Persze bizonyos, hogy egy ogorog kezdetben ugyancsak pruszkolne a kejtesuktol, mint ahogy en kinlodom, mig megertem angol baratom ujgoroget, aki a mai gorogot Erasmusba tori.
Barmily hihetetlen, de van, volt,letezik, igy egy magyar e jeles tarsasagbol, sajnos nekunk mar nincs alkalmunk vele szolni. Lenard Sandor, ha jol emlekszem , latinul es gorogul levelezett nobellista barataival az oserdo mellol, leforditva a Micimackot onyelvre.:)
Legyen az aiol nyelvjárás...:)
De komolyan, meg kell tanulnom az ógörögöt végre, élő nyelvet csak átabotában, ahhoz ott vannak a fiatalok, meg aki műfordításból akarja tengetni okvetlenül irodalmi életműbe torkolló évtizedeit.
A homo communicus, már a magamfajta, megérteti a kevéssel is magát, mert ott a zene, a prozódia a maga nemzetközi jeleivel. És ott a bor...
:))
Amennyire csak lehet, nyitottnak szeretnem, legalabbis szellemeben, persze a tema termeszetenel fogva elriasztja majd azokat, akiket csupan a felszines erdeklodes vezet. Nem kizart az "atzsilipeles", igy a diaulos tobb nyelvu is lehet, ha sikerul hozza "nyelveket fogni", lepre csalni a nyelvtudokat. Angolunk beszel uj es ogorogul, ezek lehetnenek a hivatalos, kozvetito nyelvek...:)
Hohó, a diaulos zárt levelező rendszer lesz?
És angolul, görögül, magyarul fogunk cseverészni, s a héber lesz a közvetítő nyelv...? ...németeket nem hívunk?
Nem egészen érti, most elölről kezdi az olvasást
nereusz.
Kedves Nereusz!
Nos, holnap talalkozom az angolunkkal,
Megara kornyeki osvenyeket jar, utakat, okori varosokat, telepuleseket keres es talal, amitol a regeszek meglehetosen izgatottak lesznek, mert philologus letere regeszeket is megszegyenito szimattal erez ra, hol kell asatast kezdeni. Orakig elnezelodik egy hegycsucson, vagy egyszeruen ugy tesz mintha alszana valahol, ebbol tudni lehet, hogy ott valmi van. Persze mondhatnak , nem nagy vitezseg, hisz itt ha valaki valahova nez, vagy lep, okorsagokat lel. Osszenyalaboltam az archivumombol a ritmus es metrika tanulmanyokat, konyveket, hogy megmutassam neki. Eztan megnyithatnank a "diaulost", a metrum es ritmus topicot. A diaulos az ujgorogben kommunikacios csatornat is jelent. Szamitok tanacsaidra, hogy lehetne szepen, kiegyensulyozottan vezetni a levelezest. Kicsit aggaszt, hogy ezen temakban sajnos lassu vagyok, masfelol meg idonkent elragad az anyaggyujto szenvedely.
Tiszteletem:
Spiros
A Muzsak dombjat sajnos elfoglaltak a hajlektalanok, es a veluk sodrodo nepseg, ma mar nappal sem biztonsagos arra jarni, de azert meg vannak nyugodtabb pontok, amit meg nem szalltak meg sem a "rendetlenek" sem a rendfentartok.
Az oktav aranyszama 12:6.
A kvart konszonancia: 12:9.
A kvint aranyszama 12:8.
Monochord
12:6=2:1
4:3=12:9
3:2=12:8
3:2=12:8
Ha mind a 12 egyseg utan elobb ugyananak a hurnak 9 egysege szolalt meg, egy kvartot hallottak (12:9);
Ha 9 egyseg utan 6 egyseget penditettek meg, ez mar kvint volt (9:6).
A ketto egymas utan es egyutt egy oktavot adott (12:6).
Ha a 12 utan 8 egyseget szolaltattak meg, akkor elobb hallottak egy kvintet (12:8);
A 8 egyseg utan viszont a 6 egyseg megpenditese kvartot adott (8:6).
A 12 es a 9 ugyanugy kvart mint a 8 es a 6 (12:9=8:6).
Ugyanigy kvint mind a 12 es 8, mind pedig a 9 es a 6 (12:8=9:6)
Az elso esetben a ket-ket szampar egyforman ugyanazt az aranyt adja, mint a 4:3, a masodikban pedig, mint a 3:2.
A ket kvart ugyanugy hasonlo egymashoz, mint a ket kvint.
Hogyan adja meg a kvart es a kvint (vagy megforditva: a kvint es a kvart) aranyszamainak osszekapcsolasa az oktav aranyszamat?
"A muvelet a kanonon ugy hatott, mintha egyszeru "osszeadas" lett volna. A 12 es a 9 szamok kozotti intervallumhoz (az elso elnemulo hurszakaszhoz) hozzakapcsoltak a 9 es a 6 kozotti intervallumot ( a masodik elnemulo hurszakaszt). Vagy akar megforditva: a 12 es a 8 kozotti szakaszhoz hozafuztek a 8 es a 6 kozotti szakaszt. Mind a ket osszekapcsolas ugyanazt a nagyobb intervallumot, a 12 es a 6 kozotti szakaszt adta. Az aritmetikaban azonban ez az osszekapcsolas nem osszeadas, hanem szorzas volt. Rogton belatjuk ezt, ha megprobaljuk osszeadni a ket-ket tortet: 12/9+9/6 es 12/8+8/6. Az osszeadas eredmenye ezekben az esetekben semmi esetre sem lehet az oktav aranyszama:12/6. Viszont megkapjuk a kivant eredmenyt, ha osszeadas helyett szorzunk; akar a 12/9-et szorozzuk a 9/6-dal, akar a 12/8-ot a 8/6-dal, az eredmeny csakugyan 12/6. A "kanonon" tehat az "osszeadas" igazaban szorzas. (Termeszetesen ervenyes ez akkor is, ha a kvart, kvint es az oktav "kisebb" aranyszamaival dolgozunk. Tehat 4/3x3/2=12/6=2/1.)
De ellenorizhetjuk ezt az allitast azzal is, hogy megnezzuk kozelebbrol es kiprobaljuk a forditottjat. Mert ha igaz, hogy a kanonon az "osszeadas" a szorzsnak felel meg, akkor megforditva: a "kivonas" pedig osztas kell hogy legyen. Csakugyan, gondoljunk pl. a kovetkezore.
Konnyu belatunk, hogy ket intervallum, a kvart es a kvint kozul a kvint a nagyobb. Meggyozhet bennunket errol az is, ha egyszeruen osszemerjuk oket a kanonon. Mert a kvint intervalluma a merovesszon a 12 es a 8 szamok koze eso hosszabb szakasz (a kvint ket hangja kozott neman marado hurdarab), a kvart intervallumat viszont csak a 12 es a 9 koze eso rovidebb szakasz szemlelteti. A ketto "kulonbsege" pedig a 9 es a 8 szamjegyek koze eso szakasz lesz, ha ti. "kivonjuk" a hosszabb hurdarabbol a rovidebbet. Abban az esetben viszont, ha a kvint es a kvart aranyszaman akarjuk megallapitani, mennyivel nagyobb az elobbi, mint az utobbi, akkor nem "kivonnunk" kell az egyiket a masikbol, hanem osztanunk kell a kisebbel. Mert csakugyan: 12/8:12/9 (vagy akar 3/2:4:3=9/8). Az osztas eredmenyet tehat csakugyan eppen annak a ket szamnak egymashoz valo viszonya mutatja, amely ket szam a kanonon a "kivonas" maradekat jelolte.
A kanon ebbol a szempontbol emlekeztet a logarlecre."
Mit szoltok a logarlec hasonlathoz Kazi es Petyus? -:)
Van kedve nereusznak. Egyébként nem bölcs, és feledékeny is és olykor az aphasia nevű különös, nem túl kívánatos angyal kerülgeti. Plusz két bordája törött, ami miatt előbb-utóbb csikóhallá változik. (Annak nem fáj a lélegzetvétel...:)) Bocsánat, drága Szpirosz.
Angol barátodnak tudom javasolni Charles Algernon Swinburne-t, aki mindent megtett, Shelley után a legtöbbet ő, hogy a britek lírájába minél több görög oltvány kerüljön. Több új versmértéket honosított meg a görög minták(kórusok, dalok) alapján. Ahhoz a zártsághoz, feszességhez nem volt szerencséje, ami a görögöt göröggé teszi, de az szakralitás, azt nem lehet "utánérezni"...
Nem tudom, brit barátod ismeri-e Swinburne Atalantáját...
Ha igen, tudja mire gondolok...
Miközben olvaslak, morfondírozok itt magamban. Platón Akadémiája Pál idején még vígan működött, bár lehet, hogy a többszöri megújult változata "csak". Az Agórától pedig nincs nagyon messze. Gyalog max. egy fél óra.
Pauszaniasz pedig még látta Platón sírját, Kr. u. 2. században járt ott, tehát Pál után.
Valamikor én is szerettem volna eljutni Athénba is..., de ami késik nem múlik.... , de egyenlőre várat magára: :)) Látom az örömteli arcod és a mosolyt ami egy láthatatlan csoportkép első sorából ragyog ki a "végre én is itt lehetek" a nagyok közt.... Jó érzés lehet onnan idetekinteni..... :))
Feltételezhető, hogy Pál Phaléronban látta azt a feliratot....., de nem tudni, hogy Athénban volt é még hasonló.... Azt is megelőlegezem, hogy kiválóan tudott Görögül, , talán Héberül, Arámul és Latinul..... Mivel az újszövetség nem ír arról, hogy tolmácsai lettek volna...., az mellett Athénban azért szónokolt.... Igazi Hellén filozófus volt, aki ötvözte a Zsidó gondolkodást a Görög szellemiséggel.... Athént megemlítve azt sugallja, hogy bejárta az egész várost és megnézett mindent, megszemlélt...., lenyűgözte őt a látvány, a kultűra, az építészet, a szobrászat és a filozófia igazi hazája...., talán ezért is ment oda oly nagy akarattal.... Sajnos csak két irányzatról számol be, epikureusokról és stoikusokról...., azt is csak érintőlegesen.... Talán mindent nem is írtak meg, vagy elvesztek yrásai, avagy a vatikáni kazamattákban örzik azokat... :)) A többesszámban írt istenek szó talán ettől lesz igazán izgalmas, hisz a keresztények a szentháromságban egy /szentháromas/többisten egylényegőségét hirdetik..... Talán a keresztény vallás a görög filozófia, vallásfilozófiai-mitológiai hatását hordozza.....és nem a zsidó vallásfilozófiának vonásait...., bár a zsidóknál nem filozófia kérdése a vallás, hisz igazán Mózes idején még vallásról sem igen beszélhetünk, ami a hitre alapulna....., hanem a gyakorlatira...
Csendes orakban itt probalgatom a lyram, kozel a muhelyemhez. Ott ahol Kazi "buszkelkedik" en csak ugy uldogelek. Nereusz tan haragszik, vagy csak egyszeruen elfelejtett valaszolni 7239. szamu ritmus-metrum levelemre? :)
Nem tudom, megengedhető-e ennyi hiúság a részemről, de ha látni szeretnéd Kazit az Areioszpagoszon, akkor katt ide. Láttam is a táblát, amire ki volt írva, hogy Pál itt térítette meg az első athénit, az Árész dombjának - az Akropolisz felé eső - tövében.
ApCsel 17.16 Míg Athénban várt rájuk, Pálnak megrendült a lelke a bálványokkal tele város láttán. ApCsel 17.17 A zsinagógában beszélt a zsidókhoz és az istenfélőkhöz, de a téren is mindennap azokhoz, akiket épp ott talált. ApCsel 17.18 Néhány epikureus és sztoikus bölcselő vitatkozni kezdett vele. Mások megjegyezték: "Mit akarhat ez a szószátyár mondani?" Vagy: "Úgy látszik, idegen isteneket hirdet." Tudniillik Jézust és a feltámadást hirdette nekik. ApCsel 17.19 Erre az Areopáguszra vitték s megkérdezték: "Megtudhatnánk, mi az az új tanítás, amit hirdetsz? ApCsel 17.20 Mert valami szokatlant hirdetsz. Tudni akarjuk hát, hogy mi az." ApCsel 17.21 Az athéniak meg az ott tartózkodó idegenek semmi mással nem töltötték az időt, csak azzal, hogy újdonságot mondjanak vagy halljanak. ApCsel 17.22 Pál az Areopágusz közepére állt és elkezdett beszélni: "Athéni férfiak! Látom, hogy minden szempontból igen vallásosak vagytok. ApCsel 17.23 Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek. Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek. ApCsel 17.24 A világot s a benne találhatókat teremtő Isten nem lakik emberi kéz emelte templomokban, hiszen ő az ég és föld Ura. ApCsel 17.25 Nem kívánja emberi kéz gondoskodását, mintha szüksége volna valamire, hisz ő ad mindennek életet, levegőt és mindent. ApCsel 17.26 Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg ittlakásuk idejét és határát. ApCsel 17.27 S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem. ApCsel 17.28 Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk, ahogy költőitek is mondják: "Mi is az ő nemzetségéből valók vagyunk." ApCsel 17.29 Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz, kőhöz vagy a művészet, az emberi elme valamilyen alkotásához hasonló. ApCsel 17.30 Az Isten eddig szemet hunyt a tudatlanság kora felett, de most tudomására hozza az embereknek, hogy mindenütt meg kell térnie mindenkinek. ApCsel 17.31 Mert kiválasztott egy napot, s ezen igazságos ítéletet ül a világ fölött egy arra rendelt férfi által, aki mellett mindenki előtt tanúbizonyságot tett azzal, hogy feltámasztotta a halálból." ApCsel 17.32 A halottak feltámadásának hallatára néhányan kigúnyolták, mások meg azt mondták: "Majd még meghallgatunk máskor is erről." ApCsel 17.33 Pál erre eltávozott körükből. ApCsel 17.34 Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes és egy Damarisz nevű asszony, és még mások is.
ApCsel 17.16 Athénben pedig, mikor azokat várá Pál, lelke háborog vala ő benne, látván, hogy a város bálványokkal van tele. ApCsel 17.17 Vetekedik vala azért a zsinagógában a zsidókkal és az istenfélő emberekkel, és a piaczon mindennap azokkal, a kiket előtalált. ApCsel 17.18 Némelyek pedig az epikureus és stoikus filozófusok közül összeakadtak ő vele. És némelyek mondának: Mit akarhat ez a csacsogó mondani? Mások meg: Idegen istenségek hirdetőjének látszik. Mivelhogy a Jézust és a feltámadást hirdeti vala nékik. ApCsel 17.19 És megragadván őt, az Areopágusra vivék, ezt mondván: Vajjon megérthetjük-é mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz? ApCsel 17.20 Mert valami idegen dolgokat beszélsz a mi füleinknek: meg akarjuk azért érteni, mik lehetnek ezek. ApCsel 17.21 Az athéniek pedig mindnyájan és az ott lakó jövevények semmi másban nem valának foglalatosok, mint valami újságnak beszélésében és hallgatásában. ApCsel 17.22 Előállván pedig Pál az Areopágusnak közepette, monda: Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket. ApCsel 17.23 Mert mikor bejárám és szemlélém a ti szentélyeiteket, találkozám egy oltárral is, melyre ez vala ráírva: Ismeretlen Istennek. A kit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek. ApCsel 17.24 Az Isten, a ki teremtette a világot és mindazt, a mi abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban + nem lakik. ApCsel 17.25 Sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szukölködnék, holott ő ád mindeneknek életet leheletet és + mindent; ApCsel 17.26 És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és + lakásuknak határait; ApCsel 17.27 Hogy keressék az Urat, ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messze egyikőnktől sem: ApCsel 17.28 Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk. ApCsel 17.29 Mivelhogy azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterség és kitalálás faragványához hasonlatos az istenség. ApCsel 17.30 E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy + megtérjenek: ApCsel 17.31 Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt + halottaiból. ApCsel 17.32 Mikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak; mások pedig mondának: Majd még meghallgatunk téged e felől. ApCsel 17.33 És ilyen módon Pál kiméne azok közül. ApCsel 17.34 Némely férfiak azonban csatlakozván ő hozzá, hivének; ezek között az areopágita Dienes is, és egy Damaris nevu asszony, és mások ő velök.
"Az athéniaknak vannak más kikötőik is: az egyik Munükhia, ahol Artemisz Munükhia szentélye áll, a másik - mint már említettem - Phaléron, amely mellett Démétér szentélye található. Itt van Athéna Szkirasz, kissé távolabb pedig Zeusz temploma is. Oltárt állítottak itt az úgynevezett "ismeretlen isteneknek", hérószoknak, valamint Thészeusz és Phalérosz fiainak. ..."
Elképzelhető, hogy Pál az athéni kikötővárosban, Phaléronban látta azt a feliratot? Pauszaniasz kifejezése inkább így fordítható: az ismeretlennek nevezett isteneknek. Többes számban.
Olvasd csak al a görög Apostolok cselekedetéből a 17, fejezzet 16-34-ig....
Athénban szónokol éppen az Arepagoszon....
A szófista filozófusokkal szemben szintén szofikus válasz...., majd Aratosz görög költő szavait idézi aki i.e 300-ban élt...." mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképen a ti külöitek közül is mondották némelyek, mert az ő nemzettsége vagyunk...." Károli féle fordítás..., de nem árt mástól is elolvasni...., mondjuk eredetiben.... A protestáns teológiai magyarázat szerint is Plátonra vezethető visasza, sőt nagy ismeretre vall a leveleiben megfogalmazott filozófiai értekezése Jézusról, a hitről és egyebekről...... Kiváncsi vagyok mi a véleményed róla, ha elolvastad....
