Igen. Ezért vagyok híve a tapasztalásnak, nem pedig készpénznek venni, hogy "már az ókori görögök is". Ha én mindenben hinnék az öregeknek, akkor a napon cefréznék, és tavasszal főzném a cefrét. Párom édesapját fórumos három évem alatt sikerült nagy nehezen megtanítania fórumos cefrézésre. Pedig éppen ő az, akit a mi korosztályunk úgy emleget, mint "régi öreg", vagy "nagyapáink".
Ez is elfogadhatóan hangzik, de nem mondja ki, hogy nem működik.
Rudolf Steiner neve ismerős? Preparátum készítés?
Amikor először olvastam az elméletet felnevettem. Azóta számtalan formában láttam működni, szőlőben, gazdaságban, tudományosan nem hiszem, hogy bizonyítható és működik..
Létezik egy olyan elmélet, miszerint egy darab részdrótot kell átszúrni a paradicsom növény szárának alsó részen, ez megóvja a gombás betegségektől, mert a nedvei oldják a rezet.
Lehet, hogy van a népi bölcseletnek valami alapja, nem próbáltam ki.
Nem szeretném, ha ismét oldalvágányra kerülne a pálinkás fórum, de engedd meg, hogy észrevételezzek némi ellentmondást. Évszázados hagyomány a szilva és barack lekvár réz üstben való főzése, mely gyümölcsök szintén savasak. Gyerekkorom óta ilyen lekvárokat eszem előszeretettel. És nem érzem magam butának. De megszondázhatjuk a fórumtagságot. :-)))
Én sem szeretem a rézgálicot. Próbáltam, de nem szeretem az utóízt, amit utána felböfögök. Meg az is riasztó, hogy utána napokig olyat pisilek, ami sötétben világít. :-DD
A rezet általában hideg hengerléssel, vagy kalapálással alakítják. De hibás azt gondolni, hogy nem készítenek varratot is. De erről Rézműves többet tudna mesélni.
Az eljárást úgy hívják, hogy fémnyomás. Rézműves1 többszört írt róla itt is. Az egyik szakember fémnyomással legyártja az elemeket, a masik pedig készre hegeszti-forrasztja-peremezi,...
Látom, új vagy még itt a fórumon és nem olvastál vissza. A rézmegmunkálással kapcsolatban Rézműves és Hal majd válaszol, ha akar. Ők profik ebben. Az általunk főzött házipálinka réztartalmát vizsgálta egy barátom profi laborban, általában elhanyagolható. Az üstből nem desztillál át, a hűtőből meg lemossa a párlat eleje, ami oldható ("rézeleje").
Ez nem olyan felröppenő hír, hanem a nagyszülőktől maradt népi tapasztalat a hivatkozási alap.
A kémia az mögötte, hogy a savas kémhatás a rézből valamiféle réz vegyületet képez, nem tudom mit, de rézgálicot például nem ennék, innék szívesen. Szóval én ezért kicsit tartok tőle, hogy mindenki iszogatja a házi pálinkákat, és egy esetleges tudatlan rossz technológia miatt mérgező legyen. Nem kell, hogy egyből valaki meghaljon, az arzénos víz sem így hat. Természetesen ha csak elhülyülés a hatása, az rendben van, elvégre ez a cél! :)
A réz kuplák készítésével kapcsolatban engem a gyártás mint gépészt érdekel, hogy ezek varrat nélkül készülnek csövek nyomásos bővítésével, lemezgörgőzéssel készülnek, vagy mi az eljárás menete?
Azt meg nem tudom megerősíteni, hogy a benne tárolt paradicsom mérgező volna. Amúgy nem is életszerű dolog. Ugyan ki tárol paradicsomot réz üstben, vagy edényben.
Hallottunk mi már olyat, hogy halálosan egészségtelen a disznózsír, mindenki egyen étolajat. No, ennek most úgytetszik, éppen az ellenkezője igaz. Úgyhogy nem kell mindent azonnal és fenntartások nélkül elhinni. Az is isőnként felröppenő hír, hogy a házi, kisüsti pálinka mérgező, mert tele van metilalkohollal.
Tehát én a helyedben körüljárnám ezt a "mérgező" dolgot.
Azt tudom, hogy paradicsomot nem szabad főzni benne, vagy csak tárolni, mert mérgező lesz, én ezért tartok tőle kicsit, nyilván a pálinkánál nem így van, és a jótékony hatása miatt élnek sokáig az aktív fogyasztók! :)
A csövön történő kiöblösödést azt nem úgy értettem, hogy egy csőre csinálnak egy kiöblösödést, hanem, úgy, hogy áramláslassító hatással egy csőátmérőn jön be az anyag, majd a keresztmetszet növekedés miatt lelassul, lejátszódnak azok, amiknek le kell, majd egy ugyanolyan keresztmetszetre visszaszűkül. De akkor nem erről van szó, hanem csak egy kupola van kialakítva a főzőedény fölé. Így kevésbé értem a működését, de a lényeget értem.
Természetesen a frakciónálódás nem súly alapján értettem, csak az olajlepárlásnál is könnyű, meg nehéz olaj jön ki a csövön, ha jól emlékszem, hőfok függvényében.
Arról nem is beszélve, hogy tapasztalatból mondom, nem csak a pálinka jobb benne, de a vörösréz üstben főzött lekvárnak, és halászlének sincs párja.
Az meg egy érdekes adalék, hogy a réznek baktériumölő hatása van. Nem biztos, hogy tudatosan ezért, de régen gyakori volt a réz kilincs a kapukon, ajtókon. Lehet, hogy most is gyakori volna, csak a kárpáti dakoták által rövid a felezési ideje réznek.
A vörösréznek mint anyagnak, már nagyon régóta kiemelt szerepe van a szeszlepárlásban, így a pálinka főzésben is. Már több száz éve, először csak kiváló adottságai miatt használták szívesen, mint gyakran előforduló és könnyen alakítható fém, aminek nagyon a jó hővezető képessége és elég jól ellenáll a gyenge savaknak. Azt már csak nemrégiben fedezték fel, hogy az úgynevezett "katalizáció"-s jelenség miatt jobb a benne készült pálinka. Ez leegyszerüsítve egy biokémiai folyamat, aminek a következtében a párlatban lévő minőséget rontó anyagok egy részét átalakítja a rézfelület és ezáltal jobb lesz a pálinka.
..." a sisak, ami a főzőedényen van felül deflegmátor, vagy micsoda, az gyakorlatilag egy szűk
keresztmetszeten csatlakozik a főzőedényre, és egy kiöblösödés a csövön"...
Hát nem egészen így van. Ha ilyen "köblösödést" látsz, akkor az csak egy kényszermegoldás annak, akinek
eredetileg nem volt a főzőjén sisak, csak egy valamennyire domború fedő.
Ha megnézed az eredeti kisüsti pálinkafőzésre készült főzőket, azoknak nem egy szűk nyakkal csatlakozik
a sisak az üstfedőhöz, hanem egy jó nagy átmérővel, amiben a gőzök szabadon áramolhatnak és könnyedén deflegmálódhatnak, vagyis lecsapódhatnak.
Maga frakcionálás pedig nem fajsúly alapon, hanem forráspont alapon történik.
A vörösréz miért fontos a főzőkben? Ha nem oldódik ki belőle semmi, akkor miben segít, ha meg kioldódik, akkor az mérgező lenne, nem?
Az a sisak, ami a főzőedényen van felül deflegmátor, vagy micsoda, az gyakorlatilag egy szűk keresztmetszeten csatlakozik a főzőedényre, és egy kiöblösödés a csövön, ami a gőzt segít frakcionálni, és a nehezebb párlatok kicsapódnak, és visszafolynak a főző edénybe?
Kész a szilva,lehetett volna jobb is,de a tanulást nem adják ingyen.Végül is 8,2 l lett a 120l-es kádból jó illattal kevésbé aromásan,de nem rossz.Gondolom a késői lepárlás ebben közre játszik.
De ezt már sokszor elmondtuk itt is. Sőt minta is volt fent többször. Ennyi az egész és nem kell semmi hókuszpók! Örülök, hogy nálatok is ilyen simán megy. Majd ne felejtsd el a kész főzőt bejelenteni az önkormányzatnál sem. ;)
Nekem is van nyitott hűtőm, de az igen nagy különbség, hogy az ernyő és a felszálló cső huzatot hoz létre, fokozza a párolgást. Van egy nagy rozsdamentes tölcsérem hordó töltésre, már látom a jövőjét.. :)
