Egyébként, hogy mennyiféle egymáshoz nem köthető motívum megjelenik a honfoglalókhoz köthető leletanyagban érdemes ezt a nyest cikket is elolvasni : https://m.nyest.hu/renhirek/buddhak-a-pusztaban
Ez azért van mert valószinűleg mind a kettő későbbi, honfoglalás utáni munka, tehát maga a kard honfoglalás kori formáját tekintve de a markolat dísz később kerülhetett rá, ahogy a mecsetre is a faragvány. Igazából a honfoglalás korát nézve lényegtelen, maximum egy Árpád kori kapcsolatrendszert mutathat. Ami érdekesebb az a pontból vonal, mint a palmettaleveleket kettéválasztó díszítőelem, ez a dunai bolgároknál, a honfoglalóknál, az abbaszidáknál és a szogdoknál jelenik meg. Legjobban a dunai bolgár és a honfoglaló motívum hasonlít egymáshoz, viszont mivel már az urálnál megjelenik a honfoglalókhoz köthető leleteken ez, vélhetően a dunai bolgárok másolták tőlünk, mi pedig átvettük azt az araboktól. A szogd motívumok nem annyira hasonlítanak, ezért azt nem gondolnám közvetlen előzménynek. Mivel a hajfonatkorongokon és tarsolyokon megjelenő szimurgok is abba a térségbe mutatnak, sok más egyéb motívummal amit Bollók hosszan részletez, összességében a honfoglaló leletek motívumvilágából saját mitológiára, életfára, valamiféle ősvallásra következtetni véleményem szerint nem lehet és ugyanerre jutott mára jópár nálam nagyságrendekkel képzettebb szakmabeli is.
A nyelvek a világ benépesedésével összhangban egyetlen ősi alapnyelvből fejlődhettek szét. Különböző alapnyelvekről beszélni csak annyiban lehet, amennyiben megállapítjuk, hogy az összes ún "alapnyelvnek" rokonságban kellett állania egymással. Ám ha még voltak is ilyen köztes alapnyelvek, azok nem egyenes vonalon fejlődtek és a szétfejlődésük különböző mértéke miatt, nem mutathatnak azonos kapcsolódási fokokat a közös ősnyelvhez. Ám a legvalószínűbb az, hogy a közös ősnyelvből minden nyelv különböző úton módon fejlődött szét, viszont különböző birodalmi, ill. szervezeti hatások mesterségesen újra homogénebbé tették bizonyos népeik között a nyelveket. Alapszavak tekintetében a nyelvek közötti kölcsönzések sokszor csak egy az átvevő nyelven is meglevő rokon szónak a lecserélése lehetett, tehát egy divatos szóváltozat. A nem alapszavak tekintetében viszont a szétfejlődésnek sokkal intenzívebbnek kellett lennie.
"egyvalamit nem vettél észre. a magyar a minta a letisztultabb."
Meg azt hogy a tetején lévő palmetta pont a fleur de lys, a Capetingek címere. Mégiscsak Pannóniából Sicambria városából jöttek azok a frankok, akik azelőtt trójaiak voltak. Motívumok jönnek-mennek és az alalmazott technikától s a mester ügyességétől is függ az a minta. Továbbra sem arra kell nézelődni a párhuzamok iránt, ami neked tetszik és továbbra sem kellene hanyagolni más párhuzamokat! Teljesebb képet kapsz ám a világról, ha jobban körülnézel!
Jól látszik kik lakták a KM-et már a rómaiak alatt is. Beszédes az is, ahogyan angol nyelvterületeken ma a juhokat hívják: sheep. Pont azért, amiért vándor szó lett a csobán, a zsupán: sub, siba (pásztor). Magyarul pedig sibálni annyit tesz, mint suprikálni, suprálni, azaz supálni. Ez pedig egy magyar hangutánzó szó, ami tökéletesen egybehangzik a perzsa eredettel formailag és tartalmilag is. A pásztor hagyományaink nyomra vezetnek, Sopron elnevezésünk, de még a suba szavunk is erre mutat.
Nekem nem, a lényeg az, hogy nem az oroszoknál kellene keresni a honfoglaló sírokat, hanem itthon.
Az viszont nem növekszik csak a találgatások száma
Tartsuk csak be a kronológiát az elszámolásnál.
Tehát van cca 100 000 db avar (kori) sírunk 567 - 800 körülig.
Mi a helyzet a 800- 900 közti évszázaddal?
Te, mint az ADAM állítólagos ismerője, erre kapásból választ adhatsz.
Indulhatsz a Makkay táblázattal (1992), ahol "0" a 828 - 895 közti sírszám.
Aztán rátérhetünk a "honfoglalás korára" (szakmai megegyezés szerint a 900 - 1142 közti sírokra). Révésztől indulva (aki csak a Kárpátok - Duna közti országrészen 27 000 db sírt számlált).
