Zakariás József ezek szerint mindkét budafoki csapatban megfordult: "A Budafoki MTE, a Kábelgyár SC, a Gamma FC, a Budai Barátság SE, a Budai MSE, a MATEOSZ Munkás SE, a Teherfuvar SE, a Budapesti Előre, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó balfedezte." (sportmuzeum.hu) Különben Csordás Lajos is budafoki, itt van eltemetve. Azt sajnos nem tudom, hogy ő játszott e a Budafok csapatában.
48-ban ahogy hazatér azonnal ö lesz az edző,söt valószinüleg játszik is,mert vannak ilyen meccs tudositások:Paks-Rákóczi 0:9 gólszerzök:Avar(4),stb...
Aztán a különbözö kieröszakolt fúziók alatt is ö az edzö(KDSK,ÉDOSZ,Kinizsi)..
(egy konkrét adat a könyvböl:1951 február 25.Avar Istvánt és 75 társa Otsb határozat alapján szakoktató lesz.-igazából nem nagyon tudom ez mit jelenthet,de szvsz amolyan "licenc" lehetett mint most..?)
És egy másik érdekesség.."1951 októberében barátságos mérközésre a városba érkezik a Bp.Kinizsi.(..)A Lázár tanár úr vezényelte fradisták fittyet hányva az akkori "etikettre",zöld-fehér szinekben játszanak."
Akkor a KRAC is már Kinizsi és piros-fehérre változtatja a hatalom a nevet és a szint.
Avar 1954-ben a kaposvári Dózsa edzöje,ez önálló klub,nem a KRAC késöbbi fuziói,átnevezései.1956-ban a forradalom idején a Kinizsi visszaveszi a Rákóczi nevet és a zöld szint ,kirugják az edzöt és ujra Avar vezeti a csapatot.57-ben ujra névváltást eröszakol ki a hatalom,és egy nem tul fényes szezon után Avar felmentését kéri.59-ben ismét ö az edző,60-ban már nem.
Így már stimmel. Csak úgy vettem ki, hogy tulajdonképpen a bajnoki címről döntött a meccs, és ha 43-ban volt, akkor itt a 42-43-as bajnokságról van szó. A 43/44-es idényben négycsoportos volt a másodosztály. Itt a Nyugati csoport végeredménye:
1. MÁVAG 2. Győri ETO 3. Haladás Vasutas SE 4. Kaposvári RAC 5. Alba Regia AK (Székesfehérvár) 6. Soproni VSE 7. Pápai PSC 8. Tatabányai SC 9. URAK 10. MOVE Érsekújvári SE 11. Komáromi AC 12. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC) 13. Felten SC 14. Szombathelyi FC 15. Magyar Pamut SE 16. Tokodi ÜSC
1941-ben érkezik,az emlitett napon.Az idekerüléséröl csak annyi van,hogy megjelent a korabeli Sportban egy kis hir,miszerint Avar visszatért Budapestre(gondolom a bukaresti Rapidból)és a KRAC akkori szakosztályvezetöje többszöri levélváltás után aláirja vele a szerzödést.Az egész családjával leköltözik,lakást kap a cukorgyártól és főállásban ott helyezkedik el.Játékos-edzöként vállalt szerepet.43-ban bevonul és utána nem tudnak róla semmit,késöbb 5 év fogság után,48 öszén jön haza.1977 október 15-én hunyt el.
Amiröl irsz az valoszinü egy évvel korábbi,mert igy ir a Krónika:
"Az együttest a déliböl a nyugati csoportba sorolják át.A bajnoki cimért meg kell küzdeni a Szombathelyi Haladás,Győri ETO,Szombathely FC,Érsekujvár,ARAK,Mávag Bp.,Tokodi USC,Pápai SC,Soproni VSE,DVAC,Magyar Pamut,Tatabányai SC,Komáromi AC,URAK,FSC csapataival."
A bizonyos györi meccs idöpontja pedig 1943 november.A pontos napot nem tudom,de Schlosser november 6-án érkezik Kaposvárra.
Ha minden igaz, akkor valamikor 1927 körül jött létre a Budafok jelenleg is meglévő, Promotor utcai pályája. Ha jól emlékszem a korabeli Nemzeti Sportra, a pályavatón a Ferencváros volt a Budafok ellenfele (talán MK meccs volt?), és 10 ezren zsúfolódtak össze a lelátón. A fából készült részek azonban nem bírták a terhelést, és a lelátó egy része leszakadt. Sokan megsérültek, de senki sem halt meg.
Avarról rengeteg dolog van benne..Többek közt a pontos pillanata is érkezésének.
"Február 14-én,este fél 9-kor mély csend üli meg a Rákóczi öltözöjét,mikor a vezetökkel megjelenik minden idők legnagyobb bombázója,a legenda,Avar Ricsi."
Nagyon megszerették itt és ő is maradt élete végéig,az 5 éves hadifogságból is a pályára jött meg..Volt a Fő utcán egy bördiszmüves boltja is,meg dolgozott a helyi cukorgyárban is mint müszaki rajzoló.
És a Solymosi ideigazolásához is van avar történet...
Hanga János emlékezik:
"Valamennyiünk átköltözése(ti.Nagyváradi AC-böl jött a Rákóczihoz egyszerre Solymosi,Kovács,Záborszky,Hanga,Horotán,Fényes,Szöllösi,) Avar Ricsi ötlete volt.Ö beszélte rá a csapat mecénását,Graumann viktort hogy Nagyváradról erösitsék meg a csapatot.Akkoriban a NAC volt a legjobb magyar csapat,40-50 labdarugóval.Ennyi játékost a háborus odökben nem tudott eltartani a klub,ezért elengedtek minket Kaposvárra.Jómagam Nagybányáról kerültem Nagyváradra,a bajnokcsapatban fél szezont játszottam.De mivel korábban a Nagybánya nem adott ki,fél évre eltiltottak.Ekkor jött Graumann és azt ajánlotta,felmentet,ha aláirok.Igy jöttem a többiek után.Kaposvárról akkor annyit tudtam,valahol Dél-Dunántulon van..De azota ez az otthonom.A nagyváradiak közül csak Solymosi és Kovács béla nem telepedett le itt."
Kösz! Egy újabb sporttörténeti könyv, amiről nem tudtam... A 70-es évekbeli sztorit írd le. Gondolom valami bunda-ügy.
Cserébe kapsz egy kedves kaposvári vonatkozású történetet 1925-ből:
A Pécsi VSK–Bajai SE amatőr bajnoki mérkőzésen a bíró nem adott meg egy szabályosnak vélt gólt a pécsieknek. „A tömeg egyre zúg s már majdnem reménytelennek látszik a helyzet, mikor a rendőrség közbelép s hamarosan rendet teremt. Már amilyennek ez a rend nevezhető. Közben azonban már a tribünön is elcsattant pesti mintára egy pár pofon. Csak azt nem értettük, hogy itt, ahol csakis pécsiek foglaltak helyet a pályán, hogy születhetett a pofon, hisz mindenki a PVSK-nak drukkol. A magyarázatot azonban hamarosan megkaptuk, mert egyszer csak felhangzik a tribün egyik sarkában: – Üsd azt a bitang kaposvárit, az még most is ellenünk drukkol!”
Van egy kis problémám az ETO-Rákóczi sztorival. Az 1942/43-as idényben a másodosztályú bajnokságot öt csoportban rendezték, majd a csoportgyőztesek körmérkőzésen döntötték el, hogy melyik három csapat került fel az NB-be. A problémám az, hogy a Győr és a Kaposvár két csoportban játszott. A két érintett csoport első három helyezettje:
Széchenyi-csoport 1. Győri ETO 2. Szombathelyi FC 3. Érsekújvári SE
Zrínyi-csoport 1. Szegedi Vasutas SE 2. Kaposvári RAC 3. Kábelgyári SC (KÁSC)
Szóval nem értem, hogy a két csapat hogyan játszott egymás ellen tétmeccset?
Solymosi-Schlosser Norbert egyébként 1940/41-ben a BSZKRT-ban, 1941/42-ben a Nagyváradban védett. Ezt követhette a kaposvári kiruccanás, majd 1944 őszén az Újpest játékosa volt. Legközelebb 1946/47-ben, az MTK játékosaként tűnik fel a neve.
Ez sem teljes pályakép sajnos...
Egyébként "Lapát" volt a beceneve, és biztosan kevesen tudjátok, hogy válogatott kosárlabdázó volt!
Jutasi 1983-as Rákóczi Krónikájában megvan irásban is.Még az is,hogy az öregre hazafelé Györből Légrády,az egyik bekk "támad" a legbecsületsértöbb módon..:)
a legnagyobb,világbajnok kaposvári sztori azonban sokkal késöbb,a 70-es évekből van..:)))))))))
Ez a búcsú meccse volt,vagyis nyilván nem számol bele a statisztikáiba.Ugy maradt fenn a történet,hogy a Schlosser búcsúját az Mlsz évek óta húzta,halasztotta,valamiért,erre Slózi bácsi a KRAC hozzájárulását kéri búcsújátékának kaposvári megrendezéséhez.
Erröl a bizonyos Győr elleni meccsröl maradt fenn irott formában megemlékezés,egy akkor játszó kaposvári játékostól,töle idézve:
"..Azzal kezdödött,hogyGyőrben a mérközés elött Schlosser edzönk tört magyarsággal adta meg a taktikát ugy,hogy az ellenfélröl vajmi keveset tudott.a fián kivül senkit nem ismert a csapatunkbol sem.
(..) a három gól után az öreg Slózi szidja a gyerek(Solymosi kapus)anyját,vagyis saját feleségét,immár tökéletes magyarsággal"
Schlosser jóval kevesebbet játszott külföldön. Az Aston Villa grundcsapatban indult a pályafutása, 1906-16 között játszott az FTC-ben, majd 1922-ig az MTK-ban, ekkor a cionista VAC edzője lett (ami azért furcsa, mert abban a klubban kizárólag zsidók szerepeltek, úgy tűnik, az edzők esetében nem voltak ilyen szigorúak). 1923-ban Norvégiába ment ki, 1924-ben a Wisła Krakówba távozott, majd 1925-ben a Wiener AC-ba (itt havi 640 pengőt keresett - 36 évesen -, többet, mint az Amateuréban játszó Konrádok, szóval nagyon jól csengő neve volt). 26-ban a Fradiba tért vissza, majd az 1927/28-as idényben a Budaiba került (tehát a Hariháromba).
Tudja valaki, hogy ki a magyar első osztáyban szereplő játékosok abszolút korelnöke? A válogatott játékosok közül Gabrowitz Emi az első, ezt tudom. (a második Hajós Alfréd)
Micsoda könyvekről tudsz. :) Ezt valami antikváriumban, könyvtárban fel lehet lelni?
Az interneten találtam más köynveket is (pl. Orth és társai, Schlosser Imre és a magyar futball 35 éve, stb. - nem idézem pontosan a címeket), ezeket is érdemes megpróbálni valahogy megszerezni, elolvasni?
Én hallottam beszélni Schlossert egy felvételen, a 100. magyar-osztrák előtt az öltözőben sztorizgatott Puskáséknak. Kicsit furcsán beszélt, ez tény, de ezt inkább betudtam a régies szóhasználatnak, azt nem mondanám, hogy törte volna a magyart
Ezt én nem tudom (bár nem is tőlem kérdezted:)), de azt pl. tudom, hogy Schafferék németül beszéltek otthon. Talán Slózi emlékirataiból is sok minden kiderül (Fél évszázad a futballpályán 1906–1956. Budapest, Sport, 1957)
Ma berámol hármat a Honvédnak, és máris közelebb van az áhított top10-hez! :D (különben személyes vélemény, nem nagy kedvencem Kovács Zolit, de a mai focinkban minden tiszteletet megérdemel az ilyen szintű klubhűsége - a maiak közül még Lipcsei (gólok, meccsek), Kenesei (gólok), és Illés (meccsek, gólok) tűnik fel nagymúltú fővárosi klub "öröklistájában")
Avar katona volt,amikor behivták,schlosser lett az edző.Pont egy NB1-be jutásért küzdő Rákóczinál,akik két ponttal vezették a bajnokságot,1943-ban.Győrbe utaztak,ahol 2:2 félidő után,5:2-re nyert az ETO.Elég nagy botrány volt,mert a győri 3 gólt a kapusunk,solymosi gyakorlatilag beengedte.Hazafelé meg a csapat lebuktatta a két Slózit,mert gyanusan átzsirosodott egy pakkjuk,amiböl 16 kiló szalonna került elö...A fennmaradz memoárok szerint a magyarul törve beszélő öreg Slózi érezhette a baklövését,mert az öt vérig sértő és rátámadó KRAC játékosok ellen nem kért fegyelmit a klubtól.a poén az,hogy a KRAC akkori főtámogatója egy hatalmas húsgyár igazgatója volt..neki nyilván 16 tonna szalonnát is megért volna az NB1:))
Késöbb volt még egy olyan eset,hogy az mlsz nem adott engedélyt Schlossernek tovább edzösködnie Kaposváron,mert nem volt semmilyen edzöi képesitése,és lejárt a neki szánt türelmi idö.Ekkor igazolt el Solymosi kapus is egy fövárosi klubba,mert az örege sem maradt...
