Attól függ milyen családról van szó. A paraszti családoknál Magyarországon az adott település anyakönyvének kezdetéig. A polgároknál, a szabad királyi városokban, a városi iratok segítségével akár a 1500-as évekig szerencsés esetben. Nemeseknél változó, de szerencsés esetben akár a 1200-as évekig is lehetséges. Arisztokrata ősöknél szerencsés esetben, akár Nagy Károly frank császárig is vissza lehet jutni. A zsidóknál, ha rabbicsaládról van szó, a középkor elejéig is vissza lehet jutni szerencsés esetben.
Meddig lehet a családfakutatással visszamenni az időben? Arra van esély, hogy zsidó származású ágnál megtaláljam, mikor települtek Európába a Közel-Keletről?
A másik, hogy olyankor hogyan lehet keresni, amikor se pontos születési időpontot nem tudtok, se a szülők neve nincsen odaírva a házassági anyakönyvben, ugyanolyan kereszt- és vezetéknevűvel meg Dunát lehetne rekeszteni az egy generációval korábbi anyakönyvben? Mi alapján döntsem el, melyik az ősöm? Egyáltalán hogy létezik, hogy az 1800-as évek elején minden évben vagy tíz Reucsán született Balassagyarmaton, ahogy nézem, még a századfordulón is szaporodtak, mint a nyulak, ma meg kb. két ilyen nevűt találtam a FB-n a környéken? Kovácsot meg Szabót pedig egyet sem látok a régi anyakönyvekben, azokkal meg most tele van a városi telefonkönyv. Hogy tudnak vezetéknevek így lecserélődni?
Megoldást én sem tudok, de ugyanebbe a csomóba már egyszer én is belegabalyodtam, mivel ez a Hartmann Imre az én szépapám is... Magyarul a jelek szerint negyedágú unokatestvérek vagyunk. Többet tudsz, mint én, mert én már Örkénynél elakadtam, bár a csömöri Hartmann Mátyást még megtaláltam. Így aztán hosszú időre félretettem a dolgot, hiszen van más ősöm is elég, ráadásul ebből az ágból még a nagyanyámat sem ismertem személyesen, más rokont is csak futólag és igen régen. Két napja vettem elő a dolgot ismét, nem is túl nagy lelkesedéssel, erre megnyitva a fórumot a legfelső bejegyzés a Tied volt. Na, ez tényleg hihetetlen...
Szépapám, Hartmann Imre (urasági juhász) 1850-ben házasodott Heves-megyében, egy Apc nevű településen. Születési helyének Örkény (Pest m.) volt megadva, szüleinek neve Hartmann Mátyás - Szalay Rozál, életkora 30, nőtlen. A Váci Egyházmegye online elérhető ak.-einek segítségével Örkény kb. 25-30 km-es környékét átvizsgáltam (valamelyiket többször), de Hartman nem volt, csak a z 1830-as évek után, Hartman Imre egy sem. Volt viszont "Hatmon" családnevű Imre (nem elírás, szépen kiolvasható!), aki a Dabasi plébániához tartozó Tatárszentgyörgyön (Örkénytől pár km) született 1822.07.07-én Hartmann Márton - Szalay Anna gyermekeként, akik szintén juhászok (opilio domus, néhol opilio dualis).
A probléma ott kezdődik, hogy valóban volt egy Hartmann Mátyás, aki 1821-ben Csömörön (Pest m.) 24 évesen "juvenis" -ként házasodik (tehát nem özvegy), 4 hónapra rá 1822-ben első (??) gyereke meg is születik. Mátyásnak 1822.04.15-1842.11.09 között a 12 gyerekből nem volt egy Imre sem. Hogy 1822 előtt tényleg nőtlen és gyerektelen volt-e, azt nem tudni, ő annak mondta magát ezek szerint. Végül ő is Apcon köt ki Galgamácsa (1824-28), Hatvan (1828-1840), Feldebrő (1840-1842) ill. újra Hatvanban (1842-1852/56??) tett kanyarok után, bár Apcon csak a 12-ből 1, a legkisebb fia él vele és házasodik ott. Majd Mátyás ugyanott 1869-ben (elméletileg) 78 évesen meghal, neje 8 évvel korábban. Az asszony (1798-1861) szül. bejegyzését meg is találtam Csömörön, az nagyjából stimmel is. Mátyás szárm. helye ismeretlen. Ők is juhászok.
Az 1. bekezdésben említett Hartmann Márton - Szalay Anna páros első megtalált gyermeke Pál, 1815, Bakonyoszlop (Veszprém m.). 1816-ban már Csömörön születik meg Anna, majd a következő ismert 1819-ben (1829-es bérmálkozásból ismerve korát) valahol Pest-megyében/Palotáson (Nógrád m.) István; 1822-Imre T.szentgyörgy; 1824 János Lőrinci (Nógrád, ma Heves), és 1826; 1829 - kettő még Lőrincin. Márton halálának helye-ideje ismeretlen, ez hatalmas probléma (származási hely, idő dettó). Apc-Lőrinci távolság 6-8 km, az ekkor idetartozó majorok-tanyák értelmében, viszont egyik településen, és a szomszédokban sem találtam meg halálát. 1860-ban Szalay Anna meghal, ekkor már özvegy, elvileg 80 éves, szül. helye Magyaralmás, Fejér-megye. Viszont Szalay Anna Apcon 27. sz. házban hal meg, ott ahol szépapámnak a 13-ból első 5 gyereke megszületett ugyanezen időspektrumon (+/-). Ez egy érv lehet arra, hogy az anyjával élt egy házban.
Ki lehet az apa? Márton, vagy Mátyás? Márton mellett érv, hogy 1822-ben született egy Imre fia, nem messze Örkénytől (hely-idő nagyjából passzol), és egy másik Imre halotti, házassági bejegyzését 20 év távlatában nem találtam meg Márton későbbi lakhelyein. Mátyás mellett érv, hogy eddig nem találtam Imre fiát egyet sem, talán ezért nem nevezett annak egyet sem, és talán valóban özvegy volt, valamint a 2 testvér 2 testvért vett el első alkalommal. (H Márton - Sz Anna; H Mátyás - Sz Rozál). Vélemény? Várom válaszaitokat!
Egyébként előfordult még több Hartman is, hasonlóan Csömör-Gödöllő és Fehér m. vonalról, akik Hatvan-Lőrinci-Apc tengely környékén fejezték be a vándorlást, és a változatosság kedvéért mind juhászok voltak, egymásnak oda-vissza keresztszülők is gyakran lettek. Hihetetlen...
Én a következőt tudtam kiolvasni a katonai halotti anyakönyvből: Osvaredt Albert elhunyt 1819. szeptember elsején a magyarországi Rékason (mint szabadságolt), az Esterházy ezred 18. századának katonájaként, született a pest megyei Rékason, mestersége nincsen. Katolikus, nőtlen és 40 éves. A halálának oka vízkor. 1819. szeptember 3-án temették el a rékasi köztemetőben. Az Megjegyzés rovatba írtakat nem tudom megfejteni. A 32. gyalogezred volt az Esterházy gyalogezred: https://hu.wikipedia.org/wiki/32._honv%C3%A9d_gyalogezred
A temetés ideje különbözik a rékasi rk. hal. anyakönyvben írtaktól, szerintem a római katolikus anyakönyvnek van igaza. A latin nyelvtudásom meglehetősen gyenge, de én abban eltérnék 4904 fordításától, hogy szerintem itt a difflueret a holttest állapotára utal és azért kellett gyorsan, még aznap eltemetni.
A többi bejegyzés fogalmazása alapján biztos, hogy a menyasszony Margit, Sükösd Mihály hozzátartozója (vsz. lánya vagy özvegye), de a rövid szavacskákkal még mindig nem boldogulok. A Michaelis utáni szócska azt hiszem, a lap teteji bejegyzésben is előfordul, de ott sem tudom értelmezni. Hasonlóan nem jutottam sehova a Sükösd utáni szavakkal, amik a lap második bejegyzésében is szerepelnek.
Hmm. A Michaelis utáni dolog talán a quondam "néhai" rövidítése?
vörösvári: Michaelis a Mihály birtokos esete latinul, tehát nem hiszem, hogy ez a vezetéknév.
killbill1980: talán Krisztina? apja azt hiszem, Philipp (Fülöp), de a családnévvel nem boldogulok. (Az angol "Morton" akar odatolakodni, de nem hiszem, hogy az.)
o.milan: Ozvárd Adalbert, Demény Rosalia házastársa, elbocsájtott? közkatona, (rövidítést nem tudom értelmezni), Eszterházy(éknál?); 36 éves, katolikus, katona; minden szentséggel ellátva, (innentől már elégge elvesztem:) adatok az ezrednek (vagy ezredről) bemutatva?; másodikán hajnal előtt hunyt el, bomlás? miatt eltemetve ugyanaznap hat órakor (de az "óra" és a "hat" között van egy szó, amit nem tudok).
Sziasztok! Valaki megtudja nekem mondani, mit jelent az alábbi latin nyelvű szöveg? Annyit kivettem, hogy katona volt az illető. Adalbertus Osvárdról van szó. Köszönöm szépen előre is!
1. dtto (ditto = ugyanaz); per (= keresztül, által) D. (vsz. Dominus = úr) B?? C?? 2. Sodalis Caementarii: kőműves (céh tagja) 3. Filia Sutoris: cipész lánya 4. ehhez nagyobb kép kéne (több szövegkörnyezet és nagyobb képfelbontás)
Segítséget szeretnék kérni a csatolt képen látható bejegyzésekhez:
A megjegyzés rovatot nem igazán tudom értelmezni
Az elhunyt foglalkozása. Talán foralis comentarii?
Az elhunyt kinek a lánya volt? A Filia után szó talán Sutoxio? Nem találtam haszonló szót latinban
A menyasszonyra vonatkozó részben Margarita Mickailis .... Sükösd in cap., azaz Sükös Mihály, Margit nevű hajadon lányát. A .... helyén lévőt nem tudom kiolvasni
Bajcsy/Bajcsi nemes elődeim után kutatok. Nemsmilitics betelepítési mozgalma1747-ben indult meg. Amint a telepítési szándékot közhírré tették Berecz Jánosbezdáninemes és társa Botka András, továbbá Bajcsi Antal és Mátyus Pál együttesen kezdték meg a telepítési engedély megnyerése iránti eljárást. Bajcsi Antal Tápiószelén élt és az 1740-es évek végén először Bezdánba majd Nemesmiliticsre költözött. Pál fiának a leszármazottja vagyok, aki Tápiószelén született 1748.1.24. Kutatja-e valaki a Bajcsy/Bajcsi nemes családot?
A geniről nem tudom, de az FSről (amin nincsenek többesszámú fák, csak egy nagy fa, vagy talán inkább bozót) csak külső programmal lehet GEDCOM-ot csinálni. Fejből a Legacy, AncestryQuest, és RootsMagic a három, aminek van ingyenes változata ami erre képes.
Köszönöm az "_eszenye" rész megerősítését. Valahogy Trencsén vármegye nem tűnik valószinűnek; én inkább Leszenyére akarok tippelni, mert az szerepel a vőlegény bátyja házasságánál, mint illetőségi hely (1937-ben), és onnan sokkal könnyebb Balassagyarmaton és Nagykürtösön kikötni. (Debrecent egyik se magyarázza.)
Ez az anyakönyvíró egyáltalán nem gondolt az utókorra: a lapon a középső bejegyzésben teljesen egyforma betű van a vőlegény és az első tanú keresztneve elején, pedig a többi betű alapján az egyik László, a másik Sándor.
Azt hiszem, nem fogom tudni egyházi anyakönyvekből kideríteni, hogy Leszenye vagy Jeszenye. Felvidéken református általában nincs, és Jeszenyén még evangélikus sincs. (Sőt, az egész járásban nem volt evangélikus templom.) Leszenyéről Kiscsalomjára jártak az evangélikusok, de onnan csak 1862-ig van anyakönyv az FS-en. Az RK templom Lukanényén volt, de azok is csak 1896-ig vannak FS-en.
Van valakinek azzal tapasztalata, hogy Szlovákiából lehet-e magyar polgári anyakönyvet (kivonatot) kérni, interneten? Az anyakönyvi hivatal helyét és az időpontot tudom, de tengerentúlról nem tudok elruccani a levéltárba, és szlovákul egy mukkot sem tudok.
1895 utáni egyházi könyvek nincsenek fent, a 95 előttiek szerintem szinte teljesen elérhetőek, természetesen amit lefotóztak. Természetesen ha nincsenek indexelve akkor kutatni kell. Ehhez egy kis segítség. Ebben megtalálhatod az összes magyar települést 1892-ből és megkeresheted hogy melyik településen milyen felekezetet jegyeztek be. Pl. Tiszalök görög katolikusait Tiszabüdön.
A feleség születési helyéből kiindulva, ami ahogy látom Jászladány az első betű megegyezik a vőlegény szülőhelyének kezdőbetűjével. Így kiolvasva a felvidéki Jeszenyé-re tippelnék.
Ha esetleg segít, a vőlegény közvetlen családjában előforduló szülő- vagy illetőségi helyek: Bana, Bábolna (Komárom megye); Dunaszerdahely, Nemeshódos (Pozsony m.); Balassagyarmat, Nógrádszentpéter [Pôtor] (Nógrád m.); Leszenye [Lesenice] (Hont m.).
Egyetértünk, a másoknak való kismértékű segítség szintén sikerélményt ad, azért is akar segíteni az ember. Valóban, utána nem kell ezt számon tartani, mert nincs vele dolgunk.
Én sem teszem, csak kivételesen, egy-egy esetben, és szűk földrajzi területen, ami valamiért az én érdeklődési körömben is bele tartozik.
És ha a saját keresés közben esetleg valami adat felbukkanna abban a megjegyzett témában, miért
is ne osztanám meg az érintettel.
A motiváció itt is a segíteni akarás, s az is lehetséges, hogy sohasem kerül rá sor, adat hiányában.
Én direkt szeretek másoknak keresgélni, mert ha találok valamit, az ugyanúgy sikerélmény, mintha a saját családfámon lenne, de nincs vele utána semmi dolgom -- nem kell számon tartanom, hogy hova írtam már be, a forrást csatoltam-e, stb.
Egy esetben tettem már én is ilyen szívességi keresést, csak kedvtelésből, egy jó ismerősömnek.
Nekem is az adta a legtöbb tapasztalatot. :)
A gk.-k világába is ekkor kukkantottam először bele. Meg sok minden más új dologgal találkoztam,
de sok időmet elvitte. Bár a tapasztalatok egy része nekem is jól jött később.
De azért mégiscsak a más családja volt az, nem a saját őseim.
A feldolgozottságom, mint a többségünknél, áganként változó.
Lehet, hogy örökre rejtve marad előttem, hogy Lembergben "Lengyelhonban" mikor született az üknagyapám, és kik voltak a szülei. Míg a feleségének az egyik-másik ága visszavezethető a 17. sz. végéig. Azért a németes városok anyakönyvei általában jók.
Többségi, református őseim státusza, élete hasonló - mint nálad.
Bár óriási szerencsével, a megmaradt anyakönyv miatt van amelyiknél 1714-es bejegyzéssel
indít az ág, - anyakönyvileg, - illetve Rákóczi hajdújaként- apailag.
A többi ágacskák pedig anyakönyv függvényében hol itt- hol ott vannak megrekedve.
Bőven van még mit keresnem.
Emlékszem, valaki keresett itt Kostyánszkyt Tokajból 1- 2 éve. Ezek szerint Te.
Valamiért megmaradt bennem, egy ideig figyeltem is rá, hátha szembe jön valahol, de aztán felejtődött. További sikereket neked is!
6 gyerekük közül 4 Felsőcsájon, Szlovákiában született, az apa Géczi András lakhelye pedig Takatakenéz, szóval lehet szemicskélni ismét. :D Én is örülnék ha ez a saját családom lenne :D Ez szívesség az egyik ismerősömnek :) És képzeld itt minden megvan amit az ember szeretne látni a családja kutatása során. Amerikába emigrálás iratokkal együtt, nemesi leszármazás, nagybirtokos család, szovjet fogolytáborban való elhalálozás papírokkal igazolva, szóval izgalmas, de egyben nehéz is a millió település miatt. Az én családomban kb. mindenki földműves-napszámos volt, egy pár kisebb-nagyobb birtokosi és armalista nemes családdal, de szinte mind egy településen. Mondjuk van egy Kostyánszky-m Tokajban az kb. ugyanez a történet mint itt volt, de semmi.
Nem tudom, hogy milyen a feldolgozottság a kutatási részeden, bár mondjuk kb. odacsöppentem most én is. Az a baj, ahogy most tapasztaltam, hogy bármelyik településen lehet egy adott anyakönyv és itt ugye sok kis település van egyben. Egy a lényeg hogy kitartónak kell lenni és kívánom neked hogy minél hamarabb találd meg őket!
A leírtak szerint így talán nagyobb figyelmet igényelhet a Tiszanagyfalun elhalt, ott férjnél lévő gk.
Hamernyik leánynevű özvegyasszony is, mert jó eséllyel ő is rokon - testvére Károlynak? - hátha
az ő vonalán is találsz még neked is hasznos adatokat. / FS Civil /
Ha már egyszer Károly is itt nősült meg.
Megérzésem szerint nem csak két gyerekük lehetett, én még keresném a lehetséges többieket.
A házasság utáni közelebbi időpontokban még talán inkább Tiszanagyfalu környékén.
Az, hogy 2 tanyán is laktak, - illetve Károly kisbérlő-napszámos volt, /1 adat/ mutatja, hogy próbálkoztak megélni, jutni valamire, így én a keresésük során számolnék még más tanyai-majorsági lakhellyel is. És esetleg más-más helyeken keletkezett anyakönyvekkel is.
Bárcsak én is így szembesülhetnék az egyik üknagyapám házassági okmányával, mint te ma az ősödével. Én 2 éve keresem - egyenlőre eredménytelenül, - hogy Lemberg /ma Ukrajna/, - itt születhetett, Szomolnok / ma Szlovákia /- itt született a felesége, és Felsődobsza /Abaúj /-itt éltek,
születtek gyerekeik --háromszögben vajon hol házasodtak össze az ükjeim?
Bár az is lehet, hogyha egyszer megtalálom az okmányt, akkor sem lesznek rajta azok az adatok,
Nagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek! A komment írása után találtam egy halotti bejegyzést Hamernik névre a tiszalöki római katolikus anyakönyvben, ahol a születési helyének Varannó, Szlovákia volt megadva. Így világossá vált (a név hangzása mellett persze), hogy merrefelé keresgéljek. Találtam is Hamernyik nevűeket szép számmal Szlovákiában az FS-en. Bár a nevük ugyanaz, kapcsolódási pont lehet hogy nincs, de kiindulópontnak egyelőre megfelel. A belinkelt házassági anyakönyvért pedig ÓRIÁSI köszönet, így már világos az irány. Minden környékbeli települést átnéztem kivéve Nagyfalut nem, mert egy másik szálon ott meg pont úgy jártam, hogy a nagyfalui katolikus illető minden anyakönyve Rakamazra volt bejegyezve. Az előbb már épp Tokaj görög anyakönyveit lapozgattam... :D Az FS egyébként az összes tiszalöki polgári anyakönyvet Tiszadobnak írja ezt már megszoktam. Csak szokatlan még az ilyen kutatás, hogy minden anyakönyv más településen van kb. :D. Eddig még csak nagyobb településeken kutattam onnan nem nagyon kellett ugrálnom. Itt meg már kb. 10 különböző település van :D ez a szál pedig a 3. amelyik "külföldi" területre visz. Úgyhogy az ilyen jellegű kutatás érdekes, csak még a tapasztalat hiányzik részemről e téren. Bár a leírt levezetéseitekben elég egyértelmű volt a dolog ugyanis a menyasszony részéről nem másztam bele túlságosan a kutatásba. De a hibákból tanulunk ugyebár. Még egyszer ezer köszönet és hála!
Szia! A FS civil anyakönyveiben két adatot találtam a házaspár két leánygyermekére. Mindkettő tiszalöki bejegyzés, bár az egyiket tévesen Tiszadobhoz rögzítették. Az egyik esetben az anyanév
is téves olvasatú, de az eredetiben a helyes név van.
Piroska 1913-as születésű, Juliánna 1920-ban hal meg 16 évesen. Mindkettő református, ami arra
is utalhat, hogy a szülők között az akkoriban szokásos egyik megegyezési mód élt, miszerint a gyerekeik közül a lányok az anya, a fiúk az apa vallását követik.
Nálam a szomszédos Tiszadobon volt erre példa. Igaz, ennek igazolására kellene egy gk. fiú a családban. A fenti két gyerek bejegyzéseiből kiderül, hogy a család a két időpontban Tiszalökön lakik,
de más-más tanyán, és a szülők vallása az általad leírtak. A szülők az itteni adat szerint 1870 körül
születtek, de az nincs ott, hogy hol.
Jó lenne tudni, hogy mikor és hol volt a házasságkötésük, mert az sokat segíthetne.
És esélyes, hogy a környéken volt, és talán inkább református templomban.
Gk. és Rk. Hamernyik családnevűekre is van kevés adat az FS-ben, viszonylag a környékről is.
Gk : Tiszanagyfaluban halt meg egy oda férjhez ment nő, Rakamazon egy Mezőzomboron született
férfi. Egyik sem nagy távolság Löktől. De vsz. más Gk. Hamernyikeket is lehetne alaposabb kereséssel
találni, akik esetleg rokonai is lehetnek Hamernyik Károlynak. / FS Civil /
Rk. Hamernyikek az FS szerint voltak Szerencsen. DE esetleg lehettek akkor gk-k is ugyanitt, és Szerencsen vezettek gk. anyakönyvet. Szerencs irányából volt népességmozgás a Tisza túlsó oldalára,
az én egyik családomnál is.
Szóval a te Károlyod jöhetett közelebbről- távolabbról is, szinte bárhonnan.
Ha ténylegesen Tiszalökön született, akkor nagy eséllyel a szomszédban Tiszabűdön
anyakönyvezhették, mert ott vezettek gk. anyakönyvet.
Ha a link nem menne esetleg, akkor Bűdszentmihály -Tiszabüd- Tiszavasvárinál keresd az FS Catalogban. Nem állítom, hogy Hamernyik Károly biztosan ott lesz abban az anyakönyvben, de lehet ott is.
Érintőlegesen én is kutattam bűdszentmihályi-tiszavasvári gk. családi ágat, de hiába is kerestem volna az ottani gk. anyakönyvben az engem érdeklő személyt, mert ő még a régi Zemplén megyének a középső, ruszin részein született, s később vándorolt ide le. És ez is 19. sz. vége - egyedi mozgások
még később is voltak, egész Trianonig.
Esetedben kiindulásként a református feleség adatai, és a házasságuk adatai sokat segíthetnének a gk. ághoz is közelebb jutni.
A keresőben csak szlovákiai görög katolikust találni, és azt is csak elvétve; a mai határokon belül semmi sincs belőlük feldolgozva.
Dvorzsák szerint Tiszalökön helyben református és római katolikus templom volt, és a görög katolikusokat Tiszabüdön anyakönyvezték. Az FS-en 1795 és 1895 között böngészhetőek a büdi GK anyakönyvek:
(A feldolgozók -- érthető okokból -- az anya nevét Géni-nek olvasták.)
Sajnos ez a Julianna olyan helyen születhetett, ahol a polgári anyakönyvek nincsenek feldolgozva. Csupán keresztnevekre is kerestem, és csak országra szűkítve.
Amúgy az a meglevő 1914-es születési bejegyzés azt hiszem, ténylegesen 1913-as: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVB6-3GKF. Az 1906 utáni születési anyakönyvekben a szülőknek csak lakhelye és kora van bejegyezve, szülőhelyük nincs, tehát a bejegyzés alapján nem lehet megállapítani, hogy hol kéne őket keresni. (Tiszlökön és Tiszabüdön nem találtam.)
De: a református keresztelések kereshetők, és csak egy Géczi Juliannát adnak 1870 körül Szabolcs megyében, Tiszanagyfalun:
Sziasztok! Görög katolikus anyakönyveket kutatott már valaki Szabolcs megyében? Nem sokat találni FS-en. Vagy a nagyobb városokhoz(mint egyházkerület) vannak bejegyezve a kisebb városok görög katolikusok anyakönyvei? Találkoztam most egy Hamernyik névvel ahol már 1914-ben elakadtam :D Pontosabban a születési anyakönyv 1914-ből megvan, de ennyi. Lebetonozott a dolog. Az apa Hamernyik Károly görög katolikus, az anya Géczi Juliánna református és a gyerek az anyja vallását vitte tovább. Elvileg mindketten Tiszalökön születtek 1870-ben. Már minden környező települést átfésültem szinte és a FS kereső sem adott semmi használhatót, sem az ancestry. Remélhetőleg találkozott már valaki ilyen névvel ezen a területen. Segítségetek előre is köszönöm!
Com. Neogr. = comitatus Neogradiensis, vagyis Nógrád megye. A helység Szécsényhalászi, ami 1948-ban egyesült Nógrádludánnyal és Horkával Ludányhalászi név alatt.
Most egy kis segítséget kérnék. Debrei István halotti bejegyzése. Nem tudom mi lehet születési helynek beírva. Addig értem hogy "Halászi", de ami utána van írva az mi lehet. Én azt olvasom hogy "com. niogt". Csak nem tudom ez minek a rövidítése.
"Ha akarod belinkelek ide egy ilyen MNL-es beszkennelt dokut, és melléteszem ugyanazt a mormon-os szkennelt kockát."
Egy időben a görögkatolikus könyveket csak a levéltárban tudtam kutatni mert az FS-en még nem volt megnyitva. Volt egy házassági bejegyzés az egyik könyvben amit egyszerűen nem láttam. Annyira lerontották a felvételt hogy az elhalványodott tinta már nem látszott. Amikor az FS-en megnyitották a könyveket és elkezdtem kutatni és végignézni a könyveket, egyből feltűnt a házaspár neve, pedig nem is nagyítottam a képen. Alig akartam elhinni hogy azt a levéltárban nem láttam.
Az lehet hogy én voltam! :) Én is az Ahnenblatt-ot használom. Egyszerű program és nekem megfelel mindenben. Mondjuk én több mappában tárolom a különboző dokumentumokat, de a program végül is egy mappát támogat azt telepítésnél létrehozza.
Maximálisan egyet értek.....de minden hasonló programhoz hasonlóan ebben is vannak felfoghatatlan rugalmatlanságok. Miután MINDEN ilyen program valamelyik adatbáziskezelő motorra van építve, számomra érthetetlen, hogy a rekordok mezőinek megjeleníthetőségét miért kellett ebben is korlátozni. Egy zártabb településnél -- ahol mondhatni a fél falu rokon, az alap táblázatos megjelenítésben kibogozhatatlan ki kinek a borja.... Sajnos a nem rég kijött 5. verzióban is maradt ez a hibás gyakorlat.
"Mindenesetre ajánlom a családfa adatait valamelyik saját gépen futó programmal rögzíteni. Semmi értelme újra feltalálni a kereket, vagyis nem érdemes táblázatban vagy egyenes adatbázisban dolgozni, viszont az internetes szolgáltatások és közös fák alkalmatlanok az élő családtagok követésére."
Alapvetően egyet értek......de egy idő után - miután sorozatban találkozol az adattorzulás problémakörével (itt most értelmetlen boncolgatni, hogy kinek a hibájából) eljuthatsz arra az álláspontra, hogy érdemesebb az érintett települések teljes anyagában keresned az összefüggéseket. Ekkor viszont bukott MINDEN családfás program - miután településenként több tízezernyi, de nagyobb településeknél több százezernyi születési adatról beszélünk. A családfa programok durván 10.000 főig még elfogadható gyorsasággal képesek dolgozni, afölött belassulnak. Itt már nem marad más mint a sima excel -- itt 1.000.000 a rekordok megszabott határa. Ha okosan szervezed egy rekordban lehet tárolni egy személy minden adatát :-) E fölötti adatmennyiséghez már CSAK egy adatbáziskezelő alkalmas. Ha tételezzük fel van egy Kecskemét és környéki és egy Szeged és környéki ágad esélyed sincs egy adatbázis nélkül....
Valaki kapott már ilyen üzenetet? Bejelentkezni be tudok FS-re, de se keresni se anyakönyveket nézni nem tudok. Valami változott?
504 ERRORThe request could not be satisfied.CloudFront attempted to establish a connection with the origin, but either the attempt failed or the origin closed the connection. If you received this error while trying to use an app or access a website, please contact the provider or website owner for assistance. If you provide content to customers through CloudFront, you can find steps to troubleshoot and help prevent this error by following steps in the CloudFront documentation (https://docs.aws.amazon.com/AmazonCloudFront/latest/DeveloperGuide/http-504-gateway-timeout.html).
Nekem a MyHeritage is mutatja a teljes fát. Na jó, nem a teljeset, de legalább a felét. Ha valamelyik nagyszülőm nevénél kattintok a kis fülre, akkor azt az ágat teljesen megjeleníti szépszülőkig édestestvérekkel, előző házasságokkal, mindennel, amit beírtam. Ehhez képest a FS-nél hiába írtam be vagy harminc embert, következetesen csak a szüleimet, dédszüleimet, ükszüleimet mutatta akárhová kattintottam.
Persze nyilván más lesz, ha majd nekem is több száz ember adatai lesznek ott, jelenleg 42 személynél tartok, akár az egész egyben is kényelmesen elférne a képernyőn.
Ahnenblatt programot is letöltöttem, nekem az sem mutatott testvéreket még akkor sem, amikor mindössze pár embert vittem fel. Az egyébként teljes program, vagy van fizetős verziója is, és az csak valami demo, amit a neten találtam?
Az FS oldallal nekem a legnagyobb bajom az, hogy feldob lehetséges találatokat, amik tényleg szuperek lennének, és simán csak kapcsolni kellene, ha engedné a névben lévő elírásokat kijavítani, illetve a hiányzó adatokat beírni. De kb. úgy áll a rendszer az egészhez, mintha okiratot akarnék hamisítani. Igazából a google-t kellene megbízni vele, azok szerintem csípőből írnának olyan programot, ami az indexált adatokban az egyezőségeket automatikusan megtalálja, és a névjegyeket összefűzi. Meg persze a nevek különféle írásmódját is be kellene vinni a programba, hogy ne külön személynek vegye ugyanazt a valakit, csak mert más helyesírást használtak a születésekor és a halálakor. A hiba is rengeteg az indexálásban, valószínű, hogy a kezdeteknél nem csak anyanyelviek dolgoztak rajta, mert a keresztneveknél is sok az elírás.
Egyik megoldás sem mutatja a teljes fát, amennyiben az édestestvéreket is látni akarod.
Legalábbis szerkeszthető módban (egyben) nem mutatja, ilyen nincs is szerintem.
De van, amit alább írtam, az Agelong Tree ilyen. Ha kéred, kirajzolja a teljes fát, vagy bármely ágát, testvérekkel, fivérekkel, nővérekkel, fel- és lemenő ágakkal, nevelt gyerekekkel, elvált, megözvegyült, újra házasodott házastársakkal. Be is csukogathatók az ágak, amik éppen nem kellenek. Az egész nagyítható és görgethető a képernyőn, a személyekre kattintva szerkeszthető vagy megtekinthető az adott személy adatlapja, dokumentumai.
Az mondjuk igaz, hogy ezen kívül és más hasonlót nem találtam, pedig kipróbáltam legalább tízféle programot, mielőtt ezt megvettem. Az is igaz, hogy egy sokszáz fős fánál nincs értelme egyben kinyitni az egészet mert két dimenziós felületen vagy ábrázolhatatlan, vagy kaotikus lesz az ábra. Így én mindig úgy dolgozok vele, hogy kirajzoltatom a teljes fát és becsukom a felesleges ágakat, de azon az ágon, ahol dolgozok éppen, látok mindenkit. Aki vizuális típus, sokkal könnyebben eligazodik egy ilyen felületen, mint a klasszikuson.
"Azon még dilemmázom, hogy online vagy offline érdemes ezt csinálni. Eddig a MyHeritage oldalon vezettem fel mindent, de már megfordult a fejemben, hogy bármikor fizetőssé tehetik a teljes tartalmat, és akkor hiába csináltam az egészet, még megnézni sem tudom."
Neked kell eldöntened melyik a megfelelő. Szerintem az offline megoldások a jobbak, de nézd meg melyik program milyen kinézettel bír. Esetleg szedd le a próbaverziókat és kicsit használd őket. Hamar meg fogod találni a megoldást.
"Az FS nekem azért nem tetszett, mert mindig csak a szülőket mutatja, hiába írok be testvéreket, azok a családfán rejtve maradnak. Én meg szeretek mindent átlátni. Vagy csak én bénáztam, és nem találtam meg a megfelelő beállítást. "
Egyik megoldás sem mutatja a teljes fát, amennyiben az édestestvéreket is látni akarod.
Legalábbis szerkeszthető módban (egyben) nem mutatja, ilyen nincs is szerintem.
Olyat tudsz csinálni, hogy generálsz egy chart-ot mondjuk PDF-ben amit vagy kinyomtatsz munkadoksinak. (:D), vagy nézegeted külön PDF-ben a számítógépeden.
Szerintem nézd meg a neten a Charting Companiont, az tud olyan egyszerű és esztétikus megoldásokat amelyekre szükséged lehet. (most látom, hogy pl FamilySearch-ra is van kiegészítőjük)
"Ahogy eddig néztem, nagyjából mindegyik netes oldal ugyanazt tudja. A FS, Arcanum és Hungaricana adatbázisán kívül vannak még valahol eredeti beszkennelt dokumentumok? Nem is értem, hogy ha a mormon egyház a hatvanas évek technológiája mellett képes volt megörökíteni annyi anyakönyvet, miért nem tudják a levéltárak a teljes anyagukat digitalizálni és feltenni a netre. Régi telekkönyvek például rengeteget segítenének. Azon feketén fehéren ott vannak a tulajdonosok, és az is, milyen jogcímen kapták a házat. Azaz a felmenők szép sorban. "
Örökzöld téma. Itt is előjön évente 2x.
Szerinted kinek érdeke, hogy egy ekkora, hatalmas erőforrásokat igénybevevő munkát elvégezzen csak azért, hogy majd TE a neten kutatgathass bennük? :) Ingyen.
Az MNL digitalizáltatta azokat a mikrofilmeket amelyekből másodpéldányt kapott a mormonoktól a hatvanas években.
Erre volt egy EU-s vagy itteni állami pénzmag, amiből ezt megvalósították.
Pedig csak annyit kellett volna tenni, hogy elkérik a beszkennelt anyakönyveket a mormonoktól, hiszen nekik a nagy része már digitalizálva van.
Ha akarod belinkelek ide egy ilyen MNL-es beszkennelt dokut, és melléteszem ugyanazt a mormon-os szkennelt kockát.
Mindkettő ugyanarról a filmről van szkennelve.
De szerinted ne akard, valószínűleg sejted milyen minőségbeli különbségek vannak. :)))))))
Számomra ezek a netes családfakészítők átláthatatlanok. Az FS ráadásul néha olyan lassú, hogy jaj. Anno még itt ajánlotta valaki az Ahnenblatt nevű programot. Egyszerű mint a faék. Mindent fel tudsz vinni bele, egyszerűen rá tudsz keresni dolgokra, tudsz szerkeszteni nyomtatható családfát. Ezen felül én a letöltött anyakönyveket, dokumentumokat felcímkézve (név,tárgy,dátum,helyszín) ömlesztve tárolom egy mappában. Még a kezdet kezdetén próbáltam a mappa a mappában módszert de az káosz :D
Az FS-en ajánlom a "személy" (Person) nézet használatát. Ezt tetszés szerint át is lehet rendezni. Alapértelmezésben kb. a lap közepén található a "családtagok" (Family Members) rész, amin baloldalt a házastárs(ak) és gyerekek, jobboldalt a szülők és testvérek vannak felsorolva.
Vannak, akik a biztonsági mentést úgy oldják meg, hogy a FamilySearch-el szorosan együttműködő saját gépen futó programot használnak. (AncestryQuest, Legacy, és RootsMagic a három, aminek van ingyenes változata.) Ezekkel könnye(bbe)n lehet egyeztetni a saját és közös fa között az adatokat.
Én úgy csinálom, hogy amikor az FS-en időnként megelégelem a Mormonokat, a WikiTree-re rakosgatok, és amikor ott betelik a pohár a helytelen mezőnevekkel és nehézkes forráshivatkozásokkal, akkor visszamegyek az FS-re, mindenkor a helyi fát használva alapul. És ha eszembe jut, teljes biztonsági mentést csinálok a gépemről, külső tárolóra.
Amúgy a GEDCOM szabvány tulajdonképpen csak sima szöveg, tehát nem sok helyet foglal. Akár okostelefonon is elfér. (Nálam a jelenleg 1232 személyből álló adatbázis 1104 KB, vagyis egy közepes fénykép.)
Azon még dilemmázom, hogy online vagy offline érdemes ezt csinálni. Eddig a MyHeritage oldalon vezettem fel mindent, de már megfordult a fejemben, hogy bármikor fizetőssé tehetik a teljes tartalmat, és akkor hiába csináltam az egészet, még megnézni sem tudom. Ugyanakkor szállt már el a gépem mindenestül, annak is ismerem a veszélyét, ha valami csak a gépen van. Az ideális egy olyan program lenne, ami a gépen van, de felhőben is lehet tárolni az ott lévő adatokat. Az FS nekem azért nem tetszett, mert mindig csak a szülőket mutatja, hiába írok be testvéreket, azok a családfán rejtve maradnak. Én meg szeretek mindent átlátni. Vagy csak én bénáztam, és nem találtam meg a megfelelő beállítást.
Ahogy eddig néztem, nagyjából mindegyik netes oldal ugyanazt tudja. A FS, Arcanum és Hungaricana adatbázisán kívül vannak még valahol eredeti beszkennelt dokumentumok? Nem is értem, hogy ha a mormon egyház a hatvanas évek technológiája mellett képes volt megörökíteni annyi anyakönyvet, miért nem tudják a levéltárak a teljes anyagukat digitalizálni és feltenni a netre. Régi telekkönyvek például rengeteget segítenének. Azon feketén fehéren ott vannak a tulajdonosok, és az is, milyen jogcímen kapták a házat. Azaz a felmenők szép sorban.
Az FS-en azt kell figyelemben tartani, hogy ott egy nagy közös családfárol van szó, nem külön-külön vezetett "saját" családfákról, mint a MyHeritage-en. Én az FS-t használom első passzra -- az adataim 99.9%-a úgyis onnan jön -- és onnan írogatom be a találatokat a saját gépen tárolt fára, amire jelenleg a GenealogyJ nevű ingyenprogramot használom. (Már nyolc éve nem újítottak rajta semmit, de azért szépen működik.)
Az FS-en kívül több helyen is van nagy közös fa az interneten: a Geni (amit sajnos megvett a MyHeritage és ezáltal ott is az FS-féle találatokat próbálják lépten-nyomon pénzért eladni), a WikiTree (aminek fő hátránya, hogy amerikai nem-programozó családfakutató tervezte), és a WeRelate (ami még mindig azt írja, hogy beta módban van).
A saját fák vezetésére is van több internetes szolgáltatás, és ezeknek gyakran van korlátolt de névlegesen ingyenes része, de én csak a MyHeritage-et és az Ancestry-t ismerem. (Az Ancestry a legnagyobb amerikai családfaszolgáltatás, de ingyenesen csak kéthetes próbaidőt adnak.)
A saját gépen vezetett fákhoz nagy választék van, ingyenes is meg fizetős is. (Wikipedia összehasonlító táblázat, angolul: https://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_genealogy_software.) Némelyik nagyjából tud magyarul, és többségükben lehet magyarul is írni (olyan szempontból, hogy nem eszik meg az ékezeteket), de e második szempontra oda kell figyelni, mert például a Legacy nem tud hosszú ő-t meg ű-t.
Mindenesetre ajánlom a családfa adatait valamelyik saját gépen futó programmal rögzíteni. Semmi értelme újra feltalálni a kereket, vagyis nem érdemes táblázatban vagy egyenes adatbázisban dolgozni, viszont az internetes szolgáltatások és közös fák alkalmatlanok az élő családtagok követésére.
A program kiválasztásától nagyjából független de nagyon fontos szempont, hogy az adatok forrását mindig azonosítani kell, még akkor is, ha éppen akkor magától értetődőnek tűnik, hogy honnan jött. (Amikor csak egy gyerek van beírva, akkor könnyű megtalálni, hogy a keresztelésénél szerepelt az anyja szülőhelye, de mi van akkor, amikor a nyolc testvér is be van már írva?) Ezt tapasztalatból írom: a forrásjelölést nem szabad elhalasztani, mert akkor elmarad, és majd később újra kell keresni, hogy honnan a kukutyinból jött ez az adat.
Agelong Tree-l kezdtem Én is már évekkel ezelőtt, de mostanában csak riportra, teljes fa kirajzolásra már nem nagyon mert 2200 személy van, és 30m lenne szélességébe, de családokat külön arra jó.
Családfa építésre pedig a webtrees-t használom -domain és tárhely kell neki, de évi 10E-ből kijön-, így mindenki eléri aki családtag.
A teljes fa, oldalági testvérek és minden rokoni kapcsolat megjelenítésében jó még az Agelong Tree nevű program is, az egyes ágak ráadásul becsukhatók és kinyithatók a személyek alatt és fölött, így áttekinthetően lehet foglalkozni a kisebb részletekkel is.
Én szeretem, mert kutatok adott generációbeli testvéreket is, és néhány helyen lemenőket is.
Ha kell, persze kirajzolja az összes résztvevőt, de mondjuk 1000+ fős létszámnál az már használhatatlanul kaotikus.
Freya!
Szerintem próbáld ki Te is, mert segíti az áttekintést és könnyíti a munkát, annál jobban, minél többen lesznek a fádban.
FS-n elkezdtem beírogatni az embereket, de teljesen átláthatatlan volt, meg elég hülyén kezeli a már egyszer beírt adatokat, kész katasztrófa bármit megváltoztatni. Márpedig nem mindig sikerül mindent elsőre pontosan megtalálni. Végül a myheritage oldalt használom, eddig tetszik. Van egyébként ezen bármi, ami többet nyújt, mint a Family search? Érdemes fizetős verzióra váltani? Eddig nagyrészt FS találatokat akart nekem pénzért feldobni, de hát azokat meg tudom nézni ott is ingyen!
Én még csak a szépszülőkig mentem vissza, azokból is legtöbb helyen még csak a név van meg az ükszülők anyakönyvi adataiból. Lassan haladok, mert engem nem csak a közvetlen származásom érdekel, nem csak az, hogy hogyan hívták az apám apjának az apjának az apjának... az apját a középkorban, hanem az is, hogyan épültek fel a családok, hogyan éltek, mi történt velük. Egy csomó érdekes dolgot megtudtam törvénytelen majd utólag örökbefogadott gyerekekről, válásokról, megözvegyülésről majd újabb házasságról, pereskedésről stb. A hungaricana-n is keresek folyamatosan, nem csak az anyakönyveket nézem.
Igazából nem is tudom, hogyan fogok tudni egy idő után továbblépni. Kezdem érteni, mit tudnak ezen az emberek évekig kutatni. Kezdetben gyorsan lehet sikereket elérni, mert a századvégi illetve 20. századi anyakönyvek minden fontos adatot tartalmaznak. Most viszont már a 19. század közepén keresgélek, és itt bizony nincs a születési anyakönyvekben a szülőknél sem életkor, sem az, hogy hányadik gyereknél tartanak, lövésem sincs, hogy ha egy gyereket megtalálok, az a sokadik, akit 40 évesen szültek vagy az első, akit esetleg 16 évesen, szóval már nem 1-2 évet kell átnézni, hogy megtaláljak akár csak egy házasságot. És egyre sűrűbben és rondábban írnak a papok. Azzal meg egyenesen a sírba tudnak kergetni, amikor egyetlen lapon belül hol a keresznevet, hol a vezetéknevet írják előre.
Ezek a "4 fő szál" meg a "kockásfüzet" az hamar bukni fog, érdemesebb erre specializált szoftverbe irogatni az adatokat. (és csatolni hozzá az anyakönyvi bejegyzéseket)
Még ezeknél is eldöntheted, hogy milyen (számodra) érdekes adatokat rajzoltatsz ki, amennyiben publikálni akarod magadnak vagy a család számára esetleg valakinek.
Üknél 16, szépnél 32, ősszülőknél már 64 szál van, és ugye ezeket kell továbbhorgolni az időben visszafelé, nemegyszer a 64 szálból EGY is megoldhatatlan rejtélyek elé állít, nemhogy hatvannégy.
Ezeket füzetbe irogatni nem fogod tudni követni már 32-nél sem.
Jópofa dolog a papír, egészen addig amíg épp dolgozol valamin... de amint megvan a "megoldás" szépen fel kell vezetni az adatokat a megfelelő helyre.
Meg arra is gondoltam, hogy képszerkesztővel kivágom az engem érdeklő részt, hogy ne teljes oldalakat kelljen mindig átnéznem, amikor keresek valamit. Bár ez meg a régebbi anyakönyveknél problémás, ahol nem írták be minden egyes sorba a dátumot, hanem csak a lap tetején van évszám.
Már kezdem érezni a korlátait. Még így is, hogy 'név_esemény_évszám' elnevezéssel mentek mindent a négy fő elágazás szerinti mappákba, kezd átláthatatlan lenni az egész. Főleg amikor vissza kell keresni valamit. Tényleg egy füzet lesz a legjobb megoldás.
Az a baj a lementegetéssel, hogy rá lehet függni. :D Egy pár száz itt figyel a gépen nekem is, ráadásul legtöbbször nem adok neki nevet mentéskor, hanem utólag csinálok egy leltárt, amikor sok összegyűlik. A papírra írós módszer lehet hatékonyabb, lehet át kellene állni nekem is.
Na megnéztem a Baranyai Lajos - Tóth Mária 3 gyermekének (1855 08.29.,1863,1870) születésijét a házszám 73, megnéztem a Baranyai Lajos - Sárközi Mária 4 gyermekének (1854 02.09.,1859,1867,1875) születésijét a házszám 73 :D Mindegyik gyerek törvényes. Na a komment írása közben megoldódott, az egyik Baranyi - Tóth gyermeknél be van írva megjegyzésbe, hogy a feleség neve tévesen íratott Tóthnak, mert az Sárközi és a házassági anyakönyvre hivatkozik. Mindenesetre érdekes volt :D Köszönöm szépen mindenkinek a tanácsokat.
Az, hogy ott van a születésin az ismert halotti bejegyzésre való utalás, még nem jelenti azt, hogy ez a helyes születési -- csak annyit jelent, hogy a későbbi anyakönyvvezető ezt a keresztelést találta meg. Könnyen előfordult, hogy nem jó helyre írta az utólagos megjegyzést.
Másik: a részletekre nem emlékszem pontosan, mert szlovák nevek voltak, de a minap segítettem valakinek kibogozni, hogy egy apró (kb. 200 lakosú) felvidéki falucskában két házaspár élt pontosan ugyanakkor pontosan ugyanazokkal a nevekkel. Valami helyileg gyakori, máshol sosem-hallott nevek voltak, olyasmi, hogy Kusalyi György és Ostfi Zsuzsanna. Egy hét különbséggel házasodtak, első gyermekük Mária volt, és az egyik nyáron, a másik a következő télen született. Mondjuk ez még a helyieknek is feltünő egybeesés volt, tehát a második házaspárnál kapott a menyasszony egy extra nevet, amit viszonylag következetesen használtak az anyakönyvben, de nagyobb közösségben vagy csak részleges egybeesés esetében szerintem nem lettek volna olyan következetesek.
Én még azt a verziót is simán el tudom képzelni, hogy amikor utólag odaírták a halálozást, akkor nem a megfelelő Baranyai Rozáliához írták. A gyerek neve meg az apa stimmelt, azt meg nem nézték, hogy az egy másik anyuka.
Engem ugyanez őrjít meg. Apai nagymamám ágán indultam el, most pont az 1850-es éveknél keresgélek, az egy dolog, hogy kifogtam egy irtó rondán és apró betűkkel író papot (remélem, korán nyugdíjazták), de ráadásul a saját Reucsán nevű felmenőim mellett még két másik Reucsán család is van az anyakönyvekben, és mindenhol ugyanazokat a keresztneveket adták a gyerekeknek. Szóval vége annak a szép időszaknak, amikor messziről kiszúrok bárkit is. A másik, amiben nem vagyok biztos, hogy nem kellene-e a többi Reucsán adatait is lementegetni, hátha egyszer majd kiderül, hogy egy közös ősben fut össze az egész, és valójában mindenki a családunk tagja. De basszus annyian vannak... :)
A házassági anyakönyv már rég megvan, de abban ugye a menyasszonynak csak az édesapja van feltüntetve... Baranyai - Sárközi házasságot találtam, Baranyai - Tóth-ot viszont nem. A FS viszont kidob 3 gyermeket a Tóth Máriával is tehát szerintem 2 Baranyai Lajos-t összekeverhetett a pap. Köszönöm a tanácsot egyébként :) Igen, elég erőteljesen észrevehető az egyházi és polgári anyakönyvek kezelésének különbsége :D Bár néha-néha pozitívan csalódik az ember. És az az érzés felbecsülhetetlen. :D
Ahhoz konvertálnod kell egy olyan programba amely chart-okat is kirajzol.
Vagy lehet, hogy a myheritage-nek is van ilyen funkciója, bár ez nem biztos.
Amennyiben van lehetőség gedcom formátumba menteni, akkor azzal kell kezdeni majd valamiben kirajzoltatni az egészet.
Egyébiránt 2010 óta szerintem nem sok olyan chart-rajzoló jelent meg, amely sibling-eket is rajzol (mondjuk adott szinten édestestvérek)
Egyet tudok: Charting Companion a Progeny Genealogy-tól talán ez a legjobb amennyiben csak ősöket és az ősök édestesvéreit akarod kirajzoltatni.
Viszont azzal számolj, hogy ha olvasható méretben akarod nyomtatni a fát (tehát 1 taghoz tartozik 1db keresztelés, 1db házasság és 1db halál dátuma...), akkor bizony minimum 2 x 1 méterben gondolkozz. :)
(de inkább nagyobb lesz az)
Ha küldesz egy gedcom file-t, akkor megnézhetem... hátha megeszi a Legacy és a Charting Companion. :)
Már lassan ott tartok. Volt kb. három baráti család mindenhol 4-5 gyerekkel, akik egymás között házasodtak, és mindehhez nagyjából ugyanazt az 5 keresztnevet használták a születendő gyerekeknek. Lassan matematikai képletet lehetne felállítani, hogy három vezetéknevet és öt keresztnevet hányféleképpen lehet egymással kombinálni, és az így elnevezett embereknek hány százaléka volt a felmenőm, és mennyi az oldalági pereputty.
Eddigi - bár kétségkívül rövidke - családkutatási tapasztalataim szerint még leginkább a 20. századi állami anyakönyveknek lehet hinni. Ha ott Sárközi Mária áll, akkor valószínűleg ez volt az anya igazi neve. A 19. század közepén nagyon trehány volt némelyik pap, ráadásul nem volt akkora fakszni a keresztelés, simán ment több is szimultán, össze is keverhette a pap a neveket, vagy akár a lányokat, ő úgy emlékezett, hogy az a Tóthék Mariskája, nem a Sárköziéké, és máris hibás a feltüntetett adat. A helyedben megkeresném még a házassági anyakönyvet, abban is szerepel a szülők neve. Ha ott is Sárközi, akkor egyértelmű a helyzet.
Kedves Fórumozók, évek óta dolgozom a családfánkon. Én a MyHeritage programot választottam anno. Két pontban kérnék segítséget:
Hogyan lehet lementeni a TELJES családfát pdf-be? ( tehát összes testvérek, azok házastársai, gyerekei)Eddig csak részletekben, leegyszerűsítve "dobta ki" a program, mondjuk úgy, a legrövidebb utat mutatja, pedig én minden mellékutcába be szeretnék menni és kinyomtatni.
2. kérdésem: hol, hogyan lehet egy teljes családfát kinyomtattatni, hogy olvasható is legyen: Gondolom 1-2 méterről beszélhetünk.
Úgy néz ki van új a nap alatt. :D Mai napon megtaláltam egy születési anyakönyvet, amit már hónapok óta keresek. DE! Minden borult :D vagy nem?
Ugyanis Szathmári Balázsné - Baranyai Rozália (1855 05.25. - 1945 10.09.) édesanyja a születési a.k. szerint nem Sárközi Mária ahogyan a halotti a.k.-ben fel van tüntetve, hanem Tóth Mária. Minden adat stimmel, hisz a születési a.k. megjegyzésébe be van írva a halál pontos dátuma is. Most akkor ki lehet a valódi édesanyja? A Sárközi vonalat full-ra lekutattam minden anyakönyvvel az 1750-es évekig, ezért most szíven ütött a dolog. :D Sárközi Mária 1908-ban halt meg, Baranyai Lajos özvegyeként, kvázi nincs nyoma válásnak sem, 1850-ben házasodtak. Baranyi Lajos - Tóth Mária első gyereke 1855-ben született. Úgyhogy lehet mégis elválhattak csak nincs nyoma az anyakönyvvezető pedig a halottiba elírta a szülő nevét (mindkettő Mária). Járt már valaki hasonlóképpen?
Kezdem úgy érezni magam, mint a Száz év magány olvasásakor. Annyi keresztnév van a világon, miért kellett minden generációnak ugyanazokat a neveket használni??? Már követni nem bírom, ki melyik nemzedékhez tartozik.
Én megfigyelésből arra juttottam, hogy a zsidó anyakönyveket elég gyakran utólag írták össze egyéb dokumentumok és emlékezet alapján. Úgy tűnik, hogy időnként jött egy rendelet, hogy XY anyakönyvek másodpéldányát kötelező beszolgáltatni WZ hivatalnak, és ilyenkor a vidéki zsidó közösségek pánikolva írtak valamit, ami a követelménynek majd remélhetőleg megfelel. Viszont vannak hitközségek, ahol gyönyörű, két- vagy háromnyelvű (német, héber, magyar) anyakönyveket vezettek, szépen időrendben -- csak szétesett a kötésük, és a filmezésnél ezáltal keveredett két gyülekezet és semmi sincs sorrendben.
Nem tudjátok véletlenül, milyen logika szerint működött a zsidó anyakönyvezés? Néztem születésit, néztem házasságkötésit, és a dátumok nem kronológiai sorrendben vannak, azaz nem akkor írhatták, amikor az esemény történt. A születésinél például a születés időpontja alatt ugyanazon az oldalon van mindenféle dátum 1863 és 1884 között. Házasságinál ugyanez.
Ez jó hír, a Nógrád Megyei Levéltár itt van két utcányira. Volt már itt valaki levéltárában? Hogy megy ez? Odamegyek, és kérésre simán a kezembe nyomnak ilyen régi papírokat?
Nem, az 1869-es népszámlálás adatívei többnyire nem maradtak fent, sajnos.
Az FS magyar népszámlálásokról szóló Wiki oldalán (https://www.familysearch.org/wiki/en/Hungary_Census) van egy hivatkozás egy németországi, angolul írt összegezésről (www.demogr.mpg.de/papers/working/wp-2011-020.pdf), ami részletezi, hogy melyik népszámlálásból maradt meg mi, és hol található. E szerint az 1857-es népszámlálásból a Nógrád Megyei Levéltár őrzi 54 ma már szlovákiai falu felvételi íveit. Az 1869-esből nem maradt fenn nógrádi anyag.
Találtam a FS oldalon az 1869-es népszámlálás idejéből beszkennelt, eredeti összeírásokat. Szuper az egész, egyenként végigveszi a falvakban a házakat, és név szerint ott áll, hogy ki lakik ott, milyen minőségben, mi a foglalkozása, születési időpontja stb. Sajnos Nógrád megye nincs a listában. Néztem máshol is neten, de mindenhol csak az országos összesítést találtam meg. Szerintetek van esélye, hogy levéltárban megvan valahol az összes megye és település, nem csak azok, amiket lefényképeztek a mormonok?
Szin Erzsébet, és Rozália nekem az 177-s évek végén vannak, nem kizárt hogy esetleg valahol a távoli végtelenben találkozunk, mint pl a párhuzamosok. :)
A házasulók szerintem özvegyek, ezért nem a szüleik, hanem elhunyt házastársaik nevei vannak feltüntetve: Bentsik Anna (az előző feleség) és Kutsor András bognár (az előző férj), mindketten szentandrási katolikusok.
Szép jó estét mindenkinek! Akik emigrálás után mégis visszatértek Magyarországra az 1900-as évek elején arról van valami adatbázis? Az amerikai emigráló leveleiket megtaláltam, de érdekelne a visszatérésük. Kinn esküdtek Chicago-ban, aztán a gyerekük már itthon született.
Nagynéném szerint tőlük származunk, gyerekkorom óta ez a becsípődése, bár neki elég lenne egyetlen teaivó a családban, és máris a brit királyi család leszármazottai lennénk. Szóval nem épp hiteles forrás. Unokatestvérem kérdezte erről nagymamámat, amikor még élt, ő azt mondta, hogy a Nozdroviczkik között is volt mindenféle ember, nem csak gazdagok.
A legrégebbi, amit találtam, egy 1888-as esküvői anyakönyv, ahol a menyasszony Nozdroviczki Mária, Nozdroviczki Antal és Czeleng Erzsébet cselédek lánya. Márpedig nemesekből nemigen lettek cselédek.
Nozdroviczki? Nincs köze a nemes N. családhoz? Az eléggé kiterjedt család volt sokáig, még a 19. században is. Vagy esetleg nem lehet, hogy más nevük volt és névváltozás volt? (bár magyarasabbra szoktak volt változtatni)
Nem keresztnév alapján keresem, mert akkoriban minden második kislányt Máriának kereszteltek, hanem szülőpáros neve alapján.
Ha csak egy felekezet anyakönyvében nem találtad meg, akit kerestél, érdemes megnézni a többit is. Én anyai dédnagyanyám ágán akadtam el teljesen így, a házassági anyakönyve meglett, benne pontos születési időponttal (amit amúgy még itthoni papírokból is tudtam), szülők nevével, hellyel, meg hogy római katolikus, de akárhogy kutakodtam, eltűnt az egész család. Születési sehol, a szülőkről, nővéréről sehol semmi. Mivel ceglédi a család, eleve csak az egyháziakat tudtam nézni, államiak nincsenek, mert ez Pest megye. Aztán a Váci egyházmegye honlapján volt olyan, hogy áttértek, és a kíváncsiság kedvéért belenéztem, nem volt hosszú. Meg is lett a dédi, kiderült, hogy csak a 1920-as években tért át a katolikus hitre, amúgy református a család. Meg is találtam rögtön mindenkit. :)
De most sehol senki. Még a zsidó anyakönyveket is átnéztem, pedig nem valószínű, hogy Nozdroviczki névvel zsidók lettek volna.
Én is jártam már hasonlóképpen. Az 1890-es évek beli halotti anyakönyvében fel volt tüntetve a születésének dátuma napra pontosan, viszont a keresztelési anyakönyvben nem találtam. A környező településeken sem és a FS kereső sem talált semmit a születési dátummal. Arra gyanakszom h esetleg később lett beírva az anyakönyvbe és elsiklottam felette. A másik opció hogy más keresztnéven szerepel az illető, de valójában ugyanaz a személy és indexeléskor sokszor nem vették figyelembe a megjegyzés rovatot ahol helyesbítették a születendő gyerek nevét.
Nektek tűnt már el valaki? 1865 körüli keresztelést keresek, már +/- 7 évet átnéztem az összes környező településen, az összes felekezet anyakönyvében, de sehol semmi. Már kezdek arra a következtetésre jutni, hogy nem voltak annyira vallásosak, hogy megkereszteljék a gyereket. De akkor meg nincs nyoma sehol a születésének?
Az indexelés azelőtt letöltött programmal történt, de akkor is online képekről. Kis-Zellőnél is látható, hogy mindkét filmnél van DGS szám, vagyis digitalizálva van, csak kell a "hátsó ajtó kulcsa" a fénykép-ikon nélküli film megnézéséhez. (Írok privátban Hatvany Csaba programjáról.)
A keresőnek vannak hibái... (A Nyiry nem találat a Nyiri-re, de a Nyári igen.) A teljesen más vezetéknév általában akkor kerül a lista tetejére, amikor nem talált a keresett névvel semmit. Ellentmondónak tünik, de a segédkarakterek (kérdőjel és csillag) használatával szűkíteni is lehet: a sima Selmeczy-re találat például a Selymessy, de a Selmec*-re nem.
Nem tudjátok véletlenül, hogy az indexált adatoknál az FS keresőjét hogyan lehet pontosítani? Már úgy értem, hogy ha én beírom, hogy "Nozdroviczki", akkor ne kb. 200 db találatot dobjon fel "Janovics" névvel. Nem is értem, hogy működik. Ha van benne egymás mellett pár egyforma betű, akkor az nekik már ugyanaz?
Sajnos nagy valószínűséggel az evangélikus lesz a megoldás, nem ez lenne az első eset a családban (bár az másik ágon volt), hogy a házasságkor rk-nak írt ős keresztelését másik felekezet anyakönyvében találtam meg. Azért sajnos, mert úgy tűnik, ezek az anyakönyvek nincsenek kereshető formában feltéve a netre (mikrofilmecske ikon van, fényképezőgépikon nincs). Valamennyit indexáltak belőle, de valószínűleg nem az egészet. Ezek szerint az indexálás nem csak online megy. :(
Jó reggelt mindenkinek! Hajdúnánás római katolikus anyakönyveit kutatta már valaki esetleg? Se a familysearch oldalán se a Hajdú-Bihar megyei levéltár honlapján nem látom hogy meglennének. Egyébként nem tudom ti hogy vagytok vele, de ahol a református vallás volt/van többségben ott szinte törvényszerű, hogy a katolikus anyakönyv rossz állapotban van. Katolikus vonalon én Egyek és Nádudvar anyakönyveiben keresgetek, de mindkettőben vannak érdekességek :D Az egyeki még hagyján (nyilván ott nagyobb létszámú volt a közösség is) csak ott meg kifolyik a szemem mire kiolvasom, de a nádudvari... Kb. pont azok az oldalak hiányoznak, amelyek kellenének.
A Dvorzsák-féle helységnévtár pontosan annak megválaszolására íródott, hogy "hol a templom". Az eredeti megyék és járások szerinti elrendezése kicsit alkalmatlan, amikor az ember csak a helység nevét tudja, és ezért keletkezett a RadixHub-féle megyénkénti táblázatos és betűrend szerint is kereshető változata. Sajnos idén tavasszal lejárt a RadixHub internetes "birtok neve" (domain name), tehát a weboldal csak az időgéppel (Wayback Machine) elérhető: https://web.archive.org/web/20160327063819/http://www.radixhub.com/radixhub/gazetteers/1877
A RadixHub oldalnak a másik különösen hasznos része az 1913-as helységnévtár táblázataiban a helységek mai neve és országa. Ezek többnyire össze vannak kötve a Dvorzsák-féle nevekkel (bár néha a két időpont közötti névváltozás vagy összeolvadás miatt hiányzik a kapcsolat).
Tehát a kérdezett helységék ezen forrásokból:
Kis- és Nagy-Kér, rk. 220 Varbó, kg. 61 Kis-Zellő, ref. 1-, izr. 11 Becske.
Hát, nem tartom valószínűnek. Megnéztem most ezt a Varbót, Borsodban van, Szécsénykovácsi meg itt van tőlünk Szlovákiában kb. 20 km-re. Kizártnak tartom, hogy Borsod megyéig mentek volna keresztelni. Fogalmam sincs, az állami anyakönyvek hogy kerültek oda. De azért megnézem, hátha.
Helga Simonné Kolasovszki: Nem publikus az email címe, ezért csak úgy lehet vele kapcsolatba lépni, ha elolvassa a hozzászólásodat.
lal.0314: A kép alapján társadalmi állapota Pleb., a keresztanya talán Németh Anna, és ha jól olvasom az anya előtti első szó az ex a harmadik pedig az illegitim.
Sírba visznek ezek az anyakönyvek. A házassági anyakönyvben a feleség születési helye Kis Kér, az összes gyerek keresztelésénél illetve állami születési anyakönyvezésénél viszont Szécsénykovácsi van az anya származási helyeként beírva. És persze mindkét település ma Szlovákiában van, véletlenül sem szerepel ezen a néven. Találtam egy olyan keresztelési anyakönyvet, ahol sok kiskéri születésűt kereszteltek, ott nem találtam semmit. Szécsénykovácsi ma Kovacovce, ott viszont nem dob fel a FS egyetlen anyakönyvet sem, sem államit, sem egyházit. Ez vajon azt jelenti, hogy ott nem lehetett a keresztelő, vagy jelentheti esetleg azt is, hogy valamiért az ottani anyakönyvek kimaradtak a fényképezésből? Vagy valamelyik környező faluban keressem? Felvidéki falvak maradhattak ki a fényképezésből? Vagy ez csak olyan helyeken történt meg, mint pl. Pest megye, ahol egészében betiltották a mormonoknak a kutakodást?
Én például az egyik ősöm törvénytelen gyerekéről a hungaricana oldalon olvastam először, addig nem is tudtam, hogy létezett. Ott találtam egy többoldalas válási ügyiratot 1901-ből. Érdemes a teljes nevet idézőjelbe tenni a keresőbe, különben a vezeték- és a keresztnévre külön is kidob minden találatot.
Na de akkor is van még egy kicsi esély :D Egyébként én is azokból a dolgokból indultam ki amit a többiek előttem már írtak, hogy találkoztak olyan anyakönyvvel ahol le volt írva a szülők neve akkor is ha törvénytelen volt. Illetve olyan listára gondoltam mint például a 18. szd.-i anyakönyvekben ahol felsorolták, hogy ki miért és mikor kapott büntetést pl. paráznaságért vagy lopásért. Csinálom már egy jó ideje az ősfát, de azért nem vagyok annyira a téma sűrűjében, hogy milyen forráslehetőségek vannak még az anyakönyveken/összeírásokon kívül. Úgyhogy nyilván ebben több a naivitás mint a realitás :D
Köszönöm szépen a képet én is próbálkoztam hasonlókkal, de sajnos sikertelenül. :( Gondoltam hátha valaki más is került már hasonló helyzetbe és sikerült valami megoldást találnia erre a problémára. Na de hátha valami kisül belőle előbb-utóbb. Csak bosszantó, hogy ilyen dolgok miatt akad el a dolog, ami nyilván benne van a pakliban csak hát na. :D
Közben meglett Balassagyarmaton, csak az evangélikus anyakönyvben volt, azért nem találtam. A gyerekeket mindegyiket katolikusra keresztelték, azt hittem, annak feltétele a katolikus házasság. Ezek szerint nem. :)
Az a 19. század második felére is érvényes, hogy a nő lakhelyén volt az esküvő? Ha már az első gyerek születése is Balassagyarmaton volt, ahonnan a férj származott, és ahol laktak, akkor lehetett az esküvő is ott, vagy a feleség születési helyén keressem inkább?
Tényleg az, közben megtaláltam teljesen kiírva. Csak nem ismertem fel, mert a t-t feleakkorára húzták fel, mint a h-t, olyan volt, mintha r lenne. Még szoknom kell ezeket az írásmódokat. :)
Mit jelent az, hogy "Karh"? A latin nyelvű keresztelési anyakönyvekben szinte minden anya neve mellett ez van. Latin kifejezésgyűjteményben nem találok egyáltalán k-val kezdődő szavakat.
Gondolom ilyenkor az anyja 1-2 éves korában meghalt és az apa második, harmadik felesége nevelte fel, ha nem kérdezte meg az apjától a nevet valamiért , akkor nem tudta meg, ha nem helybeli volt az anya.
És a házasságinál? Mert olyat is láttam nem egyet. Nem tudta a saját anyja nevét?
Sokszor elgondolkozom azon, vajon hogyan jutottunk el ebből a "hasraütésre megadok valamit, úgysem számít" korszakból a mai, adatokat agyonfetisizáló, okirathamisításért börtönnel fenyegető időkig. Bár a családfakutatást megnehezíti, nekem valahogy mégis szimpatikusabb és természetesebb volt a régi hozzáállás.
Olyan embereknél van ismeretlen anya, akiknek a keresztelésnél szerepel mindkét szülő teljes névvel.
Bár ahogy néztem, az anyakönyvi hivatal sokat nem törte magát, hogy kiderítsen bármit. Dédapám pl. 35 évesen 1920-ban nem a szülővárosában halt meg, hanem olyan faluban, ahol csak munka miatt tartózkodott, és a halálozási anyakönyvben mindkét szülőhöz "ismeretlen" van írva, holott az édesanyja még élt. Gyorsan kitöltötték, akik bejelentették a halált, azok valószínűleg nem tudták a szülei nevét, hát ismeretlenek lettek.
Egyelőre az 1800-as évek közepéig jutottam el. Ott még mindenhol teljes név szerepel mindkét szülő esetében (már ahol tudják). A nem táblázatos formában vezetett anyakönyvekhez még nem gyűjtöttem elég bátorságot. :)
Gondolom még a 1800-as évek anyakönyveit nézed, a 1700-as évek elején általában nem írták ki a nő családinevét a gyerek születésénél, csak a keresztnevét.
Olyan szerintetek létezhet, hogy valakinek a halálozási anyakönyvében más szülőpáros szerepel, mint a keresztelésnél? Az édesapa halálát megtaláltam egy évvel a születés után, az anyáét még keresem. A halálozási anyakönyvben szereplő apa vezetékneve ugyanaz, gondolom, valamelyik rokon vehette magához, az anyaként megjelölt nő meg annak a felesége lehetett. De van olyan, hogy hivatalos dokumentumban (ez már állami anyakönyv) az anya neveként nem az eredeti anya szerepel, hanem az, aki esetleg felnevelte?
Én inkább azon lepődtem meg (házassági, halálozási anyakönyvben találkoztam vele a szülők nevénél), amikor az apa van megnevezve, az anya meg ismeretlen. A keresztelési anyakönyvekben sosem láttam még olyat, hogy az anya neve hiányzott volna (igen nehéz nem tudni, kiből bújt ki egy újszülött). Akkor később hogyan sikerült elfelejteni? Vagy ha elfelejtették, miért nem nézték meg a keresztelési anyakönyvet, és másolták be?
Ha tudták, ki az apa, illetve felvállalta, akkor is odaírták, ha törvénytelen volt. Nekem volt olyan a rokonságban a 19. század végén, ahol ott volt az apa neve is, mégis törvénytelent írtak a rubrikába, majd a jobb szélen volt külön megjegyzésként, hogy x időpontban (pár hónappal később) házasság által törvényesítve.
vörösvári: Igazad van. Elfelejtettem odaírni, hogy én a "MXXXIX. 10. 5."-re gondoltam, mint ami nem lehet a bevándorlás ideje. Gondolom valamiféle hivatkozási szám lesz.
Matteoo007: A "város egyik vezetője" alatt nem azt értettem, hogy ő volt a város vezetője valamikor, hanem azt, hogy amikor élt akkor például jegyző, esküdt, tanácsos stb. lehetett, azaz részt vett a falu/város vezetésében. Legegyszerűbb ha megnézed, hogy a gyermekei születésekor mit írtak a foglalkozásaként.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni a sas szemű egyénektől! :D A jelen képen látható szövegre lennék kíváncsi. Egy 1833-as római katolikus keresztelési anyakönyvről lenne szó. A probléma, hogy az anyakönyv sérült, így elég nehézkes valamit is kisilabizálni. Szerencsére meg volt adva a halál pontos dátuma ami tényleg pontos volt :D, de sajnos azon kívül, hogy nyomorék koldus volt az illető lényeges információt nem tudtam meg belőle. A Czibere Erzsébet kiolvasásáig eljutottam, de a többi lenne igazából a lényeg. Valószínűleg egy törvénytelen gyermekről van szó, ami egy újabb kérdést vet fel bennem -> A törvénytelen gyermek apjának nevét meg lehet-e tudni valahol, esetleg az anyakönyvön kívül valami iratot vezettek-e ezekről a születésekről? Minden segítséget szívesen fogadok és előre is köszönök mindent! Jó éjt mindenkinek! Üdv: Lali
Sziasztok Tudnátok segíteni? Most vagyok itt először de valaki kereste a család nevemet a Kolasovszkit az agodomama , és az lenne a kérdésem hogyan tudnák kapcsolatba lépni vele mert egy éve volt hogy kereste a családi nevemet.
killbill1980 18808. hsz.:Mit Nachbar, ami itt nem szó szerint veendő. A Mitnachbar szóra rengeteg megoldást találtam többek között: lakos, jobbágy, paraszt és háztulajdonos stb. A szám kizárt, hogy a bevándorlás ideje legyen. 18805. hsz.: Annyit írnak, hogy helyiek, származási hely nincsen feltüntetve. A vőlegény vezetéknevét nem tudom kiolvasni.
PESTIENSIS vel Pesthiensis lat. Pest- Vármegye h. Pester-Gespannschaft g. Pess?- sta-Stolice s.
PESTINUM vel Pesthinum lat. Pest h. Pesth g. Pess? s.
A kérdőjel helyén levő betűt én leginkább vesszővel ellátot r-nek látom, de talán lehet t is. Hol látni itt h-t?
És ha már itt tartunk: milyen városrészt takar a "Neue-Stadt"? Én először Újpestre gondoltam, de arról Fényes Elek azt írja 1850 tájt (tehát Lipszky után jó negyven évvel), hogy "újonnan telepitett magyar helység".
"killbill1980: A hiányzó két szó a von hier lehet. Nem hiszem, hogy ez a Heinek-Lentz esküvői bejegyzés lenne. A Johann utáni szó mintha -rich-re végződne, és bár ebben korántsem vagyok biztos, de szerintem az a második keresztneve, nem a vezetékneve. A menyasszony vezetékneve sem tűnik Lentznek."
Nagyon köszönöm.
von hier itteni/helybéli jelentése ok.
Heinek-Lentz esküvő kérdéses nekem is de még keresm ezen bejegyzést -vagy ami hasonló szöveg- csakhogy ~1750 körüli időben járok és ekkor voltak (1738-) sváb betelepülés tolna megyébe, és magyar plébánus írta ekkor még, így nagyon sok volt a helytelen kiejtés, értelmezés, és írás is.
növény12: Igen, lehetséges én is találkoztam ilyen esettel. (Pl.: Berczeli Fodor, B. Fodor, Berczeli és Fodor ugyanazt a családot jelentette az anyakönyvben, ahol kutattam.)
killbill1980: A hiányzó két szó a von hier lehet. Nem hiszem, hogy ez a Heinek-Lentz esküvői bejegyzés lenne. A Johann utáni szó mintha -rich-re végződne, és bár ebben korántsem vagyok biztos, de szerintem az a második keresztneve, nem a vezetékneve. A menyasszony vezetékneve sem tűnik Lentznek.
freyya: Nincsenek 1895 utáni református anyakönyvek a neten.
Bihari református halotti anyakönyvekben (Bihar vm) találtam, hogy az elhunyt betegsége: "Sinlés" (legalább is ennek olvasom)
Mi a búbánat lehet ez? Sehol nem találok rá magyarázatot. Érdekes, hogy a betegségek magyarul vannak írva, pl. kelevény, vérhas, végelgyengülés stb., de több helyen is találtam ezt a bizonyos "halál-okot". Lehet, hogy nem is idegen szó, talán valami tájszólás?
Más.
Egyik felmenőm az esküvője idején (1878) " a 37. gyalog-ezred őrvezetője" volt. Talán nagyváradi ezred. Szerintetek létezhet ennek az ezrednek "állomány-listája", névsora?
Sziasztok! Szeretnék kérni megint egy kis segítséget. Mégpedig:
Az egyik ősömet Gombkötő Molnár Mihálynak hívták (G.Molnár Mihály), aki házasságot kötött Csik Máriával, nos sok esetben találkoztam azzal (ahogy kerestem a testvéreket és őt is), hogy csak annyit írtak hogy Molnár Mihály és Csik Mária. A keresztszülők is egyeztek (hol igen, hol nem...) Lehetséges hogy lehagyták a Gombkötőt?
Mamám mondta, hogy sok Molnár volt és a G.-vel különböztették meg őket. Mamám apja se használta már a G.-t (Gombkötőt)
Egyre jobban tetszik ez az egész. Kiderítettem, miért tagadott le ükanyám 4 évet, és mondta városi lánynak magát. Mire megházasodtak ükapámmal, már két gyereket legyártottak, akiket utólag törvényesítettek a házassággal.
Köszönöm a válaszokat! Azonban felmerült bennem még két kérdés.
A familysearchen az 1895 előtti katolikus Heves megyei anyakönyvek közül csak a születésiek vannak indexelve ha jól látom. Esetleg van másik olyan adatbázis ahol tudnék keresni a 100 évnél régebbi halotti és a házassági anyakönyvekben is?
Ha egy ősömet letartóztatták (1890-es években) akkor arról lehet valami nyomozati vagy tárgyalási anyagot találni?
Kárpátalján és Temes, Arad, Bihar, Szatmár vagy Máramaros, esetleg Krassó-Szörény megyében kutatást tudok vállalni a következő két hétben, ha valakit érdekel. Kárpátalja hétfőtől, az "erdélyi" megyék utána héten. Jelentkezni (lehetőleg mielőbb) a @gmail.com-on lehet, ha érdekel valakit a lehetőség.
Ne örülj, ebből te semmit nem fogsz látni (és más kutató sem).
Ez azért lesz, hogy az anyakönyvi hivatalok könnyebben megtalálják az adatokat a kivonatkérőknek (akik ott is, mint itt, ha nem a sajátjukat kérik, egyenesági rokonok lehetnek).
Romániában egységesen 100 év a kutatási korlát mindenre, esküvőre és halálozásra is.
Esetleg annyi előnye lehet, ha végeznek a projekttel, hogy azok az anyakönyvek, amelyek 100 évnél régebbi és fiatalabbadatot tartalmaznak, bekerülhetnek a levéltárba és a 100évnél régebbi részük kutathatóvá válik. De ez sem biztos, hogy meg fog történni.
andor49: Szerintem nem a kutatók számára készítenek adatbázist, mert a 100 évnél fiatalabbakat digitalizálják és a kutatók a 100 évnél idősebb anyakönyveket kutathatják.
o.milan: Lehetséges, hogy ekkora utat tett meg, de nézd meg az ecsegi anyakönyvekben, hogy a helyi születésű személy nem halt-e meg gyerekkorában, vagy alapított Ecsegen családot. Ha nem találkozol vele az ecsegi anyakönyvekben, akkor lehet, hogy ő az ősöd. De nem kizárt, hogy az indexelés során elírták a nevét, és ezért nem jött ki találatnak a Familyseasch-ön a valódi ősöd. Esetleg kimaradt a keresztelési anyakönyvből.
Az is lehet, hogy többedmagával ment Zagyvarékasra, például a rokonaival. Ha ritka a vezetékneve, próbálj keresni rokont a XIX. század eleji zagyvarékasi anyakönyvekben.
freyya: Talán a böjti idő közeledte miatt kapták meg a felmentést. Mint vörösvári is írta keresztelés fontos volt, olyannyira, hogy néha (nagyon ritkán) előfordult a méhen belüli keresztelés is. Általában igyekeztek másnap keresztelni, de a kisújszállási reformátusokat nagyjából egy héttel a születésük után keresztelték. Találkoztam olyan esettel is, amikor több mint húsz nappal a születés után keresztelték meg a gyereket.
5. a háromszori kihirdetés a templomban arra szolgált, hogy ilyenkor bárki jelezhette a papnak, hogy akadálya van a házasságnak, közeli rokonok, kényszerítették őket a házasságra, ilyesmik
4. voltak nemesi falvak, ahol szinte csak egymással rokonságban élő nemesi családok éltek, ezek maguk művelték meg a földjeiket általában
3. a papok általában a hívek közlése alapján írták be az életkort, nem ellenőrizték, a 19.században kezdett ez csak változni
2. mivel télen nem voltak mezőgazdasági munkák, ezért ilyenkor tartották a legtöbb házasságot
1. vallási oka volt, a gyerekek közt magas volt a halandóság, sokan néhány nap után meghaltak, hogy biztosítsák a lelki üdvüket, az egyház tagjaként haljanak meg, a születés után hamar megkeresztelték őket, általában másnap
Nekem van olyan ősöm, akinek a házasságánál oda van írva, hogy a háromszori hirdetés alól felmentve. Gondolom, sürgősebb volt nekik. Ez egyébként olyan lehetett, mint manapság az a megkötés, hogy az esküvő előtt mennyi idővel kell a párnak jelentkezni. Nem mehetsz oda most sem az anyakönyvi hivatalba, hogy titeket holnap vagy következő héten adjanak össze, várni kell megadott időt.
Az életkor tekintetében nem hiszem, hogy tévedtek volna a papok, valószínűbb, hogy lényegtelen információnak tartották az életkort, ezért simán odaírták, amit mondtak nekik, nem foglalkoztak az ellenőrzésével.
Azon már én is gondolkoztam, hogy ha a születést követően egy-két napon belül megvolt a keresztelő, márpedig a gyerekek még sűrűbben születtek, mint manapság, és gyakorlatilag mind meg lett keresztelve, akkor biztosan nem számított ez akkora puccos eseménynek, mint manapság.
Sziasztok, lenne pár általánosabb kérdésem, amelyek a kutatásom során merültek fel bennem.
1. Egyes születési anyakönyvekben láttam külön megjelölve a születés és a keresztelés idejét. A legtöbb helyen 1-2 napon belül vagy akár már ugyanaznap történt mindkettő. Tényleg ilyen hamar volt régen a keresztelés? Illetve ahol nincs csak a keresztelés időpontja feltüntetve, ott biztosan kijelenthető hogy a születés minden esetben legfeljebb egy héten belül történt?
2. A 100 évnél régebbi házassági anyakönyvekben, a házasságkötések többsége az év első két hónapjában történt, és egyszerre akár 5-6 házasság is volt. Ez gondolom a földművelő életmódból adódik? Ugyanakkor az is feltűnt hogy az özvegyek általában az év vége felé házasodtak, gondolom nekik sürgősebb volt?
3. Az mennyire lehetséges hogy a papok akár 8-10 évet is tévedhetnek a személyek életkorára vonatkozóan? Hiszen ott voltak a születési anyakönyvek, miért nem nézték vissza?
4. Bizonyos településeken a 19. század eleji latin házassági anyakönyvekben szinte majdnem minden személy neve előtt ott van hogy Nobilis (nemes). Arra gondoltam hogy a nem nemesi származású emberek házasságát esetleg egy másik könyvbe jegyezték fel, vagy egyáltalán nem. Mert kicsit furcsa hogy mindenki nemes lenne egy faluban.
5. Mi is az a háromszori hirdetés a házasságoknál, és miért volt fontos feljegyezni ha minden házasságnál ez volt?
Ezek a falvak, ahonnan az őseim feleségei származtak, a város kb. 10 km-es vonzáskörzetében vannak. Még azt is el tudom képzelni, hogy a megismerkedéskor a nők már a városban laktak. Ükanyám házassági bejegyzésénél Balassagyarmat szerepel születési helyként, azért nem találtam sokáig, a myheritage oldal véletlen feldobott linkje vezetett el az ipolynyéki anyakönyvhöz, ahol megtaláltam a keresztelőjét. Az esküvőn lazán városi lánynak mondta magát. Szóval még ilyen is van.
Nehogy azt hidd, hogy az 1600- <1850-s években foglalkoztak ezzel, -Jóska után de még Örzse előtt valamikor tavasszal- ez így ment régen.
Az, hogy többnyire a lány falujában tartották az esküvőt az helytálló hisz nem mentek leánykérőbe 100km-t, 5-20 km belül házasodtak, persze ha valaki nagyobb városhoz lakott közel akkor elképzelhető hogy ott.
De függött a vallástól is hogy hol volt pl EV kápolna.
Aztán függött pl attól is hogy hol volt katona, mert elképzelhető hogy ott ismerkedett meg egy leányzóval.
De egy biztos, nem utaztak 100km-ket szekérrel, lóháton, csak egy esküvő miatt, még ha idejükből kitellett volna is, ez nagyon ritka volt.
Az Én családfámba csak jó ha 10 esetben volt olyan házasság hogy 50km-t mentek a leányzóhoz, előfordult, de nagyon ritka volt.
Nagyvárosok közelében nem tudom hogy ment mert csak falusi/kisebb városi őseim vannak :)
Vagyis pontosítani kellene, hogy mi az az "akkor". :)
Szerintem mindig is jól vette ki magát ha egy nagyvárosban volt az esketés/lagzi és nem egy 50 fős településen.
Amennyiben a menyasszony származott a faluból, a férj pedig a városból. Símán dönthettek úgy, hogy a városban fognak egybekelni.
A századfordulón a monarchia alatt nagy divat volt Budapesten és Bécsben házasodni, rengetegen jöttek fel csak esküvő céljából, holott egyik félnek sem volt semmi köze a városhoz.
Manapság?
Volt kolléga budapesti születésű, itt lakik... elvett egy pest-megyei lányt, természetesen Buda egyik legmenőbb helyén kellett a lagzit tartani. (a lány erőltette). :D
Csak nem gondolod, hogy vidéken lesz tartva? :)))))
Még az sem igaz, hogy mindig a menyasszony születési helyén volt a házasság, nekem eddig minden férfi ősömnek Balassagyarmaton volt, hiába származtak a menyecskék a környező falvakból.
Ez bevett szokás volt főleg a RC vallásúaknál hogy fiatalították a menyasszonyt ha már "öregecske" volt, vagy fiatalabb legyen a vőlegénytől.
Ezért mondom, hogy több éveket is át kell nézni születésnél, házasságnál színtén, ha ismert az első gyerek, pontosabban nem találsz fiatalabbat akkor már sejthető hogy ő az első és annak születésétő nézed visszafelé a házasságit
a menyasszony sz.helyén.
Szóval sokat kell logikázni is, pláne ha sok az azonos/gyakori nevű a településen.
Meg hazudtak akkorákat, hogy csoda, hogy nem repedt meg a templom mennyezete. Ükanyám a házassági anyakönyvben 22 évesnek van feltüntetve, a férje 24. Hát a férj valóban huszonnégy volt, őt meg is találtam a megfelelő anyakönyvben, viszont a menyasszony már 28 volt, 6 évet letagadott, egészen véletlenül találtam meg az 1847-es keresztelését. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ilyenkor csak a papnak lódítottak, vagy ükapám is élete végéig úgy tudta, hogy fiatalabb nála a neje. :)
Már régen csinálom, a magyarországi anyakönyveknél a 1690-es évekből vannak a legrégibb adatok, a németországiaknál vannak adatok a 1600-as évekből. Az őseim nem tettek meg nagy távolságokat Magyarországon, a Buda környéki falvakban éltek. A házasságoknál ezekben az anyakönyvekben a 1780-as évektől írtak életkort. Használok más forrásokat is, egyházi lélekösszeírásokat a 1744-1770 közti időszakból, megmaradt néhány ezekből. A kézírásokhoz meg hozzászoktam néhány év alatt, persze a legrondábbakat én sem tudom mindig elolvasni.
Ha a gyermek születésnél látod hova valósi az anya akkor ott kell keresnek a házasságot is, és lehet hogy 10 évet is át kell nézned valamint több környező települést mert nem biztos hogy ott jegyezték be.
pl nálam is volt juhász -foglalkozása- és több településen jegyezték a gyermekek születését, gondolom amerre terelte a juhokat ott volt a nász is az asszonnyal.
a papok írása valóban igencsak hagy némi kívánni valót maga után, a pontatlanságról ne is beszéljünk, de ez akkoriban így működött, vittél 3 szomszédod és ők megmondták ki vagy és hány éves vagy tanúsították, közbe meg lehet/inkább biztos, hogy 2-5 évet tévedtek.
Ennyire régi időszakra hogy tudtok visszamenni? Nekem a 19. század közepéig simán ment, viszont ott már beleütköztem abba, hogy a születési anyakönyveken sincs rajta a szülőknek már az életkora sem, szóval még nagyjából sem tudom belőni, hogy melyik években kellene keresgélni, meg azt sem, hogy melyik településen.Már az 1800-as években is vígan választottak párt az őseim a közeli falvakból, szóval még csak nem is biztos, hogy elég a balassagyarmati anyakönyvekben keresgélnem. Nézegettem régebbi anyakönyveket, a századfordulós anyakönyvvezetők/papok gyöngybetűivel ellentétben rémrondán és sűrűn írtak, ráasádul az emberek szaporodtak, mint a nyulak, a legkisebb falunál is több száz oldalt dob fel a FS.
MyHeritage programnak van egy családfaépítő változata, Family Tree Builder, azon vezettem az ősök neveit, elég jól lehet keresni benne neveket és a geni programot is használom, oda is felraktam minden őst, azon főleg a családfa nézetet használom.
Nekem 1691-ben vándorolt be az első ismert ős, volt egy másik aki 1692-ben jött Pilisvörösvárra, ő viszont magyarországi településről származott Rohoncról, ami ma osztrák.
A 1550-es ős nálam is kikalkulált, a lánya kötött házasságot 1606-ban és ott volt az apa neve is.
Sajnos nincsen. :/ A zagyvarékasi anyakönyvek nagyrészt nagyon szűkszavúan fogalmaznak, a legtöbb időszakban a házasodó emberek életkora sincs feltüntetve. Ugyanúgy gyermek születésénél is csak a szülők neve, a keresztszülők, és a dátum van feltüntetve.
Jó nagy trehány volt némelyik anyakönyvvezető. Hogy lehetnek egy 36 éves halottnak a szülei "néhai ismeretlenek", ha azt sem tudták, kicsodák, honnan tudták, hogy már nem élnek? Ráadásul a születési és házassági anyakönyvi kivonatán feketén-fehéren ott van mindkét szülő.
Mert azért a vasutat leszámítva még számtalan oka lehetett annak, hogy valaki - 100 évvel korábban a vasúthoz képest - többszáz kilométerrel odébb pakolja magát.
Pl katona volt, vagy olyan dologgal foglalkozott ahol borítékolva volt a vándorlás, pl mészárosok, üvegesek, kőművesek, hajóslegények stb... vagy csak símán kapott valami birtokot, vagy beházasodott egy olyan családba ahol volt némi pénzmag.
Néha elképesztő távolságokat lehet találni a családban. De ha történelmileg utánanézünk a dolgoknak akkor bizony sokszor kiderül, hogy reális volt xy "utazása" vagy mozgása. :)
1870 körül szinte már teljesen behálózza a vasút a történelmi magyarországot.
Bárki, bárhova eljuthatott... és ment is ha volt munka.
Szia freyya! Szeretnék kérni én is, ha lehet még. A dédszüleim 1919 január 27-én házasodtak össze Abonyban, a feleség (Koncsik Mária) születési dátumára lennék kíváncsi, meg hogy hol született. Az e-mail címem: milan.ozsvart@gmail.com Nagyon köszi!
Sziasztok! :) A legtávolabbi ősöm, akivel közös a vezetéknevünk, és eddig sikerült felkutatnom, 1792-ben halt meg Zagyvarékason. Utána a család nem is mozdult onnan egészen az 1800-as évek végéig. Ennek az ősnek az eredetét szeretném felkutatni, és az lenne a kérdésem, hogy létezik-e, hogy Ecsegról, Nógrád megyéből valaki a Szolnok közeli Zagyverékason házasodik, majd ott is hal meg. Ugyanis egyetlen ilyen nevű embert találtam, ő 1725-ben született Eccsegen, és 1792-ben halt meg, a bejegyzésben 70 évet írtak életkornak. Továbbá, hogy valaki tudna-e ajánlani egy Zagyvarékas, Újszász, és e környéki településekkel foglalkozó helytörténeti kötetet. Nagyon köszönöm a segítséget!
Pont ez benne a szép, hogy annyira sokrétű és sokféle lehet a dolog :-) Minél többfelé ágazik a családfa, annál több a kutatnivaló, sosem fogy el. Ne ragaszkodj görcsösen se ahhoz, hogy az adott generációból mindenképp megtalálj azonnal mindenkit, de egy ágra sem érdemes nagyon ráfeszülni, ha épp nem megy. Ilyenkor folytasd egy másikkal. Ha rátalálsz valamilyen számodra új adatforrásra, adatbázisra, akkor futtasd végig rajta a meglévő személyeket, lehet, hogy kidob valami új információt, ami alapján tovább tudsz haladni egy korábban reménytelennek tűnő ágon. Nekem nagyon sok ilyen volt, hogy mondjuk az egyik, már régóta pihenő ágamhoz hirtelen beesett egy új dolog és tovább tudtam haladni, volt, hogy nem is kicsit. Én alig több, mint hat éve foglalkozok a témával, de vannak itt, akik 30-40 éve és még mindig találnak új és érdekes dolgokat!
Hát én már ott elakadtam, hogy egyáltalán kik az őseim, kit kutassak, mert már a dédszülők után nyolcfelé ágazik szét minden, aztán a következő generációnál megint duplázódik. Amúgy teljesen vegyes a felhozatal a különböző ágak között. Eddig találtam napszámost, cipészt, ácsmestert, megyei hajdút, falusi jegyzőt, színészt, meg persze egy csomó háztartásbeli nőt. A dédszülők generációja még valamennyire oké, mert arra még a szüleim is nagyrészt emlékeznek, attól visszafelé kezdődnek a hiányosságok.
Ez mondjuk attól is függ, hogy mit csináltak és hogy hol éltek az őseid. Van olyan családfaágam, amelyről - ahogy írod - csak az anyakönyvekből tudhatók a sarokpontok,és ha megfeszülök sem fogok tudni róluk többet, mert földművesek voltak, akik jellemzően nem hagytak más írásos nyomot maguk után. Itt azt szoktam csinálni, hogy utánaolvasok amilyen mélyen csak tudok az érintett környék történetének, így megtudom, hogy jellemzően hogyan életek, mit csináltak abban a korban, azokban a falvakban az őseimhez hasonló földművesek. De van olyan ágam is szerencsére, amin az emberek pereskedtek, végrendelkeztek, örököltek, közjegyzőhöz jártak, behajtás alá kerültek és behajtattak, újsághirdetéseket adtak fel, tisztséget viseltek, szóval sokkal több írásos nyomot hagytak maguk után. Ma pedig egyre több ilyen anyagot szkennelnek be vagy katalogizálnak címszó és érintett személyek szerint a levéltárak, így esélyem is van rábukkanni ezekre.
"Mennyivel egyszerűbb lesz a jövőben azoknak, akiknek majd mi leszünk a őseik, lényegében az életünk szinte minden mozzanata valamilyen módon dokumentálva van (iskola, munkahelyek, vásárlások a banki kivonatokban, utazások, szállásfoglalások stb.). "
Szerintem nem lesz egyszerűbb. :)
Az átlag a számítógépén gyűjt mindent, már ami van.
A többségnek van egy okostelefonja és feltöltögeti a facbúkra... namármost ez vagy el fog veszni, vagy jobb esetben a delikvens számítógépén is megvan, legalább a fényképek.
Az említett mozzanatok, adatok pedig nem lesznek lekérhetőek valami szigorú adattörvény miatt. :)
Volt egy cikk nemrég, hogy 2000 után szinte lehetetlen kutatni bármit is, mert nincs nyomtatott forrás. :D
Vagy csak alig van.
"Apád meghalt, nagyon sajnáljuk, a hagyatékban találtunk egy 2010-es IDE-csatolású vinyót, mit csináljunk vele (?)"
Ha a modern térképet mutatja a Mapire, az azt jelenti, hogy a kiválasztott történelmi térképből hiányzik az a rész. A kataszteri térképnek ez a megmaradt legszéle, de azért kicsit elkeserítő: meg van Riba (Ipolyszög), Csesztve, Szűgy, és Patvarc, csak pont Balassagyarmat (és Nyirjes) hiányzik.
Balassagyarmatról a katonai felmérések (1941 is) és az általános térkép 1910 körül tartalmaznak épületekre/utcákra részletezett képet, bár azt hiszem, egyiken sem látszanak utcanevek, és telekszámok (mint a kataszterin) persze nincsenek.
Talán a helytörténeti gyűjteménynél lehetne érdeklődni, hogy van-e náluk régi részletesebb várostérkép. Ács Zsuzsa könyvtáros nagyon segítőkész volt, amikor Selmeczyekről kérdeztem.
A mapire oldalt ismeritek? Állítólag kataszteri térképeket lehet nézni, de nekem valami miatt nem sikerül. A környéken az összes faluról régi térképet mutat, de ha rákeresek Balassagyarmatra, a mostani térképét dobja fel.
Igazából elszomorít, hogy még ha mázlista is vagyok, maximum annyit tudok meg az őseimről, hogy mikor születtek, mikor házasodtak, mikor születtek gyerekeik, és mikor haltak meg. Mennyivel egyszerűbb lesz a jövőben azoknak, akiknek majd mi leszünk a őseik, lényegében az életünk szinte minden mozzanata valamilyen módon dokumentálva van (iskola, munkahelyek, vásárlások a banki kivonatokban, utazások, szállásfoglalások stb.).
Arra mi lehet a megoldás, ha valaki római katolikus, a házassági anyakönyvi kivonaton (1936) pontosan ott áll a születési dátum hellyel együtt, és mégsincs sehol az anyakönyvi kivonatban?
Ha még érdekelnek a balassagyarmati rokonok, írj. Kapsz jelszót, és megnézheted magadnak. A másik két olvtárssal is így oldottuk meg. Én örülök, ha azt megtalálom, amire nekem szükségem van, így hosszas kutatgatást nem vállalok, viszont mivel még vagy 10 napig él a fiókom, és én gyakorlatilag mindent megnéztem, amit akartam, szívesen kölcsönadom egy-két napra.
Főleg a pesti polgáriakból van sok olyan, ami csak a negyvenes-ötvenes években készült másolatokban maradt fent, de amúgy a levéltári másodpéldányok ugyanakkor készültek, mint az anyakönyvi hivatalban maradó eredetik. Az 1906 előtti lapok alján található hitelesítések keltezése alapján a másodpéldányt általában még ugyanaznap kitöltötték. Tehát olvasási hiba kevés volt, mert a másoló nagy eséllyel a saját írását másolta.
A negyvenes években lettek lemásolva a polgári anyakönyvek és kerültek a levéltárba. A mormonok ott fényképezték le. Az eredetiek az anyakönyvi hivatalban maradtak.Ott nem kutathaóak
Eredeti polgári anyakönyvek fent vannak valahol? Nekem ezek az FS-re rakottak gyanúsak, a házasságiaknál a két fél és a tanúk aláírása ugyanazzal az írással van kitöltve, amivel az összes többi rubrika. Ennyire egyformán nem írhattak emberek, pláne nem a saját nevüket.
Amikor apám meghalt tizenhárom éve, olyan halotti anyakönyvi kivonatot adtak az egyik megyeszékhelyen, amiben három évvel el volt írva a születési dátuma. Amikor visszamentem, és szóltam, köszönték szépen a jelzést, kijavították az anyakönyvben, és adtak egy új anyakönyvi kivonatot. Ha nem kérem a javítást, örökre úgy marad...
Arra már nem emlékszem, tőlem kértek-e valamilyen iratot, ami igazolja az állításomat, vagy egyszerűen elhitték, amit mondok. Az biztos, nem volt ez a tévedés egy rendkívüli eset, mert meg sem lepődtek rajta az anyakönyvi hivatalban.
Én olyannal is találkoztam, hogy a keresztelési és a polgári anyakönyvben nem egyforma dátum szerepelt a születésnél. November 13-án volt a keresztelő, a keresztelési szerint nov 12-én született, a polgári szerint már 11-én.
Amúgy most utánanéztem, és meglepődtem, hogy a személyi igazolvány mennyire modern találmány. Régen az adatokat bemondásra hitték el. Idős embereknél simán el tudom képzelni, hogy már saját maguk sem emlékeztek mikor születtek pontosan. Manapság annyi helyen, annyiszor meg kell adni az életünk során a mindenféle adatainkat, hogy evidensnek tartjuk, hogy mindenki tudja a sajátját és a közeli rokonokét.
Itt inkább arról lehet szó, hogy a hölgy házasságánál "csaltak" az életkorral. Ezt ugye a valóságban senki nem tudta leellenőrizni ebben a korban, kivéve ha megkérted a papot, hogy nézze meg. (feltéve ha mondjuk ugyanazon településen született a hölgyemény mint ahol az esketés lezajlott).
Tehát a valóságban a házasságnál volt csalás, bemondás alapján írta be a pap/káplán az életkort, amit ugye a születésinél nem tehetett meg, bár akkoriban is bőven akadt olyan, hogy utólag írták be a kereszteléseket. (pl. a káplán a születés helyszínén keresztelt?)
A csalt életkort pedig a házasság után is "cipelte" a hölgy.
Meghalt, majd a rokonok bemondása alapján be lett jegyezve a halál napján az életkor.
Az 1 év tévedést most hagyjuk, az nem hiba, sokszor nem vették figyelembe mely hónapot írjuk, csak az évszámokkal kalkuláltak!
2 éves életkor lecsalás amúgy semmi, ennél sokkal durvábbak vannak. :)
Az viszont furcsa, hogy később nem derült ki/ nem vallotta be :D... sok olyannal találkoztam ahol a házassági életkor nem stimmelt, de a halál bejegyzésénél már igen.
25 éves lány már akkoriban öreg nőnek számított, mennyivel jobban hangzik a 23, nem? :)))))
Ha mondjuk 1837 november elején született valaki, akkor 1860 november közepén 23 éves volt, és 1902 októberében 64 éves, tehát a házasság pontos időpontjától függően a két életkor teljesen egyezik. Hogy a keresztelési anyakönyvvel nem egészen egyezik, az más kérdés. Két megjegyzésem van hozzá: egy, Kossuth Lajos sem tudta saját születésnapját, és kettő, a pap vagy anyakönyvvezető 1902-ben ugyanúgy végig kellett lapozza a keresztelési anyakönyvet, mint mi (kivéve, hogy ő nem képernyőn nézte). Biztos, hogy jó helyre írta be a halált? (Vagyis: a halotti megjegyzés egyenértékű a halotti bejegyzéssel: a halál időpontjára alapvető és megbízható, a születésre kevésbé.)
A születési lesz a hiteles, főleg hogy a halál időpontja is ott van, halálkor a családtagok mondták be az életkort, akik nem tudták sokszor pontosan. A házasságiaknál is előfordul néhány éves eltérés.
Családfámat kutatom, és szeretném kérdezni, hogy lehetséges-e, hogy egy személynek (Lengyel Rozália) a:
-halotti anyakönyvezettében (kelt: 1902. okt. 15. - 64 évesen halt meg) ha kiszámoljuk, akkor a születése 1838.
- a Házassági anyakönyvben megtaláltam stimmel minden kivéve: (1860-ban házasodtak és akkor volt Rozália 23 éves) ha kiszámoljuk, akkor 1837-ben született,
- a születési anyakönyvben pedig az 1835. évben született, és oda van írva a halálának az éve is . 1902. okt. 14
A feleség Abonyban született. A férj halálát nem tudtam kikeresni, mert valami miatt az 1895-1905 közötti rész hiányzik a halotti anyakönyvekből. Nem publikus a címed, így írni nem tudtam, ha írsz nekem, átküldöm a feleség adatlapjáról a printscreen-nel készített képet. Esetleg ha a házasság idejét és helyét tudod, meg tudom ott nézni, abba is sokszor beleírták a születési helyeket.
freyya: Ha még lehet kérni, én egy házaspár születési helyeit szeretném megtudni az abonyi halotti anyakönyvből. A polgári anyakönyvben a férj születési helyének Baksát adták meg, de hogy a bejelentő melyikre gondol, nem tudom, mert megyét nem írt. (A lehetőségek nagy részét már kizártam.)
V. János, elhunyt Abonyban, 1901. november 12-én, 67 éves korában.
V. Jánosné Urbán Anna, elhunyt Abonyban, 1917. november 30-án, 90 éves korában.
Előre is köszönöm.
gesztimisi1694: Az Illésy gyűjtemény egy családtörténeti cédulagyűjtemény, ami elérhető a hungaricana-n és az adatbazisokonline.hu-n is.
Az iratok digitalizált változata nem érhető el online.
OBSzidian: Az biztos, hogy az 1828-as összeírásban ilyen, vagy hasonló nevű emberek Turjaremetén és Csepében nem találhatóak. A XIX. századi kataszteri térképen Turjaremeténél (1863) felsorolták a földbirtokosokat. Talán segíthet valamit, ha végig nézegeted őket. (Rarocha név nem lehet a Radocha félreolvasása?)
Esetleg kutatja valaki a Somogy megyei (niklai, kadarkúti) Korenika /nemes/ családot? -> (Akik Túrmezei Erzsébet (1912-2000) evangélikus költő ősei, illetve a Veszprém megyei Külsővat /környékéről/ származnak) A családot az ~ 1830-as évek előtt Kronekkernek anyakönyveztek... -> (964. oldal =>http://real.mtak.hu/18643/2/BDlev2.pdf )
Ha igen: Lehetséges, hogy a Korenika és a Kronekker, az 2 különböző családot takar??? => HIPOTÉZIS: A Kronekker családnak 1782-re már nem volt nemességet igazoló okirata, mivel megsemmisült egy háztűzben (https://archive.org/stream/vasvrmegyenemes00balogoog#page/n306)! A vadosfai származású Kronekker János Jónás (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS54-4312-8?i=285&cat=76623) fiának, Sándornak, aki a XIX. század elején a Somogy vármegyei Niklára került, 1829-ben igazolnia/legitimálnia kellette nemességét (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSBP-Z75X-W?i=103&cat=66718). A nemesség-igazolást végzők valószínűleg összekeverhették [mivel a Kronekker-t hívták/írták Kronák-nak vagy Koronák-nak is, míg a Korenika-t Kollonics-nak vagy Kranika/Krónika-nak] a - túrmezei - Korenika család meglévő okmányával [A Korenika családot 1793-ban ismerte el nemesnek Somogy Vármegye (http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0018/15.html), valószínűleg a XVIII. század végén Kaposváron, majd Berzencén tanító Korenika János [felesége: Goda Róza] kérvényére!] a Kronekker családot. Így az 1830-as évektől Kronekker Sándort és testvérét, Kronekker Sámuelt, illetve leszármazottaikat túrmezei Korenika vezetéknévvel anyakönyveztek/hívtak!!!
Illetve az Illésy-féle Családtörténeti Gyűjtemény elérhető online???
Ne haragudjatok, hogy nem jelentkeztem, csak közben rájöttem, hogy az 1895 utáni dolgokat is praktikusabb itt, az egyházi papírokban keresni először, mint a FS-n a polgáriban, mert egyrészt gyorsabban töltődnek be az oldalak, másrészt mivel csak egyetlen felekezet van benne, nem a teljes lakosság, jóval kisebb az adatbázis.
Tudna valaki segíteni, hogy hol keressem Bököny görögkat. 1850 előtti házassági anyakönyveit? Országos lLevéltárban nincs, Hajdúdorogi püspöki levéltárban nincs.
Az úriszéki iratok érdekelnek. Amikor én kutattam akkor ezek még nem voltak elérhetők. Jánoshidával kapcsolatban érdekel bármilyen adat, azon belül is az Antal (Antóczi), Szivák családnevek. Hátha akad egy-egy apró adat, melyekre az elveszett anyakönyvek miatt szükségem van. Csak 1825-ig kellene átnézned. Köszönöm.
Na én nagyjából kiveséztem, amit akartam, augusztus 18-ig van hozzáférésem, és még kb. 1500 oldalt nézhetek meg, szóval ha bárki bármire kíváncsi a váci egyházmegyéből, ne tartsátok magatokban! Printscreen segítségével bármit meg tudok örökíteni.
A Rarocha Mária név az Ung megyei Turjaremetén kiálltott római katolikus születési anyakönyvi kivonaton szerepel mint anya neve.
A Gomelát (Gamolán) Katalin név, egy református születési anykönyvi kionaton szerepel, amit az Ugocsa megyei Csepe község református templomában állítottak. Szintén az anya neve rovatban szerepe és római katolikus vallású volt. Ugyannak a személynek az anyakönyvi kivonatban Gomelát Katalin a anya neve, a katonai iratban pedig Gamolán Katalin.
Mindkét születés az 1800-as évek második felében volt, az iratokat viszont az 1900-as évek elején állították ki.
Egyik hely sincs fent az FS-n
Esetleg valakinek a Turjaremetei római katolikus vagy Csepei református anyakönyvek nincsenek lefotózva?
Hú, ez szuper, már regisztráltam is, remélem, holnap átmegy az átutalás, és aktiválják. Ráadásul itt benne van Balassagyarmat is, ami a család fő székhelye, sokkal több mindent meg tudok nézni, mint gondoltam. :)
vörösvári: Lehet, hogy félreértem a szöveget, de szerintem a főigazgatói utasításban nem írják azt, hogy nem kutathatóak az anyakönyvek, hiszen a 93/A. §-át, mint kivételt hozzák fel a 3. oldal 5. pont alatt. És ott, a 93/A. § (1.)-ban a halotti anyakönyveket már 30 év letelte után kutathatóvá teszik.
Sajnos az új szabályozás szerint SEMMI SEM kutatható. Egy főigazgatói utasítás értelmében az összes levéltár - mert összevonták őket - MINDEN kérést elutasít, bár ők finomabban fogalmaznak: átirányítanak az illetékes anyakönyvi hivatalhoz, ahol viszont pontos adatok hiányában nem foglalkoznak a kérésekkel és pontos adatok esetén is csak egy erősen szűkített adattartalmú hiteles másolatot adnak ki. Lényegében a levéltárak az új 130 éves korlát alkalmazása miatt a TELJES polgári anyakönyvbázist csak tuhudományos kutatás céljára nem zárolták.
Levéltárban térítés ellenében (4 óra, vagy egy nap) fényképezni engednek, kivéve az anyakönyveket, különös tekintettel a születésíre, amit ki sem adhatnak.
Ha rokon vagy, és bizonyítani tudod, irány az illetékes anyakönyvi hivatal (vagy az otthoni kormányablak - talán már helyből is lehet kérvényezni a másolatot, azt nem tudom...)
Én is azt hittem.... Elolvastam a szabályzatot, majd Sopronban amikor azért rákérdeztem, hogy akkor ugye lefényképezhetem, úgy néztek rám, mint aki el akarja lopni az anyakönyvet. Közölték, hogy a telefont elő sem vehetem... Mondom, akkor lemásolják nekem? Dehogy, az anyakönyvi hivatalban lehet kivonatot kérni - jött a válasz. Nem álltam le vitatkozni. Egyébként 1943-as és 1951-es halottiról beszélünk.
Freyya: ha nem a családfa-nézeteket használod, hanem a személyek részletes oldalait, akkor mindig ott vannak a testvérek is. A részletes oldal nem olyan képszerű, mint az ábrás nézetek, de cserében átláthatóan mutatja az adatokat, családtagokat, és forrásokat.
Az FS-nek a magyarországi egyházi anyakönyvek filmezésére csak a polgári anyakönyvezés kezdetéig volt szerződése. Ezt néhol olyan szigorúan vették, hogy a filmezéskor letakarták a bejegyzéseket 1895 október elsejétől. A későbbiek az egyházakon keresztül néha interneten elérhetőek, előfizetéssel. (Evangélikus: Őskereső; katolikus: egyházmegyénként változik.)
Vác és Cegléd azért hiányzik a polgáriakból, mert Pest megye nem csatlakozott az FS adatmegőrzési szerződéséhez. (Nagy szerencsénk, hogy Budapest nem Pest megye része.)
örökre az lesz elérhető amit a mormonok lefényképeztek, kivéve ha lesz egy olyan kormány amelyik hoz egy normális törvényt az anyakönyvekről és támogatja a levéltárak anyakönyveinek felrakását a netre, most sajnos a jogvédők akarata érvényesül
Nekem 1912-es váci, illetve 1897-es ceglédi születési anyakönyvek kellenének. Ugyanez az időszak a többi megyénél teljesen publikus a neten, nem hiszem, hogy élőben már a korlátozott időszakra esne. A FS adatbázisát amúgy szokták kiegészíteni újabban publikálható oldalakkal, vagy ott már örökre csak az lesz elérhető, amit annak idején a mormonok lefényképeztek?
Igen, el kell menni a Pest megyei levéltárba és odaadják, én is néztem ezeket a köteteket, 10 éve. Most nem tudom hogy milyen időbeli korlátozások vannak a megtekintésre, van egy új törvény ami tovább csökkentette a megnézhető időszakot. levéltáranként változik a gyakorlat a törvény értelmezésében, de erről írjanak aki mostanában voltak ott. A halálozásokat biztos meg lehet nézni teljesen 1980-ig, a többinél nem tudom.
Idáig értem, csak ha a mormonoknak a 60-as években az akkori technikával sikerült megörökíteni a fél világot, akkor 2018-ra igazán beszkennelhették volna a levéltárak a maradék anyakönyveket.
Ez szomorú hír. És azóta sem digitalizálták? El kell menni helyi levéltárba, ha keresni akarok benne? De amúgy hogy van ez? Beállítok idegenként egy levéltárba, és simán a kezembe adnak ilyen régi könyveket?
Mert 1895-ben kezdték meg az állami anyakönyvezést, előtte csak egyháziak voltak, azért fényképezték le őket annak idején a mormonok a szocializmus idején a 60-as években.
Még azt szeretném megkérdezni, hogy ha a familysearch oldalon készítek családfát, akkor hogyan tudom beállítani, hogy ha a családfára kattintok, akkor ne mindig csak a szülő-gyerek kapcsolatokat mutassa, hanem ott legyenek minden generációban a testvérek is? Én, szüleim, nagyszüleim, dédszüleim stb. ott vannak, de ugye mindenhol vannak oldalsó ágak is. Hiába vittem be személyeket, nem jelennek meg a családfán.
Illetve az egyházi anyakönyvek miért mindenhol csak 1895-ig vannak? Utána is még elég sokáig szokás volt megkeresztelni a gyerekeket, és házasodtak is sokan templomban. Ha már a polgári anyakönyveket nem tették fel, ezekből is sok mindent meg lehetne tudni.
Sziasztok! Az létezik, hogy a familysearch oldalon olyan településeknél, mint Vác vagy Cegléd csak egyházi anyakönyvek vannak fent, államiak sehol? Vagy valamelyik közeli nagyobb városhoz (Budapest, Kecskemét) lehetnek odacsapva?
Nem találkoztam még az általad említett családnevekkel.
Ha a Gomelát - Gamolán Katalin név esetleg egy személyre utalhat a családi iratokon, akkor az eredeti nevet elég nehéz lesz megállapítani, hogy mi is lehetett a helyes olvasata.
Amúgy Gomel egy fehérorosz város neve.
Rarocha családnév a FamilySearch szerint az USA-ban bukkan fel, és nagyon valószínű, hogy a sokkal számosabban ugyanitt meglévő Raroha családnevűek közé tartozhatnak.
A Rároha-Raroha nevűek egy része- talán mind?- egészen biztosan magyar ill. magyarországi gyökerű
az USA-ban, valamikori kivándorlók és azok leszármazottai.
A magyar FS a Rároha-Raroha nevet legnagyobb számban,- de az sem sok, - a 19. század végéről Diósgyőrből és környékéről ismeri, (Felsőhámor - Miskolc) ill. 1 fő Bp-Józsefváros.
A 20. században feltűnik a név Kispesten, egy az USA-ból visszaérkező, téríteni hazajövő pünkösdista prédikátor neveként.
A szlovák FS a 19. század közepe táján Liptószentmiklósról jegyzi a családnevet, 2 adattal.
Nem beszélek szlovákul, de van olyan fordító, amely a rároha szó fordítását kerecsensólyomként (máshol>sólymok) hozza, bár a visszafordításnál már saker szóval adja vissza ezt a sólyom fajtát.
Talán innen gyökerezik a családnév? A ráró a magyarban is jelent ragadozó madár fajtát.
(a szó 17.századi szlovák alakja megjelent rároch formában is)
A mai szlovák névkereső nem ismeri a Rároha-Raroha-Rarocha családnevet.
A JONH DOE családnévkereső az USA-ban talál 58 Raroha nevűt, míg Lettországban/?/ 2 főt.
A mai Magyarországon-Szlovákiában nem mutatja ki ezt a nevet.
Azt szeretném tőletek kérdezni, hogy az Egri Főegyházmegyei Levéltárral kapcsolatban van -e tapasztalatotok?
Az egyházmegye területén lévő települések bérmálási anyakönyveit szeretném kutatni, 3-4 település konkrét 10-20 éves periódusait átnézni. Úgy tudom, hogy a püspükök "bérmálási körutakat" tartottak, tehát nem minden évben jutottak el egy adott településre. Ezért megkerestem őket e-mailben, megadva a konkrét településeket általam kutatott időszakait. Azt kérdeztem a levéltártól, hogy hogyan és mikor kell kérnem az iratok előkészítését, hiszen az ország másik végéből nem szeretnék odautazni blikkre. Még válaszra sem méltattak. Eddig bármely levéltárat megkerestem, mindig válaszoltak.
Digitalizálva neten nincsenek fenn ezek az anyakönyvek? (Mégha fizetős is)
Tudtok vmi tanácsot adni, hogyan tudnám ezeket az anyakönyveket megtekinteni?
Egy talán egyszerű kérdéssel jönnék, de most rendesen elgondolkodtam rajta. Szabolcs megye 1773-1774-es Urbáriumait nézegetem, őseim neveit keresgetve. Elméletileg fel vannak benne sorolva a jobbágyok, de... Ha biztosra tudom hogy adott településen élt az ősöm ebben az időben, akkor miért nem találom őt az Urbáriumban? Nem tudok róla, hogy bármilyen módon nemes lett volna, illetve cigány sem volt (ha jól tudom ez utóbbiak sincsenek benne). Milyen titulus mellett lehetett még ebből kimaradni?
... "cum filia Joannis condam cseri Anna"... Szerintem azt jelenit, hogy ..."hozzámegy néhai Jánosnak Cseri Anna nevű lányához.." tehát értelmezésem szerint Cseri Anna apja cseri János aki a házasságkor már halott. Hozzáteszem latinul nem tanultam, csak "láttam" már pár házassági anyakönyvet, ahol a házasulandóknál csak a menyasszony apjának a nevét írták be, mint itt. Remélem a latinul tudók nem köveznek meg. A végén értelemszerűen a tanúk neve szerepel.
e_n_d_r_e: Nem hiszem, tudtommal Szlovákiában 100 év a kutathatósági határ a halotti anyakönyveknél is. Az ennél "frissebb" anyakönyveket nem lehetne online kutatni.
------------------------------------
Az antenati-n (olasz anyakönyvi adatbázis) megváltoztatták a képek linkjeit, de a linkvégi számok megmaradtak. Szóval akik csak a képek linkjeit mentették el, tetszőleges új képlink száma helyére a régi számot írva, megkapják az anyakönyvi lapokat.
Meg tudja fejteni nekem ezeket valaki? Az eleje megvan, a vőlegény és a menyasszony adatai egyértelműek, amire kíváncsi vagyok, az egyik tanú, Casparius Neubrand neve alatti néhány szó, illetve a megjegyzése rovat(ok)ban leírtak.
Szerintem az anyakönyv látható része alapján ez egy település vagy résztelepülés román neve,
mert Terebes is románul van bejegyezve. Volt, hogy románul vezettek gk. matriculákat.
Tapasztalatom szerint az anyakönyvekbe a távolabbi, más megyében fekvő falvakhoz általában beírták a megyét is, ahová tartozott. Nem tudom, ebben a könyvben ilyenre találni-e példát?
A leírtak miatt elsősorban Szatmár megyeinek gondolnám ezt az Odasia települést.
Ilyen román falunév viszont nincs Szatmárban, ill. a nekem elérhető nyilvántartásokban sem szerepelt a régebbi időkben sem. Attól még persze lehetett ilyen név.
A bejegyzést én is Odasiának olvasom, mint te, s mivel egyszerűen magában áll, a pap számára
közismert lehetett, így feltételezem, hogy Terebes (Krasznaterebes) környékén volt.
Terebesnek voltak külterületi lakott részei- majorok?- de ezek magyar neve alapján én nem tudom,
hogy ezek közül valamelyik lehetett-e románul Odasia.
Esetleg az itteni Aliza-Aliz településrésznek lehetett-e ez a román megfelelője?
Azt sem tudom sajnos, hogy ha esetleg nem falunevet takar a bejegyzés, ez a szó, vagy maibb formája jelent-e valamit románul.
Nem segített, de leírtam ezeket, hátha valakiben felmerül más gondolat, ötlet ami előrevinne téged
Ez egy krasznaterebesi görög katolikus anyakönyv. A település Szatmár megyében, Nagykároly mellett található. A Julianna nevű lány születési helyeként "Odasia" van feltüntetve. Tudja valaki hogy ez melyik település neve volt? Esetleg mást jelent? Köszönöm.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni abban, hogy a Family Try Build családfakészítő program van feltelepítve a gépemre, de le kellene mentenem mivel a gépemet fogják modernizálni. Hogyan csináljam, hogy a felvitt adatokat a későbbiekben is fel tudjam használni. Köszönöm a segítséget előre is.
A faluban már több mint száz éve éltek ilyen nevű családok, az 1750-es években még Macko néven, de később már cz-vel vagy tz-vel írták. Nem igazán világos, hogy 1884-ben, a monarchia idején, amikor vadul magyarosítani akarták a nemzetiségeket, miért jegyzik meg, hogy szlovákul valaha máshogy kellett írni.
Köszönöm a segítséget :) Az anyakönyvekben akik 1848-ig voltak nemesek azok kisnemesek az hogy az összeírásokban miért nincs benne aszt nem tudom akár ahogy mondod valószínüleg nem igazolták a nemeségüket de hátha más többet tud erről
Igen köszönöm találtam én is ilyet. Azt gondolom viszont, hogy a nemesi összeírásban azokat nem tüntették fel, akik nem igazolták nemességüket. Úgy költöztek a településre korábban, elszegényedhettek. Lehet, hogy nemesi kiváltságaik voltak az előző lakóhelyükön, de miután onnan valamiért nem kértek bizonyságlevelet elvesztették a kiváltságokat. Az anyakönyvben, miután a nemesség emléke még megvolt, néha mégis feltüntették. Vagy nem voltak nemesek soha, de kivagyiságból egyszerűen bemondták a pap meg beírta, mert neki mindegy volt. Én erre a két dologra tudok gondolni. Kíváncsi lennék azért, hogy más tud-e többet az ilyen esetekről.
A FamilySearch oldalon a keresésnél a Catalog-ra kattintva be kell írni a megye nevét. Javaslatként kiadja a legelső sorban, hogy Hungary,......(a keresett megye). Arra kattintva több megyénél elérhetőek már a nemesi összeírások (nobility).
Igen, én is észrevettem, hogy az özvegyeknél nem jelölnek ilyesmit, szóval valószínűleg igazad lesz, és tényleg a feleségeket jelölték így. Ami a lányokat illeti, tény, hogy nem igazán jegyezték be őket, és ezt nem lehetne csak azzal magyarázni, hogy az esküvő után a férj családjának házához kerültek, mert sokan csak húsz éves koruk után házasodtak meg.
Mit gondoltok, miért van az, hogy az anyakönyvben egy személynél az 1800-as évek elején néhány bejezésnél (nem mindenhol) oda van írva, hogy nemes, de az nemesi összeírásban viszont nem szerepel a neve. Bemondásra ment? Több ilyen személyt is találtam, nem értem. Találkozott valaki ilyesmivel?
Szinten minden személynél van egy inquilinus (valamely falvaknál colonus rovatnál szerepel sok, ott meg inquilinus-ok nincsenek). Pl. mindjárt a második személy egy özvegy, ott nincs + fő. Én elméletem szerint ezért a házastársat takarhatja.
Ugyanakkor 2-3 főnél több egy adózónál nem szerepel, az is furcsa, hisz sokkal nagyobb családok lehettek régen (szülők, testvérek stb.)
Másik: szerintem a filii & filiae rovatokat, főleg a lányokat nem nagyon vették komolyan, mert alig 1-2 helyen van beírva, az irreálisan kevésnek tűnik.
Nem tudok leallni. Megneztem a nyircsaholyi rk ak-et, hatha eltevesztettek a vallast. Talaltam 60 Humenyik nevűt, de egyik sem stimmel. Azon viszont meglepodtem, milyen feluletes munkat vegzett az indexelo. A 60 nevbol 29 hibas, pedi szinte mindegyik jol olvashato. Szerencse, hogy ott van az eredeti ak. Megprobalok Kassa környékén meg korbenezni.
Azt hiszem feladom. Se Humenyik se Matu nincs a megyeben, akihez kapcsolódhatnek. Tegnap ujabb zempleni gk falvakat neztem at, hiaba. Köszönöm a tanacsaidat.
Sajnos nagyon szűkszavú a görögkatolikus házassági bejegyzés, de mivel származási hely más település nincs megadva, így erősen feltételezhető, hogy onnan származik (a rovat származási és lakóhelyet jelöl és más bejegyzéseken, ahol külön születési hely is meg van jelölve, látszik, hogy nem csak formaságból van a cím kiírva). Az egyházi halotti anyakönyvben van XIX. század második felétől a születés helyét is megadják, ami a polgári halotti anyakönyvekben 1907-től nem szerepel, így ha az egyházi halotti bejegyzésében nincs külön születési hely megadva, akkor az is azt erősíti, hogy helyben született. A görögkatolikus ak.-et 1830-as évektől kezdve végig kell nézni és minden ilyen vezetéknevű egyént kijegyzetelni és keresni az összefüggéseket. Ha semmi adat, akkor a kört ki kell terjeszteni.
Mit tudhatok meg atemetoi nyilvantartasbol? Amit eddig is tudtam. Mikor, hol halt meg. Azert kellene az egyhazi anyakonyv hatha több infot tartalmaz, mint a polgari. Nem tudom hol született /elvileg Pusztadoboson/, csak kb. Hogy mikor, hol es mikor kotott hazassago, kik a szulei. Ezek nelkul nem tudok tovabb menni. 360 osomet megtaláltam, a legrégebbi 1706-os, 9. generacio. Ezzel a ket dedivel nem jutok elobbre.
A polgari anyakonyvben benne van mikor halt meg, hol halt meg. A temetoben ott van a sirkove. Rajta Matu Maria, ferje Okaly Janos leanyuk Marta. Az egyhazinak meg egyszer nekifutok. Megadtam a halal pontos idejet es kerestek az ak. - ben. Lehet, hogy a temetes idejet irtak be es az nem ugyanaz. Humenyik Ferencnel sem egyezik a polgari es egyhazi datum a halottikban.
Nem sokat tudok rola. Terez nevu gyermeke szuletesekor/ 1896.maj. 19.Fabianhaza/ 28 eves volt. Az is benne volt, hogy Pusztadoboson szuletett es rk. Elso gyermekük 1887.maj.11.-en született Meg 5 gyerek szuletett mindegyik Fabianhazan Maria is ott halt meg1922. Okt. 9.-en. A polgari halotti megirja, h. apja Matu Istvan. Nincs tobb info. Egyhazi halotti pedig nincs, annak ellenere, h. ott temettek el. Nagyon szep marvany siremleke van, de csak aneve, ferje neve Okaly Janos van rajta. Ma atneztem a kornyezo falvak anyakonyveit. Nem talaltam.
A polgari anyakonyv szerint 1913.feb.24.-en halt meg Fabianhazan. Sajnos az ak. - ben csak a feleseg neve van, semmilyen mas adat nem szerepel. A masik agon a dednagyanyammal nem boldogulok. Neki megvan a hazassaga, apja neve, halottija. A polgariban megvan a halala, az egyhaziban nem szerepel, pedig ott van eltemetve. Vele is lefutottam a keresős köröket, semmi. Ot egy masik kutato is keresi, eredmenytelenul
"Tegnap felhivtam a fabianhazi gk. papot,mert ott halt meg. A halottiban annyi, h. 75 eves volt"
Igen, sajnos a feleketezi anyakönyvek nem annyira részletesek, mint a polgári anyakönyvek. De a polgári anyakönyvekben sokkal több adat van (születésről, házastárs, szülők neve, születés helye). És az segíthet sokat, ha meglenne.
Pontosan mikor halt meg? És hol? (nem hol volt eltemetve, hanem hol halt meg, mert az ott illetékes polgári anyakönyvbe kellett bekerülnie)
Ha 1867-ben 26 évesen házasodott, akkor körülbelül 1840-ben született, azaz 1916 körül halt meg.
A korából és kb születéséből mindenképp 1895 után halt meg, amikor már a polgári anyakönyvezés (is) volt.
Termeszetesen neked cimeztem az uzenetet. Raneztem a szamokra es nem kapcsoltam. Kerlek nezd el nekem, nem kotozkodni akartam. Orutem, h. valaki egyaltalan reagalt. 73 eves vagyok neha kicsit lassu. Tegnap felhivtam a fabianhazi gk. papot,mert ott halt meg. A halottiban annyi, h. 75 eves volt. Atneztem a hungarikanat, semmi. A radix hasznalhatatlan. Pont azokat a telepuleseket nem emliti, ahol sok Humenyik el. Pl. Papos, Oros. Az urbalegend szerint a csalad felvidekrol szarmazik. Ezert Kassa kornyeke inkabb szoba johetne. Kb. 13-15 gk kozseg ak. - t neztem at itthon. Sok Humenyik el Szlovakiabande ezeket en mar biztosan nem fogom kutatni.
Ha a Tudnál mutatni egy példát? (Egyelőre azt gondolom, hogy az inquilinus maga az adófizető.) sorra gondoltál, azt h19_1292k 18560 sz. hozzászólására írtam. Valóban sok munka lesz utánanézni, és akkor még nem vettem számításba azt a lehetőséget, hogy egy másik megyéből, vagy a közeli határ miatt a mai Románia területéről származik. Ránézve az adatbázisokra, SZSZB megyéből leginkább Nyírcsaholyról, Nyíregyházáról és Mátészalkáról vannak adatok. A megyén kívülről érdemes lenne belenézni a szarvasi ev. anyakönyvekbe is.
Jol feladtad nekem lecket! Eloszor azt tisztazzuk mit jelent az utolso sor? Nem tudom ertelmezni,fogalmam sincs mit kersz tolem. A többiről majd kesobb, most mennem kell.
borabora45: A fábiánházi anyakönyvekben rajta és a leszármazottain kívül van még Humenyik? Ha van, esetleg valamilyen rokonságban állhatott Ferenccel és az ő ágát követve Ferenc származási helyére is rátalálhatsz. Egy másik lehetőség lehet még az, hogy a különböző adatbázisokban (Hungaricana, ADT+, Radixindex stb,) lévő SZBSZ megyei Humenyikeket kiírod. Ezután a származási vagy lakhelyeik görög katolikus anyakönyveit átnézed.
h19_1292k: Tudnál mutatni egy példát? (Egyelőre azt gondolom, hogy az inquilinus maga az adófizető.)
Itt érdemes az adott vármegye/járás alapján és környékén kiírni, hol volt g.kat anyakönyvezés még, hátha egy település kimaradt.
Illetve: Minden mást átnézni megint: összes gyerek születései, bejegyzések is. Házassági bejegyzésben nem volt származás helye? Vagy ha van másik ilyen nevű, lehet, hogy testvérrel jött arra a településre?
Illetve halála mikor lett bejegyezve? Az már valszeg polgári anyakönyvezés időszaka, és abban szokott lenni származás helye.
Mar teljesen megkeveredtem. A gyerekek Nyircsaholyban szulettek, ott nem volt gk. egyhaz ezert Fabianhazan anyakonyveztek. Ferenc szuletesi helyet es a szuleit nem talalom, igy nem tudok tovabbmenni. Az osszes gk falut atneztem a kornyeken, pedig nem konnyu, mert nagy részuk nincs indexelve. Semmi eredmeny. Arra varok, hatha valaki segit hol probalkozzak.
Humenyik Ferenc, gk. vallasu, a csalad nyircsaholyi. A nyircsaholyi görögkatolikusokat Fabianhazan anyakonyveztek, de ott nincs nyoma a szuletesenek. 1867.feb.18. - an hazasodott, ekkor 26 eves volt. Felesege Olah Maria 22 éves 1913.feb.24. - en halt meg Fabianhazan. Agyerekei is ott szulettek, koztuk a nagyapam. Ennyit tudok.
Én úgy tudom megtalálni, hogy a Catalog rovatban rákeresek az adott megyére (pl. Zala,Hungary) és ott kiad olyat, hogy taxation, az az adóösszeírás 1846-ig és nobility, az pedig nemesi iratok.
Én eddig túl sok hasznos adatot nem találtam benne, de ha lesz időm, igyekszem mindet átfutni, amelyik vidékek nekem fontosak. Sajnos pl. cselédek, szolgák, béresek szerintem abszolút nem szerepelnek benne, így elég szűk kör vonatkozásában nyújt segítséget.
A Somogy megyéből ( korábban Tolna megyei rész területéről ) származó Kurdi család kutatása során jutottam el Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című könyvhöz. A Tolna megyei résznél a megye főbb birtokosai közt említi Kurdi család béli Györgyöt, aki 1447-ben a megye követe volt az országgyűlésen. (Kovachich. Vest. Com. 265.). Eddig sehol nem találtam bejegyzést esetleges nemesi származásra. Abban kérném a segítségeteket, hogy valaki kutatta-e, vagy kutatásai során találkozott-e a Tolna megyében élő itt leírt Kurdi családdal.Esetleg hol tudnék jobban utánanézni annak hogy ki is volt Kurdi György aki képviselhette Tolna megyét az országgyűlésen.
Minden segítséget előre is köszönettel, üdvözlettel,
Feudális adóösszeírásokban és 1828 évi összeírásban is szinte minden személy háztartásánál meg van jelölve általában 1 fő inquilinus, de egynél több szinte sehol. Ez a gyakorlatban mit takart? Feleséget jelentette? Nem hiszem, hogy mindenkinek szolgája lett volna.
22.kerületben lakom,ha gondolod érdeklődök a plébánián; feltételezésem szerint ez a budatétényi Szent Istvánt jelenti. Nincs tapasztalatom ebben, de hátha...
Köszönöm! Igen végig Nagytétény, abban pedig nincs benne, akit keresek (Budatétényben született). Azt gondolom, hogy a budatétényi anyakönyvek talán még nincsenek digitalizálva, legalábbis a Family Search-on nincs fent és még másik oldalakon sem bukkantam rá, de hátha valaki tud valami biztatót!
Köszönöm! Én is megnéztem ezt a menüpontot is, hátha Nagytétény és Buda- illetve Kistétény nem különült el annyira, de én születésit keresek itt pedig csak halotti és házasságkötésiek vannak.
Sajnos nincs. Legalábbis a keresett anyakönyvi bejegyzés nincs ott. Van egy utólagosan (1975) kiadott anyakönyvi példányom és abban azt írják, hogy a XXII. kerületi születési anyakönyvek alapján állították ki, de a linkelt anyakönyvi bejegyzések között azon a napon nincs születés, ezért is gondolom, hogy Budatétény külön van (1915 ápr.-ig Kistétény).
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Dédszüleim 1919 január 27-én házasodtak össze Abonyban. Dédapám 1895-ben született Újszászon, az ő ágát sikerült felkutatnom. A dédanyám viszont 1895 után született Jászkarajenőn, és a familysearch-ön nincs feltöltve 1895 utánról semmi se Jászkarajenőnél, se Abonynál. Mikor a Pest megyei levéltárban voltam, akkor azt mondták, hogy az abonyi születésiek teljesen le vannak korlátozva, nem nézhetem meg őket. A házasságit azt meg tudtam volna nézni, de nem volt bent. Hogyan tudnám felkutatni a dédanyám ágát szerintetek? A szülei nevét tudom. Előre is köszönöm a segítséget.
Volna valakinek jelenleg élő GYEL előfizetése? Meg tudnád nézni Hanzséros Zsigmond-Horváth Magdolna Hegykő, esküvő, 1947-01-22, kik voltak a lány szülei?
Ha Te vagy az a Selmeczy Dávid aki Bóbiss-Selmeczy László gyászjelentésén szerepel, akkor igen, Selmeczy Sándor és Rőczey Borbála voltak a közös ükszüleink. Úgy tudom, hogy édesapám nagybátyja Józsi bácsi tartotta a kapcsolatot nagyapáddal, de még nem voltam kilenc éves, amikor hazatelepedett (és pár hónap múlva elhunyt), tehát a részleteket nem igazán tudom.
Email címeim a gmail-en és yahoo-n egyeznek a "nick"-emmel, szivesen levelezek személyesen.
Igen ő halt meg, az uxor - a házastárs neve, tehát Ágnes Mészáros Pál felesége és utólag odaírta a pap a lánykori nevét a Győrit, lehet hogy elfelejtette beírni és utólag jutott eszébe.
Az anyakönyvekben a bejegyzések mindig bemondás alapján történtek. az adatok helyessége nem volt sarkalatos kérdés. Pl. a halotti bejegyzésnél, vagy a házassági bejegyzéseknél az illető személy életkoránál akár öt év eltérés is lehetséges volt. A nemesi származás feltüntetése is csak bizonyos időszakokban volt jellemző, tehát semmiképp sem kötelező. A nemes bejegyzés is bemondás alapján történt. A nemességet bizonyos időszakonként a nemesi vármegye előtt igazolni kellett (constriptio). Ekkor a hiteles dokumentumokat kiváltság leveleket be kellett mutatni, vagy legalább a jogfojtonosságot igazolni kellett. Sok esetben tanu meghalgatásokat tartottak. a nemesi vizsgálat ezek után jóváhagyta vagy törölte az illetőt a vmegye nemesei közül. A döntés ellen fellebbezési lehetőség is volt. a törlés a nemesi kiváltságok megvonását is jelentette tehát az illetőnek megnőttek a terhei is. azok a családok akik törölve lettek attól függetlenül nemesnek tartották magukat és a településen úgy is tartották őket számon. Sok estben a korábban törölt nemesek utódai újra igazolni tudták a nemességüket. Bocskai István mint Erdély fejedelme szintén rendelkezett nemesi cím adományozás jogával. Sok ezer hajdút nemesi címmel ruházott fel. Itt szó sem volt címer adományozásról. Címeres nemeslevelet valóban az uralkodók, nádorok, Erdély fejedelme adományozhatott. Ezen kívül nemesi kiváltságot lehetett szerezni a birtokokra, telkekre is. Ez azért volt fontos mert a nemesi kiváltságok mindig az adott birtokra vonatkoztak. Tehát ha egy nemes ember nem nemesi telken élt akkor ugyanúgy kellett adóznia mint a nem nemes embereknek. A nemesi cím kérdése még ennél is sokkal bonyolultabb kérdés volt. Én csak néhány szegmensére utaltam.
Rakamaz polgári halotti anyakönyveket keresem 1926-40 között a Fs-en. Valaki megtalálta már? 004526094-004526120 közötti számoknál szerepel sok anyakönyv, de az érintett rész hiányzik, de meggyőződésem, hogy valahol biztos fent kell lennie. Ha valaki már profin átlátja az FS rendszerét, és megtalálta, megköszönném, ha tudna küldeni linket hozzá.
És elvileg éltek olyan emberek is akkoriban, vettek nemesi birtokot, de gondolom azokat nem nemeseknek jegyezték be az anyakönyvekbe? Mert ilyenről hallottam, hogy volt ilyen is.
Így nem válhatott nemessé senki sem, tehát ha valakit ez alapján jegyeztek be nemesnek az anyakönyvbe, hibáztak.
Főnix44: Valamint ha már kérdezek, akkor él még az a 90-60-30-as szabály, hogy születés, házasságkötés és halálozás esetén ennyi idő múlva lehet nyilvánosságra hozni az esemény dátumát? Már nem él, szigorítottak rajta.
Azért írok neked, mert nézelődtem az oldalon - miközben a felmenőimet kerestem - és olvasva az egyik leveled arra lettem figyelmes,hogy megemlíted a Selmeczy nevet. Végigolvastam, amit írtál és arra a következtetésre jutottam, hogy ugyanaz az ükapánk. Így mi rokonok vagyunk?
Petro & Paulo Fratribus carnalibus uterinis = Péter és Pál, egy méhből származó testvérek (frater carnalis mint a test testvér, mellette még az uterinus, mint még)
Szóval a két felsorolt leszármazási ág ősi végén lévő Péter és Pál voltak testvérek, akik nemességre emeltettek (nemesíttetve lettek = nobilitatis, ami többesszám és eleve passzív alakja a nemesít/nemességre emel igének)
Idő hiányában sajnos jó ideje nem tudok érdemben családfakutatással foglalkozni, most viszont olyan információ birtokába jutottam, aminek mindenképpen szeretnék utánajárni.
Édesapám 1982-ben halt meg ( öngyilkos lett ), előtte kb 4 éve nem is láttam. Valójában mai napig nem ismert a tettének az oka.
A mai napon kiderült, hogy a halálának időpontjában házas volt. Senki de senki nem tudott erről a családban és nem is volt a temetésén sem ott a feleség. ( vagy nem közölte ki ő és meghúzódott a háttérben ).
Mivel a gyermeke vagyok, gondolom valahogy hozzá tudok jutni az adathoz, hogy kivel és mikor kötött házasságot, de HOGYAN? Biztos van itt valaki aki tudna ebben segíteni.
Valamint ha már kérdezek, akkor él még az a 90-60-30-as szabály, hogy születés, házasságkötés és halálozás esetén ennyi idő múlva lehet nyilvánosságrahozni az esemény dátumát?
Volt olyan kisnemesi család hogy címere se volt csak egy nemesi levelet kaptak valamikor az uralkodotol? És elvileg éltek olyan emberek is akkoriban vettek nemesi birtokot de gondolom azokat nem nemeseknek jegyeszték be az anyakönyvekbe? Mert ilyenről hallotam hogy volt ilyen is
Gábor kérdezte: elszegényedett nemesek házasodtak-e parasztokkal?
Embere válogatta, ugyanúgy, mint ma. A tizenkilencedik században a nemesség már tulajdonképpen nem volt más, mint adókedvezmény. 48 után, és főleg a kiegyezés után már kevés indok maradt az "egyszerű" nemesség számontartására, bár sokan ragaszkodtak hozzá, mert másuk nem volt, amihez ragaszkodjanak.
A nemeseknek sem előneve, sem címere nem feltétlenül volt. Sőt, talán inkább kivétel volt az olyan kisnemesi család, ahol volt bármelyik is.
És ezzek az elszegényedet nemesek már házasodtak parasztokal vagy polgárokal is? Valahol olvastam hogy a kisnemesek lenészték a parasztokat általában de több község anyakönyveiben is láttam nemeseket parasztokal házaságot bejegyezve
A nemesi családoknak nem feltétlenül kellett nemesi előnevüknek lennie. Az, hogy 1848 után már nem nemesnek lett bejegyezve a család, szerintem ezért volt, mert a család nem volt különösebben vagyonos és ugye a nemesi kiváltságokat is felszámolták. Én is találkoztam már több település anyakönyvében is ilyen esettel.
Itt elérhetőek a Familysearchön lévő Zemplén megyei nemesi iratok:
Királyi könyvek 18. század előtt nem tartalmaz nemességgel kapcsolatos bejegyzést, csak az 1720-30-as évek után jelennek meg ezek nagyrészt. Érdemes a megfelelő vármegyei nemei összeírásokat megkeresni.
llletve: Honnan gondolod, hogy volt nemesi előnevük egyáltalán? Illetve milyen státuszú nemesek voltak?
Elméletileg mindent, bár nekem van olyan ősöm akiről nem találtam meg itt semmit. :) Még név szerint, de akár település szerint is tudsz keresni. Csak írd be felülre. Remélem találsz valamit.
István, Ferenc, András és János; Benedeknek fiai, ki Pálnak fia <...két szó, amit nem látok jól... > István és György, Istvánnak fia, ki Andrásé, ki Takács Péternek fia
A tippem,hogy itt két család leszármazottai közötti egyeségről/adásvételről/pereskedésről lehet szó.
Meg ott van még 8a 9bris 1625, meg még egy dátum, 1626 talán junius.
Meg a másik oldalon megfogta a szemem egy soron belül a privilegiales és a descendenti szavak is, de szövegkörnyezet nélkül csak szavak.
Ezzel valami rendes fordítót kéne megkeresni, vagy levéltári segítséget kérni (ahogy láttam, levlistán sem volt, aki tudna ilyenben segíteni). Ez nem alapszintű latintudás már sajnos.
Valaki eltudná magyarázni hogy mit jelent az hogy egy család 1848-ig nemesként vannak bejegyezve utána csak meg közrendüként? Van egy ilyen családi ágam és aszt szeretném tudni hogy ez pontosan mit jelent?
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Egy kissebb szöveget szeretném, ha valaki lefordítana, ha lenne oly kedves. Felmenőimről a nemes Takács családról írnak a nagykutasi birtokaikról. Érdekelne, mit ír róluk a szöveg.
Bár biztosan mondta volna, de esetleg az anyakönyvvezetőt megkérdezhetnéd újra, hogy benne van-e az az adat, hogy hol született és mikor. Valószínűleg nincs benne, de lehet hogy csak nem mondta.
Hazassagkoteskor 26 eves volt, kb. 1841-ben szuletett. Ettol nem lettem okosabb. Halottijat nem lattam, mert telefonon beszeltem az ak. vezetovel. Csak az idejet tudtam meg.
