Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
" nem csak a pufferból szív a fűtési kergető hanem a kazánból is a T bekötésnél. Ez kezdetben nem gond amíg forró víz van a kazánban de a kiszívott víz helyére a puffer aljából megy be a kazánba hideg víz"
Hogy mehet be hideg víz ha a VTC 60+ fokon nyit ki?
Na akkor még egyszer és utoljára. Először csak sejtettem de mikor beraktam ideiglenesen a vízórát a kazán előre menőjébe, konkrétan láttam, hogy nem csak a pufferból szív a fűtési kergető hanem a kazánból is a T bekötésnél. Ez kezdetben nem gond amíg forró víz van a kazánban de a kiszívott víz helyére a puffer aljából megy be a kazánba hideg víz. És ha az már ki cserélődött akkor már hideget kever hozzá az előre menőbe. Persze ez meg szűnt ha a Laddomat alján lévő szelepet a mellékelt kitámasztóval lezártam. Tehát ez a hátránya a T bekötésnek azért van előnye is mivel ha megy a kazán azonnal van rendelkezésre álló meleg víz, kazán meg tovább tartja a meleget (mert nem hűl ki gravitációsan) új begyújtásnál hamarabb fel is melegszik. Ez gondolom nem csak a Laddomatnál áll fent hanem más három járatúnál is ahol van visszacsapó a gravitációs keringetés véget.
A Németek készítenek olyan puffert aminek a felső részében belül van egy edény, ezen lukak vannak és ebbe csatlakozik a kazán és az előre menő, így van azonnal rendelkezésre álló meleg víz a fenti hátrányok nélkül. Sajnos drága, de még nálunk megcsináltatni sem olcsó,így maradtam a stenderd változatnál. Lezárt szeleppel egy szezont azért ment így is.
Majd a bugyogás végett változtattam a bekötésen (nem akartam, hogy levegő kerüljön a rendszerbe). Most nem bugyog.
Úgy tudom ez a szakszeres bekötés. A visszatérő ágon valóban nem tud a puff. aljából szívni de a Laddomat v. 3járatú visszacsapóján tud szívni a puffer aljából a kazánon keressztül (38406)
Tehát le kellet zárnom a szelepet a Laddomat nál v a 3járatunál a visszacsapot, a T bekötésnél ezt produkálta.
Ez esetben nem tud a puffer aljából szívni a visszatérőből a szivattyú.
Az előremenőből szív a szivattyú x mennyiségű vizet. Ehhez a visszatérőből kell kevernie kevesebb, mint x mennyiségű vizet. De mivel az előremenőből szívott x mennyiségű víznem meg kell jelennie a visszatérőn, ami megy a pufferba, ezért csak ebből a vízből tudja kivenni azt az kevesebb, mint x mennyiségű vizet, amit bele kever az előremenőbe. A puffer aljából azt nem tudja kivenni.
A lényeg, hogy a keverőszelep és a radiátorok közt legyen a keringtető szivattyú.
Mert ugye mivel nem tudom mérni 3 magasságban a puffert, így a mérés előtt összekevertem a puffer rétegződését, így lett 30 fokos, teljes magasságban.
Állandó 75 fokos előremenővel, mikor a visszatérő is 75 fokos lett, úgy döntöttem a puffer fel van fűtve.
Ennyi idő alatt a tűz is leégett, alig volt valami parázs a kazánban, a 75 fokos visszatérőn alig melegített 2 fokot. A füstgáz is leesett 100 fok alá.
Nem állítom, hogy pontos , laboratóriumi mérés. Ez szerintem csak egy hozzávetőleges mérés, itt simán lehet 5-7% eltérés a hatásfokban.
Meg akartam keresni, papíron hány % a hatsáfoka, de ilyen adat nincs megadva. De kiindulva más hasoló felépítésű lemezkazánokból ennek se lehet sokkal több , mint 75 %.
Ehhez közeli hatásfokot, itthon mérve , normál fűtési körülmények közt, azért nem rossz. Szerintem.
A másik, hogy lehet, rossz a mérési módszerem, de ugyanezzel a módszerrel mérve a régi kazánom csak 52% hatásfokot teljesített.
Próbáld már meg a kevesebb tüzelőt többszöri adagolással, azaz ha leéget egy adag, akkor már látod hogy kell-e még pakolni a kazánba. Ezzel elkerülöd a kazán fojtogatást, a kátrányosodás veszélye csökken.
Én is így szenvededek, csak én "barom" a pillangóval is játszok, de nem sok sikerrel ( a kazán belseje néha rosszabb mint volt).
Egy kis segítség kéne. A tavaly még nyitottan üzemelő rendszeremet idén zárttá alakítottam (3X80 L).
A bekötés szakszeres. A keverőszelep VTA 572 (45-65)C A VtC 60 fokos.
A puffer felfűtés idején az elóremenő a VTAA-n beálított hőfoknak megfelelően gravitál. a radiátorok félig átmelegszenek a szobatermo be sem kapcsol. felfűtés végére 22-23 fok van a lakásban.
de amint a puffer alja eléri a Vta-n beállított kb55 c-ot a vta nem tud hozzá hideget keverni, a gravitáció megfordul és a visszatérő ágon melegszenek a radiátorok. A rendszer 0.9 barra van töltve felfűtés alatt kb 1.8-ra megy fel.
Légtelenítés renben, minden radiátor fűt.(ha jár a lakásköri szivattyú)--ezt cserélném ma Alpha 2-re, de amig ez a gond fennál nem szivesen bontanám meg a rendszert.
ÉS az is érdekes lehet, ha termosztátos szobában nincs termofej, DE besüt a nap !
Az nem zavar be a dologba !
DE !
MErt ha jól vannak méretezve ÉS beszabályozva aradiátorok, akkor -elvileg- akár lehetne is termofej a termosztátos szobában..
Hisz az csak akkor kazcsol ki, ha már a szoba elérte a megfelelő hőmérsékletet. DE akkor már a többi szoba IS elérte a megfelelő hőmérsékletet...HA nem zavar be a benapozás !!!
Vagy tegyük a termosztátot egy bejárati ajtótól messzebb lévő folyosóra... és akkor minden szobába mehet termofej.. :-)))
Milyen kilengéseket és főleg mi a nem várt hatás? Tényleg érdekel! Ezt olvastam én is, hogy nem szoktak rakni, de szerintem egy olyan helyen, ahol a gázkazánt a termosztát vezérli és van vegyes puffer nélkül (azért elég sokakanak van ilyen rendszerük) néha elkélhet a termofej. Csak arra kell vigyázni ilyen esetben, hogy a termofej ne legyen kisebb értékre állítva, mint a termosztát (pl a fejen állítanak 22 °C-ot, a termosztáton meg 20 °C-ot). Fordított esetben (22 °C a termosztáton, 20 °C fejen) , ha a gázkazán megzavarodik sem fogja elérni a kikapcsolási értéket. Vagy rosszul gondolom?
