Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Mikor építkeztünk körbe volt álványozva, a kömüves csinált egy zsalut és ki lett öntve betonnal, persze vas is van benne. A súlyt csak becsültem, mivel elég magas a fedlap és kicsit kúpos nagy szélben sem volt rá példa, hogy vissza fújt vólna. A tervező eredetileg egy szárára fektetett B betű formájú fedlapot tervezett, de azt tényleg daruval kellet volna felrakni. A jobb oldali a mienk.
A segítségeteket szeretném kérni. Nem nagyon vagyok otthon ebben a témában, úgyhogy ha esetleg valamilyen hülyeséget mondanék, vagy kérdeznék, nyugodtan javítsatok ki és előre is elnézést érte. A fórum hosszas olvasgatása után végül úgy döntöttem mégis kikérném a véleményeteket, az a biztos.
Szóval kezdeném az elején, 17-18 év után már kezd tropára menni a jelenlegi kazán, lassan érik a cserére. Arra már sikerült rájönnöm, hogy mivel szenet is égetünk, ezért öntöttvasra lesz szükség, ebből pedig érdemes kicsit magasabb teljesítményűt venni, mert általában a gyártók azt szénnel számolva adják meg.
Viszont arról fogalmam sincs, hogy a mostani mekkora, így sajnos azt sem tudom, hogy mihez viszonyítsak. Ami biztos, hogy szigetelés előtt, egy nap kétszer gyújtottunk be vele (telerakva fával és barnaszénnel vegyesen) és úgy kibírta a hőmérséklet. Szigetelés után (10cm polisztirol körbe,+10cm kőzetgyapot a padláson,+ablakcsere) már elegendő volt minden este begyújtani, majd ~2 óra múlva még rakni rá, és napközben bár érezhetően hűlt az idő, de bőven kibírta estig (nem fáztunk). Egy 100nm alapterületű, 1 szintes házról lenne szó nyitott fűtésrendszerrel.
Ha feltételezzük, hogy ugyanilyen szokás szerint szeretnék fűteni(napi 1x; napközben ne kelljen begyújtani, amúgy sincs itthon senki), akkor gondolom nem árt valamivel nagyobbat venni. Ti mégis nagyjából mekkora teljesítményűt ajánlanátok?
A márkákról/gyártókról esetleg ha tudtok pár jó tanácsot adni, annak is örülnék, pl.: melyikeket érdemes elkerülni, melyiket ajánlanátok, stb. (bár ezekre már rá tudok majd keresni a hozzászólások között is)
Valahol olvastam egy bizonyos "termosztatikus keverőszelepről", hogy ajánlott öntvény kazánok esetén, ebből esetleg tudnátok mutatni valami jól bevált típust, vagy mind ugyanazt tudja?
És még annyi lenne, hogy a villanybojler is kezd már öregedni, gyakran leég a vezetéke, úgyhogy azon is gondolkodok, hogy ki kellene cserélni valami ilyesmire. Ezt elméletileg rá lehet kötni a fűtésrendszerre és télen akkor nem kellene használnia a villanyt. (Jól gondolom?) Ha egy ilyet is bekötnék a rendszerbe szükség lenne még valami egyéb kiegészítőre? (gondolok itt bármire: keringtető szivattyú, bármilyen biztonsági cucc vagy szelep, vagy bármi?)
Természetesen ki fogok hívni egy szakembert és vele is konzultálok, csak addigra szeretnék nagyjából felkészült lenni, ezért fordultam hozzátok. Az élet egyéb területein sajnos folyamatosan azt tapasztalom, hogy ha valaki látványosan nem ért valamihez, akkor azt ott csapják be, ahol csak tudják.
Bármilyen segítséget előre is nagyon köszönök, és bocsánat hogy kicsit hosszúra sikerült a hozzászólásom.
Ezen én is sokat filóztam a múlt télen. nekünk egy LK 820-as 61°fokos van beépítve. Azt értem, hogy 61 foknál nyit, de mikortól keringtet csak a kazánban?
egy túlterhelt tüzelő berendezésnél se a kémény az ami gyorsan tönkre megy.
Szét lehet égetni a tüzelő berendezést, a füstcsövet, de a kéményt ritkán. Mondjam hogy soha ?
És ez a vízlefolyás is inkább csak dísz.
Egy jó, fagyálló téglából épített kéménynek az a kis víz ami a tetejéról az oldalára folyik meg se kottyan. Aztán van csapódó eső is, az is a kémény oldalfalára kerülhet.
Persze a gyenge téglából épített kémények előbb útóbb tönkre mennek.
Elsősorban fagytól, de csak akkor ha nedvesen átvan itatva a tégla. Ez meg elsősorban a belső nedvesség miatt kerül oda - lecsapódik a gáz nedveség tartalma. A gáz a füstgáz természetesen. Az eső nedvességtartalma másodrendű.
Némileg segíti ezt a folyamatot a savasság, de nem annyira mint egyesek állítják.
"Faterral rengeteg kéményt raktunk újra mert nem normálisan tűzeltek."
Amit ti átraktatok az a kémény felső része, úgy nagyjából max az utólsó 2 méter . Ez a kéményfej, ez megy általában tönkre.
Úgy hivják hogy kémény errózió !
Sok oka van, de nem a belső hő !!
" A legtöbb ember úgy tűzel hogy hirtelen meleg legyen az nem számít mit kap a kémény."
inkább úgy tüzelnek, hogy lassítják az égés néha még levegőt se adnak megfelelő mennyiségben hozzá és kátrányt termelnek.
Nekem 82 éves kéményeim is vannak és stabilak !! ( sőt van 115 éves is , de ott az utólsó 3 méter cserélve lett !! )
Azért minden tégla nem fagy szét, vannak un. fagyálló téglák is.
És van amelyikre csak ráfogják a csaló kereskedők.
Egy fedlapnak azért ilyen tömegűnek nem kell lennie, jó ha 50 - 60 kg az ha ráesik a lábadra az se semmi.
Egyébként egy fedlap nagyjábók 0.5 x 0.5 m 5 cm vastagság untig elég, kell / illik némi vasalás beléje.
Így a tömege 35 -40 kg tehát már az előzőekben is bőven számoltam.
Hogy kerül az a 200 -300 kg-os fedlap odafel ?
daruval ? helikopterrel ??
És bizony a vakolat is sokáig megtarhatja a kéményt. De nem elég rákenni, az leválik.
De ha berabicolja és aztán vakol maradhat még sokág.
Van azért ennek is veszélye. A belsső eltömődés.
Szerencsére a belülre máló téglák meglehetősen apró darabkákban esegetnek lefelé a koromgyűjtőben landolnak és atisztításkor a korommal eltávolíthatók. Ilyenkor lehet egyébként megvizsgálni a beső errózió nagyságát.
na mi van még ?
Hát a kémény balesetek. Tény vannak, de elhanyagolható arányban, ezeket csak a kéményseprők nagyítják fel.
Ahamm . Magában keringeti , persze . Fokozatosan nyit a szelep , összhangban a visszatérő melegedésével . Milyen szelep amúgy ? Mert mindegyik nem zárja a bypass ágat , még akkor sem , ha elég meleg a visszatérőd .
Van még tavalyról tök száraz akácom, de az pár hétre elég. Ezek a mérési eredmények a frissen hasított belsejében lettek mérve. Remélem annyira nem lesz gáz, tavaly vettem a mérőt, eddig nem mértem, eddig nem fájt.
Száraz fa nem kapható, mert akkor azt vettem volna augusztus-szeptemberben.
Van igazság amit mondasz, ha egy téglát kint hagyunk a szabadban, egy két év alatt biztos szétesik, beszivja a vizet és jön a fagy az meg repeszti. De jelen esetben nem ez volt a baj okozója hanem a gáz kazán (mikor üzemel gőz jön ki a kéményen, le álláskor kihűl és meg fagy). Egyébként van rajta jó nehéz fedlap vízorral, kívülről pedig cementes habarcsal lett bevakolva és cement festékkel lefestve. Tehát kivülről tuti nem kapot vizet de belülről kapta a gőzt. Az enyémnek nincs semmi baja a szomszédnál már ledobta a vakolatott, szerencse, hogy kb. 2-3m van a két kémény közt. A fedlap meg van bizos v. 200-300kg. Ha az egyszer megindul? Most nemrég be vakoltatta a kéményét de a téglák maradtak a régiek. Azt mondja ha eddig ki bírt több mint 35évet még bitos kibir egy párat (gondolja a vakolat megtartja). Nehéz egy eset, műszakilag zéró (firkász).
Szétfagyás az akkor is megvan ha nem használod . Ez nem múlik a téglaműszerészen valamint még szét égetni is lehet. Faterral rengeteg kéményt raktunk újra mert nem normálisan tűzeltek.
Megdurrantották hirtelen azt mindent a tégla sem bír.
A legtöbb ember úgy tűzel hogy hirtelen meleg legyen az nem számít mit kap a kémény.
Valamint sok kéménynek nem csinálták meg a tetején a vizlefolyást. Magyarul vagy a kéménybe folyik bele vagy a kéményen.
