Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Amit leírtál. Ellentmondás van benne. Olvasd már el még egyszer mit írtál!
"Szerintem pedig minden kályhának kondenzációsnak kell lenni. Pont ez a cél! Éppen ne a kályhában kondenzálódjon a pára, hanem utána."
Adódik a kérdés, amit le is írtam, hogy akkor most minden kályha kondenzációs legyen-e vagy nem? Ahol a kályhában nincs kondenzáció az nem kondenzációs kályha, oké? Szóval akkor mit akarsz a kondenzációs kályhával?
Amúgy értem én mire akarsz kilyukadni, hisz leírtad már sokszor, feltaláltad a spanyol viaszt a kondenzációval, de azért az is végletes. Leírtuk miért. Vannak korlátok, tekintettel kell lenni rájuk. Egy dolog kimaradt, asszem régebben volt szó róla, a tisztítás. A mátrixos kialakítású hőcserélődnél ezzel is akadtak gondok meg a kéményben kondenzálódó füsttel. Szét még nem rohadt, de ez is csak idő kérdése. Ha nem savállóból van, ahogy írtam/írtad is régebben. Nem szent grál ez, óvatosan kell a témához nyúlni.
Meg aztán eleve vízteres, központi fűtésbe kapcsolt művekről van itt a topikon szó, a tiéd meg nem éppen az...
Egyetértek veled abban, amit leírtál, ez így van. Ezek a feltételek könnyen megvalósíthatóak a cél érdekében. Pont úgy működik, mint a gázkazánoknál, kéményből visszafolyik a kondenzátum, elvezetjük oda, ahol nem okoz problémát. Viszont a hatásfok annyi, mint egy gázkazánnál. Szerintem ez a lényeg. Ha sikerül teszek fel egy képet, azon jól látszik mire gondolok.
Nem tudom mi nem volt világos neked? Pontosan írtam a 807-es hozzászólásban, hogy a kályha után, nem a kályhában kell lennie a kondenzációnak. Erre kérded, hogy a kályhában vagy utána. Zavar max. nálad lehet, én pontosan leírtam, hogy mire gondolok. A vegyes tüzelésnél is a minél jobb hatásfok elérése a cél szerintem. Régebben nem foglalkoztak ezzel, de nem is ennyibe került a fa. Gázkazánoknál sem a kémény határozza meg a kazánok hatásfokát. Itt miért szabna határt a hatásfok javításának egy kémény. Elsődleges szempont , hogy ne az utcát fűtsük és ne sok kormot, szennyezőanyagot engedjünk ki a szabadba. Itt nálunk a boltos szerint 85ft/kg-os fabrikettet viszik, mint a cukrot. Szerintem már nagyon szempont, hogy mennyi hőenergiát engedünk ki az utcára.
Ez mondjuk nem épített, tehát teljesen offtopik szerkentyű, viszont a tűztér-víztér szétválasztásának elvét elég jól példázza, mindig erre a tűztérre gondolok, amikor erről a témáról van szó. Kevés ilyen termék van sajnos.
Most akkor a kályhában vagy utána? Zavart érzek az erőben.:DDD
Szerinted. Szerintem meg nem. A max hatásfok a szobahőmérsékletre visszahűtött füstgáz esetén van. Ez igaz. Ha ez mellé odateszed a problémákat, amik felmerülnek (részben írták is már: lúgos-hamus kondenzátum, kátrány, saválló hőcserélő anyagok kellenek, speciális anyagú és szigetelt kémény, ventilátoros füstgáz elszívás), akkor elég gyorsan belátható, hogy általában az optimum valahol pont ott van, amikor a kályhában még éppen nincs kondenzáció. Ekkor is vannak még különleges követelmények. Pl. a kéményre nézve. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy jobb szeretjük a természetes folyamatokra bízni az égéstermék elszállítását, nem biztos, hogy saválló kéményünk van, ezért aztán még e fölé megyünk valamivel, kb. hogy a kondenzáció a kéményben se, vagy ne nagyon valósuljon meg. Ez egyébként a legtöbbször némi odafigyeléssel könnyen megvalósítható.
Ökölszabályként a füst kémény méterenként 10-15 fokot hűl, a harmatpont 55 fok körül van, ebből már lehet számolni.
Az, hogy magadnak mit építesz egy dolog. Az, hogy mit lehet normál körülmények között megvalósítani egy másik és sokszor egy harmadik, amit el is lehet adni/hivatalosan gyártásba lehet vinni garancia és felelősség vállalással.
Ja, így már más. Ez a képek alapján tényleg igazi járatos cserépkályhának néz ki, amit valaki megvizezett. Nem lesz jó. Az alapelveket nem lehet megborítani. A tűz és víz nem szereti egymást. Vagy járatos cserépkályha, amiben a bolyongó füst felmelegíti a rengeteg samott téglát és a cserepeket VAGY vízteres kályha, cserép burkolattal (cserépkazán), amiben a fő cél a központi fűtés vizének felmelegítése. A kettő együtt rengeteg problémát szül, főleg olyan kivitelezésben, hogy a vízteret becsöppentjük a tűztérbe.
Füsthőfok nagyon kellene. Ha a padláson méred az már nem az lesz, mint ami kilép a kályhából. Rá van építve a falra? Nem tudsz a bekötésnél fúrni egy pici lyukat?
Ahol van a kályha, ott túlfűt a légfűtő teljesítmény?
A füst két okból néz ki szépen, amikor hevesen ég a tűz. Ebből csak az egyik, hogy ilyenkor jobb lehet az égési hatásfok.
A másik, hogy mivel melegebben távozik a füst a kéményből, ezért csak akkor kezd kondenzálódni, mikor már némileg szétoszlott, így optikailag kevésbé látványos a kibocsátás. A szín persze egy másik fontos kérdés. Ha kondenzálódva fehér akkor nincs baj, az a vízpára, minél inkább szürkébe feketébe hajlik annál rosszabb a helyzet, annál több benne a korom.
Persze ez utóbbi is csalóka tud lenni, mert a fénytöréstől/ a rátekintés szögétől is függ mit látunk.
A melegen és nagy tömegárammal távozó füst a hőveszteségen kívül azért sem szerencsés, mert bár kevésbé látszik, de több szálló port és szennyezőanyagot tud kijuttatni, mint egy lassan áramló a szennyeződés jelentős részét a kéményben lerakó hűvösebb.
Valójában akkor füstölnek szépen a kályhák, ha az égéstérben elég meleg van és a jól éghető, megfelelő minőségű, előmelegedett faanyag éppen megfelelő mennyiségű levegőt kap. Ez kellően előmelegített tűztérnél kevésbé heves égésnél is fenn tud állni, viszont a tűztérbe helyezett nálad is alkalmazott víztér esetében a tűztér falazata a víztér felől soha nem tud igazán felmelegedni, hiszen a 100 fok alatti víz a tűztér oldalait "langyosan" tartja (minél inkább 100 fok alatt van annál langyosabb). Ezért is valószínű, hogy az építő igyekezett csak a falazat felé rakni ott ugyanis hátrányai mellett legalább megvédi a falat a hőtől. Ebből a konstrukcióból valószínűleg nem lesz könnyű kompromisszummentesen jó megoldást kihozni. A víztér csereberélése amennyi problémát megold, annyit szülhet is majd valószínűleg.
Amúgy az alaprajzból kiindulva a háznak kb 350 négyzetméter határoló felülete lehet.
Ha a padlófűtéses részen kívül nincs szigetelve, akkor 1W/nmK átbocsátással lehet számolni átlagosan vertfallal, ablakokkal födémmel padlóval szellőztetéssel együtt, ami 300 W/K hőveszteséget jelent. A jelenlegi hőmérsékletek mellett ez 7-10 kW folyamatos hőigényt jelenthet jó erős 20 fokos belső átlag mellett.
Akkor még csak az a kérdés, hogy ez a 11+9 kW teljesítményigény napi 24 órára lett számolva, vagy pedig valamilyen rövidebb fűtési ciklusra.
Úgy is kérdezhetem, hogy a jelenlegi felállásban a kályha túlfűt-e direktben annyival, ami a vízoldalról hiányzik és mennyi fát eszik meg naponta a kielégítő hőleadáshoz?
Ha véletlenül ez a fenti adat a folyamatos hőigény mondjuk -15-ős külső átlagra 15% ráhagyással, akkor nem csodálkozom, hogy nem bír el vele a kályha.
20 kW az elvárható hatásfokkal száraz fából 6-8 kg fa/óra. Ha ennek a teljesítménynek csak a felét kellene napi 24 órában biztosítani a jelenlegi hőmérsékletek mellett, az is kb. egy mázsa fa/nap. Ezt egyenletesen elosztva még éppen be lehetne vinni, de mondjuk ha 12 órában történik a tüzelés, akkor már az említett extrém mennyiségű fa szapora berakosgatását jelenti.
Talán maga a kályha is alul lett méretezve a feladatra és azon belül a víztér hőelvonó képessége sem éri el a megfelelő mértéket.
Ha a vízteret lecserélteted egy olyanra, ami teljesen körbeveszi a tűzteret mondjuk a tüzelőajtótól eltekintve, akkor valószínűleg elég lesz a vízoldali teljesítmény, de az égési hatásfoknak nagyon nem tesz jót a vízhűtéses tűztér, ráadásul lehet, hogy onnantól a kályha által direktben leadott hő lesz kevés (nem beszélve arról, hogy a tűztér környékén a hőtároló tömeg soha nem fog rendesen felmelegedni). Ráadásul ettől még mindig nem feltétlenül oldódik meg az embertelen mennyiségű fa szükséglet problémája.
Amint írták mások is a cserépkályha tűztérbe épített víztér nem a legszerencsésebb megoldás.
A kazánvédő arra szolgál, hogy a víztérben a hőmérséklet ne lehessen tetszőlegesen alacsony, amit az elmenő víz egy részének azonnali visszakeringetésével biztosít. Ez jót tesz az égési hatásfoknak és a kátrányosodást is akadályozza.
A kondenzációs éppen azt jelenti, hogy a rendszer lecsapatja a párát. Szilárd tüzelésnél ez nem túl gusztusos kondenzátumot jelent, amiből literszámra kell elvezetni valahova, hogy energetikailag észrevehető haszna legyen. Hogy ennek valami értelme legyen nagyon tiszta égés és még a fűtött térben a kondenzátum levezetésére alkalmas anyagok kellenek...
Szerintem pedig minden kályhának kondenzációsnak kell lenni. Pont ez a cél! Éppen ne a kályhában kondenzálódjon a pára, hanem utána. Ez feltételezi azt, hogy a kilépő füstgáz csak éppen annyira meleg, amennyire nagyon muszály. A gázfűtésnél is ez a cél. Itt sem lehet másképp.
Köszönöm a leírtakat. Szombaton lemérem a hőmérsékletét a füstnek. A padláson a kémény tisztító ajtaján belógatom a kemencém hőmérőjét. Bízom benne, az is jól méri majd.
A kémény ha jól ég a tűz, akkor füstöl "szépen".
Pár kép a kályhámról, még építés közben, van pár kép a belsejéről is.
Az első képen látható kék, az a volt az első víztér. Azóta már a korábban feltöltött képen szereplő van benne.
Na szóval. Ez nem egy vízteres cserépkályha, hanem egy samott/cserép burkolatú kazán. Mivel ha jól látom bonyolult járatrendszer nincs benne. Eddig még jó is.
A kályhásnak abban igaza van, hogy a vízteret nem teszi be a tűztérbe. Sőt! Ennél még jobban el kellene választani. A víz visszahűti a tüzet, nem ég megfelelően, a tökéletlen égés miatt a fa egy része füstként távozik, kátrányozza a hőcserélőt, a kályhát és a kéményt. Ezért a két dolog fizikailag is szerencsés, ha el van egymástól választva. Egyik helyen tüzet csinálunk és tökéletesen igyekezünk elégetni minden gramm fát, kinyerve minden csepp energiát, a másik helyen igyekezünk ebből az energiából minél többet a víznek átadni. Egyszerre, egy helyen, ez nem megy! Az eddigiekből következik, hogy ha nem égetünk jól, nem lesz teljesítmény. Ha viszont jól égetünk, de NINCS megfelelő felületű HŐCSERÉLŐNK, akkor hiába csináltunk sok energiát, fűtjük a varjak hátsóját. Mondjuk öröm az ürömben, hogy legalább nem lesz kátrány, nem igaz?:D
Oké, itt ez a kályha, mit lehet tenni?
1. Amit írtak is már. Mérd meg légyszíves a kilépő füstgáz hőmérsékletét. Ha az túl magas, hőt lehet/kell még belőle elvonni. Hosszú szárú kemence hőmérő jó lesz, a kimenő füst csövébe engedd be.
2. Ha kiderül, hogy van bőven tartalék (pl. 300 feletti füstöt mérsz), akkor nagyobb felületű hőcserélő kell. Ha te ~10kW top teljesítményt akarsz kivenni, majdnem akkora kályha kellene, mint nekem (4m2 közvetlen és 1,2m2 közvetett hőcserélő felülettel a max vízoldali 13+kW nekem). Tisztítás és hatékonyság szempontjából én a füstcsöves víztartályt javaslom. Ha nem tudod mi az, itt a topikban olvass vissza, megtalálod az enyémet, olyan. Víztartály, átmenő füstcsövekkel. Alulról egy hosszú kefével takarítható.
3. Ha kiderül, hogy nincs meg a füstgáz hőmérséklet sem, akkor vagy a tűztér kicsi (egyszerre kevés fa ég) vagy a jelenlegi balfék tartály is annyira hazavágja az égést, hogy a nagy része az energiának elégetlenül, füst formájában távozik. Apropó! A kémény füstöl végig? Azért kérdezem, mert egy vegyes tüzelés jóságát azzal nagyon egyszerűen meg lehet ítélni, füstöl-e a kémény. Begyújtástól eltekintve nyilván, de egy jól működő fűtésnek nem szabad füstölnie! Max. pára lehet ilyen időben, ami 2-3m-re a kéménytől már nem is látszik. Ha ilyen, jó, ha nem, gond van!
+1, de írták már. A kátrányozás elkerülésére a kazánvédő szelep beépítése nagyon ajánlott! Nézz utána: ESBE VTC pl. 55 fokos.
(Csak zárójelesen jegyzem meg, de én igazából újraépíteném az egészet. Mégpedig fordított égésűvé. Vannak itt rá példák, nekem is ez lesz a következő lépés, de van aki itt már megcsinálta (Yasc/Csomi), de a lényeg az, hogy a tűztérből felfelé vezet egy közvetlen füstjárat, amit zárni lehet kintről. Ez szolgál a begyújtásra. Nincs víztér az útjában. Amikor a tűz beindult, kitisztult a füst, felmelegszik a kémény és van jó erős huzat, elzárjuk a bypass-t és így a kémény keltette huzat a gázokat áthúzza a parázságyon, majd a tűztér két oldalába telepített füstcsöves víztartály táskákon és úgy megy ki a kéménybe. Hatékonyság, tisztaság, könnyű vezérelhetőség. Kicsit ennél bonyolultabb a dolog, de nézz utána, érdemes.)
Ja még valami. A fűtési igényt jelentősen csökkentheted szigeteléssel. Az egyébként is egy rövid-közép távon busásan megtérülő beruházás, ami soha nem megy tönkre.
Köszönöm! Az az igazság, hogy nem értek hozzá, nem is akartam érteni hozzá, ezért bíztam meg egy szakembert, fizettem ki érte nem kevés pénzt.... De sajnos így jártam.
De akkor ezek szerint többen is megerősítik azt a kételyem, hogy rossz/kicsi/rossz helyen van a vízterem, és ez okozza a gondot. Egyedül a kályhásom nem ért velem egyet, mert a második vízteret is sikerült rosszul elkészítenie. Próbálok keresni egy szakembert, aki tud egy megfelelő (akár a hivatkozott képhez hasonló) vízteret készíteni, és beépíteni.
Mérőszám alatt a levegő hőleadó képességét értem. Vagyis a kályhában, kazánban lévő felület hőfelvevő képessége a lényeg. Ha kicsi ez a felület, vagy kátrányos , akkor nem jó a hőátadás, a keletkező forró levegő nem tud kellőképpen lehűlni a kályhában, ezért a kéménybe nagyon meleg levegő távozik. Nálad ez a helyzet. Csempekályha nem fűtésre való. Vagyis lehet vele fűteni csak kell beletenni rendes hőcserélőt ami képes elvezetni a keletkező hőenergia nagy részét.
sajnos addig, hogy nem jó valami eljutottam.... szerinted hogyan tudnék előre lépni? Ez a "mérőszám", amit említesz, azt hogy tudom számolni? Köszönöm!
Sokan küzdenek ezzel a problémával amivel te is. Alapvetően ez a fűtőeszköz amivel fűtesz , nem fűtésre való. Alap gond ez. Van egy mérőszáma a kályháknak. Hogyan tudja átadni a keletkező hőenergiát a fűtendő térnek. Mérőszáma is van. Ha ez kicsi, akkor megfeszülsz sem tudsz hatékonyan fűteni. Nálad ez a probléma. Nem tudja a kályhád átadni a hőenergiát a környezetének. Beszédes érték lenne egy füstgáz hőmérséklet-mérés. Rendes kályhánál a füstgáz kondenzálódik!!!
A radiátoraim 2 sorosak, Dunaferr radiátorok. Ki lett számolva mekkora kell, 15% ráhagyással. Úgy számoltuk, hogy a kályha által kifűtendő teljesítmény igény kb 9 kW, a radiátoroké 11kW. Ez egy parasztház, vastag, vert fallal, új fa nyilaszárókkal. Padlófűtés megfelelően szigetelve alulról.
De igazából mikor jött a kályhás, akkor már minden adott volt, "megvoltak " szobák, helyiségek, el lett mondva a padlófűtés. Ezeket fűtésszerelő számolta, de azóta én is kiszámoltam, és azok stimmelnek. Tehát erre kellett a kályha. És nem egy meglévő kályhára kötöttünk rá aztán plusszba bármit is.... Tehát ha radiátorom forró lenne, de szobában nem lenne meleg, az nem kályha hibája lenne, de miután csak langyosak, így hiába is várnám a meleget. Vagy nagyon kell raknom kályhát.
Hát 15-30 percenként teszek rá 4-6 fát, 7-15 centi átmérőből (legalább 2 éve száradt fa), vastagabb hasogatva is. Nyitva kell hagyjam hamuzó ajtót, úgy égjen, mert akkor tudom fűteni eléggé a vizet. Kályha olyan forró, nem lehet hozzáérni....
Vannak azért hiányzó adatok. Pl a radiátorok hány sorosak? Van-e kazánvédő szelep beépítve? A vízhőmérséklettől eltekintve a radiátorokon leadott teljesítmény mire elég, egyáltalán hol van ez mérve? A kályha mekkora, milyen hosszú a füstjárata?A padlófűtés milyen teljesítményre van méretezve? A lakásnak mekkora a hőigénye?
Ez a víztér az 0,5 nm körüli felületével szerintem kb 5 kW-ot képes elvonni a tűztérből, amikor emberesen ég a tűz. Ehhez képest a beépített radiátorok teljesítményadatainak összege, mondjuk 70 fokos víz esetére valószínűleg lényegesen nagyobb. Ezért lehet az, hogy normál körülmények között a radiátorok töredék teljesítményen üzemelnek.
Persze ez a töredék teljesítmény is elég lehet, ha csak temperálásra kell, vagy ha alacsony a hőigény.
Gondolom az is probléma, hogy ezt a teljesítmény is csak az aktív tüzelés alatt tudja hozni a rendszer. Ezt csak pufferrel lehet orvosolni, de annak a felfűtésére megint kevés lesz a rendszer.
Kissé gyakori a 15 percenkénti megrakás. Hány kiló fát jelent egy ilyen?
A veszteségek megbecsülésére nem ártana füsthőmérsékletet mérni a kéménynél.
Egy öreg parasztházat újítottam fel, eléggé teljes körűen. Ez egy nagyjából 90m2 belterű+ 6 m2 zárt terasz alapterületű ház.
Nem méretpontos alaprajzom:
Az alapelképzelés az volt, hogy viszonylag központi téren levő cserépkályha kifűti a kis szobát, nappalit, konyhát (itt azért van egy radiátor), a beépített víztér pedig a nagy szobát, fürdőt (itt van padlófűtés is), illetve temperáltat a teraszon is. Nővéreméknél is így van, 6 éve minden a legnagyobb rendben, tökéletesen működik.
A bordó jelölések a radiátorok, mellette a méretűk. A csövek a betonban mennek, műanyag csövek, rendesen szigetelve. Egy WILO keringető szivattyú van beépítve, csőtermosztáttal, ami majdnem beér a víztérbe.
Erre az elképzelésre kerestem cserépkályhást, kaptam is rá ajánlatot, tervet. Tetszett, megcsináltattam, kifizettem....
Mikor befűtöttem a házba, akkor azzal a tapasztalattal lettem gazdagabb, hogy a vizem nem tudom 45 foknál jobban felmelegíteni, úgy, hogy úgy rakom a kályhát, mintha egy kazán lenne. Nagy huzattal, nagy lánggal kellett égjen ehhez is a tűz. A vízterem két kb 13 cm átmérőjű 50 cm hosszú párhuzamos cső volt, 4 kisebb csővel összekötve. Kb 12-15 liter beltartalommal. Azonban a tűzterem aljától mintegy 60 cm magasságban volt, úgy, hogy a füstnyílás alatta volt már 10 cm-rel. Másik oldalon, pedig nincs is füst áramlás.
Bármi ötletet kipróbáltam, amit kaptam a kályhástól, egyéb szakembertől (beszabályzás, így kell tüzelni, úgy kell tüzelni, stb..), semmi nem használt. Mindenki azt mondta rossz a vízterem. Végül a kályhásom kicserélte, de nem látta be, hogy az volt a baj. Most ezt építette be:
Ez is 15 literes kb. A kályhába a következőképpen:
Sajnos nem tudom miért ferdén teszi be képeket, nem tudom elforgatni.
De a tűztér aljától kb 25 cm-rel kezdődik, és beépítve a falba. Így a teteje megint kb 60 cm-re van a tűztér aljától.
Most egy leheletnyivel jobb a helyzet, ha az előzőeknek megfelelően fűtök, akkor már legalább elérem a 60 fokos vizet...
Viszont nem hiszem, hogy ez sokáig így üzemeltethető, nem beszélve arról, hogy úgy vélem hogy rengeteg energiát engedek ki a kéményen....Ha 15 percenként nem rakom meg a tüzet, már esik is vissza a vízhőmérsékletem rohamosan.
Megfelelő lehet ez a víztér? Nem kellene közelebb legyen a tűzhöz, hogy az hatékonyabban tudja melegíteni? Ha a főzőlapra ráteszek egy lábost vízzel, azt is közvetlenül a "tűzre helyezem", nem fölé 20 cm-rel....
Vagy teljesen más lehet a problémám, és ezzel minden rendben?
Ha még is a víztér a rossz, az elhelyezkedése, akkor mit tanácsolnátok rá?
Arra gondolok, hogy sok hőszigetelés mellett a ház energia igénye annyira alacsony lehet, hogy a drága és macerás központi fűtés kiépítés/üzemeltetés értelmét veszíti. Elég lehet az elektromos fűtőháló/fűtőfilm. Ezt meg lehet támogatni napelemekkel, amik nyáron beraktároznak az elektromos hálózatba, télen meg elfűtjük a pluszt. Ad/vesz óra, egyenleg alapú évi elszámolás.
Ha valaki mégis központi fűtésre vágyna (pl. mert kevesebbet szigetelt), akkor lehet hőszivattyúval is előállítani az energiát automatán és időnként kedvtelésből, áramszünet vagy nagy hideg okán begyújtani az inverz égésű kályhába.:D A hőszivattyú megoldaná a nyári hűtést is.
Az az érzésem, hogy a központi fűtéses, fa alapú rendszerek a rosszul szigetelt épületeknél maradnak csak meg.
A tisztán működő, épített fakályha viszont még egy passzív házba is befér. Én legalábbis nem mondanék le róla.:D
Jó estét kivánok! Olyan kérdésem lenne, hogy meg lehet-e azt oldani, a cserépkályha tetejére csőből spirált hajtani, és egy kisebb méretű radiátort rákötni, keringetővel. a kályha teteje kb 70 C fokos.?
