Additionally, further mentioned relations such as the Xiongnu (Hunnic) genetic dataset is bare from Eurasia, and Huns’ genetic heritage is yet uncharacterised."
És az is marad, miután géneket nem lehetséges "hunok"-hoz kötni, mert a gének nem mesélnek nyelvről/identitásról/ethnoszról -- azaz egy nép attribútumairól. Így azok más népekkel sosem lesznek összevethetők -- egyértelműen hozzájuk rendelhető írott/megfejtett anyag hiányában.
Türk erre bazíroz, de rossz lóra tesz, amikor nem a déli szkíta vonalat azonosítja magyar-elődként.
"Ma már biztos, hogy nem tartható a szargatkai és a kusnarenkovoi régészeti kultúrák ‒ a hazai szakirodalomban általános olvasható ‒ összekapcsolása, elsősorban kronológiai okokból. A közöttük feszülő mintegy két évszázados kronológiai űrnek (Kr. u. 4‒6. század) az áthidalására új koncepció jelent meg 2007-ben az urálontúli térség kutatóinak munkájaképpen. A szargatka (értsd: proto kusnarenkovo) ‒bakal‒kusnarenkovo/karajakupovo régészeti kultúrák átfejlődésére épített modell (immár jelentős 14C méréssel megtámogatva) az Ural nyugati előterét vizsgáló szakemberek között is hamar nagy népszerűségre tett szert."
Az akadémiai vonal törekvése jól látszik. Minél jobban leválassza a déli szkíta vonalról őseinket. Ezáltal pedig végleg el is fogkák bukni az oroszoknál Kusnarenkovót. Hiszen a magyarok sem mondják, hogy a szkíta vonal az övék...
Pedig a valóság jól látszik. Szkíta-hun őseink északra is terjeszkedtek, ám a főcsapás a nyugati terjeszkedés. Amit Türk talált, azok huszadrendű kultúrális kapcsolatok.
"Kimutatták a genetikai kapcsolatot..." Bizony kimutatták.
Majd mindjárt látni fogod a Csáky-cikk eredményeit, előtte pedig legyen ez:
"Fóthi et al. have claimed that the Hungarian conquerors originated from three distant sources: Inner Asia (Lake Baikal—Altai Mountains), Western Siberia—Southern Urals (Finno-Ugric peoples) and the Black Sea—Northern Caucasus (Northern Caucasian Turks, Alans, and Eastern Europeans)15. Both studies15,16 pointed out the presence of the Y-haplogroup N-Z1936 (also known as N3a4-Z1936 under N-Tat/M46), which is frequent among Finno-Ugric speaking peoples17. This lineage also occurs among modern Hungarians in a frequency up to 4%.
Post et al. have reconstructed the detailed phylogeny of N-Z1936 Y-haplogroup showing that specific sublineages are shared by certain ethnic groups, e.g. N-Y24365/B545 by Tatars, Bashkirs and Hungarians, which connect modern-day Hungarians to the people living in the Volga-Ural region." (Szintén a Csáky-cikkből)
Erről B545-ről már rengetegszer volt már szó.
"...tanulmányozzák az anyagi kultúrát." Bizony.
Az egy más kérdés, hogy nem tudod követni az orosz szakirodalmat... :-(((
Egy apró (és jogos) fricskával kezdődik. Neparáczkiék cikkéről:
"Authors have suggested that the mixed population of steppe nomads (Central Asian Scythians) and descendants of the East European Srubnaya culture’s population—among other undescribed populations—could have been the basis of genetic makeup of Hungarian conquerors. Their results furthermore assume Asian Hunnic-Hungarian conqueror genetic connections14.
It is important to note, that the investigated medieval sample set does not represent the conqueror population as a whole, hence 76% of the samples originated from a special site complex Karos-Eperjesszög from northeast Hungary, which is one of the most important sites of the Hungarian Conquest period with many findings of eastern characteristics as well. The conclusions are large-scale, but the most highlighted connection with the population of the Srubnaya culture is vague, because it existed more than 2000 years before the appearance of the first traces of ancient Hungarians’ archaeological heritage.
Additionally, further mentioned relations such as the Xiongnu (Hunnic) genetic dataset is bare from Eurasia, and Huns’ genetic heritage is yet uncharacterised."
Az a rendkívül szomorú, hogy miközben oldalakon keresztül megy -- a XIX. sz. szolgabírói badarságok szintjén -- a "szóelemzés", addig alig foglalkoztunk a Nature cikkével.
Erdélyi István-Benkő M., Szargatkai kultura és a hunok Eleink IV. évfolyam 2. szám (2005) 5-18.
Angol nyelven megjelent: The Sargatka culture and the Huns. In: Global Turcic (International Turcic Institute, Astana), 2015/3/4.
A szárgátkai kultúra már régen magára vonta a magyar és orosz kutatók figyelmét. Közülük többen is erre a kazahsztáni és nyugat-szibériai területre feltételezték az ugor-magyar őshazát. Onnan származtak az I. Péter-féle, az Ermitázsban őrzött Szibériai Gyűjtemény gyönyörű aranytárgyai, amelyek valamennyien szórványleletként, lelőhely nélkül kerültek Szentpétervárba, a cári gyűjteménybe. A legutóbbi időkig ezeknek a gyönyörű ötvösműveknek nem kerültek a felszínre ősi sírokból párhuzamaik. Az orosz kutatók a szibériai szkíták emlékeiknek tekintették őket, korukat, rendeltetési céljukat, a szinte napjainkig nem tudták meghatározni. Az utóbbi évtizedekben történt döntő változás ezen a téren. A szárgátkai kultúra egykori központjában, Omszk környékén az Irtis partvidékén: Szidorovkán és Iszakovkán két érintetlen gazdag kurgánsírt (i. sz. II–IV. sz.) tártak fel az orosz régészek, amelyekből háromszáz éve először, „in situ” talált, a Szibériai Gyűjtemény aranykincsei párhuzamainak tekinthető nemesfém veretek és egyéb ékszerek kerültek a felszínre. Így megerősítést nyert, hogy a Szibériai Gyűjteménynek az egykori szárgátkai kultúra területe a származási helye. A szidorovkai és iszakovkai sírleletek és a Szibériai Gyűjtemény tárgyai korának és etnikai hova tartozásának pontosabb meghatározását pedig megkönnyítették az e tárgyakhoz hasonló formájú és rajzolatú nemesfém sírleletek, amelyek Mongólia és Belső-Mongólia területén előkelő hsziungnu sírokból kerültek a legutóbbi időkben a felszínre. Az ázsiai hunok az i. sz. II–IV. századok során belső-ázsiai lakóhelyükről Nyugat felé vonultak, és elfoglalták a szárgátkai kultúra területét is. Az ottani ugor lakosság e közben részben megsemmisült, részben Északra menekült, egy harmadik részük pedig a hunok soknemzetiségű együttesével Nyugatra vonult, és az a magyar etnogenezis egyik elemévé vált....
A Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület hétfőn tartotta konferenciáját a magyarság eredetével kapcsolatos kutatásokról a Magyar Tudományos Akadémián. Számos érdekes és izgalmas beszámoló hangzott el az ősi népek, a hunok, az avarok, az ősmagyarok és számos más etnikum eredetéről, kapcsolatairól. Így például Horváth Gáborné a kaukázusi-magyar kapcsolatokról beszélt, amely a konyhaművészetben, a gasztronómiában is kimutatható, Obrusánszky Borbála pedig a déli hunok egyetlen megmaradt városában tett utazásáról számolt be (erről korábban a National Geographic Online oldalán is olvashattak).
Erdélyi István, a konferenciát szervező egyesület vezetője Benkő Mihállyal közösen írt tanulmányukat ismertette a szárgátkai kultúra embereiről. Ez a keleti kultúra esetleg a magyarok vagy legalábbis egyes ugor népek, illetve a szamojédek őshazájaként is szóba került a tudományos életben, de a hunokhoz is kötődik bizonyos tekintetben. A kérdés egyelőre nem dőlt el, de ennek a szibériai kultúrának a tanulmányozása sok tekintetben előrelépést jelenthet a kutatók szerint az ugorok eredetének vizsgálatakor....
Az un. Szargatkai régészeti kultúra területét, mely a nyugat-szibériai Irtis – Isim – Tobol folyók vidékén található, több neves tudós tekinti magyar illetõleg ugor õshazának.
A magyar õshazával foglalkozó magyar régészek közül Fodor István az õsmagyarokat jelölte meg a szárgátkai kultúra hordozóiként.
V. A. Mogilnyikov adatai szerint az adott területen az orosz régészek 1992-ig mindösszesen 300, a szárgátkai kultúrából származó, vagy hozzá kapcsolható sáncokkal körülvett, vagy nem erõdített települést, kurgántemetõt és egyszerû temetõt tártak fel
A témával foglalkozó orosz régészek írásai Magyarországon nem ismertek szélesebb körben, és a beszerzési nehézségek miatt egyre kevésbé lesznek megismerhetõek. a szárgátkai kultúra a türkök sztyeppei terjeszkedése kezdeténél jóval, legalább egy évszázaddal elõbb megszûnt létezni.
A szárgátkai kultúrára a kurgántemetõk jellemzõk, a temetkezések kizárólag korhasztásosak. Vannak kurgán nélküli sírjai is, ezekbe valószínûleg a kultúra szegényebb képviselõi temetkezhettek. Az i. sz. IV. század elején, a szárgátkai kultúra népének egy része nyugat felé vonulhatott el a hun törzsszövetség nyomása elõl és velük együtt õs-ugorok is, eljuthattak nyugatabbi területekre Nyomukat feltehetően a szargatkai temetkezés nyugati megjelenésében láthatjuk.
A szidorovkai kurgánban eltemetett vitéz speciális heverõn feküdt. Ruháját és tegezét brokátselyem borította. A lábánál üst, síron túlra szóló ételekkel és ezüstcsésze. Jobbra a halottól vaspáncél, alatta és körülötte lószerszámdíszek, köztük ezüst falárok, kopja, kolomp, nyílhegyek. Maga a harcos nyilvánvalóan gazdag ruházatba volt öltözve, amelyet arany veretek díszítettek, és arany övveretekkel, ezüst csatokkal felszerelt fegyveröv fogott össze. Az övre kitûnõ acélból készült kindzsál és kard volt erõsítve.
Hun típusú bronz üstökbõl egyébként kettõ is volt a szidorovkai 1. Kurgán 2. temetkezésében – nyilvánvalóan szertartásos célokra használták õket.
A szidorovkai lelet publikálói szerint, a sír leletanyaga elsõsorban a szaka-szarmata kultúrával kapcsolja össze az adott területet. Azonban úgy vélik, hogy jelentõsen érezhetõ kinai-hsziungnu hatás is a leletanyagon.
N. P. Matvejeva hsziungnu eredetûnek tekinti a szárgátkai területen felszínre került tárgyak 15%-át, ezen belül fegyvereket (csontrátétes visszacsapó íjak), lószerszámokat, a bronzüstöket, a kanál alakú lakú fibulákat, a cipõk aranycsatjait. Ehhez a felsoroláshoz még hozzátehetõk a festett bõrbõl készült tárgyak, az „u-su” pénzek és kínai tükrök, a selyem és a brokátselyem.
“A potcsevashi kultura meg a kusnarenkovó kutura kerámiájái hasonlóak ez egy régészeti kapcsolat .
A potsevashi kultura a szargatka kultura területére esik ezt meg általában felemlegetik a magyarokkal kapcsolatban ezt a szargatkát eddig a bakalszkaja kultúra kötötte őssze a kusnarenkovóval.”
———
Méghogy új felfedezés! 2011-es cikk
Kusnarenkovót eddig nem kötötték össze potcsevassal. Szargatkából igyenyest odamentek, még más szaszargatkaiak mentek igyenyest kusnarenkovóba.
“És most jön a legérdekesebb. Nem mi találtuk ki, Habsburg-bérenc finnugristák, hanem a szargatkai kultúrát föltáró régészek. Mogilnyikov véleménye szerint a szargatkai kultúra és a tőle nyugatra lévő gorohovói egyetlen egységként szemlélhető, melyet ugorok alkottak. E kultúrák az i. e. 7-6. században alakultak ki. A szargatkai népesség a sztyepp és az erdő határán élt északi csoportból, valamint egy sztyeppvidéki déli csoportból állt. A gorohovóiak egy sztyeppi és egy Aral-tó melléki alcsoportra oszthatók. A szargatkai egységet az i. e. 5-4. században erős szauromata, szarmata, szaka hatás érte. Az i. e. 3-2. századtól kapcsolatba került az ősszamojéd Kulaj kultúrával. Ugyanebben az időben hun hatás is érte. A szargatkaiak a hunoktól vették át a reflexíj használatát. A szargatkai népesség kevert europid-mongoloid jellegű volt, a kultúra különböző csoportjai antropológiai vonásaikban is eltértek egymástól. A szargatkai kultúra élete az i. sz. 3-4. századig tartott. E korszak után nincsenek régészeti leletek erről a területről. Föltehetőleg a népesség elvándorolt. Egyes szargatkai csoportok az Isim–Tobol vidék északi erdősebb részén az ősszamojéd potcsevasi kultúrában éltek tovább, míg más csoportok nyugatra menve a szilvai és a kusnarenkovói kultúra kialakulásában vettek részt. Az etnikai interpretációk szokásos káoszából csak a legvalószínűbbeket kiemelve: a szilvai kultúra ugor vagy permi volt, a kusnarenkovói pedig baskír vagy magyar.”
"Én és negyedik Béla nem kedveltük Attilát és a hunokat a szkiták és a negyedik. Bélák már csak igy vannak hunokkal kunokkal, mongolokkal."
A mongolok és a kései kunok nagy része csak felvette a hun nevet. A valódi hunok, kunok maradékai szerették Attilát, hiszen tőle származnak. IV. Béla is. A többi meg a magánügyed.
A potcsevashi kultura meg a kusnarenkovó kutura kerámiájái hasonlóak ez egy régészeti kapcsolat .
A potsevashi kultura a szargatka kultura területére esik ezt meg általában felemlegetik a magyarokkal kapcsolatban ezt a szargatkát eddig a bakalszkaja kultúra kötötte őssze a kusnarenkovóval.
A a kazárok és a türkök esetleg+ népük ketösből esetleg hármasból hogyan születtek meg a honfoglaló magyarok, tetszés szerint lehet variálni: 2 esetleg három ismeretlen néppel számolva , hogy mikor hol találkoztak ki milyen földrajzi régióból , milyen régészeti kulturából jött, milyen nyelven beszélt.
Hogy a türkök a potcsevasi kulturából jöttek és szót értettek a kazárokkal el tudom képzelni a népük visszont nem onnan jött és később elénekelte , hogyan ,,nekünk találkozni kellet,,valahol valamikor,,.
Az urálon és az operenciás tengeren túl a pocsevasi kultura magyarjai ,hunjai egyszercsak elkezdtek terjedni a térben.
