A klíma egy hőszivattyú, kalorikus teljesítményének 2-4 szeresét a levegőből veszi. Az elv régi, tehát ilyen szempontból nem korszerű, de így, hogy hőszivattyús fűtés, már nem olyan rossz, ugye?
A klíma harmad annyi pénzből fűt.
MAnapság a padló alá berakott sima ellenállásos fűtést is eladják (és el is tudják adni...) infrának, amikor ahhoz semmi köze. Nem mintha az infra valami hű de nagy dolog lenne. Megvan a maga helye, de az többnyire nem egy állandóan lakott családi ház fő fűtése.
Sziasztok. Egy kb 50 nm-es, két szintes hétvégi házba kellene valami fűtést kiépíteni. Eddig semmilyen nem volt. Gáz nincs a közelben, szilárd tűzeléshez nincs hely. Csak az elektromos fűtés jöhet szóba. A földszintre elektromos padlófűtést gondoltam, mert a padlót amúgy is újra kell burkolni. A pici fürdőben kiegészíteném egy kicsi elektromos törölközőszárítós radiátorral. Az emeletre mennyezeti infra paneleket gondoltam. Vélemény?
Az őrláng nekem is szemet szúrt, de azon még át is siklottam. Én az adatok alapján leírt óriási ár/érték arányt nem értem. Ezért kutakodom, hogy ugyan mi olyan le nem írt értéknövelő van, ami miatt megérnék ezek a drágább cuccok. Mert én bátran fordítanék ennyit ezekre, ha látnám értelmét, de jelenlegi információm szerint a legolcsóbb a legpraktikusabb, a legolcsóbbat viszont nem szeretném választani.
Sok hülyeséget leírnak ezek a markettingosok. Pl ez :
Termosztatikus vezérlővel, fogantyúval és őrlánggal felszerelt, a túlmelegedés elleni védelemnek és a termikus biztosítéknak köszönhetően pedig maximálisan biztonságos. Minek oda láng ?
Ami őrködik !
Tény hogy az elektromos cuccoknál a túlmelegedés ellen védekezni kell, mert tűz lehet.
Itt van például egy 8 ezer forintos, 2 kW-os, 60 m3-es helyiséghez, vagyis kb. 22 m2-re.
Itt meg 26 ezerért egy 500 W-os, 10 m2-re, és rengeteg ilyen van. Mit tud ez, amitől ennyivel drágább? Hosszabb élettartam? Tud szignifikánsan takarékosabb lenni?
Nekem a ház fűtésével jelenleg alapvetően nincs gondom, de szeretném, ha a helyiségek be tudnék tenni egy-egy külön villany fűtőtestet. Semmi tapasztalatom, és nem sok ismeretem van-e témában, például nem értem, hogy miért van az, hogy lehet kapni 8000 forintért olyan álló elektromos konvektort, ami befűt egy közepes helyiséget, míg sokkal drágábban olyan faliakat, amelyekből kellene vagy 4 db, hogy befűtse. Mi annak az előnye? Nem a legolcsóbb megoldást keresem, de azért, ne kerüljön már tízszer annyiba az egyik, és még a falon is helyet kell neki találni?
Esetleg az infrafűtés értelmes megoldás lenne erre?
Ezt a villamos készüléket csak alkalmanként használnánk az egyébként fűtött házban, tehát tulajdonképpen csak 1-1 napig kellene melegen tartania egy helyiséget.
A vezérelt áram is drága. Ha van már, az valószínűleg csak villanybojlerre elegendő.
Általában a szolgáltató egy bizonyos teljesítményt biztosít, pl. bojlerre max 3kW -ot. Ez persze nem jelenti azt ,hogy ne lenne a hálózat túlméretezve . Ott még 1 - 2 kW levehető, de semmi esetre sem annyi, mint egy hőtárolós kályhához szükséges. Ekkor lakáshoz min. 12 kW plusz teljesítmény kell. Lehet pl. 1 db 6 kW-os és 1 db 4,5kW-os kályha.
tehát kell hálózat bővítés és kellenek kályhák. Ez meg indulásként is 500 eft. Vagy több.
A két kályha 150 + 120 " 270 eft. Kiegészítő konyha fürdő olaj radiátorok 30 eft Hálózat bővítés 100 eft , kályhákhoz csatlakozó vezeték szerelés, anyag 100 eft és ami még később felmerülhet.
És mint írtam 2,5 x vagy 3 x a fogyasztási költség a gáz véve alapul. a fa drágább, de akkor is legalább 2 x költséggel kell számolni.
Ha csak egy átlagos lakás, akkor is vezérelt árammal a fűtési költség szezononként 230 - 250 eft lesz.
Ah, négyzetméter lesz az, csak mellényúltam a billentyűnek. Vezérelt van, ezért is gondolkodtunk az arra kapcsolható fűtésen, ne egye már a nappali áramot a fűtés, ha nem muszáj. Nem kiegészítő fűtésnek, hanem fő fűtésnek gondoltuk, ezért is érdeklődöm a tapasztalatokról. Hőtárolós készülék tudom, hogy drágább, de a vezérelt áramra kapcsolva talán jobban megéri, mint pl. egy olajradiátor, amit ha itthon vagyunk, állandóan működtetni kell. De javítsatok ki, ha tévedek. Természetesen szakembert is megkeresünk, de az előzetes tájékozódás miatt kértem a segítségeteket.
A fa árak folyamatosan emelkednek, és ahogy írtad is, hőtechnikai szempontból nem a legjobb ez a lakás. Így aztán a fára is rengeteget költünk egy fűtési szezonban, ráadásul a kamra rész elég picike, nem tudunk annyi fát eltárolni, hogy egy szezont kifűtsünk, így a tél közepén is folyamatosan hozatni kell (már ha tudnak), emellett rengeteg munka van vele, koszol, és ha éppen senki nincs itthon, aki fűt, akkor bizony délután egy tök hideg lakásba érünk haza. Na ez már nem szeretnénk. Igen, panelban kandalló. Amikor épült a ház, akkor mindenki olajkályhával fűtött, ezt váltották le folyamatosan a fatüzelésű kályhák ("folytonégők" elsősorban, kandallók). Aztán többen a lépcsőházban bevezették a gázt is, hát, szoktunk szomszédolni egymásnál, én a gázfűtés adta melegtől egyáltalán nem vagyok elájulva. Ezért is keresünk más megoldást.
Több féle panel is volt, pl. az a középpanel, de inkább blokknak nevezték. Olyan szürke blokkok, amit vakoltak és bizony a lakásokat kályhákkal fűtötték.
Sokan ácsingoztak ilyen lakásokra is a szociálizmus gyerekkorában.
De csak a kiválasztottak kaphattak, a többiek kalákáztak hétvégeken látástól vakulásig.
Akár én . Igaz pénteken pihenő napot tartottam - bent - gyűjtöttem az erőt hétvégére.
Kedves fórumozók, remélem nekem is tudtok adni tanácsot.
Adott egy 53 m3-es első emeleti szélső panel lakás. Alul pince, szélső elhelyezkedése miatt pedig 3 oldal külső fal. Az egész ház szigetelése nem nagy durranás. Jelenleg a fűtés fával történik kandallóval. Ezt szeretnénk most leváltani. A kandalló ugyan megmaradna, de ezt már csak rásegítő fűtésként használnánk, ha szükséges. Leginkább az elektromos fűtés irányában gondolkodunk, hőtárolós elektromos radiátoros megoldással, vezérelt áramra kötve. Mik ezzel kapcsolatban a tapasztalataitok?
Előre is nagyon köszönöm, ha megosztjátok velem a véleményeteket!
Több éves tapasztalatom és összehasonlítási alapon van a normál szereléssel. Ég és föld a kettő hatékonysága és komfortja közti különbség!
Mivel mindig a lenti hideg levegőt fűti, ezért a lehető legjobban osztja el a hőt a házban, illetve a lehető leghatékonyabban tud működni (minnél alacsonyabb hőfokra kell ráfűtenie a hőszipkának, annál hatékonyabb, ugye).
Az egyetlen gyengéje az volt, hogy átmeneti időben képes tűlfűteni, mivel mindig lehet lehet a háznak egy hidegebb sarka, ahonnan van hűvös levegű utánpótlás, ami a klímánál fog kikötni. Ugyanakkor a ház másik, akr napsütötte oldalán pedig már több lesz a kelleténél a meleg.
Erre a megoldás az volt, hogy kiszereltem a beszívott levegő hőmérsékletérzékelőjét a klímából, és mintegy termosztátként 1.5 méter magasan, a falra rögzítettem. Evve, sikerült nagyrészt korrigálni ezeket az időszakos tűlfűtéseket. Jó megoldás lehet ilyen szerelésnél egy olyan klíma, aminek a távvezérlőjében van a termosztát.
30m2-es, kétszintes házikóba kellene vmi kiegészítő fűtés. A mostani helyzet: lent egy cserépkályha, nem a legoptimálisabb helyen. De 2 telet eltöltöttünk szigetelés nélkül. ill részlegesen szigetelve, végülis fűtött, persze melegünk nem volt a -10en fokokban :D Azt gondolom, ha meg lesz a homlokzati szigetelés is(a tetőt most szigeteltem le teljesen), akkor simán kifűti a házat.
De mégis: ha nem vagyunk otthon, vagy elutazunk, kell ami szintentartson. És az se tuti hogy hosszú távon megmarad a cserépkályha. Gáz nincs. Én végigzongoráztam a lehetőségeket, és sztem a legegyszerűbb egy nagyobb olajradi lenne lentre, termosztáttal vezérelve. Van, aki próbál rábeszélni a norvég panelre, akár a fatüzelés kiváltásra is. Azonban erről már olvastam korábban, hogy marketingduma az egész, és drága. De mégis: azért lehet hogy csak jobban fűt mint egy sima olajradi? Az ok, hogy 1kw ugyanannyira melegíti fel mindkettőt(?), de az már nem mind1, hogy inkább magát melegíti jobban vagy a környezetét? :) Illetve milyen gyorsan fűt be? Vettünk egy kicsi, 800Wos olajradit a fenti kisebb szobába. 11m2, 220 belmagasság, ferde tetősíkokkal. Tehát nem egy nagy légköbméter. Új 2 rétegű ablakok, tetőben 15 centi gyapot(ennyi fért el), két rétegben. A 800w nem tudta kifűteni a szobát.. Mégpedig sztem azért, mert egyrészt pici a radi, másrészt a temrosztátja folyton ki-be kapcsolta, 1 órában sose adta le a 800w-ot maxra csavarva sem. Úgy értve hogy egy órában nem ment csak fél órát kb. Gondolom mert ott a radiátoron már túl meleget érzékelt, miközben a szobában nem volt meleg.. Erre gondolok hogy ez inkább csak magát fűti, nem mellesleg qrva zavaróan kattogott a termosztát, mindegyik ilyen amúgy? MErt emiatt estére ki is kapcsoltuk. Na szóval ezért gondolkodok ezen a norvég panelen mégis, vagy hülyeség? Mondjuk a nagy olajradi lent lenne, de nem tudom az mennyire lenne elég az egész házra..
A klímán is gondolkoztam persze, tudom hogy az lenne a legjobb, de egyrészt drága(200-300 egy valamire való inverteres nem?), másrészt nyáron nincs szükségünk klímára, mert nem elviselhetetlen a meleg, eddig legalábbis nem volt az, pedig most meleg nyár van. A hibalehetősége is nagyobb. Sokat költeni sem akarok.
Megnéztem az alacsonyra és fordítva felszerelt klímáról szóló videót. Azt értem, hogy a fenti elhelyezésnél - mivel a meleg levegő felszáll és ott telik - a klíma érzékelője előbb érzi a hőt és kikapcsol, miközben alul még nem lesz ,meg a beállított hőfok. Az alsó elhelyezéssel viszont arra gondoltam, mivel az alsó rétegekben a hűvösebb levegőt szívja magához mindenhonnan, azaz áramlik a klíma felé, így szintén az lesz a helyzet, hogy nem tud kellően felmelegedni az alsóbb réteg, mert éppen ott áramlik folyamatosan a hűvösebb levegő. Mi a tapasztalatod?
