"By the early 9th century, Pliska was surrounded by a defensive wall and 2,300 hectares (5,700 acres) of land was further enclosed by an outer earthwork with stone revetment 21 kilometres (13 miles) long.[1] After the Byzantine army sacked and burned Pliska in 811, led by the emperor Nikephoros I (r. 802–811), Pliska was rebuilt by Omurtag (r. 814–831), who used spolia from nearby Roman buildings and employing late Roman-inspired rectilinear and basilica plans in the architecture of his new ashlar palace, which descended from Late Antique prototypes like Diocletian's Palace at Split, Croatia.[1] When Boris I (r. 852–889) converted to Christianity in 864, the religious buildings of Pliska were adapted for Christian use and it was after this point that the Great Basilica was constructed, together with a monastery which was attached to it.[1] The monastery was home to the disciples of Saints Cyril and Methodius.[1]"
Ehhez képest egy-két kőépület nem nagy ügy egy helyi törzsi központban. Zalaváron is azzal kezdték.
az meg h olyan szláv erődöknek nem tudjuk a nevét, amelyeket szlávok birtokoltak egy-két évtizeddel a DAI megírása után, az nem furcsa szerinted. (sőt a görögök a 11.-13.század között újra Aszpront birtokosai voltak, gondolom hajóztak is a dneszteren). a régészet se talált semmit, 5-ből nulla, az se furcsa...
ott van benne a leírásban, minden tény amit írtam. (előbb volt település, aztán volt a fölvár, aztán volt a templom és az is tény, h "ez lehetett a vármegye vallási életét irányító esperesi templom"), ugyhogy fejezd szépen be.
"nemcsak azt, de ezer éven keresztül eltűntek a forrásokból mintha nem is lettek volna... pedig állítólag 945-ben a kijevi rusz elfoglalta, aztán meg ők is elfelejtették"
Ez ugyan miért lenne olyan furcsa és említésre métó esemény?
Magyarország is tele van olyan földvárakkal, amelyet akár még a honfoglalók is ismertek, vagy akár használtak is, csak aztán elhagyták, elfelejtették őket (Kolonvár, Biharvár, Csongrád, Csákvár, Örsúr).
Nyugati példákról nem is szólva (pl. Cadbury, Glastonbury etc).
a görögök nem lehettek, ők már aszpront is elvesztették a 7.században.
a besenyők nem lehettek, mert logikával ellentétes.
a szlávok meg...
a katolizáció náluk 820 körül kezdődött nyugaton, itt keleten talán 870 körül (de nem hivatalosan, az csak 988-ban!) azaz az h keresztény templomokat építsenek 20 év alatt az erődjeikben úgy, h még csak nem is államvallás
"mindkettő vármegyei (I.István államszervezetének) egyházi központja, nem egy törzsi, államszervezet nélküli földvár (Aspron más helyzet)"
Gőzöd sincs, hogy milyen államszervezetben éltek azok az építők, meg hogy mibe különbözött az István korabeli magyar viszonyoktól az építkezést érintő dolgokban. Arról sem tudsz, hogy az említett moldovai váraknál mikor épültek meg a kőépületek a sánchoz viszonyítva. Csak szimplán köztözködni akarsz, de már magad sem tudod mibe akarsz belekötni.
nemcsak azt, de ezer éven keresztül eltűntek a forrásokból mintha nem is lettek volna... pedig állítólag 945-ben a kijevi rusz elfoglalta, aztán meg ők is elfelejtették
Mivel alapvetően mégis csak a magyarokról beszélünk -- ha megengeded -- adok egy részfordítást ebből:
"Rusz kísérletet tett a dnyeszter-menti törzsek leigázására még 885-ben, de a magyarok, akik a Dnyeszter-Duna közben ("Atelkuze") tartózkodtak a Pannóniába való költözésük előestéjén (Vernadsky 2004 KR: 32-34) megakadályozták, hogy Oleg kijevi fejedelem meghódítsa őket. Az írott forrásokból ítélve, a 9. század 30-as éveitől a 10. század 30-as évekig a magyarok politikai és kulturális befolyást gyakorolhattak a Kárpát-Dnyeszter területen. Az ő közvetlen tartózkodásuk a régióban jelentős hatással bírt a helyi lakosság és a hatalmas szomszédok – a Kijevi Rusz és a Duna Bulgária -- kapcsolataira. A régió kulturális fejlődésére gyakorolt hatásukat, részben a helyi sajátos ókori orosz kultúra elsajátításában, a régészeti források alapján tudjuk megítélni. (Rjabceva, Rabinovich 2007).
Talán itt Vernadszkij se lesz olyan rosszfiú, hamár Rabinovics is idézi! :D
de legkésőbb 980 körül bizáncnak már voltak kapcsolatai a ruszokkal meg a szlávokkal, ugyanis hivatalos lett ott is a kereszténység. azaz könnyen megtudhatták volna mik azok a "besenyő" erődök-városok amik addigra már rusz-szláv kézen voltak a pár évtizedes besenyő uralom után.
Idéztem az orosz fordítást (kreposzty =/= város), és tessék a deneperes Hunfalvy-féle változat (1876):
"Azt is tudni kell, hogy a Deneperen inneni részen, melly Bulgária felé néz, a folyó gázlóinál üres várak vannak. Az elsőt, a fejérlő kövekrül, Fejér-várnak nevezik a besenyők; a másodiknak neve Tung-gata, a harmadiké Krakna-kata, a negyediké Salma-kata, az ötödiké Saka-kata, a hatodiké Giau-kata. E régi várak épületeiben egyházak romjai, darázs köbül faragott keresztek találkoznak, miért is azt hiszik sokan, hogy ott valaha rómaiak laktak."
Bármennyire is fáj neked, de ma magyarul úgy írjuk, hogy Dnyeszter, meg Dnyeper.
"Должно знать, что по сю сторону реки Днестра, в краю, обращенном к Булгарии, у переправ через эту реку, имеются пустые крепости: первая крепость названа пачинакитами Аспрон, так как ее камни кажутся совсем белыми; вторая крепость Тунгаты, третья крепость Кракнакаты, четвертая крепость Салмакаты, пятая крепость Сакакаты, шестая крепость Гиэукаты (19). Посреди самих строений древних крепостей обнаруживаются некие признаки церквей и кресты, высеченные в песчанике, поэтому кое-кто сохраняет предание, что ромеи некогда имели там поселение. [159]" [DAI, 37. fejezet]
