létezik olyan, emberi áron beszerezhető szűrő, membrán, bármi, amivel egy gázkeverékből (konkrétan R134a, vagyis tetrafluoretánból) szelektíven ki lehetne engedni (le lehetne választani) a hidrogén gázt? A gázkevekék kb 5-6 bar nyomáson lenne (folyadék és gőz formájában), és a gőzfázisban lenne néhány térfogatszázaléknyi hidrogén.
(igen, tudom, hogy a folyadékot kellene leengedni, mert abban valószínűleg csak néhány molekula kóvályog, de azt nem lehet)
Nem én kereszteltem el őket erre a névre, Bakondi és vagy az állam találta ki őket miután a vörösiszap ügy megtörtént. Akkor realizálták, hogy iparbiztonsági szempontból enyhén szólva is bőven van teendő az országban. Mindenesetre szerencsétlen névválasztás- egyetértek.
Az élet úgy hozta, hogy többek között ammónium-nitrát nemzetközi kereskedelmével foglalkoztam több éven át. Kollegáktól thallottam, hogy a Bejrútban felrobbant AN orosz gyártmány volt, melyet kb 6 évvel ezelőtt szállítottak volna Ausztráliába, bányaipari megrendelésre. A szállító hajó katasztrofális műszaki állapotban hajózott Szuez felé de Beirutban ki kellett kötnie mert elsűllyedt volna. A hajót a hatóságok lefoglalták, mire a szállítmányozó cég rögtön csődöt jelentett és a lefoglalt rakományt (cca 2700 to AN-t) kényszerből tárolták azóta a kikötőben! Mivel nem tudunk részleteket, -de sajnos tapasztalataim bőségesek Észak-afrikáról és a Közel-Keletről- , számomra nyilvánvaló, hogy a tárolás körülményei, az előírások és szabályok be nem tartása együttesen okozta a tragédiát. Eleve érthetetlen, hogy mi a fészkes fenéért tárolták ezt a veszélyes árut 6 éven át a zsúfolt kikötői negyedben ! A laikusok nem tudják de az ipar, ammónium-nitrátból ún, technical grade (ez alkalmas robbantásra) és fertiliser grade (műtrágya minőség, fstabilizált, nehezen robban) minőségeket gyárt. Ami felrobbant, az a technikai minőségű volt. Összehasonlításképpen M.O-on pl. a mezőgazdasági célú AN tárolása és kezelése adott telephelyen 300 tonna felett egyidejűleg tárolt mennyiség esetén engedélyköteles, katasztrófavédelmi zsargonban ún. alsó küszöbértékes, veszélyes tevékenység, a tárolás körülményeit, az előírások betartását folyamatosan ellenőrzi a katasztrófavédelem! Ennek köszönhető pl hogy a hazai mg.célú éves AN felhasználás napjainkban lement 70 000 to körüli értékre, mely éves mennyiség 20 évvel ezelőtt ennek sokszorosa volt. Helyette nőtt a veszélytelen karbamid, és a dolomitörleménnyel vegyített (nem robbanó) ammónium-nitrát használata. Utóbbit Pétisó vagy mészammonsalétrom (MAS) néven nevezi a szakma.
A bejrúti robbanóanyag a cikkek szerint ammónium-nitrát volt. Én eddig azt gondoltam, az ilyen alapú műtrágyába belekevernek valamit, hogy ne legyen jó robbanóanyagnak. Ebben nem volt ez benne, vagy akkor is robban, vagy mi van ezzel? Valahogy úgy képzelem, hogy csak nem árulnak szabadon, kereskedelmi forgalomban robbanóanyagot?!
SMD forrsasztáshoz szeretnék ónt (Sn) porítani. Cink (Zn) por előállításáró találtam a Youtube-on videót, https://www.youtube.com/watch?v=3X9c6epL7HQ Valami hasonló, házilag kivitelezhető eljárásra lenne szükségem, Sn porításhoz. Kiindulásként a kereskedelemben vásárolt, bádogosok által használt forrasztóónt használnám. (Népszerű, de téves elnevezéssel "cinezés") Galvanizáláshoz nem kell segítség, csak a használt anyagokról kellene info: elektródák, fürdő. Tud valaki segíteni?
Par eloadast hallgattam, visszateroen tenykent kezeltek, hogy a vilagurben milyen molekulak keringenek.
Honnan tudjak? Az urhajok (muholdak) oldalaba becsapodott meteorreszecskeket elvileg lehet elemezni, de tudtommal a legkorbe visszaterve minden eleg, ami az urhajo feluleten van, a muholdak es egyebek teljesen elegnek.
Azt tudom, hogy urhajosok kimentek ursetara, de arrol nem hallottam, hogy az urhajo korul keringo molekulakat gyujtogettek volna.
Én igy szoktam, hogy áll a cucc pár napig, benne a tartósítóval, aztán felforralom üvegbe töltés előtt. Ez bevált, nem romlott még meg sose, ízre is jó. Egyébként a dr. Oetkernek írtam egy levelet ezzel a kérdéssel, onnan az a válasz jött, hogy káros anyag ugyan nem képződik, ha kicsit felforralom, de elpárolog a nátrium-benzoát. Szerintem amúgy a lekvár téma már csak azért is savas, mert van hozzá öntve borkősav is.
Valaki nem tudja véletlen, hogy nátrium-benzoátból hő hatására keletkezik valamilyen káros anyag? Befőzésnél pl., ha forralom a levet amibe szórtam belőle. 4-5 perc forralás, átalakul ez azalatt valami károssá?
Nincs kenőanyag a rendszerben, a vízpumpában sem. Utóbbi fém és gumialkatrészekkel működik, a műanyag mellett.
Úgy néz ki, a feketedés az ötvözött öntvényalumínium korróziója, amely tartalmaz magnéziumot, lehet benne cink, mangán is. Arra utalnak a jelek és információk, hogy a savak (citromsav is) okozzák a feketedést, főleg amikor a vízkő anyagaival reakcióba lép.
Szulfonsavas, majd szódabikarbónás kezelés után eljutottam oda, hogy már nem fog az anyag, ha megdörzsölöm, illetve szürkébb is lett a felület.
Trisóval lehetne még próbálkozni állítólag, persze csak módjával és felügyelet mellett, nehogy túlzottan megtámadja.
A gyártó utasítását ezek után nem nagyon tudom komolyan venni, agresszív forralásos savazás, szerintem nem tesz jót az alumínium bojlernek. Mint ahogy itt is írják:
Sziasztok, kávéfőző alumínium bojlerében a fekete réteg milyen vegyület? Mennyire lehet egészségtelen? Van valami jó tisztítószere?
A gépet így kaptam, tele vízkővel, amit már sikerült kitisztítani mechanikusan, illetve citromsavas oldattal, de ez a fekete réteg nem egyszerű eset. Be van égve a felület, ugyanakkor még mindig megfogja az ujjam a fekete por, ha megdörzsölöm. Ha már nem is annyira, mint kezdetben.
A gyári utasításnak megfelelő 3 % citromsavas eljárást is lejátszottam párszor, ami elég érdekes: a savas oldatot forralni kell 2 perc gőzfújással, utána 15 perc szünet, majd vizet engedni rá és ugyanezt ismételni többször.
Tény, hogy jött le szürke víz is, de legjobban akkor, amikor a gőzölés után azonnal rátoltam a hideg vizet a vízpumpával. De szétszedés után még mindig így néz ki. Összerakva, átöblítve, látszólag tiszta vizet ad a tesztfőzet, mellékíze sincs.
Ha reverz ozmózis víztisztítóval használom, az elvileg jobban kioldhatja a káros anyagokat, mint a lúgosabb csapvíz. De vajon a gyakorlatban ez tényleg káros mértékű lehet, napi pár adag kávé esetén?
Tegyük fel, minden főzés előtt kiengedek egy bögrényi vizet, az oldott anyagok eltávolítására.
Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretnék tőletek segítséget kérni. Egyetemen állítólag a vizsgafeladatsorba rendszeresen benne van ez a kérdés, csak a számot cserélik ki a végén.
A kérdés a következő:
A beeső fény hány százalékát nyeli el az az oldat, amelynek az abszorbanciája 0,30?
(5 pontos a feladat)
Mondjuk nem tudom mi ér ebben a feladatban 5 pontot.....de ennyinek van pontozva.
Hogy kell megoldani levezetéssel?
Nagyon hálás lennék, ha valaki tudna nekem ebben segíteni. A válaszotokat előre is köszönöm.
