De te is arra hallgatsz, ami neked a legegyszerűbb. Szerinted véletlenül lett az a plusz egy hozzávezetés, nem volt hatos sorkapocs a szalag mellett? Ketten elmondtuk, hogy nem véletlen, de a harmadikra hallgatsz, aki a hülyeséget mondja. Komolyan azt érzem néha, hogy édesmindegy, mit mond az ember, végül az dönti el a válasz helyességét, hogy elég meggyőzően mondja-e a hülyeséget is. :-(
Már megint a hülyeséget meséled. Fogalmad sincs, mi van az előtéten belül és hogy mi oka lehet annak, hogy az a két pont külön érkezik be, de azért bátran felülírod a gyártó bekötését, biztos azért nem kötötte össze a két szálat, mert a vezetékgyártókat akarja dotálni, nem? Azért megy be külön az a két szál, mert a csőhiba (csöveken folyó áram) érzékelése és az elektródok előfűtése miatt így van kialakítva. Szélsőséges esetben azonnal tönkremegy az előtét, jobb esetben az egyik cső rövid úton megy tönkre, aztán utána a másik is.
Sziasztok. Meglehet buta kerdes, egy ZT-102-es multimeterrel meg lehet nezni egy 220 voltos kabelben van-e aram? Tudom nem egy profi cucc es felek talan nem alkalmas arra. Igazabol csak az erdekel van e aram vagy nincs a vezetekben. Ha igen akkor hogyan, ugy ertem mire kell allitani a muszert?
Az áramszolgáltató vagy meghajolna zsenialitásod előtt, és elismerné, hogy túljártál az eszén, vagy megkérne hogy olvasd el a kovetkező kifejezést is, mely szerint "nem dugaszolhatóan csatlakoztatott" eszközről lehet szó.
Ekkor valószínűleg azt mondanád, hogy ez nem dugaszolható, hiszen rögzítetted rendkívül ötletes módon, de ez már a szokásos nehezen védhető állítás volna, hiszen ennyi erővel elég egy éjjeliszekrénykét nekitolni a dugvillának hogy már ne legyen dugaszolható a csatlakozás, ami nonszensz. A közécsavarozós megoldás eleve teljesen szabálytalan, azt nappali tarifára kötött eszköznél is kifogásolhatnák.
Kissé érdekesebb kérdés, mit szólna a szolgáltató ahhoz, ha például a dugvillát és a betápot egy kétpólusú kismegszakítón vagy ÁVK-n keresztül kötöd össze, az egészet meg belerakod egy a körülményeknek megfelelő védettségű dobozba. Itt is főleg az az érdekes, hogy van-e olyan szabály (valószínűleg van), ami tiltja a dugvilla eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, például ilyesfajta csavaros kötésekben.
Én meg azt tippelem, hogy nem nagyon lehet ott semmit kihagyni, hanem vagy az A3-B3 kapcsokat összehidalva kapod meg a jelenlegi 3 számú kivezetést, vagy a jelenleg közösen odavezetett két fénycsőfoglalat érintkezőt lehet érdemes két külön vezetékkel az előtéthez eljuttatni. De ezt csak a rajz topológiája alapján mondom, majd aki jobban ért ezekhez megmondja mi a jó megoldás.
A kép teljes pompájában: http://kephost.com/images/2017/11/10/20171109_210551.jpg A kérdésem a következő lenne: A kicserélendő eszköznél, melyik csatlakozás marad ki? (Mert ugye azon 7 db van, amiről cserélném ki, meg csak 6.) Én személy szerin az A/B4-re tippelek, de nem akarok tipp alapján itt kötögetni. A kapcsolási rajz a 2 eszközön, meg egy kicsit máshogy néz ki.
És mivel 63A-el terhelhető, ezért erre kell méretezni a kábelt is!
Az, hogy csak 6A-t fogyaszt a fogyasztó, senkit nem érdekel. Biztosítani kell saját betáprészén megfelelően.
De nem vitatkozom, mindenki azt gondol és csinál, amit akar. Tök mindegy, hogy milyen hülyeséget mondanak egyesek, csak magabiztosan kell állítani és már oké is. Esetleg alá lehet támasztani még a szabványban is benne van bűvös mondattal.
Hát nem minden van és volt szabványban leírva, van, ami csak a villanyszerelési tankönyvekben, lásd a múltkori rövid csődarab illesztés az MM-fal vezeték dobozához témát például, de ez a fixes speciel a régi MSz 1600-asban is szerepelt. A legutolsó kiadásban már csak "értelmezés szükséges" formátumban volt olvasható, az meg, mint illusztrálva láthatjuk, egyeseknél végtelen hosszú értetlenkedésre ad alkalmat. Miként most például valaki ide is író azt állítja a Gyakorikérdéseken, hogy az az előírás, hogy alumínium vezeték lakásokban csak 16 mm2 és feletti keresztmetszetekkel alkalmazható, az nem jelenti azt, hogy vékonyabbat tilos alkalmazni. :)
- vagy a dugalj mellé két oldalt befúrt két dübelhez odahúznám egy pánttal.
Az áramszolgáltató előírásának mindegyik megfelel, hiszen segédeszköz (csavarhúzó) nélkül nem oldható a kötés, mégsem kellett levágni/leszerelni a dugót.
Sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha az áramszolgáltatók EGYÉRTELMŰEN elárulnák, hogy ők pontosan mit értenek az effajta zavaros kifejezéseken (mit szabad és mit nem), de arra ugyan várhatunk, hogy itt jogállam legyen.
Nálunk meg fával-szénnel rakott kályhák voltak, aminek tartozéka a kutacs (kb. fél méter hosszú piszkavas). Azzal bármelyik villanykapcsolót elértem, amikor már akkora voltam, hogy a villanykapcsolás szándéka felmerülhetett.
Nem azt írtam, hogy megszűnik a garancia, hanem azt, hogy kockáztatsz egy konfliktust. Szabvány ide vagy oda ezek minősítéssel rendelkező készülékek, forgalmazási engedéllyel. Egyébként nem csak bojlerek, más készülékek is készülnek így, például falra szerelhető fűtőpanelek.
Kész 22-es csapdája. Egyes bojlereket öntött dugvillával forgalmaznak. Vagy levágod, kockáztatva ezzel azt, hogy garanciális javítási igény esetén beléd kötnek, vagy kockáztatsz egy konfliktust a szolgáltatóval.
Neked nem kell értened a vonatkozó szabványokhoz rendeletekhez. Ezt a készüléket nem a fogyasztásmérőhöz szokás tenni, hanem a lakáson belül elhelyezett elosztótáblákhoz. Azt meg nem nézi a szolgáltató
Azért én nem kockáztatnám meg a vívást a szolgáltatóval ha kiderül :)
