Kicsi a világ - múlt héten mi is ott (is) jártunk a nejemmel. Igaz, mindenféle jelvényszerzés hátsó szándéka nélkül :-)))
Szegről végről bejártuk az Alföldet, csoda.
Bugac engem is ámulatba ejtett. Ugyanezen programokon mi is részt vettünk: lovasbemutató (pazar!!!!), megnéztük a pásztormúzeumot, a tanösvényt a piros kereszt jelzésen is megjártam, telepített erdőkkel, homokbuckákkal, felmentem (a fel itt egy buckát jelent, kicsit mókásnak is tűnt, hogy a Kiskunságban piros háromszög, azaz csúcs jelzés vitt oda) a kilátóhoz is, de az sajnos életveszélyes, összedőlt, a KNP tiltó táblát tett ki. No és persze nem maradt ki a csárda sem, perkelt szürkebikából, rackából, vörösbor a bemutató helyszínén és a csárdában, melynek következtében a gyalogtúra már inkább futás volt, úgy feltöltött erővel :-)))
Ajánlott tanösvények még a múlt hétről:
- Tiszaalpár, Árpád fejedelem tanösvény: Árpád kori falu rekonstrukciója (skanzen), Tisza-holtág, földvár, templomdomb, Alpári-rét, mocsaras, árteres vidék, egyszerre történelmi és vadregényes. Nagyon igényes, bőséges kirándulásvezető füzet készült, 52 oldalas.
- Lakitelek-Tőserdő, Kontyvirág tanösvény: valódi őserdő, brutális páratartalom, elmondhatatlanul izgalmas táj. Sárga félkör jelzésen kell haladni, jó darabon a Szikrai-holtág mellett (ajánlott horgászhely, péntek reggel minden dobásra kapásom volt!), ami megőrizte a folyó szavályozás előtti bioszféráját.
A KNP szép, míves füzeteket, kiadványokat adott ki a területeihez, Bugacon egyúttal megvettem a már régóta keresekk Kiskunsági Nemzeti Park c. Paulus-féle térképet.
Voltunk még Hortobágyon (Pusztai Állatpark iszonyat jó!!!), Mátán (ez oszt' ménes!), Ópusztaszeren (delejes), Szolnok, Nagyiván, Kunhegyes, Tiszafüred, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, hejj, de jó és szép volt!
Még annyit, hogy a Diós-völgy még autóval is járható a forrásig. Részben aszfaltozott! Ebből a forrásból viszik a vizet azok az esztergomiak (kannaszámra, gépkocsival!), akik nem elégedettek a vízminőséggel. VadMalacnak kellett lennie a forrásnál:o)
A nagyon gazos és büdös szakasz a Lajtos-kert nevű. Ott, a mélyútból közelíthetők meg a térképen jelzett épületek, kb. 15-20 méteres kijáratok (földlépcsők) vannak, ezek az utak nem nagyon vannak használatban.
A mélyút keleti "bejárata" a legborzasztóbb, nehezen hittem el, hogy ez a jelzett út.
Lehet, hogy több neve van, vagy egy régebbit írtak oda. Az is lehet, hogy csak nem fért ki a Lajtos-kert, mivel ez egy kevésbé részletgazdag és amellett gyenge léptékű térkép. (Hozzáteszem, a léptéket rá sem írták, apám tollal vezette rá, hogy 1:65000). A main tényleg nincs Sós-völgy.
Más: a múltkori körtúra kapcsán írtam Mohoráról, ahol Mikszáth felesége született, meg ahol Tolnay Klári töltötte a gyerekkorát, s ahol most Mikszáthnak emlékfája, Tolnaynak múzeuma van. A Kossuth rádióban egy ideje a délelőtti "regényblokkban" Mikszáthné visszaemlékezéseit adják, és Tolnay Klári olvassa fel. Most már értem, miért. :-) Egyébként kiváló iromány, tudott írni a nő. Na nem egy Mikszáth, de azért egy Mikszáthné. :-))
Kösz a pontosítást, magam nem jártam a Diós-völgyben, ezért nem is egészen látom át, amit mondasz. Vadmalac szóbeli közlésére hagyatkoztam, de lehet, hogy ő a bekerített részre utalt. Az biztos, hogy esze ágában sem volt a mai térképen jelölt sárga követésével megpróbálkozni, ami őt ismerve már mond valamit. :-)
Akkor majd úgy fogom írni, hogy "nehezen járható", ill. "részben visszakerült a régi útra", ez korrekt?
Itt egy 96-os térkép. A 2000-es atlaszban ugyanez a vonalvezetés, csak pont a kép közepén kell lapozni, azért a régit fényképeztem.
A Diós-völgy nem járhatatlan, a forrásig dél felől biztos, utána nem tudom.
A térképeden a Lajtos-kert helyett Sós-völgy van.
Van egy Lajoskerti forrás is feltüntetve. Ez lehet elírás is, mindkét térképemen ui. Lajtos-kert van.
A jelenleg, lényegében követhető (nagyon kell figyelni!) útvonal kicsit hosszabb, mint a régi, de érinti a forrást. Ahogy írtam, a forrás után balra kanyarodik. Lehet, hogy ha tovább mentem volna, járhatatlan lett volna a völgy.
Ezen még P- és S- együtt vág keresztül a 'Hegymeg' nevű domboldalnak.
Azt hiszem azóta a dombot egybeszántották.
Ha jól gondolom, akkor én a Lajtos-kert nevű, térképen is jelzett szekérúton (mélyúton) mentem, itt voltak S- jelek. A Diós-völgyben mentem kb 500 métert, és ott volt a forrás.
A 2000-es térképpel lényegében szinkronban mentem.
Az egyik probléma akkor volt, amikor kiértem az erdőből (sorompó), ezt követően ui. kerülgetni kellett egy fával benőtt hosszanti árkot, majd bejutottam a mélyútba.
A térképen lényegében egyenes út vazat (K-NY irányba, a valóság azonban ennél árnyaltabb.
Köszi a régi térképrészletet. Nincs nálam most sem 2002-2004-es, sem új kiadás - ilyet még nem is vettem- de érdemes lenne egymás mellé tenni.
Egy kicsit pontosítsunk. A Diós-árok nem egészen járhatatlan, D-ről a Sós-völgy felől a forrásig semmi probléma. Sajnos telkekkel telezsúfolták, ezért zeg-zugos a további útvonalvezetés, de a közelmúlt térképe segít. Nyáron a magas gaz között egy keskeny nyom azért járható. Ezt nehéz eltalálni a Vörös-kereszt irányából, az első 3-400 méteren még nem is érdemes, ugyanis a szántóföld szélén is lehet haladni. Egy magányos/száraz fa közelében indul le kerítés mellett É-ról a forráshoz.
Güszi talált egy elhanyagolt 3. utat K-ről lefelé a forráshoz, ezt még nem láttam térképen. DK-ről érkezve, a belinkelt térkép közepén jól láthatóan keresztez egy szekérút, fasorral. Eddig frissített volt a jelzés. Ettől a keresztig már nincs út, csak szántó, itt tehát most balra fordul a jel, nem úgy mint a 60-as években. Nem festették fel a szekérutak találkozásáig - ott egy "TÉRKÉP" feliratú üres eligazító tábla van - ugyanis a völgyet körbekerítették, a Sós-völgyi régi ág tehát arrébb van. Eddig tudtam a jeleket követni, tehát először kihagytam az árkot. Güszi bemerészkedett és lejutott, ez nagyon vad útvonal és nem túl régi jelzés. Véleményem szerint ilyen ösvény nincs térképen ábrázolva és valahol a forrás fölé ér ki. Talán ez az új hivatalos út és nem a mező szélén maradva. Az aratás után rendezett IVV túra a régi módon átvág a szántón.
Vasárnap sikerült ismét kéktúráznom, ezúttal spetivel indultam útnak. Most még a tempója sem volt túl gyors nekem, mert előző nap futott a Corvin 40-en :)
Szóval a túráról: mázlink volt, csak fenyegetett az eső, de elkerült minket. A páratartalom viszont izzasztó volt. Voltak kalandjaink is, pl. 50 méterre közelítettünk meg két vaddisznót, az egyik hatalmas kan volt és ijesztően morgott, de hagyott minket továbbállni. Később az atlasz által "vizenyős völgyecskének" nevezett susnyás csalánon átküzdöttük magunkat, kiértünk egy mezőre, ahol a erdősáv felől egy férfi közeledett jópár kutyával. Két kutya rohanni kezdett felénk, de kb. 50-60 m-re tőlünk a gazdinak sikerült visszahívni őket. Ismét fellélegeztünk...
Végül rövidebb idő alatt beértünk Tatára a tervezettnél, így megnéztünk az Öreg tavat és teszteltünk egy cukrázdát is.
Nekem az égvilágon semmi bajom ezzel a mozgalommal, az én szememben nagyon klassz kis országismereti vagy hagyományőrző mozgalom (hiszen a BZ lassan múlt idő lesz), de szerintem nem túramozgalom. Ez persze senkit nem kötelez. :-) Az érintőpontos mozgalmaknál sincs előírva, hogy juss oda, de a magam számára azt sem tekinteném túramozgalomnak, ha a többségét autóval vagy vonattal érném el. Említettem, hogy szombaton becsúszott egy autós vártúra, de azért a többségéhez gyalog vagy kerékpárral jutok el. Ha a várak többségét autóval közelíteném meg, akkor azt is országismereti mozgalomnak nevezném, amiben nincs semmi sértő. Ezzel egyúttal azt is mondom, hogy nem csupán a kiírástól függhet egy mozgalom besorolása, hanem a teljesítés módjától is.
Aki a pálos kolstorokban utazik, annak ajánlom: http://imgfrm.index.hu/imgfrm/5/3/2/8/BIG_0000685328.jpg A váras topikban azt mondják, hogy terjesztési problémák vannak, nehezen kapható.
Tényleg nem gyalogtúra, de ha az ember már összegyűjtött egy csomó "jelvényszerző túra" jelvényt (OK, DDK, Balatoni Kék, Kohász Kék,Gödöllői Kék, mindenféle "csúcsok", mint a Gödöllői 300, Cserhát 500, Zemplén 700, Bükk 900, Börzsönyi várak, Bükki szirtek, barlangok, források, aztán gyűjt még újabbakat is pl. Encián, Pilisi források, Várak a Mátrában, DDP, KDP, stb. stb. ... több nem jut most eszembe) igazán megérdemli, hogy a gyűjteményét olyan kis emlékplakettekkel is gyarapítsa, amelyekért ugyan nem gyalogolt sokat, legfeljebb futott a pénztárhoz pecsételni, ha átszálláskor csak két perc idő volt. Egyébként néhány - és nem csak hegyvidéki - vonalon a végigzötykölődés szinte a gyalogtúrázással egyenértékű élményt nyújt, igaz, hogy fizikai megerőltetés nélkül. Felfogható, mint egy kis pihentető kikapcsolódás két gyalogtúra között. (Ami annál időigényesebb minél messzebbre kell elutazni, hogy az ember piros motorvonatot találjon). Aki meg még nem megszállott gyalogos "jelvényszerző" turista, talán éppen az útközbeni nézelődéskor kap kedvet a további pecsétgyűjtéshez.
Végül is azt szeretném mondani, szépen elfér ez a jelvény is a polcon a többi, gyalogtúrával megszerzettek között, és ez a mozgalom is megérdemelné a "túra"mozgalom elnevezést, és besorolható lenne közéjük.
Arra már rájöttem, hogy nem minden kérdésre kap az ember választ - vagy más sem tudja, vagy elcsúszik a sok info között, vagy túl evidens vagy ... A beszámolóknál szerintem természetes, hogy rapszodikus a visszajelzés.
Azt hiszem, hogy Bugac az ország nevezetessége is, bőven benne van a 'Top 10' - ben. Igaz ez akkor is, ha sokan úgy gondolják, jó lenne, ha lenne más nevezetesség is.
Megközelíthető a puszta teljesítménytúra keretében is, itt halad a Leskowsky Albert túra, minden évben. Mivel ezt idén - is - kihagytam, úgy gondoltam nem várok még egy évet. Az autós turizmus is turizmus, csak más. Pénz kell hozzá. Sok pénz. (Legalábbis nekem sok az annyi!)
Mivel ez volt a 75. pont, és Bugac mindkettőnk életéből kimaradt eleddig, úgy döntöttünk, egy életünk, egy halálunk. Nem garasoskodtunk. Befizettünk a pusztatúrára.
Gumikerekű, lófogattal vittek a csárdától a múzeumig. Errefelé homokos az "országút". Autóval nem szabad menni a puszta ezen részén. Igaz, út sincs, csak homok. De abból sok van!
A Karikás csárda (itt van a Tourinform iroda) és a múzeum között kb. 1 kilométer a távolság. Voltak pocsolyák is! Szegény lovak! Hullámvasutaztunk néha, jókat zökkent a szekér a sok emberrel. Nagy élmény volt.
A múzeumban TKM-es bélyegző volt! És egy bazi nagy 'TERMÉSZETVÉDELEM' feliratú is.
Igényes a kiállítás. A legjobban az öt fa tetszett. Nagy fák! Hatalmas fák! Volt egy kétarcú szobor is. Ilyet még nem láttam. Az egyik oldalán anyóka arca, a másikon apókáé. Egy "tömbből" van faragva a kettő. Remélem, sikerülnek a fényképek!
Láttunk gyönyörű lovakat. Sokat. Sok csikó is volt. Szürkemarhák, rackajuhok. És puszta, ameddig a szem ellát.
Nagy élmény volt a bemutató. Láttuk a vágtázó ötös"fogatot", a hátsó kettőn állt a lovász. Félelmetes volt, mikor vágtában elhúzott az 5 ló közvelenül előttünk pár méterre. Húsz pata dobogását hallani, nagy élmény. És fújtattak is!
Voltak csikósok, megfektették a lovakat rendesen. Még szamárvágta is volt! Fél óráig szórakoztatták a nagyérdeműt, zömmel németeket. Hangszórón közvetítették az eseményeket.
Visszafelé menetrendszerűen mentünk, jöttek a kocsik, és irány a csárda.
Cigányzene, cimbalom is volt. Hangulat a tetőfokon. Éhesek is voltunk, meg aztán ha lúd, legyen kövér.
Akkorák voltak az adagok, hogy szüneteket kellett tartani. Közben napoztunk, zenét hallgattunk. Ez is egy életforma:o)
Szerencsére az égiek megkegyelmeztek nekünk, jó időt fogtunk ki. Nem volt nagyon meleg, nem esett. Voltak felhők az égen, de néha kisütött a nap. Jaj, az a napsütés a pusztában! Szél úrfi sem pihent, szerencsére.
Nem volt könnyű tele hassal, éberen döngetni a pályán. Szunyókáltam volna leginkább!
Mivel a program része volt, még egy nagybevásárlást is lezavartunk.
Néha van, hogy az ember ír valamit, és semmi reflexió. Máskor meg "csak úgy" eszébe jut valami, és másnak is pont akkor, pont arról a témáról van mondanivalója.
Ha fontos, akkor meg kell ismételni a "felhívást". Isten bizony, nem emlékszem a hozzászólásra!
Köszi, akkor majd néha igen, néha nem. A másik mozgalom nem érdekel. Ahogy a térképet néztem, egy fél Pálos kolostorok mozgalom is bepotyoghatna a kerékpártúrám közben, de az se bírt lázba hozni. :-)
Illetve ezt a poént lelövöm, mert most aktuális, és nem tudom, mikor leszek kész. A kép a sárga jelzés 1960-as útvonalát mutatja -- lényegében erre helyezték most vissza a Diós-völgy járhatatlanná válásával. Ezt a régi jelzést azonosította be Vadmalac a márciusi túránkon. (Maga a festés persze nem feltétlenül negyvenéves, azt nem tudom, hogy mikor vezették át a Diós-vgy. felé a sárgát. De a régi jel megszüntetéséről akkor (ejnye-bejnye) nem gondoskodtak -- mostanra ez előnnyé vált.
Tegnap a Benzinmotoros Opellel Magyarországontúramozgalom :-) egy szakaszát teljesítettem, és a terepes szakaszért dupla pontot számoltam el magamnak. Az eredmény jó néhány újabb fénykép turistajelzésekről, amelyekből reményeim szerint most már hamarosan összeáll egy régóta tervezett új album. Két kisebb kirándulás keretében megállapítottam, hogy a nógrádsápi Tatárka-domb megmászható ugyan egy vártúrás pecsétért (ld. varak.hu), de minek, valamint hogy a Vácduka és Csörög közötti piros jelzés Csörög felől teljesen, Vácduka felől pedig szinte teljesen használhatatlanná vált. Ami azért is szomorú, mert ez a rész két térkép között a senki földjén van. Az albumomban utalás lesz a Diós-völgyet elkerülő sárga sáv rejtélyére is, ugyanis apám jóvoltából lapul a fiókomban egy ötödfél évtizedes Pilis-térkép is... :-)
Bár a kérdés nem nekem szólt, de szerintem jó helyen van az "egyéb" kategóriában. Ugyanakkor ha jobban belegondolok, a Kisvasutak nyomában is hasonló jellegű mozgalom, csak mini méretben, így máris lehetne egy önálló kategória elnevezést találni a kettőnek:)
