Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Vajon mennyire veszélyes, vagy mennyire lehet abból gond, ha - teszt miatt- a még el nem készített füstcső zárásom helyett a kémény tetejére tennék fel egy dugót?
Miután már csak vörös parázs van a kályhában.
Elvileg van itthon érzékelő...
Ami miatt szeretném kipróbálni:
A minap felmentem a tetőre és azt vettem észre, hogy 24 óra után is meleg volt a kémény tetejénél.-> Ergo jött ki a meleg....
Ezért gondoltam jó lenne az egész napi kiáramló hőt megtartani a kályhában. Hiába az ajtó elvileg tökéletes zárása, mégiscsak kitalál a meleg a kéményen. Kíváncsi lennék mennyivel lenne melegebb, ha a kályhába maradna ez a kiáramló hő is
A másodlagos égéshez kellene plusz energia, hogy miből az kérdéses. Elvileg egy gázenergia bevezetés tudná biztosítani de nem érné meg mert ami plusz energia keletkezne az nem fedezné a gáz költségeit. Elektromos energia szintén drága, a napenergia csak tárolt formában lenne használható, de az is kétséges hogy elég lenne.
Kisérlet képpen ki lehetne próbálni a gázt, mert igazi veszteséget nem okozna, hiszen felhasználásra kerül a gáz fűtésre. Csökkenne a szennyezés.
A megtakarítási lehetőség a betáp levegőmelegítése és a füstgázból való hőkinyerés tökéletesítése lehetne.
Az elsődleges égést kell tökéletesre csiszolni és a már kitermelt hőt megfogni.
Ez sem megy még általában jól.
A kandallók 260 C fok körül (felett) nyomják ki a füstgázt, a fém kályhák 300 C fok felett.
A mostani megoldások más kályha típusoknál nem dinamikusak, így ha sok hőt vesznek ki akkor meg más gondot okozhatnak a lehűtéssel.
Mi azt oldottuk meg hogy jó huzat viszonyok mellett (alig ütközik, fordul, stb.) kivesszük a hőt, de nem lassul le a füst és nem rakódik ki semmi.
Nem kell hosszújárat sem.
De van egy új anyag a rendszerben ami ezt tudja, és egy új struktúra (ami nem is igazán új, csak nem kályhára használták ).
Egy új kísérleti kályhát kell építenem mert a korábbit már nem lehet így átépíteni, annyira más a rendszer (a régi tulajdonságai megmaradnak (tűztér stb.), csak a szerkezet felépítése teljesen más lesz.
Szerencsére még három saját kályhára van igény családon belül (3 lakás) kertesházban.
Valóban egyfelől, és ez persze mellékes: azért kicsit pozitívabb fogadtatást vártam volna.
Illúzión nem volt, mert már ismerem itt hogy mennek a dolgok a fórumon.
Ha mást nem is, de azért azt el lehet ismerni róla, hogy ez a kamra/megoldás/kályha/.... tehát ez a videó nagyon jól szemlélteti az örvénylést, a gázok/láng áramlását. Ennyi.
Másrészt. Ugye kialakult itt egy vita, amiből én kimaradtam kicsit. Gondolom ezzel kapcs. volt maga a kérdés is.
Ezzel kapcsolatban, ha rövid akarok lenni, akkor két dolgot kell megjegyezni; amit én fontosnak találok.
I.
A másodlagos égés/égéskamra.
Ennek valóban nem nagyon van definíciója. Mi a legtöbb szót, terminológiát a skandináv, vagy az angol nyelvekből vettünk át a tömegkályha területén. De akár ez, akár az, ebben megegyeznek, hogy maga a tűztér/égéstér két osztatú. Az alsó a firebox. A felsőt pedig secondary combustion chamber-nek. Magyar fordításban másodlagos égéstérnek, vagy m.-os égéskamrának hívják.
Egyes kandalló tipusoknál is megvan ez a két osztatúság, de ott mivel lassú a gázok sebessége, elkülöníthető az elsődleges égés, illetve a sekunder/tercier levegővel égő lebegő-játszó lángnyelvek. (talán ezért is értik félre egyesek azt, amiről beszélünk).
Itt a tömegkályháknál is van mindegyik tipusnál másodlagos levegő bevezetése is. Viszont a lángnyelv hosszúsága miatt nem választható szét, hogy a lángnyelv melyik része ég elsődleges levegővel, illetve honnan a másodlagossal. Mert a fenti kamrában is ugyanaz a fagáz ég, mint lent (csak lent + égés is van. (Ezért is tartom félre vezetőnek a Juhász János féle videót)).
Tehát hogy mit is tekintünk másodlagos égésnek? A fenti kamrában zajló égést, vagy a másodlagos levegővel történő oxidációt, égési folyamatot? Gyakorlatilag egyik sincs távol egymástól, majdnem ugyarról beszélünk.
II.
Maga a videó, hogy nem bizonyítja azt, amit állítunk?????
:-)
Hát ugyan mit állítottunk? Nem sokat. Mondanám, hogy olvassatok vissza. De ezzel kapcsolatban itt a fórumon két (három) látás volt.
1.
Szallai Péter (Vackor), Antal Béla (AB69) féle megközelítés. Ami a Lars Helbro féle: centrifugal carburator néven futott. Ő(k) állították azt, hogy a felső másodlagos égéskamrában, ADDIG örvénylenek a fagázok fajsúlyuk miatt, amíg tökéletesen el nem égnek. Tehát a nehezebb gázok egészen addig visszafordulnak, amíg el nem égnek.
2.
Én ennél kicsit light-sabb verziót képviseltem. Ha jól emlékszem még régen is. (Elnézést, ha nem).
Vagyis én abban az elméletet osztom, és a gyakorlat, tapasztalatok is ezt igazolják; hogy:
A tűztér felső részébe előmelegített PLUSZ égési levegőt kell vezetni. Ez a torok alatt keveredni kényszerül a tűztérben már égő gázokkal. Majd a felső kamrában még mindíg megvan az égési hőmérséklet, feltételek ahhoz; és itt tovább keverednek: még égnek.
(Erre legalább 4 féle tecn.-t ismerek: a 2 féle finnt, a dánt, az oroszt. Más a kamra kialakítás, de a lényeg, a cél, hatás ugyanaz). Erről szól az a TTT, vagy 3T elmélet. Hőmérséklet, Keveredés, és IDŐ. (Azt állítják, hogy a fagázok, levegő kémiai reakciójához a tűztérben, tehát megfelelő körülmények (keveredés,...) esetén is (2)-3 másodperc kell.
Erre szolgált a felső kamra, illetve volt termikus hatékonyságra gyakorolt hatása is.
Én csak ennyit állítottam. Nem többet. És ezt most is tartom. Ezen a videón pedig nagyon jól látszik az égés, a láng örvénylése, visszafordulása önmagába.
Az, hogy innen el nem égett dolgok egyáltalán nem tudnak tovább jutni: (1. pont) én ezt nem látom bizonyítottnak. Erre még nem láttam kísérletet, adatokat.
(3).
Ugye a harmadik:
Kezdettől fogva voltak fanyalgók. ( Ha vissza olvasol, már kezdetben megjelentek, akik a cserépkályhára, kemencére, ... esküdtek. Akik szerint annál nincs, és soha nem is lesz jobb,....).
Szerintűk semmire nem jó, nincs ott égés, kamu,....
Valóban jobb a 700 (vagy még melegebb), bár nagyban függ a hatás attól is, hogy a gázok oxigénhiány, vagy hőmérséklethiány (vagy mindkettő) miatt nem égnek rendesen az adott helyen, ahol hozzáadjuk a másodlagos levegőt a füstgázhoz. Minél nagyobb a hőmérsékleti deficit vagy kisebb a hőmérsékleti tartalék logikusan annál forróbb levegő kell az újragyulladásukhoz, vagy az égésük hatékony javításához. A 600 fok valóban inkább csak arra jó, hogy ha megvan az égési hőmérséklet nem hűti az alá a gázokat, viszont megadja a szükséges oxigént és biztosít egy kis időt oxidációra, amíg az égési hőmérséklet alá nem hűl a keverék (vagy meg nem ritkul túlságosan az oxigén...).
Itt vannak az égési tulajdonságok szempontjából legfontosabb fagázok és hozzávetőleges arányaik:
22-26 % H2 17-19 % CO 0,7-1,5 % CH4 10-12 % CO2 42-51 % N2
Ebből az első három ami égés szempontjából érdekes, közülük a CO gyulladási hőmérséklete a legmagasabb, ha jól emlékszem 605 C fok. Ez alatti hőmérsékleten normál viszonyok között elvileg nem várható, hogy elégjen.
Különben elmennek az éghető gázok hasonló hőfokon elégő elemei.
Elektromosan izzított drótkatalizátor szerintem jó lehetne, az áramot eltárolt napenergiával lehetne előállítani.
Nem kell sok időn keresztül működtetni, csak amíg ég a tűz, max 2 óra.
A régi kovács fújtatók is éghető anyag (faszén), és nagy sebességű levegővel értek el magas hőmérsékletet.
Nagyjából ez az elvet használom egyébként, de drótkatalizátort még nem tettem be, így nem tud teljes időben működni a dolog.
Igazából a tűztérlett két részre bontva, van az elsődleges ahol befűt az ember, mondjuk 20 kilófával, és a másodlagos, ahol felgyorsult fűst gáz áramlik (ütközésnélkül) felhevült járatokban.
Ott kiég minden elvileg, de a drótkatalizátor nem ártana pluszban, ha folyamatosan vörös izzásban lenne betéve, valamivel előfűtve.
Később örök mozgó lesz amíg ég lent a tűz, mert magát is izzítja.
Ez az aktív katalizátoros ügylet érdekes volna, ha sikerülne normálisan megvalósítani. Tudsz rá esetleg működő példát kályhában?
Első körben azért én megpróbálkoznék a forró levegős megoldással. Nem 2-300 fok lenne a cél, hanem a gázok gyulladáspontját meghaladó 600 fok környéke.
Egy 2 kW körüli elektromos hőlégfúvóval is lehetne kísérletezni, az elvileg tudja a fagázok égéséhez szükségeshez közeli hőmérsékletet, amit mivel túl nagy a légszállítása az élettartam rovására még fokozni is lehet rövid időre. Ha a tapasztalatok előremutatóak ezután lehet gondolni speciálisan erre a célra készített nagy hőmérsékletre és alacsonyabb légszállításra is huzamosan alkalmas eszközre. A gázzal történő előmelegítést továbbra sem zárom ki, hiszen ott adott a magas hőmérséklet, a kényelmes szabályozhatóság és a fajlagosan olcsó ár (a szigetüzemű napelemes árammal is nehéz olcsóbban kihozni a hőtermelést hőszivattyú nélkül).
Találtam egy ilyen irományt, vannak idevágó részei az égetési technikával kapcsolatban, miként megy ez a hulladékoknál.
"Ha valaki tudja mitől ég a másodlagos égés akkor okosodhatunk."
Szerintem a hőmérséklet fontos és a betáp oxigén. Valamint pl kandallóknál kályháknál azt látom, hogy az amerikai szisztémájú kályháknál - ahol alacsony a tűztér- jobban beindul a másodégés.
Sokat figyeltem ezeket. Vannak magas betétek, ahol erős tűz kell és plusz levegő hogy rövid ideig is fennmaradjon a másodégés.... aztán hamar leáll....
Aztán ott vannak a kanadai és norvég kályhák többsége ahol alacsony a tűztér és oda fúvókákkal tolják be a plusz levegőt.... ezért abban a magasságban még van elég hő és könnyebben és hosszabban alakul ki a másodégés...
Mindezeket két anyagból készült - vermikulit és fényes fém kombinációjú hővisszaverő és hőszigetelő képességű - deflektorokkal támogatják meg....
" de ezt direktben feltételezni felér egy párbajkihívással."
Igen-igen, látom, hogy a nem-bólogatóakat hamar kiutálják innen... nem baj.... én csak a tapasztalatomat mondtam el arról, hogy eddig milyennek láttam a másodégést..... és az nem olyan mint ami a betett 2 db videóban van. Mindkettőben egyértelműen magasra nyúlt lángokat látni, nem másodégést....
De egyetértek: ez a másodégés is túl lett - a fontossága - misztifikálva!
Az éghető gázoknak gázonként meghatározott hőmérséglet kell, amikor az adott gáz begyullad.
Minden anyagnak megvannak a fizikai tulajdonságai, csak utána kell nézni.
Ha egy gáz fajta a keletkezése pillanatában nem tud égni, mert a tűztérben nem adott a megfelelő hőmérséklet, és az égés feltételei, akkor eltávozik felfelé.
Minek kell történni hogy mégis megtudjon gyulladni?
Kell oxigén, ez biztos, ha odairányítunk friss betáp levegőt, akkor ez adott.
Kell az égéshez szükséges hőmérséklet, és itt a kérdés.
Hogyan lesz felső égési ponton olyan nagy hő, ami lent nem volt meg?
Mitől?
A katalizátor más tészta, mert ott van oxigén, és feltüzesedett égést indító anyag, és egy szűkület (ez kicsi) ahol a felgyorsult gáz találkozik a tüzes felülettel (égéshez szükséges magas hő) és kap oxigént is..
Ha valaki tudja mitől ég a másodlagos égés akkor okosodhatunk.
A csak plusz levegő ehez szerintem kevés.
Megoldás lehetne egy mesterséges zóna (mondjuk egy cső), ami másik energia forrásból van táplálva és csak az a feladata hogy egy szűkületben magas hő legyen és ott menjen át a füstgáz és égjen ki belőle minden.
Csak ez nagy kérdés mitől jönne létre: pld elektromos táplálással ( napenergia által betárolt forrásból)
Stb.
A másodlagos energia bevetése nem ördöngősség, a hajó gőzgépeknél volt ilyen, egy külön gőzgép indította el a rendszert é tartotta fenn a folyamatot.
Üveges ajtóról csak annyit ha az ember látja a lobogó lángokat sokkal melegebbnek érzi a lakás melegét, ezért én mindenképpen tennék rá üveges ajtót. Én nagyon szeretem nézni a tüzet, de gondolom nagyon sokan így vannak. Ha az udvari melegedő kemencémbe begyújtok mindig úgy ülök hogy lássam a lobogó tüzet.
Amint jeleztem a másodlagos égés fogalma nem tűnik egészen egyértelműnek.
Ha definiálnom kéne, akkor valami olyasminek lehetne nevezni, hogy egy második oxidációs csúcs a füstgáz útja során. Ha valaki tud hivatalos definíciót az érdekelne.
Amit írsz az is benne lehet a pakliban, nem mondom, hogy nem épp ez jutott eszembe, amikor felvetettem a kérdést, de ezt direktben feltételezni felér egy párbajkihívással.
A fellobban-kialszik az valószínűleg nem szükségszerű velejárója a másodlagos égésnek, de valóban ez a jellemzőbb, ugyanakkor egy igazán jó másodlagos égés lehet teljesen folytonos is, de akár az is előfordulhat, hogy már az elsődleges égés is elég jó, hogy másodlagost ne is nagyon lehessen értelmes feltételekkel létrehozni.
"Én megmondom őszintén, inkább tanulnék tőle valamit, vártam volna valami többet."
Én is pont így volnék vele, de amit vártam az szerinte fölösleges dolog lett volna, a tűztérben csak égett a fa, nem volt rajta semmi felvenni való. Ez szerintem nem így van, amit nem olyan nehéz belátni, meg is indokoltuk többen.
"Nézd: arra nem válaszoltál, vagy nem láttam még kályhát tőletek feltenni"
Nem akarok kályhaépítésben versenyre kelni Sancibácsival, nem vagyok kályhás, ha építek is, magamnak fogok, csak most éppen nincsen hova. Itt is inkább csak a szemléletformálás (és persze saját okulásom) miatt fogalmazok meg időnként jogos észrevételeket, melyek általában a jelenlegihez is hasonló félreértelmezések miatt fajulnak vitává.
Az egyik előző változatában a kályhának volt ilyen felső része, ami sütésre lenne jó elvileg, és volt rajta üveges ajtó is amin lehetett látni mi történik.
A másodlagos égés elméletét is segítő betáp levegőnyílások is vannak a felfelé irányuló füstgázok elvezetését szolgáló rés alatt kétoldalt.
Volt sok eset hogy felmentek a lángok simán és ott hasonló módon forgolódtak mint afelvételen.
Ebben sok csoda nincs, ha erős a huzat éppen (külső hatások), akkor felhúzza a lángokat és kész.
Nem láttam semmi értelmét a külön sütőtérnek ezért meg is szüntettem amikor más okból átépítettem az egész rendszert (főképpen a huzat erőt tudtam növelni, és a hőkiemelést fokozni jelentősen).
Szoktam sok mindent sütni a kályhában, de felesleges a külön sütőtér, mert a parazsat hátra tolom és berakok bármit, öntöttvan lábost, pizza sütés, vagy Roemer Top kerámia edényt.
A másodlagos égés stb. megmaradhatott elvileg, mert a tűztér plafon része változott csak jelentősen.
De ebben nem hiszek nagyon katalizátor nélkül (ez lehet drótkatalizátor is nem csak kerámia bevonva)
Elvileg ugyanis ha van levegő és + izzitott felület, akkor nyilván meggyulladnak az éghető gázok.
Ha még nem égtek el a tűztér alsó részén.
Mivel ez bio tűztérnek minősíthető, az egész tűztér el van látva levegő betáppal és a levegő felmelegített maximális hőfokra.
Ha van másodlagos égés ha nincs, sok jelentősége nálam nincs, mert korom lerakodás nem következik be így sem, és a füst nem látszik szennyezetnek, a kiáramlófüst hőmérséklete is alacsony (100-120 C fok alapjáraton, ha nagyon megküldöm akor 150 C fok)
Én csak annyit mondtam, hogy én nem látom bizonyítva hogy az a láng ott fent az másodégés lenne, lévén tudok úgy tüzelni, hogy a kandallócsőbe is felmegy a lángnyelv mindenféle másodégés nélkül.
Ráadásul ahol viszont látok másodégést - profi kandallóknál, kályháknál - ott viszont nagyon nem így néz ki, hanem hol elfogy hol több képződik hol belobban újra, hol nem, szóval hullámzó felszabadulást látok.
Az hogy ilyen intenzív már-már szúróláng -szerűen ég, számomra inkább magasra felnyúló lángoknak látszik, semmint másodégésnek.
Nehéz vitatkozni, ha nem érted (vagy akarod érteni) mit jelent egy mondat egy adott megfogalmazásban.
Nem vagy egyedül, aki olyan vitatechnikával bír, hogy nem a valós állítással vitatkozik, hanem a saját téves értelmezését vitatja.
Fidó mester és Ország titka ugyan egy árnyalattal mindketten messzebb mentek, mint amit én megfogalmaztam kellő óvatossággal, de az ő állításaik sem azok, aminek beállítod őket.
Azt is félreérted, hogy valami eszetlen kritika, vagy savanyú a szőlő effektus volna itt.
A lásd utáni részek éppen azt igazolják, amit mondtam, csak meg kell érteni.
Fidó nem azt mondta, hogy a sütőre nem kéne ajtót tenni.
Én sem mondtam, hogy kizárólag szigetelt ajtót szabadna rakni.
Lásd:
Olo-nak itt igaza van -biztosan magasabb hőmérséklet lenne a másodlagos égéstérben (egyesek szerint kemence),ha nem volna rajta ajtó.
Ez egyébként általánosságban is igaz:Az égés környezetéből hőt nem célszerű elvonni- látványos üvegajtóval,másodlagos égéstér ajtóval de még utólagosan beszívott hideg szekunder , tercier levegővel sem ...
Én látványüveget csak hőelvonó szerkezetbe tennék...
Azt sem mondta senki, hogy nincs égés ott.
Lásd:
Az meg ,hogy a fagázok égését kísérő fényjelenség emberi szemmel egy méter hosszan látható-nahát !?
Láttatok már tábortüzet?
Nézd: arra nem válaszoltál, vagy nem láttam még kályhát tőletek feltenni. És ha őszinte vagy magadhoz, (meg hozzánk is 8) akkor beismered, hogy nagyon kritikusak a hozzászólásaitok. A kritikai dologgal alapvetően szerintem nincs baj. Még javító hatásai is lehetne. Az alap gond az, hogy olyan kritizál, aki:
-nem ismer el pozitívumot,
-tehát jobbtó szándék kérdéses,
-csak a kritika van,
-és nem tudjuk milyen háttérrel, tudás anyaggal kritizál,
És egész fórumon, valahogy nincs támogatás, előre mutató, segítő szellem.
Van itt ugye egy videó. Aki feltöltötte, azon, meg azért valljuk be az égésen, örvénylésen látszik, hogy jól meg van csinálva. Én megmondom őszintén, inkább tanulnék tőle valamit, vártam volna valami többet. Ehelyett fikázás, kritika, lehurrogás van. Ez biztosan nem segíti elő a dolgokat, nem konstruktív, inspiráló légkör. Ha csak gáncs van, elismerés nincs.
Elismeritek, vagy nem.
Mert azért valljuk be azért amit itt fel lett róva, azok irreálisak, nem korrektek. Magyarázhatod ezt így is, meg úgy is. Hogy te nem mondtad, hogy 'csak' olyat szabad rátenni. De szerinted SEM JÓ ÍGY. Vagy persze nem mondta fidó, hogy tilos a sütőre ajtót tenni. De ez már szavak ide-oda csavarása. Mert mit is mondott, hogy nem jó, nem illik, vagy,.... A lényeg csak ez volt.
Az a baj, a mondókával, hogy a sorai mást állítanak, mint ami le lett írva.
Fidó nem azt mondta, hogy a sütőre nem kéne ajtót tenni.
Én sem mondtam, hogy kizárólag szigetelt ajtót szabadna rakni.
Azt sem mondta senki, hogy nincs égés ott.
Azt sem mondta senki, hogy hamisítás a videó, csak azt, hogy amennyit látni belőle az alapján bárhogy előállhatna a jelenség.
Annyit sejtetett Sancibácsi, hogy ez a másodlagos égésteret kamu és parasztvakítás szavakkal jellemzők mondókájának cáfolata. Én meg annyit, hogy ami látszik a videón az ehhez kevés. Már csak azért is, mert a parasztvakítás fogalma éppen a látványos és hatásos ám tartalmát tekintve félrevezető információkat is fedi. És mivel a videó akár ilyen is lehetne, ezért nem alkalmas cáfolatnak, de mivel nincs róla kielégítő információ ezért ez nem dönthető el egyértelműen.
A lényege az egésznek annyi, hogy semmibe sem kerül ilyenkor a tűzteret is felvenni, ha esetleg azon is üveges ajtó van, viszont fontos információkkal szolgál.
Hogy Fidó szerint a sütőre nem szabad, kéne,..... ajtót tenni?
Vagy hogy szerinted öntött vas szigetelt sütő ajtót kis kémlelővel? Egy ilyen ajtóról jó lenne, ha tennél fel ide képet, mert megnézném. De mi van, ha nekem tetszene, de a tulajnak nem, akinek Sancibácsi építi, és olyat kért, amilyet?
Vagy abban, hogy zerintetek nincs égés ott, Fidó szerint csak fényjelenség?
És ha nincs égés, csak fény, akkor min javít 1-2 százalékot az ajtó, vagy hogy nincs ott?
Hogy lerontja az előmelegített másodlagos levegő a hatásfokot? Miközben hajtogatja, hogy Ő bizony előmelegített levegőt enged a tűztérbe, és a kályhában melegíti majd fel?
Vagy hogy hamisítás a videó, mert esetleg PB gázról megy?
Tovább is van, mondjam még? (mondókából). Szóval nekem ez teljesen olyan savanyú szőllő ízű történetnek tűnik.
savanyú, nem savanyú, nem tudom, nem akarlak bántani. De az biztos, hogy bármit mond, abba bele kötnek egyesk. De igazából nem is értem, hogy mire mondod, hogy nem bizonyít annyit, mint amennyit állít róla. Mert nem is állított róla sokat.
És sokkal hihetőbb lenne az amit mondatok, ha ti is tennétek fel 2-3 kályhát. Amit ti építettetek. Ebből látnánk, hogy értetek is hozzá. Mert ez, hogy a füstjáratban örvénylik a láng, és ilyen égés van; vagy hogy a láng 2 méteres fényjelenség: ezek nem teszik hihetővé a mondandót.
"Hagyd őket a csodába szerintem!" - végül is igazuk van :-)
Az üvegezett sütőajtó miatt jelentkező hatásfokromlás senkit nem fog földhöz vágni, ezt nem dimenzionálnám túl, de mondjuk az erősen valószínű, hogy egy kétrétegű (vagy kettős) öntvényajtó kisméretű figyelőüveggel a benn zajló események nyomon követésére és a sütemény állapotának ellenőrzésére javíthatná 1-2%-kal a fagázégés hatásfokát, a funkcionalitás megtartása mellett a látványosság rovására. Ugyanez igaz a tüzelőajtóra is. Persze ez nem jelenti, hogy feltétlenül úgy is kéne megoldani.
A tábortüzes hasonlattal azt akarta érzékeltetni a kolléga, hogy az égés látványának jelenléte valahol nem jelenti alapértelmezettként azt, hogy ott valamiféle különleges csak az adott tüzelőeszközre jellemző dolog történik.
Ha egyszerűen lezárjuk a kérdést azzal, hogy legközelebb ilyen esetben mégiscsak érdemes felvenni a tűztérben zajló eseményeket is, melyből lényegesen jobban ki lehet silabizálni a másodlagos égéstér látványának "jóságát", akkor szerintem nem lesz muszáj parttalan vitába keveredni.
Azt továbbra se feledjük, hogy nekem és valószínűleg a többi vitapartnernek is tetszik a látvány, ami ott létrejött, csak a pontos értelmezése nehézkes ennyiből, és azt se, hogy nem a tömegkályha iránt ellenséges és teljességgel szkeptikus emberek beszélgetnek itt.
Amit szeretnék elkerülni az inkább csak annyi, hogy egyes jelenségek a valós mértékükhöz képest túlértékelődjenek, ami a tömegkályhával kapcsolatos ellenérzéseknek talán pont az egyik kiváltó oka és bizonyos mértékig jogosultságuk megalapozója.
Olo-nak itt igaza van -biztosan magasabb hőmérséklet lenne a másodlagos égéstérben (egyesek szerint kemence),ha nem volna rajta ajtó.
Ez egyébként általánosságban is igaz:Az égés környezetéből hőt nem célszerű elvonni- látványos üvegajtóval,másodlagos égéstér ajtóval de még utólagosan beszívott hideg szekunder , tercier levegővel sem ...
Én látványüveget csak hőelvonó szerkezetbe tennék...
Azért legyünk már józanok. Ne essünk át a ló túlsó oldalára!
Ugyan hogy lehetne benne sütni? Hogyan lehetne sütőként használni, ha nincs rajta ajtó???
Az meg ,hogy a fagázok égését kísérő fényjelenség emberi szemmel egy méter hosszan látható-nahát !?
Láttatok már tábortüzet?
Ennek szerintem nézzél utána. Itt valamit nem (jól) érthetsz.
Ahogy irtam a kályha oldaláról esett ki a samott tégla ugy a közepétöl,a másikat nem tudom az magassabról talán!
Tükörrel néztem de nem találtam a másikat honnan esett ki!Talán nem lesz baj!!!Kibirja e az idei telet?Talán nem robban szét?
A kálya oldaláról?
Szerintem rossz, vagy félre érthető a megfogalmazás.
Szerintem inkább: a kályha belsejéből, a tűztér oldalából eshetett ki. (Pontosabban be a tűztérbe).
Ez az egyik tégla. Ha így van, akkor nem gondolnám, hogy nagyon nagy veszély van. Csak másik füstjáratba, vagy ugyanabba, csak lentebb ég be a tűztérből a füst. Ezt kibírja kíméletes tüzelés, fűtés mellett.
A másik samottról, mivel nem tudjuk honnan esett ki, még enyit sem mernék kijelenteni.
A kályha felrobbanni persze nem fog. Ennek nincs oka, ilyen veszély nem áll fent.
Fanyalgás helyett arról volt szó, hogy egy ilyen videó felvétel önmagában jóval kevesebb információt tartalmaz, mint elsőre gondolnánk. Csak ennek egy-két extrém vonatkozását jártuk körül az utóbbi pár hozzászólásban.
Nem gondolom komolyan, hogy Sancibácsi dissous palackról táplálta az égést a kályhában, hogy szép felvételeket készíthessen a másodlagos kamrájában, sőt még nem komolyan sem gondoltam.
Térjünk vissza az eredeti problémához, mely lényegében csak annyi, hogy a tűztérben zajló események ismerete meglehetősen fontos bármiféle másodlagos égéstérben levideózott látvány értékeléséhez.
És ebben most nincs benne olyan feltételezés, hogy biztos lelepleződne bármiféle kamuzás, ha azt is felvette volna Sancibácsi, csak annak az igénye, hogy ha van rá lehetőség, akkor egy ilyen esetben ne kelljen beérni a kényelmesen elérhetőnél felületesebb információkkal, melyek akár akaratlanul is félrevezetőek lehetnek. Ilyesmit tapasztaltam már korábban, tehát nem ok nélkül mondom.
Olo-nak itt igaza van -biztosan magasabb hőmérséklet lenne a másodlagos égéstérben (egyesek szerint kemence),ha nem volna rajta ajtó.
Ez egyébként általánosságban is igaz:Az égés környezetéből hőt nem célszerű elvonni- látványos üvegajtóval,másodlagos égéstér ajtóval de még utólagosan beszívott hideg szekunder , tercier levegővel sem ...
Én látványüveget csak hőelvonó szerkezetbe tennék...
Az meg ,hogy a fagázok égését kísérő fényjelenség emberi szemmel egy méter hosszan látható-nahát !?
Akkor tehát kimondatott:A köpenyről le lehet venni 40 fokos vizet!Nekem ennyi éppen elegendő.40 fokos víz napi 24 órán át az komoly hőmennyiség.
A legújabb tervek szerint az egész kályha le lesz szigetelve és 5 lapjáról vonok el vízzel hőt.(Eredetileg mind a hatra gondoltam -bár még nem zártam ki ezt az opciót sem )
Így van- a rakétával magas hőmérséklet érhető el..Nálam a tesztkályhában a rostélyok vörösen izzanak, a füstcsőbe meg beledughatom a kezem
