421. Általános fékútnak nevezzük azt a távolságot, amelyen belül a legfeljebb a pályára engedélyezett sebességgel közlekedő vonat a legkedvezőtlenebb körülmények között is megállítható, ha a fékrendszere és a megfékezettsége előírásszerű. Az általános fékúttávolság a HÉV vonalakon 300 méter.
422. A tényleges fékút az a távolság, amit a vonat a fékezés megkezdésétől a megállásig megtesz. A tényleges fékút az általános fékútnál kisebb.
Ennyi. A tényleges fékutat nem számítják.
Akkor a te elgondolásod szerint minden nap, minden vonatnál más-más láthatósági távolságot kell biztosítani a jelzőnek attól függően, hogy esett-e az eső, vagy kopott-e a vonat fékje?
Nem, hanem a járművezetőnek kell a körülményeknek megfelelően sebességet és fékutat választani.
Üdv! H5-ös vonalon közlekedik még a "fekete hév"? Amúgy az csak egy sima matrica vagy festés rajta, utastere másabb lett e, valamint maga a héven történt e másféle változás? Választ köszönöm!
"30. A főjelzőket a közlekedő vonatokról a pályára engedélyezett sebességhez tartozó és a motorvonatokra vonatkozó tényleges fékútnak megfelelő távolságról folyamatosan látni kell."
ill.
"59. Amennyiben a főjelzőre az előjelzést az előző főjelző adja, akkor a két jelző közötti távolság az általános fékúttávolságnál rövidebb is lehet, de nem lehet kevesebb, mint a motorvonatokra vonatkozó tényleges fékúttávolság."
Akkor a te elgondolásod szerint minden nap, minden vonatnál más-más láthatósági távolságot kell biztosítani a jelzőnek attól függően, hogy esett-e az eső, vagy kopott-e a vonat fékje?
Pontosan erre a tényleges fékútra gondoltam, ill. arra, hogy vajon a nagyvasúti számítási módszert alakalmazzák-e a HÉV-nél is, vagy van más módszer/táblázat?
Gondolom, van neked is autód, motorkerékpárod, kerékpárod....vagy valami ilyesmi, amelynél (ha Te hajtod) a fékút az éppen aktuális helyzettől, a Te pillanatnyi reakció idődtől, a tényleges sebességtől, az út (pálya) aktuális állapotától függ......és sorolhatnám még órákig a mindenkori tényleges fékút hosszát befolyásoló tényezőket, talán akkor sem érnék a végére!
Ugye, érted már?
Ha még nem, akkor kérlek, próbáld meg kiszámítani MA, az általad vezetett járgánnyal a HOLNAPI napon sorra kerülő fékezéseid hosszát!
Hát persze, hogy nem lehet! A tényleges fékutat számítani nem, csak mérni lehet majd a megtörtént fékezés után!
Megnyugtatásul közlöm veled, hogy egyáltalán nem butaság, ha eszedbe jut a téma, ennek a kérdésnek már sokszor, sokan áldozatul estek oktatások, vizsgák során! Olyan is előfordult, hogy hetekig gondolkodott az illető a számítási képleten, de ...persze...nem tudta képlettel megoldani ezt a ...nem is matematikai, hanem inkább logikai problémát!
Volt olyan is mikor baleset volt, hogy Nagyiccéig egyvágányozás volt és helytelenben ment Rákosfalváig és Icce előtt rakták vissza, megnyitva azt a szolgálati helyet. Be is mondták ,hogy most a másik oldalt jön a peron.
Egyszer láttam olyat, hogy rendesen, a helyes vágányokon jártak a vonatok, de a Gödöllő felé tartó vonat Cinkotán mégis a 3. vágányra ment. Aztán az átjárónál szépen visszament a helyére. Azt nem tudom, akkor mi volt ennek az oka.
HÉV-en hol megy üzemszerűen helytelenben? Csak ha havária van, normál üzemben nincs helytelen vágányon közlekedés, olyan csak a nagyvasúton van, mikor akár menetrend szerint is előztetnek vonatot helytelenben, vagy pl. Békéscsaba és Murony között 20 éven át volt üzemszerűen helytelen vágányon közlekedés, mert a bal vágány felett nem volt drót végig.
A mindkét vágányon mindkét irányban közlekedés nem ezt jelenti, hanem azt, hogy bármelyik vágányon bármelyik irányban közlekedhet vonat, üzemszerűen. Amit te írsz, az az irányonkénti vágányhasználat, mint a metrónál, tehát egy adott vágányon mindig csak az egyik irányban megy a vonat, üzemszerűen.
Ha nem így lenne akkor előbb-utóbb elfogynának a vonatok Bp-ről, és tele lenne a Gödöllői végállomás. :)
Nem is értem, hogy azok a hülye metrósok hogy csinálják, hogy egy-egy vágányt csak egy irányban használnak mégsem gyűlnek fel a vonatok egyik végállomáson sem. Szvsz ezt gondold át újra, mert nincs összefüggés.
A mindkét vágányon mindkét irányban közlekednek egyértelmű. Ha nem így lenne akkor előbb-utóbb elfogynának a vonatok Bp-ről, és tele lenne a Gödöllői végállomás. :)
Szerintem pont hasznos az angol bemondás, különösen, hogy rövid és velős, nem kisregényt mond fel. Gondolom a MüPa miatt került fel, hiszen az vonz nagyobb, nem feltétlen magyar anyanyelvű közönséget.
Ami jobban meglepett, az a "népnevelés", én kettőt hallottam, az egyik arról szólt, hogy a vonatok mind a két vágányon, mind a két irányban közlekedhetnek, a másik szerint pedig akár 300 méter is lehet a féktávolság. Remélem, széles a repertoár, mert ezeket minden nap meghallgatni elég unalmas lehet.
Az angol bemondás szerintem kifejezetten hasznos. Legalábbis ha én külföldön turistáskodom, szeretem, nekem segít. Mondjuk ott (a franciákat kivéve) tényleg angolul beszélnek, nem úgy ahogy a főváros járatain.
Csepel felé ritkán járok, így azt nem tudom. Az angol bemondást feleslegesnek tartom. A turista alapvetően tájékozódik egy ismeretlen helyen, térképet néz, adott esetben kérdez, de nekik sem kell mindent a szájukba rágni. Ami a magyarokat illeti, sokan csak röhögnek az angol bemondásokon, másokat kifejezetten irritál.
Utóbbi időben változott a csepelin a bemondás, szintén bemondja angolul is. Emlékeim szerint eléggé hasonlít a gödöllői HÉV bemondásaira. A szentendreié talán más egy kicsit, ott mintha nem mondaná be angolul, így rémlik néhány héttel ez előttről.
Hévvel a szabadba film is már 20 éves, és már abban is arról beszélnek ,hogy már elavultak ezek a szerelvények és idejük vége felé járnak, korszerűbb járműveket kell helyettük beállítani. De még sokáig maradni fognak a zöld-fehér konzervdobozok.
Hogy miért nem egyforma a különböző vonalakon, nem tudni. A jelenlegi hangok még a BKV-tól örökölt rendszerből valók.
Különböző vonalakon az ajtózárásra figyelmeztető szövegek sem egyformák. A H8-on erőltetik az angol bemondást is, míg máshol az sincs. Ami a hangerőt illeti, csak a kocsiszíni dolgozók tudják állítani.
