Papp Lajos László Kalmár Jenőért cserébe került a Ferencvároshoz az Ékszerészek csapatából, még 1926-27 környékén. Miután Papp zöld-fehérbe öltözött, eltört a lába. Kalmár pedig szárnyalt az MTK-ban, egészen sérüléséig.
* Szeptember 21.: Nagy esemény és élmény 60 éve, 1941-ben az NB I-ben: az első erdélyi rangadó a magyar labdarúgás akkori négy évtizedes történetében! A sorsolás értelmében a Sebes-Körös menti városban, a Pece-parti Párizsban találkozik egymással a Nagyváradi AC és a vendégek, a Kincsesváros kedvelt gárdája, a Kolozsvári AC. Az esélyes a minden részében képzettebb és jobb váradi zöld-fehér tizenegy. Az első öt forduló után veretlenül, 3 győzelemmel és 2 döntetlennel szerzett 8 pontjával és 16:8-as gólaránnyal messze megelőzi a 2 győzelmet elért, 3 vereséget szenvedett, mindössze 4 pontos, 11:13-as gólarányú piros-fehéreket. Már a kezdő csapatok is erős NAC-fölényt sugallnak. Íme: NAC: Solymosi (a legendás Schlosser Imre fia!) – Molnár, Domján, Kalocsai II – Juhász, Deményi – Kovács II, Mihók, Sárvári, Bodola, Tóth III. KAC: Seprényi, Szaniszló II, Vass – Csákány, Telegdi, Páll – Lukács, Szántay, Bonyhádi, Radnai-Reinhardt, Brassai. Minden úgy alakult, ahogy számították. Szünetig a NAC 3:0-ra vezet. Ám a második félidő 180 fokos változást hoz a játék képén. A KAC feltámad, a nagyváradi csapat összeroppan. A végeredmény 5:3 – a KAC javára. Góllövők: Brassai 3, Bonyhádi, Szántay, illetve Tóth III 2, Sárvári.
Június 14.: Az előző napon Bukarestben 6–4-es Újpest-győzelemmel végződött Közép-Európa Kupa-mérkőzésről írtak a lapok 65 esztendeje, 1937-ben. A lila-fehérek nagy küzdelemben, szép játékban győzték le a Venust. A csapatok: ÚJPEST: Havas – Futó, Joós – Seres, Szűcs, Szalay – Kocsis, Pusztai, Kállai, Zsengellér, Tóth III. VENUS: Burdan – Sfera, Weiss-Albu – Bãrbulescu, Gain, Gorgorin – Ploesteanu, Bodola, Humis, Petea, Vâlcov, Gruin. Öt perccel a befejezés előtt még 4–4-re állt a mérkőzés, de Zsengellér kétszer is betalált még a hálóba. Góllövők: Zsengellér 3, Tóth III., Kállai, Kocsis, illetve Humis 2, Ploesteanu és Futó, öngól. Visszavágó 20-án, Újpesten.
* Június 11.: Két mérkőzésből álló vendégszereplést kezdett ezen a napon 70 esztendeje, 1933-ban a kolozsvári Sétatéri Stadionban, a volt városi pályán a Ferencváros labdarúgócsapata. Ekkor 4–2-re győzte le a Viktória-előd Románia Sk-t, majd másnap az U-val szemben nyert 4–2-re. Az egy évvel korábban 100%-os, azaz pontveszteség nélküli bajnokságot nyert budapesti zöld-fehér együttes ebben az összeállításban mutatkozott be: Háda – Korányi, Lyka II (Papp) – Turay, Bukovi, Lázár – Táncos, Székely, Sárosi, Kovács, Kohut. Az első napon Kovács 2, Turay és Kohut 1–1 gólt lőtt, míg az Egyetemistáknak lőtt 4 gól mindegyike Székely nevéhez fűződött.
* December 17.: Ugyancsak 1937-es emlék: egyetlen, a régi mumustól, az olaszoktól elszenvedett 0:2 arányú vereségtől eltekintve a válogatott jó évéről számolhatott be a Magyar Labdarúgó Szövetség az esztendőt ekkor értékelő gyűlésén. A torinói kisiklás mellett 4 győzelem és 2 döntetlen jelentette a következő évi, 1938-as franciaországi világbajnokság előtt álló együttes teljesítményét. Bár a jugoszlávokkal és osztrákokkal szembeni, egyaránt budapesti 1:1, illetve 2:2 nem volt éppenséggel sikeresnek mondható, a svájciak ellen Bázelben elért 5:1-es és budapesti 2:0-ás, az osztrákok felett Bécsben aratott 2:1-es győzelem, de mindenekelőtt a Planicska kapussal fémjelzett csehszlovákok felett elért elsöprő, 8:3-as, nyugodtan diadalnak nevezhető győzelem reménykeltőnek mutatkozott a közelgő vb-re. Az év válogatottja így alakult: Szabó – Vágó, Bíró (Futó, Korányi) – Lázár, Turay, Dudás – Sas, Cseh II., Sárosi dr., Zsengellér (Toldi) – Titkos (Kemény).
a hhrf.com -on fent vannak régi számaik. Hát valami félelmetesen jó (bár elég rövidke) visszaemlékezéseik vannak a régi idők focijára. Persze a "java része" az 1941-1944 közötti anyag, amikor a Kolozsvár és a Nagyvárad a magyar bajnokságban játszott, de feltétlenül érdemes megnézegetni.
* Október 24.: Ezen a napon játszották 65 esztendeje, 1937-ben a labdarúgó Közép-Európa Kupa (KK) döntőjének visszavágóját. Előzőleg, szeptemberben, a budapesti első mérkőzésen a Ferencváros az Üllői úti stadionban 30 000 néző előtt 4:2-re legyőzte az olasz római Laziót. Általános volt a vélemény, hogy a kétgólos előny nem lesz elegendő a visszavágón a legendás és rendkívül gólveszélyes Piola irányította rómaiakkal szemben. És a találkozó úgy is indult, hogy az olaszok fordítani fognak. A 36. percben a római kék-fehérek már behozták a budapesti hátrányt: a Costa vezető gólját követő két Sárosi-találat után, Piola mesterhármasával már 4:2-re vezettek! A szünetig hátralevő percekben Toldi bombagóllal szépített, és ez felrázta a pesti zöld-fehéreket, akik a zuhogó esőben is lelkesen küzdöttek. Ám minden veszni látszott, amikor a 62. percben 11-eshez jutottak a vendéglátók. De Háda kivédte a félelmetes Piola büntetőjét! Ez szárnyakat adott a vendégcsapatnak. Előbb Kiss Gyula kiegyenlített, majd a hajrában Táncos Miska beadását a kapunak háttal álló Sárosi Gyurka hanyatt vetődve a dermedten álló Provera kapus és a jobb kapufa között a Lazio kapujába továbbította. 5:4 a Ferencváros javára, annyi is maradt, Pestre került a kupa! Ez a csapat vívta ki a mai Bajnokok Ligája vagy legalábbis a BEK sikerével egyenértékű diadalt: Háda – Tátrai, Korányi – Magda, Polgár, Lázár – Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény. A kupa átadásakor a csapat a díszpáholy előtt elénekelte a himnuszt. Így írja az egykori krónikás: „Ott áll a kimerült, de boldog csapat szemben a díszpáholy előkelőivel, és énekli a himnuszt. Sárosi Gyurka úgy énekel, hogy szeméből szüntelenül potyog a könny. De – énekel..."
Az Inter nyert itt Budapesten 4-2-re (a II. világháborúig hétköznap játszott meccsen ekkor volt al egnagyobb nézőszám, 25 000 ember), majd az Újpest nyert Milanoban 4-2-re. Semleges pályán újrajátszották, döntetlen lett. Végül a negyedik újrajátszás után (Milánó) jutott tovább az Inter...
Ki lehetett a jobbszélső? Mikor volt a meccs? 1937? (honnan a kép? Lazio-Roma stadionjából?)
Volt szerencsém járni a San Siro-ban, és mikor jeggyel a kezemben beléptem a stadion múzeumába, egy 30-as (lehet, hogy 20-as) évekbeli Nemzeti Sport cikk fogadott magyarul: tudosítás egy Újpest-Internazionale meccsről. Kellemes érzések kerítettek hatalmukba! :)
Viola József azt hiszem, hogy egy kopasz középfedezet volt a Törekvésből, és úgy 1924 körül igazolt a Juventushoz (Hirzerrel együtt), ahol egyből sztár lett, és (hülye szóvicc): felvirágoztatta a Juvét :D
A Kardos az István volt, és minden idők egyik legtehetségesebb, egyben leglustább focistájának tartották. A Hungária középcsatára volt, de mintha feltűnt volna a Kispestben is. Ezt még majd pontosítjuk :)
(Kardos Józsi az Újpestben játszott a 80-as évekbe, 33-szoros válogatott)
Rokken Imréről hirtelen nem jut eszembe semmi a nevén kívül...
Eszembe jutottak a nevek a munkahelyemen. :) Semmi különös. Hátha tudsz róluk valami extra infóval szolgálni. Rokken Imre és Viola József is játszott Olaszországban. Rokken tehetséges játékosnak indult, azonban sajnos fiatalon meghalt. Viola viszont tudtommal egy szép pályafutást futott be Itáliában. Kardos Józsefet pedig az egyik legtehetségesebb középcsatárnak tartották. Ami összeköti őket 1-2-szeres válogatottak mindössze. (Rokken 2x, a másik kettő 1x szerepelt a nemzeti csapatban).
szerintem tutira meghalt már, hiszen Kalocsay Géza dr. a legidősebb élő válogatott játékos, és ő 1913-as születésű. Szerintem eléggé nagy esélye van annak, hogy Budafokon legyen eltemetve (ha nem ment külföldre, vagy nem költözött hosszú évtizedekre vidékre, akkor gyakorlatilag 99%). Érdemes bemenni a budafoki temető irodájában, általában vezetnek nyilvántartást az ismertebb náluk temetett emberekről. A Megyeri temetőben is így sikerült sok sírt megtalálni.
Sajnos ő is azok közé tartozik, akik "eltűntek" az emberek szeme elől játékospályafutásuk után... legalábbis én sem edzőként, sem vezetőként nem nagyon találkoztam a nevével.
Majd megpróbálok utánajárni a dolgoknak! Egy ismerősöm ismerőse minden létező budapesti temető minden létező ismert emberének sírját felkutatta már és vidékről is rengeteg adata van... majd megtudákolom tőle....
Egyébként úgy rémlik, mintha Kispesten is játszott volna. De mondom, majd este....
Dudás Jánosról, az egykori MTK balfedezetről és balösszekötőről tudtok valamit? Meghalt már? Mikor halt meg? Esetleg, hol van eltemetve? Milyen klubokban játszott (MTK, Csepel, ennyit tudok)?
Azért érdekes számomra ez, mert budafoki vagyok és ha minden igaz, innen indult a pályafutása is. Ráadásul, állítólag, a szomszéd "néni" valamiféle rokonságban áll vele.
Nem tudod véletlenül, hogy a futball '93 szerkesztősége Kft. él-e még. Ők adtak ki olyan kiadványokat, mint pl. a rendkívül igényesen megszerkesztett futball '93, '94, '95, '96 évkönyvek vagy a Ria! Ria! Hungária! Tervezték, hogy időben visszafele haladva az összes magyar bajnokságról adnak ki egy összesítőtt tele statisztikákkal. Azt hiszem ez az utóbbi vállalkozásuk a 1989-90-es bajnokságnál megszakad. Lehet, hogy rosszul tudom?
A születési dátumokat kopipasztáztam a hozzászólásodból, nem ellenőriztem egyiket sem. A halálozások pontos dátumát nem jegyeztem fel magamnak, az adatokat mindenféle focis könyvekből és újságcikkekből bányásztam. Kemény Tibor 1913-1992 Ferencváros, balszélső Markos Imre 1908-1960 Bocskai , jobbszélső P.Szabó Gábor 1902-? Újpest, balszélső Polgár Gyula 1912-1992 Ferencváros, hátvéd Sas Ferenc 1915-1988 Hungária, jobbszélső Sternberg László 1905-1982 ??? Újpest, hátvéd Szabó Antal 1910-1958 Hungária, kapus Teleki Pál 1906-? Bocskai, csatár Tóth Mihály 1926-1990 Újpest , balszélső Vágó József 1906-1945 Bocskai, jobbszélső
