amúgy valóban nem lehet egy szerelvényhez, de mint az előbb írtam, egy áramkörhöz sem társítani. Hibakeresés már volt korábban is (villanyszerelő segítségével), akkor lecserélésre került egy kültéri reflektor, aminek törött volt a mozgásérzékelője és egy konnektor, amiben hiba nem volt, de erősen oxidálódtak már az érintkezők. Nagyon örülnék, ha be lehetett volna határolni, és a hibás vezeték/kábel/szerelvény cseréjével megoldani, de nem ment. Ezért írtam az elején, hogy talán misztikus...
A másik fi-relé kipróbálása természetesen jó lehet, csak ahhoz vennem kell egy másik szerelvényt.
"A fi-relé egy-egy nagyobb eső, vihar esetén pár perc alatt lekapcsol."
NAGYON nem mindegy a hibakereséskor, hogy a lekapcsoláshoz
- elég, ha viharos erővel fúj a szél de nem esik egy csepp eső sem,
- vagy villám is kell, de nem esik egy csepp eső sem,
- vagy kizárólag akkor csinálja, ha eső is esik.
Utóbbi estben NAGYON nem mindegy, hogy
- már az első néhány csepp eső után lecsap a FI relé
- vagy kizárólag komoly zuhé estén és akkor is csak fél óra múlva szokott.
Ha a FI relé rendszeres lecsapkodását semmiképpen sem lehet egyik konkrét áramkörhöz (pl külső/kerti világítás/dugaljak kismegszakitójához) sem társítani,
amit én kissé hihetetlennek tartok,
akkor én kipróbálnék egy másik FI relét ugyanott, hátha az nem csinálja ezt a dolgot.
Köszi a választ neked is! Egy 10A körön vannak kinti fogyasztók (kapunyitó és egy konnektor), de azokat átnéztük már, és sehol sem látunk ilyesmit. Szivattyú is van, de az csak néhány hónapja, a probléma meg előtte is megvolt. Esetleg valahol a védőcsőbe kerülhetett víz, mert a kábeleket nem húztam át, csak a kötéseket néztem meg. Érdemes lenne?
Nekem az a legfurcsább, hogy nincs egy áramkör, amihez a fi-relé gondja társítható lenne. Gondolkodom ezen a cserén is...
Segítséget szeretnék kérni, egy elsőre talán misztikusnak tűnő problémában. Adott egy tíz évnél fiatalabb családi ház, 1F 32A bejövő teljesítménnyel és egy Legrand 40A 30 mA "A" típusú fi-relével. A kismegszakítók alig egy éve lettek szakszerűen kicserélve 10-16A C típusúak, ha ez számít, a házban pedig mindenhol 1,5-2,5 mm2 tömör rézvezetékek és -kábelek vannak, a kötések wago-val vannak kialakítva. Fogyasztók: ami egy modern háztartásban szokott lenni, indukciós tűzhelytől led-es világításig minden, klíma kivételével.
A fi-relé egy-egy nagyobb eső, vihar esetén pár perc alatt lekapcsol. Ez sem jó, de visszakapcsolni csak úgy lehet, ha minden egyes kismegszakítót lekapcsolunk, visszakapcsoljuk, majd sorban az összes kismegszakítót is. Ez eső nélkül is így van, tehát nem kapcsolható úgy vissza, ha a kismegszakítók fent vannak (akár csak egy is). Ha újra vissza van kapcsolva, akkor hibamentesen működik, tesztkapcsolóra természetesen leold.
Mindenki kerüli azt a kifejezést, hogy funkcionális szigetelés...
Ez az, ami nélkül csupasz lenne a vezeték, vagyis nem lehetne felhasználni. Ez a szigetelés az, ami a legtöbb alkalmazásnál kevés, ill. az előírás szerint nem elegendő. Régebben a rádióknál vagy TV készülékeknél voltak ilyen hálózati vezetékek, meg az orosz készülékeknél...
Olyan helyen, mint a képen látható tűzhely bekötése, ott bármi ráömölhet, forró víz, stb. szóval az ott ezzel a funkcionális szigeteléssel életveszélyes.
Még egy fél mondat kellett volna. Az "mosogatógép/akármi mögött lévő üreget (a falon lévő elektromos dobozokkal együtt) is a fentiekhez hasonló elkerített/védett térnek tekintem" után kellett volna még írnod, hogy: egyébként helytelenül.
És már csak az lett volna a baj, hogy az érintésvédelem más fogalom. Amiről te beszélsz, azt ma alapvédelemnek hívják, előtte közvetlen érintés elleni védelemnek hívták, azelőtt meg érintés elleni védelemnek hívták. Érintésvédelemnek meg azt hívták, amikor a meghibásodott szerkezet vasdoboza elkezd ütni.
Az érintésvédelemben a "hozzá nem férhetőség" is egy "szigetelő rétegnek" felel meg jogilag.
Tehát pl egy trafóházban csupaszon mennek az áramvezető sínek, de mégsem mondhatod életveszélyesnek, hiszen egy zárt épületben van. Sőt vannak hatalmas kültéri szerkezetek, amelyeknek egyes csupasz pontjain akár százezer volt is előfordul, mégsem reklamálhatsz életveszély miatt, mert van kerítés körülötte. Lakáson belül pl a mennyezeti lámpát nem tudod véletlenül megérinteni, ezért ott is elegendő az egyszeres szigetelésű vezeték még akkor is, ha létráról meg tudnád érinteni azt a vezetéket.
Na a beépített konyhaszekrénybe fixen beépített mosogatógép/akármi mögött lévő üreget (a falon lévő elektromos dobozokkal együtt) is a fentiekhez hasonló elkerített/védett térnek tekintem, ezért az ott futó vezetékek esetén is csak az elsődleges/üzemi szigetelést tekintem kötelező elemnek, a kettős/második szigetelést már nem.
Nulla szakadásnál a kék vezetéken nincs feszültség. Ha mégis mérhetünk rajta,az az a fázis feszültség ami egy, vagy több fogyasztón keresztül megjelenik a kék vezetéken,vagy annak a hálózatában. Ezt a feszültséget méred a föld potenciál felé a fekete ill a kék vezetéken. Egy multiméter vagy fázis ceruza nagy belső ellenállása miatt mindkettőn ugyan akkora feszültséget mérhetsz a föld felé, de a konnektorban nem lesz mért feszültség.
Egy nagyobb teljesítményű próbalámpánál már kiderül a hiba, hiszen a nullához képest halványabban fog világítani,vagy egy fogyasztó elkezd működni.
Az az ha MINDEN fogyasztót leválasztasz a nulla szakadás utáni hálózatról, a kék vezetéken nem fogsz mérni feszültséget.
"Mechanikus sinrepattintható 24H/15 percenként választható van most 3600ft kb, ebből kell akkor mégegy, ezekszerint.."
Úgy szép, ha egyformák. Veszel még egyet és úgy állítod be őket, hogy a két locsolási idő között ne legyen átfedés. Mivel ezek az órák nem halálpontosak, ezért a két locsolási időszak között legyen min. 15 perc locsolás nélküli szünet, így még évek múlva sem tudnak átfedésbe kerülni :)
Régen jártam erre. De most jöttem, mert kérdéseim vannak, szeretnék okosodni :)
Az a kérdésem, hogy az alábbi elektromos fogyasztóknak milyen a bekötése? Dugvillás D vagy fixre F kötött? Ha létezik kétféle, de az egyik az elterjedtebb, akkor D-DF v. F-DF jelöléssel írjátok meg, ahol az első az elterjedtebb megoldás. Ha egyformán van elterjedve mindkét megoldás, akkor DF. Ugye ezeket, azért nehéz mérni, de a tapasztaltak tudják szerintem kapásból. Ha nem nagy kérés.
A házban a fogyasztóhelyek kialakításához van szükségem ezekre az adatokra - és nem szeretném az ide vonatkozó 300 gépkönyvet megkeresni, letölteni (ha egyéltalán elérhető) és kimazsolázni.
Szerintem meg nézz utána a locsoló automatikák között, nagy részük össze van építve a vizes résszel is. Lehet hogy olcsóbban jönne ki és legalább lenne rajta garancia. Te is összetudnál hozni egyet de kéne:
- szelep motoros 3 db, a fővíznek 2 meg a leágazásokhoz (12V vagy 24V os rendszerűek)
- kéne egy normális doboz amibe az elektronika bemegy
- egy olyan időrelé aminek van két kimenete amik között vált a beállított idő szerint, illetve képes kikapcsolni a kimenetet ezt egy 3 állású kimenetes cumó tudná 1-0-2
- és két sima relé ami a szelepeket kapcsolgatja általában az időrelék kivéve a lépcsőháziak nem igazán ajánlott terhelést kapcsolgatni.
De van sok megoldás és lehetséges megoldás egy kicsit agyalni kell rajta meg rajzolgatni.
- veszel pl egy PCS-516 UNI időrelét, ez tud működni 230 vagy akár 12V-tal is.
- a felső tekerős kapcsolóját beállítod "C" vagy "D" üzemmódra
- az egyik mágnesszelepet rákötöd a belső váltó relé 5-ös pontjára
- a másikat a 7 es pontjára
Amikor energiát adsz az időrelének (és a váltó relé 3-as pontjára is), attól kezdve egy ideig az egyik fél kert lesz locsolva, majd ugyanannyi ideig a másik fél kert (az időt az alsó két tekerővel tudod beállítani),
ezt fogja ismételhetni mindaddig, amíg el nem veszed tőle az energiát.
Vannak olyan időrelék is, amelyek váltó érintkezősek, vagy van egy bekapcsoló és agy kikapcsoló érintkezőjük. Egy ilyen relét beállíthatsz mondjuk úgy, hogy fél óránként oda-vissza kapcsolgasson. Ekkor fél óráig a relé egyik kimenete locsolja a kert egyik felét, az átváltás után meg a relé másik kimenete locsolja fél óráig a kert másik felét.
De léteznek több vízkörös gyári locsolásvezérlő készülékek is, azok ugyanezt megcsinálják akár 6 vízkörrel is (egyszerre mindig csak az egyik kap vizet).
Csak azt nem tudja itt senki, hogy legalább a zseblámpaelemes kísérletekben jó voltál-e általános iskolában, vagy abban se, vagy éppen akkor eltört a lábad, és 2 hónapot hiányoztál - így nem lehet finoman hangolni a választ.
Én ezt nem értem, ha valami elszakad, akkor azon hogy van feszültség
Mert nincs is rajta feszültség, mármint ha a szakadásnak a betáplálás felőli oldalát nézed. De a készülék felé eső oldalon meglepetésre tényleg van, feszültségforrás-fázisvezető-bekapcsolt fogyasztó-nullavezető úton.
ilyenkor egy berendezés mondjuk nem kapcsol be? Ennek mi az oka, miért nem kapcsol be?
Azért azt elvárnám, hogy kitaláld, hogy ha az áram nem tud folyni (szakadás!), akkor nem is működik a készülék...
Most találtam erre a fórumra, és mivel érdekel egy dolog, gondoltam megkérdezem, remélem itt valaki eltudná nekem magyarázni, hogy tulajdonképpen, mi az a nulla vezető szakadás, és mivel jár? Mármint azt értem, hogy valahol elszakad a nulla vezetője, de egyik ismerősöm mondta, hogy ilyenkor a fázisceruza feszültséget jelez, és multiméterrel is kimérhető a feszültség jelenléte. Én ezt nem értem, ha valami elszakad, akkor azon hogy van feszültség, (mi táplálja azt a feszültséget)?
Valahol azt is olvastam, hogy ilyenkor egy berendezés mondjuk nem kapcsol be? Ennek mi az oka, miért nem kapcsol be?
Köszönöm, ha ezeket a dolgokat tisztázzátok bennem, és előre is elnézést kérek, ezekért a számotokra biztos nagyon amatőr kérdésekért..
Majd a bíróságon is ezzel védekezzél, amikor csatornaépítésnél agyonüti az áram az egyik embered.
- Ne rugózzon már bíró úr :-)))))))))
A bíróságon azt mondanám, hogy: Tisztelt Bíróság! Remélem, a vád szakértője nem keveri össze a szezont a fazonnal, mint egyesek az Index fórumán. A szigetelt csillagpontú hálózatnál, mint ami az adott aggregátor, a védőföldelés nem a hálózattal kapcsolatos fogalom, hanem csak a készülék testét helyezi földpotenciálra. Ez meg a különösen veszélyes környezetben a védőelválasztásnál Magyarországon mintegy 60 éven át kötelező is volt! Pontosabban nem a földpontenciálra helyezés, hanem az egyenpotenciálra hozás, de mivel joggal feltételezhető, hogy a nedves környezet földpotenciálon van, a készülék házának földpontenciálra kötése a biztonságot csak növelni tudta. Az, hogy ma ez nem kötelező, az szomorú, de nem tartozik ide, mindazonáltal felhívnám a figyelmet, hogy nem tilos. Még egyszer hangsúlyoznám, jelen esetben a földelés az csak annyit jelent, hogy a készülék háza van földpotenciálon, és ez nem keverendő össze, mint ahogy egyes fórumosok összekeverik, a földelt csillagpontú hálózaton a földeléssel.
A te peldad az, hogy nedves kornyezetben rakotsz egy db kettos szigetelesu, foldeletlen berendezest.
Az en peldam (ami a lenti agregator gepkonyveben is van), hogy rakotsz egy hazat. A hazban lehet akar egy helyi foldelessel ellatott berendezes, pl. betonkevero. Innentol az agregatorod nem foldfuggetlen, de nem is megfeleloen foldelt, tehat eletveszelyes.
Kár ezen rugózni, az adott áramfejlesztő használati utasításában benne van, hogy földelés kell, így aztán csak saját kockázatra lehetne ettől eltekinteni.
Vagy mikor berendeli a NAV és baszhatja amit összeszedett. Csalni két okból szoktak 1. magas költségek amiket akkor is fizetni kell ha nincs bevétel, 2. marha sok adminisztráció és irat ha minden papírosban szabályok szerint menne (ezért nem vállalnak sokan állami megrendeléseket), a többi már más tészta.
Ezt úgy lenne érdemes elhozni hogy beleférjél az 5 napos vissza viteli lehetőségbe. Elvileg egy szimpla infrapanel szép köntösben. Én ki próbálnám, még ötletnek is jó volt, hasonlót keres egyik megrendelőm.
Eljátszottam kicsit a gondolattal, hogy hagyom, Mekk Elek válaszoljon előbb, de csodálkozom, hogy más még nem reagált már az első bejegyzésedre sem. Közben C200UF válaszolt, de most már elküldöm :)
Valószínűleg azért, mert bocsánat, de valami oltári nagy baromságokat írsz. Ha egyszerűen megkérdezed, hogyan kell földelni, biztosan kapsz választ, de amit írsz, az nagyon meredek. Üzemszerűen a földelésen NEM folyik áram, nincs zárt áramkör, az már régen rossz. Minden aggregátoron van földelési pont, a tieden is, ehhez kell megfelelő módon csatlakoztatni a földelőszondát.
Nem is tudom, szerintem nézz utána, hogy mit jelent az, hogy földelés. Meg úgy egyáltalán, mert életveszélyes a hozzá-nem-értésed.
A foldeles nem aramkor. A celja az, hogy a berendezes burkolata foldpotencialon legyen, hibas mukodes eseten IS. Ha a burkolat a (megfelelo) szondaval (a megfelelo modon) ossze van kotve, akkor a berendezes foldelve van.
Az első két mondat valóban nem pontos, de az,hogy a szonda és aggregátor között nem jön létre áramkör azt másképp nem tudom leírni. A szonda rá van kötve az aggregátorra és a fázis nem zár áramkört. Vagyis az aggregátor nincs földelve. Akkor meg minek a szonda? Mellesleg ha ráteszem egy földelt fogyasztóra mi védi meg a készüléket? Az aggregátor ZI- STE 2800.
Utálják a gyerekei? Akkor jó, legalább nem bőgnek majd, amikor 50 évesen temetik. De legalább addig biztosan megvan a 3 gyerek, 16 szoba, meg 8 számjegyű havi bevétel... Biztosan megéri... Ha van olyan szerencsétlen, hogy még legyen ideje felfogni, hogy éppen beledöglik a melóba, és nem csak natúr felfordul, akkor már késő megbánni, márpedig mindegyik megbánja. Ahogy a mondás szól az életről, ez már az előadás, nem a próbák.
Ebben az egész "kivitelezésben" is az a legrosszabb, hogy sem időben, sem pénzben nem lett volna több normálisan megcsinálni. Vajon mibe került?
15 - 20 évnél tovább tartósan szerintem nem lehet eü károsodás nélkül bírni... vagy összeszed valamit még alatta, vagy ha abbahagyja és eléri a 60 éves kort, akkor sokkal gyorsabb lesz a leépülés mind fizikális, mind mentális értelemben... látok mind a kettőre példát, sajnos...
Nem kell védeni őket. Van egy ismerősöm, aki vállalkozóként dolgozik. Reggeltől estig van munkája. Ilyen teherbíró embert még nem láttam. Mindenki hívja, mert nem a lefejésen töri fejét. Munkájára igényes, nagyon gyorsan dolgozik.
Csakhogy példát mondjak két brigád dolgozik egy új épületen, ahol 21 lakás van, azonos idő alatt ő 16 lakást csinál meg, míg a másikak 5-öt. Ezt nem ő meséli, hanem láttam. Sokat keres. sok munkával, megfelelő kivitelben. És még ő sem adózik rendesen.
Nem az a baj, hogy jól keresnek, hanem az, hogy ilyen tudatlanul, ilyen igénytelen szar munkával. A legszebb a topikban, hogy mindegyik gyakorló vállalkozó lapít, mint szar a fűben. Valószínű, hasonló minőségben teljesítenek.
Egyszeres műanyagszigetelésű vezetéket a civilizált világban nem tartanak elegendő védelemnek.
Fedél nélküli dobozt a civilizált világban nem tartanak elegendő védelemnek.
A mozgatható vezetéket mechanikai rögzítés nélkül lepattanó doboztetőn át a civilizált világban...
A veszély a tűzveszély és az egyszeres szigetelés sérülése esetén érintési veszély.
Nagyon csodálkozom, hogy erre van, aki azt mondja, ez szakmailag rendben van, "Egyik képen sem látok semmi szabálytalant". Perre lehetne menniük a szakképzettséghez hozzásegítő intézménytől visszakövetelni a tandíjat.
Ezeket a kérdéseket már 120 éve egyformán oldják meg, a lehetőségeket Péter atyuska felsorolta a 77656. számú hozzászólásában.
szvsz most (1-2 évig még biztosan) bármelyik építőipari szakma jól fizet, ebben a mesterségesen felpörgetett építőiparban... valszeg utána is, ha a szakik egy jó része ismét lelép nyugatra....
ha félsz az áramtól, akkor mehetsz kertésznek, ott is szép számokat látni 1-1 munkára...(neten pl nem találtam még olyan drágán komposztot (20 m3), amiért nekem el akarja adni az sajátját.. és ez csak 1 tétel az anyag listáról.. :) )
Ez egy mocskos, szemét munka. Kiverném a szemét annak, aki csinálta.
Az a legszomorúbb, hogy az itt írogatók megvannak vele elégedve.
Nem emlékszem a nevére, de itt volt sokáig egy Gingerhez hasonló nevű vállalkozó. Ha ilyen gány munkát végzett volna, akkor leszarta volna mindkét kezét.
"Többen lettek... de gondolom nem ezt sejtette veled."
a honlap alapján - amit szintén egy szerelő ajánlott - nekem úgy tűnik kevesebben: ott van egy lista, és a nevek mellett egy kék piktogram, na júl 01-től csak ők szerelhetnek (elvileg)..
"A regisztrált szerelő neve melletti betű jelentése:
A záró pecsétek (plombák) az elosztói engedélyes, E.ON tulajdona. Azok eltávolítását 2017. július 1-től csak az erre feljogosított betűvel jelölt regisztrált szerelő végezheti."
"
Amúgy különösebb vésés nélkül páróra munka.
Ami normál áron (~5000 Ft/óra) 10-20 eFt munkadíj.
Plusz kiszállása párezer Ft adott esetben.
...és az anyag persze.
---
Avagy a 40 ezer nem tűnik extrém árnak."
(főleg látatlanban ajánlva)"
"látatlanban" mindegyiknek (4) elmondtam, hogy az óra milyen messze van az elosztótól (4-5 m és ha jól látom, akkor kb 35-40 mm-s cső van a falban az óra és az elosztó tábla között), nem akarom egy teljes napját igénybe venni, jöjjön amikor ő gondolja, alkalmazkodom + vésés nélküli árról beszélünk természetesen..
(mindegyik szerelő 1-2 km sugarú körön belül volt)
ezek után még kérdeztek 1-2 dolgot, majd mondták: 40k..
elég furi volt mit mondjak... az egyik képes volt arra, hogy el is jött :), majd ő mondta, amit kb te (a 40k után), hogy 5-5,5k órabérben jönnének.. most viszont nem tudom, hogy mit tegyek, mert a neve mellett nincs ott ez a bizonyos P (?) betű, a szerelő meg természetesen azt mondja, hogy bonthat plombát.... bírságot sem akarok utólag, így nem nagyon tudom mit tegyek.. (még).. hívjam fel az elmüt, hogy az a P tényleg azt jelenti, ami oda van írva?
A fekete kábel teljesen rendben van. Az a főzőlapé. Sokkal inkább tartom igénytelen munkának a hanyagul odakendácsolt lengőt amit azért laikusként én csak vezetéknek neveznék.
"Szerintem azert mert a vasaloja es a hajszaritoja kabellel van bekotve, nem vezetekkel."
Az illető laikus. egy KÁBELT nevezett vezetéknek.
Ha csípóből kötözködés helyett jobban megnézted volna a mellékelt képeket is, akkor az első két képen megláttad volna azt a három eres, kettős szigetelésű, fekete kábelt, ami kijön a fali 65-ös dobozból, majd mielőtt felmegy a készülékbe, a fal mellet lelóg annyira, hogy (valószínűleg a padlóra lefeküdve) egy kis szakasza látható és elérhető a szekrény alatt.
Az a kábel ott nem okoz semmiféle veszélyt és esztétikailag sem zavaró, hiszen csak a padlón fekve látszik.
Egyébként akár a lakás tulajdonosa is fel tudná dobni a deszkára egyetlen mozdulattal, de tanács kérés helyett inkább csinálja itt a fesztivált.
Köszönöm. Ezen hozzászólásoddal megerősítettél abban, hogy esetedben a megfelelő hangnemet alkalmaztam.
Amennyiben azt tapasztalod életed során, hogy más szakemberek is ehhez hasonló stílusban kommunikálnak veled (vagy kedvesen mosolyognak miközben jól átvernek, háromszoros árat kérnek, stb), abban az esetben nagyon szívesen elmagyarázom neked a jelenség okait.
- ugyan csak doboz de van egy kis könyök amin a gyári kábel bevihető a sorkapocshoz
- olyan dugalj ami erre van kitalálva ..."
Ha a szerelő így akarta volna csinálni, akkor most azt olvashatnánk, hogy hogyan lehetséges, hogy ugyanazért a munkáért az egyik pofátlan villanyszerelő 30 ezer forinttal többet akart elkérni.
Sziasztok!
Nemrégiben vettünk egy Legrand márkájú, két vezetékes videós kaputelefont.
Szeretném lassan a kapunyitó funkciót is használni, amely a leírás alapján 18 volton működik. A gondom az, hogy nem találok olyan impulzusos zárat, amelyiknél ez lenne a névleges feszültség. Jellemzően 12 voltosak.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy hogyan tudnám megoldani a dolgot.
250 mA-es "behúzóáram" van feltüntetve.
Köszönöm!
Puff neki. Oké, akkor viszont gáz. Nem feltétlenül szabálytalan, pláne nem veszélyes, bár pont a lényegi részekről nincs fotó, de ha minden oda került, ahova tervezve lett és a kiállások is most lettek kialakítva, akkor ez tróger munka.
Sehogy sem értem a lengő aljzatokat. Ráadásul ezek a boltokban kapható leggagyibbak.
Lehet, hogy nem ismerik a süllyesztett konnektort? :D
Kifizetted már? Gondolom igen. Nincs ezzel baj, én is előre kifizettem a kivitelezőmet, aztán egy hónapja eltűnt. De éppen ma sikerült vele beszélnem :D
Sziasztok! Vettem egy 2800-as aggregátort, földelést írnak elő. Leraktam egy szondát, az aggregátor viszont nincs földelésre kialakítva, vagyis nem jelent semmiféle védelmet. A fázis és föld között nem jön létre áramkör. Akkor viszont mi az értelme a földelésnek? Egy szakember válaszára lennék kiváncsi. Köszi.
A megrendelő én vagyok, így bátran állítom, hogy nem pillanatnyi szeszélyek vagy kósza képzelgések szülötte volt a hálózat terve. Kész, méretezett szekrényelrendezés, elszívó, főzőlap és sütő beépítési méretének megadásával. Az "ingyen kellett volna" feltételezést pedig azt hiszem egy lakásfelújítás kapcsán nyugodtan elfelejthetjük.
Szeretném ha hitelt adnál szavamnak, s - mint a képek is mutatják - bizony van az a hülye aki lengővel oldja meg még akkor is ha ott a begipszelt doboz.
Aki egy egyszerű konyhai szagelszívó aljzatnak 2,5mm-es sodrott rézvezetékű földelt lengőt kreál az más csodára is képes.
A miért persze nem titok. A mester aki az építési vállalkozótól megkapja a felkérést és minden titkok tudója, nem maga végzi hanem két ugrifülessel végezteti a munkát esetenként anélkül, hogy ellenőrizné.
Üdvözöllek Mekk mester! Én a képeken látott megoldásokkal kapcsolatban kértem hozzáértők(!) véleményét. Kérdésemben/kérésemben sehol nem látom a személyeskedő felhangokkal fűszerezett válaszok kívánalmát.
Ám ha már íly" módon megszólíttattam és rögtön első szereplésem kapcsán ilyen ütősnek szánt választ tudtál ideokádni, bátorítalak azon irányba, hogy a jövőben ne terheld magad ostoba, rosszindulattal motívált kérdéseim megválaszolásával.
Hát nem tudom, önmagában szerintem ezzel nincs probléma, nekem elsőre az jut az eszembe, hogy a megrendelőnek gőze nem volt, mit akar valójában és hova, vagy utólag talált ki teljesen mást és ingyen kellett megoldani. Az a tűzhelybekötés nem úgy néz ki, mint ami erre lett szánva, inkább olyan, hogy "jajj, mégsem ott lesz, hanem itt, de hát itt is van drót, ugye megoldja valahogy? Ingyen...".
Nem hiszem, hogy alapból ez lett volna az ötlet, ki az a hülye, aki tököl lengőaljzatokkal, mikor egy süllyeszett konnektort sokkal egyszerűbb beb***ni, ha egyszer ott a helye.
Ritka igenytelen es lusta munka. Sehol egy vedocso, vezetekek kilogatva a dobozbol stb. Nem akart tul sok idot tolteni nalad a "mester" aki ezt osszehozta. Soha nem lattam meg 65-os dobozbol kilogatott vezetekeket amiknek a vegere lengokonnektort kotottek volna. A fix bekotesu gepek vezeteket pedig altalaban vedocsovestol szokas kihozni a falbol (ha egy picit megvesi kifert volna mellette es maris fel lehetett volna szerelni egy rendes fali konnektort)
Hogy mennyire veszelyes azt majd megmondjak a szakik, mindenesetre egy ilyen munkaval tuti elhajtottam volna a banatba...
ha jól rémlik régen átmérőben volt (25 éve) a standard.. a vellanyszerelő hívta így (6-s drót vagy hasonló), ezért írtam így én is.. természetesen tudom, hogy mi a különbség az "A" és a "d" között, ha nem vagyok biztos, amit mondanak, akkor mindig rákérdezek, hogy felület, vagy átmérő amiről beszélünk az a biztos..
A világítási osztályon kérdezgetted az eladókat, hogy melyikük van kioktatva ilyesmire és az az ember válaszolta ezt,
vagy a kispárna osztályon faggattad az első utadba eső egyenruhás árufeltöltőt/takarítót?
Írj egy emailt az Ikeának, hogy abban az áruházban név szerint ki tud segíteni neked az alkatrészek összeválogatásában.
Ha nincs rá külön emberük, de VALÓBAN annyira komoly a cég ahogy mondják, akkor egy megbeszélt időpontra odavezénylik neked a karbantartó villanyszerelőt :)
Véleményezésre feltöltöttem néhány képet. Kíváncsi vagyok mennyire lehet/kell műszakilag, szakmailag elfogadni ilyen kivitelezést. Nem amatőr, képzett szakember munkája! A szekrény ami mögött (alatt) a tűzhely bekötése van lábakon áll, így elérhető a vezeték. A másik lengő pedig az elszívóhoz van "kivezetve".
Az Ikeá-kban valószínűleg van olyan ember, aki ilyesmire van kiképezve. Megmutatod neki a rajzot, elétartod a kosarad, ő meg két perc alatt beledobál mindent, amire szükséged van.
Lakásunkba szeretnénk sínrendszeres világítást kiépíteni az IKEA SKENINGE rendszerét alkalmazva. Ezért szükségünk lenne egy szakértő véleményére, hogy melyik elemből (hálózati csatlakozó, sín, átkötő, stb.) hány darabra van szükség.
Nem átmérőben mérjük a vezetéket, hanem a keresztmetszet területét adjuk meg, és csak az anyagot, tehát sodrott ér esetében a szálak közti levegő nem számít bele. Pl: a 6-os vezeték az 6mm2.
Az illető csendben figyel a háttérben, majd ha valaki véletlenül (vagy nem véletlenül) hülyeséget, vitatható megállapítást ír, előugrik, idézi a szakirodalom, google, stb. vonatkozó passzusát és sárba tiporja a vétkest, minősíthetelen stílusban...nem változik semmit.
bocsánat, az óra és a elosztó tábla közötti vezetékszakasz cserére gondoltam, pontosabban annak az átmérőjére: ha jól tudom, akkor eddig lehetett hatost (6 mm2) használni, amit nemrég (?) 10-sre változtatott az elmü: az egyik szerelő ott sírt a telefonba, hogy hány 100 m 6-s vezetéke van, és azt már "sehol sem tudja" felhasználni...
"pár száz forint,viszont az óra és a lakásban lévő kismegszakító közti vezetéket már nem csinálják meg ,keresek egy elmünél regisztrált villanyszerelőt ,ha tud valaki ilyet kérhetném a telefonszámát."
akikkel én beszéltem, 40k alatt nem akarták ezt megcsinálni.. 10-s CU kell erre figyelj, 6-s már nem jó.. + még az van, hogy júl1-től is változott azon szerelők köre, aki plombát bonthatnak...
A magas hőmérséklettel operáló hősugárzók a látható fény-tartományban is sugároznak, tehát ha valaki nem igényes a világítás minőségére, akár le is kapcsolhatja a lámpát mellettük :)
![http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=665adatlap.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/08/19/665adatlap.jpg[/img][/URL]V](http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=665adatlap.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/08/19/665adatlap.jpg[/img][/URL]){kind=link}
![http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=556villanyora_aut.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/08/19/556villanyora_aut.jpg[/img][/URL]](http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=556villanyora_aut.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/08/19/556villanyora_aut.jpg[/img][/URL]){kind=link}
![http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=315kismegszakito.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/08/19/315kismegszakito.jpg[/img][/URL]](http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=315kismegszakito.jpg][img]http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2017/08/19/315kismegszakito.jpg[/img][/URL]){kind=link}
