Ha már olyan fifikás vagy, hogy nem publikus az email címed ( vajh miért ), akkor itt jelentkezem és rákattintva a nevemre mailt is tudsz küldeni ha akarsz de van telefonom is 20/947-0776. Üdv.
Mivel messze még az áprilisi börze, ezért a dolgok elébe megyek és itt ajánlanám cserére a képen látható, 60-63's (?) lapos-plexis gombokat. A plexi némelyikből hiányzik, egyébként tökéletes állapotnak örvendenek. Várom a jelentkezőket!
Én rendszerint egyedül játszottam a nagy gombfoci meccseket, esetenként fater volt a másik ellenfél. A 90-es évek elején lévő csapatokkal kezdtem, melyet akkoriban kartonpapírra ragasztott változatban kemény 80 forintért lehetett megvásárolni... Nagyon sok csapatot nagypapám vásárolt meg nekem, aki lelkesen ment a játékboltba minden héten és érdeklődött, hogy érkezett-e már valami új csapat.
Sosem voltam elfogult a meccseken, de debreceni lévén, a Sándor Tamással játszó loki valahogy mindig jól játszott :)) Arra emlékszem, hogy a gimnáziumi felvételimet követően a feszültség levezetése gyanánt nekiálltam otthon rögtön gombfocizni, míg vártam az eredményt. Le is nyomtam egy NSZK-Anglia örökrangadót :)
A másik eset mikor nálam az MTK-ban szegény Zsiborás Gabi védett és mivel hangosan közvetítettem a meccseimet, az egyik meccsen Zsiborás úgy védett, mint a nagypályán, szinte mindent kifogott én meg nem győztem ordibálni, hogy Zsiboráááááss, Zsiborááááásss. Ez anyámnak is feltünhetett, mert bár ő nem sokat ért a focihoz, de azt tudta, hogy szegény Zsibo már nem volt köztünk és jelezte is, hogy mért az ő nevét kiabálom? Én erre csak annyit válaszoltam, hogy bár nagypályán már nem lehet közöttünk, de gombfociban mindig ő fogja nálam védeni az MTK kapuját.......
Mind a két történet kedves! :) Főleg az idő múlásával még jobban megszépülnek. Olvasnék még ehez hasonlókat! A másik csatornán megy, magyarok a nagyvilágban, itt egy darabig mehetne Apró örömök címen. Persze mellette más is , ugyanúgy mint eddig.
Jó lenne, ha egy-két vicces történetet megosztanánk magunk között! :)
Máris kezdem eggyel: Nagyon nehéz új tagokat toborozni, hát épp ezért dicsekszem fűnek-fának, hogy hátha akad valaki, aki már megelégeli és megmérközik velem. Történt egyszer, hogy egy 50 év körüli pasast provokaltam: úgy se tudsz megverni, ha netán igen , veszek neked egy láda sört. Felcsillant a szeme az illetőnek, azonnal beültetett az autójába, és robogtunk a Maracanaba. Az első gólja után csak legyintettem, hogy a kezdők szerencséje, de mikor 0-2-t mutatott az eredményjelző tábla , és csak kettő és fel perc volt hátra, erősen kezdtem izzadni. Már a láda sört se bántam volna, csak valahogy a becsületemet tudjam megmenteni. Ez járt a fejemben . Ekkor lőttem egyet én is, majd kicsivel a vége előtt szabadrúgásból egyenlitettem. Lejárt a merközes , a következőket mondta nekem:,, tisztában vagy vele, hogy kit hivtál ki? Annak idején Szombatfalva ( Székelyudvarhely egyik varosresze) bajnoka voltam!!" Mire én : és ezt csak most mondod!!
Így igaz! El tudod kepzelni, hogy mennyi csokit megettem? Ennél már csak az durvább, mikor szükségem volt egy nagyobb csokis dobozra ( nagyobb gombok végett) és beállítottam egy vonalzoval a Kaufland bevásárló központba ,majd ott méregetni kezdtem a dobozokat. A polcot rendező nő , nem tudta ,hogy hova tegye a jelenetet.
Vagy, mikor elmentem az egy euró Market üzletébe fésüt venni- ugyanis egy páran még mindig azt használjuk nyomópálcának- és ott nekiszöktem kopaszon a fésüs doboznak válogatni, majd egy idő múlva megjelentem a kasszánál vagy 10 darabbal. Válogattam,mert nem mindegy a minősége, és a színe ( Fiorentinanak lila, Dortmundnak sárga, stb) Másnap ugyanazt megismételtem. Elképzelni nem tudták a lányok az üzletben, hogy egy kopasz hova vesz annyi fésüt. :)
Vagy, mikor a gombos üzletből elhordtam a 150. labdának valót , a hölgy már nem bírta kíváncsisággal , és rákérdezett . Bevallottam. Attól tovafele ,ha odakuldtem valakit azért a bizonyos gombért, a nő már mondta is: gombfoci labdának ugye!
Hát így állunk az apró örömökkel. :)
Egy páran tanácsolták, hogy tegyem fa dobozba, de az a meglátásom , hogy a plexi vagy műanyag nem talál a fával.. Nehezen viselem az autók műszerfalába beépített fát is. Valahogy mintha nem illene össze a két anyag. Nem is vettem soha ilyen kocsikat. Ezért döntöttem a karton doboz mellett.
Na és akkor a fotók is :)
Egy kisebb gyüjtemény. Boldog születésnapot Andris!
