Nem. Minden más szabályra fittyet hányva egy sárga volt az előjelzés 760 m körüli távolságról a vörös bejáratra, 1000 m általános fékút, 100 km/h engedélyezett sebesség mellett.
"...A főjelzőre előjelzés a közvetlenül megelőző főjelzővel - általában legfeljebb az L = 2,5 x általános fékúttávolságból,
- bejárati jelzőre legfeljebb L = 1,8 x általános fékúttávolságból adható. Eltérést a hatóság engedélyezhet."
Mende - Gyömrő. Engedélyezi (szerintem meg se kérdezték), bejárat, előtte kijárat 2,3 x ált. fékút, 4-5 ezrelék emelkedőben. Valaha volt közbenső jelző, általános fékúton belül.
a féktávolságok ( és ebbe beleértem a számítható "tényleges" fékutat is) nagyobbrészt a vonat tényleges megfékezettségétől, illetve a vonatbefolyásoló berendezés útszámítási programjának eredményeitől függenek
A vonat tényleges megféezettségétől az a jelzéstechnikai tényleges fékút nem függ! Csak a közlekedés viszonylatára előírt általános fékút, a mértékadó lejtőre előírt fékszázalék és a számítás szerinti hely valódi lejtviszonyai befolyásolják.
Az előző kommentemben én a valóságos és nem a "számított" tényleges fékútra gondoltam, ezért, ha valaki sértőnek vette a stílusomat, elnézést kérek tőle!!!
Néhány adat a "számított tényleges fékút"-tal kapcsolatban:
A Magyar Mérnöki Kamara beszámoló vizsgára előkészítő anyagában (2004.09.08) sok egyéb okos gondolat között, a következő olvasható:
(megjegyzésem: Ezt az anyagot a neten megtaláljátok, ha a google-ba "vasútvillamosság" szót írtok be.)
"Országos közforgalmú normál és széles nyomtávolságú vasutakon a főjelzőre az előjelzést
legalább a vonalra előírt általános fékúttávolságból kell adni. Ha két fény főjelző között nincs meg a tényleges fékúttávolság, akkor a „Megállj!” jelzést adó főjelző előtt lévő főjelzőhöz csökkentett sebességgel való érkezésre kell előjelzést adni. Vonatbefolyásoló berendezés alkalmazása esetén az előjelzésnél az ennek működésére figyelemmel megnövelt távolságot kell alapul venni. Az általános fékúttávolság helyett indokolt esetben a tényleges fékúttávolság is alkalmazható. Értékét a vasút üzemeltetője által elfogadott és a vasúti hatóság által engedélyezett számítás alapján kell meghatározni. A főjelzőre előjelzés a közvetlenül megelőző főjelzővel - általában legfeljebb az L = 2,5 x általános fékúttávolságból,
- bejárati jelzőre legfeljebb L = 1,8 x általános fékúttávolságból adható. Eltérést a hatóság engedélyezhet."
Ugyanebben az anyagban olvasható:
"Az általános fékúttávolság értékét és a tényleges fékúttávolság számítási módját a vasúti
hatósági egyeztetést követően a vasút üzemeltetőjének vállalati utasításban kell rögzítenie. A tényleges fékúttávolság és a vonatbefolyásoló berendezés működtetéséhez szükséges úthosszak számítását, segédleteit a vasúthálózatra meghatározott legnagyobb fejlesztési sebességet alapul véve kell megállapítani."
A fenti anyagból a számomra az jön le, hogy a féktávolságok ( és ebbe beleértem a számítható "tényleges" fékutat is) nagyobbrészt a vonat tényleges megfékezettségétől, illetve a vonatbefolyásoló berendezés útszámítási programjának eredményeitől függenek. A számítható "tényleges" fékutat e szerint talán nevezhetjük a vonalszakasz tervezési sebességére épülő, a mindenkori helyi körülményeket (vonatfékezettség, lejtési viszonyok, alkalmazható sebesség, stb) figyelembe vevő elvárható távolságnak, amelyre a legkedvezőtlenebb, de az előírásoknak megfelelően betartott körülmények között számítani lehet!
A MÁV számítási metodikáját és az erre vonatkozó hatósági engedélyét nem ismerem! A témában szereplő "tényleges fékút" kifejezést ebben a kontextusban (legalábbis nyelvtanilag) szerencsétlennek tartom!
Igen. Sötét alapszínű fóliázást a közelmúltban a 994 psz. motorkocsi kapott, amely a mai napig viseli azt. A fóliázással Dumtsa Jenő halálának centenáriumára emlékeznek. Ő volt Szentendre első polgármestere.
421. Általános fékútnak nevezzük azt a távolságot, amelyen belül a legfeljebb a pályára engedélyezett sebességgel közlekedő vonat a legkedvezőtlenebb körülmények között is megállítható, ha a fékrendszere és a megfékezettsége előírásszerű. Az általános fékúttávolság a HÉV vonalakon 300 méter.
422. A tényleges fékút az a távolság, amit a vonat a fékezés megkezdésétől a megállásig megtesz. A tényleges fékút az általános fékútnál kisebb.
Ennyi. A tényleges fékutat nem számítják.
Akkor a te elgondolásod szerint minden nap, minden vonatnál más-más láthatósági távolságot kell biztosítani a jelzőnek attól függően, hogy esett-e az eső, vagy kopott-e a vonat fékje?
Nem, hanem a járművezetőnek kell a körülményeknek megfelelően sebességet és fékutat választani.
Üdv! H5-ös vonalon közlekedik még a "fekete hév"? Amúgy az csak egy sima matrica vagy festés rajta, utastere másabb lett e, valamint maga a héven történt e másféle változás? Választ köszönöm!
"30. A főjelzőket a közlekedő vonatokról a pályára engedélyezett sebességhez tartozó és a motorvonatokra vonatkozó tényleges fékútnak megfelelő távolságról folyamatosan látni kell."
ill.
"59. Amennyiben a főjelzőre az előjelzést az előző főjelző adja, akkor a két jelző közötti távolság az általános fékúttávolságnál rövidebb is lehet, de nem lehet kevesebb, mint a motorvonatokra vonatkozó tényleges fékúttávolság."
Akkor a te elgondolásod szerint minden nap, minden vonatnál más-más láthatósági távolságot kell biztosítani a jelzőnek attól függően, hogy esett-e az eső, vagy kopott-e a vonat fékje?
Pontosan erre a tényleges fékútra gondoltam, ill. arra, hogy vajon a nagyvasúti számítási módszert alakalmazzák-e a HÉV-nél is, vagy van más módszer/táblázat?
Gondolom, van neked is autód, motorkerékpárod, kerékpárod....vagy valami ilyesmi, amelynél (ha Te hajtod) a fékút az éppen aktuális helyzettől, a Te pillanatnyi reakció idődtől, a tényleges sebességtől, az út (pálya) aktuális állapotától függ......és sorolhatnám még órákig a mindenkori tényleges fékút hosszát befolyásoló tényezőket, talán akkor sem érnék a végére!
Ugye, érted már?
Ha még nem, akkor kérlek, próbáld meg kiszámítani MA, az általad vezetett járgánnyal a HOLNAPI napon sorra kerülő fékezéseid hosszát!
Hát persze, hogy nem lehet! A tényleges fékutat számítani nem, csak mérni lehet majd a megtörtént fékezés után!
Megnyugtatásul közlöm veled, hogy egyáltalán nem butaság, ha eszedbe jut a téma, ennek a kérdésnek már sokszor, sokan áldozatul estek oktatások, vizsgák során! Olyan is előfordult, hogy hetekig gondolkodott az illető a számítási képleten, de ...persze...nem tudta képlettel megoldani ezt a ...nem is matematikai, hanem inkább logikai problémát!
Volt olyan is mikor baleset volt, hogy Nagyiccéig egyvágányozás volt és helytelenben ment Rákosfalváig és Icce előtt rakták vissza, megnyitva azt a szolgálati helyet. Be is mondták ,hogy most a másik oldalt jön a peron.
Egyszer láttam olyat, hogy rendesen, a helyes vágányokon jártak a vonatok, de a Gödöllő felé tartó vonat Cinkotán mégis a 3. vágányra ment. Aztán az átjárónál szépen visszament a helyére. Azt nem tudom, akkor mi volt ennek az oka.
HÉV-en hol megy üzemszerűen helytelenben? Csak ha havária van, normál üzemben nincs helytelen vágányon közlekedés, olyan csak a nagyvasúton van, mikor akár menetrend szerint is előztetnek vonatot helytelenben, vagy pl. Békéscsaba és Murony között 20 éven át volt üzemszerűen helytelen vágányon közlekedés, mert a bal vágány felett nem volt drót végig.