Ha erős a paradicsom, ha gyenge, a száráig akkor is visszafagy egy kis fagytól, ami csak még több időre veti vissza, ha már nagy lombozat fagy le. De enyhébb klímán tényleg lehet, hogy érdemes kísérletezni, ahogy CBNora is mondta.
Jobban szeretem, mint a spenótot. Alaposan megdörzsölve nyersen is finom (még finomabb), csak nem mindig sikerül teljesen ledörzsölni a csalánszőröket, és akkor mégse olyan jó.
Egy német kertészműsorban láttam, hogy húsdarálón ledarálják medvehagymával vegyesen, darálnak hozzá vmi olajos magot, ha jól emlékszem, mandulát, sót, olajjal leöntik és úgy egy darabig el is áll. Elképzelhető, hogy finom. Így ledarálva valószínűleg nyersen sem csíp, csak azért a kevésért, amennyit megennénk, nem érdemes összekoszolni a húsdarálót. Késes aprítógépben pépesítve kóstoltam, picit még csípett, az én kényes nyelvemet legalábbis.
Én minden évben ápr. 15.-e, 20.-a körül ültetem ki a parit. Ez az időpont bevált és sosem fagytak még ki, sőt, kisebb fagykárosodás sem volt. Május elejére, közepére pedig szépen megerősödnek, mások pedig még csak akkor ültetik ki őket...
De függ ez attól, hogy ki milyen vidéken lakik. Hidegebb északi tájon ez nem biztos, hogy kivitelezhető. Délen már inkább.
Kedvezőbb klímájú helyeken lehet, hogy megéri kockáztatni, főleg, ha van tartalák palánta. Nekünk nem, inkább nagy pohárban nevelem. Jövő héten átültetem őket az 1 decisből félliiteres pohárba, abban május közepéig nyugodtan maradhatnak. Nem szeretném, ha a szép, nagy, bimbós palántáimnak tőből kellene újra hajtani. Korán fogunk enni így is, nem kell ahhoz kiültetni.
Nálunk már előfordult, hogy -8 fokban üvegesre fagyott a jácint, tavaly a dió és az eperfa fagyott le teljesen, az epernek még az ágvégei is tönkrefagytak. Annyira nem tudnának begyökeresedni, hogy ezt kibírják, takargatni meg nem akarok, ha nem muszáj, fölösleges plusz munka lenne.
Jó így, nekem tényleg csak jövőre kell. 3 tálca bimbós paradicsom palántám van, kb. 120 db. Nagyjából a fele ajándékba megy, de ami nekünk marad, az is épp, hogy el fog férni. Meg lesz még egy csomó más palántám, ami most fogok még szétültetni ill. vetni, elég munka lesz azokkal, nem kell most több paradicsom.
Amennyiben egyről beszélünk és a fejbujtás során lehúzott vesszőről van szó azt nyugodtan eltávolíthatod vagy meghagyhatod jelzőkarónak, hogy megtaláld hová ültetted.
első éven simán elvetettem, a Danversek nagyon durván vastagok, ám rövidek lettek, és mindent ásóval kellett kiszedni, különben beleszakadt. második éven bakhátaztam, sokkal hosszabbak lettek, és kihúzni is könnyebb volt, csak kézzel.
Épp az a lényege a dolognak, hogy április 20-án már ne! Vagy jóval előbb, hogy ideje legyen erősödni, vagy csak májusban. Legalábbis az idézett cikk szerint, és Il korábbi hsz-e szerint is.
Nálam, homoktalajon is mindig elágazik a petrezselyem – érdekes, a répa nem. Idén teszek még egy próbát vele: mélyágyást csináltam neki, vagyis két ásónyom mélyen ástam fel egy kb. 300x120-as parcellát. Ebbe tettem a petrezselymet. Ha így sem lesz jobb, marad a zöldjéért termesztés.
A cikk írja: "és hiába jön neki kisebb fagy, tőből kihajt" - No comment. :) Erről beszéltem. Miért jó ez? Ami lefagy tövig, az a fagy mértékétől függően akkora stresszt szenved el, hogy akár a májusban kiültetettek le is előzhetik. Május első hetében ki lehet ültetni őket, ha már tudjuk, hogy nagyon kicsi a fagyra az esély.
Az áprilisi kiültetés akkor lehet életszerű, ha pl. a környezetből kiemelkedő dombon van a vetemény, ahol szinte sosincs talajmenti fagy.
Van benne tapasztalatom, mert 10-20 tövet mindig elültetek korán, április 20 körül, mert ha épp kivételesen nem jön fagy (az elmúlt néhány évben több ilyen is volt), akkor egy hónappal hamarabb tudnak a kistesóim paradicsomot enni. Aki az egész paradicsomültetvényt ki akarja telepíteni áprilisban, lelke rajta, pláne ha duplaannyi palántája van, mint szükséges; de elfagyás esetén nem mindig érdemes megvárni, hogy újra kihajtson.
Ne is várd meg, hogy elszáradjon, most vágd vissza pár szemre. Attól függően, hogy mekkora gyökérzete volt. De max 3-4. (inkább 2-re)
Egyébként nem biztos, hogy elszárad. Tapsztaltam ezt is, azt is. Valóban, akár teremhet is pár szemet, de! Ne az idei pár szem termést nézd, hanem azt, hogy egy erős tövet nevelj. Azt meg úgy tudod, ha a most előtörő tőhajtás(ok) erősek lesznek. Ezek fognak jövőre teremni. De gondolom, ezt tudod! Én az első éves tőhajtásokból se engedek 2-nél többet. Ahogy idősödik a tő, úgy emelhető a számuk.
A 1,5m-es vesszőn lehet akár 15-20 rügy is, ha ezek (feltéve, hogy nem szárad el) elkezdenek fakadni, akkor legyengülhet a tő és satnya tőhajtást hozhat, vagy nem is hajt és akkor jövőre lehet, hogy elpusztul!
Az idei "lemondás" bőségesen megtérül a következő években.
Egyébként több példa van rá, hogy meg tud fordulni a vesszőben az áramlás iránya. Gyökerezett már ki (hajtást is hozott) fejjel lefelé ledugott fűzvessző is. De véletlenül fejjel lefelé berakott oltóvessző is eredt már meg. Ilyenkor a föld felé induló hajtások egy kanyarral felfelé fordulnak és úgy fejlődnek tovább. Elég érdekes látvány.
Akkor azt mondod, hogy a másfél méteres szár teljesen el fog halni és tőből új hajtás fog keletkezni? Vagy csak a visszafele néző rügyek száradnak el és más helyről hajtanak ki, de megmarad a szár?
Akitől kaptam, azt mondta, hogy ki fog hajtani oldalt a szár és már idén fog teremni pár szemet.
