Kék pöttyökkel jelöltem a leglátványosabb jelzéseket. DK-ről érkezve látszik, hogy a korábbi irányt lemeszelték és kivitték az erdőszélre. Itt a szekérúthoz kijutás kicsit problémás, de az út folytatását kiikszeltem, mert Hegymeg be van szántva. Pirossal kihúztam, amíg egyértelmű az út. A kék nyíl irányában találtam egy jelzést, de a helyet járhatatlannak minősítettem. Először a türkiz irány tűnt logikusnak, mert miért fordulna délre, ha egyszer ekkorát került? Kezdek rájönni, hogy Güszi mégsem K-re, hanem D-re mehetett (piros nyíl), azt mondja, ez sem volt nagy élmény. Miért csinálták ezt így? Hát az eredeti út sokkal szebb és nincs magánterület tábla sem!
Az üres tábla az eredeti út nagy kanyarjánál van. Onnantól egyértelmű a forrásig, de utána mintha nagyobb kunkorokat tenne Ny-ra, mint amit a térkép elbír. Jelzés itt-ott, ezért én is pötyögtettem. A legrosszabb szakasz nyáron a kereszt előtti 262m -es pont kitérője lehet, de itt rövidíteni érdemes a szántó mellett.
Utánakerestem a méréseimnek, mert ez a szakaszt még nem tettem közzé, de most pótoltam. Ha a várba is felmentek akkor a táv 16.1 km. http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=3651 http://www.turistautak.hu/tracks.php?id=603
Hali!
Néhány barátommal augusztusban végigjárnánk a 26.-os sz. túrát (Boldogkőváralja-Regéc), viszont nem tudom, hogy hol tudnánk közben vizet szerezni.
Az lenne tehát a kérdésem, hogy tudja-e valaki, hogy az Istvánkúti eh. és az Eszkála eh. -nál van-e víz (tehát él-e a forrás) vagy tud-e valaki vmi linket, vagy telefonszámot mondani, ahol ennek utánna tudok nézni.
Köszi
Kicsi a világ - múlt héten mi is ott (is) jártunk a nejemmel. Igaz, mindenféle jelvényszerzés hátsó szándéka nélkül :-)))
Szegről végről bejártuk az Alföldet, csoda.
Bugac engem is ámulatba ejtett. Ugyanezen programokon mi is részt vettünk: lovasbemutató (pazar!!!!), megnéztük a pásztormúzeumot, a tanösvényt a piros kereszt jelzésen is megjártam, telepített erdőkkel, homokbuckákkal, felmentem (a fel itt egy buckát jelent, kicsit mókásnak is tűnt, hogy a Kiskunságban piros háromszög, azaz csúcs jelzés vitt oda) a kilátóhoz is, de az sajnos életveszélyes, összedőlt, a KNP tiltó táblát tett ki. No és persze nem maradt ki a csárda sem, perkelt szürkebikából, rackából, vörösbor a bemutató helyszínén és a csárdában, melynek következtében a gyalogtúra már inkább futás volt, úgy feltöltött erővel :-)))
Ajánlott tanösvények még a múlt hétről:
- Tiszaalpár, Árpád fejedelem tanösvény: Árpád kori falu rekonstrukciója (skanzen), Tisza-holtág, földvár, templomdomb, Alpári-rét, mocsaras, árteres vidék, egyszerre történelmi és vadregényes. Nagyon igényes, bőséges kirándulásvezető füzet készült, 52 oldalas.
- Lakitelek-Tőserdő, Kontyvirág tanösvény: valódi őserdő, brutális páratartalom, elmondhatatlanul izgalmas táj. Sárga félkör jelzésen kell haladni, jó darabon a Szikrai-holtág mellett (ajánlott horgászhely, péntek reggel minden dobásra kapásom volt!), ami megőrizte a folyó szavályozás előtti bioszféráját.
A KNP szép, míves füzeteket, kiadványokat adott ki a területeihez, Bugacon egyúttal megvettem a már régóta keresekk Kiskunsági Nemzeti Park c. Paulus-féle térképet.
Voltunk még Hortobágyon (Pusztai Állatpark iszonyat jó!!!), Mátán (ez oszt' ménes!), Ópusztaszeren (delejes), Szolnok, Nagyiván, Kunhegyes, Tiszafüred, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, hejj, de jó és szép volt!
Még annyit, hogy a Diós-völgy még autóval is járható a forrásig. Részben aszfaltozott! Ebből a forrásból viszik a vizet azok az esztergomiak (kannaszámra, gépkocsival!), akik nem elégedettek a vízminőséggel. VadMalacnak kellett lennie a forrásnál:o)
A nagyon gazos és büdös szakasz a Lajtos-kert nevű. Ott, a mélyútból közelíthetők meg a térképen jelzett épületek, kb. 15-20 méteres kijáratok (földlépcsők) vannak, ezek az utak nem nagyon vannak használatban.
A mélyút keleti "bejárata" a legborzasztóbb, nehezen hittem el, hogy ez a jelzett út.
Lehet, hogy több neve van, vagy egy régebbit írtak oda. Az is lehet, hogy csak nem fért ki a Lajtos-kert, mivel ez egy kevésbé részletgazdag és amellett gyenge léptékű térkép. (Hozzáteszem, a léptéket rá sem írták, apám tollal vezette rá, hogy 1:65000). A main tényleg nincs Sós-völgy.
Más: a múltkori körtúra kapcsán írtam Mohoráról, ahol Mikszáth felesége született, meg ahol Tolnay Klári töltötte a gyerekkorát, s ahol most Mikszáthnak emlékfája, Tolnaynak múzeuma van. A Kossuth rádióban egy ideje a délelőtti "regényblokkban" Mikszáthné visszaemlékezéseit adják, és Tolnay Klári olvassa fel. Most már értem, miért. :-) Egyébként kiváló iromány, tudott írni a nő. Na nem egy Mikszáth, de azért egy Mikszáthné. :-))
Kösz a pontosítást, magam nem jártam a Diós-völgyben, ezért nem is egészen látom át, amit mondasz. Vadmalac szóbeli közlésére hagyatkoztam, de lehet, hogy ő a bekerített részre utalt. Az biztos, hogy esze ágában sem volt a mai térképen jelölt sárga követésével megpróbálkozni, ami őt ismerve már mond valamit. :-)
Akkor majd úgy fogom írni, hogy "nehezen járható", ill. "részben visszakerült a régi útra", ez korrekt?
Itt egy 96-os térkép. A 2000-es atlaszban ugyanez a vonalvezetés, csak pont a kép közepén kell lapozni, azért a régit fényképeztem.
A Diós-völgy nem járhatatlan, a forrásig dél felől biztos, utána nem tudom.
A térképeden a Lajtos-kert helyett Sós-völgy van.
Van egy Lajoskerti forrás is feltüntetve. Ez lehet elírás is, mindkét térképemen ui. Lajtos-kert van.
A jelenleg, lényegében követhető (nagyon kell figyelni!) útvonal kicsit hosszabb, mint a régi, de érinti a forrást. Ahogy írtam, a forrás után balra kanyarodik. Lehet, hogy ha tovább mentem volna, járhatatlan lett volna a völgy.
Ezen még P- és S- együtt vág keresztül a 'Hegymeg' nevű domboldalnak.
Azt hiszem azóta a dombot egybeszántották.
Ha jól gondolom, akkor én a Lajtos-kert nevű, térképen is jelzett szekérúton (mélyúton) mentem, itt voltak S- jelek. A Diós-völgyben mentem kb 500 métert, és ott volt a forrás.
A 2000-es térképpel lényegében szinkronban mentem.
Az egyik probléma akkor volt, amikor kiértem az erdőből (sorompó), ezt követően ui. kerülgetni kellett egy fával benőtt hosszanti árkot, majd bejutottam a mélyútba.
A térképen lényegében egyenes út vazat (K-NY irányba, a valóság azonban ennél árnyaltabb.
Köszi a régi térképrészletet. Nincs nálam most sem 2002-2004-es, sem új kiadás - ilyet még nem is vettem- de érdemes lenne egymás mellé tenni.
Egy kicsit pontosítsunk. A Diós-árok nem egészen járhatatlan, D-ről a Sós-völgy felől a forrásig semmi probléma. Sajnos telkekkel telezsúfolták, ezért zeg-zugos a további útvonalvezetés, de a közelmúlt térképe segít. Nyáron a magas gaz között egy keskeny nyom azért járható. Ezt nehéz eltalálni a Vörös-kereszt irányából, az első 3-400 méteren még nem is érdemes, ugyanis a szántóföld szélén is lehet haladni. Egy magányos/száraz fa közelében indul le kerítés mellett É-ról a forráshoz.
Güszi talált egy elhanyagolt 3. utat K-ről lefelé a forráshoz, ezt még nem láttam térképen. DK-ről érkezve, a belinkelt térkép közepén jól láthatóan keresztez egy szekérút, fasorral. Eddig frissített volt a jelzés. Ettől a keresztig már nincs út, csak szántó, itt tehát most balra fordul a jel, nem úgy mint a 60-as években. Nem festették fel a szekérutak találkozásáig - ott egy "TÉRKÉP" feliratú üres eligazító tábla van - ugyanis a völgyet körbekerítették, a Sós-völgyi régi ág tehát arrébb van. Eddig tudtam a jeleket követni, tehát először kihagytam az árkot. Güszi bemerészkedett és lejutott, ez nagyon vad útvonal és nem túl régi jelzés. Véleményem szerint ilyen ösvény nincs térképen ábrázolva és valahol a forrás fölé ér ki. Talán ez az új hivatalos út és nem a mező szélén maradva. Az aratás után rendezett IVV túra a régi módon átvág a szántón.
Vasárnap sikerült ismét kéktúráznom, ezúttal spetivel indultam útnak. Most még a tempója sem volt túl gyors nekem, mert előző nap futott a Corvin 40-en :)
Szóval a túráról: mázlink volt, csak fenyegetett az eső, de elkerült minket. A páratartalom viszont izzasztó volt. Voltak kalandjaink is, pl. 50 méterre közelítettünk meg két vaddisznót, az egyik hatalmas kan volt és ijesztően morgott, de hagyott minket továbbállni. Később az atlasz által "vizenyős völgyecskének" nevezett susnyás csalánon átküzdöttük magunkat, kiértünk egy mezőre, ahol a erdősáv felől egy férfi közeledett jópár kutyával. Két kutya rohanni kezdett felénk, de kb. 50-60 m-re tőlünk a gazdinak sikerült visszahívni őket. Ismét fellélegeztünk...
Végül rövidebb idő alatt beértünk Tatára a tervezettnél, így megnéztünk az Öreg tavat és teszteltünk egy cukrázdát is.
Nekem az égvilágon semmi bajom ezzel a mozgalommal, az én szememben nagyon klassz kis országismereti vagy hagyományőrző mozgalom (hiszen a BZ lassan múlt idő lesz), de szerintem nem túramozgalom. Ez persze senkit nem kötelez. :-) Az érintőpontos mozgalmaknál sincs előírva, hogy juss oda, de a magam számára azt sem tekinteném túramozgalomnak, ha a többségét autóval vagy vonattal érném el. Említettem, hogy szombaton becsúszott egy autós vártúra, de azért a többségéhez gyalog vagy kerékpárral jutok el. Ha a várak többségét autóval közelíteném meg, akkor azt is országismereti mozgalomnak nevezném, amiben nincs semmi sértő. Ezzel egyúttal azt is mondom, hogy nem csupán a kiírástól függhet egy mozgalom besorolása, hanem a teljesítés módjától is.
