Ha kiváncsi vagy rá,tudok mutatni néhány lokomobilt a 8-as társaságában. Besz*rás... :-0
Naná, hogy kiváncsi vagyok, ahogy az Arló 8-asra is!
(Csak tudnám, egyesek miért gyűjtenek bélyeget vagy lepkét, amikor gőzmozdonyt is lehet :))) )
Olyan aminek a kazánvizsgája hivatalosan érvényes
tudtommal nincs.Van kettő aminek a gépezete 0,7 bar levegőnyomással éppen forog egy múzeumban.( ezek 6-10 bar nyomásúak voltak eredetileg)
Nálam van egy EMAG (Első Magyar Gazdasági Gépgyár)ami szintén működőképes gépezetű levegővel,de a kazánja füstszekrény oldali csőfal cserére vár tehát nem fűthető egyenlőre, van két Mávag-om amiből az egyik gépezete szétszedés takarítás ,kenés öszzerakás után működőképes, de ez is kazánjavításra vár feltéve ha előkerül a kazánkönyve ( mert e nélkül problémás a hivatalos üzenbehelyezés).Most csinálok még két Hofherr-ből egy működőt ,de ez önjárósított változat(gyári szerelőkészlettel önjáróvá alakított)lesz.
Van még egy Mávag Bp környékén ami működőképes állítólag gőzzel is ,de azt hiszem nem hivatalosan.(nem hivatalosan vizsgált kazán állítólag)
A keszthelyi Fowlerek működőképesek ideiglenes engedéllyel szokták öket járatni azt hiszem.
Még annyi talán , hogy a szántásra használt gőzekemozdony kb: 15-20 tonna ,a cséplésre ,bálázásra, olajütő hajtásra ,stb-re használt lokomobil ( vontatott) 3-5,5 tonna .Sokszor az utóbbit szalmafűtéssel használták, de ment szénnel,fával,napraforgóhéjjal, kukorica csutkával szóval mindennel ami éghető a tanya körül.
A keszthelyi gőzekemozdony páros (Fowler 12507 és 12508 )volt eredetileg Budapesten a Mg-i múzeumban, előtte a hatvanas évekig szántottak velük.Néha befűtik őket ismét.Az eke amit ide-oda húztak váltvaforgató ( átbillentve az ellenkező irányba haladva szánt)és kormányos is ült rajta.
Volt megoldás amikor egy ilyen mozdony csörlőzött ekét ,ilyenkor a tábla túloldalán egy horgonyzott csörlőkocsi volt.
Ezeken pl lövettyú van de volt eredetileg gőzzel hajtott dugattyús tápszivattyú is rajtuk ,mert a szabály itt is ugyanaz volt ( két független betáprendszer stb.)
"De olyan is volt, hogy ilyen gép a szántóföld széléről drótkötélen húzta a földön vándorló ekét, majd egy barázda után előremozgatták. A Mezőgazdasági Múzeumban láttam ennek a modelljét.2 Azt hívták gőzekének, amit nem kell összetéveszteni a Gizikével!
Az általad említett példányt a Városliget után Keszthelyen, majd Ópusztaszeren láttam.
Itt tekinthető meg
Tápszivattyú van rajta ,dugattyús.Ritkán lövettyű töbnyire Körting féle , de azt nem nagyon szerették.Ha kiváncsi vagy rá,tudok mutatni néhány lokomobilt a 8-as társaságában.
>Jól gondolom, hogy hajdanán cséplőgépet hajthattak? Meg akár másfajta gépeket is. Volt, ahol ez hajtotta a szállítószalagot, azzal vitték fel a szalmát a boglya tetejére.
(Képzelem, hogy kellett vigyázni a tűzzel meg a szikrával rekkenő nyáron, a sok kiszáradt szalma között...)
Arra a nagy kerékre forgás közben kellett feltenni a bőrszíjat, ami a meghajtott szerkezeteket mozgatta. A bátrabbak kézzel, az okosabbak vasvillával dobták fel a szíjat a forgó kerékre, és ha helyes mértékben tolták fel, nem repült le, és nem vágta pofán a próbálkozót.
De olyan is volt, hogy ilyen gép a szántóföld széléről drótkötélen húzta a földön vándorló ekét, majd egy barázda után előremozgatták. A Mezőgazdasági Múzeumban láttam ennek a modelljét.
Tényleg, nincsen neketek véletlenül elfekvőben valahol fotó még a gőzösös Nyugati/Keleti/Déli/bármelyikből?
Csak már így eszembe jutott, hogyha Monénak állandó témája volt a Szenlázár pályaudvar, hátha maradt fenn tőlünk is valami gőzösfüstös kép, fotó, vagy akár festmény :))
Csak azért gondolom, mert különben kénytelen leszek megcsinálni 3d-ben, az meg sokáig tart :))
(**va indeksz lenyelte, én meg nem vettem észre, dejó)
Szóval, hogy zajlott az ilyen lokoakármiknek a vízutánpótlása? még soha nem láttam ilyen gőzgépen lövettyűt vagy tápszivattyút, meg úgy általában vizet sem láttam a közelükben...
Teljesen felügyelet nélkül ácsorognak a megszűnt vasútvonal állomásának területén. Senki sem foglalkozott vele, hogy megnéztük őket. Mindezek dacára nincsennek szétverve.
Ja, a vasútvonalon két éve még utaztam. A felvételi épületet pedig most tatarozza, vélhetőleg, az új használója. V.ö: Vértesacsa, vagy Alcsút-Felcsút épületeivel, amelyeket a gondos MÁV hosszú évekkel a vonal forgalmának megszűnte után is birtokában tart "in situ" állapotban.
Igy van még gyerekkoromban volt szerencsém ilyen gépekhez fát meg szenet hordani.
Univerzális gépek voltak, arra használták amire kellett. Az apám mühelyében egy ilyen gözgép hajtotta a transzmissziot (egy forgo tengely a plafon alatt, amiröl laposszijjakkal hajtották valamennyi munkagépet). Késöbb mikor már stabilan lett áram, akkor villanymotorra cserélték.
Nyáron a cséplésnél jo meleg volt (meg rendzserint legalább egyszer felgyulladt a kazal vagy a tarlo.
De használták vizszivattyukhoz is.
Az ausztriai Breitstettenben láttuk ezeket az eszközöket a minap. Jól gondolom, hogy hajdanán cséplőgépet hajthattak? A képek division by zero keze munkáját dicsérik.
etwg válasz erre | adatok | e-mail 2003.09.26 22:32 (5650)
A Schwaan-i kép igen nagy valoszinüséggel 1948 dec. 17.-én készült és a 424.204-es van rajta. (ha forrásaim hitelesek akkor még az is megtudhato, hogy ki volt a vezér meg a fütö...).
Ezt a mozdonyt gyakran használták mindenféle ünnepi alkalmakhoz, mert ráadásul nagyobb teljesitményü volt mint a többi német mozdony. Igy került az akkori ifjusági szövetség (FDJ = KISZ) kongresszusi vonatainak az élére is 1949-ben meg 1950-ben, valamint 1949 április eljesén egy sztahanovista szerelvényt - 110 tengelyt - huzott Schwerinböl Erfurtba meg vissza.
Németországban egyébként Sztaniszlausz becenévre hallgattak és Sztalin atya "jovoltábol" használták öket.
etwg válasz erre | adatok | e-mail 2003.09.27 08:45 (5653)
Egyébként a forrásai szerint valamennyi 424-es a schwerini fütöházbol került vissza a MÁV-hoz kb. 1950-51-ben.
Már nyugdíjba mentem onnan, hogy legalább az a tudat meglegyen, hogy nyugdíjas vagyok.:)))
Így most már Nyugalmazott Lóvasúti Igazgató vagyok, ami teljesen jó beosztás, mert nem jár munkával, de pénzzel sem. Igaz, ez ott is így volt, ahonnan az ötletet merítettük, bár ott az igazgató sokszor maga hajtotta a lovat és tíz éven át (amíg a társaság működött) nem kapott fizetést.
>Igaz az egyik ló, 1924-ből. Nem baj az. Mi már alapítottunk lóvasutat (a társtettest csak a beleegyezésével nevezem meg, illetve ha akarja, majd ő...), és kidolgoztuk a társasági szabályzatot.
Lófordító. Korongszerű eszköz, amely a ló megfordítására szolgál.
Állatmenet. Ló közlekedik vonat nélkül.
CSH. Csak hajtó. Vonatvezető a lovon nem tartózkodik.
Nagy ló. A főnök.
Stb.
>És elôször Amerikában, de a háború elôtt nálunk is már tisztán látták, hogy pont a tolatószolgálatot érdemes elsônek dízelesíteni. Ott ugyanis a szolgálat jellegébôl következôen sokat állnak üresjáratban a mozdonyok, amit a dízelek olcsóbban megoldanak. Amerikában az történt, hogy a városok körülnőtték a teherpályaudvarokat, és a lakókat zavarta a gőzösfüst. Nomeg a városba alagúton át érkező vonalakon volt néhány nagyon komoly baleset a füst miatt. Ezért a nagyobb városok (pl. NY, Chicago) a múlt előtti század elején megtiltotta füstölő vasúti vonatójármű közlekedését a városban. Emiatt muszáj volt dízelesíteni-villamosítani (pl. Grand Central Terminal, Pennsylvania Stn).
A belsőégésű motorok fejlődésével a szén ára rettenetesen leesett, de a törvény az törvény. Ma már csak kohókban és villamos áram fejlesztésére (nomeg hasmenés ellen) használják.
Gumidani, köszönöm a küldeményedet. Azért nem válaszolok E-Mailben, mert úgy tapasztaltam, hogy azokat nem kapod meg. (úgy váltogatod a neveidet és címeidet, mint Ságvári Endre ;-))))
