Én is direkt mentem hozzá! Ismerős ajánlotta, ráadásul szakmabeli, hogy ő a legjobb. De nagyon megértelek és át is éltem amiket írtál! Én csak azért maradok nála, mert nekem ő már a második orvosom, mi a Nyírőben csináltuk végig a nyáron a kivizsgálásokat. Ott egy tündér orvosom volt mindent elmagyarázott, már talán a túl kedves kategória volt, csak épp a vizsgálatok végén a leleteink ismertetésénél nem volt őszinte! Szinte semmit sem mondott, csak egy csomó latin kifejezést zúdított ránk és elküldött, hogy majd 3 hónap múlva találkozunk! Z kapásból azt mondta a leleteinkre, főleg a férjemére, hogy ez csak lombik lehet! Decemberben volt az első beültetésem ami majdnem hiperstimus lett ! Most eszkimókra várunk, amíg nem készülünk föl teljesen lekileg és testileg még halogatjuk, de már nagyon lennék Cettia És Patt helyében! Persze még a külső körülmények pl. munkahely is hátráltat kicsit!
Az ARWEN tényleg nagyon jól hangzik! Olvasva a Te IR vizsgálattal kapcsolatos kálváriádat, most úgy döntöttem, hogy a vizsgálatok előtt visszakérem a kis eszkimókat és utánna jöhet minden kivizsgálás, ha nem sikerül!
Jól emlékszem, hogy nektek is van fagyasztott babitok?
Ne haragudj meg rám, én sem hiszek az orvosok mindenhatóságában, de ezt azért nem biztos, hogy ki merném jelenteni, nálam pl. csak a laparoszkópia során derült fény az endóra és azonnal kezelni is tudták (nagy részt).
Egyszer azon nyavalygunk, hogy miért nem rutin, hogy megcsinálják ezeket a vizsgálatokat, máskor meg tiltakozunk ellene? (Ezt ne vedd magadra, Judit!) Én is sokszor így érzem.
Ha csináltak petevezeték átjárhatóságit, és az rendben volt, akkor ne nagyon menj bele a laparoszkópiába, vagy méhtükrözésbe. Egy doki barátnőm mondta, hogy csak több összenövés lesz tőle, rontja a teherbeesés esélyeit, és azért hogy csak ott nézelődjenek a nőgyógyászok fölösleges!
Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz, lelki segítség is nagyon sokat számít. Az "IVF hasznos linkek" topikba be is linkeltem néhány evvel foglalkozó cikket. A másik dolog pedig, hogy nem ártana, ha a méhedben is körülnéznének, elvileg a 3. sikertelen után fel szokták ajánlani a méhtükrözés lehetőségét. Bár azt hiszem ma már van kevésbé drasztikus módja is a méh megkukucskálásának.
Hát Mégleány ebben nem tudok segíteni.Nekem antagonista volt és a 3.napon kellett menni vérvételre és UH-ra.Nekem akkor azt mondta a doki,hogy a mensi 1-3 napja az első vizsgálat időpontja.
A www.arwentorna.tk-n el tudod olvasni.Így nagyon biztatónak tűnik,de Pat már csinálja,ő biztosan többet tud erről.Azt írják,hogy a Vas u.17 szám alatt csinálják.Tel.:06-30/3544-126, 06-1/3409-851 Németh Tünde vezeti.
Lányok! Long protokollnál, ha a ciklusom 24-dik napjától (febr. 14.)kaptam a Decapeptylt, ma jött meg, de 28-dikán kell megjelennem első vérv.+uh-ra (ami az 5-dik napom lesz), az így jó? Nincs későn? Azt olvastam, a 3-dikon szokták az első vérvétel+Merional, Puregont...(32 naposak átlag a ciklusaim... és BMC W-hez járok) :) ) köszi
Én a Baross utcai Sote-ről a BMC-be megyek. Én eddig nagyon bíztam, az elsőnél biztos voltam benne, hogy sikerül, hiszen semmi bajom nincs, aztán jött a valóság... Na ekkor elkezdtem utána nézni dolgoknak. Voltam kineziológusnál, természetgyógyásznál, talpreflexológusnál. Szedtem vitamint, egészségesen élek, stb. Mégsem sikerült. A 4. után kezdtem kételkedni az intézményemben, és elkezdtem a dolgok után menni. Nekem a háziorvosom adott beutalót terheléses cukor és inzulin vizsgálatra, és a helyi egészségügyi központban csináltattam meg. De ahofy hallottam, nem mindenkinek ad a háziorvos beutalót, többen panaszkodtak, hogy kiröhögi a doki emiatt őket. Nem is értem. Én Pest mellett lakom, és ingyen megcsinálták ezeket a vizsgálatokat.
egyre inkább ezt érzem én is, hogy ész nélkül mentem bele egyik lombikból a másikba, mert annyira akartam. és azzal magyaráztam, hogy statisztikailag is csak a 3.-4. sikerül. közben meg ültem a babérjaimon és nem csináltattam semmilyen vizsgálatot.
Te hol csináltattad az IR-t? És melyik intézetből mész most hova és miért?
Nálunk ugyanez a helyzet, 4 sikertelen lombik, az első biokémiai volt. Én (állítólag) szervileg és hormonálisan is rendben voltam, a férjemnek rossz a spermaképe. Hatching is volt, 4-et ültettek be, mégsem tapadt meg. A 4. után elkezdtem kételkedni, hogy tényleg olyan szuper-e nálam mindent. Kivizsagáltattam magam, most úgy néz ki IR-em van. Ezenkívűl pár alkalmat jártam pszichológushoz, a meddőség a szakterülete. Most intézményt is váltok. De egyelőre nem hajszolom bele magam az 5.-ba, így nincs értelme.
Amit leírsz, düh, rettegés, félelem a sikertelenségtől, avagy a "sikertől" szerintem mind-mind olyan negatív érzések, amik hozzájárulhatnak a tapadás elmaradásához. Hangsúlyozom, nem állítom, hogy ez az ok, de az én világnézetem szerint ez a lelki egyensúlyvesztés mindenképpen akadályozhatja a hőn áhított gyermekáldást.
Abszolút megértem, hogy azt mondod, bár van már gyermeked, ez így is baromi nehéz. Szerintem akár még nehezebb is lehet, hiszen keresed magadban a "hibát", hogy ha egyszer már képes volt rá a szervezeted, akkor most miért nem?
Ha pesti vagy e-mailben nagyon szívesen megadom az elérhetőségét annak a pszichológus és kineziólógusnak, akihez én is járok. Nem olcsó mulatság, de számomra a lelki békém mindennél többet ér.
Az IR vizsgálatról pedig ha kicsit visszaolvasol ezen a topikon, akkor sokat olvashatsz!
hozzád képest én nagyon tudatlan vagyok :), ezekről a vizsgálatokról, amikről írsz, azt sem tudom, hogy micsodák.. :) Csak kromoszómavizsgálatra küldtek minket a szokásos szükségeseken kívül. Sehol nem találtak semmit, ami magyarázná a sikertelenséget. Az utolsó beavatkozást hatchinggel csinálták, mégsem lett belőle babuci :( Pszichológushoz anno a válásomkor jártam.. ahhoz az időszakhoz képest most vidám vagyok, felszabadult és gondtalan... :) Kineziológus? Lehet hogy tényleg meg kéne próbálnom: tudsz ajánlani valakit? Már gondoltam én is mindent: főként lelki okokon rágódtam: a házasságom végefelé rettegtem, hogy teherbe esek (pláne, mivel mikor a lányom készült, jóformán még el se döntöttük, hogy legyen baba, és már ott is volt, szóval abban a hitben éltem, hogy csak rám kell nézni, és már terhes vagyok; ezért is volt akkora pofon az első sikertelen lombik...) Lehet, hogy az akkori negatív hozzáállásom üt vissza még most is? Amúgy már két éve a mostani párommal élek, szóval annyira azért nem friss ez az egész. Amúgy az, hogy már van gyerekem, talán egy kicsit könnyebbé teszi ezt az egészet, mert egyszerűen muszáj túllépnem, ha nem sikerül, nem sajnálhatom magam - miatta. De azért ne higgyétek, hogy így könnyű.
Endzsi,
a Kaáliba járok, K. doktornőhöz. Bízom benne, nem hiszem, hogy máshol mások jobban csinálnák, pláne mert amíg rajtuk múlik, addig minden megy is rendben. Nem okolok senkit (magamat se), csak a 4. próbálkozás után egyszerűen dühös lettem az egész világra. És eljött az is, amit sose hittem volna: irigyeltem azokat, akiknek már sikerült... Addig türelemmel viseltem a sorsomat, és azt mondogattam, hogy egyszer majd úgyis sikerül. Most is ezt gondolom. Csak lesz-e erőm addig csinálni... Bár aki kitartó, annak összejön: novemberben születtek hármasikrei egy barátomnak, 2,5 év kemény küzdelem után :)
Sajnos én is túl vagyok már 4 sikertelen beültetésen, ezért gondoltam, megosztom veled tapasztalataimat. Nálunk is hasonló a helyzet, mint nálatok, hogy nálam elvileg nincsen szervi oka a meddőségnek, a páromnak kevés a katonája, alapból ezért kell lombikoznunk, csak az a különbség, hogy nekem még nincs gyermekem. Nekem is sok szép sejtem szokott lenni, szépen megtermékenyülnek, aztán nem tapadnak meg, eddig a 3. próblkozásnál egy biokémiai terhességigi jutottunk. Az 5. beültetés előtt (ami remélem most szerdán vagy csütörtökön lesz), tavaly októberben elküldött az orvosom inzulinrezisztencia vizsgálatra, annak ellenére hogy nincs PCOS-ám, normális a cukrom és nem vagyok túlsúlyos. Azt mondta, hogy nem biztos, hogy ez a probléma, de esetlegesen okolható ez a beágyazódás elmaradásáért. Neked vizsgálták már az IR-t (csak egy ötlet)? A másik javaslatom, hogy fordulj pszichológushoz, vagy kineziológushoz, hogy rendbetedd a lelkivilágodat, mivel soraidból az tűnt ki, hogy eléggé "megborított" ez a sikertelenség, ami érthető is annak fényében, hogy már van egy gyereked. Én közel egy éve járok és össze se lehet hasonlítani magamat az egy évvel ezelőtti énemmel. Megkeseredett, pesszimista ember voltam, szinte utáltam az életemet. Ha nem is feltétlenül a babához, de a lelki békéd megtaláslásában biztos sokat segítene. Egyébként én is kínoztattam magam reflexológussal, de semmi pozitívumot nem tapasztaltam utána!
Most legszívesebben átölelnélek! Egy ilyen nő,mint te biztosan át fogja érezni az anyaság gyönyörűségeit!!! Na és persze megnyitjuk a "2009-es év legboldogabb anyukái" topikot! :))
És látod, neked már van egy. Te már átélted milyen, amikor egy kis manócska növekszika pocakodban, milyen, amikor megszületik... Én még nem is tudom, valaha megtapasztalhatom e ugyanezt :( pedig a világon mindennél jobban szeretném, főleg, hogy én korán (12 évesen) elvesztettem az édesanyám...és nem tudta nekem elmesélni sem ezket a dolgokat. ezért is érzem igazságtalannak ezt, hiszen az élet már így is elvett tőlem egy hatalmas kincset...
Aranyos vagy,köszi!Akinek rögtön sikerül biztosan nem tudja átérezni ezeket a dolgokat.Bár nekem már van egy csodálatos nagyfiam,így méginkább tudom,hogy miből maradok most ki.És olyan rohadt igazságtalannak tartom ezt az egészet.Szilveszterkor eldöntöttem,hogy 2008 a babásodás éve lesz!!!Nagyon remélem,hogy teljesülni fog!
Endzsi! Dehogy vagy undok dög!Én még az elsőn sem vagyok túl, de néha mégis úgy érzem, rajtam kívül már mindenkinek gyereke van. A múltkor x nagyáruházban már a bejáratnál hatalamas gyerekholmi akció volt, tornyozva ágyak, ruhák, babakocsik, stb. Nem bírtam nézni és gyorsan bentebb húztam a férjem. Van, hogy jobb van,hogy rosszabb. És ikrek...mi egynek is örülnénk :( a múltkor nekem is egy 12 éve nem látott unokatesóm számolt be, pedig nem is akarták... ma egy régi szomszéd újságolta, hogy a lánya a 4-dik hónapban van... nem könnyű kitartás! nekünk is lesz!!!!
KÖVEZZETEK MEG! Az unokatesómnak(akit már 6 éve nem is láttam)spontán ikerlányai születtek.Nagyon rosszul esett.Pedig azt hittem már jól tolerálom ezeket a dolgokat.Ugye egy egoista undok dög vagyok!? :((
Szia Manokorona! Szerintem most többen az ARWEN tornában látjuk a megoldást.Melyik intézetbe jársz és ki az orvosod?Írj magadról egy kicsit többet! :)) Üdv.:Endzsi
én most vagyok itt először, de olvasva Titeket egyszerűen muszáj volt már valaki olyannak is beszélnem, aki tudja miről is. Januárban volt a 4. lombik próbálkozásunk - sikertelenül. A párom a volt feleségével végigcsinált 3-at, nekem van egy 8 éves lányom az első házasságomból, de szeretnénk (nem is : akarunk!) közös babát is. Én elvileg teljesen egészséges vagyok, érik is mindig 10-12 tüszőm, meg is termékenyül kb. 75-80% (legutoljára az összes), aztán nem tapad meg. A legrosszabban persze a várakozást viselem. Az első nagy pofon az volt, amikor az első nem sikerült, el se tudtam képzelni, hogy nem sikerül... Most készülünk az ötödikre. Egyszerűen már nem tudom, hogy mit tudnék jobban csinálni... Jártam már talpmasszázsra, de nem igazán éreztem semmilyen hatását, most próbálkoznék a homeopátiával... Talán Ti tudtok segíteni..
Hát az biztos,hogy van benne valami.Az én anyukám nem szakértő,de a menzeszemet eddig még mindig meg tudta hozni egy kis talpmasszázzsal.Na és ha "csak" a cisztáidat tünteti el, már akkor is megérte.Mennyi ideig szokott "gyúrni"és hetente hányszor?
Amikor először voltam nála, akkor elmondta hány helyen érzett cisztát, de szerinte 1-2 alkalommal ezt ki lehet kezelni. Most azt mondta, hogy szép tiszta a méhem és a petefészekeim, a doki is gyanakodott rá az egyik UH során, hogy ciszta nő a petefészekemben, de legutoljára ő is azt mondta, hogy tiszta.
A reflexológus most a nagy lábujjaimon dolgozta meg az agyalapi mirigy helyét, ott érzett problémát és hát tényleg a prolaktinom magam.
Viszont a kezelés tényleg borzasztóan fájdalmas, én nem tartom magam túl kényesnek, de ordítani tudtam volna.
Amúgy meg majd meglátjuk tényleg tudott-e segíteni.
Ő mindig azt mondja, hogy meglátjuk majd, biztosan lesz kisbabánk, ha nem lombikkal akkor természetes úton????!!!
