Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A puffer valóban jó dolog ha hirtelen keletkező nagy energiát akarja az ember időben elosztva visszakapni, viszont amíg a víztérről levehető teljesítmény ilyen gyengécske, addig sajnos nem sok jelentősége van. A keveset bárhogy puffereljük,akkor is kevés marad.
Mindenképpen puffertartályra van szükség véleményem szerint(egyébként mindeféle kazánnál annak van értelme. Puffertartályt lehet egyébként csinálni házilag is.
Két kör kell, az egyik a tartályt fűti, a másik meg a radiátorokhoz küldi a melegvizet.
A fontos az hogy a hőcserélő köre ne legyen túlfűtve.
Ez egy Ladomat eszközzel elintézhető dolog, az vezérel mindent.
A fűtéscsövek általában 70 C fokra vannak javasolva, a visszatérő lesz majd kb 50 C fok.
A te hőcserélőd az egy kérdés. A kimenő füstgáz hőfokát is kell vezérelni egy füstgáz termosztáttal, hogy ne essen le 90 -100 C fok alá.
A füst hőfoka átlagosan 260 C fok szokott lenni cserépkályháknál, kandallóknál is, tömegkályhánál lehet alacsonyabb a hőtároló miatt, ezért az ismert tömegkálya struktúrája nem biztos hogy erre jó.
Amikor a tűztér teljesíti a funkcióját, és a kályha hőtárolója is kiemelte a szükséges hőt, még mindig lehet a füst 150-200 C fok, ebből kell kivenni a hőcserélővel a lehetőség szerint annyit hogy megmaradjon a 100 C fok is.
Tehát jópár dolgot kell összehangolni, itt ez valószínüleg elmaradt.
A puffer azért kell, mert akkor nem lehet a célként kitűzött vizes fűtéshez szükséges vizet nem megfellő állapotban kiküldeni a radiátorok felé.
Ha meg a puffer vize alacsony hőmérsékletű, arra rásegíthetsz a gázzal vagy a napenergiával, és a pufferből veheted ki a használati melegvizet is ha kell.
egy időben mi is agyaltunk vízteres kandallón (vagy bármin, ami elvisz pár radiátort)
de aztán felmerült a nagy kérdés: mi van akkor, ha a radiátoros helységben már nem kellene fűteni? vagy a kandallós helységben marha meleg van már, a radiátoros meg hideg?
így aztán lett központi fűtés :) a tömeg- vagy csempekályha kiesett a ház alaprajza miatt, pedig de jó lenne!
Na ez az, ha jól értem. A kályhás résznek, meg a 'vizes-fűtésszerelős' résznek is jónak kell lenni. Egyszerre-mindkettőnek. 8-)
Sőt! Össze dolgozni; a kettőnek együtt kell jó 'rendszert' építeni; beállítani, beüzemelni. Ha jól értem? 8)
Mert egy ilyen rendszer jó működése épp úgy múlik a kályha építőn, mint a fűtés szerelőn?
Mindkettőnek jónak kell lenni/működni, hogy a rendszer működjön?
Hiába a jó fűtéskör, ha nincs betáp energia 8)
Vagy a jó kályha, ha nem jó a kötés/leosztás/.... tehát a gépészet. Ami csak önmagában dolgozik, és nem a radiátorokra. Csak a kályhában forog a víz, ami nem megy ki,.... 8(
Csaba! kérdezd már meg légyszi azt a kályha építőt. Vajon valóban 250-300 C a füst, ami éri a hőcserélőt?
nem egészen! ha 75 fokos az előremenője, akkor már megy a lakáskörbe is egy része. teljesen független a dolog a visszatérő víz hőmérsékletétől, mert ha a hőcserélő tudja a megfelelő dt-t, akkor a kazánban minimum 70 fokos víz van, és közben megy a lakáskörben is a fűtés
Azért válaszoltunk ilyen mennyiségben ,mert -tetszik nem tetszik- a vízre kivett teljesítmény sokakat foglalkoztat.
Ez a kályhával egy légtérben nem lévő helységek temperálása miatt lényeges kérdés.
Ha a szelep csak 70 fok felett enged vissza akkor mennyinek kell lennie az elmenőnek?Biztosan van 20 fok csökkenés- legalább 90-nek.Ezt a hőfokot én már tűzforrónak nevezném.Ez valószínűleg nem áll fent,hisz azt észrevetted volna...
Ha van működő példa ,akkor a fanyalgásom nem áll meg.
és azt se felejtsd el, hogy ha a radiátorból jön a 20 fokos víz, akkor természetesen a hőcserélőben is leesik a hőmérséklet! ergo alacsonyabb lesz az előremenő, szivattyúd meg leáll. ha a szivattyú valami okos fajta, érdemes lehet kisebb teljesítményre állítani:)
"Pár percig megy a szivattyú és a vízhőfok már le is megy 40-45 fokig."
hát ez az! nem csak a vized kevés, de valószínű, hogy a hőcserélő felülete is...
annyit próbálj ki, hogy amikor indul a fűtésed (szivattyú), akkor a termosztátot kiiktatod, letekered, mittomén, hogy mégis tartósan hány fokot tudna a hőcserélőd előrevinni
Azok a a képek nagyon hasznosak lennének a további véleményekhez, különösen ha az építés fázisairól is készültek.
A kazánvédő szelep működése nem egészen úgy néz ki, ahogy gondolod. Arra szolgál, hogy csak annyi vizet engedjen el a radiátorok felé, hogy a kályhába visszatérő víz 70 foknál ne nagyon legyen hidegebb. Amit nem küld el a radiátorokra azt egy megkerülő (bypass) ágon visszavezeti rögtön a víztérbe.
A teljes kiiktatásával nem nőne a füstgázból kivehető hő nagyságrendekkel, azzal, hogy 70 fokos helyett mondjuk 30 fokos víz hűtené a füstgázokat. Viszont a lerakódó korom (rossz tüzelés mellett kátrány) jelentősen több volna, ami elég gyorsan rontaná a víztér hatásfokát és az rendszeresebb takarítás igényelne.
Az egy másik dolog, hogy amikor leégett a tűz akkor a kályha forró belsejéből már 30 fokos vízzel lényegesen nagyobb hőmennyiséget lehetne elvonni. Igazából a szelep feladata véget ér azzal, amikor leég a tűz, onnantól egy újabb bypass ággal át lehetne hidalni.
Ezzel a megkerülő ággal kapcsolatban az egy kérdés, hogy milyen hosszú és mennyire szigetelt. Mivel a meleg víz egy jelentős része ezen kering elég nagy lehet a hővesztesége, ha véletlenül hosszabban fut szigeteletlenül.
A vízhőfok önmagában nem sokat jelent, különösen, ha valamilyen kazánvédő szelep is be van iktatva, legfeljebb azzal együtt, hogy milyen átlagos tömegárammal kering a rendszerben. Akár 99 fokos is lehet az a víz, ha 10 percenként fél percig tudja ezt szolgáltatni egy kis teljesítményű szivattyúval, akkor azzal nem lehet kifűteni ekkora mennyiségű radiátort.
A füstgázok jellemző hőmérséklete a víztér kezdeténél (és a tömegárama, ami mondjuk a légfelesleg és a tűztér aktuális teljesítményéből következik) azért lenne itt kardinális kérdés, mert jelentős részben ettől függ, hogy mekkora a maximálisan kinyerhető hőmennyiség a füstgázból az adott esetben.
Nem a termosztáttal van a hiba kicsi a hőcserélő vagy túl sok a radiátor ez komoly tervezési hiba. A termosztátra azért van szükség mert ha kiveszed akkor a hőcserélőbe alacsony lesz a víz hőfok amitől elkezd kormosodni a hőcserélő.
Nálunk 100 nm a terület 7 radiátorral. Az osztóig elmegy a meleg víz de utána hideg.
Arra is gondolunk, hogy kevés az a víz ami a hőcserélőben van, de az is lehet, hogy a 70 fokos szelep erősen korlátozza a rendszer működését.
Akivel beszéltem mindenki kidobálta a rendszerből ezt a szelepet.
Egyenként kipróbálva a radiátorok működnek csak az összes együtt nem akar működni. A radiátorok 600/1000-esek és 600/1200-esek. Van egy törölköző szárító és egy kisebb radiátor, ezek vannak legközelebb a kályhához,ezek viszonyilag melegek, a távolabbi nagyobb radiátorok hidegek.
Egy profi tömegkályhás építette, tanfolyamokat is szokott tartani, nem mi magunk építettük a kályhát. Elmondta, hogy kályhát már sokat épített de a vízteresből ez az első.
Eddig nyitott volt a rendszer de most zártra lett átalakítva.
Még egyszer köszönöm mindenkinek aki próbál segíteni!
A képek feltöltéssel még bajlódunk, kis türelmet kérünk.
En inkabb a vizet mernem, neznem elosszor. Foleg ha van meleg radiator. Van meleg meg nem meleg. Egy ismerosomnel a szivattyu (beallitassal), meg a termosztatikus oszto miatt szivtak sokaig.
Tehat nekem az gyanus hogy van meleg radiator. Lehet hogy nem a kalyha oldalon van a hiba, hanem a vizes futes szereles oldalon. Vagy mindketton? 8)
de írta azt is, hogy sacc. 15-20 literes a hőcserélő. na most ez mennyi radiátorvíz is? harmada a teljes rendszernek. ezt felfűti neadjisten valahogy, de pillanatok alatt vissza is fog hűlni, ha megindul a keringés
jó lenne róla egy fotó, meg radiátorokról méret, de tuti, hogy alul van méretezve
esetleg, ahogy írod, füstgázt méri a hőcserélő előtt és után is...
De én arra célzok, gondolok, hogy a füstöt nem tudjuk mennyi fok- Ez tényleg annyi, vagy mennyi?
Viszont a kijövő víz hőmérséklete könnyen mérhető. Ha van víz hőmérséklet, meleg víz: az már támpont. Segítség, hogy tovább gondoljuk a dolgot. Ezt már lehet mérni könnyebben. Vagy akár megfogni a csövet (osztóhoz, radiátorhoz,....) hová, meddig megy el az előre menő fűtő meleg víz. Ha egyáltalán kijön.
ha a vtc-je 70 fokos, akkor csak ettől több lehet:) de ha egy kazánhoz raknak ilyet, és dolgozik 10-15 fokos dt-vel, akkor van rendes előremenő hőmérséklet. viszont azt nem 2-300 fokos füstgázzal csinálják...
pláne nem 7 radiátorral (mindegy mekkora, kicsi, egysorosat sem fog rendesen felmelegíteni)
A kijövő hőmennyiséget úgy tudnád meghatározni kb.,ha azokat a radiátorokat- amelyek nem mennek vagy langyosak- egyszerűen lezárnád.Akkor nézd meg a maradékot-mit teljesítenek.
Egyébként biztosan kevés az a hőmennyiség amit kapnak...
Az a helyzet, hogy füstjáratra épített víztérből nem olyan könnyű komplett központi fűtést ellátni.
Nem tudom aki kivitelezte mennyire gondolta végig alaposan, hogy mekkora felület, milyen hőátadási jellemzőkkel milyen füsthőmérséklettel képes erre a feladatra és amit összehozott az köszönőviszonyban van-e ezzel.
A 250-300 fokos füst már elég harmatos teljesítményre képes, kazánokból ezt a hőfokot simán elengedik a kéménybe sokszor. A teljes égéshő jó ha 20%-át lehet kb kinyerni belőle értelmes körülmények között.
No persze az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak valami üzemeltetési gubanc van a kályhával.
Ha sem a kályha sem a vízér tartalma nem melegszik eléggé, akkor elképzelhető, hogy komolyabb fűtőértékkel kéne megtáplálni. Ha a vízoldali teljesítmény mindenféle tüzelési mód mellett túl kevés a közvetlen hőleadáshoz képest, akkor valószínűleg csak valamiféle szerkezeti átalakítással lehetne ezen változtatni.
Szerintem a kémény kitorkollást ne zárd. Nem egészséges :-)
Ha bent a bekötést zárod, akkor is az elzáró ne zárjon teljesen,. A lemezből ki lehet vágni egy kis darabot/kockát; vagy levágod a sarkát.
Ha 90 %-an zár csak: már az is sokat jelent. És nyugodtan alhatsz majd. Ez is sokat jelent, nem csak a fa felhasználás, meg hogy milyen idő alatt hűl ki a kályha.
A nyugodt alvás megfizethetetlen; a többire ott a Mastercard :-)
Az azért nem egészen helytálló, hogy a parázsláshoz nem kell oxigén, hiszen ott a fa széntartalma ég, aminek az égése maga a parázslás. Inkább arról van szó, hogy ilyenkor az oxigén megvonása nem jelent olyan léptékű problémákat, mint a fagázok égésének fázisában, vagyis nem szökik meg jelentős mennyiségű éghető gáz, nem keletkeznek emiatt extra lerakódások a rendszerben és nem jelentkezik robbanásveszély.
Ha ilyenkor vonod meg az oxigént a parázstól, akkor a megvonás mértékétől függően alábbhagy a parázslás, esetleg ki is alszik, közben módjával termel némi szén monoxidot is.
Arra viszont ilyenkor is figyelni kell, hogy ilyenkor gázosodó faanyag már ne legyen jelen. Van a parázslásnak egy olyan verziója is, amikor mondjuk egy-két nagyobb farönk bizonyos részei parázslanak, miközben más részei mondjuk csak meg vannak feketedve, de nem égtek el. Ekkor a nagyobb mértékű szén monoxid képződés veszélye és légtérbe kerülése, illetve az esetleges robbanás veszély is fennáll a kémény lezárása esetén.
Nem teljesen mindegy az sem, hogy az oxigént úgy vonod meg, hogy belülről zárod a kályhát, vagy úgy, hogy a kémény felől. Utóbbi esetben, ha mégis kap belülről levegőt, akkor visszatermelheti az égésterméket is a lakótérbe.
Úgy ahogyan írod én is kérdés nélkül le merném zárni, de azt a hőt szeretném a kályhába bent tartani ami hasznos volt és az egész fűtés alatt beletáplálom, ezt a kályhába bent kellene rekeszteni, nem egész nap húzatolni ki.
Ha én jól tudom akkor a parázsláshoz már nem kell oxigén és ebből gondolom, hogy amikor már parázslik, v1agy csak épp parázslik- főleg ha hamu van- le lehet zárni a kéményt.
Tapasztalat:
Ma egyébként lezártam, de csak a legégés után kb 12 órával. Azaz este gyújtottam és reggel zártam le.Amikor felmentem a kéménynél még nyomta ki a meleget. Most az előbb vettem le és amint kinyitottam újra meleg kezdett jönni. Azt is látom, hogy az előbb begyújtásnál sokkal erősebb volt a húzat. Pedig eddig sem volt vele soha gond, de látszik, hogy jobban kezdte a gyújtásnál is.
Azt volna jó tutira tudni, hogy mikor lehet lezárni biztonsággal.
Ha most megjön a extra viharos idő akkor szinte a kályha ablakából is látni, hogy húzza ki - mozgatja a finom hamut.
Gondoltam itt sok a szakember, de nem nagyon nyilatkozott még senki :(
Majd kicsit jobban kiszárad és ha még akkor is marad repedés, miután beállt a szerkezet, akkor megfűtöd és kihúzod fugával vékonyan ahol még van repedés. Nagyrészt eltűnik. Néha megismételed, ha már zavar... Ahogy látom agyaghabarcs lehet.Simán 1 perc alatt javítod.
