Alapvetően háromféle pH-elektróda van kereskedelmi forgalomban.
1. klasszikus diafragmás kombinált elektróda. Ez az, amelyiknél az üveggömb fölött, az egyenes falú részen egy kis "szemecske" van. Ez egy porózus kerámiadugó. Ezen keresztül egy sóhíd képződött az elektróda belseje és a külső folyadék között. Ezen kis diafragmán keresztül az elektróda belsejéből az oldat ki tud szivárogni, és kívülről be is tud jutni. Mivel ezekben az elektródákban a belső oldat rendszerint (szinte kizárólag) 2 vagy 3 mól/liter koncentrációjú kálium klorid oldat van ( 3M KCl), így ezeket 3 mól/liter koncentrációjú kálium klorid oldatban KELL tárolni. Szállításhoz ezekre az elektródavégekre egy olyan sapkát húznak, amelyikben KCl oldat van. Nagy pontosságú mérésre alkalmasak, jól reprodukálható a mérés eredménye. 0,001 pH pontosságúak.
2. féligáteresztő membrános eletródák. A diafragma helyett valamilyen, elektrokémialilag féligáteresztő anyag van beépítve. Rendszerint mikropórusos teflon, vagy fluorosziloxán. Ezeket az elektródákat már nem kell KCl-oldatban tárolni. Ha rövid időn belül mérünk, akkor elegendő desztillált vízzel nedvesen tartani. Hosszabb idejű száraz tárolás után 4-5 órára desztillált vízbe kell áztatni. Kevésbé pontosak, és jóval lassabbak, mint a kerámia diafragmás elektródák, de kisebb pontossági igény, vagy erősen szennyezett körülmények esetén tökéletesen megfelel.0,01-0,02 pH pontosságúak.
3. félvezető elektródák. Ezek az úgynevezett "száraz" elektródák. Két, egymástól 2-3 mm-re lévő félvezető lapka a mérőfej. Közöttük a mérendő oldat biztosítja a vezetőképességet. Ezeket az elektródákat viszont szárazon KELL tárolni. Mérés után vízzel öblíteni, majd finom papírral, vagy pamittextillel szárazra törölni. Nagyon gyors a mérésük, de erősen hőmérsékletfüggő. Pontosságuk inkább csak közelítő mérésre teszik alkalmassá. 0,1-0,2 pH pontosságúak.
Az olcsóbb kivitelű elektródák között van olyan, amelyiken a mérőfej utáni rész egyúttal diafragma is, így látszólag nincs "szeme". A nyakdiafragma lehet porózus és féligáteresztő is. Ma már inkább féligáteresztő anyagokat használnak.
Így van, a pH elektródot desztvízben vagy esetleg híg sósavban szokás tartani. Az üveget nem szabad hagyni nagyon kiszáradni, ha kiszáradt, akkor egy pár órát híg sósavban kell áztatni. Ami viszont komolyabb, az a pici üvegfritt az elektród oldalán, ami mellett el szokott siklani a tekintet. Azon keresztül csatlakozik a referencia elektród. Ha ennek a belső tere kiszárad, vagy a fritt eltömődik, akkor nem működik a pH mérő. (Ugye, mert feszültséget mindig csak két elektród között lehet mérni.)
Itt van pl. egy rövid leírás a (kombinált) pH elektródról:
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A sárga színű occsós PH mérővel kapcsolatban kérdeznék. Egyes vélemények szerint 1-2 centis deszt. vizbe kellene tartani....nagyon nem látom be miért hisz ahol árulják ziher, hogy nincs vízbe. Ti, hogy tároljátok ilyenkor "üzemen kívül" ?
Vettem olyat is. Azzal nem vagyok kibékülve. Ua., amit Te is rendeltél, 12V-os, de ez 800Cfokig mér, nagyon furán követi a hőmérséklet emelkedést, nem mozdult, aztán belódul.
A tűztérbe készülök beszerelni, annyira beépítettem az égőt, hogy nem látom a lángot, a közelébe teszem kontrollnak. Most hangra állítom, nem túl felhasználó barát.
Nekem is van kettő ilyen, azzal kezdem, hogy leforráztam..pontosak.
Az idegesít, hogy kikapcsol kb. 10-15perc után, de logikus, védi az elemet, szeretem használni, kacsamell sütéshez is bevetettem karácsonykor, maghőmérsékletet mérni.
