Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Értek mindent. Ill. azt már egészen, hogy a füst merre és hogyan megy. Az nem teljesen világos, hogy az alsó nyílás nem zavaró-e kétoldalt. Esetleg elszökhet ott némi félig elégett gáz. Próbáltad már betömni, hogy van-e változás?
Ha csak a hamuzó felől kap levegőt, nem füstöli le a felső ajtót?
"Az építés óta sok kisseb műtéten átesett... :) a lényeg, az két samott cső, merőlegesen lettek kis flexel barázdák bevágva a cső húsába, milliméteres nyílások keletkeztek (most nem találom a fotókat róla) tűztér falazatán támaszkodnak kerámia szálas szigetelőbe beagyazva, a duplafalazaton előmelegített levegő táplálja, hamuzó ajtón szabályozva. Itt látható egy demó zártszelvény helyett a samott csövek vannak."
Megnéztem a két videót, de az nem világos, hogy a hamuzótól hogyan jut a csőbe (zártszelvény vagy samott) a levegő. Miért cserélted a zártszelvényt? Szétégett?
Így, hogy több helyen a kerámiaszálas szigetelő lesúlyozva zár, megértem, hogy könnyen szét tudod szedni az építményt, akár tisztítás miatt is. Más lenne, ha minden ragasztva, malterozva lenne, mint egy csk. esetén.
Profi cucc amúgy, nekem tecc! Mondhattad volna már az elején, hogy te vagy a Csomi...
Üdv segítséget szeretnék kérni. Sokat keresgetek, de valódi megoldást nem találok.
Szóval:
Adott egy vízteres kandalló, amivel eredetileg nappali légfűtése, 3 szoba radiátor, törölközőszárító radiátorfűtése lett volna a cél. Jobban sikerült.
Ez akkor derült ki, amikor a radiátor termosztátos szelepe eléri a beállított értéket lezár. Keletkezik nekem többlet, hő ami gyorsan megnőhet veszélyesen, mert nem tud hová menni. Na, ezt szeretném a padlófűtéshez nappaliban használni hőcserélőn keresztül (lassabban hűl ki a helyiség, ha átmelegszik a padló). Vagyis használom is de golyós csap nyitás-zárással szabályozok. Ami problémás, ha nem vagyok otthon, mert figyelni kell, hogy nő vagy csökken a vízhőfok.(csapot nyitok zárok.) Olyan szelepben gondolkodom a mi lehetőleg mechanikus, de lehet motorosan szabályozható szelep is. Szabályozható vagy fix nyitási és zárási hőmérséklettel kb. 60 foknál nyitna, és e környékén zárna is. Hőcserélő végett a padlófűtésnek 60 fokos víz kell legalább, de 50 foktól hidegebb vizet nem szeretnék engedni oda. Automatikusan nyisson-zárjon. Motoros szelepen gondolkodtam cső termosztáttal nyittatni 60 foknál. De fölmerült bennem hogy záratom el 50 foknál? Hasonló megoldás lenne jó, mint az autóknál a termosztát. Vannak ezek a kapilláris kazánvédő szelepek, de 95 foknál nyit.
Találtam ilyet is. Ezt is használhatom? Erről állok le a harmadik kötéssel a padló felé?
Esbe termosztatikus keverőszelep 35-60 C°R Csatlakozás: 1" külső menet
"Tehát a gázok a tűztérből oldalt-lenn a két résen távoznak a két oldalsó kamrába. Feltéve, hogy a bypass zárva van, mert azon keresztül felül lépnek ki közvetlen a kéménybe. Eddig oké?"
Igen, ott is...
"Aztán a jobb oldali megy egy kört (közben felmelegíti a radiátort is), a tűztér alatt visszajön kéménybe"
Majdnem egy kört, csak át elemben a hamuzó alatt a másik oldalra.
" Közben a bal oldali csak szimplán felszáll és a kályha tetején bemegy a kéménybe."
A meleg gázok felszánlak, és ott maradnak meddig le nem hűlnek, a kamra teteje zárt , a gázok csak lefele tudnak távozni, a kémény fele.
"A jobb oldali felső samott cső miért van benn? A bal oldali a bypass a kémény felé, azt értem, de mit csinál a jobb oldali? Vagy ott távozik minden gáz?"
A fenti, jobb oldali csövön a nagyobb mennyiségű és forróbb gázok távoznak.
"Akkor meg mire valók az alsó épített nyílások? Nem zavar be ez a két nyílás egymásnak?"
Már leírtam, a hidegebb gázok is ott távozhatnak, képzeld az a teret tele meleg vízzel mint egy melegvíztárolóban...
"Gondolom az elsődleges levegőt az alsó ajtón kapja (forgatható nyílást látok) ill. ugyanez megvan a rakodó ajtón is. Milyen arányban megy be a levegő a kettőn?"
Meleg tűztérnél mondjuk alapból 50-50% de lehet még játszani vele a másodlagos javára.
Az tűztér ajtón lévő nyílást inkább csak hideg kályhánál vagy vizes fa estében volt megnyitva, azért jó ha az is van.
"A videón mintha két vízszintes csövet látnék, amiből levegő jön be a tűztér tetejénél, utánégetve a gázokat. Ezt nem látom az építésnél ill. ez konkrétan, hogyan működik? Honnan kapja a levegőt, mekkora méretű, furatok, szabályzás stb"
Az építés óta sok kisseb műtéten átesett... :) a lényeg, az két samott cső, merőlegesen lettek kis flexel barázdák bevágva a cső húsába, milliméteres nyílások keletkeztek (most nem találom a fotókat róla) tűztér falazatán támaszkodnak kerámia szálas szigetelőbe beagyazva, a duplafalazaton előmelegített levegő táplálja, hamuzó ajtón szabályozva. Itt látható egy demó zártszelvény helyett a samott csövek vannak.
"Több mérési pontot látok, bár a legtöbb mintha éppen a mérésre lett volna falazva:D Ez hogyan van? Mi ez a műszer és hogyan lehet vele mérni? Nem lehet "lyukasan" hagyni ezeket a pontokat? Betömíteni, de a mérés idejére felnyitni a lyukakat?"
Általában fúrt lyukak vannak, kerámiaszálas szigetelő "dugókkal" betömve, bármikor kivehető. A műszer egy hőfok mérésre alkalmas multiméter K típusú senzort (hőelemet) tud kezelni.
"Látom több helyen ezt a fehér tűzálló paplant. Ez micsoda? Ill. azt jól látom, hogy néhány helyen a zárást a samott/tégla felületek között szimplán ez valósítja meg (malter nélkül)? Persze lesúlyozva zárhat megfelelően."
13 mm vastagságú, 128 kg/m3 sűrűségű kerámiaszálas szigetelő
Bízom benne , hogy lesúlyozva zár...:) monoxid érzékelő a falon lóg.
Próbálom értelmezni a működést. Tehát a gázok a tűztérből oldalt-lenn a két résen távoznak a két oldalsó kamrába. Feltéve, hogy a bypass zárva van, mert azon keresztül felül lépnek ki közvetlen a kéménybe. Eddig oké? Aztán a jobb oldali megy egy kört (közben felmelegíti a radiátort is), a tűztér alatt visszajön kéménybe. Közben a bal oldali csak szimplán felszáll és a kályha tetején bemegy a kéménybe. Eddig is oké?
A jobb oldali felső samott cső miért van benn? A bal oldali a bypass a kémény felé, azt értem, de mit csinál a jobb oldali? Vagy ott távozik minden gáz? Akkor meg mire valók az alsó épített nyílások? Nem zavar be ez a két nyílás egymásnak?
Gondolom az elsődleges levegőt az alsó ajtón kapja (forgatható nyílást látok) ill. ugyanez megvan a rakodó ajtón is. Milyen arányban megy be a levegő a kettőn?
A videón mintha két vízszintes csövet látnék, amiből levegő jön be a tűztér tetejénél, utánégetve a gázokat. Ezt nem látom az építésnél ill. ez konkrétan hogyan működik? Honnan kapja a levegőt, mekkora méretű, furatok, szabályzás stb.
Több mérési pontot látok, bár a legtöbb mintha éppen a mérésre lett volna falazva:D Ez hogyan van? Mi ez a műszer és hogyan lehet vele mérni? Nem lehet "lyukasan" hagyni ezeket a pontokat? Betömíteni, de a mérés idejére felnyitni a lyukakat?
Látom több helyen ezt a fehér tűzálló paplant. Ez micsoda? Ill. azt jól látom, hogy néhány helyen a zárást a samott/tégla felületek között szimplán ez valósítja meg (malter nélkül)? Persze lesúlyozva zárhat megfelelően.
Itt látható pár fotó róla, a vízes csatlakozás többrétegú műanyag csővel lett megoldva, valaki kritizálta, vicc katégóriába sorólta , igaza van :) az ok egyszerű: a fűtésrendszer csővezése rézcsöből van összerakva minden félévben valamit variálok rajta, már olyan helyeken is kéne forrasztani így útólag hogy már nem igazán hozzáférhető , ez viszont könnyebben alakítható .
"Úgy látom az égetőművek terén szakmai felkészültségem hagy némi kivánnivalót maga után..."
Légy nyugodt, azért még nekem is van mit pótolnom, tapasztalnom...:)
"A bypass a kémény rövidre zárására kell indításkor aztán..."
ha kémény fele kilepő füstgáz meg haladja a 120-150 fokot lehet zárni a bypass-t is, utána lehet szórakoznia az égési levegő adagolásával attól függően hogy milyen intenzitású égésre van szükségünk, de egy két hét alatt ki lehet azt tapasztalni. A felszabadult fagázok elégetése a tűztér feslő harmadában történik, az igazi látványos égés (száraz fával), nem tart 3-5 óránál tovább (10-15 kg fa), hasonlóan mind a folyton égő tűztérbetéteknél (tudomásom szerint). Utána, órákon át a parázs még izzásban lehet.
"Ennek az átégőnek milyen szerepet szánt Kuznyecov mester és Nálad hogyan működik ?"
Ha jól tudom, égéshez a levegőben található 19-21 % oxigénre van szükségünk. A többi nagyjából nitrogén ami nem táplálja az égést("ballaszt), elméletileg az átégőnek az is a lenne szerepe hogy biztosítsa a "ballaszt" gázok gyors távozását az égéstérből.... de Kuznetsov oldalán ez bővebben le van írva, illetve Alex Cernov oldalán is található valahol pár mérési kimutatás(füstgáz analizátorral) réssel vagy rés nélküli teszteléseknél.
Amit tapasztaltam,
A felső begyújtást alkalmazva az égés első szakaszában vízgőzzel telitett nehéz gázok is keletkeznek, ami a tűztér alsó részén szeretnek lebegni, így viszont ezen a résen tudnak távozni, nem fojtja, nem hűti az égési zónát, gyorsabban el lehet érni magasabb hőfokot az égéstérben.
Ha a levegő utánpótlás nincs teljesen elzárva az égés után, minimális áramlás van, a tűztér és a járatok felső része magas hőfokon vannak akkor az alul áramló hidegebb, sűrűbb levegő vagy gáz nem hűti vissza a felső részeket.
A nem macerás felső égésű tűztér megoldásnak lenne itt egy példa,egy nappaliban elhelyezve, ahol a cél egy hétvégi háznak a fütésrendszer mielöbbi felfűtése puffer, hmv, radiatorok,stb. A hőcserélőt es tűztér ajtókat is az építő készítette sk. A fütésrendszer még egyelőre nincs kiépítve... a hőcserélő hozzáférése is szóba került(tísztitás miatt) erre az estre az lenne az elképzelés, a höcserélőből a víz ki és jól bedurantani... elmondása szerint. Az építmény magja duplafalazatú ipari samottból(bontott) épült, külső falazata habsamottal lett felfalazva, késöbbiekben valamivel burkolva lesz. Ezt az építményt is 2 éves információ begyüjtés elözte meg, az építő készitett egy soronkénti méretezett 3D terv is előzetesben.
Az elsödleges és másodlagos levegő adagolás külön szabályozható, szép látványt is lehet vele produkálni, ha az a cél . Itt látható egy kis felvétel erröl
De fére értés ne legyen, altalában aki egy ilyen építménynek neki áll, az már alég információt gyűjtött össze erről a témáról , akár több száz óran, akár éveken, keresztül bujta a netet, probálta megérteni a működési elvüket, értelmezni a látottakat, estleg tísztában van elönyükkel hátrányukkal, és csakis saját felelöségre épít és üzemeltet bármilyen hasonló szerkezetet. Az emlitett forumon a tagok között található gépész mérnök, villamos mérnők, kályhás, kömüves, informatikus, stb akik a nyagyon "elszántakat" inkább segitík tanácsokkal hogyha már lebeszélni nem lehet öket.
"...van aki egyszer megrakja és csak 12 óra után tölti újra(alsó-oldal égésű) igaz 4-5 naponta cseréli az öntvény rostélyokat, stb."
Probáltam vissza keresni több ezer hozzászólásból pár képet is a megvalosításoról, sk. Ez egy combosabb darab igazi égetőmű, a kazánházba került, a tüzelő anyag tároló majdnem menyezetig ér , inkább hulladék fákat használ(feldarabolt raklapokat)ocson hozzájut de rétegesen akár fürészporral keverve is próbálta már, de nedves fával is letesztelte. Ha megfeleő a parázs réteg akkor "mindenevő" is lehet... elmondása szerint. Az addig használt vegyestűzelésű kazánt "nyugdíjazta" a méh-ben. A képen is látható a hőcserélő (900/160) , pár centivel fölötte van egy falazott (bontható) ugyan úgy szigetelt fedés. Mesélte hogy egyszer belenézett de fölösleges volt, csak kis pernye volt rajta. Egy filmezési probálkozása is volt, a lényeg hogy az égetőtér samottjai izzó vörösek űzemelés közben. http://startcut.com/player/video/8e03599667dd11e29ffe14dae9ef68f9
Úgy látom az égetőművek terén szakmai felkészültségem hagy némi kivánnivalót maga után...
Még kérdezni sem tudok rendesen...
Hatszor-hétszer felvetítettem magam előtt a kályhádat,talán már kapisgálom hogyan nézhet ki.
A bypass a kémény rövidre zárására kell indításkor aztán ...
Ennek az átégőnek milyen szerepet szánt Kuznyecov mester és Nálad hogyan működik ?
A füstjárat tűztér alatti elvezetése az égési levegő előmelegítését szolgálja?
Az "elvetemültek" hőcserélőit hogyan takarítják,már ha egyáltalán kell?
A macerás technológiát magam is megvalósítom a napi fűtési feladat elvégzésekor.
A faelgáz technológia engem azért érdekel,mert a benne megvalósított égést látva jobban elhiszem a magas hatásfokot mint tömegkályha esetében .Itt láthatóan tényleg a fa gázokká bomlik és elég...
Ezt tanultam tűzoltó tanfolyamon :nem a fa ég hanem hő hatására éghető gázok szabadulnak fel és azok égését látom.
Tömegkályha esetén a folyamat kevéssé áttekinthető, kicsit hinnem is kell a tökéletes égést...
Erről jut eszembe :A társfórum lefagyott?!
Nekem ez a kemencés megoldás tűzoltásra kellett hirtelen .Az első szezon vége felé úgy látom-csúcségetőműnek jó lesz a jövőben is .Kell azonban egy alapégetőmű is,ami jobb hatásfokkal is bír.
Ez lehetne nálam a faelgáz elvű tömegkályha .
Tervezek azonban egy lakásbővítést is ahová már kellene a hőcserélős faelgázkályha is.
Abban igazad lehet,. hogy ez már nem a nappali bútordarabja...
Amikor az enyém terveztem.Nagyon sok mindent elolvastam.Mindent ami azzal kapcsolatban a kezembe került./1999-2000./ Akkor még NET nem volt. Vasboltokban kuncsorogtam prospektusokért!Hasonló teljesítményű gázkazánokban nézegettem a víz mennyiséget.Ezekben ilyen 6-7L víz van.Gondoltam az enyémben van 25L jó kell hogy legyen!Jó is lett.
A teljesítmény számításokba nem bonyolódnak bele túlzottam még a nagyok sem.
A felső égésű tűztér (hagyományos), ahol a tüzelőanyag (fa, brikett, stb) a tűztérfenékre van elhelyezve, az égés a tűzelő anyag fölőtt ugyan abban a térben( és utánégetőben) mehet végbe. Az enyém nem útánégetős.
"A járatok az utánégetőből nyílnak jobbra -balra ?
Miért harang járatnak hívod?
Eddig a tűztér alakja alapján gondoltam a kályhát harangrendszerűnek."
Csak jobbra(felső része), balra van egy kémény előmelegítő csatorna, bypass. De tűztér oldal falazatából (alsó részéből) nyílik még egy átégő rés is, ami ilyen fomában, a tűztér és jobb oldali járatot együttesen, ilyen formában egy harangnak lehetne tekinteni. A füstgázok a járat alsó részéből vannak elvezetve a tűztér-hamutér alatt az ellentétes oldalban ahól a kémény bekötés fele vannak irányítva.
Lehet hagyományos tűztér mögé-fölé is harang járatot építeni. A tűztér átégő réses megoldást tudomásom szerint Kuznetsov mester vezette be.
(Igaz én a tömegkályha fórumban "szocializálódtam".)
:)
"A radiátoros hőcserélésről milyen a tapasztalat?"
Biztatóak, létezik az a Ro nyelvű forum, jó kis csapat van ott , van egy két "elvetemült" akit nem lehett lebeszélni dolgokról... Már építettek egy két szerkezetet, kazánt hasonló hőcserélőkkel. Van aki "kondezációsban" nyomja 40 fokos kilépő füstgázzal(idöjárás függő), van aki pufferre és hmv-re gravitációsan dolgoztat, van aki egyszer megrakja és csak 12 óra után tölti újra(alsó-oldal égésű) igaz 4-5 naponta cseréli az öntvény rostélyokat, stb. Szoktak élményeket leírni...
"Amúgy azt gondolod a faelgáz módszer nagyobb hatékonyságú mint a hagyományosak?"
Fa gázok hatékony elégetését akár egy hagyományos rostély és külön égési levegő adagolás nélküli tűztérben is megvalósítható, de macerás, ismerni és figyelni kellene az égési folyamatot, üveges tűztér ajtó is feltétel, a levegő adagolás mennyiségének szabályozása ajtó résnyire nyitásával, esetleg a húzat szabályozása, stb
A külön állítható előmelegített égési levegő, különböző szinteken bevezetve a tűztérben már egy jó alapot képezhet, de véleményem szerint(egyelőre) a felső égésű tűzterek inkább a gyors és intenzívebb , rövidebb idő alatt leadott nagy teljesítmény igényeknek megfelelőbb.
Az alsó és fordított égésű tűzterek , amelyeknek szilárd tüzelőanyag elsődleges égése, pirolízise egy térben történik, az itt keletkezett fagázok át vannak vezetve(húzva) a parázson keresztül egy másik égőtérben ahol még kapnak előmelegített +levegőt így jó hatásfokon el tudnak égni.
Előnyük lehet:
- a nagyobb térfogatú(magasságban) tüzelőanyag tárolót építeni hozzá, ritkább újratöltés
- üzem közbeni újratöltése estén a másodlagos égéstér nem hűl vissza
- az égéstér geometriája állandó, nem változik a tüzelőanyag fogyásával mind egy felső égésű tűztér esetén.
- egyenletesebb teljesítmény
A fent leirt valamennyi szerkezet már nem bíztos hogy a nappali környezetében beleillenének :)
Annyira nem titok :) van egy felső égésű épített tűzterem első es másodlagos levegő adagolás lehetőségekkel akár külön állíthatósággal és van a két oldalán egy-egy harang járat(különálló)az egyikben van behelyezve a lent említett két öntvény tag hőcsrélőnek ami egy pár túlméretezett radiátort lát el, Igazából a cél az volt megfigyelni a szabályozott nyújtott égés lehetőségeit, (esetleg kisseb átalakítással a többi égés forma) működését, a vizes hőcserélő beépítési lehetőségeket, a tűztér és járaton belüli elérhető hőfokok, áramszolgáltató mentes működés, stb.
A meglévő építmény már betöltötte szerepét legalábbis a tűztér biztos, egy fordított égésű tűztér van betervezve, hasonlóan a demókban láthatóan, ha majd időm is engedi...
Ja, ez a te kályhád? Miért nem ezzel kezdted? Azt gondoltam csak elméletben csinálod, de az jó, ha van tapasztalatod. Az mondjuk érdekes, hogy a kisebb felületen több teljesítményt tudsz gyűjteni, de ha így mérted, hát legyen. Lehet más a hőlépcső.
Nem kell itt győzködnünk egymást, több jó megoldás is van.
"1. Egy felmelegedett kályhában az 50 fok nem érhető el -> kívül kell lennie"
Lehet, de ha a hőcserélő visszatérő ága illetve a felületnek egy része 50 fok alatt van ezen a felúleten kicsapodik a fustgázokban lévő vízgőz legalább is medigg a fa gázosodik és ég, legalábbis ezt tapasztaltam
"2. A savas lecsapódások szétmarnak mindent, ami nem saválló anyag -> vas öntvény, lemez, cső nem felel meg"
Ez igaz, a kondenzációs kazánok belseje milyen anyagokból van összerakva ?
"3. A lecsapódásokat kezelni, elvezetni kell -> csatorna? árok?"
Igen ez egy jó kérdés.
"4. A hőcserélőre esetlegesen lerakódó sarat le kell tudni tisztítani -> mosni?"
De ha olyan a felület lehet a kondenz le is mossa azt :)
"5. Az 50 fok alatti, párás gázok már nemigen akarnak mozogni semerre -> elszívó venti nélkül nem megy"
Az igaz, de ha már a a gázokból kicsapodott a pára és elvezetésre került, akkor valamivel könnyebek, lehet egy venti nem árt.
"6. Puffer kell hozzá vagy extrém túlméretezett, ill. alacsony visszatérőt produkáló fűtésrendszer (felületfűtés pl.)"
"Csak számoltam. Rosszul:D Szorozva 0,1 jön ki, de azt kétszer kell venni tagonként. Ezek szerint ez még így is alul van becsülve. Nekem meglepő, hogy 0,3-t tud egy tag, de biztosan annyi, ha ezt mondják. Ha tagonként 125W-tal számolunk, tíz tag esetén a 3m2 lesz 1,25kW. Nekem kevésnek tűnik."
Nem tudom hogy mit számolsz, de mindegy... ha azt mondom hogy nekem is van egy 2 tagos 900/70 durván 0.5 m2 felületű, hasonloan a leírtakban beépítve(tesztelés céljából) és tud felvenni-leadni 0,6-1,6 kW teljesitményt a füstgázók hőmérséklete fügvényében hőmennyiség mérő szerint (zenner celsius), gravitációsan működve... de mindenáron nem akarlak meggyőzni :)
Ezt arra írtam, hogy a tapasztalatok alapján 50-100 fok különbség van a kilépőben, attól függően, hogy tiszta-e a hőcserélő felülete.
Kondenzálás? Sokat írtam már róla különböző topikokban (Cserépkályha és kandalló, Vegyes tüzelésű kazán, Faelgázosító kazán és itt), szerintem működhet, de nem így. A kondenzációhoz harmatpont alá kell vinni a gázok hőmérsékletét. Ez gyakorlatilag 50 pont körül (alatt) van. Több probléma is van ezzel, bár talán nem megoldhatatlanok.
1. Egy felmelegedett kályhában az 50 fok nem érhető el -> kívül kell lennie
2. A savas lecsapódások szétmarnak mindent, ami nem saválló anyag -> vas öntvény, lemez, cső nem felel meg
3. A lecsapódásokat kezelni, elvezetni kell -> csatorna? árok?
4. A hőcserélőre esetlegesen lerakódó sarat le kell tudni tisztítani -> mosni?
5. Az 50 fok alatti, párás gázok már nemigen akarnak mozogni semerre -> elszívó venti nélkül nem megy
6. Puffer kell hozzá vagy extrém túlméretezett, ill. alacsony visszatérőt produkáló fűtésrendszer (felületfűtés pl.)
Csak számoltam. Rosszul:D Szorozva 0,1 jön ki, de azt kétszer kell venni tagonként. Ezek szerint ez még így is alul van becsülve. Nekem meglepő, hogy 0,3-t tud egy tag, de biztosan annyi, ha ezt mondják. Ha tagonként 125W-tal számolunk, tíz tag esetén a 3m2 lesz 1,25kW. Nekem kevésnek tűnik.
Igazad van. A mellékelt videókon nagy gondot fordítanak a takarításra.Minden bizonnyal okkal.
Azt hiszem én egy kicsit kevertem a tk. égésével .Ha a forró égéstermék többszáz fokkal hidegebb fémmel érintkezik biztosan lesz valami lerakódás .Ez bármily vékonyka is -rontja a hőátadás hatásfokát.
A fém pedig biztosan nagyon hideg lehet-és ez a megoldás a 800 C fok eltűnésére.
A vizet itt ugye szivattyúval keringetik ez magyarázza a nagymérvű hőelvonást.
(Ha az ember saját magából indul ki akkor nehezen lát az orránál tovább.)
Az irányokat tekintve van egy negyedik is -ráadásul az biztosan működik.Ennek lényegét a 125,130-hsz-már részleteztem.Csupán az égetés módszere változik tk.-ról faelgázra.
Gyakorlatilag a samottvárból -a váron kívül elhelyezett eszköz segítségével -elvonjuk a hőt, majd az égetőművet egészében vagy részletében hőszigeteljük.
Az anyagiakat tekintve a magas technikai szinvonalat képviselő termék árát megkérik.
Az én égetőművem mindösszesen kevesebb mint 80 e ft-ba van ,igaz jelentős mennyiségű saját bontott anyagot használtam fel.Puffer és szivattyú nélkül fűt 100 nm-t.
