Tévedsz. A Föld az űrhajós térben ugyanott marad (ha az úrhajó nem megfordul, hanem csak tolatni kezd a kérdéses pillanatban), és az űrhajós idejében is. Vagyis, az űrhajós szemszögéből nézve csak annyi van, hogy a háromszög csúcsában lévő pont a Földnek nem egy pillanatát, hanem egy 12,8 éves időszakát jelenti. Tehát ilyen értelemben inkább "összegyűrődés", vagy "ponttá zsugorodás az, nem ugrás.
az egy egyenesen indított s mozgó dolgok (mozgásuk gőrbűlt téridőben vett térdimenziói megegyeznek) mégsem járják be ugyanazon térkordinátákat a mai értelemben vett 3 dimenziós térben.
Ez félreértés. Az, hogy meggörbíti a gravitáció a teret, nem azt jelenti, hogy megváltoztatja a leeső test pályáját. Jól is néznénk ki, ha a leeső alma pályája attól függne, hogy Newton, vagy Einstein szerint számolunk.
Nem. Például egy acél mérőszalag ilyen értelemben vett görbülése nem azt jelenti, hogy meghajlítod a szalagot, hanem azt, hogy átíródik a skálája. De az is csak akkor, ha az hosszúságot jelent, és nem koordinátát. Ha koordinátát jelent, akkor marad úgy, ahogy volt.
Azt nem tudom, hogy ez most így leírva számodrqa érthető-e, vagy pedig még érthetetlenebb, mint eddig volt.
Érdekes , hogy a relativisztikus ábrázolási módot ugyan olyan háromszögre lehet hozni , mint amilyen a galilei-félén van.
A lényeges külömbség az , hogy a megforduló űrhajós a relativisztikusnál a fordulás után fog sűrűbb jelet kapni , míg a hagyományos ábrázolásnál a jel-sűrűsödés az utolsó év előtt kicsivel kezdődik .
Az oké hogy a téridőben nem egy egyenesen mozognak.
Engem viszont az zavar hogy (mivel ugy kpzeltem el hogy van 3 térdimenzió és egy+ idődimenzió amit a tömeg meggőrbít) az egy egyenesen indított s mozgó dolgok (mozgásuk gőrbűlt téridőben vett térdimenziói megegyeznek) mégsem járják be ugyanazon térkordinátákat a mai értelemben vett 3 dimenziós térben.
Konkrétan ha egy pl. autót (:)) inditanánk a fénnyel egy egyenesen (egy irányba) akkor kétlem hogy ez ugyanazt az (gőrbűlt téridőben vett) egyenest irná le.
Ebben tökéletesen igazad van. De miért kéne, hogy ugyanazt írják le? Az egy (térbeli) egyenes mentén különböző sebességgel egyenletesen mozgó testek világvonalai az (x,t) síkon (vagyis a téridőben) egymást metsző egyenesek. Vagyis eleve különbözők. Persze, ha görbíted őket, akkor is különbözők maradnak.
A téridő a Föld fele görbül , miszerint a simán zuhanó rendszer lokális inerciarendszer. Te oldaliranyú mozgásból származó külömbségekről beszélsz.
Ha a fény oldaliranyban is halad , tehát nem a Föld középpontja fele , akkor az eredő pálya természetesen nem fog annyira elhajolni , mint egy meteornál.
De ez a fény nagyobb sebessége miatt van , és nincs köze a görbülethez.
Lenne nekem is egy kérdésem/felvetésem az ar -el kapcsolatban.
Ugye sokan azt vallják hogy a gravítáció nincsen hanem az csupán a görbűlt téridő hatásának "eredménye".
Próbálom elképzelni.
Az ok hogy a tömeg meggörbíti a téridőt. S ebben a görbűlt téridőben az "egyenes" is "gőrbe lesz". (a fény egyenesen halad a bolygók mellett a görbűlt téridőben ha jól értelmezem). Még ez is ok.
Én azonban úgy bírom felfogni ha azt a bizonyos egyenest a tömeg egy féleképpen gőrbíti csak meg. Ugy értem hogy ezen a tömeg által gőrbített téridőben az egyenesen haladó "dolgok" tömegtől, sebességtől függetlenűl egyenesen haladnak/haladnának.
Azonban tudjuk hogy gravitációs mező hatásának eredménye függ a kölcsönhatásban levő dolog sebeségétől és tömegétől. Konkrétan ha egy pl. autót (:)) inditanánk a fénnyel egy egyenesen (egy irányba) akkor kétlem hogy ez ugyanazt az (gőrbűlt téridőben vett) egyenest irná le.
Számomra ezmiatt még mindég ésszerűbb a gravitációról mint erőről beszélni.
Aki érti az ar -t valamelyest annak szívesen olvasom e témához fűzött kommentálját/magyarázatát.
Kissé félreérthető (számomra ) ahogy leírod az inerciarendszert ebben a környezetben. Ha a föld nap körüli keringésére gondolsz (mint átgondolva gondolom arra :)) akkor a rá lehet huzni az inerciarendszert bizonyos számítási keretek közt.
z vezetett félre hogy a nehézségi gyorsulások kapcsán írod ezt s mivel gyorsulásoról van szó ebben nézetben nem lehet inerciarendszerről beszélni.
Amit leírtál róla az ok.
A föld felszinén a nehézségi gyorsulás g~9,81 m/s2. Ez valóban független a gyorsulásra kényszerített testek tömegétől !!! Ez azt jelenti hogy ténylegesen a nap tömegközéppontját (ha az a föld felszínén lenne) is ugyanakkora gyorsulásra bírja saját tömegközéppontjának irányába "nyugalmi állapotukhoz" képest (ez nem a két tömegközéppont egymáshoz képest történő gyorsulása!).
Ha a föld tömegközéppontja lenne a nap felszínén akkor a föld tömegközéppontja gyorsulna a nap tömegközépponja irányába (ha jól emléxem) g~ 274 m/s2 el.
Hogy miért ez a bizonyos távolságba észlelhető gyorsulási érték tömegfüggetlensége? Egyszerű :
A két tömegközéppont között fellépő -gyorsulási hatást keltő - G=tömegvonzás, távolság és tömegfüggő. A tömegfüggés lineáris. Kétszerakkora tömeg kétszerakkora erőt indukál. Azonban a kétszerakkora tömeg azonos mértékű gyorsításához kétszerakkora erő is kell. Ergo egy tömeg gyorsítási hatása független a gyorsítandó tömegtől x távolságban DE a tömegtől függ a két tömegközéppont egymáshoz mért gyorsulása.
Ez az egyik ábra, ami szerintem helyesen adja meg , hol látja 'mozogni' a mozgó űrhajós a Földi álló rendszert.
Az űrhajós a kék , sötétebb a gyorsulás után.
A lila , ahonnan a Föld küldi a jeleket , avagy itt kell hogy látszódjon.Jól látszik , hogy amikor gyorsult egyet az űrhajós , a Föld elugrott messzebbre , plusz az időben is visszaugrik .
Viszont a Föld az űrhajós jeleit a felső ágon veszi. /?/
Össze lehet hozni az alsó és a felső Földi vonalat középre egy vonalba , de így a Föld egy pillanatban létezik csak /abszurd/ , és a fénysugarak kiindulópontjai sem értelmezhetőek.
