Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Már vagy két hete nem tudok a 1480 hivatalos honlapjára belépni. Állítólag megheckelték. Ha itt a fórumon a honlap Adminjai közül valaki megfordul, és tud válaszolni a kérdésemre Örömmel venném.
A kérdésem a következő: Van-e esély a honlap helyreállítására, vagy ez is hasonló sorsra jut mint annak idején a Dobkályha rovat? Örülnék ha valaki válaszolni tudna.
A Néphadseregben a Tü/n+1 minden változatában szerepelt a stopperórával történő belövés leírása, a tisztekre kötelező egyéni tűzfeladatok közt ennek az időnormája és pontossági követelményei. Magam is hajtottam végre néhányszor ilyen tűzfeladatot. Ez éjszakai tűzfeladat volt, a célterületen az imitációs részleg robbantással imitálta az ellenséges tüzérség tevékenységét. A hangsebességet amikor már volt SHARP a hőmérséklet függvényében képlettel számoltuk, előtte 333 m/s-nak vettük. Az irány és távolság alapján kiszámítottuk a cél koordinátáit, a kidolgozók meghatározták a kezdőelemeket. Lövés után mérés a saját robbanópontra, az időeltérést átszámoltuk távolságeltéréssé és a mért eltérések alapján történő belövés szabályai szerint javítottuk az elemeket, esetleg még egy javítás, majd a hatástűzben mehetett ládástól a lőszer. A cél koordinátáit általában 50m-en belül határoztuk meg. egy javítás általában elég volt a hatástűzhöz. Az egész játéknak az volt a gyenge pontja, hogy az ellenség vélhetően nem helyezi el úgy a lövegeit, aknavetőit, hogy nekünk arra közvetlen rálátásunk legyen.
Még én is majdnem lőttem vele Várpalotán, ámde ekkorra már igencsak csapágyasok voltak az ott jelenlévő példányok. Az volt a bajuk, hogy feladatuknál fogva veszettül kellett pörögniük - ami önmagában nyűgös - meg, gondolom, a bánásmód sem nekik való volt. Az akkor és ott jelenlevő 3-4 példány közül már nemigen akadt kettő, amelyik közel azonos távolságot mért volna.
Folytatom, mert a harctéren is volt folytatás. A koordináták alapján a saját tüzérségünk kiváltotta a tüzet a federített ellenséges tüzérségre. A tüzér figyelő ekkor a saját gránátunk villanásakor indított, dörejkor állított, a távolságot összehasonlította a felderítéskor mért távolsággal, így megállapította a saját lövedékünk távolságeltérését a céltól. Az irányeltérést is mérve tudta a belövéshez szükséges javításokat képezni a saját tüzérségünknek.
Ezt az órát vélhetően a két háború közötti időben használták a Honvédségnél, látod a feliratot. Sajnálom, hogy a Néphadseregben ilyen nem volt, tudtuk volna használni. Az orosz hadikultúrára áttérés hozott ilyen furcsaságokat, nem jelentett egyértelmű előrelépést.
Folytatom a választ, az előbb valami ellankadás volt Indáékkal. Az órát az ellenséges tüzérség koordinátáinak meghatározására használták. A figyelő amikor meglátta a torkolattüzet, benyomta a stoppert, és amikor meghallotta a dörejt, leállította. Az órán leolvasta a távolságot. A távolságot javította a szél sebessége és iránya miatt a hátlapon lévő értékekkel. Nem nagyon értem a reflexidő miatti 70 méter javításra vonatkozó előírást a peremen, egyformán kések a villanásnál és a dörejnél. A figyelő társa tájolóműszerrel megmérte a villanás irányát, így grafikusan a térképre rajzolható volt az ellenséges tüzelőállás irány és távolság alapján, vagy méteres logarléccel számítható volt a koordináta különbség.
A rossz??? emlékek ellenére azért sokan még viszonylag pozitívan gondolnak vissza a vitézi időkre. Hajdan, mikor bemutattak az apósjelöltnek, az volt az első kérdése, hogy voltam-e már katona, mert ő bizony légvédelmi tüzér őrmester, és büszke rá - annak ellenére, hogy 56 előtt volt közvetlenül sorkatona. Mikor jött a válasz, hogy nemhogy voltam, hanem vagyok is, ráadásul légvédelmi tüzér főhadnagy, az öreg majdnem felugrott jelentkezni. Nem rajta múllott, hogy maradt az apósjelölti státusz.
Mondhatod azt, hogy ő már nagyon régen volt, meg már nem jól emlékszik, stb. de hajdan hozzátartozott az élethez.
Valamilyen formában most is hozzá kéne tartoznia, de ez már nem rajtam és az itteni többieken múlik.
Te nem tehetsz róla, hogy az itteniek valamilyen formában felnéznek a multjukra, mert hozzájuk tartozik, mert életük egy része.
Elmondanám, hogy nekem, de feltételezem, hogy másoknak hasonlóképpen, voltak jó és voltak kevésbé jó emlékeim a "vitéz időkről".
Ugyancsak általános jelenség a közhely, miszerint az idő megszépíti az emlékeket.
Kivételek, melyek erősítik a szabályt, mindig vannak. Ez is természetes.
Azonban nem lehetne természetesnek, inkább eszelősnek nevezni egy olyan fokú gyűlölködést, ami addig vezetne, hogy lehetetlenné teszik egy weblap működését.
Egyébként ilyen alapon ellehetetlenülne az internet, mert ellentétes érdekcsoportok furtonfurt hackelgetnék egymás lapjait.
Talán akad még más is, aki nem épp odaadó imádattal emlékezik a Dobó laktanyára. Talán éppen így fejezi ki nem horgadó háláját. Talán azon is el kellene gondolkodnotok, hogy valóban troll-e az, aki vitába mer szállni veletek. Annak a néhány tízezer embernek csak töredéke-e azok száma akik visszatetsző érzésekkel gondolnak azokra a hónapokra, vagy töredék-e azok száma, akikben kellemes emlékeket ébresztenek a vitéz idők?
Bevallom hogy még mindig a 400 kilotonnánál tartok. Eljátszottam a gondolattal, hogy a dandárunk ismételt csoportos csapást mért volna. A velünk szemben állók hasonlóan cselekedtek volna. Hozzá lehet kalkulálni az egyéb ezközök hatását. ( légi bombázás, stb.) Légi robbanás ide, vagy oda elképzelhetetlen a hatás. Vajjon mi marat volna Európából?
Ide kivánkozik egy régebbi beírás:
" Ha jött volna a parancs akkor az biztos, hogy minden üteg indított volna.
Arra, hogy van Isten bizonyíték, hogy nem jött az a parancs."
