ezzel kicsit azt mondod, hogy az ETA előtt nem volt élet. Magyarán az a sok egyedi márka a kvarc válság előtt a inhouse szerkezeteivel csapni valóak voltak? Leszámítva a prémium gyártókat persze...
Nem, nem jön el ez az idő! Azért nem mert ez már most sem érdekel senkit az utókort pedig végképp nem fogja!
Egyébként már elég sokat ragoztuk ezt az inhouse VS Eta kérdést. Nem kell túl misztifikálni. Néhány inhouse szerkezet enyhén szólva is sokkal xarabb mint egy Eta. Sőt mint az közismert, az egykori 1120/2892-vel szerelt Omega SMP 300 kifejezetten jól tartja az árát szemben vele a korai Coaxial, amitől jóformán mindenki idegenkedik. Vagy hozhatnám példaként a Panerait is. Az ezer éves tucat Unitas sokkal megbízhatóbb mint az össze vissza járó saját OP kaliberek. Nem véletlen, hogy az ún historic család a legnépszerűbb.
Az Eta tokozás egy bizonyos árszint felett kezd kellemetlen lenni. Mondjuk Ulysse Nardin és társai, de valszeg már az IWC-nél is rezeg a léc...
Az igazi nagypályásoknál, akik valóban értékes dolgokat csinálnak, AP, JLC, VC, Rolex... Ez teljesen ki van zárva.
1-2 ezer eurós órák esetében pedig ezt nem érzem annyira kritikusnak. Aki valamelyest is tájékozódik a vásárlás előtt, tudja, hogy mit fog venni. Akit pedig ez nem érdekel, annak meg úgyis mindegy az egész.
Volt/van néhány órám, de soha nem éreztem magam attól jobban, hogy adott esetben milyen szerkezet van benne.
És, hogy egy bizonyos fokig mennyire sznobizmus kérdése ez az egész. Érzékeltetésül a saját példámat citálnám. h Végül is persze nemrég azért mégiscsak lecseréltem a BB-t egy saját szerkezetesre.
A patina hiánya semmit nem számít, sok nullás órám van a 40-es évekből is. Ha börzén jársz, nézd meg példaként az Oszi cetlis IWC-it, mintha most jöttek volna a gyárból, BEXARÁS.
A feliratok viszont ezen az Omegán rosszabbak, mint egy hamisítványon.
A számlap biztosan nem eredeti. Ár szempontjából ennek annyi jelentősége van, hogy a legnagyobb árat gyűjtők adják, gyűjtő pedig nem vesz ilyen számlappal órát.
Viszont van egy jó hírem is, ez a 601-es Omega egyáltalán nem gyűjtői kategória, és csilivili számlappal néha jobban eladható laikusnak, mint egy autentikus, de kopott régivel. 601-est nem gyűjt senki, a gyűjtők amúgy sem mozdultak volna rá...
Tehát semmi gond nincs, 60 alatt nem adnám el, kivárnám a vevőt.
Erről a képről nehéz megállapítani, nem elég közeli, nem jó a felbontása sem. De gyanús, hogy korához képest túl jó állapotban van, nincs rajta hiba, egy kis "patina". Nézni kell a az Omega logo formáját, a betűk típusát, dőlésszögét, vastagságát. Nézni kell a számlap alján van -e Swiss Made felirat, az hol helyezkedik el ( nem kötelező a jelenléte). Nézni kell az indexek formáját, kidolgozását. Legjobb összehasonlítani egy biztosan eredeti korabeli számlappal, lehetőleg azonos ref. számmal rendelkezővel. A fekete számlapok a mindig gyanúsak, ezt a színt a legkönnyebb alkalmazni, utángyártani, pl. ha egy korábbi világos számlap szétázott. Remélem tudtam segíteni.
Köszönöm a választ! A 60 ezres áron csökkent, ha nem eredeti a számlap és a korona? Vagy 60 ezerről kevésbé megy fel? Azt laikusként kérdezem, hogy honnen lehet egy képről megállapítani, hogy a számlap nem eredeti?
Szerintetek eljön az az idő, amikor a ma még indokolatlanul méregdrága ETA tokozásokat kineveti az utókor és úgy fog minket emlegetni, hogy "volt egy generáció aki benyelte a marketing maszlagot és azonos műszaki színvonalú órákért képes volt kiadni szánalmasan 10-20x-os árrést pusztán nagyzolási vágyból"
És a sok luxus márka szégyenkezve fogja rejtegetni és letagadni, hogy egykoron ETA-val tokozott?
Értitek, mint amikor a Mercedes egy bogárhátú VW motorjával szerelné a prémium modelljeit. Mindenki elismeri, hogy kiforrott motor az a VW motor de mégiscsak egy bogár motorja, csak a kasztni és a külcsín különbözteti meg a többi konkurenstől, ami szintén ezzel van szerelve :D :D
Gyakorlatilag ugyanaz várható tőle, mint az alapszerkezetről, hiszen a DD átalakítása nem érinti az alapszerkezetet. Megbízható és korrekt mechanika, tartós, alkatrész lesz hozzá valószínűleg beláthatatlan ideig (csak egyre drágábban...), a pontossága is jó, korrekt módon beszabályozva napi 5-10mp elvárható tőle.
Nekem gyerekkori álmom volt, hogy másodpercre pontos órám legyen, ahogy a 60-as években és később is látva a Híradó előtt a TV órájával egyszerre ugráljon a mutató. Az is vágyam volt, hogy "ugorjon", mint ott. Aztán ez akkor valósult meg, amikor betöltöttem a 45-öt és vettem egy rádiós Casiót:) Ugrik is, pontos is. A 70-90 évekig (hetvenes évek végére gondolok) kezdtek bejönni a kvarcok, előbb a "kétkezesek", majd a folyadékkristályosok. Dobtuk el az agyunkat a havi pár másodperces eltéréstől, de akkor is inkább a havi perces eltérések voltak az igazak - csak lehazudtuk, hogy dicsérjük az óránkat:))
Egy Doxámat APT úgy beállította miután rendbe rakta, hogy havonta nincs egy perc! eltérése sem. Épp ma vettem le 3 hét után a kezemről:) Ezt új korában sem tudta, még anno érettségire kaptam '78-ban:)