Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

allez zserzseli! 2014.03.03 19:20:46 © 49468

szép menet! figyeltelek az elején és a végén is láttalak, nagyon zen voltál :), nem látszott erőlködés rajtad. hajrá!

Előzmény: mtb (49467)
mtb 2014.03.03 18:39:32 © 49467

Bükki Hard 65

 

Nagy várakozással néztem elébe az idei Hard-nak. Mivel az előző két évben még igencsak havas-jeges körülmények között futhattunk, most a pályaviszonyok ideálisnak ígérkeztek. A tavalyi csúnya útvonaltévesztés sem hagyott nyugodni, azt mindenképpen ki kellett javítani (Iván barátommal nemes egyszerűséggel kihagytuk az istállóskői hurkot, 47 km-re rövidítve a pályát). Azonban az idei részvételem majdnem veszélybe került. Két hete ugyanis hirtelen elhatározással beiktattam egy előre nem tervezett túrát, a Barcika 50-et a naptáramba. Sajnos erre a téli körülmények között biztosan szép túrára később csak a sár, a köd, és a (valószínűleg) ott szerzett megfázás miatt fogok emlékezni. Másnap már úsztam a náthában és a torokfájásban, és tudtam, hogy nekem min. 2 hét kell egy ilyennek a kiheveréséhez. A Hard előtt 2 nappal futottam egy laza 10 km-t, de még nem éreztem magam valami erősnek. Mindenesetre ekkor már tudtam, hogy úgyis ott leszek a rajtban...

Szép időre lehetett számítani, így nem öltöztem túl. Zsákban bő 1 liter folyadék, néhány gél, só és magnézium.  Úgy döntöttem, nem igazodok senkihez, megyek, ahogy jólesik. Nem volt időtervem sem, a 2012-es 8:34-től azért szerettem volna jobbat menni. Az Őrkő-háznál - ahol tavaly rossz irányba mentünk - már nem tudtam tévedni (bár jelzem, tavaly jobban ki volt jelölve ott a két irány, mégis elszúrtuk...). Egyelőre jól éreztem magam, de nemsokára kissé meglepett az a tempó, az, ahogy Pálos Zs. és Olcsák J. hirtelen megelőzött. Egy darabig azért tartottam velük a lépést, de Szilvásvárad előtt úgy döntöttem, nincs értelme tovább erőlködni. A következő frissítőnél  még beértem őket, és együtt haladtunk az istállóskői mászás kezdetéig (szerintem pihenhettek..:). A mászás közben az történt, aminek történnie kellett: mindenki otthagyott, ill. megelőzött, de ez így normális, a komolyabb emelkedők nem az erősségeim. 38 perc alatt értem fel a csúcsra, viszont nem éreztem magam túl fáradtnak. Aztán eszembe jutott, hogy még van hátra vagy 40 km, közel 1100 m szinttel. Lefelé természetesen elnéztem az utat, de szerencsére mögöttem volt Kozma Feri barátom, aki visszaterelt a helyes ösvényre. Nagymező felé Veres Gabival és Zádori Rolanddal haladtunk, de én folyó ügyeim miatt lemaradtam, és végül Czibók Ágival értünk a síházhoz. Gyors frissítés, és már haladtam is tovább, bár egy leves biztosan jólesett volna. Szembetalálkoztam Csanyával, sejtettem, hogy nem lehet sokkal mögöttem. Többnyire a versenyek második felében szokott utolérni, és otthagyni. Most ez nem következett be.

Gabival tettük meg a következő kilométereket. Pazsagnál Roland is beért bennünket. Még nem értünk le a Hór-völgybe, amikor két útitársam kicsit belehúzott, én pedig nem erőltettem azt, hogy mindenáron velük maradjak. Innentől egyedül tettem meg a hátralévő távolságot. Az ódorvári mászástól tartottam, joggal. Soha nem akart vége lenni, hosszabbnak tűnt, mint az Istállóskő.  Az pontot letudva megkezdtem az ereszkedést a Völgyfőházhoz. Gyors frissítés, aztán jöhetett a Török-út, amit a Tortúrán sem szoktam kedvelni. Itt szinte mindig egyedül maradok, nagy a kísértés a gyaloglásra az enyhe, de hosszú, monoton emelkedőn. Az erőm csak a Hármas határhoz érve tért vissza valamennyire: akkor már tudtam, hogy nem vagyok messze a céltól. Még egy feladatot is adtam magamnak: próbáljak 8 órán belül beérni... A lejtőn lefelé rendesen megnyomtam ugyan, de az a fránya tókör kifogott rajtam: 23 mp-el kicsúsztam a 8 órából. De semmi baj, kibírtam, nem voltak nagyon nehéz pillanataim. Viszont rendesen elfáradtam, ez tény, kár lenne tagadnom.

A szervezés tökéletes volt, bár néhol nekem hiányzott egy-egy szalag vagy nyíl (valahol meg úgy tűnt, túl van biztosítva). A frissítők kínálatáról és  személyzetéről csak jót mondhatok. Kár lett volna kihagyni ezt a versenyt egy "kis"nátha miatt...Köszönet érte Imaronak és segítőinek.

Gratulálok a győzteseknek és minden résztvevőnek.

http://connect.garmin.com/activity/454083527

mtb 2014.03.03 17:27:06 © 49466

Gratulálok a 2. helyhez! Én tavaly októberben ismertem meg Sanyit, éppen egyesületet keresett. Akkor említette, hogy kb. 2 éve költözött ide (munka miatt), azelőtt Egerben élt, tehát van némi gyakorlata a hegyekben is...:) Nemsokára meg is találta a klubot Debrecenben, és azóta igen keményen edz.

Előzmény: norb29 (49463)
zoncsi 2014.03.03 16:43:11 © 49465

Transgrancanaria versenybeszámoló magyar résztvevővel! :)

http://www.irunfar.com/2014/03/2014-the-north-face-transgrancanaria-results.html

 

-sanci- 2014.03.03 15:49:47 © 49464

Na akkor legyen egy Bükkiki Classic beszámoló is.

Ez volt az első Bükkikim. Mindig csak terveztem, hogy ott leszek, aztán sose mentem. 

Idén már tollal írtam be a naptárba, nem lehetett kiradírozni.

Az elmúlt hetekben - ugyan kicsit foghíjasan - de próbáltam rendesen edzeni. Azért a decemberi tombolást nem érem el, pár órával/kilivel el vagyok maradva. Elég feszített a meló, betegeskedik a család, kész fertőző osztály a lakás. Nekem most annyira nem vészes szerencsére, kezdek minden vírusra immunis lenni :)

Úgy döntöttem elég is lesz nekem a classic, majd gondoskodom róla, hogy ne essen jól :)

Szóval vidáman lekocsikáztam Felsőtárkányra, buszra pakoltak minket, s átvittek Szilvásváradra a rajtba. Nekem elég hűvös érzetem volt, így két vékony felsőre egy polárt azért fent hagytam. Milyen jó is azt féltávtól kézben lobogtatni :) 8:35 körül indultam, s nagyon hamar magamra maradtam, a kemény arcok 65ön indultak, itt csak 1 figura hagyott le, illetve egy srác egy darabig próbált lépést tartani velem. Kapásból be is néztem egy gázosabb jelölésű elágazást, hiszen a navigáció csak dísznek fut az órámon :) Na jó, néha azért ellenőriztem. Bár így is nehéz, volt 2-3 trükkös sziklára felkapaszkodás (pl kék háromszög), itinert meg nem szeretek olvasgatni.

Néha azért utolértem korábban indult túrásokat, megnyugtatva magam, hogy jó felé megyek. Itt még kicsit hiányosak voltak a szalagozások, persze egy tájékozódó futáson már ez is luxus, nem? Igyekeztem már az elejétől tempósan haladni, hasonlóan mint a Téli Mátrán. Hamarosan jött szembe a 65ös táv sok ismerős arccal, szépen elnyúlva. Érdekes de már az elején furcsa volt a gyomrom, pedig direkt nem ettem, s keveset is ittam, ne szúrjam már el mindjárt az elején. Egy zselét vittem magammal, azt 1 óra után benyomtam. Tar kőnél összezavarodtam, így tettem egy 5 perces tisztelet kört. Nagy mezőn már kezdett rendesen melegem lenni, szépen sütött a nap. Viszont a frissítő pont nagyon messzire esett (nekem), így 2,5 óra után ettem először a zselén felül+itt tudtam újra kulacsot tölteni. Persze mivel jól beabrakoltam bő 1 órát ezzel szüttyögött a gyomrom, s nem is ment a futás. Szóval sikerült a közepén elszúrnom a frissítést, megy ez nekem, csak ki kell várni :)

Hosszú lejtőzés jött (bár nem mindig tűnt annak). A következő említésre méltó rész az ódorvári meredek mászás volt. Ezt majdnem benéztem én is ugyanúgy, mint Z-U-Z, nem sokon múlt a hibázás. Ekkor már 4 órája voltam úton, s egész jól haladtam felfelé, nekivetkőzve és gyürkőzve tartottam egy 165 körüli pulzust. Égett bennem a tűz, hamar befogtam egy megfáradt harcost. Aztán mikor felértem, elfogyott a kolbász. A pont még 2 km-re volt, rám meg rendesen lesújtott a kalapácsos. Sokat belesétáltam, semmi kedvem nem volt feszíteni. A pont után se tértem magamhoz, inkább csak becsületből toltam. Nagyon számolgattam a hátralévő kiliket, szigetkörre konvertálgattam, tipikusan a megborulás tünetit diagnosztizáltam magamon :) A végén azért még megeresztettem classic görcsközeli állapotig.

44km-re 5 órát terveztem, de csak 5:19 sikeredett, 155ös HR AVG-vel. Sajnos nem tudom hányadik lettem, talán 4-5. Érdekes, hasonló volt a táv és a szint is, mint a Téli Mátra, mégis nagy lett a difi, a végén esélyem se volt robogni. A célban kaptam finom gulyáslevest, viszont annyira ki voltam, hogy alig bírtam megenni. Bekászálódtam a kocsiba, s 1,5 óráig tartott, mire magamhoz tértem addig üveges tekintettel bambultam az utat. 
Szóval a következtetések: zselé nélkül nem indulok most már el hosszú tempós futáson, még edzésre is viszek magammal, hogy szokjam a futás közbeni evést/ivást. A menet első 2/3ban aszem inkább nem eresztem 160 fölé. Majd még gyakorlok Mátrabércig, ott már nem hibázhatok :)

http://www.movescount.com/moves/move26746057

norb29 2014.03.03 13:52:57 © 49463

Bükki FUN RUN  (azért nem az volt)

 

Ha valaki megkérdezte januárban tőlem, hogy megyek-e a Büükikire , rávágtam, hogy dehogy. Februárban már rendszeresebben futottam, így bár ízlelgettem, a hosszabb táv ízét, de a inkább az eszemre hallgattam. 

 

 A FUN RUN tökéletes kikapcsolódás lesz az első tavaszi napon.   Békés, meghitt, családias rajtot követően valóban FUNRUN szerű futás következett. Az első kilométerekben arra gondoltam, azért engedtek előre mert senki nem tudja az utat. Gondoltam, hogy robbantok egy rajt-cél győzelem érdekében, de marhára blamának éreztem volna, ha az elején bekezdek és az első hegyen kifekszek.

 

Az első checkpont után aztán az egyik srác jól az élre állt és szépen el is hagyott. Attán a piros felső Varga Sándor is elment előttem, na meg egy technikai szünetet követően P. Zoli.

Jó kis erőfelmérőnek szántam. Augusztus óta nem volt 3 órás futásom, így piszkálta a kiváncsiságomat, milyen állapotban vagyok. Persze az utóbbi hetek érzésére szar, de ebben a klassz időben húzott a suhanás gondolata.

 

A talajviszonyok nem voltak teljesen ideálisak, de többnyire gondtalan volt rajta a haladás.   A 2. pontnál tehát utolértem a kék felsős srácot, elfáradt addigra és gondolom kicsit visszavett.  Zoli, illetve a piros felsős, meg én összerázódzunk az Őrkőháznál és innen elég sokat együtt is haladtunk. Varga S. debreceni, dombot nem nagyon lát, azt ugyan nem tudom, hogy ment ilyen jól fel az emelkedőkön, kicsit idegesített is :-)  viszont elég jól mozgott erős is volt. Ellenben velem.  Zoli láthatóan fáradt, így lel lemaradozott, de még tartotta magát. Itt jutott először, hogy a FUNRUN mezőnyben, akár még a dobogó is megszerezhető, hiszen elég sokat én mutattam az utat. A Cserepes Kő után ketten maradtunk a Sanyival. Talán egy ki nem mondott verseny is kialakult köztünk. lehet hogy nem gondolt ilyesmire én igen, mivel még soha nem voltam 1.-2. helyen.  Csak pont most amikor formám... forma? Lehet a jövőben jobban fogok versenyeket nézegetni, és keresem a FUN RUN futamokat, forma nélkül. Érzésre persze nem volt FUN.  Én a lejtőkön próbáltam kicsit tempót váltani, de szépen lekövette. Tamás kút után az egyik emelkedőn meg szépen utol is ért. Nem volt kérdés, hogy tartalékaim legmélyebb bugyrába kell hogy lépést tartsak vele, ha beváltana. Vagy ha nem is mélyre, mindenesetre komfortzónán kívül kerülnék. Nagy mentális párbeszéd zajlott le bennem. Nyomni vagy nem nyomni. 

Előbbire viszont fejben most semvoltam képes. Még a zöldön ment a rakkoló, ipari lendületes ritmus, az utolsó frissítőponton, pedig gyakorlatilag nem frissítettem ( volt mindenem), így a pontról hamarabb mentem ki. Az emelkedőn ismét utolért, így gyakorlatilag lélektanilag el is dőlt. 20 méteres távolságban értem mögötte fel a tetőre, de egy kanyarban úgy el tűnt mintha a köd nyelte volna el.  El is bizonytalanodtam, hogy talán technikai szünetre ment, de nem :-) Zseniálisan csinálta :-)  Gratulációmat a célban is átadtam.

Végül 3:37 körüli időt futottam a 35 km és volt benne 1500 m szint.

Erős, de nem megszakítós volt a tempó. Kicsit erősebben mint kellett volna és a FUN RUN arculatához sem illett :-) 

 

A gyors beérkezés, azért is jó, mert lehet sörözni és várni a többieket.

 

Gratulálok nagyon jó kis  tavaszi esemény volt a Bükkben. Nekem meg van hova fejlődni nekem, de talán most jó az út!

 

A versennyel nem volt semmi negatív észrevételem. Számomra követhető volt a jelzés, nem volt bizonytalankodásom, igaz az útvonal nagyrészét ismertem. ( BÜkki Hard, Tortúra, Less Nándor 35 egyvelege)  teát vittem magammal, 1 gyümölcspürét ettem és  1 fél zacskó Nutrendes port kevertem be vízbe, amit 2 ponton töltöttem. 2 falat banánt is felmarkoltam.

Ha megyek jövőre, valamiféle hétvégi pihenésel kötöm egybe. Klassz kis környezet. egyedül az útvonal első 2-3 kilométere lehetne talán "trail"esebb :-)

 

 

-athosz- 2014.03.03 13:08:40 Creative Commons License 49462

Ez nem hangzik jól, viszont legalább vannak távlatok még az idényre.

 

Ajánlanám figyelmedbe a Veszprém környéki tükör sima dózerutakat, direkt ilyen bokára valók...

Előzmény: allez zserzseli! (49451)
zso70 2014.03.03 10:59:18 © 49461

és B is elég jól nyomja

Előzmény: ubalika76 (49459)
allez zserzseli! 2014.03.03 08:07:11 © 49460

na jóvannmáá, mossmá elég legyen az u klánból :)))

Előzmény: ubalika76 (49459)
ubalika76 2014.03.02 22:40:11 © 49459

Bátyám mindenféle futóedzés nélkül (bicajozik) ősszel jött velünk egy 30-ast a Börzsönyben 3ó alatt. Most vett Hoka-t. Várható.

Előzmény: allez zserzseli! (49455)
CSERMANEK 2014.03.02 22:19:10 © 49458

Bükkiki Hard

 

Mivel februárban három hét kimaradt amolyan szintellenőrző, nem odatevő hosszú edzést terveztem. Utolsó utáni pillanatban nevezés, hajnalban egyedül kocsikázás, majd pikkpakk indulás. A dózeren jól bekezdett a többség, sztoikus nyugalommal konstatáltam hogy hátul leszek ma. Kicsit fent volt még a pulzusom ugyhogy nem szaporáztam. Egy vékony technikaiban és egy polóban is izzadtam mint a ló. Mentünk-mendegéltünk és ez így is maradt vagy 7 órán keresztül. Egy ideig Pálos Zsófiék környékén haladtam, de érezhető volt hogy csak az első hegyen tartalékolnak. Meg is léptek aztán. Én menedegéltem, eszegettem, iszogattam, nézelődtem. Igazi békebeli hangulat szállt meg. Az volt a tervem hogy a fennsíkon majd meglátom hogy vagyok, de addigra elment a lendület a lábamból. 30 és 40 között vártam a megborulást, de hál istennek godózott, úgyhogy nem estem szét. A vége kifejezetten élvezetes lett nekem, felfeléket is futottam, lefele meg "száguldoztam". 

 

Jó kedvvel értem be, de azért megviselten 7:51 alatt. Elfáradtam.

 

Jó volt a helyszín, szuper volt az ellátás. Nagyszerű volt a családias hangulat, még Jakus Bélával is megismerkedhettem:-) 

 

A szervezéssel két problémám volt. Egyrészt nem nyertem semmit. Másrészt meg Tar-kőnél nem sütött a nap, később meg folyamatosan kaptam a pofámba.

 

Na jó. Ha valami fejlődés-faktort kell írni akkor az a jelölés. Nekem kellett a track, még így is meg-meg kellett torpannom. Kereszteződésekben lehetett volna következetesebb a vonalvezetés.

 

De ez igazából nem lényeg. Szuper élmény volt. Bevéstem a naptáramba.

 

Ittam kb. 2 liter vizet, két pohár teát, egy pohár levest, egy kólát. Betoltam 1 magneziumot, egy sponser szeletet, 3 gélt. + az apró a pontokon.

 

 

Z-U-Z 2014.03.02 21:32:15 © 49457

szóval mászik meg cipelteti magát

Előzmény: Z-U-Z (49456)
Z-U-Z 2014.03.02 21:30:29 © 49456

Az utánpótlás korú versenyzők száma kettőnknél összesen 6(+1). A +1 az utánpótlás korú versenyzők utánpótlása, még nem szalad, csak cipelteti mászik meg magát.

Előzmény: allez zserzseli! (49455)
allez zserzseli! 2014.03.02 20:58:13 © 49455

abszolút esélyes! nekem csak a bükk és a kis tavacska miatt tetszik jobban a felsőtárkányi, de tény, hogy a naszály trailes központ is egészen meglepően kulturált :)

gratula a teljesítéshez, jól elsült a lábatok balázzsal, esélyes 3. helyről így rontani baromi bosszantó lehet.

amúgy remélem a családból más nem fut, hogy tovább alázza itt a terepultrás csapatot :))), mert hát láttam van itt is ott is utánpótlás :)

Előzmény: Z-U-Z (49454)
Z-U-Z 2014.03.02 20:45:59 © 49454

Zserzseli, akár egy kis szavazást is indíthatsz legjobb versenyhelyszín tárgyban: nálam a Naszály trail a nyerő Katalinpuszta/Kirándulóközpont-tal! 

Előzmény: allez zserzseli! (49451)
Z-U-Z 2014.03.02 20:26:51 © 49453

Bükki Hard

 

A futószezonom vége felé (elképzeléseim szerint a Trans Börzsöny lesz a záró műsorszám erre a szezonra) kecsegtető lehetőségnek tűnt részt venni a Bükki Hardon, mert jó erőben is érzem magam, közel –távol nincs most olyan verseny, amire el tudok menni, és itt volt az ideje kipróbálni magam az eddigi leghosszabbon. Sógoromat, Ujhelyi Balázst sem kellett sokáig győzködnöm, hogy tartson velem. És mivel jött velem a család is, így a szombati race szempontjából kényelmesen, Egerben aludtunk. Este több óra eszegetés széles spektrumban: sajtos zsemlétől a piskótatekercsig mindent, ami gyorsan és sallangmentesen felszívódik. Másnap reggel kisétáltunk a helyközi buszmegállóba, mert busszal szerettünk volna átmenni Felsőtárkányba. Ahogy vártuk a gépet, egy sporttárs (Kádár Csoboth Péter) ált meg nekünk, aki szintén a reggeli rajtra sietett, és átvitt minket. Nagyon köszi, így elég kényelmesen el tudtuk intézni az adminisztrációt, és a szokásos formaságokat. A rajtra nem kellett sokat várnunk. A kellemes kora tavaszi idő miatt már reggel laza öltözékben lehetett indítani, a biztonsági fehér cérnakesztyűm már 5 perc után a futó(bringás)zsákomban landolt. A rajtnál a 2 legnagyobb esélyes (Kiss Miki és Carlos) azonnal tudatta, itt max a 3. helyért lehet menni. De arra is gyorsan bejelentkezett Kovács Laci, aki szintén lassan elnyúlt a mezőnytől. Mögöttük Balázzsal szaporáztuk, de most nem terveztem vele amolyan hand-in-hand teljesítést, így hagytam is el-el menni őt, de vagy mert benézett 1-1 utat, vagy a cipőjét babrálta, így együtt érkeztünk az első Őrkő-ház ponthoz, majd Szilvásváradra is. Az előző esti tápolás annyira jól sikerült, hogy közel 2 óra futás után csak kényszerből ettem itt egy kicsit, mert a matematika szerint már muszáj volt megkezdeni a visszatáplálást. És itt azt is konstatáltuk, közvetlen mögöttünk még nagyon sokan vannak, mert megérkezett egy hármas boly Zserzseliékkel. A Szalajka völgy eleje egy laza, tempós emelkedő a Fátyol-vízesésig, ott viszont kezdesz ráébredni, miért is hívják ezt HARD-nak. Szűk 2 km, több mint 400 szinttel. Itt ismét megnyúlt a csapatunk, Balázs előrefelé tűnt el, a többieket pedig hátrafelé nem láttam többé. Az aerob zónám teteje 178-nál van, és nagyon kicentizve ezzel haladtam itt felfelé. Aztán 26 km-nél, Istállós-kő után ismét le lehetett porolni az elfelejtett futómozgást, mert az Őr-kő-Ház e.p.-ig ismét kellemes lett a terep. Beérkezésem előtt indult onnan Kovács Laci, Balázst viszont nem láttam. Itt is gyors csipegetés, vízvétel, és indultam Tar-Kő felé. Szembe futva találkoztam az üldözőimmel, akik elég sokan voltak nem túl távol tőlem. És meg lett Balázs is, aki valamit nagyon benézett, vesztett vagy 4-5 percet. Fizikálisan nagyon jól éreztem magam, elkezdtem beszopogatni a Slow release géljeimet, továbbá BCAA-t is, és élveztem a túra talán legcsodásabb panorámáját jobb kéz felé. Ráadásul – pihenés és töltődés ellenére – egyszer csak ott volt előttem Kovács Laci, aki a hullámokon sokkal lassabban haladt nálam és pár mondatváltás után ott is hagytam. Nem is igazán érettem a dolgot, mert komolyabb erőlködés nélkül, de a 3. helyen haladtam. A nemrég elhagyott panoráma és Tar-kő lyukasztás után csodás dolinák is következtek. Én személy szerint megszavazom őket a túra legszebb természeti látnivalójának. Aztán a hosszú aszfalton azt is konstatáltam, lehet hogy terepen a hullámokon jól megyek, de a gyors, szaladós aszfalton Kovács Laci hozzám képest más dimenzióban közlekedik, meg sem próbáltam felvenni a tempóját. A Síházhoz már ő érkezett harmadiknak, én pedig ismét némi eszegetésbe kezdtem. Innen visszafelé ismét szembetalálkoztam a közvetlen üldözőkkel, Balázzsal meg is beszéltük röviden, milyen jól érezzük magunkat. A következő terephullámokon gyorsan utolértem Lacit, és oda-vissza előztük egymást attól függően, kinek kedvezett a terep. Itt éreztem, hogy mivel 45-50 km-ig még csak komolyabb holtpont sem volt, így egész jól sülhet el a vége. Főleg ha nem maradtam volna le nagyon Laci mögött. Természetesen expressz-vonat sebességgel haladt, így kikerült a látómezőmből a hosszabb egyenesekben is. Sebaj, még mindig jól érzem magam, majd Ódor-vár felé meglátjuk, mi lesz ebből. És itt jött az összeomlás, fejben! A hór-völgyi száguldozás (5 percesen belüli km-ek) elvették a cukrot a gondolkodástól, a Hór-völgy lyukasztásnál még azt hittem, a kék kereszten még 3-4 km további lefelé van, és előttem túrázók is voltak az úton, akiket teljesítőknek hittem. Felvettem a tempót ismét, és mint a félbolond, szaladtam Cserépfalu irányába. Aztán elkezdtek hiányozni a szalagok, de ezt még be tudtam az elágazás-mentes völgynek. Majd végül 3,5 km után álltam le, megnézni a térképet, hogy hol is van a leágazás. És akkor megsemmisültem. Hosszú káromkodás jött, majd úgy döntöttem, kiszállok. Kikapcsoltam az órám, és elővettem a telefonom, hogy Cserépfaluhoz hívjam a feleségem autóval, mert semmi kedvem nem volt visszafutni a völgyben. De térerő sem volt, így elkezdtem mégiscsak visszafelé kocogni. Órából, visszaelemezve 3,5 km-t futottam lefelé pluszban, banális tévedésből, ill. tapasztalatlanságból. És plusz 3,5 várt visszafelé is, enyhe emelkedőn. A Hór-völgy lyukasztónál 5:35 körül voltam…. Először. A második Hór-Völgy lyukasztónál (nem kötelező 2x!) Jakus Bélát pillantottam meg, ott araszolt felfelé Végül motiválatlanul, megtörve, vele szaladtam be a célba. Közben ő is elmesélte a problémáit, ill. beszélgettünk a bicajozásról. A futásról már nem volt kedvünk. Élménynek 52-ig jó volt, versenytapasztalatnak is jó volt, és bekerült az edzésrovatba 72 km (a tervezett 65 helyett).      

ubalika76 2014.03.02 19:48:57 © 49452

bükki kilátások 2014

 

Noha az utóbbi hetekben keveset futok, ZókaZoli benevezett erre a versenyre, úgyhogy legalább nem kellett tipródni az induláson. Sok készülés nem volt, térképet nem vittem, este néztem végig az útvonalat. Reggel Egerből akartunk felbuszozni, de hála egy sporttársnak, megállóban felszedett minket.

A rajtban kapott térkép láttán erősen elszontyolodtam, és bíztam a szalagozásban. Az első 5Km-n annyira sok szalag, jel volt, hogy azt hittem, ma itt eltévedni nem fogunk. Zoli szépen jött mögöttem, minimálisan ment lassabbat, úgyhogy az első elbizonytalanodásnál egyből ott volt, megvitathattuk: Őr-kő előtt volt egy 4-es elágazás, jel semmi, a térképen kellett silabizálni, hogy is akar ez lenni. Végül elindultunk fel a K3szögön, elment 3p mire rájöttünk, hogy az kitérő. Egyébként ez a szakasz simán a túra része lehetne.

Aztán döngettünk lefelé, ahol megint picit elléptem, ami arra volt jó, hogy a lábamról a bokavédő-leokoplasztot le tudtam szedni az EP-nál, mire Zoli bejött. Kértem a lányoktól egy bicskát, leültem, levettem a cipőmet, hogy levágjak valamit. A ponton senki nem lepődött meg, hogy mit akarok levágni a lábamból, nem volt elég meggyőző a színdarab. 

Egy merék gumicuki, aztán -már családi hagyományként- megint együtt tudtuk tolni. Az Őr-kő ház előtt az elágazóban megláttam lefelé a jelet, és be is fordultam jobbra, és téptem lefelé. Remekül voltam, azt gondoltam, most végre nincsen semmi problémám, tudok rendesen futni. Egyébként az elágazóknál minden alkalommal marhára kellett figyelni a szalagot, sokszor kellett lassítani, körülnézni rendesen, hogy meglássam a helyes irányt. Na itt nem kellett, örültem, és döngettem. Aztán gyanús lett, hogy jártam én már erre. Egy elágazásnál aztán megbizonyosodtam. Megálltam, káromkodtam, visszafordultam, és csőgázzal vissza. Örkő-háznál F1-es depózás, mert pont láttam szembejönni a 4 mögöttem lévőt. Tar-kőig erősen nyomtam, és ez rögtön vissza is ütött, az aszfaltoson jött egy kis mélypont, de azért ment az 5p-es. Hála a visszafordítónak, mérhető volt az etap, Zolin kívül, mindenkinél jobban mentem. A hosszú lefelé kellemes volt, eszegettem, lazáztam, fogtam magam vissza, hogy majd Ódorváron rendesen ki tudjak bontakozni.

Be is jött a dolog, mert a fordítónál meg is láttam KovácsLacit, ami klassz motívációt adott, hogy talán most nem 4. leszek.

Az utolsó EP-nél már váltottuk egymást, utána az emelkedős végénél 100m-re volt tőlem.

Ő nagyon lassú volt a felfeléken, viszont a lefeléken nagyon gyors. Nem baj, lehet szaggatni magam egy picit, nem is görcsölök, nincs semmi bajom, azon kívül, hogy fáradtak a lábaim, és a cipőmbe a lyukakon meg bement egy kő és szétverte a lábujjamat (3x vettem le a jobb cipőmet ezen a versenyen...).

Kb 60Km-nél, mielőtt jöttek volna a meredekek, egy pocsolya kerülésénél elakadtam a szederbe, rendesen kigurulósat estem, a lábam legörcsölt.  Feküdtem, óbégattam, és tudtam, hogy már megint a 4.

A szük fél óra az elejéhez kellemesen meglepett, de ez a pálya sztem 40-45p-el lehet hosszabb a MB-nél, ami megmutatja, hogy idén sem sikerült rendesen felkészülni "A" célversenyemre.

allez zserzseli! 2014.03.02 17:27:28 © 49451

Bükki Hard '14

 

harmadszor voltam, az egyik legkedvesebb versenyem, ha nem a kedvencem, mégpedig a kedvenc hazai terepemen.

idén először éreztem hard-nak, az előző két évben elkényeztetett az aktuális formám, pedig a körülmények sokkal zorábbak voltak.

most szinte idilli viszonyok között vágtunk neki. nekem kicsit meleg is volt, keveset ittam, hamar jöttek is a görcsök. rögtön egy 40 perc után rossz fele mentünk áronnal és bélával, kb. 3-4 percet tehettünk bele.

utána loholni kellett, hogy visszakapaszkodjunk a helyünkre, ez elég sokat kivett. 

amúgy is ipari magasságokban volt a pulzusom, a lábaim fáradtak, mostanában kevés az alvás, sok a más..

örkőig még ok volt, szalajka völgyig áronnal és a bringás sráccal megtoltuk. az aszfalton már éreztem, hogy nem mozognak jól a lábaim, lendület nyista, csak két oszlopot pakolgatok magam alatt. istállós kőre még felértem áronra, el is tudtam volna menni, de balga módon azt gondoltam, majd a fennsíkon ellépek. ehhez képest pár száz méter után aláfordult a bokám, összeszaladt a könny a szememben, annyira fájt. ez pár hete van, minden futáson kifordul, nem tudom miért, kezdő terepes koromban volt ilyen gondom. aztán még kifordult vagy ötször, így a lefeléket csak óvatoskodtam, tipegtem. ez elég bosszantó volt, de nem akartam kockáztatni..

közben erősödtek a görcsök, próbáltam mg-t lejmolni, de csak egy gélt sikerült kunyerálni, köszönet érte utólag is. az aszfalton csak topogtam, kb. annyi lendületem volt, mint egy befékezett tehervagonnak. a síháznál aztán az arcomba gyömöszöltem a rögtönzött gyógyszertárat és vártam a hatást, mint a messiást. ódorvárig valahogy le is óvatoskodtam, útközben azért estem még egy bazárit a félig letaposott vadkerítésben. az esésnél begörcsölt a lábam, csak vergődtem ott egy darabig, mint gregor samsa. ódorvárra fel már úgy éreztem, mintha  5000 szintet mentem volna, még túrázók is lihegtem a hátamban. az utolsó pontnál tudtam, hogy vár még rám a fekete leves, a török út finoman szólva sem a kedvencem. az utolsó kilin Mr. All-Check is beért, úgy ment el, mintha szembe jött volna. végül 7 perccel mentem rosszabbat, mint tavaly, de könnyebb körülmények között, viszont sokkal nehezebb érzésekkel. a nagyok dolgába sosem tudtam beleszólni, de most már a fiatalok és a kampányfutók is kibüntetnek. :) halvány reménysugár, hogy bélának még nálam is rosszabb napja volt, így a bükkikin vác továbbra is rosszabbul áll. :)

köszönet a szervezőknek, pontőröknek mindenért, de főként az őszinte vendéglátásért és jókedvért! örömmel láttam, hogy a verseny fejlődik, a 35-ös táv szerintem nagyon jó döntés volt, nekem is ott lett volna a helyem inkább. a rajt-cél helyszín továbbra is a legszebb ilyen központ, a leves finom, a tombolán még nyertem is :).

Hajrá Bükkiki!

 

Sánta Kutya (SK) 2014.03.02 11:05:42 Creative Commons License 49450
zoncsi 2014.03.02 09:38:30 © 49449

Ildikó nagyon szépet ment!! 4. hely egy ilyen nagyon komoly, nagy neveket felvonultató versenyen (mint az övé is :)! Ez úton is szívből gratulálok neki!!

 

A többiekről mi hír? Próbáltam követni Ebolát és Lacit az online-os oldalon, de nekem nagyon pocsékul működött. Azaz szinte egyáltlalán nem.

No meg Seb hová tűnt az elbolyból?

tv1k 2014.03.01 14:35:48 Creative Commons License 49448
http://online.trackingsport.com/live/pagcontrol.jsp?loc=es&o=163
Előzmény: zoncsi (49446)
Ainariel 2014.03.01 14:30:36 © 49447
Előzmény: zoncsi (49446)
zoncsi 2014.03.01 09:19:18 © 49446

Nincsenek hírek? Senki nincs Transzban? Vagyis igen, biztosan van: Wermescher Ildi, Czékli Laci, ... Valahol lehet olvasni a verseny állásáról? Közvetítésről már nem is álmodozom...

Elm 2014.02.28 14:21:51 © 49445

Látod, már ezért megérte. :o)

Előzmény: ganki_ (49443)
Sánta Kutya (SK) 2014.02.28 14:19:12 Creative Commons License 49444

Nem hiszem! Nincs nagy eső, és a Vértes nem egy könnyen sarasodó hegység! Emlékszem, amikor hosszú esőzés után a Börzsönybe tervezett túránkat átraktuk a Vértesbe, és teljesen járható volt.

Előzmény: lovapete (49442)
ganki_ 2014.02.28 14:03:33 © 49443

Nem állítom, hogy tudom a megfejtést, de ... Nagyon jó! :)

Előzmény: Elm (49441)
lovapete 2014.02.28 13:12:30 © 49442

Vertes holnap nagyon saros lenne? 

 

Mor->Gant->Csakvar 25km

Elm 2014.02.28 10:05:20 © 49441

Az enyhe uborkaszezonra - legalabbis itt a topikban - tekintettel, bedobnék egy kissé OFF feladatot. Futások közötti regenerációs időszakra ajánlott, egyben az Alzheimer ellen is hatásos. A feladat nem saját találmány, egy régi, valószínűleg többek által ismert logiai feladat átalakítása terepfutós verzióra. Nem könnyű, de legalább nehéz.
Íme :

A terepfutas.hu csapata új riportert vett fel a céghez. Emberünk régi motoros a terepfutásban, csak kicsit szétszórt. Annyira, hogy első feladata, a Vértes Terepmaraton befutóival készített interjújának jegyzetei, khmm, elkallódtak. Igazándiból egy mindenfutás egyetem előadás utáni bulin betintázott, és összehányta, de ez nem lényeges. A hajnali nyugovóra térés után nem sokkal már csengetett is a Főnök, hogy elvinné a kész anyagot, de a tivornya nyomai még nem múltak el teljesen hősünk homloka mögül. Az alábbi monológot rögzítette a kazettás magnó :

„Ööööö… a riportok, ja, igen, persze, megcsináltam… izé, van egy kis gond, szóval, hogy is mondjam, megvan persze, persze, izé… hogy hol? Ja, nos, hát errefele van a gond, szóval megírtam, persze, csak hát… öööö… szóval képzeld, az történt, hogy jöttem haza a RUNtottából, és betértünk még egy sörre egy haverhoz, na, és, szóval, ott… ööö… leöntődött, na. Igen, leöntődött, és? De nem érdekes, emlékszem én majdnem mindre, egy perc és kész is az egész... Csak ne fájna úgy a fejem, mint a múltkor, amikor Te főzted a tarhonyát… No mindegy, szóval, hogy is volt? Ha jól rémlik, az első öt beérkezővel beszéltem, aztán elmentünk inn… izé, el kellett mennem más ügyben… Tehát az biztos, hogy Balázs lett az első. Utána… már nem is tudom melyikük ért be, de valami régi Sigma óra volt a kezén. Hát, a többiekre se nagyon emlékszem igazából, de szar ez a macskajaj, szóval a Garminos csóka közvetlenül a Timexes előtt futott be. Aztán… helyezések… fene se emlékszik, várj, de, a bronzot Asicsben szerezte meg valamelyikőjük. Aztán később miket is meséltek… jézusom, azóta nem rúgtam be így, hogy kisorsoltak az UTMB-re… no mindegy. Aztán… hmmm… amelyikük azt mondta, hogy a Lavaredo a kedvenc versenye, na, azelőtt és utána ért be a Salomonban futó meg a Powerbaros arc, de hogy melyik előtte, és melyik utána, arra a  franc se emlékszik… jaj, nincs egy Quarelined? Biztos?... Kár…  Na, a  Polar órás meg azt mondta valamikor, hogy a Terep100 a kedvenc versenye, erre konkrétan emlékszem, a Mátrabérc mániás meg mit is mondott, ja, igen, hogy mindig Nike csukában tolja. A Piros85-ről áradozó meg valami olyat prüntyögött, hogy GU gélekkel nyomja mindig a versenyeit… Jaj, valaki biztos Ginát rakott a Kofolámba, azt álmodtam, hogy olipapa stand up-ozik a Comedy Centralon, teljesen átizzadt pizsában ébredtem, brrrrr… Nu, a viccről jut eszembe, a mezítlábas arc villogott a csilivili Garmin órájával. Mi? Ja, nyilván, úgy értettem, nem, nem mezítláb volt, persze, hanem… igen, az a  minimál volt rajta, igen, valamilyen inov8 cipő, de hát az már majdnem mezítláb van, nem? De. Volt még valaki, aki az Lavaredo-ról mesélt, mint favoritja, meg egyiküket a Powerbar tömte a zseléivel a versenyen, de nem tudom melyikük ki volt, csak az rémlik, mintha közöttük nem érkezett volna senki a célba. Ja, és erről az is beugrik, hogy viszont az Ethicsportos cuccokat toló, meg az akinek a Terep100 a kedvence szintén szinte együtt értek be a célba… nekem meg asszem most egy intravénás Sponser-re lenne szükségem inkább… tényleg, egyikük azzal frissített a versenyen, ha jól rémlik… Hogy pontosan mire emlékszem még? Hát, Vágó úr, a pontos időn kívül szinte semmire… jól van, jól van, kik is voltak a célbaérők ? Ja, igen, tényleg, a Laci, igazad van, igen, emlékszem már rá, ő áradozott a célban a Nutrend zseléiről… micsoda? Ja, igen, tényleg a csótányroppantó cipős csávó, tudom… tényleg? Jó, persze, az a Hoka, tudom. Az volt a Tomi? Most, hogy mondod, tényleg... de akkor ki volt a Csabi? A fenébe, mindjárt felrobban a fejem, jól van na, gondolkozom… igen… ööö, nem, nem az, tudom már, Csabán volt az a király Suunto óra, én is olyat szeretnék majd a cikk árából… hogy mit? Ja, úgy érted hogy nem valószínű? De miért? Jó, persze, nem kell káromkodni meg idegeskedni… Ki van még? Megvolt mindenki, nem? Téééényleg, jól van már, emlékszem mindenre, mondtam már, igen, a Mikire is. Hogyne emlékeznék, neki is a Dobogókői Hegyi Futás a kedvence, mint nekem. Imádom a Pilist… jól van, jól van, koncentrálok. Szóval… ööö… ennyi, azt hiszem. Most már tényleg jöhet egy hideg fürdő… most miért mondod… 5 percig a víz alatt? Annyit nem bírok… ja, értem, persze. De most minek túráztatod magad, mindent tudsz amit kell, nem?”

Össze tudod rakni ennyiből, hogy ki hányadik lett, milyen cuccokat hord, és milyen versenyeket favorizál?

macmelon 2014.02.27 23:48:53 © 49440

Szőr?

Előzmény: zoncsi (49430)
CSERMANEK 2014.02.27 17:59:12 © 49439

Köszi a segítséget. Zsákos frodó lesz...