Megtudod mondani , hogy egy általad említett gép egy olyan géppel szemben , ami tudja -7°C-ig a ház höigényét pótolni ( esetünkben 5,5kW ) , utánna cekaszos segédfütést használ , hogyan jön ki telepítési költségben és energiaigény oldalról ? Nagyon kiváncsi lennék egy ilyen összehasonlításra .:-)
Az általad belinkelt höszipka nem tudja a 90%-át -15°C-ban a ház höigényének pótolni . Vagy veszel olcsóbbat és hozzá cekaszos segédfütést , vagy egy komolyabbat(drágábbat ) , ami magában tudja amit kérsz .
Nem éri meg. 20 évente amúgy is cserélni kell a gépet, de inkább hamarabb. Plusz a karbantartási is 2x annyiba kerül egy hőszivattyúnak évente, nagyobb helyigény, puferrtatélyok, vezérlés, stb.. 2021-től sokan gázkazán + napelemmel játszák ki a 25%-s szabályt. Hőszivattyú akkor éri meg, ha nyáron hűteni akarsz. De akkor is ott van a mennyezethűtés kiépítésének és helységenkénti vezérlésének, illetve harmatpontok számításának problémája. Mindenki olvassa a gép által elcsalt COP értéket, mert alulbecsli az áramfogyasztást, és tükre örül a 6-7-es COP-knak. Egy jól belőtt levegős gép éves átlagban hozza a 4-es COP-t, amíg egy gázkazán a 3,5-t. A kettő különbözete szerintem nem éri meg az ezzel járó többlet költséget.
Köszönöm szépen a megnyugtató választ. Elnézést a hozzáértő jelző használatáért. Nem volt szándékomban diszkriminálni senkit sem. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a korrekt hozzászólást.
Ha a ház höigénye 6,1kW és ennek a 90%-át vették alapul , akkor az 5,5kW . Amennyiben a höszivattyúd képes -15°C-ban a ház höigényének 90%-át fedezni , akkor igen . Gondolom a tervezésnél figyelembe vették a házon belül keletkezö veszteséghöt , valamint azt a tényt , hogy -15°C ritkán van több órán , vagy napon keresztül . Ha mégis , akkor vagy picit csökken a komfort ( benti hömérséklet ) , vagy bekapcsoltok valamilyen hösugárzót , ami besegít arra a rövid idöszakra .
Laikusként szeretném megkérdezni hozzáértő fórumtársaktól, hogy az alábbi adatokból megállapítható, hogy jól van-e méretezve a telepítendő hőszivattyú teljesítménye?
A lakóépület általános energetikai adatai: Tél
- Külső méretezési hőmérséklet: –15 °C (90%)
- Méretezési belső hőmérséklet lakóterek esetében: + 21 °C
- Méretezési belső hőmérséklet fürdőszobák, vizesblokkok esetében: + 24 °C
- Méretezési belső hőmérséklet alárendelt helyiségek, raktárak esetében: + 16 °C
- lakás téli hő vesztesége: 6,1 kW
névleges fűtési teljesítménye: 9,53 KW SCOP 4,43
névleges hűtési teljesítménye: 11,3 KW EER 3,6
HMV: 140 liter fali indirekt tároló elektromos fűtőbetéttel az épületen belül.
Nálam az energetika alapján -15°C -ban 20,7°C lesz a padló hőmérséklete, 15 cm eps100-al.
Szerintem ez nem számít hidegnek, főleg úgy hogy általában 20 fokra méretezik a rendszereket. Én 22 re kértem. HA megy a padlófűtés akkor sem lesz 25-26 nál melegebb a padló, kivéve fürdőt.
Nálunk ez az elsőszámú érv hogy indítsuk a hőszivattyút ne a klímával fűtsünk. Pont az a pár fok dob sokat a hőérzeten amivel melegebb a padló olyankor. Pedig nem meleg az, kb 25 fokos.
Nem igazán értem, hogy miért lenne jobb a mennyezetfűtés? (Nálunk van padló és mennyezet hűtés/fűtés is, de nem tudom, hogy melyik lenne az optimális???) Kb. valaki erre esküszik, valaki meg arra.
A mennyezeten van kb. 40m3 beton, az sem fog 1-2 órán belül érezhetően meleg lenni, ráadásul fölötte már a padlás van, ami kb. 0 fokos ilyenkor (a födémen van 30 cm kőzet gyapot)
Most akkor melyiket kell használni? (Csak a fürdőkben van hidegburkolatunk.)
Az ideális a mennyezet ,padlófűtéssel kiegészítve.Előnykapcsolás a mennyezet fűtésnél.Az általad is leírt “anomáliák” miatt ahol lehet alkalmazni kell a padlófűtést is.
Én alapvetően a mennyezetre bíznám a fűtést és a hűtést is, de hidegburkolatoknál ez nem komfortos, ezért egészíteném ki padlóval. Valójában a hálókra gondoltam a melegburkolatnál, oda a padlófűtést egyébként sem javasolják. A laminált burkolatú nappaliban viszont mehet a padlófűtés. Ha csak padlófűtés van, akkor méretezésnél számolni kell a laminált réteg (+ ami alá kerül) hővezetési ellenállásával.
Nálunk felújításnál fűtő álmennyezet lett kialakítva (sok kötöttség volt), padlófűtés nincs. Szuper, de nem tökéletes. A mennyezet sugárzása azt melegíti, ami először az útjába kerül, ahol van bútorzat, ott nem jut el a padlóig. Ezt pl. a konyhában az étkezőasztalnál ülve határozottan érzem, és nem jó. A szobában az íróasztalnál szőnyeg van a lábam alatt, ott kevésbé érvényesül.
Azt miért írod, hogy a melegburkolatú helységbe csak mennyezet? Ezek a lamináltak elvileg már használhatóak padlófütésre, vagy rosszul gondolom? Köszi.
Javasalat: 5kW-os hűtő-fűtő beépített HMV tárolós készülék (Pana, Daikin, Hoval stb...). Hidegburkolatú helyiségekbe padló és mennyezetfűtés, többi csak mennyezet. Drágább lesz mint az eredetileg felvázolt megoldás, de komfortosabb és gazdaságosabban üzemeltethető lesz.
_István_: Nincs urán a tartályban?:) Ha van rá mód hőmérőzd le a csöveket és a puffercsonkokat. Nem baj ha nem abszolút pontos, de legalább egymáshoz képest helyre lehetne rakni ezeket a hőmérsékleteket.
Normálisan működik a rendszered: folyamatos üzem mellett fedezi a hőveszteséget. Nálam is szét van választva a primer és a szekunder oldal, most már közel folyamatosan megy, sajnos amíg enyhébb idők voltak, a kissé túlméretes hőszivattyú miatt ezt nem tudtam elérni.
35 fok helyett 41 az túl sok, szerintem ennyit nem tévedhet a szenzor. Az egyik tippem, hogy valójában visszatérőre van állítva a szabályozás, és a dT adja ki az előremenőt. A másik, hogy nem fixre van állítva, hanem külső hőmérséklet függő a vízhőfok. A talppont attól lehet 35 fok.
Ha te magad állítottad be, és úgy van ahogy mondtad, akkor nincs ötletem. De ha beüzemelő állította be, akkor ellenőrizd le.
A puffer bekötésed viszont nem tetszik. A hőszivattyú és a hőleadó kör csatlakozásait minél közelebb kell egymáshoz elhelyezni, ezzel minimalizálva a hőfokesést. Sőt, be lehet kötni akár két csonkon is a puffert, akkor nincs hőfokesés. Ha megy a szekunder szivattyú, akkor a primer oldal közvetlenül oda dolgozza át a vizet, ha nem, akkor a puffert tölti.
...”normális ez így ?”....Azt kell,hogy mondjam ez így teljesen normális,hogy nem normális..Nem is értem,hogy miket vártok egy kb.9kw elektromos egységtől,ami egy kis vízigényű felületfűtésre lett (kényszerből) kitalálva.Ennek a fűtő egységnek kellene padlófűtést,falfűtést+HMV fűtést is előállítania tetézve,még rá is kötünk egy 1 köbméteres puffert is...Teljesen normális,hogy szinte azonnal bekapcsol ,hisz történt egy “komoly” hőelvétel a másik oldalon a pufferből...igyekszik fedezni a nyílván jó nagy hőveszteséget...amit a padló,vagy falfűtés okoz Ez a dolga ....hogy aztán ez szinte egész napos működésre kényszeríti az más kérdés.A “pufferolás”főleg ilyen méretekben akkor lett “divatos” forma amikor a vegyestüzelésű totya kazánoknál kezdtek áttérni a padlófűtésre aDunaújvárosi acélradiátorokról...mert akinek akkor (88-90 es években) nem volt padlófűtése az nem volt trendi.Ott és akkor a 30-as,40-es totyáknak az nem okozott gondot,hogy felfűtsenek egy akár 2köbméteres tartályt is... most viszont az lenne a lényeg,hogy:a kicsike vízűnk minél hamarabb eljusson a tehetetlen hőleadó felülethez...Ebből ,mivel tehetetlen így is nehezen lesz comfortos fűtés,hátha még tetézzük is egy nagy tartállyal( szerintem jelen esetben feleslegesen)
Kértem árajánlatot több Győri cégtől hőszivattyú telepítésére, 200 literes HMV-vel.
Mi az amit ehhez ajánlanátok?
Közel nulla energia igényű a ház, tavasszal kezdik építeni. nettó 74 m2, 2,6 m a belmagasság.
-15 °C-ben 22 °C belső hőmérsékletnél ~3633 w a téli hővesztesége. A szerződést már aláírtam, de módosítani lehet itt-ott.
Eredetileg csak padlófűtés + gázkazán + 200 literes hőszivattyús indirekt tárolóra szól az árajánlat a kivitelezővel. Ebből a HMV 41000, a kazánra és sallangjai szerintem benne lehet kb 500000 ba. Szóval kb 900000 lehet ennek a rendszernek az összköltsége. + maga a padlófűtés az osztójával.
Egyéb kérdés: Ha egy monoblokkos hőszivattyút hűtésre is akarok használni, split klíma szerű rendszerrel ahhoz mire van szükség pluszba? Ha ez így egyáltalán megoldható.
Akkor a höszipkában lévö hömérök csalhatnak . Amíg ezt nem tisztázod , addíg azt hiszem nincs miröl gondolkodni . Mert ugye 34°C-os elöremenövel nehéz 41°C-os vizet elöállítani .:-)
