Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Nem csak energiafűnél gond, hanem a szalmánál is gond, hogy üvegesen ég. Inkább a pellet kazánoknál probléma. A megoldást a forgórostélyos pelletkazán jelenti. Tanyán nem gond egy kazánt barkácsolni bála tüzelésre. A traktorral megoldható a bálák mozgatása, adagolása.
Vettem (MÉH telep) egy" szép"hidraulika hengert---nehogy valaki megjósolja ,hogy xar lesz----hát nem lett jó ,amúgy is orientálódtam a csigás gép felé.Marad a csiga --és találtam is egy alapnak valót.Holnap is megyek a" gyárba"(MÉH telep) ugyanis közölték ,hogy úgy adnak el anyagot ha én is viszek cserébe---ja és jelenleg még csak a meghajtás tervezésénél járok.Fagázos motorral fog működni (micsoda álmok ?) de ez a Kiserőmű topicban lesz látható--egy pár "jó ember" segítségével.
/off az 1000A-es tapra gondolsz? priman, most is fu"t. De nem tirisztorral csinaltam, hanem parhuzamosan kotott 60A-e diodakkal (kozos hutosinen, komputerbol bugazott ventillatorok hutik). Egy 4kW-os levalaszto trafo szekunder oldalat tekertem meg 50mm2-es drotbol 2x4 tekercs, kozep megcsapolas, ezt egyeniranyitom, alapban olyan 3.5V, de a primer oldalt egy allithato toroid trafoval szabalyozom. Csodas dolog az 1V 1000A! /on
Azt tudni kell ,hogy a Lengyelek jóval elóttünk járnak szalma brikettálásban is és a skandináv országokba ill nyugat eu.-ba is sokat szállítanak.Ez a gép is lengyel gyármányú 2,2 KW-os motorral ill. 2 KW-os fűtéssel.Fényképet nem csináltam de a cucc is felejtős.Ha összefogunk biztosan többre vagyunk képesek.-------Az én csigám 90 mm-es csak még az adagoló zónát még ki kell alakítani rajta azaz egy pár menettel megtoldom majd és kifutó részt és a többi méretet majd az esztergályos" ráfaragja".
tipikus "rosszul pozicionalt" gep. Profi hasznalatra tul kicsi a teljesitmenye, haztartasnak ugy 30-40-szeresen tul draga. Tipikusan olyan cucc, amit az elcseszett allami tamogatasok tarthatnak esetleg eletben. vannak fotoid? esetleg tovabbi technikai reszletek (foleg a csiga magjanak atmeroje, a brikett atmeroje es a fordulatszam erdekelne. Volt kulon futes? hany fokosan jon ki a cucc a presbol?)
Miskolc-Sajóúton néztem egy szalma-széna csigás brikettálót :4,2 Kw-os és 50 Kg óránként a teljesítménye brikettből (elég karcsú szerkezet)Fájós része :1.8 milla+Áfa.
Láttam a csigádat, ami szép becsületes! Irigyellek is érte! Szerintem az pont brikettálásra való! Remélem hogy mihamarabb müködőképes gépet látunk belőle!
"Csakhát a spekulánsok olyan árat kérnek a birk.gépért , hogy nehogy már megtudja venni az az egyszerű ember magának!" ne legyel igazsagtalan. Ezek profin megepitett cuccok, mindenfele hatosagi engedellyel, ujak, garancia van rajuk, uj motor van bennuk, draga elektronika, veszleallito, etc. Megha csak garazsceg is az, amelyik gyartja, a havi rezsije min. 0.7-1MHUF, ezt ki kell termelnie. OK, hogy te veszel kez alatt 20kHUFert egy hasznalt motort, de ok csak uj motorral dolgozhatnak, joval 100kHUF folotti aron. OK, hogy tursz, vagy hegesztesz egy csigat 2000HUFert, de ok esztergaltatnak minositett acelbol 30kHUFert. Ok porszorassal festenek, te esetleg valami maradek festekkel. Amikor te fabrikalsz otthon, akkor kb. ingyer van a munkad, az alkalmazott min. napi 20kHUF.
Ne bantsuk a cegeket, mivel kisszerias geprol van szo, szvsz a 1-1.5MHUF ar egy orankent 150kilos gepre realis. Azt fizeted meg, hogy nem kell kiserletezgetned, olvasnod, nem kell tizszer ujra nekiallni a gepnek, hogy kijavitsd a hibat. Megveszed, fizetsz, masnap meg gyartod a brikettet. Vegulis egy ilyen gep akar 2-3 honap alatt is behozhatja az arat (ha ejjel-nappal megy), ha te allsz neki ugyeskedni lehet, hogy tovabb tart jol megcsinalni.
Es ha az arakat nezed, akkor egy hazi hasznalatra szolgalo gep nem lehet dragabb egy eves futeskoltsegnel. Szoval 50-70kHUF a felso ar. Ennyiert nem lehet eloallitani, meg kinaban sem. Otthon a garazsban, hasznalt motorral, turt csigaval, lopott vasbol meg olcsobban is sikerulhet. (most ezen dolgozom)
Az ut szelen kaszalt szenat nem illik feletetni allatokkal, hiaba olommentes a benzin, iszonyuan szennyezett a fu pl. a dizelautok kormaval. Azt a fuvet, agnyesedeket ami az autopalyakon keletkezik (eszmeletlen mennyiseg) bizony lerakora szallitjak. Az egetes teljesen normalis es kornyezettudatos felhasznalas lenne. A szalma egy vicces dolog. Ha beszantjak, akkor a celluloztartalmat megeszik a bacik, amik ehhez nitrogent hasznalnak a talajbol, tehat ezt plusz mutragyaval kell potolni. Azaz a szalma beszantasa utan meg pluszkoltseg jelentkezik. Ha a szalmat elviszik, akkor a szalmahamuban levo K, P, nyomelemek hianyozni fognak a talajbol, de ezt sokkal olcsobban vissza lehet potolni, mint a N-t. (pl. a brikett hamujat szet lehet szorni a foldon). Regen azert egettek el a szalmat a foldon, mert igy a celluloz elegett, nem kellett N-nel zabaltatni a bacikat, a hamu meg maradt a foldon (meg csinaltak egy jo kis ragcsaloirtast is). Szerintem kukoricaszarat, napraforgo szarat ingyen, vagy pl. a brikett 10-20%-aert a legtobb gazda megengedi, hogy osszegyujtsd. Egy lerobbant traktor+hasznalt balazogep 2-3-4MHUFbol kijon. Aztan vannak olyan novenyek, amik hektaronkent akar evi 50 tonna biomasszat termelnek minimalis munkaigennyel, olyan foldeken, amik semmi masra nem lennek alkalmasak (energiafuz, csicsoka). 50 tonna biomasszabol pedig lesz 20-30t brikett. Veszel 10-15ha szar foldet, 2-3 ev alatt behozza az arat (ja igen, mezogazdasag, mindenfele kedvezmenyes hitelekkel), turhetoen megelsz, es evente 1 honapot dolgozol. Nekem ez oleg szimpatikus dolog.
Hát nem lucerna szénára gondoltam.Nézd meg mindenfelé nő a fű és annyi szénára nincs szükség valamint nem is alkamas az egyre kevesebb állatok etetésére.Előfordult ,hogy a szalma tönkre ment de nyugogtan mondhatom (nem kell nagy látnoknak lenni),hogy egyre kevesebbet fogsz látni rothadni.
A szalmát a mi környékünkön, javarészt elégetik még a mezőn, ami TILOS! A füvet (szénát) pedig lesem kaszálják, mert már lassan nincs álat a mezőgazdaságban ami azt megegye! Igyhát lekaszálatlan marad, ami igy nemhogy hasznot hoz hanem még allergiát is okoz!!! Mi pedig szivjuk a pollent és fizetjük a nemkevés pénzt a gázkitermelő országoknak! Pedighát ha egy kicsit okosabban gonlkozna az ember, akkor a brikettálással egyszerre két legyet lehet ütni egycsapásra! Tisztább környezet, és olcsóbb fűtési lehetőség! Ezért volna jó , ha sok házi brikettálógép működne! Csakhát a spekulánsok olyan árat kérnek a birk.gépért , hogy nehogy már megtudja venni az az egyszerű ember magának! Pedighát olcsóbban is előlehet állitani azt a gépet! Úgyhogy gyerünk emberek, mutasatok minnél több ötletet és képeket ezen a topikon! Zsozé
Jó,rendben kitárgyaltuk --egyetértünk.Hol van számomra a megoldás akkor?"Isteni szikra"-----(no nem most pattant ki,nehogy valamit felgyújtson )--az önkormányzat álltal fizetett emberekkel és gépekkel ,közterületen lekaszált ,ledarált és begyűjtött széna amit még ingyen a tlp.helyem mellé leszállítanakl INGYEN (nem tudnak vele mit kezdeni)--nekem csak szárítani és feldolgozni kell.Annyi ,hogy ezt rögtön szárítani kell mert összerothad---a feladat adott:egy jó nagy forgó ,napenergiával szárító dob elkészítés.Technikailag egyszerű feladat .inkább hely és pénz kérdésede megoldható.
igen, ez a motorteljesitmeny mellett a brikettalas masik problemaja: nagy a munkaero igeny, a gep etetese, a biomassza osszegyujtese, pakolas, etc. Ezt egy vallalkozas (plane amortizacioval, afaval, egyeb adokkal is szamolva) nem tudja kitermelni (ill. tonna/ora teljesitmenyig biztosan nem, akkor meg raktar, targonca, berszamfejtes, sehogyse megy). (egyebkent vannak bizonyos munkak, amiket a jelenlegi gazd-i helyzetben nem lehet megfinanszirozni, ilyen pl. az igazi asztalos.... Ez persze nagy baj) Masreszt a videki munkaero "haztajiban" nagyon olcso. Ezert is izgalmas szamomra ez a fejlesztesi irany. Ha 2-3-4 nap alatt 1-2 napszamos megtermeli az eves tuzelot a sajat szalmam felhasznalasaval az igencsak versenykepes. Persze ebbol nem lesz vallalkozas, mivel hirtelen az egekbe szoknenek a koltsegek, es kijonne a 30HUF/kilos ar. (es igen, munkalehetoseg a falusi segelybol elo alkeszeknek, csokkeno CO2 terheles, allambacsinak alacsonyabb adobevetel (nalam ez elony, hiaba, ilyen vagyok, partfuggetlenul), a lokalis megoldasok altalanos elonyei)
Sok mindenben egyetértek veled--azért az én szememen is van egy csepp" zöld hályog".De lehet hogy rosszul fogalmazok vagy nem érthetően --a csicsóka szár nekem nem olcsó hanem drága ! mivel nekem mindig számolnom kell a saját béremmel azaz ha lekaszálom a"csicsóka "szárát (nehogy azt hidd ,hogy még életemben nem láttam---csak itt ezt vegyük véletlenül) egy meredek domboldalon 3 négyzetméteren mejd máshol 5 négyzetméteren--ez így nekem nagyon drága.Olcsóbb ha traktoros "fűkaszával " 2 óra alatt végig megyek egy nagyobb területen mely traktor "csicsókával" van meghajtva.
"kistételben olcsó a fű,papír hulladék ,stb. darálék keverék de nagy tételben azért már kialakult árak vannak" Profi meretben, szabvanynak megfelelo brikettet gyartani, es kereskedelmi forgalomba hozni az komoly beruhazast igenyel, es nem is vagyok benne biztos, hogy ez a jovo. (Addig persze OK, hogy egy asztalosuzem, vagy fatelep a keletkezo (veszelyes)hulladekot feldolgozza brikettnek, hisz barmilyen mas artalmatlanitas tobbe kerulne.) Azt viszont nagy bajnak tartom, hogy sokan a kozep tavon sem tarthato 30-35-40HUF/kilos arral szamolva alapanyagbazis nelkul allnak neki nagy tetelben brikettet gyartani. Erzesem szerint a brikett hazi meretben jelenthet megoldast (4-5gep/falu, amit kolcsonadnak egymasnak).
szalmanal nem tudom, az energiafu-kazanoknal ez volt a nagy szopas, ezert is alltak le elegge vele. A magyar nemesitesu energiafu sok kovasavat (lenyegeben SiO2) tartalmaz, ami a kazan magas homersekleten (a kaliumsok miatt) megolvad, es egy uvegszeru mocsok rakodik belole a tuzter falara. Ez szopas egy eromunek (bar valszeg ilyen szintu problemak barminek a tuzelesenel adodnak), egy hazi kazannal nyilvan nem problema, max 5-10 evenkent le kell kalapalni. Futesre videken iszonyu pazarlas nem a helyi eroforrasokat hasznalni, hanem pl. foldgazt.
Nekem is van rengeteg fűrészporom és mivel száraz fát árulok nagyon sok a leperget fakéreg de nem hulladékként tekintek rá hanem teljes értékű anyagként .
Örülük neki hogy csinálod a géped --remélem közkincsé teszed.Engem is az zavar ,hogy Afganisztántól kezdve Venezueláig mindenki csinál bármilyen gépeket (youtube) csak mi magyarok vagyunk ilyen" gyengécskék"---úgyhogy HAJRÁ !Én azért másképp látom az alapanyagot---igen kistételben olcsó a fű,papír hulladék ,stb. darálék keverék de nagy tételben azért már kialakult árak vannak és mindennek annyi az ára amennyit halandóak érte adni.Már jelenleg is sok új brikettáló cég keres alapanyagot.
"...a szalmatüzelés problémás" miert? a tervezett eromu kapcsan nem emlegettek ilyesmit. Nehez elhinni, hogy problemasabb lenne, mint a foldgaz, vagy plane szentuzeles. (de utananezek...)
"Csak nem gépet akarsz teis csinálni ?" mar epul a beta-tesztes valtozat... "Az energia igény 0.12-0.15 KW/Kg" ebben az elektromos futes is benne van. Az irodalom alapjan van esely 20-30%-kal kevesebbre is. Amit mindenkeppen ki akarok probalni az az, hogy nem eleg-e alacsonyabb vegnyomas? Hazi hasznalatra nem baj, ha nem preselunk 1.3-as surusegig, ha eleg kemeny, hogy a sufniba be/kirakodast elviselje, akkor van lehetoseg jelentos sporolasra. (esetleg tud valaki adatot az energiaigeny-vegnyomas osszefuggesrol?) (ez foleg azert volna fontos, mert egy hazi keszulek aramfelvetele nem nagyon lehet 3x10-15A-nel nagyobb, hisz nem tudnad csatlakoztatni. Es ehhez az aramfelvetelhez azert normalis teljseitmeny kene hogy tarsuljon, 1-2-3 hosszu munkanap alatt el kene keszulnie az eves tuzelonek) "az alapanyagot is elő kell állítani " itt rengeteg lehetoseg van, amit nem hasznalunk ki. lomb, papirhulladek, napraforgoszar (csicsokaszar!), agnyesedek, energiafuz, szalma (utszelen kaszalt mergezo szena). Ezek mindegyike joval 10Ft/kg alatt van, epeszuen 3-4HUF/kg. OK, hogy ezekbol esetleg alacsonyabb futoerteku brikett lesz (meg szarabb mech-i tulajdonsagu), de hazi hasznalatra meg boven OK. "mindig azt kell gyártani" nem anyirra a gyartas erdekel, hanem egy "referencia design" elkeszitese. (kicsit zoldenergia manias vagyok) Ha be lehet bizonyitani, hogy a brikett olcsobb tud lenni a fanal (10-12 HUF/kilo afa nelkul, onkoltsegen), akkor van esely az elterjedesere. Ami most tortenik, az szvsz a piac lerablasa; akiket ma behulyitenek a ketszeres futoertekkel, es februarban fognak fa utan rohangalni, azok soha tobbe nem fognak hinni a brikettben (meg az ismeroseik sem). Jo lenne, ha addigra a gazdak komposztdombja mellett ott ketyegne egy brikkettalo is (amig a gep1.5MHUFba kerul erre szinten semmi esely). Ugyhogy az itt is emlegetett Vietnami design-t szeretnem kiprobalni/egyszerusiteni.
