Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Házi vízellátókon van ilyen, csak fel kell szerelni. De azért ez sem szól ha áramkimaradás van. Tehát marad az akkumulátor, de mi van ha azt meg elfelejted feltölteni és folytathatjuk a sort a végtelenségig. :)))
Már csak azért, mert tavaly emlékszem milyen hirtelen emelkedett a vízhőfok amikor a hőmennyiségmérő utólagos kiértékelése alapján sikerült pár percig 38 kw-on járatni a 35 kw-os kazánt. Ilyenkor lenne csőtörés gyorsan zárni kéne az összes égési levegőt.
Valahol olvastam, hogy izzó kazán kihűtésére csutkára kell nyitni az ajtót, meg a kéményt. de szerintem akkor csak mégjobban dönget a többlet osszigén miatt. :DD
Az már van, de tételezzük fel, hogy a véletlenek szerencsétlen összjátéka folytán pont akkor van csőtörés a rencerbe, amikor az utcában gipsz jakabéknál éppen nemfizetés miatt rakják fel a szűkítőt, tehát elzárják az uccába a vizet.
Namost a víz valahol elfolyik, a kazán dönget, a szivattyú szárazon jár ezerrel, a kazánban csökken a vízszint és megforr.
Jó lenne egy nyomásgomba ami riaszt egy csöngőn ha pl. az 1,2 baron tartott rendszerem nyomása leesik mondjuk 0,5 barra.
Viadrus U26 kazánt kipróbáltam és jól működik már csak az érdekelne ,hogy tudnám megoldani ne égjen el a fa olyan hamar? Ha lezár a huzatszabályzó a beállított értéknél akkor a fa csak füstöl és nem akar elégni és nem ís fűt anyira! Ha valakinek van jó tippje hogy lehet takarékoskodni a fával de fűtsön is megfelelően akkor várom a tapasztalatokat!
Arra van valamilyen beépített megoldásod, hogy ha valami oknál fogva elszáll a rendszerből a nyomás, pl. csőrepedés-törés, akkor riasszon?
Az enyémből valami ilyesmit hiányolok, pl. nyomáskapcsolós mérőóra, vagy nyomásgomba... Megakarom csinálni úgy, hogy ha nem vagyok otthon az asszony is tüzelhesen és ne arra menjek haza, hogy a háznak nincs teteje. :)
Akkor a cső 2" vagy 2,5". Úgy tudtam 5O ill 65 a belsőjük, de lehet, hogy a vastagságtól is függ. Nekem 2,5" van, ami kívül 75,5.
Nagyon ügyesen oldottad meg az égetőteret! Így elég volt lapokat önteni, aztán összelegózni. Vagy azok samottból vannak, csak a fúvóka beton? A kandallóba tettem most egy bélést próbaként, hogy megnézzem jobb lesz-e, de a 3cm kő nem bírta, szétrepedt, nekem is ez lesz a következő, hogy veszek pár zsák betonyt. Már beszéltem a Ráth-al, a Carath11OO-est javasolták. Neked is olyan anyagból van öntve? Milyen vastag? Nincs benne semmi csak tiszta beton, igaz?
A fúvóka oldalán látható körök mik? Ill. a fúvóka felett, oldalt lévő két rács gondolom primer levegő belépési pont, de honnan jön a levegő? Mögötte is víztér van, nem?
Faelgáz kandallón még gondolkodom. Lehet mégis meg kellene csinálni. Csak az alsó égetőkamrával nem tudok mit csinálni:D
"A másik hasonlóan üzemel, de füstre (K érzékelő, de 1O hosszú benyúlással a füstcsőbe). 13O foknál indít egy keringető ventillátort (23OV) és 2OO foknál indítja a szirénát/villogót (12V)."
Valami hasonló dologra gondoltam. Most még csak füsthőfok mérésre használnám, és később, ha sikerül beszereznem majd egy pufit,
akkor a gányoló féle bekötéshez kell, hogy (ha jól emlékszek) lekapcsolja a kazán és a pufi közötti keringtető szivattyút.
Egyszerűen talán az alkalmazási példákon keresztül érted meg. Azt, hogy neked milyen kimenet kell (relé vagy direkt), el kell döntened. Megveszed a megfelelő típust.
Az enyém pl. azt csinálja, hogy 23OV-al üzemel, de kap 12V-ot is. Ha a K érzékelő eléri a 6O fokot a normál kimenet kapcsolja a szivattyúkat (23OV). Ha a vízhőfok eléri a 9O fokot, kapcsolja a szirénát és villogót (12V).
A másik hasonlóan üzemel, de füstre (K érzékelő, de 1O hosszú benyúlással a füstcsőbe). 13O foknál indít egy keringető ventillátort (23OV) és 2OO foknál indítja a szirénát/villogót (12V).
A kapcsolások lehetnek fordítottak is, de fűtésnél az elért hőfok esetén lépünk valamit (hűtésnél pl. addig megy a kompresszor, míg a hőfokot el nem érjük, aztán bont). Ebből az is származik, hogy a kijelzőjén lévő LED addig világít, amíg a kapcsolási küszöböt el nem éri, aztán kihuny.:)
Köszi!:D Hú, ez így még mindig kínai. Nem találok benne komoly érvet (vagy nem értem).
Pl. a rétegződésről sem beszél. A folyamatos veszteségről igen. Bár ez kérdéses, hogy 1 tartály teljes felülete vagy két tartály fele ad-e le több hőt. Talán a párhuzamos veszít ezen a téren, mert igaz, hogy nincs alja, de két fedele van az eggyel szemben és a legtöbb hő ott vész el. Azonban ez a különbség sem valami jelentős.
Azt látom, hogy a napkollektoros rásegítés inkább csak a párhuzamosnál működik. Persze ez nem mindenkinek fontos.
Ahogy írtam is, szerintem különböző tartályok esetén a soros a jobb, amúgy mindegy, ill. napkollektoros rásegítésnél a párhuzamos.
Vannak itt tőlem jobban hozzá értök, egyszerűben: folyamatos pid vezérelt digitális kijelzésű termométer és termosztát 3 érintkezős relés kimenettel. Természetesen lehet kalibrálni, a relé munkafázisát (bontás v. zárás) tetszőlegesen tudod be állítani, jezi felül pirosan az aktuális hőmérsékletet (akár 1000°C ig) alatta zölden a relé bekapcs. hőfokát.
„K” érzékelővel renkivül gyorsan reagál a hőmérséklet változásra. (fűst járatban ajánlatos a hosszabb érzékelőt használni).
