Köszönöm a választ! Az zavart meg a mustfokolóknál, hogy volt amelyik csak 10 plato-tól mért, az meg ugye nem jó sörnél... Keresek olyat, ami 0-tól mér.
A karos záró nálam is három alkalmat bírt ki, ugyan így a menet hagyta el magát, de mondjuk az állandó magasság állítgatás is felhúzott :) A dupla peremes üvegeket ki szelektáltam én is, csak az EURO-1 es üvegeket tartottuk meg. Van itthon 26 mm fekete és az Emily 26-29 mm es lezáróm is mind kettő jól szuperál.
Mustfokolót is hadsználhatsz. Az azt mutatja meg, hogy 100g folyadékban hány g cukor van. Ezt hívják brix vagy plato vagy balling skálának. Sörgyáraknál inkább ezt hadsználják. De át tudod váltani a fajlagos sűrűség skálára. 10 plato nagyjából 1.040. Szóval a sűrűség utolsó két számjegyét megkapod ha 4-el szorzod a leolvasott értéket. Ez a konverzió nagyobb sűrűségnél nem pontos. Van erre egy pontos kalkulátor. http://www.brewersfriend.com/brix-converter/
Eltört a fokolóm és nem járok mostanában Pesten. A környéken borászati és gazdaboltban is árulnak különböző fokolókat, mustfokoló, alkohol, stb, de a skálák nekem nem ismerősek.
Kérdés, melyik borászati fokolóval tudnám követni a sör erjedését?
A 60C alatti hőmérséklet lépcsők modern jól módosult malátákkal elhagyhatóak. Az alfa és béta amiláz lépcső pedig összevonható egybe. Lehet persze különbség a két eljárással készült sör között. Ezért mondtam, hogy próbáld ki. 50 fok körül a fehérjéket szabdaló enzimek működnek. Ez a habtartósságot és az élesztő számára elérhető fehérjéket befolyásolja. A hosszabb fehérje láncok azt hiszem a habnak kedveznek a rövidebbek pedig az élesztőnek. Sokkal többet nem tudok erről a témáról mert teljes egészében kihagyom ezeket a lépcsőket. Ha túl sokáig tartod valamelyik pihentetőt, akkor akár a csökkenhet is a habod.
Egy objektív tesztet megérne egyszer. Az egyik barátom több lépcsős cefrézést szokott tartani én pedig egylépcsőset. Akkora különbséget még nem fedeztem fel a söreink között. De megint én nyilván elfogult vagyok. Próbáld ki.
Szia, igen. Sok hab jön ki :) Én N2O-t szoktam elnyeletni sörlében szódásszifon segítségével, de ekkor a kinyomó csövet és a másik csövet is kiveszem belőle. Literes szifonom van, lassan beletöltöm a 4 üvegnyi sörlevet, majd két habpatront nyomok rá. Öt nap alatt a hűtőben szépen elnyeli a N2O-t. És készen is van a nitrogénes stout, mint a nagyoknál :)
Palackozás után szépen letisztult, minden a helyén van benne, de valahogy az üvegből kirobbanó komló illat hiányzik, pedig 140 grammal hidegkomlóztam (eredetit persze soha nem ittam, így nincs viszonyítási alapom). Tudom, hogy a palackerjesztés nem ideális az erős komlóaroma szempontjából, az utóerjedés/oxidáció miatt, de a jövőben mit lehet kezdeni ha igazán mellbevágó komlóaromát szeretnék üveges sör esetén? Gondoltam már arra is, hogy másodlagos erjesztőtartályt kéne használni, ahogy a recept is megkívánja (nem tapad bele az élesztősütibe a szétpotyogott pellet), de az olvasottak alapján erről ugyan úgy megoszlanak a vélemények, mint a többlépcsős hidegkomlózás hatékonyságáról.
Igen, van az a fajta kétkarosom is. Viszont nagyon sok és mindenféle üvegem van.
Ezért keresek univerzális és jól működő megoldást. Az egy karos (narancsfacsaró szerű) nagyon jól működött amíg működött. Ha erősebb konstrukció lenne biztos nem lenne semmi baj.
Tuti-biztos megoldást keresek koronazárásra, mert az olasznál kapható karos záróval (a fekete) problémáim lettek. Első 2-3 főzés után még rendesen le tudtam zárni az üvegeket, majd a fém fejhez kapcsolódó műanyag menetes részen szétment a menet és már csak finoman használva tudom rányomni a kupakot, viszont akkor nem hajlanak rá rendesen a szélek és pl. múltkor egy táskába szállítva is felszisszent az egyik üveg.
Olyan megoldást keresek, amivel mindenféle üveget le tudok zárni.
Nézzük mi lehetett a különbség. Írtad a több cukrot. Az én tippem a másfajta élesztő. Próbálj meg változtatni ezeken. Vegyél például egy másfajta élesztőt. A Safale US-05 például megér egy próbát. Ha gyakran csinálsz sört akkor az élesztőt újra is olthatod. Tehát nem kell mindig megvenni.
Házilag próbálok malátát előállítani árpából, de minden összeesküszik ellenem. Nincs valakinek talonban egy pontos leírása specifikációkkal, mit és hogyan? Hántolatlan árpából nem tudok 9-10 B fok fölé menni, bárhogy is igyekszem.
Legtöbbször egy lépcsőben cefrézek. Meg vagyok vele elégedve. Próbáld ki te is ezt is azt is. Azután döntsd el melyik jön be. Egyáltalán látsz-e különbséget.
Elnézést ha nem idevág ez a kérdés, de nem tudom hol tehetném fel.
Én sűrítményből készítettem sört már több alkalommal. Brewferm és Muntons márkákat próbáltam ki, azokon belül is más-más típusokat, de az eredmény elég érdekes lett. Konkrétan minden fajtának egyforma élesztő íze lett a Brewferm búzát kivéve. Azt kétszer csináltam és nagyon finom, viszont minden egyéb élesztős. Gondoltam biztos elrontok valamit és már kísérletezgettem ezzel-azzal de az eredmény ugyanaz. Egy dolgot tudok elképzelni, hogy a táblázat szerint a búzába nem egy kiló cukrot vagy spraymaltot teszek, hanem kevesebbet. Lehet összefüggés? Akinek van hasonló tapasztalata kérem ossza már meg velem, mert már nem merek próbálkozni.
