A BMTE számos élvonalba került sportolót nevelt. A labdarúgó csapatból többek között Bánkuti (Béldi) István az 1920-as években bekerült a Nemzeti B-válogatottba. Az ifjú Bánkuti István, apja nyomdokain haladt, 1963-ban 17 éves korában részt vett a nemzeti válogatott csapatban és többször szerepelt a magyar ifjúsági válogatottban. (válogatott is volt egyszer a Vasasból, ha jól tudom).
Dudás János 21 alkalommal szerepelt a nemzeti válogatott csapatban. 1933-tól 1940-ig a Hungária, 1940-45-ig a Csepel tagja. Király Sándor 5 alkalommal vett részt a nemzeti válogatott csapatban 1939-40 között. 1939-ben a jugoszlávok ellen, 1940-ben Svájc, Németország, Románia és Jugoszlávia válogatott csapata ellen szereztek győzelmet. 1942-ben baleset miatt le kellett mondania a labdarúgásról.
Jó volt az egyik tipped. A nagyszerű Schaffer Alfréd látható a képen (ugyanarról a honlapról van a fotó, mint Szabó Péteré). Lehet, hogy hülyeséget mondok, de azt hallottam, hogy a combbal való labdalevétel ő honosította meg...
Ez is érdekes dolog. Nekem pl. a Megyeri SC nevű ILSZ csapatról 1908-ból olyan jó minőségű csapatképem van, hogy még a pattanás is látszik a játékosok arcán...
Vagy pl. a kapu faanyagának az erezete is tisztán kivehető. Más fotók meg élvezhetetlenek....
Ez igazán kedves.:) (Ám hogy kb. három éves ismeretségünk során nem említetted ezt a topicot, ezt nem tudom megbocsátani:) De megpróbálom felszínen tartani.)
Fehér: igen, ő az. Egyébként olasz felesége volt, 1927-ben jött haza. Petrákovics: semmi érdekeset nem tudok róla. A három játékos egyszerre ment ki Olaszországba (ami persze nem meglepő, hisz 24 nyarától tömegesen mentek ki Olaszországba játékosok), és egyikük azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy az üldözés, mellőzés, megaláztatás, rosszakaratú kritika, intrika, rágalmazás miatt mennek el. A lap szerint a párizsi olimpiáról is azért nélkülözték őket, mert BTC, MAC, OTE játékosok voltak. (Ami persze nyilván hülyeség, vagy legalábbis erős túlzás, de jól hangzik, ezért lejegyeztem).
Fogalmam sincs ki ez. De nem én vagyok, az biztos.:) Az a baj ezekkel a régi képekkel, hogy a minőségük miatt nagyon nehéz kitalálni, ki kicsoda rajtuk. Pl.: Alaposabban megnéztem azt a 18-as válogatott képet. Slózi - elsőre azt mondtam volna, biztos nem ő. De lehet, hogy mégis... Aztán Orth Gyuri. Nem mondtam volna rá, hogy ő az. Viszont magas, ami gyanús, ráadásul a kopaszodó Orthot ismerjük jobban. Aztán Feldmann. Van róla egy elég jó fotóm, próbáltam összevetni azzal, aki a csapatképen van. A "szóló" fotó alapján magasabbnak gondolnám. viszont a haját ugyanúgy fésüli, és a szemöldöke is hasonló. Spéci - fene tudja, lehet. (Azt a képet ismeritek, amikor egy puska van nála?) Szóval az a gond ezekkel a régi fotókkal, hogy az arcot - ha csak nem nagyon karakteres (pl. Lázár, Markos, Balogh Bonzó), nagyon nehéz azonosítani.
Most találtam rá erre a topicra. Lg, miért nem említetted ezt eddig nekem?
Sok dologhoz hozzá tudnék szólni, ez a válogatott kép nagyon foglalkoztat. Szabó Petárról néhány morzsa. Sok helyen volt edző. Ha minden igaz, a 30-as évek elején Svájcban kezdett, aztán jött a Galatasaray, ahol bajnoki címet szerzett (egyébként a török edzőképzésért ekkoriban Schweng (Sütő) József volt a felelős. Törökországból 1938 nyarán tért haza, a Bocskai edzője lett, de nem túl sokáig tartózkodott Debrecenben (még egy kellemetlen botránya is volt, 38 október végén, a Szolnok-Bocskai meccs végén összeverekedett Egner Kálmán bíróval). Úgy tudom, hogy már az őszi idény végén távozott, a Ruch Chorzów edzője lett. Rokkenről: ő az OTE futballistája volt, sokáig kitartott a kis óbudai csapatban. 24 augusztusában Fehér (MAC) és Petrákovics (BTC) társaságában utazott Legnanoba. Egyedül Rokkan maradt a csapatnál (Fehér a Novarában kötött ki). Októberben Klement Sándor utazott ki hozzá, hazahozta, az FTC-nél edzett, be is került a válogatott keretbe, és nem akart visszamenni Olaszországba. Aztán 25. februárjában diftériában meghalt. Hogy akkor pontosan hol játszott, nem tudom. Az biztos, hogy amikor meghalt, valahol olvastam róla egy hosszabb cikket (már úgy értem, a könyvtárban olvastam, nem 1925-ben:)). Sajnos nem írtam ki a cikkből semmit, de úgy rémlik, hogy kint halt meg. Na, első hozzászólásnak elég lesz ennyi.
a magyar válogatottban azért nem játszott, mert idegenlégiósokat mindössze kétszer hívtak meg a válogatottba a 80-as évekig: az 1924-es olimpiára (volt is belőle balhé) meg az 1938-as VB-re Kohutot.
írja is a honlapod: kint maradt Németországban! 1919 és 20 között a Nürnberg játékosa volt, 43 meccset játszott és német bajnok lett! Aztán 1920 és 1923 között az Eintracht Frankfurt színeiben játszott, utána pedig Ulm városában élt.
Esetleg tudtok segíteni, hogy melyik játékos melyik lehet. 1918. május 3-án játszottunk Ausztria ellen, 2-0-ra nyertünk. Az összeállítást sem tudom megnézni, mert kölcsönadtam a Ria! Ria! Hungária! könyvet. (lg, úgy emlékszem a válogatott topikból, hogy neked is megvan és te bizonyára több fizimiskát ismersz fel, mint én).
Sportmúzeum honlapjáról van a kép, nem tudom, még él e ez a honlap.
(Kertész Géza az Újpest edzője volt, amikor letartóztatták és kivégezték)
Egyébként érdemes a Mancs "Pálya a magasban" rovatát követni. Főleg Szegedi Péter írásai figyelemre méltóak, és pont a témába vágnak. Ezt is ő "követte el" :)
Kalmár Jenő egyébként igazi ferencvárosi gyerek, a Haller téri grundon kezdett el focizni. Érdekes, hogy elengedték. Egyébként a pályafutása pont egy Ferencváros - Hungária meccsen ért véget, 1929 szeptemberében. Eltört a lába, hetekig volt kórházban, hónapokig feküdt gipszben. És később már sohasem volt olyan, mint a lábtörése előtt. Bár még voltak jó meccsei, de már inkább fedezetként és nem csatárként játszott, a "csínbe" sohasem ment bele, féltette a lábát. Később még Franciaországban is játszott...
Egyébként biztos nem hisztek nekem, de ez az Újpest fotó mindenhol rossz dátummal szerepel :) Ezen a honlapon kívül még az Alberttől Zsákig c. könyvben is ez a három fotó van bent a három nagy csapatról. És ott is rossz aláírással. Ugyanis az Újpestről készült fotó az 1936. november 22-i Újpest - Ferencváros 2:0 mérkőzésen készült. A KK-döntő idejében már nem volt újpesti Seres (visszavonult térdsérülése miatt) és Hóri sem, Tóth III. pedig a Phöbus játékosa volt, és csak néhány héttel később igazolt vissza Újpestre.
1940-44 között volt Képes Sport, talán abból. Elég jó képanyaguk volt, gyakorlatilag minden forduló minden meccséről. De ha jól tudom, kizárólag a Széchenyi Könyvtárnak van meg. A Szabó Ervinben csak az 1944-es számok egy része van meg, gyakorlatilag "saláta" minőségben, oldalakra szakadva, és összekeveredve....
Egyébként ezt, hogy 1940-44 között is volt Képes Sport, gyakorlatilag mindenhol elhallgatják, sehol nincs róla infó :)
