A Škultéty ~ Skultéty (Škultéti ~ Skultéti) nem kifejezetten szlovák, hanem a Felső-Magyarországra jellemző név etnikai meghatározottság nélkül. Mint a legutóbbi vitaszálunk, ez is latinizált név. A középkori latin scultetus ’(németül) Schultheiß; (magyarul) soltész; (szlovákul) šoltýs, (régen) škultét (is)’ tisztségnév -i genitivuszraggal ellátott származéka. Így ez a német Schulz(e), magyar Soltész, szlovák Šoltýs stb. vezetéknevek humanizált megfelelője.
Amúgy a sehová sem vezető elmélkedésből visszatérhetnénk a közbevetésed eredeti gondjára: mi köze van az olasz lakosneveknek a szóba került Valentini és Multini nevekhez? Azt, hogy ezek kapcsán a településekről vett családneveket emlegeted, mutatja, hogy nem tudod, melyek az olasz lakosnevek.
„As we are interested in geographic origins, polyphyletic surnames are excluded from further analyses.” — Ez a vizsgálat nem arról szólt, hogy megállapítsa a vezetéknevek típusainak egymáshoz viszonyított arányát. Ezért ez az arány nem a teljes popolációra vonatkoztatott arány.
Olaszországban az biztos úgy van, hogy minden évben sorsolással választják ki, hogy abban az évben ki legyen névtanos állásban, mert a született olaszok már eleve névtanásznak születnek, tanulniuk sem kell. Amint ki tudják ejteni, hogy „Valentini”, már tudják is, hogy melyik településnévből származik ez a név.
De bosszankodás nélkül is rászánhatnád magad, hogy hallomások helyett szakirodalmat olvass.
Ad Multini: Arra jutottam magamban, hogy a legvalószínűbb, hogy ennek a névnek a felépítése: latin multus + melléknév + -inus hozzátartozást (latinosított névben gyakran redundáns, apanévi) kifejező melléknévképző + -i birtokos rag. Tekintve, hogy a multus jelentése ’nagy’ is, így vélhetően a magyar Nagy, német Groß nevek latinosításáról van szó.
-wehr. A Brand(t) egyébként lehet az ógermán *brandaz ’tűz; zsarátnok, fáklya; ‹átv.› kard’ utótagot tartalmazó kéttagú német személynevek rövidülése is. A -ner képző azonban az irodalom szerint csak helynévi értelmű szavakhoz járul, ezért az alaptag személynévi értelme a Brand(t)ner esetén kizárható.
A német Klaus valóban a német Nikolaus ’Miklós’ csonkolása. A Jürgen a ’György’ személynév alnémet alakja.
A Wussow-hoz már adtam megfejtést a 9704-esben: „-ow [végű német nevek]: Szláv eredetű helynevekből származó lakosnevek esetén: tehát kaphatta innen származó német is.” Több ilyen nevű település is volt Pomerániában, most Lengyelországban. A német Wikipedia azt írja, hogy a Wussow két nemesi nemzetség neve, az egyikük a ma Szczecin részét alkotó Wussow (lengyel Osów), a másik keletebbre lévő kasubiai Wussow (lengyel Osowo Lęborskie) településről veszi a nevét. Nem tudom, színész ezekközül, vagy egy másik családból származik-e. — A településnév mindenesetre a ’rezgőnyár’ értelmű *osy (a mai lengyelben osika, osina) szóból ered, esetleg személynévi áttéten keresztül.
> Én latinizált humanista eredetű neveknek az ilyen 18. századi turóci (apostagi, dunaegyházi neveket gondoltam:
Egyébként a Fábri~ Fábry név is ilyen latinizált név: a latin faber ’kézműves, mesterember; (különösen) kovács’ I. deklinációjú szó birtokos birtokos esete.
A listádon szintén biztosan birtokos esetben van, csak a III. deklináció szerinti -is raggal, a Vietoris < vi(e)tor ’kosárfonó’, Textoris < textor ’takács, szövő’, Piskatoris < piscator ’halász’, Klementis < Clemens ’Kelemen’ személynév ~ clemens ’szelíd, nyugodt’, Michaelis < Michael ’Mihály’ személynév.
Ha a Mihály ~ Michael személynév latin Michael formájából lehet -is birtokos esettel latinizált apanévi családnév, akkor a Bálint ~ Valentin személynév latin Valentinus formájából -i birtokos esettel előálló Valentini miért ne lenne ugyanígy humanizált név. (Amellett persze, hogy olasz is lehet, de Túrócban kevesebb az olasz származák, mint a latinizált nevű, így az olasz eredet másodlagos megoldás lehet csak.)
> Ez nem kellene vitatnod, kérdezz meg egy olaszt, vagy legalább egy olasztanárt és meg fog erősíteni ebben
Én, kedves, olasz etimológiai irodalmat szoktam ez ügyben konzultálni: névtani kérdésekben az anyanyelvi laikus is laikus. Amit írsz, hogy „[a]z olasz családnevek túlnyomó része valamilyen olasz településről származást takar”, az egyszerűen nem igaz, még ha az ismeretek hiánya miatt nem is látod a tarthatatlanságát.
Az sem mutat rólad tájékozottságot, amelyet a latinizált, humanista névadás kapcsán reagáltál, mert a „humanista” szót csak el kellene helyezni az időben, és kiderülne, hogy itt sem tegnap kerültek ezek a nevek a névkincsbe. Méliusz Juhász Péter pl. a XVI. sz.-ban fordította le eredeti magyar vezetéknevét latinra. A német Burchardi,amely szintén latinizált forma genitívusza is évszázadok óta benne van a német vezetéknévkincsben, és semmiben nem különbözik képzésmódjában a Valentini-től (német személynév + -i). És böngészd Értökös 9894-beli listáját.
Ad Hajabács: Egyelőre az első impressziókat gyűjtöm. Az már most látszik, hogy van Hajbács és Halabás név is, és szerintem ezek nem választhatók el egymástól. Az etimológia megközelítéséhez vélhetően ezeket fejlődési sorba kellene rendezni, hogy a kiinduló formát megtaláljuk. Tekintve, hogy szóvégen gyakoribb az -s > -cs affrikálódás, mint a fordított irányú fejlődés, valamint a kétnyíltszótagos tendencia kiejtheti a második szótag magánhangzóját, a Hajabás > Hajabács > Hajbács sort tartom valószínűnek. De vélhetően van még egy leágazódás is, mert Hajabócs-ot is találtam.
Így szerintem a Hajabás etimológiáját kellene megkeresni. Az én előérzetem egyelőre a magyar vagy a török eredet irányába mutat. A magyar eredetnél nem gondolok olyan szavajárási névre, amelyet feszegettél, hanem inkább valami nyelvjárási, vagy kiavult szóra.
A török származás esetén pedig gyanús az oszmán kor előtti eredet, így nem az oszmán-török, hanem a kipcsak vagy a bolgár szó- és névkincset is vizsgálni kellene. Mindenesetre minden török nyelvben ismert a baş ’fej’ szó. Ha pedig egy olyan nyelvet lehetne találni, ahol a szókezdő mély q részhangúvá lett, akkor az előtag akár lehetne az oszmán kaya ’nagy kő, szikla’ szó is. (Ez persze egyelőre csak verifikálatlan ötlet.)
> A kiemeltet azért nem teljesen értem, mert rengeteg apa kapta nevét helynévből
Nézd, én itt a névtanban elfogadott paradigmatikus rendszeren belül mozgok, és ebből nem is vagyok hajlandó kilépni. Az ennek megfelelő terminológia már kialakult, és nem megyek bele abba, hogy ezt naív megközelítésből most átértelmezzük. Az apanév és társainak konszenzuson alapuló kifejtését pl. itt olvashatod: http://onomastikion.blog.hu/2012/01/15/elmelet_14
Ui. Egyébként azért használtam a „másik túlnyomó” kifejezést, hogy jelezzem, hogy nem értek egyet a „túlnyomó” szó használatával abban a 9886-beli kijelentésben, miszerint „[a] z olasz családnevek túlnyomó része valamilyen olasz tepülésről származást takar”.
Köszönöm az információt, sejtettem a Brandtner névnek köze lehet az "égetéshez, tűzhöz" asszociálva a Brandwher (jól írom?) is használatos a a Feuerwher mellett.
Még egy kicsit a németnél maradva (kedvelem a nyelvet) szintén egy egykori német színész neve jut eszembe mégpedig a Klausjürgen Wussow.
Már eleve érdekes ez a Klausjürgen, de jobban érdekelne, hogy a Wussow nem-e lengyel eredetű név?
Klaus az tkp nem a Nikolaus-ból jön?? Illetve ez a Jürgen név elég gyakori a németben mint keresztnév
"Az -i végűek éppen a másik túlnyomó részhez tartoznak. az apanevekhez."
A kiemeltet azért nem teljesen értem, mert rengeteg apa kapta nevét helynévből, ugyanakkor rengeteg helységalapító atya adta nevét a helységnévhez. De mondom, a túlnyomó jelzővel nem nagyon tudok mit kezdeni.
A mai nyelvben az -i képző, a magyarban és az olaszban is közös személynévképző toldalék.
És meggyőződésem, hogy mára már inkább a helységnév eredetek a túlnyomóak.
Persze a vita kicsit értelmetlen, hiszen az apa is lehet a névadója a helynek, ahol települést létrehozott.
> Az olasz családnevek túlnyomó része valamilyen olasz tepülésről származást takar
Nem tudom, hogy ez a kijelentés, hogyan kapcsolódik a témánkhoz. Az -i végűek éppen a másik túlnyomó részhez tartoznak. az apanevekhez.
> Ezenkívül logikusan az olasz családnevek egy része származtatható a latinból, hiszen az olasz nyelv, mint az újlatin nyelvek egyike is nagyban a latinra épül.
Amelyik az olasz nyelv fonetikai szabályaival szemben épül a latinra, az ugyanúgy humanista műalkotás, mint a kelet-európai latinizálások. Akkoriban még az egész itteni kultúra a latinra épült: Magyarországon a XIX. sz. első feléig volt hivatalos nyelv a latin. A humanizált névalkotások tekintetében az olasz csak egy az egyenlők közt.
Takács: Magyar foglalkozásnév a magyar takács ’szövéssel foglalkozó iparos’ köznévből, azaz az elsőnek elnevezett ilyen foglalkozást űzött. A takács szó a magyarban szláv eredetű, de annyira magyaros hangalakot vett fel, hogy (pl. a Kováccsal ellentétben) elkülönül a hasonló szláv vezetéknevektől. Érintőlegesen sokszor említve lett már a topikon: http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9056730&aq_ext=1&aq_text=Tak%E1cs
Farkas: Régi magyar világi személynév, az egyetlen ilyen, amely nem avult ki az újkorra. Apanévből lett vezetéknév, azaz ilyen személynevű ember leszármazottai kapták meg eredetileg megkülönböztető névként.
Csonka: Külső tulajdonságra utaló magyar ragadványnév, azaz ’csonka kezű/lábú’ ember kapta eredetileg megkülönböztető névül.
Bangó: A magyar nyelvjárási banga ~ bangó ’bamba, ügyefogyott’ szóval próbálják meg egyeztetni, ekkor belső tulajdonságra utaló ragadványnév lenne.
Csereklei: Magyar lakhelynév. Kázmér szerint a Csereklye több helyen határrésznév, a név ilyen nevű külterületen lakót, ott földet bírót jelöl. A cserekl(y)e egyébként ’nádtarló, (száraz) fenyőlevél, rőzse, hulladék’ értelmű magyar nyelvjárási szó.
Bujáki: Magyar lakosnév. Buják nevű település Nógrád és Sáros vm.-ben is volt: az elnevezett innen települhetett át a névadás helyére.
> „Fantáziára kedvet” csak az ilyen apostagi és turóci nevek jelentős száma adja: Albertini, Antoni, Carbonari, Cotharnari, Libertini, Multini, Salini, Valentini (mind -i végződéssel).
Ez pedig éppen arra utal, hogy ezek humanista latinizált nevek: Albertini <~ Albert, Antoni <~ Antal, Anton; Carbonari <~ Szénegétő, Köhler, Libertini <~ Szabados, Freimann, Salini <~ Sós, Salz(mann), Valentini <~ Bálint, Valentin. Ekkora olasz betelepülés nehezen feltételezhető.
Azt nem tudom, hogy a Burkhard ['bʊrkhart] név ma a németben anyakönyvezhető utónév-e, de a középkor folyamán népszerű személynév (utónév) volt, különösen alemann területen. A romantika a magyarban is feltámasztott számos régi, kiavult személynevet, ez a német területen is megtörténhetett.
A németben is jelentős réteget alkotnak a képző nélküli apanevek, vagyis a régi személynevekkel egyező családnevek. Ilyen módon ma a Burkhard, illetve Burkhardt, Burkhart írásváltozatai nem is ritka német vezetéknevek.
Személynévként a kéttagú germán személynevek széles rétegébe tartozik: elemei az ógermán *burġz (mai német Burg) ’vár, erődítmény; erődített város’ és *harduz (mai német hart) ’ kemény, erős’.
---------
A Brandtner ['brantnɐ] a Duden szerint a Brandner ['brandnɐ] alakváltozata, és lakosnév: vagy a Brand(t) ’égetéssel nyert irtásföld’ dűlő- vagy helynévből lett alkotva -ner személynévképzővel, és egy ilyen nevű helyen lakót jelöl; vagy a fekete-erdőbeli Branden településnévből származik -er képzővel: ekkor innen elszármazottat jelöl.
Nem használjunk ilyen minősítéseket, amikor valamelyikünk történeti forrásokból hoz éppen adatokat. Amiket leírt, azok tények, ha fenntartod az olasz eredet vélelmét, akkor inkább azt mutasd be, hogy ezek a tények hogyan illeszkednek az olasz eredethez.
A két név bennem sem váltotta ki az olasz eredet vélelmét, bár formailag tényleg lehetnének azok. Az általad beidézett http://www.houseofnames.com/valentini-family-crest szerint is a Valentini esetén „Origins Available: Dutch, Italian”, vagyis a germán eredet is számon van tartva. A milyennincs bemutatta északról délre irányuló vándorlás is a német származás mellett tanúskodik. A magyarországi németség közt gyakori volt a humanista, latinizáló névváltozás.
A Multini olaszságával pedig van egy kis probléma: a latin multus szóból az olaszban molto lett. Az /u/ tehát merőben nem olaszos elem a névben, amely magyarázatra szorulna. A számomra hozzáférhető olasz névtani irodalom azonban erre a névre nem tér ki.
A semmi 'netes' nyoma, nem azt jelenti, hogy ne fordulna elő az interneten ilyen név, hanem, hogy interneten elérhető - számomra ismert - családfakutatási adatbázisban nem találtam nyomát. Ha talál valaki, szóljon, s akkor lesz nyom, amin el lehet (el tudunk) indulni.
Érdekes az 1715-ös apostagi összeírás névanyaga: csak egy név „gyanusítható” idegen eredettel, a Lazobnik. Sajnos csak az evangélikus anyakönyveket rágtam át, pedig a református vallásúak valószínűleg a török megszállás túlélői. Ezek lehettek az adófizető jobbágyok, az új telepesek (egy ideig) adómentességet élveztek, ezért nem szerepeltek az összeírásban.
Az említett „olaszos hangzású (latin alakú)” nevek nem a selmecbányai vonalhoz tartoznak, azok apostagi oldalági rokonok. „A Multininek semmi 'netes' nyoma” -írod. Én egyedül a mormon adatbázisban félmilliót találtam: „543,218 results for >Name: Multini”. „Fantáziára kedvet” csak az ilyen apostagi és turóci nevek jelentős száma adja: Albertini, Antoni, Carbonari, Cotharnari, Libertini, Multini, Salini, Valentini (mind -i végződéssel).
Kedves LvT! A Hajabács családnév eredetét, jelentését keresem. Közeli változatai: Hajabácz, Hajabácsi, egy 1831. évi keresztlevélen: Hajabátz átírva Hajabáczra vagy fordítva, azóta konzekvensen Hajabács.
Magyar? A legrégebbi ismert ős tartózkodási helye az 1700-as évek végén az azóta is magyar túlsúlyú Komáromszentpéter, ahol ma is laknak H-ok. A Csallóközben, Mátyusföldön nem ritka a név. Hangrendi homogenitása és a szóelejei mássalhangzó-torlódás hiánya miatt akár magyar eredetre is lehetne gondolni? A népi etimológiai szintű eredeztetést ("Hallja, bácsi?") sosem tudtam komolyan venni. A Régi magyar családnevek névvégmutató szótárában hasonlót sem találok.
Szlovák? "Az -áč a szlávban cselekvőnevet, ill. ellátottságnevet képez" - írtad korábban. Anyanyelvi szlovák ismerősöm nem tud biztos véleményt mondani.
Török vagy örmény? Törökül tudó ismerősöm lehetségesnek tartotta a török eredetet (vö. ács, harács, korbács), amit később visszavont. A családi legendáriumban örmény származás is említve van. A név ilyen eredetét egy örmény szakos professzor tagadta.
Vmi egyéb? Egy japán kutató neve (angol átírásban Hayabachi, máshol Hayabuchi) nagy valószínűséggel a véletlen egybeesés példája.
Köszönöm a gyors válaszokat! Még érdeklődnék a Takács, Kovács, Farkas, Csonka, Bangó, Csereklei és Bujáki nevek iránt, hogy származásilag milyenek lehetnek.
Az 1715-ös összeírásban (www.arcanum.hu/mol) ilyen nevekkel nem szerepel adózó Apostagon. Későbbi betelepülések.
Ezzel szemben, ha a felette jelölt Selmecbányai 'rokonság' ugyanaz az ág, akkor információ, hogy Körmöcbányán és Hont vármegyében szerepel Valentini, így arra érdemes továbbkutatni.
Viszont mindenképp anyakönyvi kutatás szükséges a nevek írott alakja(i)nak - annak esetleges változásainak - felderítésére, hogy egyértelmű legyen a kérdés.
A http://familysearch.org adatbázisa a XIX. sz. második felén már számos Valentini nevű egyedet mutat, de attól, hogy olaszos hangzású (latin alakú) ne adjon fantáziára kedvet, a családnevek alakjának rögzülése sokkal profánabb folyamat volt. A Multininek semmi 'netes' nyoma.
bár a következő névnek semmi köze a magyar nyelvhez de érdeklődnék a Burkhard név valóban kereszt és család név is német nyelvterületen , mintha olvastam volna.
Itt van pld egy ismert német színész a Gedeon Burkhard névvel, ahol nyílván családnév.
Illetve ha már ide tévedtünk a fent említett színész egy Brandtner nevezetű nyomozót alakít egy sorozatban, vajon ez a név jelent is vmit?
Régebben nagy gyakorlatom volt a német nyelv használatában de fent említett Burkhard és Brandtner nevek elég nyelvtörőnek hatnak :)
Én űgy gondolom, hogy a mátyási reneszánsz alatt sok itáliai, zenész, művész, szakember, kalandor került az országba, akik a török megszállta területekről északra menekült. Később, az elnéptelenedett alföld onnan is települt újra. Apostag is onnan népesült be. Csak az a kérdés, hogy a 16. században már ki voltak-e alakulva az ilyen itáliai családnevek.
