"Amúgy valóban feltűnően dilettáns (vagy szándékos?) hozzáállás, hogy a nagy koronakutatásban mindmáig senki sem készíttetett a korona részeiről anyagelemzést."
Valami azért van.
Az abroncs (görög korona) arany-ezüst ötvözet, ami kellő szilárdságot ad a szerkezetnek, a keresztpánt (latin-korona 99 %-os arany, ráadásul igen vékony is, így önmagát képtelen megtartani (csak az abroncsra szerelve "működőképes").
Én azt kizártnak tartom, hogy egy utólag felfestett betű az elmúlt ezer évben sehol sem sérült meg.
Ha nincs ilyen sérülés a koronán egy sem, akkor ugrott az elméleted.
Nem, egyáltalán nem ugrott az elmélet.
Csak azt erősíti meg, hogy a feliratok sem ezerévesek.
Hanem mondjuk csak néhány száz évesek.
A nagyonrégi ikonok önmagukban nem jelentik azt, hogy maga a korona is nagyonrégi.
Hanem csak azt, hogy nagyonrégi ikonokat használtak fel a korona összeállításakor.
Ugyanez érvényes az ikonok felirataira is, amennyiben azok eltérő festékkel készültek.
Amúgy valóban feltűnően dilettáns (vagy szándékos?) hozzáállás, hogy a nagy koronakutatásban mindmáig senki sem készíttetett a korona részeiről anyagelemzést.
Pedig rengeteg olyan műszer van az országban, amivel ez olcsón és gyorsan elvégezhető volna (pl. a precíziós öntödékben napi sűrűséggel végeznek ilyen anyagvizsgálatokat).
A fémrészek és a festékek összehasonlító spektroszkópos anyagelemzése nélkül a korona eredetének kutatása nem tudomány, hanem csupán mesedélután.
- - -
Amúgy a koronát nem használták olyan gyakran, hogy a feliratoknak bármi okból is sérülniük kellett volna.
nem értem... peremet? Minek a peremét? Mi kisharsánnyal a Dukász, Bíborka és Géza hívójellel hivatkozok képek feliratát gondoljuk utólag odapingáltnak.
Véleményem szerint ezek eredetileg felirat nélkül voltak, a narrátor csak később rakta oda a magyarázatot. Talán a többi képen is.
Mostmár viszont - ha esetleg ki is nagyítgattad némelyiket - válaszolhatsz, hogy milyen - írt, vagy rajzolt - módon készültek az apostolképek feliratai. (Emlékszel ? írtad, hogy fenetudja mikor előtt nem készülhettek, a feliratok stílusa/betűtipusa miatt).
Jól látod szerintem, mert én is így gondolom. Teljesen egyértelmű számomra (gépészként, meg 30 évig gyakorló szitanyomóként) hogy ezek a feliratok festettek, ellentétben az apostolképek felirataival. (Azt most nem írom, hogy azok milyenek,mert várom nemtudomkivagyok olvtárs válaszát, s nem akarom befolyásolni.
Namost - tudomásom szerint - a biborbanszületettséget úgy jelölték, hogy pirossal/bíborral(bíborcsigafesték, ami rendkívül drága volt) írta alá(?) a nevét ! Tehát nem a teljes szövege a bíbor, hanem a neve.
Élénken látszik a minőségi különbség a képek és a feliratok között. Ez több (igen sokrétű, s néha vad) következtetés levonására/ találgatásra ad okot. (Gulyás Miklós Jutas alaposan körbejárja a kérdést)
ami a leglényegesebb: mit jelentenek a különféle nembetű jelek ? mit jelent a nemgörög betűk jelenléte ? és mit jelentenek a magyar Á-k ?
mert, hogy ok nélkül másutt sem, de itt sincs semmi, az bizonyos ! Minden - az abroncson lévő - képen vannak ilyenek.
Nos, azonfelül, hogy nem is biztosan Dukász Misi vagy Bíborka van a képek feliratán, nekem gyanús a feliratok sziluettje. Olyan mintha utólag rajzolták volna egy már sokkal korábban kiégetett zománcképre. Persze élőben sosem láttam közelről, nem is értek hozzá, de gyanús.
Meg aztán a felirat szine is más. Persze lehet azt mondani, hogy csak azért, mert a császárnak piros szin járt, másnak meg csak fekete, de mivel nyilvánvalóan különböznie kell a festék anyagának, ez további tévedés ill. csúsztatás forrása lehet.
Abban a korban a betűvetés gyakorlatában nem különíthető el élesen az "írás" és a "rajzolás"! Hiszen minden egyes betűt különös gonddal "kalligrafikáltak"...ki a csuda tudna különbséget tenni, hogy akkor most azt mondhatnánk rá, hogy írták, vagy azt, hogy rajzolták?
Persze, hogy Tőled. hiszen Tőled kérdeztem a múltkor - visszakeresheted, nincs messze - mikor kinyilatkoztattad, hogy a Korona nem lehet fenetudja mikornál régebbi az apostolképeken használt betűtípusok okán. Az oka is egyszerű: ha tudod, hogy hogyan készültek, nem mondasz ilyent.
Azt viszont látom, hogy még arra sem vetted eddig a fáradtságot - noha véleményeket formálsz itten - hogy a neten fellehető igen gazdag képanyagot kissé tanulmányozd. (Vagy csak elnézegesd a gyönyörködés kedvéért). akkor ugyanis tudnád a választ. Sebaj, segítek ebben:
Még nem válaszoltál, hogy szerinted írták, vagy rajzolták az apostolképet feliratait ? Mostmár kiegészíteném a kérdést az abroncs képeinek feliratai tekéntetében is -mint külön osztály...
A mennyiség és a minőség nem így működik - csak bizonyos körökben így gondolják. Nem vitatom a bizánci ötvösség szintjét, (pld.:Plinius elbeszélése a Szamosz szigetén alkotó nevezetes mesterről, Theodóroszról, aki úgy ábázolta saját magát egy kicsi szobrocskán, hogy kezében egy lovas fogatot tartott négy olyan icioici lóval, hogy mind a lovakat, mind a kocsit be tudta takarni egy szintén általa megmintázott légy szárnyával), de hadd idézzem Neked a Szkíta kincsek nyomában c.(I.B.Bracsinszkij - Helikon 1979) fülszövegéből a következő néhány szót: "... A szkíta királyi kincstár nem ridegen összeharácsolt, vagy vásárolt nemesfémből készült tárgyak halmaza volt. Elárulta a megrendelők magasrendű ízlését, valamint a görög és szkíta ötvösök kifinomult mesterségbeli hagyományáról, művészi tudásáról tanúskodott... ...Ez az örökség még ezer éveken keresztül, egészen az onogur-magyarokig élt... ...A szkíta művészet és műveltség áthatotta Eurázsia népeit. Nekünk magyaroknak még külön is számon kell tartanunk őket, mert egyes krónikáink szkíta földről származtatnak minket, a szkíták utódainak tartanak. ..." ---Quo vades Domine ?---
A korona több műhelyben készült, melyek felkészültsége jelentősen eltért egymástól. Az alsó rész, a görög korona nagyon finom munka, ugyanez mondható el az apostolképekről is. Sőt, a keresztpánt díszítése is tetszik nekem, de maga a keresztpánt, és a tetőn levő pantokrátor nem az igazi.
Épp ez mutatja azt, hogy az összeállítás már helyben, Magyarországon készült.
