A kereszténység alapvetően a görög filozófiára épülve lett igazán sikeres! Pláton és Arisztotelész filozófiai munkái nagymértékben befolyásolta azt! Philon hellén filozófus volt, aki a zsidó és a görög gondolkodást próbálta keresztezni.... Pál apostol igazából egy hellén zsidó ember volt...., aki rajongott atyái Törvényeiért...., de szakított is azzal...., majd egy újkelletű értelmezéssel mutatta be a hitre épülő isteni világot.... Az ideai tan teljessen hatását gyakorolta....a kereszténység szentháromasságból értelmezett szellemvilág megértetésében.... Pláton választotta ketté , ha jól tudom a szellemit a testtől.... /leegyszerűsítve /.....
A kereszténység kialakulása sem egyoldalú...., nagyon érdekes dolgokat lehet megtudni az egyháztörténetekből...... A Görög és a nyugati katolikusság kettéválása sem piskóta! A szektásság és a zsinatokon elogadott irányelvek bagymértékben meghatározták a többség és az erősebb akaratát......, hisz egy tucat féle irányzat döngette az igazság kapuját, dehogy mi is volt az igazság?...., azt döntögették a zsinatokon... Konstantin császár uralma alatt államvallásá vált....és szembefordultak már nyiltan is a zsidósággal... A kanonizálás megérne egy külön könyvtárat.....
Hát ennek a keresztény világnak is megvannak a maga izgalmai...., hogy menyiben befolyásolta évszázadonként az, hogy ki mit is mondott....., a keresztes hadjáratok, az inkviziciók...., a hódítások és a népírtás Jézus nevében.....
Ma 2500 féle felekezettel lehet számolni a keresztény világban..... Egyik szektább, mint a másik.... A világvége váróktól....., az öngyilkos szektáig mindent megtalál az ember, a szélsőségektól a valóban kedves és rendes gyülekezetekig! És ami érdekes, mindegyik ugyan azt a bibliát magyarázza...., de mást értve ki abból! Ez a keresztény filozófia paradoxonjai..... Mer hinni kell benne és a lényeg az hiogy higyj abban, amit az alapítók jónak találnak és éld át azt amit ők levizualizálnak..... Nagyon sok rétgű a kereszténység...., ahol nem az igazság számít, hanem az, hogy miként lehet igazzá tenni téziseiket , kimutatni helyeségét a bibliából! Csűrik csavarják a zsavakat, átvitt értelembevéve, másik mondat egyértelmű, ahogy írják úgy kell érteni, de vannak szók amit szellembe érthetó, drási viszonylatban....
Néz meg egy Görög újszövetséget...., olvas el belőle valamit, majd próbáld az leforditani újgörögre és azt magyarra...... Van olyan Görög szó...., ami 40 féle magyar megfelelője lenne és teljesen ellentétes esetben is..... Hát akkor sok esetben csak az irányelvek a fontosak és ahhoz van igazítva a fordítás is......
Arról sem beszéltem, hogy miként is alakultak ki az evangéliumok és az apostoli levelek 20, 30, 40, 50 évre Jézus halála után..., hisz a Mester , a tanító nem írt semmit sem és a tanítványainak is évtizedekre eset le a tantusz....., hogyhát emlékezzenek már vissza, hogy mi is volt akkoriban, amikor tanította őket egy rabbi!
Kérdés persze, hogy ők írták e le, akiknek a neve szerepel ott? Hát látod ez is filozófia lényegében...., de itt a misztikum és a legenda körül megy főleg és mellékként az egyetemes dolgokhoz már a görögök is tudtak mit mondani, a Héberek is....., de más civilizáció tudorai is....
Javitas:
Eloszor is kiderult, hogy ugyanazon a kanonon ket kulonbozo kvartot es ugyanugy ket kulonbozo kvintet is kaphattak. A 12 es a 9 ugyanugy kvart mint a 8 es a 6 (12:9=8:6). De ugyanigy kvint mind a 12 es a 8, mind pedig a 9 es a 6(12:8=9:6). Az elso esetben a ket-ket szampar egyforman ugyanazt az aranyt adja, mint a 4:3, a masodikban pedig, mint a 3;2. A ket kvart ugyanugy hasonlo egymashoz, mint a ket kvint.
Az oktav aranyszama 12:6.
A kvart konszonancia: 12:9.
A kvint aranyszama 12:8.
Monochord
12:6=2:1
4:3=12:9
3:2=12:8
3:2=12:8
"Emlitettuk mar, hogy a nyocfoku skalan az elso es az utolso hang egyutt az oktav. A ket osszeillesztett tetrachordon ezt a szymphoniat ugy kaptak meg, hogy megpenditettek az elso es az utolso (a nyolcadik) hurt. Az oktav felbontasa ket kisebb intervallumra- a kvartra es a kvintre -viszont ketfelekeppen tortenhetett. Vagy megszolaltattak elobb az elso tetrachord elso es negyedik hurjat - ez volt egy kvart - majd pedig utana megpenditettek a masodik tetrachord utolso (nyocadik) hurjat; ez volt a rakovetkezo kvint. -De meg is fordithattak a sorrendet. Megszolalhatott eloszor mind a ket tetrachord elso hurja (azaz szamozas szerint az elso es az otodik hur); ez volt egy kvint; majd pedig a masodik tetrachord elso es utolso hurja, azaz az otodik es a nyolcadik; ez volt egy rakovetkezo kvart. - Az egymasra kovetkezo kvart es kvint, vagy kvint es kvart mind a ket esetben egy oktavot adott.
Konnyu volt igazolni ugyanezt az osszefuggest a kanonon is a konszonanciak aranyszamaival. Mert ha mind a 12 egyseg utan elobb ugyananak a hurnak 9 egysege szolalt meg, egy kvartot halltottak (12:9); ha viszont a 9 egyseg utan 6 egyseget penditettek meg, ez mar kvint volt (9:6). A ketto egymas utan es egyutt egy oktavot adott (12:6).- De meg is lehetett cserelni a reszintervallumok sorrendjet. Mert ha a 12 utan 8 egyseget szolaltattak meg, akkor elobb hallottak egy kvintet (12:8); a 8 egyseg utan viszont a 6 egyseg megpenditese kvartot adott (8:6).
Tanulsagos volt ez a probalkozas a 12 reszre osztott kanonon tobb szempontbol is.
Eloszor is kiderult, hogy ugyanazon a kanonon ket kulonbozo kvartot es ugyanugy ket kulonbozo kvintet is kaphattak. A 12 es a 9 ugyanugy kvart mind a 12 12 es 8, mind pedig a 9 es a 6 (12:8=9:6). Az elso esetben a ket-ket szampar egyforman ugyanazt az aranyt adja, mint a 4:3, a masodikban pedig, mint a 3;2. A ket kvart ugyanugy hasonlo egymashoz, mint a ket kvint.
Meg erdekesebb volt ez a muvelet abbol a szempontbol: hogyan adja meg a kvart es a kvint (vagy megforditva: a kvint es a kvart) aranyszamainak osszekapcsolasa az oktav aranyszamat? "
Elnézésedet kérem, de én - mint már többször is kiderült - a kereszténység kérdéseihez abszolúte nem értek, így nézd el nekem, légy szíves, hogy kíváncsiskodom.
Azt szeretném elsősorban megtudni, hogy mennyire hasonlítanak a felekezetek egymáshoz? Mennyiben ítélhető meg az egyik felekezet ismerete fényében a másik? Elegendő-e egy gyülekezet ismerete a teljes kereszténység megítéléséhez?
Látod, ennyire nem értek a témához, még ezt sem tudom.
Lehet néhány apró észrevételem még?
bár ma már a tudás, és a filozófia is sokat fejlődött!
Kevés szó van, amit ki nem állhatok. A "fejlődés" ezek egyike. A "válság" meg ennek ellentéte. Nézőpontok csak ugyanis.
Ezért esett jól hogy idejőjjek és a szeretett filozófiát fedezzem fel újra.....
A kereszténységgel kapcsolatban van némi tapasztalatom....., hisz " keményen " benne éltem...., ha tudnád, hogy mi mindenre rávehetik az embereket isteneik nevében...., és mennyire megalázóak tudnak lenni a lelkészek azokhoz...., akik gondolkodóak......és kérdésik vannak...., mivel nem igen tudnak válaszolni, mert ők is gyarlóak és emberek, de mindentudóak, ha a hitük törvényszerüségeit erőltetik.....
Amikor szembesülsz azzal, hogy egy többezres válogatott könyvtárat összegyüjtöttél....és mindent jelentett neked az olvasás, a filozófálás, az ismeretszerzés, hogy műveld magad és okosodjál....., hogy a festészetet nem csak a képtárakban láthatod, hanem gyakorlod is azt, ha nem is művésazi fokon....., hogy verseket írsz az életről...., a szerelemről, a szép dolgokról és az emberekről...., hogy mindez szemét és kár legyen, hogy elítélendő rossz...., meg kelljen szabadulni tőle és csak a bioblia, biblia, biblia, meg a felekezeted lelkészei által jóváhagyott keresztény mesék és bizonyságokból fakadó sikerkönyvek, videók, audiókazetták legyenek a fontosak..... A könyvtáramat a jó érdekében egyben kellett eladni, kidobni...., hogy abból a gyülekezet lássa hasznát...., majd évek műlva szembesülsz a lelkésuednél, hogy őneki a könyvtára milyen gazdag azokban az irodalmakban, amiket mindenki előtt elitélt...., hogy a műkincsek mennyire hozzájuk nőt...., hogy a gazdagság mindenáron....és közben milyen szerényen is élnek, mennyire beosztóan,, hogy a tagok látják el sokszor finomságokkal, olcsó árúkkal...., segítséggel....és nem is tudják, hogy a többlakással rendelkeznek, hogy mindenre telik, míg a szegénynek kölcsönből kell élnie....
Nem mondom, hogy mindenki ilyen, meghogy mindenüt....., de nem egy helyen és nem egy lelkésznél ez van és alapítónál!
Ezért esett jól hogy idejőjjek és a szeretett filozófiát fedezzem fel újra....., mert valamikor édesanyámnak köszönhetően , gyermekségemtől fogva
kerestem az igazságot...., az emberi dolgok megértését...... Ő tanított, hogy ne higyjek el mindent, hogyha feltesznek egy kérdést nekem...., akkor jól fontoljam meg, hogy miért is tette fel...., mit is akarhat ..., válaszokat a lehetségeseket még mielőtt kimondanék valamit, próbáljam meg megadni magamba....., hogy miért, ezért, azért, vagy amazért tette fel a kérdést?
Persze nem minden esetre érvényes és sokszor már van az embernek előregyártott nézetű válasza...., amit sajátjaként kezel, pedig nem ő találta azt meg! :))
Nos én magamból indulok ki....., azzal a körültekintéssel, amit a bőlcs görög filozófusok is szorgalmaztak akkoriban, bár ma már a tudás, és a filozófia is sokat fejlődött!
Próbálom az ismeretből, a bőlcsek tanításaiból leszürni azt, ami hihetőbb a számomra...., de a fontos, hogy én mit értek meg belőle.... pl. Protagorász híres mondata , mennyire hat el a tudatomig, hogy moit is akart ezzel mondani?
Egy tárgy, egy fogalom és egy élőlény....., az ember...
Azt vettem magam elé, hogy senki nincs még a földön..., azon a tájon...., csak én akire hatnak a dolgok ismeretlenül...... Mit tudok róluk...? semmit....., akkor számomra nem sokat jelenthet..., csak annyiban, hogy van és volt bizonyára még mielőtt odamentem volna!
Elgondolkodtam, hogy Protagorasz idejében mit is tudhattak....., mennyire ismerték meg az anyagi világban a tárgyak tulajdonságait....., hogy a mérték megítélésében mennyire jártak közel a mai értelembe vett tudáshoz viszonyítva...., puszát picike elméletről van szó és nem a gyakorlati tudásról nálam..... :)) Így szoktam sok esetben megközelíteni az ilyen dolgokat.....
Nem hagyom magam befolyásolni a nagyoktól...., mert szeretnék én is rájönni a lényegre magamtól, amennyiben ez lehetséges....
Üdv: Paleo
Majd leírom , hogy miként látom Protagorász mondatát....e3nnek a fényében
Hérodotosz
KÜROSZ - XERXÉSZ
A felhasznált eredeti, fordított művek:
Kürosz és Kroiszosz története
Fordította: Devecseri Gábor
Hérodotoszi novellák
Fordította: Szabó Árpád
TARTALOM
KÜROSZ
Kürosz és Kroiszosz története
XERXÉSZ
Xerxész hadat indít
Püthiosz
A seregszemle Abüdoszban
Démaratosz
Leónidasz Thermopülainál
Thermopülai után
Themisztoklész Artemiszionnál
Szalamisz előtt
Artemiszia tanácsa
Themisztoklész üzenete
Themisztoklész és Ariszteidész
Artemiszia hőstette
A pórul járt phoinikok
Xerxész és Mardoniosz
A szalamiszi csata után
Xerxész a viharban
Hidd el, nem akarok mindenáron okostojást játszani, de most a szomorúságot én is érzem szavaid mögött. Talán elfogadsz tőlem néhány szót, nem igazságot, nem tézist, nem tételeket, csak szavakat. A véleményem.
A kritikával szerintem mindenképpen érdemes óvatosan bánni, különösen ebben a témában. Ez a "mindenáron kimondom az igazságot" picit erősnek érzem, hiszen honnan tudhatja az ember száz százalékos biztonsággal, hogy igaza van? Mi alapján dönti el, hogy az úgy van, ahogy van? Miben lehet biztos az ember, és miben nem? Annyi mindent nem tudunk, annyiféle szempont van, annyiféle érv, amit még nem ismer. Hátha éppen a másiknak van igaza, csak éppen nem tudja elmondani, és ingerült lesz.
Be kell valljam neked - remélem nem veszed sértésnek - benned éppen ez irritált elsőre, hogy annyira magabiztosan állítottál dolgokat, amiről szerintem senkinek sem lehet teljesen megalapozott és száz százalékos tudása, ráadásul ezt nem mint magad véleményét adtad elő, hanem mint a megkérdőjelezhetetlen igazságot. Hangsúlyozom, ez az én benyomásom, nem tartom kizártnak, hogy teljesen rosszul ítéltem/ítélem meg a helyzetet. Remélem annyit sikerült elérnem, hogy egy picit elbizonytalanodtál. Arra viszont megkérlek, hogy ne adj nekem igazat, illetve ne nekem adj igazat, ne pusztán azért mondj valamit igaznak, mert azt én mondom, vagy más mondja, vagy akárki. Magad döntsd el a dolgokat. Belátásod szerint.
Hal' istennek, igyekezz kilabalni a megfazasbol, mert mar kezdunk elmuzsatlanodni, elkanaszkodni!:)
A regi tuskeket meg talan elfeledhetjuk, de azert nem art az ovatossag, ki tudja hol feszkelnek meg a multbol darazsak, vagy a darazsunokak?
No, ha így megijedtél Szpirosz, akkor várhatja Vali a jelentkezésedet! Pedig reméltem, hogy megúszom a "közvetítést".
Nem kéne folyton szidnod. Egyébként kicsit jobban vagyok. Ha teheted, küldj napfényt! M.
Én most annyit fűznék hozzá ehhez,hogy láthattuk,hová vezetett az igazság azonosítása az érzékeléssel,nagyjából Hume-tól a neopozitivistákig.Tekintsük csak a következő,egyszerű példát.Világos -Platón is hivatkozik rá,- hogy Püthagorasz tétele nem származhat az érzékelésből. De akkor,ha -mint a konstrukcionisták mondják- az emberi elme találmánya volna, akkor az arány,amit kifejez,meg kellene,hogy szűnjék,ha nem létezne ember,aki elgondolja. Feltehetjük ezt? Mert ha nem,akkor meg kell válaszolnunk : honnan származik ez a
geometriai tétel,és mi a mértéke igazságának?
Én úgy látom, a szofisták az érzékelés igazságán kívűl nem ismertek el semmilyen más igazságot, sőt, egyáltalán semmilyen más létezőt. Az igazság az maga az érzékelés. Tehát bárki bármit állíthat igazságként, ha ő azt úgy érzékeli, akkor az igaz is.
Az én felfogásom szerint pedig az igazság nem maga az érzékelés, hanem az érzékelésből vonhatók le következtetések. Van amikor helyes a következtetés, van amikor meg helytelen.
Inkább mond el mi a véleményed Protagorász mondásáról , hogy ugyan úgy látod most is, avagy másként?
Elnézést, de csak ismételni tudom magam. Prótagorasz állításának megítélése a szememben nem sokat változott, de hát ez az én bajom.
Abban azonban igaza lehet Arisztotelésznek, hogy esetleg lehet egy olyan értelmezése az állításnak, hogy az ember a mértékegységeit emberi adottságaihoz igazítja, hiszen az sem véletlen, hogy a tízes számrendszer terjedt el a legjobban. Ekkor viszont nem alaptalan Arisztotelész gúnyolódása "Így, noha nem mond semmit, úgy látszik, mintha valami szerfölött nagyot mondana". Persze, ezt mindenki tudja, de a probléma akkor is fennáll, hogy a megfogalmazás nem pontos, mert ehhez az értelmezéshez szerintem ezt kellett volna írnia: "minden emberi dolog mértéke az ember", de mint tudjuk, nem ezt mondta.
Platón egyébként sokkal szimpatikusabban áll hozzá, nem éri be a puszta gúnyolódással /illetve nincs is/, tényleg alaposan kivesézi a tételt.
Továbbá ismerve a szofisták /beleértve Prótagoraszt is/ többi kijelentését, szerintem abból jobban körülhatárolható a vizsgált állításunk jelentése.
A kijelentésben pedig a legfőbb probléma a "minden" kitétel, a cáfolatomban is ezt használtam ki.
Nagyon sokat seditettél, hogy jobban megérthessem Protagorasz kijelentését! Sajnos a filozófusok sok esetben egymás állításait cáfolták és belekötöttek mindenbe, csakhogy az a látszat legyen, minzha értelmetlen lenne a másik tézise .... , ma ugyan ez az eset áll fent....
Pl. én keresztény kritikával foglalkozom és van rálátásom a gyülekezetek, főleg az újkelletű neoprotestáns.... szektákra..., hogy mennyire ki tudják forgatni az emberek szavait, de a biblia szavait is mesterien....
Az a jelenség is eluralkodott, hogy ha valaki nem tetszik nekik, mert olyat mondott, akkor egyszerűen kimoderáltatják őt, netán a saját emberei a moderátorok közt vanak... Nos tegnap velem is ezt tették a Hgy.sek Nikola fórum társ...a beírásomat kivetette, csak azért, hogy azok a beírások maradjanak benne, amiket ők jónak látnak..... Megalázó...., mert én őszinte ember vagyok és nem szeretem az alattomosságot.... No mindegy, nem lényeges...
Én soha senkit nem moderáltattam ki, bár a véleményemet megmondtam..., néha keményen..., amiért le is hülyéztek és dilsnek tituláltak, de azokat persze nem moderáltatták ki!
Tudom nem ide tartozik...., és nem is akarok többet ilyenekről beszélni....
Inkább mond el mi a véleményed Protagorász mondásáról , hogy ugyan úgy látod most is, avagy másként?
Megpenditettuk Hippasos fem korongjait.
2:1
4:3
3:2
Megcsenditettuk Hermionei Lassos vizzel toltott edenyeit.
Megszolaltattuk Gaudentiussal Pythagorasz kanonjat.
12:6, 12:9 es 12:8
Megtalaltuk ezen aranyokat a monochordon.
Az oktav aranyszama nemcsak 12:6 hanem 2:1 is (12:6=2:1). Hasonlokeppen, ha negy egyenlo reszre osztottak az egesz hurt, akkor mind a negy egysegnek, majd utanna 3-nak a konszonanciaja a kvart volt: 4:3=12:9. A harom egyenlo reszre osztott monochordon viszont az egesznek es ketharmad reszenek a konszonanciaja eppen a kvint, mint a kanonon a 12 es a 8-e (3:2=12:8).
"Emlitettuk mar, hogy a nyolcfoku skalan az elso es az utolso hang egyutt az oktav. Ket ossszeillesztett tetrachordon ezt a szymphoniat ugy kaptak meg, hogy megpenditettek az elso es az utolso ( a nyolcadik) hurt. Az oktav felbontasa ket kisebb intervallumra - a kvartra es a kvintre - viszont ketfelekeppen tortenhetett. Vagy megszolaltattak elobb az elso tetrakhord elso es negyedik hurjat - ez volt a kvart - majd pedig utanna megpenditettek a masodik tetrakhord utolso (nyolcadik) hurjat; ez volt a rakovetkezo kvint; majd pedig a masodik tetrachord elso es utolso hurja, azaz az otodik es a nyolcadik; ez volt egy rakovetkezo kvart. -Az egymasra kovetkezo kvart es kvint, vagy kvint es kvart mind a ket esetben oktavot adott.
Konnyu volt igazolni ugyanezt az osszefuggest a kanonon is a konszonanciak aranyszamaival. Mert ha mind a 12 egyseg utan elobb ugyanannak a hurnak 9 egysege szolalt meg, egy kvartot hallottak (12:9); ha viszont 9 egyseg utan 6 egyseget penditettek meg, ez mar kvint volt (9:6). A ketto egymas utan es egyutt egy oktavot adott (12:6) - De meg is lehetett cserelni a reszintervallumok sorrendjet. Mert ha a 12 utan nyolc egyseget szolaltattak meg, akkor elobb hallottak egy kvintet (12:8); a 8 egyseg utan viszont a 6 egyseg megpenditese kvartot adott (8:6)."
A szótárban találtam meg ezt a változatot, de Arisztotelész és Platón is majdnem így idézi, minimális és apró eltéréssel csak.
πάντων χρημάτων μέτρον ἄνθρωπος, minden dolog mértéke az ember
πάντων hímnem, többes szám birtokos eset, szótári alakja: πᾶς, jelentése: valamennyi, összes, mind
χρημάτων semleges nem, többes szám birtokos eset, szótári alakja: χρῆμα, jelenése: dolog, tárgy, ügy
μέτρον semleges nem, egyes szám alany eset, szótári alakú, jelentése: mérőeszköz, mérték.
ἄνθρωπος hímnem, egyes szám alany eset, szótári alak, jelentése: ember.
Arisztotelész egy helyen - érdekes módon - "minden létező mértéke az ember" formulát használja /εἶναι/.
Arisztotelész, Meta ta phüszika, X. könyv, első fejezet 1053b: "Prótagorasz azt mondja, hogy az ember minden dolognak a mértéke, s ezen egyformán értheti a tudományos és az érzéki ismerettel rendelkező embert. Az egyik ugyanis a tudománynak, a másik meg az érzékletnek van birtokában, s mindegyikről azt szokás állítani, hogy a tárgyak mértékei. Így, noha nem mond semmit, úgy látszik, mintha valami szerfölött nagyot mondana."
Van még egy Prótagórasz tétel /aláhúzva/, amit Arisztotelész ostoroz, IV. könyv ötödik fejezet 1009a: "Ebből a véleményből származik Prótagorasz tétele is, úgyhogy a két tételnek együtt kell állnia és buknia. Egyrészt ugyanis, ha minden igaz, amit az ember igaznak vél, s amit érzékei annak mutatnak, akkor mindennek egyszerre igaznak és hamisnak kell lennie."
Platón Kratüloszában is említ néhány szofista tételt, 386a-ban a "minden dolog mértéke az ember" /ez a szótárban leírt alakkal azonos/, továbbá:
386c "minden dolog olyan, amilyennek mindenki tetszése szerint éppen látja", by Prótagorasz.
386d "mindenre minden egyformán, egyszerre és mindig érvényes", by Euthüdémosz.
Remélem hasznos az eredeti jelentés felkutatásában.
Üdv:
Kazi
u.i.: Ezt már csak a móka kedvéért. Arisztotelész azokról, akik megengedik, hogy ugyanarról a dologról egyszerre ellentétes dolgok is állíthatók 1008b: "Mert ugyan miért megy Megarába, s miért nem ül nyugodtan odahaza, miközben azt hiszi, hogy megy? Vagy kora reggel miért nem veti magát egyenest egy kútba vagy egy mélységbe, ami mellett éppen elmegy, de nyilván vigyáz magára és nem tartja egyformán nem-jónak is, meg jónak is a beleesést!? Nyilvánvaló, hogy azért mert az egyiket jobbnak tartja, a másikat meg nem-jobbnak."
Sajnos elég sok mindent "csak" Arisztotelésztől tudunk, a legtöbb filozófia-történeti munka is Arisztotelész beszámolójára épít. Az ión bölcselőket például Ő nevezi természetfilozófusoknak, ami véleményem szerint - mármint a megnevezés - megkérdőjelezhető.
Zénón paradoxonjait is Arisztotelész Fizika című művéből ismerjük.
A Metaphizikában emlegeti Protagórasz kijelentését, előkeresem otthon a pontos forrást. Arisztotelész úgy értelmezi ezt a kijelentést, hogy szerinte Protagórasz azt mondja, hogy bárki állíthat bármit, az akár igaz is lehet, azaz: bárki állíthat bármit, annak igaza lehet. Majd ezt az állítást cáfolja Arisztotelész.
Most kellene egy Ógörög értelmező...., hogy milyen szószerkezetben és kaocsolatban is állhat a vitatott mondat...
Szerintem az EMBER általános értelemben van jelen, hisz Protagorasz eleve, nem használta a személyes jelzőt, és így minden emberre elhat, mindenkire érvényes lehet...., avagy tévedek?
Minden dolog mértéke te is lehetsz...., ugyan úgy mint más...., jisz számodra vonatkozhat egy általánossan elfogadott mérce...., meg nem is..., rajtad áll, hogy melyik verziót használd a centimétert , avagy a inch-et.... :))
Az eredeti,ógörög töredéket nem ismerem,kedves Paleokrites,ilyenformán csak tippelgetni tudok. Talán arra vonatkozhat e fogalom,hogy mindaz,amit a tapasztalható világban megfigyelhetünk,számunkra emberi érzetként jelentkezik, 'fenomén'-ként,ha használhatok ilyen
modern kifejezést. No de,kérdem továbbra is,kinek a 'fenomén'-jeként? Vitatható-e például,hogy
számomra a másik ember is ilyen 'fenomén'? Konkrétan fogalmazok : az a veszély áll fenn,hogy a dolog a következőképpen sül el : minden dolog mértéke én vagyok.Vagy nem?
Helyes a meglátásod a törvényszerűségek terén is...., de mielőtt tovamennénk ...., Protagorasz híres mondatából kiragadnék egy szót: mértéke...
Mit jelent ez a fogalom?
nagyon érdekes. Vissza kell pörgetnem, hogy miért kérdeztem én ezt, mert azóta elkanyarogtunk, meg szita agyammal "sikerült" elfelejtenem. Bocsánat. :-((
A kaposvari nagykonyvtar vállalja az ózene bibliográfia rendbetételét, folyamatos
karbantartását az általunk megtalált, megadott adathalmazból. [ Dicserjetek meg ti is szorgossagaert...! :)Bar Muzsat nem artana kicsit osszeszidni, mert nem vigyaz magara, es lepten-nyomon megbetegszik...:) Megragadva az alkalmat, szeretmem kipuhatolni, hogy volna-e kedvetek nyaron Musat meglatogatni egy lyra-muhelyben. Garantalja a jo bort...
Kicsi a vilag! Ez egyfelol orvendetes, masreszt "megijeszt", Vali zenetaraban hallatlanul sok es oromteli zenet hallgattam. Sokszor folhivta figyelmem gorog zenekre, Hadzidakiszra, Theodorakiszra, Orf megzenesitett gorog szovegeire. Volt azonban ez idoben ey "sotet" pont is, melyre mindmaig nem talaltam valaszt, magyarazatot. Ha jovok, Valival is, Evaval is szeretnek beszelni rola, ha erdemesnek tartjak. A tortenet foszereploje oktatojuk volt...
ismét belefolynék kissé ebbe a Prótagorasz körül kialakult beszélgetésbe.Kissé zavarban
vagyok,lehet hogy félreértelek,de ez a mondatod ; "A világegyetemben lévő tárgyak sem tudatosan müködnek, hanem a törvényszerüségek alapján...., minden reá jellemző vonásaikkal......" számomra azt implikálja,hogy a világegyetemben mégiscsak vannak olyan törvényszerűségek,amelyek az embertől függetlenek,ilyenformán tehát nem mértékük az ember.Valamilyen törvények szerint az ember is működik,és nyilvánvaló,hogy ezeknek sem lehet mértéke az ember. Még ennél is problematikusabb azonban ez a fogalom : 'ember'.
Melyik 'ember' a mértéke minden dolognak? Te? Netán én?
