Szerinted a tudomány ma milyen töröknek tartja az egykori bolgárok, kabarok nyelvét, akiket összefüggésbe hoznak velünk ha nem nyugati ótöröknek, ami eltér a köztöröktől?
Én? Továbbra sem tudtál senkitől igazolást, de még csak említést sem hozni nyugati ótrörök NYELVEKRŐL. Se Róna-Tas, se Berta, se senki ilyenekről nem beszél. CSAK ótörök NYELV-ről. Te meg írnád át megint mások megállapításait.
Ennek az igazolását meg már nem is kérem tőled, mert jelezted, hogy az nálad hit dolga, így hitvitákat pláne nem nyitunk az őstörténeti topikon.
A hit szent dolog, viszont két irányban működik: téríteni illetlenség, de még a hit naponkénti nyilvános megvallása is az, mert ez szigorúan magánügy, másokat csak zaklatni lehet vele. Ami meg a modi ügye már, ahogy idedörögte tegnap.
csuvas a török nyelvek egyik nagy ágának, amit váltakozva bolgár-töröknek, csuvasos töröknek, ogur-töröknek, nyugati ótöröknek neveznek, az egyetlen élő nyelvi képviselője
Ebből következik, hogy volt több is. Ne égesd magad. A magyarba nem köztörök, hanem ún. nyugati ótörök nyelvi átvétet feltételeznek, mint pl. A kabarok, bolgárok nyelve lehetett szerintük.
A csuvas a török nyelvek egyik nagy ágának, amit váltakozva bolgár-töröknek, csuvasos töröknek, ogur-töröknek, nyugati ótöröknek neveznek, az egyetlen élő nyelvi képviselője.[2] A többi török nyelvet köztöröknek szokás nevezni. A csuvas és a köztörök nyelvek között nagy a hangtani távolság, míg a szókincs – ahol a jelentős számú orosz jövevényszó nem szorította ki az eredetit – szinte kizárólag török párhuzamokat mutaP
Legalább a címet olvasd el. A nyugati ótörök, jelenleg érvényes nyelvészeti kategória.
A címet, sőt annál többet , már tegnap is elolvastam, és az anyagodban, ahogy ma is, és jeleztem tegnap is, a nem létező "nyugati ótörök nyelvek" kategóriát találtam.
Nem létező kategóriákkal ne hadakozz senki ellen, mert biztosan nem lesz jó vége.
Tegnap is jeleztem már, több formában is, többeknek is, mire te érdemi válasz helyett a modihoz rohangáltál.
Legalább a címet olvasd el. A nyugati ótörök, jelenleg érvényes nyelvészeti kategória. A török jövevénynek hitt szavaink nagyrészét ebből eredeztetik. Az egyetlen ma élő nyugati ótörök nyelv, a tudomány szerint a csuvas. Mivel a nagyokosok szerint a magyarban jelen levő ótörök eltér a többi török nyelvtől, kitalálták a nyugati ótörök kategóriát, ami szerintük a csuvassal rokon nyelveket jelentette. Ilyennek tartják pl. A Bolgárt.
"Hoppá hoppá! Ha ezek nyugati ótörök nyelvek, akkor mi nem vehettük át őket a vaskorban az Irtis és Tobol vidékén."
Könnyű bizonyítás, hogy a nyugati ótörök nyelv időrendi rekonstrukciója tarthatatlan.
Idézet következik:
Nyugati ótörök anyanyelvünk
Nyelvünk őstörténete szempontjából alapvető művet publikáltak a magyar orientalisták. Van benne történelem, nyelvtörténet, közte pedig szótár. Csupa érdekes adat és információ, 1500 oldalon.
"A magyar nyelv régi török szavainak kultúrtörténeti jelentőségével mindannyian tisztában vagyunk: az ősmagyarság gazdasági ismeretei, társadalmi szervezettsége sokat fejlődött a török kapcsolat hatására. Az állattartás és a földművelés szavai között sok török eredetű van. Néhány példa az állattartás köréből:
Ezekből világosan kirajzolódik, hogy a magyar–török érintkezés területe nem a kizárólag nomád állattartásra alkalmas száraz sztyepp volt, hanem inkább a sztyepp és az erdő határán lévő csapadékosabb terület, ahol nemcsak gabonatermelésre nyílt lehetőség, de voltak gyümölcsös kertek és szőlőültetvények is.
Amennyiben a magyar őstörténetet művelő régészek, történészek átrágják magukat a nyelvészeti fejezeteken, elnyerhetik jutalmukat, mert most következik a hetedik fejezet, a számukra legizgalmasabb rész. Címe: Ki, hol és mikor beszélte a nyugati ótörök nyelvet? (Who spoke where and when West Old Turkic?)
A hetedik fejezetben először a lehetséges helyszínt járjuk körül. Vagyis a Don és a Kubán (Kubany) folyók vidékét. Róna-Tas András szerint ez a terület volt a magyar–nyugati ótörök együttélés színtere, mert itt található meg együtt a kőris, a tölgy és a bükk, mely fák nevei török eredetűek a magyarban, valamint itt találkozhattak a nyugati ótörökök és a magyarok az alánokkal, mely népeknek feltétlenül találkozniuk kellett, mivel nyelvük egymásra hatása bizonyított tény. A baskíriai magyar őshaza csak mese, oda csupán azért költöztek egyes ősmagyarok, hogy később találkozhassanak az arra kóborló Julianusszal."
------
Nos, Potcsevasnál az erdős sztyepp határán tehát nem tanulhattunk semmilyen mezőgazdasági, állattartási kifejezéseket türk előzmény népektől. Tehát sztyeppei nomádként innen nem távozhattak a magyar elődök, hiszen csak a nyugati türköknél tanulnak majd kultúrát... a nagyokosok szerint!
Mi meg higgyük is el.
A magyar nyelv állítólagos nyugati ótörök szavai keresztbetesznek Türk Attila potcsevasi ámokfutásának. Persze egyik elmélet sem igaz. A magyar szkíta-hun eredetű nép és nyelv.
Nincs egy év hiány sem. Az s-végű karikák és a négyzetes karkötők ékesen bizonyítják, hogy a soros temetőknek későavar (ungri!!!) előzményei vannak.
László Gyula már sokszor elmagyarázta, tessék elolvasni, sokszor idehoztam.
Pont fordítva van. Ezt mutatta ki Szathmáry és Mende.
Semmi ilyet nem tettek, csak az ellenkezőjét. Sokszor hoztam mindkettőt, most csak emlékeztetőül -- megint külön neked -- a Szathmáry táblázatot. Remélem, tudod interpretálni:
De lásd kivel van dolgod, hozom megint Mendét is. Felhívom a figyelmedet a "HACSAK" szóra a szövegben.
"Csupán népességtörténeti megfontolásból azt mondhatjuk, hogy a klasszikus honfoglalónak minősített temetkezések nem fedik, nem fedhetik le a Kárpát-medencébe érkezett népesség egészét, csupán egy-egy jellegzetes, morfológiailag vagy akár haplocsoportok alapján elkülöníthető típusait. Ha ennek ellenkezőjét állítjuk, akkor viszont a honfoglalóknak nagyon kis számban kellett a Kárpát-medencébe érkezniük. Minthogy az is egyenes következménye az előbb mondottaknak, hogy a Kárpát-medence népességének száma jóval nagyobb volt a honfoglalás előestéjén, mint ahogyan azt feltételezzük. A 200–300 ezer fő önmagában nem megalapozatlan becslés, de a 10. század második felétől induló és a kora Árpád-kori temetők magas sírszáma ezt nem támasztja alá. A néhány ezer honfoglalóból és az itt élők számából nem következik az a nagyságrend, amit a kora Árpád-kor soros és a templom körüli temetőiben tapasztalunk, hacsak az itt talált népesség száma a feltételezettnél jóval nagyobb. Durva általánosítással azt is mondhatnánk, hogy míg a 10. század első felében „kevesen” temetkeznek, de többnyire gazdagon, addig a 970 után már „sokan” teszik ezt, többnyire példás szerénységgel. Ez történetileg talán (kalandozásokból származó nemesfém elmaradása, később a keresztény temetkezési szokások térnyerése), de demográfiai, ha tetszik, populációgenetikai szempontból nem védhető. Kikerülhetetlen annak a belátása: nem mindenkit vettünk számításba, ill. nem mindenkit találtunk meg eddigi módszereinkkel."
Ha jól megfértek, akkor miért is mentek el a "magyarok" szubbotcára, és otthagyták a szarban az épp megvert besenyő jó szomszédaikat?
MÁR megint el vagy tévedve 50 évet.
A besenyőket az úzok és a kazárok 890 után verték meg ("ötven évvel ezelőtt" írja a DAI), amikor a magyarok már vagy 50-60 éve Etelközben -- és lesz belőle itt hamarosan a II. besenyő-magyar háború.
És mutasd már meg, hol vannak azok a levédiai magyaros leletek?
UvL fórumtárs már többször hozta neked, de Komarnál is megtalálod. Sőt. a Kingulusz folyót is.
"Sikerült berajzolni Levédiát a besenyők lakóhelyére. "Tudnivaló, hogy a besenyők szállása eredetileg a Volga folyónál, valamint az Urál folyónál volt, s határosak voltak a kazárokkal és az úgynevezett úzokkal" (DAI 37§)
Igen, jó szomszédok kis helyen is megférnek "
Tudtam, hogy előjössz ezzel a baromsággal.
Ha jól megfértek, akkor miért is mentek el a "magyarok" szubbotcára, és otthagyták a szarban az épp megvert besenyő jó szomszédaikat? És mutasd már meg, hol vannak azok a levédiai magyaros leletek?
Nyelvünk őstörténete szempontjából alapvető művet publikáltak a magyar orientalisták. Van benne történelem, nyelvtörténet, közte pedig szótár. Csupa érdekes adat és információ, 1500 oldalon.
