"Szerintem sincs benne semmi nagy trükk, közben meg olyanokat látok, hogy jajj."
Nemrég voltam egy házban, ahol az összesen 20 UTP aljzat háromféle színsorrenddel volt bekötve. Csodálkozott is a tulaj, hogy honnan tudom, hogy annak idején hányan voltak a villanyszerelők :)
"Az is hogy fázis nullát bekössön egy számtech. szakember, egy óra alatt megtanulható, csinálja ő az én munkámat"
A számtech szakembernek jogilag tilos fázist-nullát kötöznie. Nincs jogosultsága (asszem) 65V feletti dolog szereléséhez. A villanyszerelő az, aki (asszem) 1000 voltig dolgozhat külön vizsga nélkül.
A 380V még nem egyenlő a 3 fázissal, hiszen 2 fázisvezető között is 380V a feszültség.
Egy 3 fázisú motort át lehet alakítani egy fázisúra, de 220V helyett továbbra is 380V-ról működtetni ott, ahol éppen rendelkezésre áll ekkora feszültség. Tehát valószínűleg olyan motorod van, ami tud működni 220Vról, de ha olyan helyen van, ahol van három fázis, ott 380V-ról működtetve sokkal erősebben képes dolgozni.
Valószínűleg volt motorhoz egy olyan átalakító is, amelynek az egyik végén egy 380V-os dugalj volt (ebbe kellett bedugni a motorod furcsán bekötött dugóját), a másik végén meg egy hagyományos 220V-os dugó volt. Ezzel az adapterrel (és a motoron egy átkötéssel/átkapcsolással) lett 220Vról is működőképes.
Gyakran sállított (mindig máshol használt) gépeknél gyakori elektromos trükk ez. Léteznek pl olyan hegesztőtrafók, amelyeknek gyárilag van 220 voltos és 380 voltos csatlakozójuk is, hasomló céllal.
Manapság a 220V hivatalosan már 230V, a 380V pedig 400V, de aki a rég értékeket szokta meg, az azokkal magyarázva könnyebben megérti az alapelvet (értelmezés közben nem zavarják a furcsa értékek).
Hát, a komoly gondod irigylem de piszkosul! A problémamegoldó képesség (kreativitás) kellene előtérbe helyeződjön inkább. :) A nagy ültetvények telepítésekor, a kitűzést nádszálakkal végzik, mert olcsó és nem ráz. Javaslom ezt a megoldást. Ha véletlenül vihar kerekedne, akkor nem vonzza magához a villámot sem. Ez is mellette szól.:)
Jobb topicot nem találtam, hátha tudtok véleményt mondani az alábbiról:
Középfeszültségű vezeték halad át a külterületi földemen. Ültetvényt telepítenék alá, és az ültetvény egyedeinek pontos helyét drótszál ide-oda mozgatásával jelölném ki. Kérdésem azt, ha egy 40 m hosszú drótszállal mozgok kb merőlegesen a vezeték irányára, akkor van-e esély arra, hogy feszültség indukálódik a drótszálamban?
Sziasztok! Nagyon köszönöm a segítséget. Kb 50m-ről lenne szó, és a toldás nagyjából a felénél lenne. 27m fold kábelt már megvettem, csak a csatlakozás a kérdéses.
Akkor forditsunk a kockán. Szakszerűen ezt egy profi hogyan tudná kivitelezni? Ha akár 20ezerbe is lehetne az anyag. (a megmarado kábelrészt nem lehet kiszedni a földből - beton járda fedi-, tehát csak azt a ~27m részt kéne cserélni) egyik vége csoki kötődobozban egy padláson, a másik pedig a taglalt rész.
A kondi harisnyája nem hiszem, hogy olyan jó hővezető, a görbült felületen meg tovább romlik a viszony. És a kondenzátornak ez azért nem olyan jó dolog, hogy egy ponton melegíti valami. Miből állt volna távolságot tartani és lemezre rakni? Sajnos, ez ilyen.
Köszi, nekem is ez lenne a logikus, de a villásdugóban is a nulla helyére volt bekötve a (nulla) "kék" vezeték, és egy fázisbekötés üresen volt hagyva. Erre így csak az lenne a magyarázat, hogy aki eladta nekem, annak nagyon nincs rendben a villamos hálózata.
Azért írtam, hátha valaki találkozott olyan esettel, hogy 2 fázis+nulla volt bekötve a motorba.
Ha rákötöm a 3 fázist, biztos nem lesz baja? Ha jól tudom, az IMI magyar gyártmány, így nem gondolom, hogy valamilyen más feszültségű hálózatra tervezték volna. Vagy rosszul tudom?
Egyébként szerintem manapság már egy picit szégyellje magát az a villanyszerelő, aki nem képes teljesen készre csinálni egy kisebb, egyszerű csillagpontos számítógép hálózatot, rendesen bekötött fali UTP alzatokkal és üzembe helyezett központi switch-csel. Ami extra szaktudás ehhez kell, azt a kevet fél nap alatt el lehet sajátítani, az szükséges összes több tudás és mozdulat már rég benne van a villanyszerelő fejében/kezében.
A nem színvakok számára ez a feladat egyszerűbb, mint egy váltó kapcsolás bekötése :)
a segítségeteket szeretném kérni villanymotor bekötése kapcsán.
A történet úgy indult, hogy vettem egy használt körfűrészt, amit 380V-ról üzemeltethetőnek hirdettek. Megnéztem, elindítottuk a helyszínen, működik, olcsó, jó lesz.
Itthon azonban megnéztem jobban a villanymotor adattábláját, ami eléggé le van kopva, de nekem úgy tűnik, hogy 220V van ráírva.
Ez egyébként egy IMI villanymotor, nem mai darab. Egyéb jellemzői: 1100W, 1445 ford és talán 9A, de ez már nem látszik tisztán.
Gondoltam átnézem a villásdugó (400V) és a motor kötéseit és itt egy kicsit elcsodálkoztam. A villásdugóban be volt kötve a nulla, föld és csak 2 fázis. Innen indulva, egy kapcsolón keresztül a motorig megy ez így el. A motor tekercseinek 3 kivezetése van. Mivel már nem a gyári bekötései voltak, így gondoltam kimérem, melyik a segédfázis, de azt tapasztaltam, hogy a 3 kivezetés között tizedre pontosan ugyanannyi az ellenállás. Ezután arra gondoltam, hogy bekötöm 230 V-ra és kézzel megindítva talán eldől melyik a segédfázis. Bármilyen kombinációban kötöttem be a 3 kivezetést, sehogy sem tudtam megindítani, csak búgott. (Nem próbálkoztam sokáig 2-3 mp egy-egy variációnál, nem melegedett, de nem is ment).
Nem értem, hogy eddig hogy működött úgy, hogy be volt kötve 2 fázis és a nulla, a 3 kivezetésre. Használható így egy villanymotor? Vagy sima 3 fázisú, csak rosszul kötötték be? Be merjem kötni szerintetek a 3 kivezetést a 3 fázisra?
Ha valakinek van ilyen tapasztalata, szívesen fogadom a jó tanácsokat.
Ezenkívül egy elméleti kérdés:
Egyfázisú villanymotor indító kondiját, lehet-e helyettesíteni egy másik fázissal? Tehát a kondi helyére bekötnék egy másik fázist, amit egy nyomógombbal tudnék működtetni, mint a kondi esetében. Ez működhet?
"Féreérthető volt a kifejezésed hogy a kábelek üregeit töltik ki."
Pontosan azt írtam, hogy a kábelben van a zselé. A kábel belsejében az erek körül vannak véve trutymóval. A kábel köpenye teljesen ki van töltve zselével és ebben futnak az erek.
"Miért foglalkozna egy erősáramű szerelő ezekkel a szerelvényekkel? "
Hogy jönnek ise a szerelvények? Kábelekről volt szó.
Én eddig úgy láttam, hogy szinte mindenütt a villanyszerelők csinálták a gyengeáramú kábelezést is (telefon, UTP, riasztó).
Nem úgy van, hogy levonulnak a villanyszerelők és utána jön az informatikus és elkezd ásni egy új kábelártkot az UTP kábel számára a villanyszerelők fél órája betemetett árka mellett :) De sietnie kell, hogy még ma be is temesse az árkát, mert holnap reggel jön a riasztó szerelő az ásójával... egy hét múlva jönnek a kábelTV-sek és kis markolóval feltépik az összes előző kábelt...
Ez egy keresztáramú ventilátor vezérlője. Egy soklábú mikrovezérlő van rajta, alapvetően annyit tud, hogy forog és megvédi magát.. (egyébiránt lesz*p, kávét főz, kiviszi a szemetet). Ez a tápegységének részlete. Ott középen van a segédtáp kicsi elkója. Beszorítva egy NTC (lágyindítás, azokat a nagyobb puffereket szolgálja ki), egy repedt, elégett 5 W-os ellenállás (segédtáp áramkorlát) és a segédtáp stabilizátora (egy FET) közé. Ott biztos jó neki, elvégre egyik sem melegszik, csak annyira, hogy a NYÁK barna alattuk. Az ellenállás kőkemény gyantával van kitámogatva. Ugyanígy a FET is, hozzá van ragasztva a főköri pufferek egyikéhez. Biztos jót tesz neki. A röhej az, hogy a kondi 215 uF (220-as gyárilag) kapacitást mutat és 0,15 Ohm ESR-t, vagyis túlélte. De ezt az idióta, elkúrt konstrukciót, meg ezt az egész rohadt, elbonyolított hibahalmazt, ezt..
Akkor inkább ezt a zselés megoldást javasoljátok, vagy a zsugorcsövest? A két vezeték közötti kapcsolatnak a csoki, vagy az imbusz csavaros megoldás a jobb, vagy a forrasztás? Tudom hülye kérdések sorozata, de eddig a konnektor bekötésnél, és villany kapcsoló bekötésnél kötődobozban wagoval összeszerelni a vezetékeket ez nem volt szempont.
Ez elsősorban védő másodsorban üzemi nulla vezető.
Addig a pontig a rendszer TN-C amíg ez a PEN szét nem válik PE (védő) és N (üzemi nulla) vezetőkre. Onnantól TN-S. Együtt a kettőt TN-C-S rendszernek nevezik. A szétválasztásnál egyébként szabályosan nem a PE ágazik le a nulláról, hanem az üzemi nulla kerül leágaztatásra a védővezetők, földelővezetők esetleg EPH vezetők fogadására is szolgáló PEN sínről, kapocsról.
TT rendszer kialakítása egy családi háznál nem szabványos és nem is szabályos.
Ott a PE szerepet a föld tölti be földelések között, de ez csak igen jó földelések és igen nagy távolság esetén lehetne versenyképes a vezetékes megoldással gazdasági és biztonsági szempontból egyaránt.
Neked itt az volna a célszerű, hogy a házig elvezesd a fázis és a PEN vezetőt és ott válaszd ketté üzemi nullára és védőre.
Ehhez legalább tizes keresztmetszetet kell alkalmazni rézből, de gazdaságosabb volna aluminiumot használnod, melyből a minimum tizenhatos.
Egyébként mért fővezetékre az előírás legfeljebb egy százalék feszültségesés a csatlakozási teljesítményre vonatkoztatva.
Ha ezt teljesíteni akarod, kb 50-es alu vezetékre van szükséged. Ha spórolni akarsz, 25-ös alá szerintem akkor se menj. Hosszabb távon megtérülhet a nagyobb vastagság, hiszen a villanyszámla évek alatt több százezer (millió) Forint is lehet, melynek pár százaléka emberi időn belül kiteszi a vastagabb kábelre fordított néhány ezer Forintos többletkiadást.
