* elképzelhető, hogy a kisebb -- peremvidéket érintő, fogolyszerző -- vállalkozások nem érték el
a krónikások ingerküszöbét.
* 973-as állapot:
Pilgrim passaui püspök VI. Benedek pápához írott leveléből (973/974)
"Az említett magyar nép tehát sűrű könyörgések közepette hívott engem, hogy menjek vagy követeimet küldjem oda evangéliumi szolgálatra....A keresztények pedig, akik azon nép nagyobb részét teszik ki,akiket a világ valamennyi részéből fogolyként hurcoltak oda, s akiknek nem volt szabad gyermekeiket - hacsaknem titokban - az Úrnak szentelni, most valamennyien minden félelem nélkül versengve ajánlják őket keresztségre, s úgy örvendeznek, mintha vándorlásukból hazájukba térnének vissza, mivel keresztény szokás szerint merészelnek imádkozni, és szabadságot nyerve eddig megbéklyózott nyelvüket bátorkodnak megoldani az Úr dicsőítésére." (Bernát)
* elméleti behurcolási kapacitás:
"40 hadjárat (általad említve) * 2000 kalandozó -> már 80 ezres létszámról beszélünk.
40 ................................... * 3500 kalandozó -> már 140 ezres a behurcolt tömeg." (UvL)
A klaszikus honfoglalók és azok szálási temetői egy folyamatosan vándorló népességet vetitenek elénk ezért van rokonsági kapcsolat a temtők közöt és nem a temetőben, egy ilyen folyamatosan vándorló népesség azt tudta elmagyarositani aki együtt vándorolt vele lovait legeltetve.A 950 után folyamatosan letelepedő magyarság is azt tudta elmagyarositani akivel egy településen belül együtt élt.
Az avarok legyözése nem jelentette a teljes lakosság elvesztését és általában az avarkori lakosságot nagyon sikeresen kimutatták az Árpádkorban is , hogy milyen mértékű népeségfogyással járt az avarok térvesztése azt nem tudjuk és egy leletszegény avarkori sirról nagyon nehéz megmondani mikorra datálható legyen szó avar vagy Árpádkori sirról.
Mindenesetre a kora Avarkor után is volt egy óriási népeségrobbanás amelynek hatásait a honfoglalás korában is megtalhatjukés azok az antopologiai elemek a honfoglalás korában is megtalálhatóak.
Hogy régészetileg az avarkori temetőkbennem jelenik meg a honfoglaló leletanyag az igaz de az is igaz , hogy az avar temetkezési szokások és tárgyak viszaköszönnek ránk a honfoglalónak mondott temetkezésekből.
A honfoglaló türkök és honfoglaló kazárok népe nagyon sikeresen vette birtokba az avar törzsterületett , hogy ez a birtokba vétel folyamatos betelepüléssel járt ezt többen felvetették és ezek etnikai hátterét most több kevesebb sikerrel találgatjuk kapaszkodokat kersve a korabeli forrásokban , antropologiai, genetikai adatokban, a régészeti párhuzamok földrajzi elhelyeszkedésében.
A stronciumos vizsgálatok eldöntik az első generációs bevándorlók születési helyét , és akár ezek arányát az egész csoportokon (teljes népességen ) belül. Ezzel a módszerrel kiderül, kik szaporodták le a klasszikius honfoglalókat -- vagy ezek egyszerűen elvesztek a kalandozó háborúkban, és így a helyükre lépők milyen népességből verbuválódtak, azaz KIK lettek az extra magyarok a honfoglalókhoz képest. És akkor megtudjuk végre, mikor és honnan jött be a magyar nyelvbeszélőinek a zöme. Megtudjuk, milyen gyors volt a magyarosodás,
A Karosi antropologiai tipusba magányosan eltemett honfoglalók és Tiszanána, Öthahalom, Üllő, Szered 10 századi honfoglaló temetők tartoznak nincs 11 századi temető ami hasonlitana hozájuk antropologiailag.
Ez a törökös antropologiai tipus megvan a 10 századi falusi temetőkben is a temető közepén lóval és fegyverrel eltemetve csak elveszik a tömegben a 11 századra ez méginkább igaz.
A század második felében letelepedő népességben ezek a belsőázsiai gyökerekkel rendelkző honfoglalók egyszerüen elvesztek hogy ez folyamatos beköltözésnek, vagy annak köszönhető hogy nagyobb leletgazadagságú sirjaik miat statisztikailag kicsit túldimenzionálták számarányuk a 10 -ik század első felének honfoglaló populációjában ezt nem tudom.
Általában a karosi tipusú honfoglalókat szokás a magyar vezetőrétegnek tekinteni akik még az urálon túl elmagyarosodtak a köznép pedig az avarok, kabarok, szlávok+ rabszolgák + besenyők akik magyará lettek , én nagyon birom,hogy a római meg a török birodalom mintájára az uralkodó elit terjesztette a nyelvet a rusz , horváth , morva , cseh, szlovén rabszolgák pedig, hogy meg tudják érteni egymást megtanultak magyarul.
Vándorok vagyunk a földön az urálon az operenciás tengeren is túlról föleg csilagösvényen és lovon jöttünk és szeretjük a szép történeteket.
A kiindulasi alap a 800 - 900 kozti igen drasztikus nepesseg hiany, mind a 800 elotti, mind a 900 (950) utani allapotokhoz kepest. Tehat honnan nepesult be ujra (es csak alig felereszt) a KM 900 (950) utan.
"Néhány kötlakhi tipusú ékszerrel nem lehet rabszolgák tömegét sejteni a 10 század második felétől, mivel a kalandozások 955 után befejeződtek igy rabszolgák tömegeinek a beszerzése kicsit problémás."
Azért akkoriban még nem létezett a tervezett avulás, joggal feltételezhetjük, hogy a beszerzett "háztartási eszközök" még 20-30 évig éltek. Az a néhány ékszer azért meglehetősen sok, a sírok elég nagy részében max egy-két bronz s végű hajkarikát találtak.
A karosi típusú honfoglaló temetőkre azért a 11. századból is van még példa István, sőt András pénzeivel keltezve. De a honfoglalók nagy része szintén a soros temetőkbe temetkezett a későbbi időkben. Majd mindegyik nagy sírszámú temetőben van pár gazdagabb sír a klasszikus leletanyaggal, jópár klasszikus leletanyaggal, de nem annyira gazdagon a maradék meg szegényes , max bronz hajkarika meg karperec. Erre alapozva utasították el hogy ezek a helyben talált szolgaságba vetett szlávok temetői lennének.
Révész azt vélelmezte, hogy a népesség nem nőtt jelentősen, egyszerűen a század második felétől egyre inkább letelepedtek és tovább használták a temetőket.
Magam részéről hajlok arra, hogy a népesség jelentős része még nem költözött be a KM-be a század elején, csak később. Ezért is vot a Felső-Tisza vidékén a hatalmi központ, mert akkoriban ott lehetett az uralmi rerület közepe (ha a Dnyesztertől kezdjük számolni), vagy akár ezért érdeklődtek a királyaink annyira Halics és Lodoméria iránt. A keleti népesség lehetett az Uráltól jött, magyarul beszélő köznép, az ott beszerzet/helyben talált szláv népesség, ahová jöhettek utóbb nyugatról hozott foglyok, plusz a helyben talált népesség. A sok eltérő származású és nyelvű, eltérő időben beolvadó népesség sokkal jobban asszimilálódott a magyar nyelvű korábbiakhoz, mintha mindenki egyszerre, egy helyről jött volna és ugyanazt az avar, bajor, vagy nyugati szláv nyelvet beszélte volna.
"A kis ugor nép anyukái pedig már az avarkorban itt voltak ,és ez a honfoglalás korában sem változott ahogy már hoztam töbször Kiskundorozsma hosszuhát közös avar, manysi anyai vonalait amelyek ma is élnek a manysiknál és a magyaroknál is mig a belsőázsiai N1a anyai vonal nincs sehol."
Erről hol lehet olvasni? Linkeld már lsz., mert elég sci-fi-nek hangzik.
Néhány kötlakhi tipusú ékszerrel nem lehet rabszolgák tömegét sejteni a 10 század második felétől, mivel a kalandozások 955 után befejeződtek igy rabszolgák tömegeinek a beszerzése kicsit problémás.
A honfoglalók nem csak a szálási temetők népe voltak, mivel a szálási temetők népe már a honfoglalás után 100 esztendővel sehol sincs antropologialag ami a számokat illeti . Az fölöttébb érdekes hogy a szálási temetők nagy és hatalmas magyar népe 955 után lásd karosi tipusú honfoglalók egyetlen temetőt sem hoztak őssze a 10 százazad utolsó felében vagy 11 században.
A kis ugor nép anyukái pedig már az avarkorban itt voltak ,és ez a honfoglalás korában sem változott ahogy már hoztam töbször Kiskundorozsma hosszuhát közös avar, manysi anyai vonalait amelyek ma is élnek a manysiknál és a magyaroknál is mig a belsőázsiai N1a anyai vonal nincs sehol.
A korabeli források nagyjából Pilgrinnel, kezdödnek végződnek.
Szerencsére más elméletek is vannak mint a foglyok elmagyarositása, ebben eggyetértünk.
Az, hogy lovagoltok a szavakon semmit sem jelent, természetesen vannak átvételek az altáji nyelvekből, még kinai eredetű szó is lehet/van, semmit sem jelent.
Pl. : 風 fēng szellentés, fing
濕 shī nyirkos, sikamlós, síkos
女 nu nő, nű
媽媽 māma /anya becézve/ mama
娘 niángniang /császárnő/ nyanya
Van több is, van átvétel a mongolból is, perzsából stb.
A nyelvtan a döntő az pedig különleges, a finnségi nyelvekkel rokon, nem tudjátok cáfolni
"nem hanyagolom. nyelvtanban talán van egy kis fölénye az uralinak az altaival szemben, talán.
de hogy nem olyan mértékű, ahogy azt belevetítitek..."
Szimplán lövésed sincs semmilyen uráli és altáji nyelvhez, nemhogy olyan penge lennél, hogy nyelvtani elemeket hasonlítgass. A magyar mondatokkal is hadilábon állsz, akkor szerinted komolyan vehető erről bármilyen állításod?
Amúgy továbbra is kekeckedhetnél egy nyelvésszel, sinológussal altáji nyelvek szakértőivel, mert azok jobban el tudnák neked magyarázni, mennyire nem értesz hozzá és, hogy nem ebben a témában kellene okoskodnod!
" addig az ilyen "finnugor eredetű alapszavak és azokra jött jövevényszavak" egy nagy kamu, egy hazugság, gondolom ennyit fel bírsz fogni."
Annyit bírok felfogni, hogy ez továbbra sem a te netről kigyűjtögetett kínai szavaid általad vélelmezett hasonlósága alapján van megállapítva. Meg azt is, hogy a nyelvtant mint olyat te szemmel láthatóan hanyagolod. Gondolom a nyelvtanórák unalmasak voltak általánosban, messzebb meg nem jutottál. Ezért nem bírsz még annyit sem felfogni, hogy hogyan működik egy nyelvészeti bizonyítás, de még azt sem, hogy ezt kivel kellene megbeszélni.
A hazugozást meg igazán abbahagyhatnd, mert továbbra sem bírod megítélni még a hazugság fogalmát sem.
"nem kell minden alapszónak finnugor eredetűnek lenni." 1. nincs bizonyítva finnugor eredet, mint már mondtam, azt te a hamis dogmatételed alapján feltételezed. 2. mi van akkor ha kiderül, h finnugorral rokon van 30 százalék, török-altai rokon 30 százalék? egyáltalán melyek az alapszavak? amíg ez nincs meghatározva, addig az ilyen "finnugor eredetű alapszavak és azokra jött jövevényszavak" egy nagy kamu, egy hazugság, gondolom ennyit fel bírsz fogni.
"de nincs igazad. azok alapszavak és nem ún. "finnugorok"."
Te nem tudod megítélni, hogy hazudok-e vagy sem. Te viszont szerintem nem hazudsz, csak egyszerűen nem érted miről szól az egész. Nem kötelezően kell minden alapszónak finnugor eredetűnek lenni. Tudod az arányok.
Amit én nem értek, az továbbra is az, hogy mindezt miért itt velem akarod megvitatni. Nyelvészeti témákról vitatkozz nyelvészekkel!
Nem tudom, de ez nekem belemagyarázás. Az arabeszk elég régi díszítő motívum sokféle fejlődési leágazással, én nem vonnék ezekből olyan messzemenő következtetést, hogy ki volt az első meg ki vett át kitől. Az biztos, hogy a honfoglaláskori leletek későbbiek, mint pl. a linkelt damaszkuszi Omajjád-mecset, de ezt a művészettörténészek biztos jobban tudják.
"Angela Marcantonio is associate professor of Linguistics, Finno-Ugric & Hungarian Studies, at the University of Rome 'La Sapienza'"???
Szóval, volt tanszék, senki nem üldözte nézetei miatt, nem vonszolták máglyára a római Campo de' Fiori-ra...
"Angela Marcantonio a római La Sapienzia egyetemen az általános nyelvészet előadója. Az uráli nyelvek7 rokonsági viszonyaival foglalkozó műve8Az uráli nyelvcsalád. Tények, mítoszok és statisztika címmel jelent meg Magyarországon.9 E munkájában a szerző azt kívánja bizonyítani, hogy a történeti nyelvészet módszerei elavultak, az uráli nyelvcsalád nem létezik. Honti László szerint a mű nem éri el azt a színvonalat, hogy szakmai folyóiratban lehessen róla bírálatot írni.10 Más nyelvészek – Bakró-Nagy Marianne,11 Johanna Laakso12 azonban szakmai folyóiratokban közöltek rendkívül elmarasztaló bírálatokat Angela Marcantonio művéről.
A bírálatok túlnyomórészt a mű nyelvészeti megállapításait vitatják. Ehhez egy történésznek nincs hozzászólni valója – döntsék el a nyelvészek egymás között. Ha mégis átlapozzuk a könyv számunkra érdektelen részeit, annyit megállapíthatunk, hogy a szerzőnek semmi érzéke a történetiség iránt, a történeti nyelvészet eredményeit a történelmi folyamatok lényegének megértése nélkül kritizálja. Ehhez csapongó, önellentmondásokba keveredő logikátlan gondolkodás párosul.
Angela Marcantonio egy rövid fejezetben a történettudomány területére is betéved. E rész elolvasásával mi is képet kaphatunk gondolkodásának említett jellemzőiről. Néhány abszurd gondolata közül egy: a magyarok azért törökök, mert Biborbanszületett Konstantín bizánci császár türköknek nevezi őket. Kész, ennyi – a kérdés szakirodalmáról természetesen fogalma sincs. Egyébként már a téma felvetése is képtelenség egy olyan könyvben, amely az uráli nyelvcsalád létezését, sőt általában a nyelvcsaládok létezését cáfolja. E kérdés egyáltalán nem függ össze azzal, hogy a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött magyarok milyen nyelven beszéltek. Akár törökül is beszélhettek (és feltehetőleg beszéltek törökül is, lásd szintén Konstantínnál: [a kabarok] „…a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket [ti. a magyarokat], és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is.” 13), ez azonban nem érinti az uráli nyelvcsalád létezésének és a magyar nyelv uráli nyelvcsaládba tartozásának problémakörét.
Angela Marcantonio antropológiai érvekre is hivatkozik abbeli igyekezetében, hogy az uráli nyelvrokonságot megcáfolja. A genetikai kapcsolatoknak azonban ugyanúgy nincs közük a nyelvek rokonsági viszonyaihoz, mint annak, hogy egy népet hogy neveznek meg a környezetében élő más népek."
Te magad írod le, az a bajod csupán, hogy nem tetszenek a mesék!
Azt meg nem bírod felfogni, hogy mi a különbség a tudomány és a meséid között. Például a tudomány az igazságot próbálja meg feltárni, akkor is, ha ez neked nem tetszik.
