Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Az első mondatod nam teljesen fedi a valóságot, csak akkor lenne igaz, ha soha nem használnánk fel ???.
A napi tárolási veszteség egy jólszigetelt puffernél szerintem kevesebb mint a begyujtásonként keletkező. Ekkor ugyanis a kémény, kazánt üzemi hőfokra kell melegíteni , mert előtte igen rossz hatásfokkal üzemel.Akkor még arról nem is beszéltem ami benne marad a kazánban, és a huzat másnapra elviszi.
Ezért gazdaságosabb a pufferral fűtés, mert nem kell enyhe időben mindennap egy kicsit befűteni.
Az a majd'30C szerintem sok.Az enyém nem tudom mennyit hül mert most lett kész,még nem próbáltam,de a pufferesbe megtalálsz 1-2 leírást kinek hogy hül(keresd meg Blue-ét neki kint van a tartály,és rémképeim szerint neki nem hül ennyit le)
Nekem jelenleg 60°C-os patron van benn, ám a szivattyút 1. fokozatban üzemeltetem. Így nagyon alacsony a térfogatáram, viszont egy lépésben elkészíti a 80-85°C-os vizet.
Ha magasabb fokozatba kapcsolom a szivattyút, akkor az előremenő nálam is leesik.
Arra számítok hogy 75-ös patronnál már nagyobb térfogatárammal tudom üzemeltetni a kazántöltő szivattyút.
Ez egyenlőre hipotézis részemről. Ha bentlesz a patron, megírom a tapasztaltakat.
A 2000 litert ilyen időjárás mellett felesleges lenne felfűteni, igaz 2-3 napig kitartana (85°C esetén- nálam még nincs HMV), viszont sok lenne a veszteség. Ezért írtam hogy most a gáz gazdaságosabb.
Én a gyújtás után 1-2 percig nem csukom be egészen a középső ajtót, benézek, hogy "elkapta-e" a papír a rőzsét, az alsó ajtót még nyitva hagyom, míg hallom, hogy ropog az apró fa. Ha eléri a 60c-t és kinyit a kazánvédő, akkor becsukom az alsó ajtót, onnan már a huzatszabályzóé a szerep.
Ez elég szuper. Kicsit el is gondolkodtam, hogy inkább ilyen vagy egy könnyebb, de elektronikával, gépészettel (huzatszabi, venti, lambda, puffer) telenyomott megoldás-e a jobb? Valszeg a kályha. Az elektromos áram termelés ill. a kályha hajtja a saját keringetőjét (ha jól értettem) különösen érdekes.
Az utánégetőn még gondolkodnom kell, azt nem értettem teljesen, meg a lemezes hőcserélők bekötését (gondolom a vízcsövekre vannak hegesztve/forrasztva).
Ezek szerint az ESB-nél pont annyira megy fel a kazán vize (ill. az előre menője) mint a patroné? A Laddomatnál 72°osnál 80°volt a kazán és 75°alatt nem nyomott ki semmit, a mostaninál 75°ra megy fel a kazán a patron 60-62°os. Ezek szerint mégsem mindegy, hogy ESB v. Laddomat legalábbis a patronok szempontjából. Akkor érthető a patron csere.
A HMV.-vel így sincs gond, ha megvan a 4°hőkülömbség akkor nyomja, de csak 60°ig állítólag 60 felett nagyon vízkövesedik a HMV tartály. Mivel az érzékelő középen van lehet egy kicsivel felül több van de a hőcserélője is felül van ez kb. 150L melegvizet jelent, de ha a solár is tudja nyomni akkor 300L. Még idáig mindig volt meleg víz 5 főre.
Közben megnéztem az Upmann beépítési útmutatóját. Ott is azt írják, hogy meg kell tartani a koromzsák alja és a huzatszabályozó közötti minimális 40 cm távolságot.
Úgyhogy bármennyire is egyszerű lenne, sajnos nem építhetem a tisztítónyílás helyére.
Igen nekem olyan van,de nem a tisztítónyílásba raktam hanem a kazán kéménycső fölé.Tehát a tisztító ajtó a padlótól nézve kb 50cm- re van,ettől kb.1m- re megy ki a kazán füstcső,és ettől kb.40-50cm-re a huzatszabi.Hogy miért oda raktam nem a tisztítóba?Mert így a kazán füstcsöve által melegített levegő megy be a huzatszabin keresztül a kéménybe(no meg nem akartam tisztításnál mindíg szétszedni a huzatszabit)
Még egyenlőre nálam is a nyáron összegyűlt hulladék megy.
Persze ennek előnye, hogy a kis keresztmetszet miatt gyorsan szárad.
Természetesen mértem nedvességtartalmat. 15% körüli. Természetesen széthasítva. (pl, metszésből maradt 4-8 cm vastagságú ágak. Vagy a favágásból maradt háncs.
Ahoz még nincs elég hideg hogy rendes tüzifát rakjam.
Gazdaságossági megfontolásból jelenleg a gáz a nyerő.
Én is azért rakom a 75°C-os patront, mert egy lépésbe akarom felfűteni a tartályt/tartályokat.
Ahol abbahagyom a fűtést, akkor azzal gazdálkodom. Nagyon jó a rétegződés a soros kapcsolású tartálynál.
Tegnap felengedtem 88-ig az előremenőt.
A füstgázzal jól tudtam szabályozni a hőfokot. Ha zártam a pillangón, szinte azonnal csökkent az előremenő.
Közbe az ESBE tolta a 60°C-os rámenőt.
Ahogy számolom, 75-ös patron mellett nekem is 2. vagy 3. fokozatban kell üzemeltessem a szivattyút.
Az igaz nálam Laddomat van nem ESB de szerintem mindegy, én még tavaly a 72° patront lecsréltem 60 (valamennyire). Most 75°körüli a kazán de ha már alul a puffer 60°os (azaz alul beszívott víz) a kazán felmegy 80°ra de csak a fűtés végefelé.
Alul totál nyitva, most a Belimo forgatja a pillangót 220-230°közt.
Nálam sem mindig fehér de kátrányal még nem találkottam, nem mindegy, hogy mivel tüzelek, 18-20% tőlgy nél fehér, alulra 2-3 db nagyobb (20-25cm) darabot majd egyre vékonybbakat rakok rá (ua. ezt itt valaki már írta) tetejére 5L vödör apriték 1 dcl fárdt étolaj a tetejére és kézi gázégővel meg gyújtom. Ha papirt – osb lapokat v. más hulladék fát égetek nálam sem fehér. Azért mérd meg a fád nedvességét (ketté hasitva).
A Laddomatban 90W os keringető van, ezt is próbáltam kisseb re (II-re) venni de nem vált be.
Az a baj a vízteres rostélyú kazánokkal (ilyen az öntvény is) hogy a szén ami hozzáér a rostélyhoz, az nem mindíg ég el tökéletesen. Azt vettem észre, hogy ha fán fekszik, akkor több ég el, kevesebb elégetlen szén darabka marad.
A másik, hogy a szén magasabb hőfokon ég (olyan 800-1100) tehát ha kap elég oxigént és a fagázok, meg az izzó 1000 fok környéki szenet sikerül "háziasítanom" akkor a fából is sokkal több energiát tudok kinyerni.
"De a pillangó meg szabályozva jó nem ,füst hőmérséklet alapján?"
Hoty ? Nem tudom értelmezni.
A kazán aljába vastag fát rakok hosszába, a fölötte lévő sorba véknyabbat és kereszt irányba és stb... a tetejére gyújtóst és papírt. Az alsó ajtó és a pillangó is teljesen nyitva. A középső ajtót résnyire nyitvahagyom, mert úgy nekem jobban beindul az égés az elején. Amikor már szépen ég zárom a középső ajtót, résnyire kb 2x2cm-re nyitom a szekundert. Amikor már bömböl a kazán ( 10 perc kb), akkor a pillangón zárok, hogy a forró füst ne szaladjon ki a kéményen gyorsan. Azt hogy mennyire zárom, azt a láng magasságán látom és égés intenzitásán, tehát nagyon nem fojtom le, de égjen a fa. Mikor már a pillangó eléggé el van csavarva, akkor csukom az alsó ajtót, de levegőt akkor is adok. Ha a tűz ilyenkor kínlódik, akkor kicsit visszább nyitok a pillangón figyelve a szekunder "kukucskálón" a lángot.
Kb ennyi, pár hét és a kezed már tudja mennyit kell zárni és mikor.
A kollégám és én sem értettem, hogy mire való a pillangó, de most már tudom.
Az alsó ajtón veszed el a levegőt, akkor a huzat csökken, de az égés nem lesz tökéletes, mert az égést gátolod, azaz fojtogatod. Ekkor rengeteg elégetlen füstgáz kimegy a kényényen, sőt a kazán belsőn is meglátszik. Röviden pazarlod a fát/ energiát dobsz ki.
Ha az alsó ajtón biztosítod a kellő levegőt, de a pillangón zársz/ pillangóval játszol, akkor az égés jó lesz az égéstérben, a huzatot a kéménytől veszed el. Tehát itt nincs fojtogatás, és kevesebb kátrány és dzsuva lesz a kazán falán.
Mérni nem tudok még most sem semmit, csak a kazán ajtón hallom hogy kattog a forróságtól és nyitásnál éget a kilincs.
Ja, ha fát teszel a tűzre, akkor a pillangót nyisd, mert különben egyből kiszalad egy csomó füst:)) 3-4 alkalommal beszívtam, de most már résen vagyok.
Kísérleteztem különböző beállításokkal, azonban a kazán belső csak nem akar "jól kinézni".
Lehet megkeresem 42tibcsit, hogy meszelje ki az én kazánomat is belülről!:-))))
Szóval:
Arra jutottam, hogy a huzattal lehet alapvető probléma.
Továbbra is fojtanom kell vagy a prim/szek levegő csappantyúkkal, vagy a füstgáz pillangóval.
Ha a levegő oldali folytást választom, akkor jelentősebben kátrányosodik a kazánbelső.
Ha a füstgáz oldalom szabályozok (250°C környékén) akkor kevésbé képződik kátrány.
Tervezett beavatkozások:
Az ESBE szelepbe a jelenlegi 60°C-os patron helyett 75°C-ost teszek. Ettől azt várom, hogy 2. fokozatba kapcsolhatom a keringető szivattyút (jelenleg 1. fokozatban üzemel), és az intenzívebb áramlás miatt egyenletesebb lesz a kazán víztér hőfok eloszlása.
Ha a fenti beavatkozással nem jutok eredményre, akkor beépítek egy huzatkorlátozót. Jelenleg előfordul olyan eset, hogy szinte teljese le kell zárjam a pillangót, hogy ne ugorjon meg a füstgáz hőfok. Tegnap pl. pillanatok alatt megvolt a 380°C, igaz a próba kedvéért 250-300 között tartottam a füstgázt. A huzatfokozótól azt várom, hogy úgy tudok kellő mennyiségű légfelesleggel üzemelni, hogy a huzat nem rántja ki a kéményen a teljes kazánbelsőt. (persze a meleggel együtt)
Ha a fenti beavatkoások nem válnak be, akkor tényleg hívom 42tibcsit, beiratkozok hozzá egy kazánfűtő tanfolyamra!
Azt szeretném kérdezni olyan valakitől akinek a kéményre huzatkorlátozó van szerelve, hogy béléscsöves kialakítású kéménynél hogy lehet/kell megoldani a kéménycsőre való rögzítést?
Mekkora lyukat kell vésni a kémény tégla részére a beépítéshez?
