tiszta eröböl szurkolok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!még em kell érezned semmit max ugy fáj a has mintha megjönne,de ezt is embere válogatja!
Sziasztok lányok:)! Velem azaz velünk minden rendben ma voltunk Down szürésen,ésminden OKÉ:),de ezzel nekem nem mondtak ujjat,mert én tudom,hogy a babám teljesen egészséges:)
viszont tele lettem cisztával!de egyenlöre ez sem érdekel,csak a baba ami fontos!!!!! nagyon aranyos,szerintünk kislány,de még pár hét mire kiderül száz százalékosan.
nem tudok visszaolvasni,de nagyon kiváncsi vagyok a lombik eredményekre,írjatok légyszi!!!
Mégleány a kezed még nem remeg?és utálsz már mindenkit:)höhullám? lesz még szarabb is:)
Mindenkiért nagyon szorítok egyszer ugyis sikerül!!!!megérdemli mindenki aki ennyit szenvedett a babájért,viszont mindig azt szajkózom,hogy pozitív gondolkodás,és el kell engedni a görcsösséget(tudom,hogy könnyü mondani,de látjátok,hogy müködik:) )
sokunkhoz hasonlóan közalkalmazott, de még csak 3 éve, úgyhogy még bírom, bár én vagyok az üdítő folt a nyugdíjasok között (na ezt nem bántásból, de tényleg :p) egyébként nevelőtanár, terelgetem 17-20 éves báránykáimat egyelőre célok felé, mert elég céltalanul bolyonganak a nagyvilágban... és hogy feldobjam őket, hülyeségekre veszem rá a társaságot, pl. bábozás egy egész kolesz előtt...de eddig bevált. és idén töltöm a 29-et,a párom a 34-et ja és másoddiplomán vagyok az ELTÉ-n és anno fénykoromban edző is voltam kb. 8-10 évig...(korán kezdtem :p)
így röviden :))) én is elmegyek fürdeni, d ejövök :)
Sziasztok! Én most értem haza melóból. Endzsi, itt vagyok :)))) Ginger, üdv nálunk. Endzsihez hasonlóan BMC-s vagyok, de ha van kérdés, megpróbálok válaszolni. Képzeljétek, ma bábokat gyártottam (20 évesl ányoknak :)))) úgyhogy van egy nagyfogú nyulam, egy tehenem,egy kecském és egy madaram :)))) még kell egy puli, de azt holnapra hagytam... mire lesz gyerekünk, teljes bábszínházat kap :) egész nap ezen röhögtem,de így legalább nem éreztem egyfolytában a rám törő hőhullámokat :(
Szia Ginger! Úgy látom ebben az időpontban nagyjából csak én vagyok fenn.(CÁFOLJATOK MÁR MEG!!!) :)) Én a BMC-be járok,így csak az ottani tapasztalataimról tudok beszámolni.Látogass át az Optimizmus topikba.Ott nagyon sokan a Kaáli-ba járnak. Persze ne hanyagolj el bennünket sem! :)) Üdv.:Endzsi
Most tudtam meg,hogy endometriosisom van,és az orvosom a Kaáli intézetbe invitált!Kezdő vagyok a netezésbe és képtelen vagyok Kaális fórumot találni :-)),ezért gondoltam itt kérek segítséget! Nemtudom eldönteni,hogy a Pesti vagy a Győri intézetet válasszam! Kérlek benneteket,hogy írjátok le a tapasztalaitokat!
En is nagyon sokat gondolkozom a valtason, mar evek ota.. De mindig gyozott "a biztosat a bizonytalanert fel ne add elv" sokszor belegondoltam enis hogy az egesz eletem ugy fog eltelni hogy a hetvegeket varom meg a munkaido veget, szakmailag csak visszafejlodom, a penz az sux. De legalabb valami kis penz, es tavaly majusban veglegesitettek (kozalkalmazott vagyok), elengedtek egyetemre igaz en fizetem... szoval vannak elonyok is, es a fonokot nagyon kedvelem mint embert is es mint vezetot is, de a kisebb fonokok igazan pocsok.. meg latom mi megy (simlizes). Szoval nem tudom.., folyamatosan nezem az allashirdeteseket, az a jo hogy nem minden nap erzem ezt a negativ hozzaallast. Pont a kedvenc fonok mondta az egyik beszedeben hogy ugy is lehet dolgozni hogy csak a nap veget varom de akkor az egesz eletem szenvedes lesz, es ugy is lehet hogy keressem a jot a munkaban, es sokszor eszembe jut, es van amikor segit. Masreszrol ott a diakhitelem mert ugye foiskolat munka mellett diakhitelbol csinaltam, es havi 30 al torlesztek szoval meg 1,5 ev mire lejar, addig mindenkepp ki akarom huzni , aztan meglatjuk.
Szerintem ez a kulcsszó.Gondolom többé-kevésbé valamilyen téren sikeresek vagyunk mindannyian.Én személy szerint ezt kudarcként élem meg és utálom,ha "lesajnálnak". Természetesen a topikos lányok kivételek,mert ti nem le-, hanem "csak" sajnáltok,szívből és nem mázból. :))
köszi a biztatást, lehet, hogy eljön az ideje a váltásnak... Most először rástartolok az IR meg a véralvadás vizsgálatokra, meg amiket még felír az orvosom. Talán kiderül valami, hogy miért is nem tapadnak meg a babucik.
Mi az első lombik előtt nem nagyon mondtuk senkinek. Aztán kicsit megváltozott a hozzáállásom, többek között azért, mert elolvastam a Gyerekgyár c. könyvet. Azóta egyre többeknek beszélek róla nyíltan, mert azt gondolom, hogy ez nem szégyen. És hogy ezt mások is így lássák, és ne adják fel, hogy lehet kisbabájuk.
Munka fronton szerencsém van: a párom a főnököm egy nagyon kicsi cégben :)
Amúgy legjobban a sajnálat borít ki, de ez lehet, hogy egyéni defekt :)
Maximálisan igazad van Móka!Szerintem az első lombikom pontosan ezért nem sikerült.Annyira nem akartam már menni dolgozni és ez lett volna az egyetlen esély. Mivel én "csak" munkakört tudtam váltani,elhatároztam,hogy jól fogom magam érezni.Mások lettek a közvetlen munkatársaim,a főnökeimmel szinte nem is kell találkoznom.Higgyétek el közhelynek tűnik,de tényleg minden a fejben dől el!Én is csak támogatni tudom a váltást.
Köszi a részleteket!Lehet,hogy érdemes lenne megpróbálni. Jó,hogy megértőek a munkatársaid.Nálunk sajnos nagyon primitívek az emberek.Inkább kórosnak tartják a lombikozást,vagy legalábbis természetellenesnek. :((
Szia midway, már múltkor is akartam reagálni arra a mondatodra, hogy annyira utálod a melóhelyet, hogy abban reménykedtél, hagy a babavárással pár évre eltűnhetsz onnét. Volt egy hozzászólásom korábban, vagyis nem is egy, amiben leírtam milyen utálatos, meg nem értő munkahelyem van, ami ráadásul szociális terület, rászorulók segítésére, és akik ott dolgoznak, szociális, segítő szakemberek, és tessék, ilyen területen sem értenek meg, ami dupla csalódás, nyomor!!!
Tudod midway nagyon megértelek, én 2 éve hónapról hónapra azért is imádkoztam a gyerekért, hogy azonnal táppénzre vegyenek, és utána a gyeddel évere megszabaduljak onnét...de csak nem jött össze, és emiatt is rengeteget szenvedtem. Miközben mindenki másnak összejött. Teljesen kilógtam a sorból, és most jöttem rá, hogy jóval-jóval hamarabb el kellett volna innen jönni...csak iszonyúan rettegtem, nem kapok másik munkát a lombikok alatt, oda a gyed, stb...de ezt nem szabad...ebben rill is megerősített, aki szintén eljött hasonló területről...lesz ami lesz...én is most egyeztetek az eljövetelről, és napról napra optimistább, erősebb leszek, ahogy látom a végét!!!! Már a babát sem akarom görcsösen, úgy érzem ki tudom várni,mert nincs honnan menekülni!!! Jól érzem magam, csak ettől, hogy most így döntöttem, az meg az egész koronája lesz, ha valamikor össze jön a baba...Ami a fő, hogy vannak terveim, ötleteim újra, és "élek" és nem csak vegetálok!!!! Nem akarlak semmi munkahelyi lépésre rábeszélni, de etéren nagyon tudom, mit érzel...szerintem aki olvasta az itteni hozzászólásaimat összerakja szépen sorba, mennyit változom napról napra egyre pozitívabb irányba...szóval a lelket-testet nyomorgató munkahelyeket el kell engedni...
