A ketto boven nem zarja ki egymast, eppen ellenkezoleg. Aki nem hisz a Jezus altal felallitott es a Szentlelek altal vezerelt Egyhaz letjogosultsagaban, egyszeruen nem koveti Isten akaratat. Hanem a magaet. A vilag vegen pedig maga marad.
Abban igazad van, hogy kontextusaban kell ertelmezni. De Jezus akkor is a gyerekeket (is) hivja. Es a gyerekek azok mint-mondtam mar, gyerekek. Nem azt mondja Jezus, hogy engedjetek hozzam a gyerekeket de csak x-kor folott.
Ezen kivul en az egyhazam allaspontjat tartom ELSOSORBAN szem elott, egyreszt azert mert szamomra teljesen vilagos, ertheto, es logikus az allaspontja, masreszt azert, mert ha mar ott tartunk, hogy "tegyetek tanitvanyomma minden nemzetet", ez bizony a mai 2000 eves, kontinuitasaban elo Egyhaz feladata. Aze az Egyhaze, amelynek magam is tagja vagyok. Nem pedig x-y-nak az ad-hoc individualista hobbija, hogy ugy ertelmezze a bibliat, ahogyan eppen gondolja, es nosza, lehet lazadni 2000 ev hivo, szent lelek altal vezerelt veneinek bolcsessege ellen.
Jézus azt mondá, hogy aki hisz és megkeresztelkedik, idvezül; aki pedig nem hisz, elkárhozik. Vagyis nem azért fognak elkárhozni, mert nem keresztelkedtek meg, hanem azért, mert nem hittek, aki penig hisz, ha van rá lehetősége, az nyilván megkeresztelkedik, amire a csecsemők ugyebár képtelenek...
"A "valamennyien" halmazba a csecsemo beletartozik"
Ez az, ahogyan szerintem kár olvasni a Bibliát. Így valóban igaz, hogy a betű öl. A "valamennyien"-t a kontextusban kell értelmezni, és nem saját gondolatainkat belemagyarázni. A "valamennyien" alatt Péter azokat érti, akikhez beszélt, akik kérdezték, mit tegyenek. Péter válasza szeritn meg kell térniök, és bemerítkezniök, erre a csecsemők képtelenk. Csecsemőkeresztségről nem tud a Biblia, Jézus azt mondja, tegyetek tanítványokká és kereszteljétek meg őket, s nem azt, hogy kereszteljétek meg, és majd utána tegyétek tanítványokká őket...
"A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által." (Róma 10:17)
Isten mindannyiunkhoz maskeppen szol. Tudjuk, hogy nem feltetlenul, sot altalaban nem az erzekszerveinken keresztul (ful, emberi beszed), hanem sokkal inkabb a sziv csondjeben. Egyedul az Isten tudja, hogyan szolal meg egy csecsemo (vagy akarki) lelkeben, de megszolal.
"Hogy kaphatna Szent Lelket, az, aki nem hisz?" A gyermekeket az Egyhaz hiteben kereszteljuk meg, es fontos szerepuk van a szuloknek es keresztszuloknek. A kereszteles ugyanakkor kesobbi katekizmust igenyel, amelyert a szulok es keresztszulok vallalnak felelosseget. Ha idosebb koraban meg akarja erositeni a keresztseg szentseget, azt a bermalasban megteheti.
"Nagyüzemszerűen meghintjük vízzel a gyerekeket"
Soha szo sincs nagyuzemusegrol. A kereszteles mindig unnepelyes, es a Szentlelek jelenlete teszi azza. Es igen, ezaltal lep be a kereszteny eletbe, ami utat nyit az igazi szabadsagra.
"Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát."
(Apostolok Cselekedetei 2:38)
A "valamennyien" = valamennyien. A "valamennyien" halmazba a csecsemo beletartozik.
Es vegul ami a legszebb, es legfontosabb: a keresztség Isten kegyelme és ajándéka, mely nem tételez föl emberi érdemeket.
A keresztseg egyszri kegyelem, ami orok es eltorolhetetlen nyomot hagy lelken.
A megteres ezzel szemben rendszeres aktus, hiszen az ember esendo es minden nap, sot minden oraban ujabb bunt kovet el, a keresztseget kovetoen is. A keresztseg tiszta allapotahoz valo visszateres pedig rendszeres kotelessegunk, illetve az egyetlen jarhato ut.
Ezeken kivul: nagyon vilagos, nagyon egyertelmu es pontos a felszolitas, es szamomra teljesen egyertelmu, es vitan tuli a felszolitas: "engedjetek hozzam a gyerekeket". A gyerek, az gyerek es pont. Nem kell tulragozni, Jezus sem ragozta tul. En pedig nem fogom egy percig sem tavoltartani Jezustol a gyerekemet, hogyha majd a Joisten kegyelmebol szuletik nekem.
2009. augusztus 4. A év, évközi idő, 18. hét, kedd (Vianney Szent János Mária áldozópap) A nap liturgikus színe: zöld
Napi igehelyek
Szám 12,1-13
Ekkor Mirjám és Áron Mózes ellen beszéltek az ő etióp felesége miatt és azt mondták: ,,Hát csak Mózes által szólt az Úr? Nemde, hozzánk is éppen úgy szólt!'' Amikor az Úr ezt meghallotta -- Mózes ugyanis szelídebb férfi volt minden embernél, aki a földön lakott --, azonnal szólt hozzá meg Áronhoz és Mirjámhoz: ,,Menjetek ki csak ti hárman a szövetség sátrához.'' Amikor aztán kimentek, leszállt az Úr egy felhőoszlopban, megállt a sátor ajtajában és szólította Áront meg Máriát. Amikor odamentek, azt mondta nekik: ,,Halljátok beszédem! Ha valaki közületek prófétája az Úrnak, annak látomásban jelenek meg vagy álomban szólok. Ám Mózes, az én szolgám nem ilyen: ő az én egész házamban meghitt, mert vele szemtől szembe beszélek, s ő nyíltan, nem rejtélyekben és jelképekben látja az Urat. Miért nem féltetek tehát gyalázni szolgámat, Mózest?'' Aztán haragra gerjedve irántuk, elment. Amint pedig eltávozott a felhő, amely a sátor felett volt, íme, Mirjám úgy fehérlett a leprától, mint a hó. Amikor Áron rátekintett és látta, hogy lepra öntötte el, azt mondta Mózesnek: ,,Kérlek, uram, ne ródd fel nékünk ezt a bűnt, amelyet esztelenül elkövettünk, ne legyen ez olyan, mint a halott, s mint az idétlen magzat, amelyet anyja méhe elvetél: íme, már fél testét megemésztette a lepra.'' Erre Mózes az Úrhoz kiáltott: ,,Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!''
Mt 14,22-36
Ezután mindjárt megparancsolta a tanítványoknak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előtte a túlpartra, amíg ő elbocsátja a tömeget. Miután elbocsátotta a tömeget, egyedül fölment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, még mindig egyedül volt ott. A bárka pedig már sok stádiumnyira volt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél volt. Éjjel pedig, a negyedik őrváltás idején odament hozzájuk a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták őt, amint a tengeren jár, megrettentek és azt mondták: ,,Kísértet!'', és félelmükben kiáltozni kezdtek. Jézus azonban mindjárt szólt nekik: ,,Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!'' Péter így válaszolt neki: ,,Uram, ha te vagy, parancsold, hogy hozzád menjek a vízen.'' Ő azt mondta: ,,Gyere!'' Péter kiszállt a bárkából, elindult a vízen és Jézushoz ment. Mikor azonban látta az erős szelet, megijedt, merülni kezdett, és felkiáltott: ,,Uram! Ments meg engem!'' Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt és azt mondta neki: ,,Te kishitű! Miért kételkedtél?'' Amikor beszálltak a bárkába, elállt a szél. Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és azt mondták: ,,Valóban Isten Fia vagy!'' Átkeltek a tavon és Genezáret földjére jutottak. Amikor annak a helynek a lakosai felismerték őt, üzentek az egész környékre, odahozták hozzá mindazokat, akik betegek voltak, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Akik csak megérintették, meggyógyultak.
Elmélkedés:
A pusztai vándorlás idején történt manna-csoda Isten válasza volt a nép hitetlenségére, amellyel azt igazolta, hogy nem hagyja magára az általa kiválasztott népet. Jézus kenyérszaporítása és az emberek kenyérrel való táplálása szintén részben a kételkedőknek adott isteni jel, amely azt hivatott igazolni, hogy ő az Isten Fia. Olyan nyilvános cselekedet volt ez, amelyet bárki láthatott. A csoda után Jézus ismét különleges jelét adja istenségének, de ebben már csak a tanítványok egy szűkebb csoportja részesül. A víz tetején járva mutatja meg számukra, hogy felette áll a természet erőinek, amelyek minden emberre hatást gyakorolnak. E csodák a Jézus istenségébe vetett hit megvallására indítják a tanítványokat: Te valóban az Isten Fia vagy! (Horváth István Sándor)
Imádság:
Ó, Mária, irgalmasság Anyja, tekints mindannyiunkra, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse, hogy az ember le ne tévedjen a jó útjáról, el ne veszítse bűntudatát, gyarapodjék reménye Istenben, aki gazdag az irgalomban, szabadon tegye jó cselekedeteit, melyeket Ő előre elrendelt, és így egész életével Isten dicsőségének dicsérete legyen. II. János Pál pápa
"Az ember a keresztseggel a Szentlelket kapja meg."
Olajág nem szeretném lebecsülni a szép gyerekkori élményedet, jók a gyerekeid iránti szándékaid is, de van hozzá pár gondolatom.
Jézusnak bemutatták a gyerekeket, de nem újszülötteket, és azok nem lettek megkeresztelve.
"A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által."
(Róma 10:17)
Hogyan hihetne valaki, aki nem érti még a normál beszédet, se nem halotta még érdemben Isten igéjét?
Hogy kaphatna Szent Lelket, az, aki nem hisz?
Nagyüzemszerűen meghintjük vízzel a gyerekeket és automatikusan bekerülnek a "kicsiny nyáj"-ba? Ilyenről a Szentírásban nincs szó.
Ez egy jóindulat vezéreletével kialakult szokás, alapja az, hogy az emberek nagy lelkesen okosabbak szeretnének lenni az igénél. Azonban nem Isten igéjén alapul.
Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.
(Apostolok Cselekedetei 2:38)
Péter apostol szavai szerint először meg kell térni a bűnös életünkből, ez alighanem egy tudatos és felelős felnőtt döntés, utána megkersztelkedni (vízzel és/de elsősorban Szent Lélekkel), utána kapjátok meg a Szent Lélek ajándékát. Ez így működik a Szentírásban mindenütt.
Keresztelő János szavai:
Én ugyan vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én még arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket
Az elmult heten, leginkabb tegnap sokat gondolkoztam az Ordognek a termeszeten, elsosorban a hozzaszolasaid utan. Ez az elmelkedes egyebkent szamomra nagyon fajdalmas hiszen jomagam felnott koromig a csapdajaban vergodtem. Emiatt is latom ugy mostmar, hogy van ertelme a pokolnak.
Na szoval tegnap azon gondolkoztam, hogy a bun olyan mint a drog, az ordog pedig hasonlit egy drogdilerhez (bar ilyennel meg nagyban nem talalkoztam). Az apanak van egy fia, aki a szemefenye. Mindent megad neki Neveli, tanitja es szereti, "a szeltol is ovja". Abikor a drogdiler belep a fiu eletebe elcsabitja, rabeszeli a drogokra, megmutatja neki, hogy "latod, milyen jo is ez, mennyire felszabadito erzes, mennyire el tudja feledtetni veled mindazt a nehezseget amibe a zsarnok apad belekenyszerit". Amikor az apa latja, hogy a fia letert a helyes utrol es megy tonkre az elete, akarmit is probal ellene tenni, a drogdilernek erre csak annyi a valasza, hogy latod, hogy milyen egy "kenyur" az apad? hogy mennyire csak uralkodni akar rajtad es nem enged szabadon? es latod, hogy az amit en adok neked, pedig mennyire jo, es o meg ezt nem engedne meg neked? ".
Az ordognek a leghatekonyabb fegyvere a latszat, a szemfenyvesztes. A jo alarca alatt mubelni a rosszat. O a nagy plagizator.
Egy masik arcat az ordognek pedig nagyon jol abrazolja a "Harry Potter". Peldaul amikor a "dementorok" kozeleben megfagy minden ami el, nyomukban mindenre pusztulast hoznak, a kozelukben pedig ugy erzed magad, mintha kiveszett volna beloled minden eletorom, es mintha mar sohasem lennel tobbe boldog. Ilyen, es meg ezerszer is ilyen az ordog. Nem szabad lebecsulni a hatalmat, es foleg: nem szabad sajnalni, rokonszenvet taplalni fele. Eppen erre jatszik. Es amig rokonszenvet taplalsz a gonoszsaggal, elmosodik a hatar a jo es a rossz kozott, magad sem tudod mar melyik-melyik. Lassan pedig a jo rossza, a rossz pedig jova torzul. A leleknek ezt a betegseget pedig egyedul az Isten tudja meggyogyitani, megpedig a szeretet altal.
Amikor elkezdesz szeretni, vagy amikor az Isten szereto olelesebe burkol, egyetlen pillanat alatt megszunik minden gonoszsag. Isten kepes egy szempillantas alatt begyogyitani a sebeket. Az ima segit. Segit az is, amikor latod, hogy gyenge vagy es egyedul nagyon keves dologra vagy kepes. Ekkor azt is meglatod, hogy Isten kesz arra, hogy segitsen. Mindig kesz. De ugy is van, hogy nem is szamitasz ra es varatlan orommel lep meg, vagy hogy eszrevetlenul "lopja be magat" a szivedbe es lassan gyogyitja kezdi el a sebeidnek a gyogyitasat, nehogy a gyors elorehaladassal fajdalmat okozzon.
Isten maga az elet, maga az orom. Es az ordog tevekenysege pedig az, ami ettol az oromtol es eltforrastol eltavolit, elzar teged. Hogy ugy erezd, "mintha mar soha tobbe nem lennel boldog". Ezt ertem azalatt, hogy a bun magaban hordozza a buntetest es Isten eppen azt nem akarja, hogy bunhodjel. Nem akarja, hogy elszakadjal tole, elszakadj az oromtol, a valosagtol, az elettol. Az Istentol valo elzertsag, a "kirekesztettseg" az, ami tulajdonkeppen maga a Pokol. Maga a boldogtalansag, maga a halal. Tudod miert hivjak a Jeruzsalemet korbevevo arkot a "Gyehenna-volgye"-nek? Ide uritettek a szemetet, az eltalad is emlitett orrfacsaro buzt araszto emberi uruleket, ez volt a pocegodor. Amikor valaki keptelen volt a kozosseg normait elfogadni es asszerint elni, es vegkepp azt vonta magara, hogy kirekesztettek a kozossegbol, ezen az orrfacsaro buzt araszto volgyon keresztul vezetett az ut a kirekesztettsegbe, ami maga a Gyehenna, maga a Pokol.
Bizhatsz Istenben, mert o sohasem hagy magadra es nem engedi, hogy bantodasod essen. Es meg akkor is vegtelenul szeret, ha rosszat teszunk, csak eppen merhetetlenul szenved.
2009. augusztus 3. A év, évközi idő, 18. hét, hétfő A nap liturgikus színe: zöld
Napi igehelyek
Szám 11,4b-15
Az a gyülevész népség pedig, amely velük feljött, kívánságra gerjedt, s leült és siránkozott és Izrael fiait is csatlakozásra bírta és azt mondta: ,,Ki ad nekünk húst enni? Emlékszünk a halra, amelyet ingyen ettünk Egyiptomban, eszünkbe jut az uborka, a dinnye, a póréhagyma, a vöröshagyma s a fokhagyma. Most száraz a torkunk: nem lát szemünk semmi mást, csak mannát.'' A manna olyan volt, mint a koriander magva, olyan színű, mint a bdellium; a nép körüljárt, felszedte, megőrölte a kézimalmon vagy megtörte a mozsárban, aztán megfőzte a fazékban, s kalácsot készített belőle, olyan ízűt, mint az olajos lepény. Amikor éjjel leszállt a táborra a harmat, leszállt vele a manna is. Hallotta tehát Mózes, hogy siránkozik a nép családról családra, mindenki a sátra ajtajában. Erre igen felgerjedt az Úr haragja, de Mózesnek is tűrhetetlennek tűnt ez a dolog. Azt mondta azért az Úrnak: ,,Miért nyomorítottad meg szolgádat? Miért nem lelek kegyelmet előtted, s miért raktad énrám az egész nép terhét? Hát én fogantam-e ezt az egész sokaságot, vagy én szültem-e őt, hogy azt mondod nekem: ,,Hordozd őket kebleden, amint a dajka szokta hordozni a csecsemőt, s vidd el őket arra a földre, amely felől megesküdtél atyáiknak?'' Honnan vegyek húst, hogy adjak ekkora sokaságnak? Sírnak nekem és mondják: ,,Adj nekünk húst enni!'' Én egyedül nem győzöm ezt az egész népet, mert nehéz az nekem. Ha azonban te másként ítélsz, akkor kérlek, ölj meg engem, s találjak kegyelmet szemed előtt, hogy ne szenvedjek ennyi nyomorúságot.''
Mt 14,13-21
Amikor Jézus meghallotta ezt, visszavonult onnan bárkán egy puszta helyre, egyedül. A tömegek tudomást szereztek erről és követték őt gyalog a városokból. Mikor kiszállt, meglátta a hatalmas tömeget. Megkönyörült rajtuk, és meggyógyította a köztük lévő betegeket. Mikor este lett, odamentek hozzá a tanítványok és azt mondták neki: ,,Sivár ez a hely és az idő is eljárt már. Bocsásd el a tömeget, hogy a falvakba menjenek és ennivalót vegyenek maguknak.'' Jézus azonban azt mondta nekik: ,,Nincs rá szükség, hogy elmenjenek, adjatok nekik ti enni.'' Azok ezt felelték neki: ,,Nincs itt másunk, csak öt kenyér és két hal.'' Azt mondta nekik: ,,Hozzátok ide azokat.'' Megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre, aztán fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte azokat, aztán odaadta a kenyereket a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Mindnyájan ettek és jóllaktak. Végül fölszedték a megmaradt darabokat, tizenkét tele kosárral. Mintegy ötezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és gyerekeket nem számítva.
A pokol az nem jelent mást, mint az Istentől való elszakítottságot.
Ha Isten nem óvná folyamatosan most is a Földet egy szempilantás alatt kimondhatatlan kínok között elégnénk. Sátántól nem jön semmi jó sőt, minden rossz a Sátántól jön, csak ezt mindig egy kis mézesmadzaggal adja be az embernek. Az ember pedig buta és beveszi.
Az I. Mózesben a bűnbeesésnél lehet látni, hogy a Sátán milyen cseleket vet be, hogy elhitesse az emberrel, hogy az Isten nem szereti igazán és nem a legtökéletesebb javadat akarja.
Isten szeret Téged, a Sátán pedig el akarja Veled hitetni, hogy az Isten kegyetlen és nem ő. Ha Isten "büntet", az kb. annyit jelent, hogy egyik ujját picit felemeli és akkor az ember máris nyarvogni kezd.
A Bibliát pedig az nem érti, aki nem vette Istentől a Szentlelket. Azokról mondja Jézus, hogy néznek, de nem látnak, hallanak, de nem értenek. Eltorzította Benned a Sátán az istenképed, de hidd el van szabadulás!
"Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok."
(Jakab 4:8)
Kérd Istentől, hogy adja neked a Szent Lelkét!
"Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?"
(Lukács 11:13)
Annyit javasolok Neked, hogy ne vallásoskodó embereket keress, hanem olyanokat, akik Istent és a Bibliát követik. Kívánom, hogy adjon Neked Isten erre érzéket, és hogy találj ilyen közsséget!
Ha az ember a bűnt hordozza magában, akkor miért jó és helyes dolog még keresztény szempontból is ( természetesen törvényes házasságon belül) gyereket nemzeni ?
Azért, hogy tovább gyarapítsa a Sátánnak alávetett Földön élő potenciális elkárhozók számát ?
Én például sohasem vágytam gyerekre; ez a földi élet túlságosan is szörnyű és iszonyatos ahhoz, hogy erkölcsi jogom lenne bárkit is ideszületésre kényszeríteni.
Vajon ki teremtette meg azt a világot, ahol az emberek a nekik adatott ösztöneik miatt, az állatok pedig élelemszerzés céljából kénytelenek gyilkolni egymást ?
Vajon ki az, aki azt mondja, ha nem imádsz és dicsőítesz engem, el fogsz kárhozni, és soha véget nem érő örök szenvedéssel foglak büntetni azért, mert nem imádtál és nem dicsőítettél engem ?
Amikor például ez az ember megöregszik és egy ráncos, fonnyadt és löttyedt élőhalott múmia lesz belőle; vagy amikor ez az ember elmegy a WC-re és orrfacsaró bűzt hagy maga után. Akkor vajon hol van az Isten képére teremtettség ?
2009. augusztus 2. B év, évközi idő, 18. vasárnap ( Vercelli Szent Özséb püspök és Eymard Szent Péter Julián áldozópap) A nap liturgikus színe: zöld
Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk? Higgyünk küldöttjében, Jézus Krisztusban. Hogy ez a hitünk megerősödjön, lássuk meg az ószövetség népének életében Isten gondoskodását, és erősödjünk meg hitünkben, hogy Jézus önmagával akar táplálnio bennünket.
további gondolatok
Napi igehelyek
Kiv 16,2-4.12-15
Zúgolódott ekkor Izrael fiainak egész közössége Mózes és Áron ellen a pusztában. Azt mondták nekik Izrael fiai: ,,Bárcsak meghaltunk volna az Úr keze által Egyiptom földjén, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, és jóllakásig ettünk kenyeret! Miért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy éhen veszítsétek ezt az egész sokaságot?'' Azt mondta erre az Úr Mózesnek: ,,Íme, én majd kenyeret hullatok nektek az égből! Menjen ki a nép, és szedjen egy-egy napra valót, hogy próbára tegyem, vajon törvényem szerint jár-e el, vagy sem. ,,Hallottam Izrael fiainak zúgolódását. Mondd nekik: Estére húst fogtok enni, reggel pedig jóllaktok kenyérrel, hogy megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek!'' És történt este, hogy fürjek szálltak fel, és ellepték a tábort, reggel pedig harmat szállt a tábor köré. Miután elborította a föld színét, apró, mozsárban tört dologhoz hasonló valami lett látható a pusztán, olyan, mint a földre hullott dér. Amikor Izrael fiai meglátták, azt mondták egymásnak: ,,Man-hu?'', ami azt jelenti, hogy: ,,Mi ez?'' Nem tudták ugyanis, hogy micsoda. Mózes pedig azt mondta nekik: ,,Ez az a kenyér, amelyet az Úr eledelül adott nektek.
Ef 4,17.20-24
Azt mondom tehát, és kérve kérlek titeket az Úrban, hogy most már ne éljetek úgy, ahogy a pogányok élnek, akik hiúságokon jártatják az eszüket. Ti azonban nem így tanultátok Krisztustól, ha valóban őt hallottátok és róla kaptatok oktatást, annak az igazságnak megfelelően, amely Jézusban van: vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, aki romlásba rohan a megtévesztő kívánságok miatt; újuljatok meg gondolkodástok szellemében, és öltsétek magatokra az új embert, aki Isten képére [Ter 1.26] igazságban és valódi szentségben teremtetett.
Jn 6,24-35
Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs ott sem Jézus, sem a tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve Kafarnaumba mentek. Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki: ,,Mester, mikor jöttél ide?'' Jézus azt felelte: ,,Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert jeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg pecsétjével.'' Erre azt kérdezték tőle: ,,Mit tegyünk, hogy Isten tetteit cselekedjük?'' Jézus azt felelte: ,,Isten tette az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.'' Erre megkérdezték tőle: ,,Milyen jelet viszel végbe, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint írva van: ,,Égi kenyeret adott enni nekik'''' [Kiv 16,4]. Jézus ezt válaszolta: ,,Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adta nektek az égből való kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. Mert az Isten kenyere az, amely a mennyből szállott le, és életet ad a világnak.'' Ekkor azt mondták neki: ,,Uram, mindenkor add nekünk ezt a kenyeret!'' Jézus azt felelte nekik: ,,Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.
Talán az, hogy nem tudok sunyi, csúszó-mászó rabszolga módjára dicsőíteni egy brutális és kegyetlen kényurat, aki gyilkolja, gyötri és kínozza a világ élőlényeit ?
Ki lenne az a brutális és kegyetlen kényúr"? - aki oly igazságtalan lenne?
Évekkel ezelőtt egy idős katolikus pap azt mondta nekem, hogy csak az kárhozik el, aki el akar kárhozni.
Nemrégiben egy idős ortodox lelkész pedig azt mondta, hogy mi, a véges emberi értelmünkkel nem tudhatjuk, hogy valójában fog-e bárki is a pokolra kerülni, vagy az végül üresen fog maradni.
Amikor pedig megkérdeztem tőle, hogy ki szabad-e mondani azt, hogy én még a Sátánnak sem kívánom azt, hogy örökké szenvedjen, a lelkész azt mondta, hogy igen, sőt, az egyházban mindig is voltak olyan emberek, akik még a Sátán megtéréséért is imádkoztak.
Ugyanakkor viszont ismerek egy olyan fiatal és intelligens evangélikus lelkészt, aki komolyan hiszi azt, hogy a pokol egy valóságosan létező hely és hogy számos ember a halála után oda fog kerülni.
Én pedig a magam részéről képtelen vagyok felfogni azt, hogy a Földön a szeretetet, az irgalmasságot és a megbocsátást hirdető emberek a halál utáni létben el tudják fogadni a pokol létezését és tökéletes lelki nyugalommal bele tudnak nyugodni abba, hogy akárcsak egyetlen egy lélek is a földi halált követően soha véget nem érő borzalmas büntetéseknek és szenvedéseknek legyen alávetve.
