OFF: Mondjuk ezért akadok ki, amikor a túlfinomított keményítőből, cukorból és tejfehérjéből álló valamikre (kinder, danone), képesek azt mondani naponta 200-szor tízmillió embernek, hogy egészséges, mert tejből van. Akkor a heroin is egészséges, mert friss zöldségből van.
"ez az alternatív fórumban tárgyalandó, nem itt." Amíg nincs megcáfolva, addig nem lehet kijelenteni, hogy mongol népek vagyunk. (Vagy türk - amúgy sem, mert a genetika nem ezt mutatja.)
"ez így ebben a formában nem igaz, attól függ mikor. az első türk birodalom létrejötte előtt pl. nem türk hanem iráni népek éltek közép ázsiában...." Igaz. Annyi kiegészítéssel, hogy irániak is.
ez így ebben a formában nem igaz, attól függ mikor. az első türk birodalom létrejötte előtt pl. nem türk hanem iráni népek éltek közép ázsiában. ha a mai népeket nézzük, akkor a kirgizek, a kazahok, az üzbégek és a türkmének türkök, a tadzsikok viszont irániak.
"én a magyar nép származásáról a Padányi féle szabír eredetet tartom a leglogikusabbnak."
Azaz, a túlélés szempontjából csak az lényeges ami nem okoz tünetet. Ha állandóan kellemetlenkedik, csökken az esély a túlélésre, legyengült szervezet kap egy másik -harmadik támadást oszt kampec. Vannak más ilyesféle bajok, mint pl. egy a coeliakia...
Nem, kevés ember az, aki meg tudja emészteni. Az europidok sem tudják. Az más kérdés, hogyha nem állítják le a tejről, akkor nem lesznek tüneteid. Pont ugyanaz, mint a cigi: én sem köhögök még a szivarfüsttől sem, aki meg nem dohányzott, annak a szeme is kiesik a nagy krahácsolástól... A tej ugyanez. A lányom már két éves korában választhatott a tej meg a tea közt, és mostmár megissza ugyan a tejet nagy ritkán, de nem kívánja. Én is teás voltam, pedig szeretem a tej ízét, de minden bajom lesz tőle.
Egyébként nem a laktózemésztő enzim áll le kétéves korban, hanem a tejfehérje emésztő; csak bizonyos mértékig vagy képes lebontani, a maradék kiválasztódni nem tud, hanem lerakódik.
A valódi tejérzékenység egybéként tényleg a laktózintoleranciát jelenti.
Turánban inkább a türk eredetű népek laktak. Ha jól tudom, inkább pamír-altáji eredetű népeket takar. Kétségtelenül volt mongol is. Kétségtelenül volt magyar is, én a magyar nép származásáról a Padányi féle szabír eredetet tartom a leglogikusabbnak. Sőt voltak ott árja népek is.
A lovasnomád népeknél korán felismerték a belterjesség miatti degeneráció következményeit, és törekedtek a vérfrissítésre, azaz nem voltak tiszták.
"Aha és akkor azt mivel magyarázod, hogy a perzsa tovább élt-él az ógörög/római/mai európai kultúrában, míg a lovasnomád igencsak visszaszorult?"
Hmm, a görög és itáliai hegyek között miféle létjogosultsága volt a lovasnomád életnek? Egyébként a perzsák tökszegény lovasnomádok voltak, érdemes elolvasni, miket mondtak annak idején a gazdag lűd (ex-lovasnomád) királynak, amikor meg akarta támadni Kűroszékat. Az általad egyébként perzsának vélt kultúra leginkább a babilóniai kultúra maradványa, jó erős indiai beütéssel. A babilóniai kultúra pedig igen erősen tovább élt a rómaiaknál is, sőt a római katolikus egyháznak köszönhetően most is.
"Ám mindig egy tendencia dominál és hat, mely megszabja az adott közösség fejlődésének irányát." Igaz. Nehéz ezt a mindenkori tendenciát felismerni. Aki felismeri, nyert.
Nem is tudom, milyen csatába mehettek volna vasból készült fegyverek nélkül?Párnacsatába? Ha 10 ezer harcost veszünk, fejenként 1-2 kiló vas volt velük minimum, (1 kard, 1 kés,lándzsa, pár vashegyű nyíl, zabla,) azaz már 10-20 tonna. Komoly öntészet ám ennyit megcsinálni, majd feldolgozni.
Graves regényéből idézett részlettel érzékeltettem és csupán utaltam rá hogy írók (még szakírók is) ugy állítanak és mondanak valamit hogy a forrásanyagnak csak egy szeletét tekintik hitelesnek.
Van és létezik publikácio mely megkérdőjelezi a hunok, fémmegmunkálását, vallását
étkezési szokásaikat stb... ugy hogy ismerünk ezek cáfolatára szolgáló leleteket.
Nyílhegyek, főzőüst stb.. sőt találtak a kőmintát is amit valszeg az üst megformálá-
Ha belső Ázsia nomádokként érkeztek akkor a juhhúst gyakrabban ettek mint lovat, hasonlóan a mai mongolokhoz. Graves csak egy író, amit ír az meg túró erről.
Ezeket csak azért tartottam érdemesnek a beírásra, mert írók sajnálatos módon nem tudnak más forrásanyagot hitelesnek elfogadni mint pl. Jordanes írásait.
Most olvastam hogy nyugati azt állítják hogy a hunok nem ismerték a fémmegmunká-
lást. Én tudon hogy ez nem igaz. De például egy észak-valesi tanyasi iskolás kétkedve fogadja ezt a tanítást, Kötve hiszem.
Akkor lepődne meg igazán ha meglőnék egy hun nyilheggyel és megkínálnák ebédre egy hun üstben főtt kajával.
Szokásos nyugati zöld-képzetek. A kelták kékre festették magukat és fejvadászok voltak kb. a hunok idején, az olaszok, belgák, franciák máig eszik a lóhúst, a germánok meg embert is áldoztak. A buszkasi ismert játék egész Közép-Ázsiában, nincs vele semmi baj, ahogy a színlelt lányszöktetéssel.
Robert Graves ezeket írja a hunokról " Vitéz Belizár" címü müvében...
Többféle hunt ismerünk, fehér hun, masszageta, heruliánus, bulgáriai hun. A heruliá-nusok felvették a kereszténységet.
A hunok búzaszínüek, ferde mélyen ülő szemük mindig vörös a portól és széltől.
Orruk kicsi, nem feltönő, arcra kövérek, sima fekete hajukat elől levágják, a fülüknél befonva viselik hátul pedig hosszan lelógatják. Lábuk kicsi befelé hajló karjuk igen erős.
Lovaik húsz méföldet tudnak megállás nélkül egy iramban vágtatni.
A földet nem művelik, gabonájukat vagy csere vagy sarcként kapják. Fő frissitőjük a kancatej, amit kumisznak hívnak, ezt frissen vagy írónak savanyítva isznak, vagy pedig megerjesztik és akkor a részegítő ital neve "kvasz".
A tiszta víztől írtóznak.Vaddal és lóhussal táplálkoznak, mert a szarvasmarha és a sertés elpusztul a sztyeppei szélben. A húst só nélkül szárítják a napon.
A civilizált emberek szemében undorítóak mert lóhúst esznek.
Sportjuk a lóhátról való birkózás. Veszekedő természetüek, de ha két ember összeakaszkodik nincs harmadik aki közbeavatkozna.
A gyilkosságot halállal büntetik ...ugyanigy a fajtalankodást, házasságtörést, tábortüzbe való vizelést.
Igen mocskosak, nem mosakodnak,arcukat lótrágyával kenik.
A kék eget imádják, mágusaik vannak és félnek a villámlástól és menydörgéstől.
Házasságot csak szinlelt lányrablás utján kötnek.
Fegyverik az íj, lándzsa és a széles pengéjü kard. Csatában a nemesek páncéllal kirakott bőrkabátot viselnek, de csak amellükön, mert a hátul viselt páncél gyávaságnak számít.
Teljesen érthetettlen nyelven beszélnek, ugy csipognak mint a madarak.
Lehet, majd jobban megnézem. A tejcukor emésztésére való enzim termelése egyes embereknél valóban leáll, inkább úgy 4 éves koruk körül,(összefügg az ősi elválasztás idejével) utána nem tudják a tejcukrot emészteni. Ettől még holtig élnek, csak elég sok hasmenésük és eféle kellemetlen tünetük lesz. Nyilván, olyan népek ők, ahol a fejősállat tartás és tejgazdaság nem jellemző évezredek óta sem, mert különben kiszelektálódtak volna ezeknek az ősei, akik nem birják a tejcukrot. Főleg a dél-kínai, japán, vietnami, thai lakosság között lehet tejcukor-érzékenyeket találni Ázsiában, a mongol, közép-ázsiai, török között meg kevésbé. Amennyiben a tejben lévő cukrot vmivel elbontják, akkor már veszélytelen az előbbieknek is a fogyasztása.
Nem igazi sajt lehet, ezt elhiszem. Az epe a zsírokat emulgeálja alaptételként, jó zsíros juh, bivalytejnél van esélye zsírt találni,(a fókatej zsírosabb, de azt nem fejik a hunok) de a lótej pl. nem egy zsíros cucc, hanem cukorban gazdag. Azt pedig éppen a kül. gombák bontják alkohollá például, mint a kumiszban.
Ez nem igaz. Európában, Közel Keleten, Kelet Afrikában nagyon sokan (a többség) megőrzi a laktóz toleranciáját felnőtt korban és meg tudják emészteni a nyers tejet ill. a tejtermékeket.
Egy kicsit hunos amit írok. A "Vitéz Belizárban" olvastam hogy Belizár a hun segédcsapatoktól valami maszát vagy élesztőt kobozott el amivel a hunok a szeszes- italt gyártották és nem nézte el hogy részegeskednek.
Ez az ún. oltó,egy enzim, de ezt csak a szopósborjú vagy szopós bárány oltógyomra tartalmazza. Lehet szárítani is, ebből egy kicsi adag megalvaszt 1-2 l tejet és az olyan lesz, mint a joghurt, kefir, aludttej. De csak olyan, mert az előbbieket gombafaj oltja meg!
Igen, a keleti népek sohasem itták nyersen a tejet, mert nem tudják megemészteni (igazából senki nem tudja 2 éves kor felett). Ezért kell erjeszteni, az vagy tehéngyomorból, vagy juhgyomorból származó bektériumflóra kivonat volt.
Akárcsak a szóját, amelyet nem véletlenül erjesztenek tofuvá, ugyanis a szója igen sokféle mérget tartalmaz; ezért nem szabad soha napi 25 grammnál többet fogyasztani... éljenek a húspép+szójagranulátum felvágottak!
Utánna kell néznem melyik fajta italról olvastam, a kumisz vagy valami más. Az volt a lényeg hogy a harcos reggel valamit beleszórt a tejbe és az egész napos lovaglás rázkódó hatására estére tápláló italt kapott. Lehet az a kefir?
Száraztészta ügyben nem tudok állást foglalni, de viszont "Tesco gazdaságos levespor" ügyben már jól álltunk. Gondolok itt a porított húsokra.. Nem tudom hogy a kefirt hova soroljuk mikori találmány, de a kumisznak kifejezetten jót tett a sok lovaglás.
