Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ha pufferunk van ennek semmi értelme. Mert nem az a lényeg, hogy hány órát pislogjon a kazán hanem az elégetett tüzelő anyagból maximális hatékonysággal ki tudjuk venni a benne lévő energiát és ha az pillanatnyilag nem kell akkor azt tároljuk.
Tudnunk kell azt, hogy a szilárd tüzelő anyagoknak van egy ideális égésűk (hőfok és oxigén) ez egy szűk tartomány de ekkor lehet kinyerni belőlük a leg több energiát. Ha ettől eltérünk (csökkentjük a oxigént v. hőfokot) az erősen a hatékonyság rovására megy és kezdődik a korom és kátrány gyártása. A csőben a lukat már régen kitalálták mi esetünkben ez a puffer.(energia tároló)
"Azt azért magyarázzátok már meg nekem, hogy a fatelepesnek megéri megvenni erdőn a fát, alkalmazottat tartani, befektetni a pénzét fába, aztán eladni mázsára, ugyanakkor azt akarjátok bebizonyítani, hogy nekem nem éri meg megvenni az erdőn ugyanannyiért ugyanazt a fát, és itthon feldolgozni."
Te nem kapod meg annyiért az erdészettől, mint a fatelepes, mert az folyamatosan nagy mennyiséget vesz tőlük. A tüzépesnél ki van írva az ár, ha át akar verni akkor a mérlegelésnél teszi, vagy a nyers fát próbál rádsózni, az erdészeteknél meg legtöbb helyen nincs kiírva az ár, hanem érdeklődésre vakkantanak valamit, amit eleve egy alkalomszülte átverési lehetőség ami avgy sikerül vagy nem. Aztán a fa köbözésnél is át tud verni, mert tudják hogy kell szellősen rakni, és még az a fa frissebb mint a tüzépi. Átverés elleni garancia egyiknél sincs.
"Nemigazán érzem jó üzletnek megvenni mázsára a 42+ nedvességtartalmú fát, 2100 Ft/q áron."
Jobb pedig, mint megvenni 21000-ért erdei köbméterét, aztán kapsz belőle 8 mázsa fát, és kijön 2600-ra mázsája. Az a helyzet, hogy aki át akar baszni az épúgy az erdőben is megpróbálja, mint a tüzépen.
Az hagyományosban időnként cserélni kell a rostélyokat, mert eldeformálódnak. Nekem 9 év alatt 4db-ot kellett a 6-ból. A vizes hűtve van, ezért az tartósabb. Meg a parázs energiáját is jobban hasznosítja. Elvileg. Nálam a rostély ki volt rakva 2 cm-es samottal úgy, hogy középen hagytam egy kb. 15x15 cm-es nyílást. Erős kémény huzatom van. A nyílás körül az erős áramlás, és a forró samott miatt a fa fényesen izzva égett. Úgy nézett, ki mintha alufólia lenne a tűztérben. Ha a maradék parazsat ráhúztam a fúvókára intenzív égés kezdődött, jelentősen melegítve a rendszert.
Szerintem is így működik a faelgázosító, ezért nehéz a hagyományos, egyaknás kazánok fojtott, részterheléses üzemeltetése. Ott csak az adaggal lehet csökkenteni a teljesítményt hatásfokrontás nélkül, azzal viszont a kezelési idő növekszik.
A 46 l-es töltőterű OPOP most 8 órát üzemel ~8 kWh teljesítménnyel, ennyire érdemes leszabályozni, a 25 kWh maxhoz képest ekkor még jó a hatékonysága. Igaz a füst 40-50 C-os, de időnként meghajtom, csak kiégeti a kéményt.
Ha nekisenék, aztán gyilkolnám magam, akár egyedül is megcsinálnám 1 nap alatt. De így kényelmesen megcsinálja a család, és nem hajtjuk agyon magukat.
A pakolás azért necces, mert ha én rakom az biztos kiborul, jól berakni az asszony tudja.
Végül is le lehet bontani napibérre, de inkább az a lényeg, hogy én úgy érzem nekem így sokkal jobban megéri. Függetlenül attól a számok mit mutatnak.
Nemigazán érzem jó üzletnek megvenni mázsára a 42+ nedvességtartalmú fát, 2100 Ft/q áron.
Most van itt az egyik fatelepen "száraz" fa, a telep tulajdonosa büszke is rá, mondja hordják a faelgázosító kazánba. Méréseim szerint 35% a nedvességtartalma, 2400 Ft/q
Mondjuk az is megér egy misét, hogy milliót áldoz a faelgázosító kazánra, száraz tüzelő meg nincs az udvarban, november végén kell szerezni.
Ami az amortizációt illeti, hasító gépben 15.000 üzemóránként kell cserélni olajat, gyakorlatilag soha.
Ennyi fára 2 szalagot használok el, nekem ingyen köszörülik.
Tehát elvileg csak az a kis villanyáram a + költség.
Azt azért magyarázzátok már meg nekem, hogy a fatelepesnek megéri megvenni erdőn a fát, alkalmazottat tartani, befektetni a pénzét fába, aztán eladni mázsára, ugyanakkor azt akarjátok bebizonyítani, hogy nekem nem éri meg megvenni az erdőn ugyanannyiért ugyanazt a fát, és itthon feldolgozni.
Valahogy én is úgy érzem, hogy az "igazi" faelgázosító lényege: a parázs közelségében termelődő fagázok a parázson áthaladva a forró szekunder levegőtől égnek el a kerámia/samott/tűzálló beton égetőtérben és utána történik a hőcsere. Ha ez elfogadható definíciónak. Az, hogy melyiknél hol van és milyen alakú ez az égetőtér vagy éppen a hőcserélő, részlet kérdés. Persze, lehet tévedek. Az alul tűz ég és a tetején hőcserélő klasszikus esetet csak annyiban hívnám falegázosítónak, amennyiben a tábortűz is az, hiszen minden fatüzelés az.:D
"5 erdei m3-t felhasítani és felfűrészelni, elpakolni, 1 napi meló. 3-4 embernek"
Azaz 1 embernek 3-4. 10 erdei az 6-8 nap. Ha m3-enként 8e a különbség, akkor összesen 80000/6-8nap, ami 10-13e/nap bérnek felel meg. Nem számolva az energiát, élezést, olajat stb. ill. valamikor a gépeket is amortizálni kell. Vagy valamit nem jól értek?
Nekem is 10 kell, de nem erdei. A kész (33cmx10cm) állapotában 10m3. Ha a munkát ki tudom váltani jobb órabérrel, akkor munka oldalról nem érdemes. Csak kedvtelésből:D A legtöbb dolog ilyen a fatüzeléssel kapcsolatban:DDD
Ha olcsó rönkfát találok (akár frissen vágottat is), akkor még megérheti beruházni.
Ja, így már értem. Használd szerintem ezeket az elnevezéseket, mert a tágulási tartály nem fűtési vagy kazán kör nincs előre, meg vissza:D Egy vezeték van, amin oda-vissza tágul a víz. Amúgy minden jól van bekötve neked, csak azt a visszacsapót vetesd ki gyorsan.
Ma kisérleteztem a kémény alsó tisztítóajtó nyitogatásával mintegy szimulálva a barometrikus huzatszabályzót. Eleinte jól is működött a begyújtás után kb. fél óráig, de aztán belekeveredtem a pillangó szabályzásba, a huzatszabályzásba meg a tisztítónyílásba. Az eredmény az lett, hogy félig nyitott kémény tisztítónyílás és 450 fokos fütgáz hőfok mellett kaptam a képembe egy löket kormos füstöt mikor kinyitottam a legfelső tisztítóajtót. Kicsi lett a huzat, logikus, de akkor meg miért vágtatott felfelé a füsthőfok? Már csak arra tudok gondolni, hogy túl sok levegőt kap a tűztér. A szekunder nyílást minimálisra szűkítettem alul meg adott a nyílás.
Ha jól emlékszem hetmann64 kollégától olvastam és én is csak így tüzelek. Próbáltam már mindenhogy, de nálam (is) ez vált be a legjobban. Arra viszont rájöttem, hogy nem mindegyik kazánnál jó ez illetve nem mindegyiknél lehet így bepakolni a fahasábokat.
A legtöbb öntvénykazánnál pl. előrefelé jön a láng ezért hátul kéne begyújtani de az ugye nem túl életszerű :)
Szerintem az lehet a titka az állításos módszernek, hogy a hasábok minden oldalát direktben éri a huzat, minden fafelület szabad.
Volna egy kis próblémám még.A szivatyú a visszatérőn előtte meg a tágulási (a szivattyú szivócsonkjánál).A biztonságii vezeték lemaradt a nagy kapkodásba.Lehet a próbléma oka hogy a táguláskor csökken a hozzáfolyási nyomásom a szivattyúnál?Mert a szivatyúnál hallom hogy keveri a levegőt és kb 2-3 nap eltelik utánna már nem fordul meg a viz az utolsó radiátornál.Tegnap este vizcsobogásra ébrettem.Az előremenőbe levegő került.A vastag vonalall jelölt biztonsági vezeték hiányzik!!
Volna egy kis próblémám még.A szivatyú a visszatérőn előtte meg a tágulási (a szivattyú szivócsonkjánál).A biztonságii vezeték lemaradt a nagy kapkodásba.Lehet a próbléma oka hogy a táguláskor csökken a hozzáfolyási nyomásom a szivattyúnál?Mert a szivatyúnál hallom hogy keveri a levegőt és kb 2-3 nap eltelik utánna már nem fordul meg a viz az utolsó radiátornál.Tegnap este vizcsobogásra ébrettem.Az előremenőbe levegő került.A vastag vonalall jelölt biztonsági vezeték hiányzik!!
