Szitó: A szító ’korom, szénpor; kialudt parázs’ szót az Új magyar tájszótár egészen keletről, Kolozs megyéből, Csíkból és Moldvából adatolja. Ha a vezetéknév elterjedése egybevág ezzel, akkor lehet ez az eredete.
De én mást vélek, különösen, hogy foglalkozásnevet említettél. A szitó ~ szittó ~ szító ugyanis köznyelvi szó, a szít ’pl. tüzet feléleszt’ ige folyamatos melléknévi igeneve, azaz jelölhet olyan személyt, aki tüzet szít, azaz pl. kovácssegédet.
NB. Szerintem a szító ’korom, szénpor; kialudt parázs’ szó is az szít ige folyamatos melléknévi igenevéből való, csak érintkezéses jelentésátvitel történt a szítás „eredményeként” előálló salakanyagokra.
Nußbaum: Tulajdonképpeni értelme valóban ’diófa’. A németben van egy olyan családnévtípus, amely a magyarban alig képviselteti magát, ez az ún. „Wohnstättennamen”, amelyet talán ’lakóhelyi név’, illetve ’lakóhelyre utaló név’ alakban fordíthatunk magyarra.
A középkori német városokban igen sok háznak volt neve, amelyet valamikori tulajdonosai adtak neki megkülönböztetésül, vélhetően az akkor még nem létező szisztematikus utcanév- és házszámrendszert pótolva. A ház neve aztán, mint lakóhelyi név, átszármazhatott ragadványnévként a lakosokra. A Duden szerint a középkori Kölnből, Baselből, Bécsből, Zürichből, Freiburgból, Mainzból adatolhatók Nußbaum ’diófa’ nevű házak. Névként először Baselből van adat 1281-ből: „Uolricus dictus zim Nuzpoume”, azaz ’[a] Diófához [valósinak] mondott Ulrik’.
Háznévként a ’diófa’ úgy jöjet pl., hogy egy jellegzetes diófa állt mellette, vagy annak a helyén épült, esetleg diófából készült elemek (zsindely, gerenda) voltak rajta. A Duden Familiennamen végmutatója egyébként a Nußbaummal együtt 26 -baum utótagú nevet sorol fel, így ez a típus nem mondható egyedinek.
A Duden említ egy másik lehetséges etimológiát: Rajna-Pfalzban, Bden-Württembergben és Bajországban vannak (voltak) Nußbaum nevű települések, ehhez vö. magyar Diós helynevek. A családnév lehet ezek egyikéről vett képzőtlen (pl. elszármazást jelölő) lakosnév.
Szende: Hajdú Mihály ezt a nevet a Szente alakváltozatának is tartja. További változat a Zente, Zenthe.
Van viszont a Szende névnek egy másik etimológiája: eszerint a magyar szem ’látószerv’ szóhoz járult a -d kicsinyítő képző. A létrejött Szemd alakban képzőhelyi hasonulással lett Szend (ez így településnév formájában is fentmaradt), majd ez kapott még egy -e kicsinyítő képzőt vagy -e <-é birtokjelet.
Nincs köze viszont a szende ’szerény, szemérmes’ melléknévhez: ez utóbbit Toldy Ferenc vagy Szemere Pál alkotta, első adat 1823-as. Az akkori jelentése egyébként még ’higgadt, enyhe’ volt.
> Érdeklődnék, hogy a Blanka keresztnévnek mi az eredete.
A név első ismert viselője a XII. sz.-i Navarrai Blanca volt. Az ő ugyanilyen nevű unokája ment hozzá VIII. Lajos francia királyhoz, miáltal a név divatossá lett Franciaországban (mint Blanche), majd onnan egész Európában. Közép-Európában a franciából visszalatinizált (és egyben az eredeti formával egyező) névformát vett fel.
Maga a név germán (ezen belül talán frank) eredetű, és mai köznévi folytatója a német blank ’fényes, ragyogó; tiszta világos’ melléknév. Ez a jelentésplusz a ’fehér’ rekonstruálható a név kialakulásának korára is.
Érdeklődnék, hogy a Szitó családnév jelentésére szerintetek is alkalmazható-e a tájszavi erdetű 'szitó - holtszén' szavunk. 1753-as oklevélben Eszéken a "szitó" a foglalkozás nevek között volt felsorolva. Esetleg szénégetőt jelent? (mivel az élőszén = parázs)
Érdeklődnék, hogy a Szitó családnév jelentésére szerintetek is alkalmazható e a tájszavi erdetű 'szitó - holtszén' szavunk. 1753-as ilevélben eszéken a "szitó" foglalkozás envek közöt volt felsorolva. Eetleg szénégetőt jelent? (mivel az élőszén = parázs)
A Nussbaum családnév eredetére lennék kíváncsi. Magyarul diófát jelent, elég érdekesen hangzik, vajon mire utalhat? XVIII. század közepén kelt dokumentumban szerepel először a név, sváb telepeseknek felajánlott házhelyekről szóló listában Nuzbaumként. Előre is köszönöm a segítséget!
"Szente: Apanév régi magyar világi személynévből. Ez a jellemre utaló szent ’tiszta erkölcsű, jámbor’ ragadványnév és a régi magyar -e kicsinyítő képző, vagy az -e < -é birtokjel kapcsolata."
Cerda: Nem találtam magyar etimológiáját, ennek ellenére szerintem lehet magyar. Ekkor talán a Cirják (< latin Cyriacus < görög Κυριάκος ’tkp. az Úré’) régi egyházi személynév Cerják változata Cer rövidüléséhez járult a régi magyar -da kicsinyítő képző. Ugyanakkor a Cerda nevet a lengyel irodalom is számon tarja, amelyet a latin cerdo ’kézműves, mesterember’ szóval kapcsolnak össze.
Jakucs: Képzőtlen apanév a hasonló régi magyar személynévből. Ez a Jakab egyházi név Jak rövidülésének és a régi magyar -ucs kicsinyítő képzőnek a kapcsolata. (Az -ucs képző az -us képző változata.)
Tomó: Képzőtlen apanév a hasonló régi magyar személynévből. Ez a Tamás egyházi név régebbi Tomás formája Tom rövidülésének és a régi magyar -ó kicsinyítő képzőnek a kapcsolata.
Páska: A Paska változattal együtt képzőtlen apanév a hasonló régi magyar személynévből. Ez a Paszkál (< latin Paschalis ’tkp. húsvéti’) egyházi név régebbi Paskál formája Pas >Pás rövidülésének és a régi magyar -a kicsinyítő képzőnek a kapcsolata.
Szente: Apanév régi magyar világi személynévből. Ez a jellemre utaló szent ’tiszta erkölcsű, jámbor’ ragadványnév és a régi magyar -e kicsinyítő képző, vagy az -e < -é birtokjel kapcsolata.
Sztupka: Vö. szlovák Stupka, cseh Stupka, lengyel Stupka családnév. Ez a szlovák-cseh stupka ’(létra-, lépcső-) fok, skála’ régi ’szár, kocsány, torzsa’, illetve ’(kisebb méretű) kölyü <gabona hántolására és törésére szolgáló eszköz>’ szóból származó, vélhetően paraszti jogállásra utaló ragadványnév.
Kussa: Vélhetően azonos a Kázmér által szótárazott Kusa családnévvel. Ez az azonos alakú régi világi magyar személynévből származó képzőtlen apanév.
Asbót: Képzőtlen apanév a germán eredetű Oszvald egyházi név hasonló régi magyar személynév alakváltozatából.
Chiba: Vö. a mai helyesírás szerinti Csiba családnév. Ez az azonos alakú régi világi magyar személynévből származó képzőtélen apanév. A Csiba személynevet egyes források a Csaba személynév változatának tartják.
Burján: Képzőtlen apanév az azonos alakú világi magyar személynévből. Ez utóbbi a magyar burján ’gyorsan növő gyomnövény; bozót, cserje’ közszóból lett ragadványnév, amely talán a lakóhely jellegzetességére utal.
Izsó: Képzőtlen magyar apanév, amely a rövidült Izs személynévből és a régi magyar -ó kicsinyítő képzőből áll. Az Izs az alábbi személynevekből rövidülhetett: Izsák, Izsajás. Esetleg nem képzett név, hanem a bibliai Ézsau magyarosult formájáról van szó.
Sutka: Vö. szlovák Šutka, cseh Šutka, lengyel Szutka családnév. A cseh-szlovák šutý, lengyel szuty ’suta; szarv nélküli <állat>; csonka, csonkolt kezű <ember>’, ill. ’bolond, pojáca’ melléknévből -ka kicsinyítő képzővel lett szláv ragadványnév.
Hadd kérdezzek rá a következő nevekre: Cerda A. (Apostag 1762), Jakucs E. (Apostag 1784), Tomó P. (Apostag, 1891), Páska J. (Apostag 1892), Szente Zs. (Apostag 1769), Sztupka J. (Apostag 1889), Kussa J. (Tárnok 1753), Asbót É. (Rácsztpéter 1774), Chiba É. (Ráckeresztúr 1775), Burján M. (Solt 1784), Izsó Zs. (Solt 1781), Jakucs E. (Apostag 1784), Ronga I. (Solt 1780), Sutka A. (Solt 1780)
Hálásan köszönöm a gyors, és részletes választ. A mi esetünkben a Grivalsky elszármazásra utalhat, mert most már tudom, hogy Lechnica kb. 20 km -re van Gywald-tól.
Zsemba, Zemba: Vö. lengyel Ziemba ['ʑemba, 'ʑemba] (Zięmba, Źemba), szlovák Žemba ['ʒemba], Zemba ['zemba] családnév. Lengyel eredetű ragadványnév, amely a lengyel ząb [zɔmb] ’fog <rágószerv>’ szó zęb- [zεmb] tőalakjából származik az expresszív -a tőképző hozzáadásával. A névkezdő hang változékonyságát a mazurálás nevű lengyel nyelvjárási jelenség visszahatása okozza.
Grivalszky, Griwalszky, Grivalsky, Griwalsky: Vö. lengyel Grzywalski [gʒɨ'valsʲkʲi] (Grzewalski), Grywalski [grɨ'valskʲi], szlovák Grivalský ['grivalski:] családnév. Kettős etimológiája van. (1) Elszármazást jelölő lengyel vagy szlovák lakosnév a lengyel-szlovák határon fekvő Grywałd településről. (2) Ragadványnévi eredetű lengyel apanév: lengyel grzywa ’sörény’ + -al ellátottságképző + apanévképzői funkciójú -ski.
Szivatszky, Szivatsky: Vö. lengyel Siwacki [ɕi'vatsʲkʲi] családnév. Ragadványnévi eredetű lengyel apanév: lengyel siwy ’ősz, szürke’ + -acz ellátottságképző + apanévképzői funkciójú -ski.
Hovalcsik: Jelenkori családnevet nem sikerült hozzá adatolnom, de a szlovák-morva-cseh *Chovalčík ['xovaltʃi:k], illetve a lengyel *Chowalczyk [xo'valtʃɨk] vezetéknév rekonstruálható. Ezek a szlovák chovať ’táplál, tart, tenyészt’ ige (ill. morva, cseh, lengyel megfelelői), az -aľ ~ -al(a) cselekvőnévképző és a -čík ~ -czyk összetett kicsinyítő képző kapcsolataként állhatnak elő.
Kasperek: Vö. cseh Kašperek ['kaʃperek], szlovák Kašperek ['kaʃperek] családnév. Képzőtlen apanév a cseh Kašpar ’Gáspár’ egyházi személynév Kašper változatának -ek kicsinyítő képzős származékából. A szlovákban ez a forma konkurált a bibliai cseh közvetítésén keresztül a magyar eredetű Gašpar alakkal, így belső szlovák fejlemény is lehet.
Popják: Vö. szlovák Popjak ['popjak], lengyel Popiak ['popʲak] családnév. Ezek a megfelelő nyelv pop ’pap’ tisztségnevéből képződött -iak nagyító képzővel.
The stereotype of the sauerkraut-eating German dates back long before this time, and can be seen, for example, in Jules Verne's depiction of the evil German industrialist Schultz, an avid sauerkraut eater, in The Begum's Fortune
Minarz: vö. cseh Minář, Mynář családnév. Ez a cseh mlynář ’molnár’ foglalkozásnév nyelvjárási formája.
Chrasta: vö. cseh-szlovákChrasta családnév; ennek alapja lehet (1) szlovák chrasta ’var’ vagy (2) cseh chrast ’rőzse, száraz gallyak; bozót, haraszt’ + -a végződés.
Hrabetz: vö. cseh-szlovákHrabec családnév; szlovák hrabec ’(fiatal) gyertyánfa’.
Őseim útja elvitt Morva területre. Itt az 1700-1800-as éveket bújva olyan nevek kerültek elő, hogy Mudrák, Chmelik, Minarz, Chrasta, Hrabetz. Esetleg ezekhez kérhetnék megoldásokat?
Hamikus: Van Hamici is, Hamiker és Hamig. Németországban: Hamich, Hamici, Hammig stb. Ausztria: Haminger, Hamik, Hamiga. Az alap vagy a német Ham(m)ing, vagy a németesedett szláv Hamich ~ Hamik személy- majd vezetéknév. Ezek alapja a német Ham(m) személynév, amelynek eredete lehet (1) a régi német Hamo ’tkp. öltözék’ személynév; (2) a régi germán Hadumar (*haþuz ’harc, csata’ + *mērijaz ’híres, tisztelt’) kéttagú germán személynév összevont-rövidült köznapi formája; (3) lakóhelyre utaló név a középfelnémet ham ’körülkerített földdarab, parcella, telek’. Ehhez járult a német -ing apa- és lakosnévképző (ill. annak -ig >-ich alakváltozata), vagy a szláv -ich, -ik kicsinyítő képző.
A Hamici csak -i birtokos ragos latinizált formaként értelmezhető, amelynek alanyesete a Hamicus, ennek magyaros lejegyzése a Hamikus.
Stimácz: Horvátországi elterjedéséhez vö. itt. Az imeHrvatsko szerint „egyesek szerint Németországból származik, vagy spanyolországi zsidók[tól]”. Ha így is lenne, a név már annyira áthasonult, hogy ez a lehetséges horvát etimológiától szétválaszthatatlan. Ezért én a belső horvát eredet mellett tenném le a voksomat. Itt a kiindulópont vélhetően a štimati ’tisztel, (meg)becsül’, štimati se ’büszkélkedik, büszke valamire’, amihez a cselekvőnév-képzői szerepű -ac képző járult. Kaj-horvát megfelelője a Štimec, amelyikből szintén lett magyar családnév Stimecz alakban.
Ez a -von, -van ""ógermán"" megfelelők felsorolása.
Onnan való, abból a városból jött. Odavalósi, onnan származik. Elébiggyesztve egy ""keresztnév"". Az ő utódaik pedig ezt már örök(ölhet)ik. Egyszer a fiam megkérdezte tőlem, hogy Attilának (a hun királynak) mi volt a családneve. Aztán hosszas magyarázkodásba kezdtem, hogyan volt ez nagyon, nagyon régen, utána később és hogyan van ma. És még azt is hogy a távolkeletiek hogyan is adnak nevet. Még azt is, hogy az indiánoknál mi is volt. Az élet során is változhatott a név. Valami jellemző alapján született közbecenév. Fürgeszarvas, Ravaszróka, és sorolhatnám. Azt mondtam, hogy Attila idejében nem volt családnév még. Remélem nem tévedtem nagyot. (????)
Nekem egyszerű a helyzetem. A Morvai is földrajzi névből származik apai ágon, és az Oravecz ugyanígy anyai vonalon. (Mor(a)va és Orava folyók felvidéken) Szóval nekem baromi egyszerű kérdés a családi néveredetem. Tök egyszerű nincs is mit kérdeznem. :-)
