A filmben - szerintem - rendkívül realisztikus árbázolása van a bánytűznek, robbanásnak. Valaki tud erről valami "műhelytitkot" elárulni? Hol, hogyan készült ez a felvétel? A képi megjelenítés alapján az 1979-es zsanai gázkitörés rémlik fel bennem (a V-alakú láng miatt, ami a megsérült kitörésgátló miatt szinte pontosan így vált két ágra, az akkor híradófilmek szerint), de az három évvel a film készülte után volt...
(Ha még nem derült volna ki: imádom Várkonyi munkáit, különösképpen a Kárpáthy Zoltán árvízjelenetét 1838-ból, amit az 1965-ös dunai árvíznél "véletlenül" vett filmszalagra...)
A hét végén az egyik TV-csatornán újra ment Várkonyi Zoltán egyik nagy filmje, a Fekete gyémántok. A film elején a készítők köszönetet mondanak (többek között) a Nógrádi Szénbányák Vállalatnak. Tekinteve, hogy a film 1976-ban készült, és ekkor már a Salgótarján környéki bányák többségében leállt a termelés, logikusnak tűnik, hogy a filmbéli Berend-táró valahol itt volt. De hol pontosan? Inászó, vagy Székvölgy-puszta (előbbiből túl sok nyom nem maradt, 1974 körül elnéptelenedett, mára szinte nyoma sincs, de utóbbi a bányászkolónia még ma is létező házai alapján valószínűnek tűnik) jöhet számításba nálam, de tudja valaki a pontos helyszínt? Melyik, akkor még esetleg létező, de már nem termelő táró lehetett a "főszereplő"?
Online elérhető Magyarország digitális szénkatasztere
A „Hazai szénvagyon fejlesztési perspektívái” című projekt keretében Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elkészítette Magyarország digitális szénkataszterét, amely az alábbi linken érhető el:
A digitális szénkataszter feladata: (1) az államigazgatás különböző szintjein dolgozó döntés előkészítők és döntéshozók tájékoztatása a gazdaság- és régiófejlesztés szempontjainak megfelelően; (2) beruházói döntések támogatása a terület/projektazonosítás elősegítésével; (3) a földtani és műszaki földtani kutatásban érintett szakértők tájékoztatása; (4) a szén energetikai és vegyipari felhasználási lehetőségeivel foglalkozó szakemberek tájékoztatása.
A fenti célok elérése érdekében egy olyan központi adatrendszer került létrehozásra, amely lehetővé teszi a már lezajlott vagy a későbbiekben induló/lezáruló regionális vagy tematikus terepi vagy laboratóriumi kutatások eredményeinek közzétételét a korábbi eredmények kontextusában. Az adatrendszer ennek megfelelően numerikus alapú relációs adatbázisok, vektoros/raszteres grafikai állományok, ill. írott dokumentációk GIS környezetben vezérelt együttes állománya.
A pontokat honnan vetted? A Belházy-tárót pl. nagyon kerestem, de képtelen voltam a helyszínen beazonosítani a pontos helyét. Ha minden igaz, az út túloldalán, a patak mellett is volt egy bejárata.
A bányavasutas oldal nagyon jó kiindulási alap, de vannak benne pontatlanságok.
A turistautak.hu raszteres térképre vannak a nyomvonalak felrajzolva, az adatbázist azóta pontosítottam a saját bejárásaim alapján. A legelső linken, kellően belezoomolva a térképre, felirattal jelezve vannak a nyomvonalak.
Lyukónál pl. nem a jelenlegi út nyomvonalán haladt a vasút, hanem szintben bement az erdőbe, az úttól keletre. Sötét-berektől délre viszont az úton maradt, nem vágta le az útkanyart, mert ahhoz vagy fogaskerekű, sikló, vagy völgyhíd kellett volna. Radostyánnál volt még egy észak felé visszakunkorodó szakasz, és egy leágazó szakasz is. Az adriántelepi vonal hosszabb volt, és leágazásokat is tartalmazott, stb.
Ha jól rémlik, valahogy így nézett ki a placc. A piros a vasút, a fekete a kötélpálya. A Radostyáni tárót 1922-ben alakították ki, próbálkoztak a kitermeléssel, de nem volt gazdaságos, így két év múlva bezárták. Nem messze a mélykút-völgyben is volt egy kutató táró, az sem járt nagyobb sikerrel, oda elvileg a vasút sem épült ki.
